Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1962. október ML Kennedy Hruscsovhoz intézett levelének teljes szövege Washington (Reuter). A Fehér Ház vasárnap este közzétette Kennedy elnöknek Hruscsov miniszterelnökhöz in­tézett levelét, amelyben vá­laszol Hruscsov vasámarú üze­netére. A levél teljes szövege a következő: »Kedves Elnök Űr! Azonnal válaszolok október 28-i ráddó- üzenetére — Mir annak hiva­talos szövegét még nem kap­tam meg —, mert nagy fon­tosságot tulajdonítok annak, hogy gyorsan haladhassunk élőre a kubai válság rendezé­se felé. Ügy gondolom, hogy ön és én, akiket oly súlyos fe­lelősség terhét a béke fenn­tartásában, tudatára ébred­tünk annak, hogy a fejlemé­nyek egy olyan ponthoz köze­ledtek, amelyen az események már nehezen lettek volna el­lenőrizhetők. Ezért üdvözlöm ezt az üzenetet, és fontos hoz­zájárulásnak tekintem a béke fenntartásához. V Thant ügyvivő főtitkár kiváló fáradozásai nagy mér­tékben megkönnyítették mind­kettőnk feladatát. Ügy vélem, hogy levelem, amelyet október 27-én intéztem Önhöz, és az Ön mai válasza olyan szilárd wtelezefetség vállalásokat tar­IMőrési kísérletet vertek vissza a jemeni kormánycsapatok Szarnia (MTI). Ä kairói rádió jelentése sze­rint a jemeni köztársasági haderők az ország keletű hatá­rán hétfőn újabb betörési kí­sérletet vertek vissza. A tá­madás az adeni brit protekto­rátus területén levő Beiben emirátusból indult ki. A jeme­ni csapatok nagy veszteségeket okoztak a beszivárgó egységek­nek. A mokkái rádióban hétfőm megszólalt a holtnak hitt Mo­hamed al-Badr trónfosztott je­meni uralkodó. Az AFP jelen­tése szerint személyesen cáfol­ta meg a szanaai rádió nemrég közzétett jelentését, hogy a veit imám egy szaúd-arábiai kórházban belehajt sebesülésé­be i-almaz kormányaink részéről, amelyeket gyorsan végre kell hajtani. Remélem, hogy a szükséges intézkedéseket ha­ladéktalanul meg lehet tenni az ENSZ-en keresztül, miként az Ön üzenete is mondja, hogy így az Egyesült Államok cse­rében hatálytalaníthassa a je­lenleg érvényben levő vesz- tegzár-intézkedéseket. Már intézkedtem, hogy mindezekről a dolgokról jelentés tétessék az Amerikai Államok Szerve­zetének, amelynek tagjai ugyancsak mélyen óhajtják az igazi béke fenntartását a Ka- rib-tenger térségében. ön utalt levelében arra, hogy egy amerikai repülőgép megsértette az önök határát a Csukcs -felszí get, térségében. Mint értesültem róla, ez a re­pülőgép, amely fegyvereket vagy fényképező fölszerelést nem szállított, a légkör vizsgá­latával volt megbízva az önök atomrobbantási kísérleteivel kapcsolatban. Feladata az volt. hogy az alaszkai Eielson légi támaszpontról repüljön az Északi-sarkig és térjen visz- sza. Amikor délre fordult, a repülő komoly tévedést köve­tett el a gép irányításában, és így szovjet terület fölé került. Azonnal sürgős segítséget kért nyílt rádióadás formájában a légi irányító szervektől, és így a le 'ebb úton visszairá­nyítc eredeti támaszpont­jára. Sajnálom ezt az inci­denst, és intézkedni fogok, hogy minden elővigyázatossági intézkedést tegyenek meg, nehogy megismétlődhessék. Elnök úr! A mi két orszá­gunk előtt nagy, befejezetten feladatok állnak, és tudom, hogy az ön népe éppen úgy, mint az Egyesült Államok né­pe, nem kíván mást, mint hogy dolgozhassák e féladatok teljesítésén a háborútól való félelemtől mentesen. A mo­dem tudomány és technika le­hetővé tette számunkra, hogy a munkát messze gyümölcsö­zőbbé teheeeük, mint amiről néhány évtizeddel ezelőtt akár csak álmodhattak is. Egyetér­tek önnel abban, hogy sür­gősen rá kell irányítanunk fi­gyelmünket a leszerelés prob­lémájára, miként az az egész világ és ezenkívül bizonyos kritikus térségek szempontjá­ból felmerül. Most talán, amikor eltávolodunk a ve­szélytől, együttesen valódi ha­ladást élhetünk el ezen a lét­fontosságú területen. Ű gy gondolom, az előbbséget azok­nak a kérdéseknek, amelyek az atomfegyvereknek a földön és a világűrben való szállítá­sával vannak kapcsolatban, s egyben az atomrobbaintási kí­sérletek betiltását célzó nagy erőfeszítéseknek kell biztosí­tanunk. De keményen kell dolgoznunk annak tisztázásán is, vajon szélesebb körű lesze­relési intézkedésekben is meg tudunk-e egyezni, és rövid időn belül végre tudjuk-e haj­tani azokat. Az USA kormá­nya hajlandó ezeket a kérdé­seket sürgősen ék építő szel­lemben megtárgyalni Genf ben vagy másutt.« (MTI) Kuznyecov New Yorkba érkezett New York (TASZSZ). Kuznyecov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese vasárnap este New Yorkba ér­kezett. A repülőtéren az alábbi nyi­latkozatot tette: — Élek a lehetőséggel, hogy hangsúlyozzam: a szovjet nép, a szovjet kormány és vezetője, Hruscsov fáradságot nem kí­mélve arra törekszik, hogy el­háruljon a háború veszélye, megszilárduljon a . béke, és biztosítva legyen minden nép, minden állam biztonsága. E célok érdekében a szovjet kor­mány több konstruktív javas­latot terjesztett elő, és igyek­szik felhasználni minden le­hetőséget a vitás nemzetközi problémák hókés úton, tárgya­lások útián való megoldására. — Meggyőződésünk, hogy ezt el lehet érni, ha minden érdekelt fél jóakaratról tesz tanúságot, és észserűen kezelj a kérdéseket. (MTI) r-—i r««j Divatfelöltők 7S0,— Ft-tól 1450— Ft-ig Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 120. áruház; Ady Endre n. 2. 136. bolt: Májas 1. u- 21. ez. , 134. bolt; Ady Endre u. 15. ez. SIÓFOK, B.-BOGLÁR, BARCS, NAGYATÁD, FONYÓD ____________________._______ WlMtí D e Gaulle Msége inkább vereség, mini győzelem A francia népszavazás eredménye Párizs (TASZSZ). Frey belügyminiszter adato­kat közölt a vasárnap Francia- országban lezajlott népszavazás eredményéről. Eszerint 12,8 millió szavazó helyeselte De Gaulle elnök al­kotmány reformját, 7,9 millió pedig ellene szavazott. Ez azt jelenti, hogy a szavazásban részt vett választóknak több, mint 38 százaléka elutasította a személyi hatalom növelésére és a demokrácia megnyirbálá­sára irányuló reformot. Több, mint hatmillió válasz­tó, vagyis a szavazásra jogo­sultaknak majdnem 23 száza­léka netm vett részt a népsza­vazásban. Megjegyzendő az is, hogy az igen-szavazatok számából ki­tűnik: a több, mint 27 millió lajstromozott választónak csu­pán 45 százaléka szavazott De Gaulle tervére. * * * Létói Frigyes, az MTI tudó­sítója írja: De Gaulle viszonylagos többséget kapott, a népszava­zás eredménye azonban nem hozta meg számára a várt győ­zelmet: inkább vereségnek szá­mít. Négyéves uralma alatt először történt, hogy az igen­nel szavazók száma nem érte el a választók számának felét. De Gaulle nem hivatkoz­hat már arra, hogy »a nemzet többsége« mögötte áll. 1958 ótó ez volt a negyedik népszavazás. De Gaulle 'most ötmillió szavazattal kapott ke­vesebbet, mint négy évvel ez­előtt, a nem-mel szavazók szá­ma pedig 3 millióval gyarapo­dott. De Gaulle egyeduralmi törekvéseivel szemben megnö­vekedett a tömegek ellenállá- . Az eredmény — mint a L’Humanité yezérdkkében Ír­ja — »sakk a királynak«, ko­moly figyelmeztetés a tábornok címére, hogy a francia nép többsége a demokratikus rend­szer híve, nem tűri sem a nyílt, sem a burkolt személyi diktatúrát, A népszavazás eredménye mindenképpen De Gaulle nép­szerűségének csökkenését bizo­nyítja. Az igen» és nem-szava­zatok elemzése egyébként több tanulsággal szolgál. Az egyik az, hogy a nagy munkásközpontok- ban — különösen a kom­munista vesetés alatt álló városokban — megnőtt a nemmel szavazók száma: Seine-et-Oise megyében, a fő­város vörös övezetében az 1958. évi 27 százalékkal szemben 45 százalékra emelkedett. Tizen­négy megyében több volt a nem, »nini az igen. Az ered­mény — De Gaulle szempont­jából — Franciaország déli ré­szében volt a legkedvezőtle­nebb. Itt nemcsak a nagy mun­kásvárosok — Marseille, Tou­louse — lakossága, hanem az algériai áttelepültek és a szél­sőjobboldali elemek is nem­mel szavaztak. De Gaulle egyeduralmának ellenzéke rendkívül megnőtt a gazdaságilag elmaradt vidéke­ken, ahol a Közös Piac gazda­ságpolitikája érzékenyen súj­totta a lakosságot. A hány ászsztrájk ókról ne­vezetessé vált Decazevil- le-ben a nem-szavazatok aránya kétharmad volt. De Gaulle állítását, hogy négy­éves uralma alatt sohasem ta­pasztalt módon növekedett a lakosság életszínvonala, maguk a dolgozók cáfolták meg. De Gaulle a választások előtt kijelentette, hogy ha csak »gyenge, közepes vagy bizony­talan« többséget kap, visszavo­nul. Nem határozta meg azon­ban pontosan, hogy hány szá­zalékos többségtől teszi függő­vé maradását. Pompidou mi­niszterelnöknek az eredmény kihirdetése után tett nyilatko­zatából arra lehet következtet­ni, hogy De Gaulle, bár nem kapott »erőteljes« igent, nem gondol visszavonulásra. Bármi lesz is De Gaulle dön­tése, kétségtelen, hogy a nép­szavazás eredménye súlyos esapást jelent a személyi dik­tatúrára. De Gaulle alkotmány- «nódosító törvényjavaslata többséget kapott ugyan, az eredmény azonban nem igazol­ta azt a tervét, hogy a »nemzet vezetője« legyen, s önhatalmú­lag szabja meg Franciaország kül- és belpolitikáját. (MTI) Enyhülés Kuba körül A világ közvéleménye nagy megnyugvással vette tu4o- násul, hogy az a háborús feszültség, amelyet október köze- fpén robbantott ki az Egyesült Államok kormánya, és amely 1ezúttal Kuba ellen irányult, megenyhült, és így a háború köz­vetlen veszélye elhárult. Nagyon leegyszerűsítve píllanatnyi- llag ennyi az, amit a világ minden táján megnyugvással vesz­nek tudomásul az emberek, és közben — mint ahogy az ame­rikai sajtóból kitűnik — elismeréssel adóznak a szovjet kor­mány higgadt, bölcs és mértéktartó 'magatartásának. Bár a kubai válság csak a múlt hét közepén kulminált, valójában már sokkal régebben kezdődött. Az amerikai mo­nopoltőke eleve nagy gyűlölettel szemlélte Castro szabadság- harcát, s a kubai nép győzelmére kegyetlen gazdasági rend­szabályokkal válaszolt. Arra számított, hogy Kubát a föld­rajzilag távol eső barátok nem tudják majd eléggé támogatni, s a felszabadult fiatal állam összeroppan a gazdasági nehéz­ségeik terhe alatt. Ezt az ördögi tervet arra alapozták, hogy a legyőzött kubai rendszer ezer meg ezer szállal kötötte össze Kuba és az Egyesült Államok gazdasági életét, s a kis ország termelvényeinek az USA volt a legnagyobb átvevője. Kuba azonban, ha nagy nehézségek árán is, de megtalálta új piacait, és legyűrte a gazdasági válságot; a szocialista országok tá­mogatásával sikerült kereskedelmi kapcsolatait áthangolnia. Amikor az amerikai uralkodó körök látták, hogy a gaz­dasági intézkedések nem érték el a megkívánt célt, inváziót terveztek Kuba ellen. Steward Alsopnak — az amerikai sajtó egyik legnagyobb publicistájának — a cikkéből részletes be­számolót olvastunk arról, hogyan készítette elő az amerikai titkosszolgálat a kubai ellenforradalmárokból álló invázió* haderőt, és hogyan adta meg Kennedy az utasítást a partra­szállásra. Az inváziót, 'mint tudjuk, órák alatt megsemmisí­tette a hős kubai nép, az amerikai uralkodó köröket tehát újabb kudarc érte. Mint várható volt azonban, ebbe a ku­darcba nem nyugodtak bele. A Szovjetunió, hogy segítse Fidel Castro önvédelmi har­cát, fegyvereket szállított Kubának. Ez a fegyverszállítás nem titokban történt. Mint ahogy Hruscsov nemegyszer világosan megmondta, a Szovjetunió nem nézné ölbe tett kézzel, ha valamely ország megtámadná Kubát. Nagyon is indokolt volt tehát annak a védelmi fegyverrendszernek a kiépítése, ame­lyet az amerikai ’monopolisták most arra használtak fel, hogy egy rendkívül mély háborús válságot robbantsanak ki. A mostani válság tulajdonképpen október J5-én kezdő­dött, amikor Kennedy elnök bejelentette, hogy megkísérli »el­szigetelni« Castrót. Ezután a kijelentés után drámai gyorsa­sággal fejlődtek az események. Puerto Rico közelében nagy­arányú tengeri hadgyakorlatokat jelentettek be az ameri­kaiak, majd október 22-én Kennedy elrendelte a Kuba elleni blokádot. Ez az agresszív lépés a tőkésországokban háborús pánikhoz vezetett ugyanakkor mindenütt megmozdultak a béke erői is. Bertrand Russell levelet intézett Kennedyhez és Hruscsovhoz, és az egész világon tüntetők jelentek meg az utcákon, s az amerikai követségek elé vonulva követelték a kalandorpolitika •megállítását. A válság egyre mélyült, es csak a Szovjetunió kormányának őszinte, lenini békepoliti­kája mentette meg a helyzetet. A Kubában kiépített fegyverrendszer védelmi célokat szolgált. Erre a fegyverrendszerre kizárólag azért volt szük­ség, mert az amerikai invázió hol nyíltan kimondott, hol pe­dig csak burkoltan bejelentett veszélye egy pillanatig sem szűnt meg. Most a Szovjetunió föllépése után az amerikai kormány arra kényszerült, hogy a világ színe előtt adjon ga­ranciát Kuba határainak sérthetetlenségéről. Ezzel tula jdon­képpen szükségtelenekké váltak az invázdós támadás esetére épített kubai fegyverrendszerek. A Szovjetunió föllépése kö­vetkeztében olyan helyzet állt elő, amely már Kuba megala­kulása óta óhaja a világ békés közvéleményének, és amely arra irányult, hogy szűnjék meg a kubai nép katonai fenye­getése. A béke erői lényegileg elérték céljukat, sikerült meg­védeniük Kubát. A felelőtlen amerikai agresszió és a vele járó háborús fe­nyegetés kudarcot vallott, A szovjet kormány mélységes fe­lelősségtől áthatott politikája megmentette az emberiséget a háborútól anélkül, hogy a Szovjetunió ezért bármiféle elvi engedményt tett volna. Bár enyhült a válság, de figyele’mbe kell venni, hogy csak az első lépést tettük meg. A tárgyalások még hát’£ van­nak, és nem kétséges, hogy az amerikai monopol tőkések nem egykönnyen fogják beismerni kudarcukat, márpedig f' sem­mi esetre sem teszi majd egyszerűvé a végleges megfg - ezest Kuba ügyében. Bares Sándor \ bonni rendőrség további terrorakciói a Spiegel ellen Bonn—Hamburg (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint a nyugatnémet bűnügyi hivatal tisztviselői és a bonni rendőrök folytatják a Spiegel cfmű hamburgi folyóirat ellen megindított hajszájukat. A lap szerkesztőségét és kiadóhiva­talait vasárnap is rendőrök töl­tötték meg, folytatták a ház­kutatást. Bonnban Hans Schmelznek, a lap egyik szer­kesztőjének lakásában is rend­őrök jelentek meg, házkutatást tartattak, aktákat koboztak el. Hazaárulás vádjával tovtJub- ra is őrizetben tartják Aug- steint, a Spiegel kiadóját és Jacobi főszerkesztőt. Johannes Engelt, a lap társfőszerkesztő- jét szabadlábra helyezték, de helyette őrizetbe vettek egy másik újságírót, Ahlers helyet­tes főszerkesztőt. Ahlers Spa­nyolországban tartózkodott, de Franco rendőrsége vasárnap letartóztatta, átadta a bonni Pavel Batsv hadseregtábornok a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek áj vezérkari í«ni*íre Moszkva (TASZSZ). Pavel Batov 65 éves hadse- regtáboruokot nevezték ki a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnökévé. Batov hadseregtábornok a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldötte. A hozzá be­osztott csapatok sikeres veze­téséért és személyes bátorsá­gáért a második világháború­ban kétszer tüntették ki a Szovjetunió hőse címmel. Pavel Batov 1918 óta szol­gál a szovjet hadseregben. A második világháború alatt irontparancsnok számysegédje és hadseregpai" ncsnok. A há­borút követő i-k/ no } Ito­nal körzetpr ur nők olt, majd felelős tisztségeket töl­tött be a Szovjetunió honvé­delmi minisztériumában. (MTI) szerveknek, a*ok pedig repülő­gépen Ny u gat-ri émetországos vitték. A Frankfurter Allgemeine Zeitung héttői sritna szerint a rendőri akciót a nyugatnémet hadügyminisztérium kérésére rendelték el. A hadügyminisz­térium azt állítja,1 hogy a Spie­gel október 10-1 számában a nyugatnémet honvédelemről szóló cikkében negyven bizal­mas értesülést közölt, közülük több »szigorúan titkos« infor­máció volt. A Reuter értesülése szerint a nyugatnémet ügyészség »be­ható vizsgálatokat« indított, ugyanis több nyugatnémet ka­tonatisztet és katonát azzal gyanúsítanak, hogy államtitko­kat adtak e! a .Spiegelnek. A lap er n indított boszor- kányhajszn felháborodást kel­lett a nyugatnémet újságíró és érte!miséri körökben. # HORVÁTH JÁNOS, s MÉSZÖV igazgatóságénak elnök« november hé 2 én, pénteken reggel 9 óra’ keedettel fogadónapot tart a MÉSZÖV helyiségében 11 síinka tér 1. a*.). (3093)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents