Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
SOMOGYI NEPLAF a Vasárnap, 1962. október 28, 8980 szakmunkásra van szüksége megyénk mezőgazdaságának A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban nélkülözhetetlenek a szakmunkások. A gyors ütemű gépesítés, a nagy lendülettel fejlődő agrotechnika szükségszerűen magával hozta a termelési folyamatok szakosítását. Nagy és jelentőségteljes feladat, hogy az igényeknek megfelelően neveljünk szakmunkásokat. A Kaposvári. Mezőgazdasági Technikum tanárai javaslatot dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként elégíthetjük ki mielőbb a mezőgazdaság szakmunkásigényét. Mit tartalmaz ez a tervezet? A mezőgazdasági tanulóképzésnek kétféle formája van: a körzeti vagy az üzemi iskola. Megyénkben jelenleg körzeti tanulóképzés folyik, azaz három hónapot töltenek a tanulók az iskolában, és kilenc hónapra visszamennek gyakorlatra a szerződtető üzembe. Mivel igen sok hátránya van ennek a módszernek, ezért csak szükségmegoldásnak tekinthető az üzemi iskolák megszervezéséig. Melyek ezek a hátrányok? A szerződtető gazdaságok egy része nem rendelkezik a jó oktató-nevelő munkához szükséges feltételekkel. A gyakorlat idején a fiatalok mellett nincs nevelő, az üzemek szakemberei a legnagyobb igyekezettel sem tudják jól ellátni az oktatómunkát, mert elsősorban a termelés köti le őket. Kevés segítséget kapnak a tanulók. " Ezek csupán a legfőbb hiányosságok, de ékesszólóan bizonyítják, hogy csak állandó üzemi iskolában folyhat igazán eredményes tanulóképzés. Az üzemi iskolában egy szakmában három éven át 4-{-2-es tanítási rendszerben tanulnák a hallgatók. Az iskolának önálló tantestülete van, így a fiatalok állandó szakirányítást kapnak. Feladatunk tehát az, hogy minél előbb létrehozzuk az üzemi iskolákat. Megyénk mezőgazdaságának 8980 szakmunkásra van szüksége. 4000 szakmunkás kellene csak a szántóföldi növénytermesztésbe. Ezek kiképzése — figyelembe véve a jelenlegi lehetőségeket — ötven évet igényel! A zöldség- és gyümölcstermesztési ágazatnak csaknem 700 szakmunkásra van szüksége, s 17—18 évbe telik, mire kineveljük őket. Meghökkentő adatok ezek, s arra figyelmeztetnek, hogy mennyire sürgős, milyen fontos feladat a szervezett szakmunkásképzés. Jelenleg a megyében a három évfolyamon összesen 615-en tanulnak. A szarvasmarha-tenyésztési tagozatra mindössze 28-an járnak, pedig ha évenként 40 szakmunkás tenne vizsgát, akkor is csak 15 év múlva lenne annyi szakemberünk, mint amennyi kellene. A nagyüzemi gazdálkodás eredményeinek fokozása céljából az eddiginél sokkal mélyrehatóbban kell foglalkoznunk a szakemberképzéssel. Nemcsak a mezőgazdasági technikum feladata ez. Igen sok szervnek, intézménynek van ’ehetősége arra, hogy felelősségérzettel támogassa ezt a nagy erőfeszítést kívánó munkát Gyűjtik az ócskavasat a balatonújlaki általános iskolások. Pillér Sándor 75, Horváth László 53 kg vasat szedett össze. Kaposvár peremkerületeinek kereskedelmi ellátottságáról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Csütörtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a peremikerületek kereskedelmi ellátottságát. A városi tanács vb-elnökhelyettese beszámolt a vizsgálatok eredményeiről. Eszerint Kaposvár lakosságának kétharmad része él a peremkerületekben, ellátásukat mégis a város üzleteinek csupán körülbelül fele biztosítja. Az igények kielégítésére 15 új üzlet építésére, illetve átalakítására van szükség. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak azonban erre a célra nincs pénze. Régi panasz, hogy a boltok későn kapják meg a kenyeret és a péksüteményt. Kevés a tej bolt, s különösen nyáron rossz a külterületek tejellátása. A lakosság kívánságára 16 önkiszolgáló bolt közül 12-nél vissza kell térni a régebbi kereskedelmi formához. A hozzászólók élesen bírálták azokat az intézkedéseket, amelyekkel az önkiszolgáló rendszert ott is ráerőltették a lakosságra és a kereskedelemre, ahol a föltételek nem voltak kedvezőek. A bolthálózat fejlesztésére igen kevés a lehetőség a lövő évben. Ezért a végrehajtó bizottság intézkedni fog, hogy az 1963. évi községfejlesztési terv módosításával az építési költségek 50 százalékát — anyagban és társadalmi munkában — a városi tanács vállalja. Szükséges, hogy a megyei tanács vállalatfejlesztési ala- not biztosítson a bolthálózat bővítéséhez. Az ülésen fölkérték a megyei tanács kereskedelmi osztályát, hogy gondoskodjék a kenyér- és péksütemény-szállítás jobb megszervezéséről. VADÁSZ FERENC: »Kínáld, Karl!« — biztatják Pollackot. S ő kifogástalan gentleman-like módom — int — mitha a hangját is hallanám: »Please mister Vá~ radi«. Biztat: egyek. Vennék a gyümölcsből, de véres kezem zsibbadt, nem mozdul. S most Kari társai benyúlnak a rácsok közé a kocsike- réknyi megrakott tálra. Leszednek róla mindent. Figyelem riadtan, mi történik. Minden testrészem sajog, halántékom iszonyúan lüktet, nyakamban feszülnek az erek. Semmi sem tart: testem, mintha engedelmeskedni készülne a szabadesés törvényeinek. De nem. Mágneses erő húz vissza, vagy... Mi ez? Ez volna a súlytalanság álTestetlenül lebegek. Lent nyüzsögnek Frank emberei, zabáinak és harsányan röhögnek. Tekintetem a magasból a helyiség piszkos falára esik, a fogasra. Nem ruhák függnek ott, hanem felbontott disznók. A fogas egyik ágán egyenruhám foszlánya csüng a kabátom karja, a szárnyas pajzsos címerrel. A rács fényes rúdjai rezegnek, összezárulnak és szétválnak, elmosódnak. Már megint kívül vagyok a kalitkán. Lefognak. Iszonyú kéz szétfeszíti a számat s egy dohány- barna, vérfoltos faládából — a lébényi hentes ládája — ökölnyi fakanállal szürke, darabos sót tömnek belém. Puffadtra tömik a számat, egészen a torkomig. Fuldoklóm, égek. nem kapok levegőt. »Egy tálból cseresznyézel velük!?« Lénárt hangját hallom messziről. Verejtékben úszó testtel ébredek. Hálás lehetnék Lénártnak, hogy felkeltett. Ki tudja. Az orvos kevés szóból is ért. — Megviseltek az idegei — mondja. — Pihennie kellene. Súlyosbodott az állapota. Kérjen szabadságot. Azt írtam az életrajzomba, hogy édesanyám 1952-ben meghalt. Hogy tehettem ilyet? Brooklynban él az édesanyám. Libanonban egyszer lőttünk a tüntetőkre. Én is lőttem. Láttam, amikor egy asszony felbukott. Cédrusok alatt álltunk. Emlékszem: egy Ady verssor járt az eszemben, ku- száltan, zavarosan: »Sirászi kertben nincsen rózsa.« Valahogy így hangzott. 22. Anyám negyvenötben golyókkal a testében úszott ki a Dunából. Néhányszor elmesélte később: tizennyolc éves nyilas karszalagos fiúk kísérték a kivégzőhelyre. Abban a csoportban, amellyel őt vitték, harmincán lehettek. A Horthy Miklós rakparton dörMegkezdődött a vállalati igazgatók munkásakadémiája 1 A Kaposvári Városi Pártbizottság és a városi tanács kulturális terve a többi között szakosított munkásakadémiák indítását írja elő. A vezetés színvonalának emelése céljából egy-cgy ilyen munkásakadémiát a gazdasági vezetők, vállalati igazgatók részére, illetve személy- és munkaügyi vezetők részére kellett szervezni. Az előadások megtartására neves tudósokat, egyetemi előadókat, közgazdászokat és köz- ieti személyiségeket kértek 'öl. Az iparvállalatok termelés- zervezésének alapelveiről például dr. Cotel Kornél, a Köz- gazdasági Egyetem adjunktusa, pénzügyi rendszerünk kérdéseiről Bácskai Tamás, a Köz- gazdasági Egyetem pénzügyi tanszékének docense, a munkabérrendszer főbb kérdéseiről Hegedűs András, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, »Gazdasági feladataink és a népgazdaság fejlesztésének távlatai az MSZMP VIII. kongresszusa után« címmel pedig Tímár Mátyás pénzügyminiszter-helyettes tart előadást. Az előadássorozat két megyei vonatkozású témát tartalmaz. Bálint József, a megyei tanács tervosztályának vezetője az iparfejlesztés távlatait, a város gazdasági és politikai feladatait, Kutas János, a megyei pártbizottság osztályvezetője pedig a munkaerő-gazdálkodás helyi problémáit ismerteti. Az első előadás október 25-én, csütörtökön délután »A szocialista nemzetközi munka- megosztás és a magyar ipar« címmel Hetényi István, az Országos Tervhivatal Távlati Terv Főosztályának vezetője tartotta meg. A részvevő 65 üzemi és vállalati igazgató feszült érdeklődéssel ba’lgatta a tartalmas előadást. Németh Gyula üzemi párttitkár, Zsila Géza, Szakonyi Gyula, Rajta Mihály, Sugár Imre, Fehér László, Róna Imre és Hegedűs Antal vállalati igazgatók országos termelési kérdésekrő1 a nemzetközi munkamegosztás ról, külkereskedelmi mérlegünk várható ato’ ’’ 'sáról tet- ‘ek föl kérdéseket. A munkaügyi és személyzeti vezetőik részére szervezett munkásakadémia első előadását november 2-án tartiák meg a megyei pártbizottság nagytermében. Járási pedagógiai bizottságok elnökeinek értekezlete Kaposváron A járási pedagógiai bizottságok elnökei értekezletet tartottak Kaposváron. A tanácskozáson jelen volt a Magyar Nők Országos Szövet égé titkárságának tagja, Sárdi Lajosáé is. Első napirendi pontként Darkó Józsefné, a siófoki járás pedagógiai bizottságának elnöke ismertette munkatervüket, beszélt a legutóbbi értekezlet óta eltelt két hónap eredményeiről. Részle'esen beszámolt a Siófoki Általános Iskola szülői munkaközösségének terveiről. Ebben szerepelt többek között az elhanyagolt, veszélyes környezetben élő gyermekek felkutatása és se- gí'ése; megbeszélés a balaton- kiliti cigányszülőkkel; a siófoki, a sárvári szülői mu ka- közösségek kézimunka szakköreinek: megszervezése; játszótér létesítése társadalmi munkával. A továbbiakban a szülők részére indítandó oktatás előkészítésére tért ki. Ezután Magyar Sándomé, a megyei pedagógiai bizottság elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy azokban a bölcsődékben és ipariskolákban, ahol még nincs, meg kell alakítani a szülői munkaközösséget. Az értekezlet második részében a Darkó Józsefné referátumával kapcsolatos kérdések, javaslatok hangzottak el, majd a járási elnökök beszéltek tapasztalataikról, elmondották gondjaikat, s megvitatták a fontosabb kérdéseket. A vitába Sárdi Lajosmé is bekapcsolódott. Az értekezlet Magyar Sán- dorné összefoglalójával ért véget. Pályaválasztási tanács alakult Egy-egy tanév befejeztével igen sok általános és középiskolát végzett fiatal kerül válaszút elé: hová menjen, milyen szakmát tanuljon. Ezeknek a fiataloknak az elhelyezkedési gondjain hivatottak segíteni a pályaválasztási tanácsok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a naplókban hívta össze a megyei a pályaválasztási tanács alakuló ülését. Dr. Németi László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ismertette azokat a rendeleteket, -»melyeknek értelmében minden * megyében megalakítják a pádült el a sortűz. Asszonyok ésj>Lvaválasztási tanácsot. Elmon- gyerekek sikongatva és hö-? dotta, h°gy eSy ° rögve úsztak a torlódó jégjm«terse.g kozott válogathatnia ínak az általános es kozepiskoÁ Khaldi öbölben hajóztak?lát véSzők> mé§is a ^gtobben ki bennünket Előzőleg Né-? az úgynevezett divatos szak- metországban állomásoztunk,imákat keresik; alig 15—20 fog- Fürstenfeldbruckban. ilalkozási ágat ismernek. Meg■*>*«*,. Szerájnak nevezett kormány- an felvilágosítást és taná- épület előtt a téren. *csot kell adni a fiataloknak, Írok anyámnak. Lelki szük-Jarn; hozzásegíti őket a; megfeségletem, hogy beszélgessek^ , választásál&z Tá vele akkor is, ha mesékkel* 0'0 palya v fásításához. Taáltatom. Mit tehetek? Kényte-^ jckoztatni kell őket az elhe- lenségből teszem. Beszámolok* lyezkedési lehetőségekről, meg irodalmi tanulmányaimról.*kell ismertetni velük a foglal- »Erskine Caldwellt szeretem* kozási ágazatokat. Ezután a és Irwin Shaw elbeszéléseit .tanácsadás módszereiről, > az magyarázom. Diáktár-?osztályfőnöki órák jelentősésaim közül sokan próbálkoz->géröl & a ^technikai okta- nak írással. Megértem a tö-*tós hatósaról beszélt. rekvéseiket és becsvágyukat^ A pólyaválasztási tanácsúé őszintén megvallva, a megyei ^ munka_ nem érintettek meg a Múzsák.*ügyi <XKtaya irányítja. Ittfut- iota olvasni tudok, mindig. nak össze a szálak, ez az oszrajengója voltam az iroda-^ tály segíti a pályaválasztási tatomnak - ám kritikusa is.* ács munkáját Az esztétika, az irodalom sok? A részvevők elfogadták elmeleti és filozófiai vonatko-i ,, . , (palyavalasztasi tanacs ugy- zasa foglalkoztat, s a jövőmeti djét> & megvitatták az úgy képzelem el, hogy egy-*1962_63_as ^ ^ szer talán jelentős esztéta-Jkatervót kritikus válik belőlem.« Ha mindez igaz volna! Lénárt otthon már közgazdász. ^folytatjuk) A pályaválasztási tanács elánoké dr. Németi László, titkáéra Beke István, a megyei ta- rnács munkaügyi osztályának 'vezetője lett Korszerű hirdetés »Munkást keresek gazdaságomba. Naponta háromszor kap húsételt, jó ágyat és magas bért. Ezenkívül biztosítom, hogy nem kezelem családtagként. Föltételeim: ismernie kell a különbséget a tehén és a televíziós készülék között, és minden nap 6 órakor kell fölkelnie«. A fenti hirdetés a Dagens Nyheter című svéd újságban jelent meg. * * * Aki a múltban el Az észak-spanyolországi Pamplona faluban lakik a százesztendős Bernards Murillo, aki arról nevezetes, hogy még sohasem ült autóbuszban, vonaton vagy egvéb járművön, nem volt még moziban vagy színházban, hallani sem akar a rádióról és a televízióról, s ami a legfontosabb, még sohasem volt beteg. Tizenegy gyermeke, 11 unokája és 11 dédunokája van. Életében egyetlenegyszer hivatott orvost, amikor ikreket szült, és férje összeesett az ijedtségtől. * » * Amerikai ötletek Egy amerikai bútorgyár nem talált vevőt egy meglehetősen kényelmetlen modem ülőgarnitúrára. A cég kereskede Imi vezetőjének remek ötlete támadt. A garnitúrát a következő reklámmal hozta forgalomba: »Legújabb slágerünk: csőbútor vendégek részére. Öt percnél tovább senki sem bírja ki rajta az ülést.« A bútor forgalma erősen fellendült. * * * Frank Sumner amerikai agglegény beadványt intézett az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó bizottságé- ; hoz. Beadványában kijelenti: »Mindenütt bántanak bennünket, agglegényeket. Üldöznek az asszonyok, a hatóságok, az adóhivatalok. Minden eszközzel rá akarnak bírni, hogy házasodjunk meg. Mi azonban nem óhajtunk házasodni, és ezért az ENSZ védelmét kérjük.« * * * A Wildring News című amerikai lapban olvasható a következő közlemény: »Allan Williams legutóbb sikeresen segédkezett egy szomszédasszonyának a szülésnél, minthogy az asszony nem bírt idejében kórházbz menni. Allan Williams egyébként a közismert »Mindent magunk csinálunk« nevű barkácsoló klub elnöke. Somati! ftmlao Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. IC. Telefon lüVío, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-lfi. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEP- 4 LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 4.
