Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. október M. » A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) méreteiről és tartalékairól, ha fegyvereikről beszélünk, egyetlen józan eszű államférfinak sem juthat eszébe, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Amerikai Egyesült Államokra, vagy bármely más országra nézve. Enyhén szólva képmutatás arról beszélni, hogy a kis Kuba merényletet követhet el az Amerikai Egyesült Államok biztonsága ellen. A kubaiak biztosítani akarják otthonukat, függetlenségüket az Amerikai Egyesült Államok részéről őket fenyegető veszély ellen. A kubai kormány a józan észhez és a lelkiismerethez fellebbez, felszólítja az Egyesült Államokat, hogy mondjon le a Kuba függetlensége ellen irányuló szándékairól, és teremtsen normális kapcsolatokat a kubai állammal. Nem elég meggyőző talán az, hogy a kubai kormány hivatalosan bejelentette, minden vitás kérdést tárgyalások útján akar rendezni az Egyesült Államok kormányával. Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke csak a közelmúltban ismét kijelentette az ÉNSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy Kuba »mindenkor kifejez- - te. kész tárgyalni a szokásos diplomáciai csator- • nákon, vagy bármely más úton. hogy megvitassák az Egyesült Államok és Kuba között fennálló nézeteltéréseket«. Most az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy állítólag nem elegendőek a kubai kormány e nyilatkozatai. Hát így aztán igazolható bármely agresszív cselekedet, bármely kaland. Ami a Kubának nyújtott szovjet segítséget illeti, ennek kizárólag célja: erősíteni Kuba védelmi képességét. Mint arra az E. Guevara és E. Aragones részvételével a Szovjetunióban járt kubai küldöttség látogatása alkalmából szeptember 3-án kiadott közös szovjet—kubai közlemény rámutat, a szovjet kormány eleget tett a kubai kormány azon kérésének, hogy Kubának fegyverek szállításával segítséget nyújtson. A közlemény rámutatott arra, hogy ezek a fegyverek és a katonai műszaki segítség kizárólag védelmi célokat szolgál. A két ország kormánya jelenleg is szilárdan ragaszkodik ehhez az álláspontjához. A Kuba védelmének erősítésére adandó szovjet segítség szükségességét az indokolja, hogy a Kubái Köztársaságot az Egyesült Államok fennállásának kezdetétől állandóan fenyegetésekkel és provokációkkal illette. Az Egyesült Államok annak érdekében, hogy a kubai népet megfossza kivívott szabadságától és függetlenségétől, semmitől sem riadt vissza, így a Kuba elleni fegyveres intervenciótól sem, mint az 1961 áprilisában történt, így akarván újból az amerikai monopóliumok uralma alá vonni és áz Egyesült Államok bábjává tenni Kubát. Az Egyesült Államok azt követeli. hogy Kuba területéről távolítsák el az önvédelemhez szükséges haditechnikai eszközöket, márpedig nyilvánvaló, hogy ehhez egyetlen olyan állam sem járulhat hr.zzá, melynek drága a függetlensége. A Szovjetunió amellett van, hogy minden idegen haderőt saját országának határain belülre kellene visszavonni külföldről. Amennyiben az Egyesült Államok valóban az államok közötti baráti kapcsolatok megerősítését kívánja és meg akarja szilárdítani világszerte a tartós békét, amint arról Kennedy elnök október 22-i nyilatkozatában beszélt, akkor el kellene fogadnia a szovjet javaslatot, és haderőit, valamint haditechnikai berendezéseit vissza kellene vonnia a világ különböző részein található támaszpontokról, és fél kellene számolnia e támaszpontokat. Azonban az Egyesült Államok, amely fegyveres erőit és fegyvereit az egész világon elhelyezte, makacsul visszautasítja e javaslatok elfogadását. Az Egyesült Államok fegyveres erőit és a fegyverzetét a más országok belügyeibe történő beavatkozásra és agresszív terveinek megvalósítására használja. így az amerikai imperializmus a nemzetközi csendőr szerepét vállalta magára. Az Egyesült Államok képviselői állandóan azzal kérkednek, hogy az amerikai repülőgépek bármikor lecsaphatnak a Szovjetunióra, amerikai bombákat szórhatnak és súlyos csapásokat mérhetnek békés 'városokra és falvakra. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy politikusok és katonai személyiségek, valamint az Egyesült Államok sajtója ne fenyegetőzne azzal, hogy a fedélzetükön Polaris- rakétákat hordozó, számos tengeren és óceánon cirkáló amerikai tengeralattjárók atomcsapást mérhetnek a Szovjetunióra és más békeszerető államokra. . E tények fényében teljesen hamisan csengenek Kennedy elnök szavai arról, hogy az Egyesült Államok kormánya azokkal a célzatos követeléseivel, hogy Kubát fosszák meg a védelem eszközeitől, a béke érdekében jár el. A békeszerető államok nem mehetnek el tiltakozás nélkül az Egyesült Államok elnökének ama hajókkal szembeni kalóztevékenységre vonatkozó kijelentése mellett, amelyek Kuba partjai felé tartanak, tiltakozni kénytelenek a szuverén államok hajóinak a nyílt tengeren történő ellenőrzése ellen. Ismeretes, hogy az amerikai államférfiak szeretnek arról beszélni: tiszteletben tartják a nemzetközi jog elveit és sokat fecsegnek annak szükségességéről, hogy a világban jogrend uralkodjék. Valójában azonban azt vélik, hogy a törvényeket nem az Egyesült Államok számára írták, hanem más államok számára. Kuba partjainak gyakorlatilag blokád alá helyezése az Egyesült Államok részéről provokációs lépés, amely a nemzetközi jog hallatlan megsértése és kihívás minden békeszerető nép ellen. Lehetetlen nem látni azt is, hogy ha ma az Egyesült Államok megpróbálja megtiltani kedjenek Kubával és hajóikat Kubába irányuló áru- és teherszállításra használják fel, akkor holnap az amerikai kormánykörök hasonló intézkedések meghozatalát követelhetik bármely más állammal szemben, amelynek politikája vagy társadalmi rendszere nincs ínyére az Egyesült Államok kormányköreinek. Az Egyesült Államok kormánya kisajátítja magának azt a jogot, hogy megkövetelje: az államok számoljanak el neki, hogyan szervezik meg védelmüket, s jelentsék be, mit szállítanak hajóikon a nyílt tengeren. A szovjet kormány határozottan elutasítja az efféle igényeket. Az amerikai imperializmus arcátlan cselekményei katasztrofális következményekkel járhatnak az egész emberiségre nézve. Ezt azonban egyetlen nép sem óhajtja, köztük az Egyesült Államok népe sem. Figyelembe véve a washingtoni kormány által Kuba körül teremtett helyzet teljes komolyságát, a szovjet kormány utasította ENSZ-ben működő képviselőjét, kérje a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását, hogy az megvitassa ezt a kérdést: »Az ENSZ alapokmányának megszegése és a béke veszélyeztetése az Amerikai Egyesült Államok részéről«. A Szovjetunió felhívással fordul minden kormányhoz és néphez, emeljék fel tiltakozó szavukat az Egyesült Államoknak Kubával és más államokkal szembeni agresszív cselekményei ellen, ítéljék el határozottan e cselekedeteket és emeljenek gátat annak útjába, hogy az Egyesült Államok kormánya termonukleáris háborút robbantson ki. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz az amerikai imperialista körök agresszív terveinek meghiúsításáért, a béke megvédéséért és megszilárdításáért. A szovjet kormány kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a szovjet nép még inkább fokozza a munka vonalán kifejtett erőfeszítéseit a szovjet haza gazdasági és védelmi erejének gyarapításáért. A szovjet kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy országunk ne legyen váratlan meglepetéseknek kitéve, és képes legyen méltó választ adni az agreszmás országoknak, hogy keres- szórnak. (MTI) Fidel Castro parancsa Havanna - (TASZSZ). A kubai lapok kedden nyilvánosságra hozták az alábbi közleményt: »A miniszterelnök mint a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn este parancsot adott a háborús készenléti állapot bevezetésére. Ilyen parancsot csak súlyos veszélyben lehet kiadni a forradalmi fegyveres erőknek. Az intézkedést válaszként hoztuk az Egyesült Államokból érkezett jelentésekre, melyek szerint az északamerikai fegyveres erőket mozgósítják hazánk ellen. Katonai egységeinket haladéktalanul harci készültségbe helyeztük. Néhány óra alatt százezreket mozgósítottunk. A Szocialista Forradalmi Egységpárt és minden tömegszervezet tagjai készek bátran és hősiesen teljesíteni hazafiúi kötelességüket. Az ország háborús készenléti állapotban van, és kész visszaverni minden támadást. Haza vagy halál! Győzni fogunk!« (MTI) A kozmosz bosszút áll Szovjet tudomány os szemleíró kommentárja a Ranger-program sorozatos kudarcairól Moszkva (MTI). Jurij Marinyin, az APN szovjet hírügynökség tudományos szemleírója megjegyzéseket fűz az Egyesült Államok holdkutatási programját sújtó sorozatos kudarcokhoz, és megállapítja, hogy a Ranger-szer- kezetek sikertelenségéneik okai a nagy sietségen és kapkodáson túlmenően a legutóbbi magaslégköri nukleáris robbantásokban keresendők. A kommentár ezután így folytatódik: — Valamennyi Ranger-szer- kezet fertőtlenítésen esett át, hogy ne szennyezze meg földi mikroorganizmusokkal a Hold felszínét. Annál feltűnőbb, hogy mindössze néhány nappal a Ranger—5 fellövése előtt újabb amerikai magaslégköri robbantással próbálkoztak. Mennyire szívükön viselik a lakatlan Hold tisztaságát, és milyen könnyedén szennyezik be radioaktív anyagokkal a Föld közvetlen környékét! De a kozmosz bosszút állt. Három amerikai kutató-szputnyik és néhány kémkedési céllal fel- bocsátott mesterséges hold elnémult. Napelemeik megszűntek működni a Föld körül létesült mesterséges sugárövezet hatására, amelynek okozója a július 9-i amerikai magaslégköri nukleáris kísérlet volt. Sok amerikai szakember úgy véli, hogy a Ranger—5 napelemeinek megsemmisülése is a sugárzásra vezethető vissza. A kozmosz folytatja bosszúját— Kennedy hidegháborús beszede az amerikai rádióban és te evízióban Washington (MTI). Kennedy elnök hétfőn magyar idő szerint éjfélkor beszédet tartott az amerikai rádióban és televízióban. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok szigorú vesztegzáraf rendel el minden, bármely kikötőből érkező, Kubába tartó hajóra, »amely támadó célú fegyvereket« visz magával, és »visz- szafordítja« ezeket a hajókat. Hidegháborús beszédében az amerikai elnök kijelentette, hogy »szükség esetén ezt a vesztegzárat kiterjeszti más típusú rakományokra és szállítóeszközökre is. Ezt a provokatív intézkedést, amely a nemzetközi jog súlyos arculcsapása, Kennedy azzal tetézte, hogy bejelentette: megerősítették a guanta- namói amerikai támaszpontot Kubában, kivonták onnan a szolgálatot teljesítő személyzet hozzátartozóit, más katonai egységeket pedig riadókészültségbe helyeztek. összehívták az Amerikai Államok Szervezetének tanácskozó testületét I azzal az ürüggyel, hogy a nyugati félteke »biztonságát veszély fenyegeti«. Egyidejűleg a Biztonsági Tanács rendkívüli összehívását is kérte az amerikai kormány. Az amerikai elnök e provokatív lépések bejelentése után azt hangoztatta, hogy kész részt venni bármely találkozón vagy bármilyen fórumon történő megbeszélésen, amely a jelenlegi feszültség szempontjából szerinte ^ hasznos lehet. Végül felhívást intézett Kuba népéhez, és durván beavatkozva e független ország belügyeibe, voltaképpen felkelésre szólított fel a törvényes kormány ellen. , Hz ön háborús cselekedetét rendkívül felelőtlennek kell tekinteni...“ Linus Pauling tiltakozó távirata Kennedyhez Nyilatkozatok az Egyesült Államok újabb provokációs lépéséről PASADENA Linus Pauling Nóbet-díjas amerikai tudós kedden táviratot intézett Kennedy elnökhöz,. s felszólította, vonja visz- sza »háborús utasításait és fenyegetéseit« a kubai helyzettel kapcsolatban. Pauling hangsúlyozta, hogy az elnöknek, kormányának és az Egyesült Államoknak inkább arra kellene szentelnie energiáját, hogy az ENSZ útján erőfeszítéseket tegyenek a sürgető nemzetközi problémák megoldására, mint amilyenek a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése, az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítása az erkölcs és az igazság elveinek megfelelően. »Az ön ijesztő fenyegetése, hogy katonai akciót rendel el az óceáni hajózásban. és súlyos megtorló intézkedéseket helyez kilátásba mindenféle ellenállással szemben. a nukleáris háború nagy veszélyét idézi fel mind az amerikai népre, mind más országok népeire. Az ön háborús cselekedetét rendkívül felelőtlennek kell tekinteni ebben a korban, amikor olyan fegyverek léteznek, amelyeknek alkalmazása a civilizáció végét 'jelentené, és óriási kárt okozna az egész emberiségnek« — hangzik Linus Pauling távirata. MEXIKO CITY Carlos Lechuga, Kuba mexikói nagykövete Kennedy hétfői nyilatkozatával kapcsolatban v kijelentette, ha az Egyesült Államok hajókat süly- lyeszt el azon erőfeszítésednek egyik lépéseként, hogy Kubát megfossza jogaitól, akkor nemzetközi kalózcselekedetet követ el. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kuba sohasem fog megtámadni egy latin-amerikai országot sem. ezt csak a kubai forradalom ellenségei tételezhetik fel a kubai népről. BONN Kennedy elnök még jóformán be sem fejezte az amerikai televízióban a Kuba elleni blokádról szóló nyilatkozatát. amikor Bonnban a kormány egy szóvivője máris üdvözölte »az amerikai kormány határozottságát«. A szóvivő sietett megállapítani: Bonn már az amerikai lépés megtétele előtt helyeselte azt, hogy Kuba ellen kereskedelmi zárlatot rendeljenek el. PÁRIZS A Kuba ellen elrendelt amerikai blokád és várható következményei aggodalmat váltottak ki Franciaországban. Még az Amerika-barát francia polgári sajtó is nehezen talál magyarázatot az Egyesült Államok világkonfliktussigl fenyegető durva támadására. »Az Egyesült Államok — írja a Paris Your — a jelek szerint nem tárgyalta meg lépését szövetségeseivel. Ez bántó a NATO tagjaira, köztük Franciaországra nézve. Mi történik, ha az amerikai flotta feltartóztat egy szovjet kereskedelmi hajót és-- annak polgári személyzete ellenáll? Annyi bizonyos — írja a lap —, hogy a kiélezett hidegháború szakaszába lépünk, amelyben nem kerüljük el a visszavágást Berlinben vagy a világ más pontján. »Kennedy nemcsak az amerikai választók idegeivel játszik, hanem kockára teszi a világ békéjét« — hangsúlyozta a L’Humanáté. A Kuba elleni látványos blokád súlyos veszélyt jelenítő háborús cselekmény. LONDON Bár az angol sajtó jelentős része az utóbbi időben naponta következetesen és kímélete len szókimondással utalt a Kuba miatti amerikai tömeghisztéria súlyos veszedelmeire. Angliában mégis meglepetésként hatott Kennedy nyilatkozata. Angol körökben azt hitték, hogy legalábbis Kennedy igyekszik megőrizni nyugalmát és mérlegeli a kihívó lépésekben rejlő veszedelmeket. Súlyosbítja az angliai megdöbbenést az, hogy Kennedy szándékáról nem tanácskozott előzőleg az angol kormánnyal és — amint a sajtó ezt feltűnő beállításban hangsúlyozza — csak 12 órával beszédének elmondása előtt közölte, hogy az úgynevezett »vesztegzár-müvelet« már folyamatban van. Macmillan kedden délelőtti« rendkívüli sürgős minisztertanácsot hívott össze. RÓMA Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kedden reggel nyilatkozatban ítélte el a Kuba elleni amerikai lépéseket. — Az Egyesült Államok tudatosan nemzetközi agresszió» cselekményt hajtott végre — mondotta Togliatti. — Mindenki, akinek drága a szabadság, a nemzetközi rend, a demokrácia és a béke, utasítsa vissza és ítélje el az amerikai agressziót, so-' rakozzon fel a tengerek szabadságának és a kubai nép szabadságának védelmében. Kenned/ elnök lemondta választási programját NEW YORK Nyugati hírügynökségek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden rendkívüli ülésen yitatta meg a kubai helyzetet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti ülésén megvitatta a kubai kormánynak azt a panaszát is, amely hangoztatja, hogy az Egyesült Államok kormánya egyoldalú, háborús lépést követett el, amikor elrendelte a Kuba-ellenes tengeri blokádot. WASHINGTON Kennedy lemondta az őszi kongresszusi választásokra vonatkozó összes programját, és az eredeti tervektől eltérően Washingtonban marad. A Fehér Házban kedden közölték, hogy a nemzetbiztonsági tanács »különleges bizottsága« naponta tanácskozni fog Kennedy elnökkel, és megvitatja vele a kubai válság fejleményeit. Kennedy szerdán a Fehér Házban fogadja a kongresszus vezetőit, hogy megvitassa velük a Kuba eljen hirdetett vesztegzár nemzetközi visszhangját. Kedden délután rendkívüli ülésre hívták az Amerikai Államok Szervezetének tanácsát, hogy megvitassák Kennedy elnöknek a Kuba-ellenes blokádra vonatkozó tervét. Hírügynökségi jelentések szerint Rusk külügyminiszternek az ülésen sikerült biztosítania a vesztegzár elfogadásához szükséges tizenegy szavazatot. \ HEIDELBERG Heidelbergben bejelentették, hogy riadókészültségbe helyezték a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai alakulatokat. A nyugat-németországi amerikai csapatok főparancsnoksága »éber figyelemmel« kíséri a fejleményeket. Párizsban a NATO főhadiszállásán közölték. hogy »megfelelő intézkedéseket hoznak« a kubai válsággal kapcsolatban. (MTI) Jemeni jelentés Szanaa (MTI). Bajdani, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnökhelyettese bejelentette, hogy a jemeni nemzeti gárda egységeit modem fegyverekkel látták el, és ezek a fegyverek már úton is vannak a csapatokhoz. A hadműveletekről ellentétes jelentések érkeznek. Az elmozdított imámhoz hű washingtoni jemeni követség nyilatkozatot adott ki, amely szerint a királypárti erők állítólag az EAK több hadirepülőgépét lelőtték. A követség szerint a királypárti csapat.dk Szanaa irányában nyomulnak előre. Hadzsi erődje, amely Szanaától mintegy 120 kilométerrel északnyugatra fekszik, ugyancsak e forrásból, származó állítás szerint a királypárti csapatok birtokába került. A szanaai rádió jelentése azt közli, hogy a jemeni légierő 900 szaúd-arábiai és 300 jordániai katonát semmisített meg a Szanaa ellen vonuló csapatok elleni támadás során.
