Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
Szómba*, 1962. szeptember L 3 SOMOGYI NÉPLAP Telepítsünk több körtét NEIW ELÉG A JÓ SZÁNDÉK Megyénk termelőszövetkezetei az utóbbi években telepítették első nagyüzemi gyümölcsöseiket. A telepítést az őszszel folytatják. Eddig a szövetkezetek zöme kajszi- és almacsemetéket ültetett. Most is csaknem mindenki almát akar telepíteni, mert hozzászokott termesztéséhez. Nyári gyümölcs, téli körte és héjas gyümölcs viszont igen kevés van a világpiacon. Hazai piacainkon szintén alig találni kellő mennyiségű és megfelelő minőségű őszi és téli körtét. Érthető tehát, hogy kormányzatunk nagy gondot fordít az említett gyümölcsök termesztésének föllendítésére. Az országos program megvalósulásával kialakulnak, tovább fejlődnek a különféle gyümölcsnemek termőtájai. Somogy e szerint a nyári gyümölcs- és a körtetermesztés tájegységévé válik. A megye állami gazdaságai — a bárdibükki, a ku- tasi és a lábodi — az utóbbi években már telepítettek nagyüzemi körtést. Ezek kiváló fejlődése arról tanúskodik, hogy a körtetermesztésnek Somogybán nagy lehetőségei vannak. A régebbi szakirodalmak a téli körtét meleg fekvésű terű- létekre ajánlották. Tények bizonyítják azonban, hogy nem a meleg fekvés, hanem a kiegyenlített éghajlat a legfontosabb. Megyénk déli, délnyugati vidékei ezt az igényt teljesen kielégítik. Ezeken a helyeken jó minőségű őszi és téli körte termeszthető. Általában azokon a tájainkon, ahol az alma már régóta díszük, körtét is bátran telepíthetünk. Néhány állami gazdaságot kivéve megyénkben nincsen nagyüzemi körtés. Talán a kevés példa miatt idegenkednek termelőszövetkezeteink a körte telepítésétől. Pedig éppen azért szükséges mielőbb nagyüzemi költéseket létrehozni, hogy ebből a kitűnő és keresett gyümölcsből mind a bel-, mind a külföldi igényeket kielégíthessük. Az elsőrendű minőségű téli körtének az ára mindig jobb az almáénál. Lássunk egy példát az őszi, téli körte értékesítési lehetőségeire: A Bárdi- bükki Állami Gazdaság vis- nyei tízholdas kürtösében évente öt vagon gyümölcsöt szüretelnek. A termés 75 százalékát a külföld veszi meg mázsánként átlagosan 500—600 forintos áron. A holdanként! bruttó bevétel tehát körülbelül 30 ezer forint. A mázsánként! önköltség 240 forint, ez holdanként csak 12 000 forint. A körte holdanként tehát 18 000 forint tiszta hasznot ad. Ezzel szemben a gazdaságban az alma mázsánkénti önköltsége 240—280 forint, az értékesítési átlag pedig nem haladja meg a 40Ö forintot. A körte önköltsége, mint látható, 30—40 forinttal alacsonyabb, vagyis ennyivel olcsóbb a termelése, mint az almának. Olcsóbb, mert több termést ad kevesebb ráfordítás ellenében. Meg kell említésen azonban, hogy körtést csak oda érdemes telepíteni, ahol a korszerű nagyüzemi módok bevezethetők, alkalmazhatók. A hegyoldalakon, ahol géppel sem talajmunkát, sem permetezést nem_ végezhetünk, nem ad kellő hasznot a körtetermelés. A körte ápolási munkálatai nagyjában-egészében megegyeznek az almáéval A lisztharmat elleni védekezés azonban elmaradhat. Nagy gondot kell viszont fordítani a varasod ás elleni védelemre, mert ez a gomba — mint az almánál is — súlyos károkat okozhat, ki-' vált a gyümölcsben. A fajták közül a Bőse kobak a legmegfelelőbb, mivel sok egyéb előnye mellett gyümölcsének színe a varasodást is képes palástolni, így nagyobb mennyiségben exportálható. A körtetelepítés országos programja híven szolgálja a somogyi termelőszövetkezetek érdekét. Alapozzák meg termelőszövetkezeteink a körte- termelést, telepítsenek már az ősszel a 124 hold alma mellett a tervezettnél nagyobb területen, legalább 300 holdem körtét Merényi Károly mezőgazdasági mérnök A magyar ipar a 20. plovdivi vásáron A szeptember 16-án megnyíló 20. jubileumi Flovdivi Nemzetközi Vásáron Magyar- ország gépekkel, nehézipari berendezésekkel és műszerekkel vesz részt Első ízben szerepel a magyar ipar bányagépekkel és bányaberendezésekkel, korszerű építőipari gépekkel. A METRIMPEX külkereskedelmi vállalat á magyar műszeripar termékeinek széles skáláját mutatja be, ezek között geodéziai műszerek, nukleáris műszerek, anyagvizsgáló műszerek szerepelnek. Bemutatásra kerülnek a magyar híradás- technikai ipar legújabb termékei is. (MTI) (Kereszt József, a KPM Közúti Igazgatósága balatonszeme- si körzetének szakasztechnikusa levelet küldött szerkesztőségünknek. Megírta, hogy a nullt év őszén páros versenybe kezdtek az igali körzettel. Május 1-én kellett volna értékelni vetélkedésük eredményét, az Igazgatóság azonban ezt elmulasztotta. Augusztus 20-ra halasztották az értékelést. »Azért tettük ezt — mondták az Igazgatóság vezetői —, mert területünkön egy általános verseny indult a szocialista körzet címért, s a kétféle küzdelem külön értékelése nehéz lett volna.« De milyen verseny volt az, amelyik miatt háttérbe szorult a két brigád páros vetélkedése? Tanulságos esetre bukkantunk a kivizsgálás során...) A KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁGÁNÁL a munkaverseny szervezői a legjobb szándékkal, lelkiismeretesen láttak munkához. Az utóbbi évek rossz versenymódszereit kellett megváltoztatniuk, és jelentőségének megfelelő rangot kellett biztosítaniuk a szocialista munkaversenynek. Mivel azonban a verseny szervezői híján voltak a tapasztalatoknak, s mert alig-alig kaptak segítséget a fölöttes szervektől, helytelen útra terelődött a munkaverseny. Kezdetben körültekintően jártak el. Javaslatokat kértek a dolgozóktóL Mondják el ők, hogy milyen szempontok szerint találják legcélravezetőbbnek a versenyt. Így a dolgozók aktívan tevékenykedtek a szervezésben, s ez a siker egyik biztosítéka lehetett volna. Köziben telt-múlt az idő, s _ a végleges versenykiírás késve, csak április 1-én látott napvilágot. A ' KÖZPONTBÓL KIADOTT 19 VERSENYPONT érvényes az igazigatóság valamennyi szakasztechnikus körzetére. Az egyik versenyszempont példáiul azt határozza meg, hogy az utakon kilométeren .ként hány tányérosodás- nak, hány ütőbátyúnak szabad lennie. A kátyúsodás gyakoriságát többek között az időjárás, az út eredeti állapota és a forgalom is befolyásolja. Ezeknek mértéke viszont az igazgatósághoz tartozó úthálózaton eléggé változó. A versenypontok egyikének- mésikámak teljesítése az egyik útőrtől nagy erőfeszítéseket kíván, a másik viszont köny- nyűszerrel teljesítheti az előírásokat A hatalmas terület nehézkessé és bizonytalanná teszi a központi kiértékelést. Félévenként egyszer vizsgálják meg az utakat, ez is rengeteg időt, gépkocsi-kilométert vesz el, ráadásul aligha lehet reális, hisz csak a pillanatnyi helyzet alapjain ítélhetnek, noha féléves munkát kell értékelniük. Gyakoribb fölmérésre azonban az időveszteség és a tetemes költségek miatt nincs mód. Azt is nehéz eldönteni, hogy vajon a munkaidőt munkával töltik-e a dolgozók. A több, mint 2000 kilométeres úthálózaton tevékenykedőket bajos rendszeresen ellenőrizni. A munkaverseny eredményességének egyik föltétele a rendszeres értékelés. Kisebb területeken havonta, szakasz- mérnöki körzetenként legalább negyedévenként tudatni kellene a dolgozókkal, hogy milyen eredményeket értek el, hol kell javítani a munkán. Az említett akadályok is indokolják, hogy a munkaversenyt a szakaszmémöfci körzetekben külön-külön szervezzék meg. A szakaszmémök a szakasztechnikusi körzetek munkáját állandóan figyelemmel kíséri, s a területi szákszervezeti bizalmival és a teh- nlkusökkal rendszeresen értékelheti a versenyt. a központosított VERSENYEK már idejüket múlták. Helyi kezdeményezésekre és vállalásokra van szükség. Jobban betölti feladatát, és előbb eléri célját a munka-verseny, ha a dolgozók maguk határozzák meg (az útszakaszok sajátosságainak megfelelően) a vállalati irányelvek szerint, hogy hol, mit és milyen mértékben javítsanak munkájukon. Még egy téves nézetből fakadó fogyatékossága wan a munkaversenynek. Az a szakasztechnikusi terület, amelyik 230 pontnál többet ér ei, megkapja a szocialista körzet címet Ez nem volna más, mint a szocialista brigád kitüntetés megfelelője; A szocialista brigád címéért (tehát a körzet címéért is) az egész vállalat versenyén túl kell küzdeni. Külön vállalást kell tenniük az e cím elnyerésén dolgozóknak, pontosan meg kéül határozniuk a munkával és tanulással kapcsolatos felajánlásokat, ezenkívül a szocialista embertípus kialakításáért vívott küzdelem pontjait. Ezt rendszeresen értékelni kell, s csak akkor kaphatják meg a címet, ha egy éven át pontosan teljesítették váUalásajfcait. A versenynek ezt a formáját adminisztratív eszközökkel (vagyis kimondva, hogy ha elérik a pontszámút, akkor a kitüntető névért küzdöttek) lehetetlen megvalósítani. A Közúti Igazgatóságnál 6*zi Mihály — Becse Károly: 1 AZ 57081-ES I égionisf a A kislány minden kanál szépet, ami tulajdonképpen után Gazsóra nézett és csillo- nem őt illeti meg. Joga van-e gó szemekkel tudakolta, íz- lifc-e az étel... Délután a kislány legnagyobb örömére hosszú sétát tettek, majd elmentek, a moziba. Valamilyen rajzfilmet néztek meg, amelyet Rosette végignevetett. Mozi után egy kerthelyiségbe ültek be, ahol a kislány fagylaltot evett, anyja és Gazsó pedig konyakot ittak. Kellemesen eltöltöt- ték azt a másfél órát, zenét hallgattak, még táncoltak is. Elég későn értek haza ... Rosette fáradt, sőt álmos volt, még be sem fejeződött a vacsora, elaludt. Gazsó — bár másnap délelőtt tíz óráig kapott kimaradást, — vacsora után azonnal búcsúzott és visszatért a Hospital Micke Levybe ... Múltak a napok, a hetek. Egyik boldog hónapot a másik követte. Rosette rajongó szeretettel vette körül »apubelopnia magát Rosette szívébe, van-e erkölcsi alapja ahhoz, hogy a kislány bálványozásának tárgya legyen? Aztán elhessegette magától ezeket a gondolatokat... Nem, nem lehet az bűn, ha egy kislány lelki egyensúlyát helyreállítja, ha széppé, derűssé teszi napjait és ezzel örömet szerez anyjának is ... És ... Igen. Lisette fel is kérte erre... Li- sette ... Mindig olyan furcsa melegség járja át szívét, ha rágondol... Olyan gyakran látja maga előtt az arcát!... Egyszer a sízomarút, máskor az örvendezőt, a mosolygó szeműt ... Az asszonyt szintén hasonló gondolatok foglalkoztatták. Mi lesz ennek a vége? A fiú már gyakran volt a kis lakásban és Rosette egészen beleszeretett. De csak Rosette kedvelte meg? Elpirult... Igen.. . A fiú káját« és Lisette is elhalmoz- kedves, jó modorú, de bizonyába szeretetével a fiút. A »szü- ra csak szánalomból vállalta lök« már nemcsak a kislány ezt a játékot, mert jószívű... előtt tegezték egymást. Szereti Rosettet... Ezért Gazsó egyre többször top- játssza az apuka szerepét... rengett: vajon joga van-e ne- Igen, játssza... de meddig? ki ehhez a játékhoz? Vajon És mi lesz, ha felgyógyul és •iveheti-e az élettől azt a sok nem játszhatna tovább? — Miohel — szőtt legközelebb Gazsóhoz —, ne haragudj, hogy megkérdezem. Gondolkoztál már te sorsunkon? — Igen ... gyakran. — És? — Én azt hiszem, leszerelek ... Ha megkérdeznéd, mire alapítom ezt a véleményemet, nem tudnám megmondani... De valahogy úgy érzem, nem leszek sokáig légiós! Leszerelek. És akkor szabad leszek! _ — És?... Itt hagyod majd a Hospital Micke Levyt... És ezt a játékot még nehezebb lesz folytatnunk ... — Játék? — Gazsó Lisette elé lépett és megfogta kezét. — Nem. Én ezt nem szerep- játszásnak tekintem. Lisette a férfi szemébe nézett, amelyből végtelen szeretet és őszinteség sugárzott. — Hanem? — kérdezte halkan. — Nem csak Rosette kedvéért és szánalomból teszed? — Nem szánalomból — válaszolt csendesen —, hanem azért, mert szeretlek.. . Hát nem érzed? ... Lisette sírt is, nevetett is, és Gazsó karjaiba vetette magát, i. Szája a fiú szájára tas hosszan, sen megcsókoltak Annikor Lisette bontakozott a fiú karjaiból, gyengéden letörölte könnyeit és halkan suttogta: „ — Ne sírj, kis Lisettem;; Mosolyogj.: s örülj, mint ahogy a kislányunk örül... Meglásd, nem lesz semmi baj. Leszerelek és megkapom a francia állampolgárságot Dolgozom majd.;; mindegy, hogy hol;;. Igaz, hogy odahaza egészségügyi voltam, de bármilyen mimikát dváRalok;.. Mindent megteszek értetek... No, így!;.. Mosolyogj Lisette látszólag megnyugodva, boldogan sietett munkájára. Egész nap sugárzott arca, munkatársai nem tudták mire vélni megváltozását. Néhány nap múlva a légiós megkapta elmaradt zsoldját. A legközelebbi kimenőjén azonnal a Bizsu-boüitfoa sietett, s néhány ékszert vásárolt Lisette számára, aztán az egyik játékboltot soványította meg egy csomó játékkal. Lisette és kislánya nagy-nagy szeretettel fogadták az ajándékokat s mindketten számtalan csókkal honorálták. — Apukám, ezért én is hozok neked holnap valamit — mondotta Rosette mosolyogva — Mit, kislányom? — Titok... De annyit elárulok, hogy te nagyon sze reted ... Holnap délutánra, a látogatási időre itt lesz... Másnap délelőtt Lisette lé-, pett a kórterembe, mögötte s főorvos. Gazsó meglepetten vet te észre, hogy az asszony szűrne könnyes ... Hirtelen felült ágyában. j IFolytatjuitt i különben is sok gondot okozhat ennek a versenynek a meghonosítása, és vitatható, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e (a jelenlegi adottságokat figyelembe véve) a szocialista körzet címet megszerezni A munkaverseny e legfejlettebb formájának alapvető követelményeit — a hiányos ismeretek miatt — figyelmen kívül hagyták a szervezéskor. Persze helytelen volna csupán a Közúti Igazgatóság dolgozódnak és vezetőinek tévedéseként felróni e hibát. A fölöttes szervek is mulasztottak. Nem segítették a jó szándékot. AZ IGAZGATÓSÁG VEZETŐIT ÉS DOLGOZÓIT most — érthetően — csalódás éri; hisz ők becsülettel küzdöttek eddig: igyekeztek megváltoztatni a régebbit, az adminisztrációban elkallódó versenyt A csalódás azonban nem szegheti kedvüket. A tapasztalatok felhasználásával új ala- pokra kell helyezniük a szocialista munkaversenyt, s az őszi útfenntartási idény kezdetével már aszerint küzdeni, ha azonnal nem is a szocialista körzet címért, de a verseny céljainak eléréséért Roland Ferenc 120—130 000 forintért vásárolták meg a modem gumijavító berendezéseit. Mivel ez az egyetlen állami gazdaság, aliol ezzel is foglalkoznak, úgy tervezik, hogy vállalnak munkát társA íagas, jól fölszerelt n g, .-g mahely a gazdasági cgryiK büszkes^&ft. iát végsők, az összes erő- és munkagép fő- és folyó javítását. Megyénk legnagyobb állami Lábodon mindinkább sikerül központosítani a gépjavítást Az idén átalakították és célszerűen berendezték a lábodi központ udvarán levő, lattanul ált romos épületet az egykori keményítőgyárat Képesük a Jovító- míShfdv léssdeeeit Két hete készült ei az autószerviz helyisége. A ^ központosított javítással eddig mintegy 25 százaábrázolják. lékos költségmegtakarítást értekei. A LÄB0DI ÁLLAMI GAZDASÁG JAVÍTÓMŰHELYEIBEN
