Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
Vasárnap, 1962. szeptember 30. 3 SOMOGYI NSßPLAP A '^gnagyobb segítséget a leggyengébbeknek A somogyacsaiak tanácskozása AHOGY KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE, a termelőszövetkezetekben mind .gyakrabban ülnek össze a vezetők, tanácskoznak, vitatkoznak, vizsgálják, hogyan is állnak, mire számíthatnak. Nem amolyan szokványos tanácskozások ezek, hanem elmélyült, elemző viták, hiszen ha teljesen nem is, de nagy részben már látható, hogyan munkálkodott a közösség. A somogyacsai tsz-iroda ablakai sokáig világítanak esténként. A még szegényes szobában Pctrczió György elnök, Gerbovics Jenő mezőgazdász és Bajzik Imre főkönyvelő összeráncolt homlokkal hajlik a papirosok fölé. Kalkulálnak,-töprengenek, elemeznek. Egyetlen elhatározás fűti mindhármójukat, s ez abban a tömör mondatban foglalható össze, melyet az elnök mondott: »Szép zárszámadást akarunk csinálni.« A rossz esztendők után hitüket, kedvüket vesztett aesai emberek ünnepét készítik elő. Megérdemli a közösség, hogy végre^ünnepet és ne ke-1 serű órákat jelentsen neki a zárszámadás napja. A múltról nem érdemes beszélni — az elnök iskolán tanult, az akkori könyvelő nem látta el teendőit, mezőgazdászuk nem volt, a gazdaság a mélypontra süllyedt. Ma példás a határuk, a szakszerű vezetés becsületes munkára sarkallta a közösséget, s noha mindössze egyszer kaptak 3 forint előleget — ami vajmi kevés, ha beszámítjuk az SZTK-t —■, az emberek nagy része megállta a helyét, mert ügy akarta, hogy végre eredmény koronázza törekvésüket. Igen, a közösség is, a vezetőség is megtette a magiáét. Akkor mégis miért a ráncolt homlok, az éjszakába nyúló tanácskozás? Mert az előzetes vizsgálódások szerint ügy mutatkozott, hogy a pénzügyi tervnél valami nem egyezik, s a jó munka, a 987 000 forintos dotáció ellenére ismét fenyeget a mérleghiány veszélye. — Ez nem történhet meg — mondják a vezetők —, lehetetten, hogy most, amikor olyan szép mindenünk, amilyen még sohasem volt, megint ez a rém fenyegessen. A SZAMOK azonban kéri,Élhetetlenek. Miről 'beszélnek? Mindenekelőtt arról, hogy a szövetkezetben igyekeztek a lehető legtakarékosabban munkálkodni. Ez jellemzi a költséggazdálkodást és a munikaegység-fel- használást egyaránt. Mi okoz mégis kiesést? Az, hogy ki kellett számtani a pannon- bükkönyt, a vörös-herét, a spenótot. Ez 44 000 forint. Melegágy hiányában el sem ültethették a paprikát, pedig a tervben benne van az a 64 000 forint, amit innen vártak. A rossz tartási körülmények között leromlottak a télen a hízómarhák, s 92 000 forinttal kevesebbet kaptak értük, mint amennyire számítottak. Igen szépen megmunkálták ugyan a napraforgót, — meg is adta volna a tervezett 7,5 mázsás termésátlagot —, de tetemes a vadkár, s ezt nem téríti meg senki sem. 308 000 forint gépállomási költséget irányoztak elő, de a talajviszonyok miatt a becslések szerint legalább 70 000 forinttal többet kell fizetniük ennél. 14 000 forintot vitt el az istállóbérlet. A legtöbb adat arra váll, hogy nem volt elég pontos, megalapozott a terv. S ez figyelmeztet is: nem az év első felében érezhetők á tervezés hibái, hanem az év végén. Nem szükséges magyarázni tehát, hogy mennyire alaposan, gondosan kell elkészíteni az egész gazdálkodás alapjául szolgáló tervet. S még más is sújtja a közösséget. A terv elkészülte után emelkedett a biztosítási költség, s 115 000 helyett 151 567 forintot kell fizetniük. A vízügyi társulás is később alaikuíLt meg, s nincs nyoma a tervben annak a 67 000 forintnak, amelyet ide fizettek hozzájárulásként. MINDENT ÖSSZEVETVE több, mint 200 000 forintos mérleghiány veszélye fenyeget. De van valami, ami nagymértékben mérsékli ezt a veszélyt. A szövetkezet vezetői nemcsak ebben az évben akarnak ünnepet rendezni a zárszámadáskor, hanem ezután mindig, és egyre örömtelibb ünnepet. Hatalmasat fejlődött gazdaságuk, gyarapodott vagyonuk. A holnapra gondoltak, amikor a közelmúltban 30 hasas üszőt vásároltak; a fejlődés alapjait rakták le, amikor terven felül — mert égetően szükség volt rá — 220 000 forint értékű beruházást valólatnál: — A központi fűtéses lakások számára a tavalyinál 30 000 tonnával több, összesen 160 000 tonna borsó és dió nagyságú sziléziai feketeszenet hozunk* be Lengyelországból. Az NDK-ból a taivasítottak meg saját erejükből. A beruházási betétszámlán ma is 56 000 forintjuk van. A beruházás összege egymaga akkora, mint amekkora mérleghiányról tanúskodnak a számok. Jó lentne, ha erre a járási bankfiók és a megyei mezőgazdasági osztály - is fölfigyelne. A vezetők ráncolt homlokkal tanácskoznak: mit lehet még tenni? Ami kiesést észrevették óv közben, azt igyekeztek rögtön pótolni. Ezért vetettek el öt helyett tíz hold hagymát. Ebből 685 mázsát takarítottak be, s eddig 549 mázsát adtak el, de még 83 mázsát eladnak. 200 mázsa kenyérgabonát értékesíthetnek terven felül. Burgonyából is többlet mutatkozik, pedig még csak most kezdték szedni. S van rá lehetőség — kivált a gyenge tsz-efcnek —, hogy ha szerződésben vállalt kötelezettségüket! teljesítik, akkor megyei engedéllyel szabadon is értékesíthetnek burgonyát. Ügy számítják, hogy ezúton adnak el kétvagannyi többlettermést. Sajnos, néha történik olyasmi, ami hátráltatja jó munkájukat. Egy példa: tíz hold másodvetósű uborkájuk van. A MÉK a közelmúltban 'bejelentette, hogy szállítani kíván tőlük. Meg is szedtek jó két és fél mázsára valót, de a nyakukon maradt. Hogy el ne rothadjon a termény, kénytelenek voltak állatokkal föl>- etetni. Ha azt elfelejtette is a MÉK, hogy Somogyacsa rá van szorulva a segítségre, azt szem előtt tarthatta volna, hogy a kötbérezés minőkét félre egyaránt vonatkozik. SOKAT ÉS JÖL DOLGOZTAK az idén az acsai emberek, megérdemlik a támo-' gatást. A vezetők okultak a múlt 'hibáiból, és ma már csak egyetlen célt látnak maguk előtt, azt, hogy szép zárszámadás legyen az idén. Reméljük, így lesz! fatelepek, hogy újabb szállítmányokat alig tudnak fogadni. Az év végéig még 3500— 4000 vagon tűzifa érkezik részben Romániából, Csehszlovákiából, részben Lengyelországból. Vörös Márta A külkereskedelem is hozzájárul a lakosság zavartalan tüzelőellátásához A lakosság zavartalan tüzelőellátásához az idén i# hozzájárul a külkereskedelem. Az importról az MTI munkatársa a következő tájékoztatást kapta a LIGNIM- PEX külkereskedelmi 1 vállalyi 350 000 tonna helyett 420 000 tonna brikettet rendeltünk, csaknem valamennyi már meg is érkezett, sőt el is fogyott. A baráti országokból tűzifát is szereztünk be. Egyelőre olyan telítettek a A valóság talaján Kongresszusi irányelveink visszhangja azt bizonyítja, hogy népünk látja és nagyra becsüli a párt politikáját immár évek óta jellemző mértéktartást és valóságérzéket. Bár fejlődésünk nem mentes nehézségektől, az bizonyos, hogy a helyes, a körülményekkel és lehetőségekkel számoló politika az elmúlt hat évben zökkenő- mentes politikai és gazdasági haladást biztosított, és megóvott bennünket a nagyobb megrázkódtatásoktól, valamint attól, hogy előre látható, de figyelmen kívül hagyott eshetőségek miatt akár politikánk, akár gazdaságpolitikánk számottevő módosítására kényszerüljünk. Az MSZMP korrigálta mindazokat a hibákat, amelyeket az MDP vezetői annak idején elkövettek, és ezzel egyidejűleg helyes politikát dolgozott ki. A követendő utat, az alkalmazandó módszereket a marxizmus—lenini zmus általános érvényű törvényeinek viszonyainkkal egybehangolt alkalmazása segített megtalálni. Vizsgálhatjuk politikánk vagy gazdaságpolitikánk bármely kérdését, azt találjuk, hogy a párt mindannyiszor megtalálta a helyzethez leginkább illő, legjobban megfelelő megoldást. Csak a példa kedvéért emlékeztetünk arra, hogy az ellen- forradalom után a konszolidáció, a munkáshatalom megszilárdítása volt a legelső feladat. Ennek viszont a korábban meglazult munkás-paraszt szövetség helyreállítása volt az egyik legfontosabb feltétele. A pártnak tehát figyelembe kellett vennie az agrárpolitikában az ellenforradalom előtti években elkövetett különböző hibákat, korrigálnia kellett őket, mert ez volt szükséges egyrészt a parasztság megrendült bizalmának helyreállításához, másrészt annak a politikai tőkének összegyűjtéséhez, amely később lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folytatását és befejezését. Az első agrárpolitikai intézkedések tehát a fönt említett célt szolgálták, és hamarosan meg is hozták az eredményt. Következtetésként tehát azt lehet mondani, hogy a párt az ellenforradalom utáni első időkben agrár- politikáját is a fő feladatnak, a munkáshatalom megszilárdításának rendelte alá. Hasonlóan reális megfontolások jellemezték a párt politikáját a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Abból indultunk ki, hogy amennyire lehet, meg kell könnyítenünk a parasztság számára a nagy elhatározást. Ezért hozott a párt és a kormány határozatokat a földjá- radék fizetéséről, a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításáról, az öregekről való gondoskodásról. Ezért születtek intézkedések az anyagi ösztönzés elvének a mezőgazdaságban való fokozottabb érvényesítéséről, a rugalmasabb jövedelemelosztásról, a vezetőknek a tagság belátása szerinti demokratikus kiválasztásáról. És az élet ismét bebizonyította, hogy a párt egyfelől helyesen látta meg az időpontot, amikor újból lehetővé vált a mezőgazdaság gyorsabb ütemű szocialista átszervezése, másfelől jó érzékkel választotta ki azokat az intézkedéseket, amelyek a történelmi folyamat gyors — és úgyszólván teljesen zavartalan — lefolyását elősegítették. Folytathatjuk a sort a szocializmus építésének egyéb kérdéseivel, és rendre bebizonyíthatjuk, hogy csak a realitásokhoz való ragaszkodás, az összes tényezők gondos mérlegelése hozhat és hoz egészséges gyümölcsöt. Az ellenforradalom után jelentősen emelkedett a magyar dolgozó nép életszínvonala. Statisztikai megállapítások szerint ma magasabb, mint eddig bármikor, jóllehet különböző előre nem látott, időjárási és egyéb tényezők időnként és átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolják. A {»árt az elmúlt években mindig megmondotta, és megmondja, mikor tudjuk és mikor nem tudjuk emelni az életszínvonalat, mennyit gyarapodtak az elosztható javak, és miit kell tennünk ahhoz, hogy tovább gyarapodjanak. Irányelveink most is világosan beszélnek a második ötéves terv első két esztendejének gazdasági eredményeiről, és jelzik, hogy milyen feladatokat kell elvégeznünk, és milyen fejlődéssel számolhatunk a most következő három esztendőben. A párt mindig őszintén és nyíltan beszél, és ez a magyarázata annak, hogy dolgozó népünk ma bizalommal viseltetik politikánk iránit, s bár nem örömmel, de mindenesetre megértéssel fogadja az időnként jelentkező esetleges nehézségeket is. A VIII. kongresszus irányelvei beszámolnak a társadalmunkban végbement hatalmas történelmi átalakulásról; leszögezik, hogy megteremtődtek a szocialista népi-nemzeti egység kialakításának feltételei; összegezik gazdasági fejlődésünk eredményeit, és megállapítják, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. A szocializmus alapjainak lerakását kimondhattuk volna előbb is, már akkor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Mégsem tettük, mert úgy véltük, hogy bár a megállapítás elméletileg igaz, vámunk kell leszögezásével addig, amíg fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk valamelyest megszilárdul, és így a szocializmus alapjai lerakásának már az egyszerű dolgozó emberek számára is világosan érthető, kézzelfogható jelentősége van. Ügy hisz- sziik, ez egyik legérzékletesebb példája mai politikánk realitásának, mértéktartásának. Mostanában gyakran tapasztaljuk, hogy a szocializmus építésében elért eredményeinket nemcsak barátaink, hanem — bár kényszeredetten és fanyalogva — józanabb gondolkodású ellenfeleink is elismerik. Nem egy tekintélyes nyugati polgári lapban olvashatunk hazánkban járt újságírók tollából származó cikkeket arról, hogy Magyarországon a politikai hangulat jó, az emberek derűsen, nyugodtan élnek, bíznak a jövőben, a dolgozó nép jól táplálkozik, csinosan öltözködik, és jókedvvel szórakozik. Az elért eredmények azonban semmiképpen sem adhatnak okot arra, hogy megfeledkezzünk a mértéktartásról és a körültekintésről, mert ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat is jól megoldjuk. Továbbra is gondosan figyelembe kell vennünk adottságainkat, lehetőségeinket; óvakodnunk kell a valóságtól elszakadt ábrándoktól, az irreális számoktól, a ma még teljesíthetetlen ígéretektől vagy igényektől. Olyan terveket kell készítenünk, amelyek az erők maximális megfeszítését, a tartalékok és lehetőségek maximális kihasználását követelik ugyan, de mindenképpen megvalósíthatók. A mértéktartás és a valóságérzék, a szerénység nem i mond ellent annak, hogy az erők mozgósítására ösztönző terveket dolgozzunk ki. A tervek azonban sohasem mehetnek túl az ésszerűség határain, mindig összhangban kell lenniük az ország, a megye, a járás vagy a város adottságaival, teljesítőképességével. A szocializmus építés«, második ötéves tervünk végrehajtása, a béke védelme a magyar dolgozó népre is számos kötelezettséget ró. E három feladat megoldása mind az egész dolgozó népnek, mind az egyes embernek érdeke. Az élet, a tények és az érvek népünk többségét Kavargóit minden. Hírek, csomagok, segélyek, ígéretek, levelek, vonatjegyek, listák, ügynökségek: Olaszország, Brazília, Kanada, autógyári miunika, település, bánya, idegenlégió, erdőirtás Dominikában, egyetem, elegáns intemá- tus, ösztöndíj. USA beutazási engedély. Az igen, a főnyeremény. Képességi vizsgálat, ujjlenyomat. És életrajz, életrajz, életrajz. Tíz kérdés, száz kérdés, ezer kérdés: Hol, kikkel, mikortól, meddig, mit, miért... A vasfüggöny a sarkunkig ért. Körülfogott bennünket, mint a rács. Az utak csak nyugatra vezettek. Ha kijuthatnánk Amerikába... Erzsi! Csak itt a világ végén, most tudtam meg, mennyire szeretlek. Megírták már regényekben, hogy milyenek az álmatlanul átvergődött éjszakák. Az enyéimet én élem át. Az én regényemet csak én ismerem ... Mellbőség: százhárom. Szemei: jók. Fogai: épek. Tüdőmezők: tiszták. Szívműködés: szabályos. Edzett izmok, fiatal vér, hazátlanságba szakadt élet. Transzport Nyugat-Német- országba. München, Amerikai bizottság. A tiszt csak néz és hallgat. Mustrál bennünket, mint a lovakat. A magyar tolmécs beszél. »A határőrséghez csak megbízható embereket vonultattak be.« »Nem voltam párttag:« »Hm.« »ön tizede« rendfokozatot ért el.« »Jó katonának tartottak.« Megkaptam a bevándorlási engedélyt. No lám, Misi, nem is kicsi a te szerencséid. Lelkendező levelemre csők anyám válaszolt. Apám haragja nem enyhült. Vitt a hajó- Micsoda hajó volt! Ilyen utazást! Álmomban se hittem volna. Csak ritkán fogott el a szorongás. Jó ideig mintha senki sem törődött voina velőn. Detroitiján dolgoztam. Negyven dollárt keresltem hetenként. Később még többet. De a külvárosban laktam, drágán. Megbetegedtem; egyszeri orvosi vizitért húsz dollárt fizettettek velem. Egye fene, gondoltam. — Lesz pénzem elég. Az autógyárban leépítettek bennünket. Sokan lődörögtünk, más munkát kerestünk. Akadt egy időre, aztán újra semmi. Sokan a farmokra mentek. Én maradtam. — A magyarok lusták — mondták unottan a gyárak felvételi irodáin a hivatalnokok. Rágták az utálatos rágógumit. Azontúl egyetlen szót se vesztegettek rám. Levegőnek nézitek, füstnek. »Refuge« volt a nevem. Az nagyjából ugyanaz, mint a »nigger«. SarbaáMtunk Q segélyhelyeken. A papoktól kaptunk enni. Detroitban sok a régi kivándorolt magyar. Azoknak az asztaláról is jutott valami. A clevelandi újság minden nap friss történeteket tálalt: »Deportálják a magyar ifjúságot.« »Kínai hajcsárok a magyar gyárakban-.« »Barikádok, felbontott kövezet a budapesti Nagykörúton.« Erzsikéin. V iszonttátiak-e valaha? Drága apám és édesanyám. Bocsássanak meg, most már csak nyugodjanak bele. Dolgozom, jól megy a sorom... Ilyeneket írtam haza. Detroitban kaptam kézhez a behívót. Észak-Karolinába kerültem: Fort Braggba. Titkosírás, angol nyelvtudás, idegen nyelvű térkép olvasása volt a tantermi foglalkozás. Alakulatunk neve: »Különleges légi desszant.« Órarend: toronyugrás, erőnlétfokozási gyakorlat, morze adás-vétel, rejtjelzés. I már meggyőzték erről. A magyar nép politikai öntudata, tájékozottsága nagyot nőtt az elmúlt evekben. Népünk megszokta és megszerette a párt higgadt, meggyfej, szavakkal " és tényekkel egyaránt érvelő stílusát Bízik a párt- Most körülölel a Ryu Kyu-iíban, mert immár hatesztendős titokzatos, félelmetes éjszaka. # tapasztalatai bizonyítják, hogy a szavak és a tettek összhangban vannak. A párt pedig óvSulyok gyakran nincs bent. Az amykkal csatangol. Bennszülött lányokat hajkurásznak.. „ . . Gyakori a verekedés. Ilyenkori*J3* politikájává! es tetteivel jó hasznát veszik. Pesten a Fe-f gyarapítja ezt a lázaimat, her Ökörben kitanulta. Egy- J ^ Darvasi István szer ráfizet, ez nem vitás. Mit árthat nekem? Nem titkoltam ei, hogy határőr voltam ... Ha nem tetszik... leszerelnek. Talán jobb volna. Nem számítottam rá, hogy az idegen légióban kötök ki. Olvastam otthon légióskönyvet. Az egyiknek — ha jól emlékszem — valami »Kék csillag« vagy »Kék gyémánt« volt a címe. Pesten járt, ott vásárolta azl Ecseri piacon Sipőcz Andris,? az udvari munkás. Az traktált? bennünket időnként ilyen re-? gényekkel. Jórészt abból adó-J dott az izgalom, hogy milyen durván bántak a káplárok és az őrmesterek a légióssal. Nálunk itt más a hangnem. Dei a 'kiképzés!? § íPolylatjnk-:) t Minden típusú motorkerékpár, személy- és tehergépkocsi kis- és nagyjavítását vállalja: Kisgépgyártó és Autó-motor Javító Vállalat, SZIGEfVÁR. (3043)
