Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. szeptember 3d, Az algériai nemzetgyűlés döntő többséggel beiktatta a Ben Bella-kormányt Algír (MTI). Az algériai alkotenáinyozó nemzetgyűlés péntek esti ülését Ben Bella programibeszéde töltötte ki. Az ország bel- és külpolitikai irányvonalát részletesen meghatározó beszédet a koímánynyilatkozat megvitatása követte. A vitában fölvetett kérdésekre a hírügynökségi jelentések nem térnek ki, de Ben Bella válasza utal rájuk. Hangsúlyozta, hogy Algéria nem fogja tűmi, hogy a földreformprogramba bármiféle beavatkozás történjék az eviani egyezmény ürügyén. Nyomatékosan rámutatott ezután, hogy Algéria a jövőben nem elégszik meg azzal, hogy a gyarmatosítás elleni harcot szolidard—, önkénteseket küldünk a függetlenségükért harcoló afrikai országokba, például Angolába. A nemzetgyűlés ezután döntő többséggel bizalmat szavazott a kormánynak és beiktatta. Az ülésen megjelent 179 képviselői közül 159 hagyta jóvá Ben Bella programját és beterjesztett kormánylistáját. 19 képviselő tartózkodott a szavazástól, s egy szavazat volt ellene. A kormánynak a miniszter- elnökön és helyettesén kívül 19 tagja van. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a szavazás után felfüggesztette ülését, és szünetet tart mindaddig, míg Ben Bella és külügyminisztere New Yorkban tartózkodik, ahol soron van Algéria felvétele az tási nyilatkozatokkal támogassa. Ha szükséges — mondotta' ENSZ-be. Hruscsov üdvözlő üzenetet intézett Ben Bellához Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő üdvözlő táviratot intézett Ahmed Ben Bellához, az Algériai Demokratikus Nép- köztársaság kormányának elnökéhez. A táviratban leszögezi, hogy a szovjet kormány továbbra is őszinte barátságon és gyümölcsöző együttműködésen alapuló jó viszonyt akar az Algériai Demokratikus Népbármilyen nehézséget és akadályt állama szuverenitásának megszilárdítása, valamint az előtte álló fontos szociális és gazdasági feladatok megoldása útján.« Hruscsov kifejezi azt a meggyőződését, hogy Algéria ‘-méltómódon kiveszi részét az egyetemes béke megőrzésének és megszilárdításának munkájából és a szégyenletes gyarmati rendszer végérvényes 13 éves a Kínai Népköztársaság Vidám fiatalok teáznak Délnyugat-Kína egyik népi kommunájában. (MTI Külföldi Népszóig.) köztársasággal szem előtt tartva a teljes egyenlőséget, a szuverenitás tiszteletben tartását és a belügyekbe való be nem avatkozást. A szovjet kormányfő táviratában ezt írja: "A szovjet nép bizonyos abban, hogyha az algériai nép egységes és éber lesz, sikeresen leküzdhet megszüntetéséből.« »Örömmel állapítjuk meg — mondja az üdvözlő távirat —, hogy országainkat a szilárd barátság szálai fűzik össze, amely barátság az algériai nép nemzeti felszabadító harcának időszakában született és erősödött meg.« (MTI) A Washington Post , Castrc-eiienes felkelésre bujtogat Washington (MTI). A Washington Post szombati számában azt javasolja, hogy az Egyesült Államok segítse elő egy Castro-ellenes felkelés kirobbantását KubaHz ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülésén folytatták a vitát. Az első felszólaló Sa- gadarszuren mongol külügyminiszter kijelentette: kormányának külpolitikája a békés együttélés elvén, a világbéke megőrzésére irányuló törekvésen alapszik. A leszerelési tárgyalásokról szólva Saga- darszuren sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Genfben működő 18 hatalmi bizottság munkája ez ideiig nem hozott érezhető eredményeket. Kijelentette: kormánya lelkesen támogatja azt a javaslatot, hogy teremtsenek atomfegyvermentes övezeteket a Távol-Keleten és a Csendes- óceán térségében. Guimin Cholsena laoszi külügyminiszter kijelntette, hogy hazája lakosai nagy megelégedéssel fogadták a független, egységes és semleges Laosz megteremtéséről szóló megállapodást. Rámutatott, hogy kormánya hozzájárul /minden olyan intézkedéshez, amely szavatolja a szomszédos Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét. Az utolsó felszólaló, Jósé Fellman Valverde bolíviai külügyminiszter a nagy monopóliumok tulajdonának bolíviai államosításéról „ és a végrehajtott föMreforrnról beszélt. Foglalkozott továbbá azzal a nézeteltéréssel, amely Bolívia és Chile között támadt a tengeri kikötők használata kapcsán. Ezzel az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni vitája véget ért. (MTI) Kennedy nyilatkozata a kísérleti robbantások kérdésében Jelentések a jemeni helyzetről Szanaa (MTl/. Jemenben pénteken kivégezték a hadsereg által megdöntött kormány tíz magas rangú hivatalnokát. Mint a szanaai rádió jelentette, a kivégzettek között van Ibrahim volt külügyminiszter és Kader munkaügyi miniszter. Az AP hozzáfűzi, nem érkezett hír arról, hogy a kivégzéseket megelőzte-e bírósági tárgyalás. Az új kormány biztosította a Jeban, amelyet azután kívülről támogatnának fegyverek küldésével. A lap feltétlenül szükségesnek tartja Castro rendszerének felszámolását, mert az »végzetes következményekkel fenyeget Latin-Amerikára nézve«. A lap veszélyesnek tartja, hogy Kuba ellen blokádot alkalmazzanak, vagy inváziót indítsanak, meri; a Szovjetunió megtorlással élhet Berlinben és más, könnyen sebezhető területeken, A lap elismeri, hogy Kuba megszállása nagy vér- veszteségeket jelentene az amerikai hadseregnek, és a latin-amerikai államokban is zavargások törnének ki. A Washington Post szerint a: amerikai kormány eddig inkább a kubai emjgránspoliti- kusokait támogatta, és ez »lélektanilag lefegyverezte mindazokat, akik Kubában megkísérelhetnék a felkélést. E kubaiak azt hiszik, hogy a biztonságban élő emigránsok számára érik csak a gyümölcs, azok viszont, akik Kubában maradtak, és nem szakítottak nyíltan a Castro-rendszerrel, »kommunistákként« bűnhődnek majd. 'Ezek a kubaiak nincsenek tuWashington (MTI). A Fehér Ház nyilatkozatot tett közzé, amely ismerteti Kennedy öklöknek a nukleáris kísérleti robbantások ' beszüntetésével kapcsolatos álláspontját Kennedy a nyilatkozatban h; 'goztatja, hogy az Egyesült Államok hajlandó azonnal aláírni a légkörben és a víz alatt végzett atomrob- bantások betiltásáról szóló egyezményt. Azt is kijelentette, hogy Amerika megszavazna egy olyan ENSZ-határoza- tot, amely felszólítja az országokat. hogy szüneteltessék a , légköri nukleáris kísérleteket.- A nyilatkozatból kitűnik, hogy az Egyesült Államok a föld alatti atomrobbantásokkal kapcsolatban továbbra is ragaszkodik ahhoz az ellen- ; őrzési rendszerhez, amely egyenértékű a kémkedéssel. Kennedy elnökinek az atomkísérletek beszüntetésével kapcsolatos álláspontja ily módon — mivel szabad teret enged a föld alatti robbantások ; folytatásának — semmiképpen sem járul hozzá a fegyverkezési hajsza korlátozásához. A nyilatkozat válasz- a Gandhi nevet viselő indiai békemozgalomnak arra a felhívására, amely az atomrobbantások betiltását követeli. menben levő külföldi diplomáciai testületeket, hogy közülük senkinek sem esik bántődása. Az országban jelenleg több, mint kétszáz külföldi követ és száz amerikai »szakértő« tartózkodik. datában annak, hogy más lehetőség is nyitva áll számunkra« — fejezi be felkelésre bujtogató cikkét a Washington Post. Anglia közös piaci tagsága veszélyezteti a szocialista országokkal folytatott kereskedelmet London (MTI). lan Mikardo volt munkáspárti képviselő, a párt országos végrehajtó bizottságának tagja írja a Tribune-ben: — A kelet-európai népeket aggasztja az a hatás, amelyet Angliával folytatott kereskedelmükre a Közös Piacba való belépésünk gyakorolna. Ez a kereskedelem állandóan növekszik, és most sokkal egészségesebb alapon nyugszik, mint néhány évvel 'ezelőtt. Gazdaságilag mindkét oldalra nézve nagyon előnyös, és előmozdítja a megértést és a feszültség enyhítését. Ezt a kereskedelmet összezúzná Anglia belépése a Közös Piacba. A kommunista országok érthető okokból igyekeznek Nyugat-Németországra utaltságukat: csökkenteni, ezért mindinkább tmgliába terelik át vásárlásaikat, ez az oka annak, hogy kereskedelmünk gyorsan növekszik Ke- let-Európával. De amely percben aláírjuk a római szerződést, ez a folyamat megfordul, Nyugat-Németország és a nyugatnémet exportőrök dúsan fognak aratni az angolok rovására. Nyugatnémet. cégek már buzgón készülnek erre a fejleményre. Erre alkalmas eszköz a római szerződés, amely nagy ravaszul úgy intézkedik, hogy a Kelet-NémeJország s a Nyugiat-Németország közötti kereskedelem teljesen mentes a római szerződés ellenőrzési határozni anyai tói. Ha tehát belépünk a Közös Piacba, Kelet-Németországgal folytatott kereskedelmünket Brüsszelből fogják ellenőrizni, többek között1 nyugatnémetek’ is. Ezzel szemben leghevesebb versenytársaink kereskedelme Kelet-Németországgal teljesen szabad lesz. Ez egymagában elég baj, de a Szovjetunióval és Lengyelországgal folytatott kereskedelmünket is Keleit-Németországon át igyekeznek irányítani, ennek folytán ez a kereskedelmünk is hátrányos helyzetbe kerül. js t Akutra 4 m s* km le A MÜLT HÉT NEM TEREMTETT ÜJABB PROBLÉMÁKAT a világpolitikában. Megmaradtak a régiek, azok foglalták el a fő helyet a sajtóban és a nemzetközi fórumokon. Sőt egy egészen ősrégi »probléma« is előkerült... Az úgynevezett magyar ügy, amelyet már hetedik éve vetnek föl az amerikaiak az ENSZ-ben, noha bét év óta semmi érdemlegeset sem tudtak kezdeni ezzel a hidegháborús kísérlettel. Legföljebb csak időhúzásra, propagandsszcnoklásra volt jó nekik. Igaz, tavaly már ilyen szemszögből sem tekinthették ered ményesnek a »magyar kérdés« napirendre erőszakolását, az idén pedig csaknem teljes csődbe jutott az amerikai delegátus. Amikor ugyanis javasolta az ügy szerepeltetését, a szabályok értelmében még ketten szólalhattak volna 'cl mellette s hárman ellene, A három tiltakozás éltengzott, de utána a közgyűlés elnöke hiába ismételgette, ki kér még szót, senki sem jelentkezet. Még a NATO-államok küldöttei is némán kísérték a fejleményeket. A szavazás alig hozott vigaszt sz USA-nak. A 108 ország közül mindössze 43 helyeselte a kérdés napirendre tűzését, 35 küldöttség ellenezte, 19 tartózkodott, 11 pedig nem vett részt a szavazáson. Ilyen gyengé rét zvét még egyszer sem fogadta az amerikai javaslatot. És noha az igent nyolccal többen mondták ki, mint a nemet, az Egyesült Államok »győzelme« nagyon drága volt: a múlt évhez viszonyítva kereken húsz támogatót vesztett el. És még inkább romlik az arány az USA számára, ha az ENSZ-fölvátel előtt álló új tagállamok — köztük a napokban ünnepélyesen kikiáltott Algériai Demokratikus Köztársaság — bekerülnek a világszervezetbe. Miért erőszakolták hát az ügyet? Ez is az Egyesült Államoknak abból a törekvéséből fakad, hogy igyekszik állandóan szítani a hidegháború, az ellenségeskedés légkörét, ahol csak lehet. Ez a politika, nélkülözi a reális mérlegelést, hiszen évről évre nyilvánvalóbb, hogy a hazánk elleni mesterkedés hiábavaló. Ma már a nyugati országokban is józanabbul ítélnek meg bennünket. Kevés sikerre számíthatnak azok az. átlátszó rágalmak, amelyekkel időnként igyekeznek befeketíteni szocialista rendszerünket. A tisztábban látó nyugati lapok — mint például az angol Observer — már az ENSZ-közgyűlés megnyitása előtt arra figyelmeztettek, hogy a »magyar kérdés« nemcsak elcsépelt szólam, hanem egyszerűen »halott ügy«, s feltámasztása csak az USA-nak lehet karos. A magyar ügy olyan téma — írta az Observer —, »amelytől szinte észrevehetőéi! a hideg borsódzik végig az afrikaiak, ázsiaiak hátán, akiket mindenekelőtt három kérdés érdekel: először a kolonializmus megszüntetése, másodszor a gazdasági fejlődés és harmadszor a faji megkülönböztetés problémája«. AZ ENSZ ELŐTT CSAKNEM SZÁZ IGEN FONTOS, megvitatni való kérdés áll. Ezen a héten már el is hangzott néhány életbe vágó javaslat a közgyűlésen. Különösen nagy visszhangja' volt a Szovjetunió indítványának, amely a preventív nukleáris háború propagandájának elítélésre vonatkozik. Az emberiséget ugyanis erősen veszélyezteti az az elsősorban amerikai »elv«, amely azt hirdeti, hogy az USA kezdjen megelőző háborút, ha úgy véli, hogy a Szovjetunió részéről agresszió fenyegeti. Igaz, amikor ez a veszedelmes elmélet először elhangzott, olyan felháborodást váltott ki világszerte, hogy az amerikai vezetők jobbnak látták, ha azontúl kevesebbet beszélnek róla. De a kulisszák mögött ma is ezzel igyekeznek előkészíteni a konfliktust, és éppen ezért szükséges, hogy az ENSZ ítélje el a preventív háború gondolatát. Ugyancsak nagyon jelentős az a szovjet programtervezet, amely az általános leszerelést szorgalmazza, és az így felszabaduló anyagi eszközök — évente mintegy 120 milliárd dollár fel- használásáról tartalmaz figyelemre méltó elgondolásokat. A jövő héten meginduló érdemi munka során tehát sok tennivalójuk lesz a delegációknak, hiszen a közgyűlésnek a most fölvetett problémák megvitatása mellett olyan erőfeszítéseket is kell tennie, amelyek az égető nemzetközi kérdések megoldását hivatottak elősegíteni. ✓ Különösen fontos, hogy véget érjen a Kuba ellen folytatott agresszív fenyegetőzés, féktelen uszítás. A napokban az USA befolyásos köreiben és sajtójában újabb hullámokat vert föl az a hír, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt Kubának egy halászkikötő építésében. A Washington Post című lap például dühödt hangú cikkben követeli, hogy a Kubában létesítendő szovjet halászkikötőt az USA helyezze szigorú ellenőrzés alá. Ez a lárma egy kicsit furcsának tetszik. Éppen azok a lapok veszik rossz néven egy egyszerű kubai halászkikötő építését, amelyek dicsekvően és minden szégyenérzet nélkül szoktak beszámolni arról, hogy hány rakétakilövő helyet és más katonai támaszpontot tart az Egyesült Államok a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szomszédos NATO-, SEATO- és CENTO-tagállamokban. Ezek után ki hiszi el nekik azt, hogy ezek a tömegével létesített, nyíltan bevallott hadiobjektumok nem veszélyeztetik a világbékét, a kubai halászikikötő viszont »súlyos fenyegetés« az Egyesült Államok ellen? Valójában az egész sajtókanípány arra irányul, hogy elterelje a figyelmet az USA agresszív lépéseiről, amelyekből ezen a héten is éppen elég került napvilágra. Zár alá vették az egyik angol hajó rakományát, a Szovjetunióba irányuló cukorszallítmányt; szovjet kereskedelmi hajókat zavartak Kuba felé vezető útjuk során; újabb kubai ellenforradalmá- rokat toboroztak az amerikai hadseregbe; provokáló " :irepülőgépeket küldtek Kuba fölé... Szinte oldalakon át '.ehetne sorolni azokat az akciókat és nyíltan bejelentett agresszív lépéseket, amelyek Kuba békéjét és önállóságát fenyegeti, KUBA AZONBAN KORÁNTSEM IJEDT MEG az ellene indított lármás kampánytól. Tudja, hogy erős szövetségese a szocialista világ, és mellette áll a nemzetközi közvélemény java része. Még a NATO-szövetségesek sem támogatják egyértelműen az USA-nak azt a politikáját, amely Kuba kereskedelmét akarja lehetetlenné tenni. Éppen ezért itt az ideje, hogy az USA józanabb belátásra térjen, és hagyjon fel a Kuba-ellenes fenyegetésekkel, amelyek felbolygatják az egész világ nyugalmát. Reméljük, az ENSZ is hozzájárul ahhoz, hogy ez a feszült légkör mielőbb feloldódj«» Eck Gyula
