Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
/ ▼«sápnap, IMS. szeptember S. 7 SOMOGYI NÉPLAP <0. öd Feleki László: Tabi László: Egy furcsa rejtélyről — Maga még sohasem gondolkozott ezen? — Micsodán? — Hogy mit keres ez a rengeteg ember itt a pesti utcán fényes délelőtt tizenegy órakor. — Szavamra, tegnap gondoltam rá én is. Pont itt, ennél az asztalnál. Csakugyan furcsa. — Se ünnep, se vasárnap, se semmi. Egyszerű hétköznap, mégis tele az utca emberekkel. — Erőteljes, munkabíró emberekkel. Fantasztikus. — Hova mennek? Honnan jönnek? Miből élnek? Némelyiket háromszor is láttam délelőtt. — Ki van az üzemben? Ki áll az esztergapad mellett? Ki termel? Nem is értem, hogyan épül a szocializmus. Egy csoda. — Hogy milyen igaza van. Remélem, a földeken szántanak, vetnek. — Adja isten. De lehet, hogy a parasztok is sétálnak, csak vidéken. — Most kell sarabolni, répát egyelni, tarlót bántani. — Honnan tudja? — Láttam a filmhíradóban. Ülnek, bámulnak. — Negyed tízkor ültem le ide. Azóta legalább ötezer ember ment el az orrom előtt. Kik lehetnek? — Ügyvédek. — Ne vicceljen. Ennyi ügyvéd? Az ügyvédek ilyenkor különben is az itodában vannak. Vagy a bíróságon. — Hát akkor anyagbeszerzők. — A fél város anyagbeszerző? — A mozik is tele vannak. — Nekem mondja? Képtelen voltam jegyet kapni. Kik töltik meg a mozikat? Kiknek van idejük hétköznap délelőtt moziba menni? — Holnap bizisten megszámolom, hogy reggel kilenctől délután háromig hány ezer ember megy el itt. Nem akar segíteni ? — Itt nagyon kemények a székek. Ha csak két-három órát ülök, megfájdul a farcsontom. — Többet kéne járni. — Kinek van arra ideje? Ülnek, bámulnak. — Nézze ezt a vég nélküli áradatot. Kész röhej. — Mi lesz így a hároméves tervvel? — Nem tudom. Aggódom. — Télen is ilyen sokan mászkálnak errefelé? — Fogalmam sincs. Akkor bent szoktam ülni. — Ja, persze! Ülnek, bámulnak. — Nyugaton ez nincs. — Persze, hogy nincs. — Hogy így tele legyen az utca meg a kávéház fényes délben. — Csak azt tudnám, hogy miből élnek. Mert valamiből élnek, az biztos. — Az biztos. Na, jöjjön, ■mert a Podvinecznek azt mondtam, hogy fél tizenkettő« re ott leszünk a Mokkában. Kisasszony! fizetni! — Aprót adjon neki. Éppen az előbb siránkozott, hogy mindenki százassal fizet. — Fantasztikus! Csak tudnám., hogy miből élnek! Min<Ikettem bámulnak tovább. A PUSZTÁK FIA 1 r • , ' T érnémöben volt a nap a Hortobágy felett, bearanyozta 1 ■*-' a pusztaságot. Az öreg pásztor a botjára támaszkodna panaszkodott: — Az Idegeim... fabatkát sem érnek már. De nem is csoda. Ez az életmód tönkreteszi az ember idegeit. Csupa izgalom, csupa feszültség! Hej, mennyivel jobb a városban! Ott, ha fúj a szél, vagy esik az eső, nem kell idegeskedni, hogy megázik vagy megfagy az ember, ott csak bemegy az ember egy házba, vagy ki sem mozdA a lakásból. Itt? Míg az ember ‘födél alá jut, bőrig ázik, vagy megveszi az Isten hidege. Nem Sehet ezt idegekkel bírni. — Meg aztán — folytatta idegesen hunyorgatva —, a városi ember könnyebben tudja, milyen idő lesz, elolvassa az újságban, meghallgatja a rádióban. Itt? A rádióm elromlott, nincs, aki megjavítsa, csak úgy a reggeli harmatból, a felhők állásából, szél járásából meg nz ízületeimből próbálom kikövetkeztetni, milyen lesz az időjárás, de nagyon csalóka dolog ez, tekintetes uram. — Meg a betegség... — sóhajtott. — Városban, ha valaki rosszul érzi magát, elmegy az orvoshoz, megvizsgáltatja magát, nem kell idegeskednie, kap orvosságot, le is fekhet, ha kell. Itt? Ha az ember tüsszögni kezd, néha még egy nyomorúságos Germicid sem akad a tarisznyában. Ha az embernek beáll a fogába a fájás, már remeg a keze az idegességtől, hogy mikor juthat kezeléshez. Hát még ha az embernek komoly baja van! Ez a létbizonytalanság felőrli tíz ember idegeit. Vadul ugattak a kutyák. A pásztor szenvedő arccal mutatott rájuk. — Ez az örökös lárma ... A városban az ember bezárkózhat a szobájába, becsukhatja az ajtót, ablakot, olyan csöndéit csinálhat, amilyet csak akar. Itt? Ki tud elmenekülni a kutyák ugatása, a birkák bégetése, a lovak nyerítése, az ökrök bó- gése, a madarak visítása elől? Az embernek széthasad a feje, csak győzze Karillal. _ A városban, ha valaki el akar menni valahova, villamosra autóbuszra, automobilra ül, aztán már ott is van. Itt? Az ember lejárja a lábát, közben telik a drága idő, az ember már kibújna a bőréből, de nem tehet semmit ellene. — Meg aztán ezek az átkozott birkák! — folytatta ingerülten. — Annyi baj van velük, hogy bele lehet bolondulni. Alattomosak, irigyek, buták, egymást letapossák egy jó falatért. Oktalan állatok, ezeknek hiába beszél az ember. Mennyivel más iskolázott városi emberekkel foglalkozna, akik tudják, mi, hogyan, merre, és nem idegesítik az embert. Zaklatott arckifejezéseel bólintott. — Bizony, így van ez. Az ember csak nyel, csak nyel, amíg utol nem éri a pásztorbetegség, a neuraszténia És ezen nem is lehet segíteni addig, amíg meg nem változtatják az egészségtelen munkakörülményeket, amíg szervezetten nem küzdünk a csendért, a tisztaságért, a jobb közlekedésért, a kulturált legeltetésért. Az a baj, hogy a nyugodt, kiegyensúlyozott városi életben elfeledkeznek rólunk, arról az Idegőrlő munkáról, amelyet mi itt végzünk. Megviselt arcára kiült a sóvárgó vágy a város lágy öle, a villamoscsilingelés üde hangja után. Végtelen elvágyakozás- sal sóhajtotta: — Ha én egyszer Pesten, a Rákóczi úton élhetnék... KEZDŐDIK AZ ISKOLA VÍZSZINTES: í, a hang Jel*. 4. Gárdonyi kedvelt leányálakja. 1». Híres verdt-opera. 16. Rákéit. 17. Messze. 18. Hitegetett. 30. Porciói, íl. Mptatószó. 22. Tetejére tesz. 24. Drava menti jugoszláv város. 26. Helyrag. 27. Csinos. 2«. Hiányos Elza! .10. Nulla, semmi. 32. Vírsiint- emelkedés. 34. Dárda németül. 36. Az azerbajdzsán! Irodalom klasszikusa. 38. Utolsó betűjét kettőzve: árengedmény. 39. Lezuhanva tompa hangot hallató. 41. Tiltott. 42. Ritka. 43. Főnököt. 45. -A nád« betűi keverve. 46. Szovjet repülőgéptípus betűjele. 47. Az Indiaióceán öble. 48. Sír. 50. Le németül. 52. Szövetség. 53. OMA. 54. Német kemény. 56. Igei személyrag. 57. Hógörgesteg. 61. Időmutató (ék.- hib.). 63. Maszk. 64 kezet lóg. 68. A mohamedánok szent könyve. 69. Samarlaum kémiai Jele. 70. Közre- fogás. 71. Kétjegyű mássalhangzó. 72. Személyes névmás. 74. Fekete Gyula Ifjúsági regényének főhőse. 75. Gyémánt elejei 76. Beszorító. Az első kockabán kettős betű! 77. Határozói lgenévképző. 78. P.E.A. 79. Olasz folyó. 81. Sűrűre főzött pép- szerű étel. 63. Erős kötőszövet! képződménye. 84. Egyik évszaki. 85. Alföldi város. 87. Szerző. 88. Kínai hosszmérték. 89. Verset ir. 90. E.L.O. 92. Francia páholy. 94. Érték (ék.-hlány.). 95. Értesülést. 96. Szigor. 98. Régi öltözékdarab. 100. Anyaggá egyesíti. 102. Vallási csoportok. 104. Elet németül, fonetikusan. 106. Gárdonyi híressé vált kisdiákja. 107. Európai folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Gárdonyi egyik Iskolai élettel kapcsolatos elbeszélése. 2. Rövid Etelka. 3. Növényrész. 4. Település. 5. Hegy Miskolc mellett. 6. Nagy mennyisé1 2 3 4 5 6 7 0 8 9 10 11 ESS JSs 12 13 14 15 16 m 17 m 18 19 ÜS 20 21 m 22 m 23 S m 24 25 222 26 T m 27 SE? 28 29 m 30 31 S2 m. N 32 33 JER 34 35 222 WK 36 37 38 MM «S 39 40 m 41 42 m, 43 44 Kft* re? 45 Y m m 46 SE? 47 re? 48 49 Hs? m R 50 51 52 S&2 re? 53 54 55 222 *25 56 57 58 SS? 59 m B m 60 m re? 61 62 63 m 64 65 66 67 m 68 69 m m 70 m * 71 » 72 73 m m 74 m Í2J . m 75 m 76 mg 77 KK 78 79 80 \ m 81 82 83 re! 84 m M m 85 86 m 87 88 «2 re? 89 m 90 91 m 92 93 re? 94 A m 95 m 96 97 98 99 SS 100 101 Ft* m 102 103 xis 104 105 m 106 T J A JT1 re? 107 gű. 7. R. L. 8. Fordított zamat. í. Szófaj. 10. Befejezett. U. Méregfajta 13. Mutatószó. 14. Megfagyott harmat. 15. Kosztolányi Dezső Iskolai életről szőlő regényének elme. 17. Vidékét. 19. Irányváltoztatásra kényszerít. 22. Elektromos tájékozódó berendezés (ék.-hlb.). 23. Móra Ferenc egyik iskolai élettel foglalkozó kedves elbeszélése. 25. Francia unokaöccs, unokatestvér. 27. örökzöld fa a Földközi-tenger vidékén. 28. Ágynemű. 29. Termést takarítana be. 31. Gyapjúkendök. 33. Angol növényszlsztematikus a XVIII. század elején. 34. Mértani test. 35. E.N.E.I. 37. Határozófajta. 39. A hélium kémiai jele. 40. Fordított Ízesítő. 43. Téglakötéshézag. 44. Traktorrész. 46. Kevert »eint«. 49. Elő-ázslal ország. 51. Magyar tengeri. 52. Versfajta. 55. Királyi szék. 56. Hatóságilag megállapított hozzávetőleges ára. 58. A viasz. 77. párja. 59. A harmadik személynek. 60. Földbe hinté. 62. Vissza megfedd. 64. Takarót. 65. Körgallér. 66- Nől név. 67. Pallér szótagal fölcserélve. 73. Hosszabb fohász. 76. Lóindító szócska. 76. Móricz Zslgmond híres alakja a Légy Jé mindhalálig c. regényből (az első kockában ket- tősbetül). 77. Feltételezett. 80. Eszes. 82. Pénznem. 84. Darabolja. 86. Törők név. 89. Tyúk nagyságú, szörszerű tolla! fedett madár. 90. Véredényei. 91. A tehén egyik gyomra. 93. Fő étkezés. 95. Bátor. 96. E.Z.B. 97. Y.A.S. 99. A bánat. 101. Fordított zamat. 102. Német rohamosztag rövidítése. 103. Azonos mássalhangzók. 105. Kiejtett mássalhangzó. Várkonyi Imrémé. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 4., 74., 106. és a függőleges L, 15., 23., 76. Beküldési határidő 1962. szeptember 7-e, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy csak a szükséges sorokat küldjék be. A levelezőlapra vagy borítékra feltűnően Írják rá: »-REJTVÉNY«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Semogytúrl kúriában: Nagyberek: Kupavár: Beszédes József, Balatonszentgyrögy; Ságvár: Római: Balatonszárszó; Tömlöc- hegy; Ziehl Mihály. Herbert Jobst Lelenc című könyvét nyerték: Sánta Sándorné, Kaposvár, Április 4. utca 28. Kenessey László, Kaposvár, Dimitrov utca 118. Molnár Margit, Balatonktliti, Táncsics utca 2. Hutter Sándor, Szántód, Tavasz utca 6. Németh Ferencné, Barcs, Munkácsy utca 9. A könyveket postán küldjük eL Űtépítők Bezárultak az ifjúsági építőtáborok. A napokban levél érkezett hozzánk Pécsről, Varga Gyula orvostanhallgató küldött néhány képet, melyeikkel beszámol a balatonkiliti Pesti Barnabás építőtábor lakóinak életéről. Készséggel közöljük képeit, amelyek méltán példázzák, hogy ifjúságunk az idei nyáron is — szinte korra és érdeklődési körre váló tekintet nélkül — szívesen és szorgalmasan dolgozott a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáboraiban. A Siófok és Szekszárd között épülő új modern autóút 4 kilométeres, szakaszán orvostanhallgatók forgatták a csákányt, markolták a lapátnyelet... Alapoznak, homokot terítenek a fiatalok. A vizesárok mélyén még fullasztóbb a hőség. A jövő orvosai azonban »állják a sarat«. Hatórai fárasztó munka után nem jellemző az étvágytalanság. Az önkiszolgáló »menzán« mindenki a legnagyobb adagot szeretné válaszjani. tf t lAAiit q % .0~a .rn .9 m m m