Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

/ ▼«sápnap, IMS. szeptember S. 7 SOMOGYI NÉPLAP <0. öd Feleki László: Tabi László: Egy furcsa rejtélyről — Maga még sohasem gon­dolkozott ezen? — Micsodán? — Hogy mit keres ez a rengeteg ember itt a pesti ut­cán fényes délelőtt tizenegy órakor. — Szavamra, tegnap gon­doltam rá én is. Pont itt, en­nél az asztalnál. Csakugyan furcsa. — Se ünnep, se vasárnap, se semmi. Egyszerű hétköz­nap, mégis tele az utca em­berekkel. — Erőteljes, munkabíró emberekkel. Fantasztikus. — Hova mennek? Honnan jönnek? Miből élnek? Néme­lyiket háromszor is láttam délelőtt. — Ki van az üzemben? Ki áll az esztergapad mellett? Ki termel? Nem is értem, hogyan épül a szocializmus. Egy csoda. — Hogy milyen igaza van. Remélem, a földeken szánta­nak, vetnek. — Adja isten. De lehet, hogy a parasztok is sétálnak, csak vidéken. — Most kell sarabolni, ré­pát egyelni, tarlót bántani. — Honnan tudja? — Láttam a filmhíradóban. Ülnek, bámulnak. — Negyed tízkor ültem le ide. Azóta legalább ötezer em­ber ment el az orrom előtt. Kik lehetnek? — Ügyvédek. — Ne vicceljen. Ennyi ügy­véd? Az ügyvédek ilyenkor különben is az itodában van­nak. Vagy a bíróságon. — Hát akkor anyagbeszer­zők. — A fél város anyagbeszer­ző? — A mozik is tele vannak. — Nekem mondja? Képte­len voltam jegyet kapni. Kik töltik meg a mozikat? Kiknek van idejük hétköznap délelőtt moziba menni? — Holnap bizisten megszá­molom, hogy reggel kilenctől délután háromig hány ezer ember megy el itt. Nem akar segíteni ? — Itt nagyon kemények a székek. Ha csak két-három órát ülök, megfájdul a far­csontom. — Többet kéne járni. — Kinek van arra ideje? Ülnek, bámulnak. — Nézze ezt a vég nélküli áradatot. Kész röhej. — Mi lesz így a hároméves tervvel? — Nem tudom. Aggódom. — Télen is ilyen sokan mászkálnak errefelé? — Fogalmam sincs. Akkor bent szoktam ülni. — Ja, persze! Ülnek, bámulnak. — Nyugaton ez nincs. — Persze, hogy nincs. — Hogy így tele legyen az utca meg a kávéház fényes délben. — Csak azt tudnám, hogy miből élnek. Mert valamiből élnek, az biztos. — Az biztos. Na, jöjjön, ■mert a Podvinecznek azt mondtam, hogy fél tizenkettő« re ott leszünk a Mokkában. Kisasszony! fizetni! — Aprót adjon neki. Éppen az előbb siránkozott, hogy mindenki százassal fizet. — Fantasztikus! Csak tud­nám., hogy miből élnek! Min<Ikettem bámulnak tovább. A PUSZTÁK FIA 1 r • , ' T érnémöben volt a nap a Hortobágy felett, bearanyozta 1 ■*-' a pusztaságot. Az öreg pásztor a botjára támaszkod­na panaszkodott: — Az Idegeim... fabatkát sem érnek már. De nem is csoda. Ez az életmód tönkreteszi az ember idegeit. Csupa iz­galom, csupa feszültség! Hej, mennyivel jobb a városban! Ott, ha fúj a szél, vagy esik az eső, nem kell idegeskedni, hogy megázik vagy megfagy az ember, ott csak bemegy az ember egy házba, vagy ki sem mozdA a lakásból. Itt? Míg az ember ‘födél alá jut, bőrig ázik, vagy megveszi az Isten hidege. Nem Sehet ezt idegekkel bírni. — Meg aztán — folytatta idegesen hunyorgatva —, a vá­rosi ember könnyebben tudja, milyen idő lesz, elolvassa az újságban, meghallgatja a rádióban. Itt? A rádióm elromlott, nincs, aki megjavítsa, csak úgy a reggeli harmatból, a felhők állásából, szél járásából meg nz ízületeimből próbálom ki­következtetni, milyen lesz az időjárás, de nagyon csalóka do­log ez, tekintetes uram. — Meg a betegség... — sóhajtott. — Városban, ha va­laki rosszul érzi magát, elmegy az orvoshoz, megvizsgáltatja magát, nem kell idegeskednie, kap orvosságot, le is fekhet, ha kell. Itt? Ha az ember tüsszögni kezd, néha még egy nyo­morúságos Germicid sem akad a tarisznyában. Ha az ember­nek beáll a fogába a fájás, már remeg a keze az idegességtől, hogy mikor juthat kezeléshez. Hát még ha az embernek ko­moly baja van! Ez a létbizonytalanság felőrli tíz ember idegeit. Vadul ugattak a kutyák. A pásztor szenvedő arccal mu­tatott rájuk. — Ez az örökös lárma ... A városban az ember bezárkóz­hat a szobájába, becsukhatja az ajtót, ablakot, olyan csöndéit csinálhat, amilyet csak akar. Itt? Ki tud elmenekülni a kutyák ugatása, a birkák bégetése, a lovak nyerítése, az ökrök bó- gése, a madarak visítása elől? Az embernek széthasad a feje, csak győzze Karillal. _ A városban, ha valaki el akar menni valahova, villa­mosra autóbuszra, automobilra ül, aztán már ott is van. Itt? Az ember lejárja a lábát, közben telik a drága idő, az ember már kibújna a bőréből, de nem tehet semmit ellene. — Meg aztán ezek az átkozott birkák! — folytatta inge­rülten. — Annyi baj van velük, hogy bele lehet bolondulni. Alattomosak, irigyek, buták, egymást letapossák egy jó fala­tért. Oktalan állatok, ezeknek hiába beszél az ember. Mennyi­vel más iskolázott városi emberekkel foglalkozna, akik tudják, mi, hogyan, merre, és nem idegesítik az embert. Zaklatott arckifejezéseel bólintott. — Bizony, így van ez. Az ember csak nyel, csak nyel, amíg utol nem éri a pásztorbetegség, a neuraszténia És ezen nem is lehet segíteni addig, amíg meg nem változtatják az egészségtelen munkakörülményeket, amíg szervezetten nem küzdünk a csendért, a tisztaságért, a jobb közlekedésért, a kulturált legeltetésért. Az a baj, hogy a nyugodt, kiegyensú­lyozott városi életben elfeledkeznek rólunk, arról az Idegőrlő munkáról, amelyet mi itt végzünk. Megviselt arcára kiült a sóvárgó vágy a város lágy öle, a villamoscsilingelés üde hangja után. Végtelen elvágyakozás- sal sóhajtotta: — Ha én egyszer Pesten, a Rákóczi úton élhetnék... KEZDŐDIK AZ ISKOLA VÍZSZINTES: í, a hang Jel*. 4. Gárdonyi kedvelt leányálakja. 1». Híres verdt-opera. 16. Rákéit. 17. Messze. 18. Hitegetett. 30. Porciói, íl. Mptatószó. 22. Tetejére tesz. 24. Drava menti jugoszláv város. 26. Helyrag. 27. Csinos. 2«. Hiányos Elza! .10. Nulla, semmi. 32. Vírsiint- emelkedés. 34. Dárda németül. 36. Az azerbajdzsán! Irodalom klas­szikusa. 38. Utolsó betűjét kettőz­ve: árengedmény. 39. Lezuhanva tompa hangot hallató. 41. Tiltott. 42. Ritka. 43. Főnököt. 45. -A nád« betűi keverve. 46. Szovjet repülő­géptípus betűjele. 47. Az Indiai­óceán öble. 48. Sír. 50. Le németül. 52. Szövetség. 53. OMA. 54. Német kemény. 56. Igei személyrag. 57. Hógörgesteg. 61. Időmutató (ék.- hib.). 63. Maszk. 64 kezet lóg. 68. A mohamedánok szent könyve. 69. Samarlaum kémiai Jele. 70. Közre- fogás. 71. Kétjegyű mássalhangzó. 72. Személyes névmás. 74. Fekete Gyula Ifjúsági regényének főhőse. 75. Gyémánt elejei 76. Beszorító. Az első kockabán kettős betű! 77. Ha­tározói lgenévképző. 78. P.E.A. 79. Olasz folyó. 81. Sűrűre főzött pép- szerű étel. 63. Erős kötőszövet! képződménye. 84. Egyik évszaki. 85. Alföldi város. 87. Szerző. 88. Kínai hosszmérték. 89. Verset ir. 90. E.L.O. 92. Francia páholy. 94. Ér­ték (ék.-hlány.). 95. Értesülést. 96. Szigor. 98. Régi öltözékdarab. 100. Anyaggá egyesíti. 102. Vallási cso­portok. 104. Elet németül, foneti­kusan. 106. Gárdonyi híressé vált kisdiákja. 107. Európai folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Gárdonyi egyik Iskolai élettel kapcsolatos el­beszélése. 2. Rövid Etelka. 3. Nö­vényrész. 4. Település. 5. Hegy Miskolc mellett. 6. Nagy mennyisé­1 2 3 4 5 6 7 0 8 9 10 11 ESS JSs 12 13 14 15 16 m 17 m 18 19 ÜS 20 21 m 22 m 23 S m 24 25 222 26 T m 27 SE? 28 29 m 30 31 S2 m. N 32 33 JER 34 35 222 WK 36 37 38 MM «S 39 40 m 41 42 m, 43 44 Kft* re? 45 Y m m 46 SE? 47 re? 48 49 Hs? m R 50 51 52 S&2 re? 53 54 55 222 *25 56 57 58 SS? 59 m B m 60 m re? 61 62 63 m 64 65 66 67 m 68 69 m m 70 m * 71 » 72 73 m m 74 m Í2J . m 75 m 76 mg 77 KK 78 79 80 \ m 81 82 83 re! 84 m M m 85 86 m 87 88 «2 re? 89 m 90 91 m 92 93 re? 94 A m 95 m 96 97 98 99 SS 100 101 Ft* m 102 103 xis 104 105 m 106 T J A JT1 re? 107 gű. 7. R. L. 8. Fordított zamat. í. Szófaj. 10. Befejezett. U. Méreg­fajta 13. Mutatószó. 14. Megfagyott harmat. 15. Kosztolányi Dezső Is­kolai életről szőlő regényének el­me. 17. Vidékét. 19. Irányváltozta­tásra kényszerít. 22. Elektromos tá­jékozódó berendezés (ék.-hlb.). 23. Móra Ferenc egyik iskolai élettel foglalkozó kedves elbeszélése. 25. Francia unokaöccs, unokatestvér. 27. örökzöld fa a Földközi-tenger vidékén. 28. Ágynemű. 29. Termést takarítana be. 31. Gyapjúkendök. 33. Angol növényszlsztematikus a XVIII. század elején. 34. Mértani test. 35. E.N.E.I. 37. Határozófajta. 39. A hélium kémiai jele. 40. For­dított Ízesítő. 43. Téglakötéshézag. 44. Traktorrész. 46. Kevert »eint«. 49. Elő-ázslal ország. 51. Magyar tengeri. 52. Versfajta. 55. Királyi szék. 56. Hatóságilag megállapított hozzávetőleges ára. 58. A viasz. 77. párja. 59. A harmadik személynek. 60. Földbe hinté. 62. Vissza meg­fedd. 64. Takarót. 65. Körgallér. 66- Nől név. 67. Pallér szótagal fölcse­rélve. 73. Hosszabb fohász. 76. Ló­indító szócska. 76. Móricz Zslgmond híres alakja a Légy Jé mindhalálig c. regényből (az első kockában ket- tősbetül). 77. Feltételezett. 80. Eszes. 82. Pénznem. 84. Darabolja. 86. Törők név. 89. Tyúk nagyságú, szörszerű tolla! fedett madár. 90. Véredényei. 91. A tehén egyik gyomra. 93. Fő étkezés. 95. Bátor. 96. E.Z.B. 97. Y.A.S. 99. A bánat. 101. Fordított zamat. 102. Német ro­hamosztag rövidítése. 103. Azonos mássalhangzók. 105. Kiejtett más­salhangzó. Várkonyi Imrémé. Megfejtésül beküldendő a vízszin­tes 4., 74., 106. és a függőleges L, 15., 23., 76. Beküldési határidő 1962. szeptember 7-e, péntek délig. Kér­jük olvasóinkat, hogy csak a szük­séges sorokat küldjék be. A levele­zőlapra vagy borítékra feltűnően Írják rá: »-REJTVÉNY«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Semogytúrl kúriában: Nagyberek: Kupavár: Beszédes Jó­zsef, Balatonszentgyrögy; Ságvár: Római: Balatonszárszó; Tömlöc- hegy; Ziehl Mihály. Herbert Jobst Lelenc című köny­vét nyerték: Sánta Sándorné, Kaposvár, Ápri­lis 4. utca 28. Kenessey László, Kaposvár, Di­mitrov utca 118. Molnár Margit, Balatonktliti, Tán­csics utca 2. Hutter Sándor, Szántód, Tavasz utca 6. Németh Ferencné, Barcs, Mun­kácsy utca 9. A könyveket postán küldjük eL Űtépítők Bezárultak az ifjúsági építőtáborok. A napokban levél érkezett hozzánk Pécsről, Varga Gyula or­vostanhallgató küldött né­hány képet, melyeikkel beszámol a balatonkiliti Pesti Barnabás építőtábor lakóinak életéről. Kész­séggel közöljük képeit, amelyek méltán példázzák, hogy ifjúságunk az idei nyáron is — szinte korra és érdeklődési körre váló tekintet nélkül — szíve­sen és szorgalmasan dol­gozott a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáboraiban. A Siófok és Szekszárd között épülő új modern autóút 4 kilométeres, sza­kaszán orvostanhallgatók forgatták a csákányt, mar­kolták a lapátnyelet... Alapoznak, homokot terítenek a fiatalok. A vizesárok mélyén még fullasztóbb a hőség. A jövő orvosai azonban »állják a sarat«. Hatórai fárasztó munka után nem jellemző az étvágy­talanság. Az önkiszolgáló »menzán« mindenki a leg­nagyobb adagot szeretné válaszjani. tf t lAAiit q % .0~a .rn .9 m m m

Next

/
Thumbnails
Contents