Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök. 1963. augusztust Viták, látogatások, művészeti versenyek a VIT negyedik napján Helsinki (MTI). Az MTI kiküldött.tudósítója jelenti: A magyar VIT-küldöttség Lautta-szigeti' szállásán. szer­dán egy csoport afrikai fiatal tett. látogatást. Küldötteink nagy szeretettel fogadták a kedves vendégeket. A magyar és az afrikai fiatalok hosszú időt töltöttek együtt vidám dallal tánccal. Helsinkiben egyébként még mindig sok szó esik a VIT'ke- retében megrendezett finn- szovjet barátsági napról Ezen a napon Kekltonen köztársasá­gi elnök fogadta a szovjet de­legáció képviselőit, majd meg­jelent a helsinki egyetem aulá­jában a két ország barátsága jegyében tartott ünnepségen. A- Hesperia-parkban Karja- , laine finn . miniszterelnök je­lenlétében a szovjet fiatalok jelképesen elültették a barát­ság fáját. Szerdán befejeződött a béke és a nemzeti függetlenség kér­déseiről tárgyaló kollokvium, amelyen nyolcszáz külföldi de­legátus vett részt. A művészeti versenyeken szerdán eljutottak, a döntőig. A magyar delegáció művész­tagjai közül néhányan ezen a napon Tamperébe látogattak el, ahol Ráthonyi Róberttel az élen adtak műsort. Az egyik helsinki filmszín­ház színpadán a KISZ szim­fonikus együttese rendezett hangversenyt, a Magyar Álla­mi Népi Együttes pedig a finn fővárostól nyolcvan kilométer távolságra.' levő Riihimäki-ben lépett fel nagy sikerrel. fiz nigériai Kommunista Párt üdvözli az FLN programját, és végrehajtásához együttműködést ígér Algír (MTI). Az 1-es számú vilajában le­tartóztatott Budiafot, az algé­riai ideiglenes kormány helyet­tes miniszterelnökét szabadon -bocsátották. Budiaf Batnából Setifbe utazott, onnan Rabah Bitat államminiszter kíséreté­ben indult el Algírba. Budiaf nem nyiltkozott az újságírók- -nak. Megfigyelők véleménye sze- -rint a nézeteltérések megoldá­sának két pontot kell magában ^foglalnia. Az egyik az FLN po­litikai bizottságának összeté­tele, amellyel a bizottság egy­két tagja nem értett egyet, mert szerintük nagyobb kép­viseletet kell abban kapnia an- ■ nak az irányzatnak, amelyet "'Budiaf, Belkasszem Krim és csoportja képvisel, A másik 'probléma az eljárási kérdés. ■Élvben az FLN politikai bizott­sága hivatott arra, hogy kivá­lassza jelöltjeit a választások­ra, és megszervezze az FLN- nek politikai párttá való át­alakítását. Az FLN tagjainak zöme szük­ségesnek tartja, hogy a politi- ,kai bizottság vegye kezébe az ország irányítását, de vannak kétkedők, akik szerint előbb meg kell várni a választásokat, a politikai élet megindulását az alkotmányozó nemzetgyűlésen belül. A politika! viták után végre megállapodást vár vezetőitől az ország népe, ezt emeli ki az UGTA, az Al­gériai Dolgozók Pártjának Szö­vetsége. Közleményében a párt hangsúlyozza, azt várja az or­szág politikusaitól, hogy meg­határozzák programjukat, el­járási módjaikat a forradalom hatalmas feladatának végre­hajtásában. Nyilatkozatot adott ki ked­den az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottsága is. Ebben üdvözli az FLN prog­ramiját, amelyet az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács júniusi ülésezésén elfogadott. , Az FLN programja — hang­zik a politikai bizottság nyilat­kozata — sok olyan pontot tar­talmaz, amely közös az Algé­riai Kommunista Pártnak, a forradalom jelenlegi szakaszá­ra vonatkozó programjával, A program a belpolitika síkján a nem kapitalista utat választja. A’ külpolitikában pedig olyan irányzatot követ, amely az an- tiimperializmus, a béke és a szocialista országokhoz való közeledés politikája. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában sürgeti a belpolitikai válság megoldását, és hangsúlyozza, hogy az FLN' politikai bizottsá­ga jó eszköz lehet a vál­ság tartós politikai meg­oldásához. Javasolja, hogy az FLN po­litikai bizottságának tagjai tel­jes létszámban üljenek össze Algírban. Az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottsága hajlandó együttműködni az FLN programjának végrehajtásában; egy ilyen együttműködéssel megérhetnek a politikai és tár­sadalmi feltételek egy egység­Helsinkiben az egyik baráti találkozó alkalmából az NDK küldöttsége üdvözli a szovjet delegáció tagjait. (MTI Foto. Külföldi Képszolg.) .......nHtiaai,..I.«......... d olgok Fogorvoskongresszus ült össze Kölnben. Mindenfelől érkeztek a fogak gyógyászai, szám szerint tizenkétezren. Monstre program várija őket. Nem véletlenül, hiszen a fo­gakkal mindenfelé baj van: akad, aki már nem ttod rág­ni, mások pedig ugyancsak harapósak. Ami azt illeti, van is elég probléma, amin ' rágódhattak a fogorvosok, akiknek feltehetően jók a fognák. A kongresszus jelen­tőségét a politikusok is föl­ismerték, s maga a nyugatné­met államelnök, Lübke je­lent meg a megnyitón, hogy beszédében méltassa a gyű­lés jelentőségét, fontosságát. Hogy Lübke beszédében vagy a. többi előadásban volt-e szó a nyugatnémet po­litika méregfogainak eltávo­lításáról, nincs tudomásunk. Pedig ez a téma is megérne egy kongresszust... párt számára a munkásosztály ideológiája alapján — hangzik az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata. * * * Párizs (MTI). Szerdán délelőtt végre sor került Khider és Budiaf nagy fontosságú megbeszélésére Al­gírban. Nyolc órakor Budiaf négyszemközti tárgyalást kez­dett Khiderrel. Egy óra múlva csatlakozott hozzá Belkaszem Krím és Hadzs ezredes, a 3. vilaja parancsnoka, ss négyes­ben folytatták a megbeszélése­ket. A tanácskozás után Khider rendkívül derűlátóan nyilat­kozott. • Budiaf szűkszavú nyi­latkozata is a kibontakozás le­hetőségét erősítette. Előzetes megállapodás Nyigat-lriái kérdésében New York (MTI). Nyugati hírügynökségek ko­rábbi jelentései arról számol­tak be, hogy a Nyugat-Irián kérdéséről folyó indonéz— holland tárgyalásokon »min­den lényeges pontban« megál­lapodás jött létre. Ezeket a híreket erősítette meg az ENSZ egyik szóvivőjé­nek kedden este felolvasott nyilatkozata. Ebben U Thant ügyvezető főtitkár megelége­dését fejezte ki afölött, hogy a nyugat-iriáni kérdésben előzetes megállapodás szüle­tett. A nyilatkozatot a szóvivő Subandrio indonéz külügymi­niszter és U Thant keddi meg­beszéléseinek befejeztével ol­vasta feiL Az ügyvezető főtit­kár — hangsúlyozta a szóvivő — derűlátó a tárgyalások vég­ső kimenetelét illetően. Az indonéz külügyminiszter az ENSZ-székházából való tá­vozása után újságírókkal kö­zölte, hogy érzése szerint a le­hető legnagyobb egyezségre ju­tott a hollandokkal. Subandrio nein sóikkal ez­után repülőgépen jelentéstétel­re hazaindult Dj akartába. A Reuter jelentése szerint, Van Rojen holland nagykövet kedden 30 perces megbeszé­lésj folytatott Dean Rush amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélés után kijelen­tette: reméli, hogy augusztus közepére végleges egyezmény születhet Nyugat-Iriánról. Bár a lényeges pontokban egyetértenek — fűzte hozzá — néhány részletkérdés még megvitatásra vár. A mostani előzetes kompro­misszumos egyezménynek az a lényege, hogy Indonézia Nyu- gat-Iriánt jelképesen augusz­tus 17-én, végérvényesen pe­dig 1963. május 1-én venné át az ENSZ-től. Csúfos kudarcba fulladt- a Mosley-féle tüntetés Keiet-Londonban London (MTI), ötszáz gyalogos rendőr és nagyobb létszámú lovasrendőr- alakulat vonult ki kedden, hogy lehetővé tegyék 'a Mosley-féle fasiszta szervezet kihívó tün­tetését és gyűlését London ke­leti negyedében. Azonban már jóval a gyűlés kezdete előtt ezrekre menő tömeg hul­lámzott a gyűlés színhe­lyén viharos felháborodás­sal követelve a tervezett provokáció betiltását. Amikor gépkocsival a hely­színre érkezett, »Le vele!«, »Takarodj Auschwitzba, te ná­ci áruló!« kiáltások fogadták. Kocsijára és párthíveire kö­vek, rothadt gyümölcsök zápo­ra hullott. Lovas rendőrök a tö­meg közé ugratva szorítottak helyet Mosley-nak, hogy kiszáll­hasson. A fasiszta vezér kezé­be ragadta a mikrofont, de mielőtt beszélhetett volna, a tömeg áttörte a kettős rendőrgyűrűt, s Mosley-t a földre tepertők. A rendőrség parancsnoka felhívta Mosley-t, zárja be a gyűlést, amelyet meg sem nyi­Szigorű biztonsági intézkedések Argentínában Buenos Aires (MTI). Az Argentínában szerdára és csütörtökre meghirdele'* általános sztrájk, amelyet a dolgozók bérköveteléseik alá­támasztására határoztak el, hírügynökségi vélemények szerint igen nagy méretű lesz, és megbénítja Argentína ipa­rának, közlekedésének nagy részét. A kormány biztonsági intéz­kedéseket hozott. Buenos Aires karüleíében a rendőrsé­gen kívül mintegy nyolcezer katona áll bevetésre készen, és tíz repülőgépet, tizenhat helikoptert bocsátottak a rendfenntartók rendelkezés é­Néhány közlekedési magán­vállalat alkalmazottai bejelen­tették, hogy nem hajlandók részt venni a sztrájkban, e vállalatok autóbuszait a mun­kások egyes csoportjai meg»- rongálták. Megfigyelők egybehangzó véleménye szerint ez a sztrájk az eddigi legnehezebb erőpróbát je­lenti Guido kormánya számára. Alsogaray gazdaságügyi mi­niszter keddi rádió- és televí- zióbeszédében közölte, hogy a kormány egy 1950. évi tör­vényt szándékszik alkalmazni, amelynek alapján a sztrájkőr­ségek tagjait 25 évi börtönre ítélhetik, ha azok »az állam biztonsága ellen cseleksze­nek^ főtt. A tömeg körülvette Mos­ley autóját, s fel akarta borí­tani. Megostromolták a fasisz­ta bandákat szállító tehergép­kocsikat is. A rendőrség csak hosszú dulakodás után tudott nagy üggyel-bajjal egérutat nyitni az autók előtt. Mosley a Victoria pályaud­var mellett levő fasiszta főha­diszállására hajtatoft, s ott sajtóértekezletet tartott. Té­pett, foltos ruhában, dagadt, kék foltos, véres, karmolt arc­cal állt az újságírók elé dagá­lyt® hangon hajtogatva, hogy »gyűléseim tovább fognak foly­ni, megvédjük a szólásszabad­ságot«. A rendőrség 54 embert le­tartóztatott, köztük a fasiszta vezető fiát, a 22 éves Mar Mosley oxfordi egyetemi hallgatót. Ez utóbbit fenyegető viselkedés címen vették őrizetbe. * » » Dudley Worcester megyei vá­roskában elkeseredett vereke­désre került sor a helyi huli­gánok és jamaicai színes be­vándorlók között. A verekedés előzménye egy fehér és egy ja­maicai közti összetűzés volt. A rendőrség 28 verekedőt le­tartóztatott Algéria — egy hónappal a népszavazás után Egy hónapja tánccal, dallal, lengő zászlók, kai, örömtümtetésekem köszöntötte Algéria népe a népszava­zás »igen« szavazatainak millióiból megszülető függetlensé­gét. S egy hónap elteltével az Algériából érkező zűrzavaros és gyakran egymásnak is ellentmondó hírek a függetlensé­get kivívó felkelés vezetőinek súlyos véleményeltérésérői szólnak, s ez itt-ott már gyilkos testvérharcra vezetett al­gériaiak között. A magyar közvélemény is aggodalommá figyeli az eseményeket, hiszen, a háború több, mint h^t esz­tendeje alatt mindenkor a szabadságáért küzdő algériai nép harcát kísérte cselekvő rokonszenve. Kétségtelenül fájdalmas azt látni, hogy az a nemzet, amelyet a francia gyarmatosítók csapásai nem tudtak meg­törni, átmenetileg most belső viszályok áldozata. De a je­lenlegi nehézségek nem feledtethetik az algériai függetlenség kivívásának tényét. Bizonyos, hogy előbb-utóbb éldől a ha­talmi harc, s elkövetkeznek az öntudatos államélet építő esztendei. S még ha az a csoport győzne is, amely az evia- ni egyezmények betű szerinti alkalmazásával inkább ked­vez a franc-iá érdekeknek, még akkor is előrelépést jelent ez a gyarmati múlthoz képest. »A függetlenség kivívása csak a kezdet« — ezt a mon­datot megtaláljuk mind a Ben Khedda miniszterelnök párt­ján álló vezetők nyilatkozataiban, mind pedig a Ben Bella miniszterelnök-helyettest támogató katonák és politikusok beszédeiben. A különbség az, hogy az ország gazdasági talp- raálilását, amely a gazdasági függetlenség alapja, Ben Khed­da óvatosabb ütemben és a francia segítség átmeneti fel- használásával, Ben Bella pedig forradalmibb lendülettel és akár Franciaország segélyének mellőzésével akarja elérni. Ben Khedda, valamint a táborában található Belkaszem Krim miniszterelnök-helyettes azt mondja: számot kell vet­ni a realitásokkal, az új országnak nem lehet egy csapásra pótolni a 132 esztendős gyarmati múlt elmaradását Ben Bella mélyreható és gyors társadalmi, gazdasági átalakulást sürget, továbbá szélesebb körű földreformot. A programok különbözősége meüstt előtér­be kerültek a személyi ellentétek is, Fefhat Abbasz volt miniszterelnök, akit idestova egy éve váltott fel posztján Ben Khedda, ma Ben Bella oldalán áll, pedig ideológiai! ay ellentetek fedezhetők fel közöttük. A másik táborban Ben Khedda, Belkaszem Krim és Szaad Dahlab, a lemondott külügyminiszter tart össze; ők a francia kormánnyal tör­tént eviani kompromisszumos megegyezés »atyjai«. Fel­felbukkan az az arab—kabil szembenállás is, amelyet egy évszázadon át a francia gyarmatosítók tudatosan szítottak: Belkaszem Krim' a kabilok jelentős részének támogatását szerezte meg Ben Khedda csoportja számára, míg Ben Bel­lára az arab tömegek esküsznek, hiszen a fiatal, népszerű politikus a maga forradalmi és a szocializmussal rokon el­képzeléseit az jzlámból merített vallási elemekkel és apán- arab gondolat érveivel vegyíti. A felkelő hadsereg, az ALN többsége Ben -Bella mögött sorakozik fel, mivel az döntő szerepet követel az új ország építésében mindazoknak, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a független Algériáért Ma már olyan hírek járják, hogy küszöbön áll a meg­egyezés. Mindenesetre megjósolható, hogy a hatalmi harc rövidesen kompromisszummal véget érhet. Csak azt nem tudni még, hogy a kölcsönös engedmények után Ben Khed­da vagy Ben Bella javára billen-e a mérleg nyelve.. Pillanatnyilag elmúlt egy francia katonai beavatkozás veszélye. A keddi párizsi minisztertanácsi ülésen már pozi­tív jeleket véltek fölfedezni az algériai helyzet alakulásá­ban, s ez alkalommal már nem volt szó francia inteirven- . cióról. A párizsi nagytőke számára is az algériai konszoli­dáció a rokonszenvesebb; az is bizonyítja ezt, hogy minden olyan hírre, amely az algériai csoportok megegyezését he­lyezi kilátásba, a párizsi tőzsdén a szab arai és algériai ér­tékpapírok áffoflyamemelkedése a válasz. A »francia Al­géria« visszahódítását csak az ultrák, a Franciaországba menekült európaiak sóvárogják, a francia közvélemény azonban megtagadja a közösséget a jövevényeiktől, akik közül minden nap újabb és újabb bankrablás tettesei ke­rülnek ki. Ax algé rial hatalmi harc híreiből néha túlsá­gosan sötéten kirajzolódó kép nem homályosíthatja el az egy hónapja végbement történelmi esemény óriási hord - erejét Algéria — vezetői bármennyire szembe is kerültek pillanatnyilag egymással — független ország lett. A világ térképe újra megváltozott; ahol eddig egy NATO-ország zászlaja lengett, ott ma egy független államé lobog. Az imperialista tábor iJhrét csak összébb szűkült. A több, mirt hétéves függetlenségi harc hősi emlékei arra ösztönzik A1- géria népét, hogy a következő esztendőkben folytassa küz­delmét a teljes, a gazdasági függetlenségért is, és felszá­molja a gyarmati múlt maradványaival együtt a neokolo- nializmus hadállásait is. Pálfy József A Német Kommunista Párt tovább erősödik Mhx Reimann cikke Düsseldorf (MTI). Max — Reimann, a Német Komunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára a párt központi lapjának, a Freies Volksnak augusztusi számában írott cikkében megállapítja, hogy a törvénytelenül betiltott Német Kommunista Párt tör­vényen kívül helyezésének ha­todik évében tovább erősödött. A párt központi bizottságának 20. ülésszakán hozott határoza­tok az ideológiai, politikai és szervezési tevékenység jelen­tős fokozódásához vezettek. Számos fiatalnak a pártba lé­pésével a Német Kommunista Párt még erősebbé vált. és ki­szélesítette szervezeti alapját. »A Nemet Kommunista Párt betiltása a hidegháború egyik mozzanata volt. Most, hogy az adenaueri eröpolitika csődje egyre nyilvánvalóbbá válik, még elszántabban folytatjuk a harcot pártunk törvényes jo­gainak helyreállításáért. Az adenaueri korszak a végéhez közeledik, pártunk azonban él és erősödik. A bAke biztosításá­ról, a leszerelés- .1 és a nem­zetközi feszültség enyhítéséről, Nyugat-Németor • '<-< demokra­tikus átalakít ér- ■ ■/. a gazda­sági és társadal:>>> biztonságról vallott felfogásunk egyre több támogatóra talál a munkásosz­tály és az egész nép között« —» állapítja meg cikkében Ma* Reimann.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents