Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI 'V ARA: 50 Fiúéit Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M. ÉVFQLYiM 179. SZÁM ★ csäM, 1962. AUGUSZTUS 2. Mai számunk tartalmúbóli Intrika és bizalmatlanság rentja a légkört a kaposvári főpostán (3. o.) Balatonújlak nem maradt magára (5. o.) Fogatlan oroszlánok (6. o.) Az A gabonatáblák elveszítették ezüstzöld színüket. Napról napra világosodtak a súlyos fejű kalászok, ringva hajbókoltak a szemlélődő tsz-gazdák előtt, s egyik reggel aranylani látszott a határ. Még néhány nap, s ormótlan orrú gépek álltak a kalászok .elé, aztán úszni kezdtek a sárga színű tengerben. A domboldalon, ahova nem jutott se kombájn, se aratógép, kaszát fogtak. Július 9-et írtak akkor, s a balatonszabadiak a Pusztatoronyi-dűlő felé tekingettek. A November 7. Tsz 208 holdas búzatáblája hullámzott arra, már zúgtak benne a »hajók«, a Ba- latonkiliti Gépállomás kombájnjai Ötöt adott a gépállomás, hisz körzetében akkor még sehol sem vágtak búzát, jutott elegendőt Gyönyörű volt a hatalmas táíWa, melyben már áss új kenyér szunnyadt. Ezen a területen San Pastore búzát vetettek, s mert összesen 400 holdon került földibe ez a fajta olasz búza, a szövetkezeti gazdák nagyon szerették volna már tudni hogy imt ad holdanként Nagyjából ismerték ugyan — hisz a tsz 40 holdas kísérteti parcellájára nyotefajta búzával próbálkoztak —s de most a gyakorlatban, azaz nagyban is meg kellett védenie előre költött jó hír-ét a San ftestorénak. 14 mássá szemet kaptak egy haWroL S ment a környéken hiába vártak csapadékot akkoriban, amikor olyan nagyon kellett volna a gabonának — más búzafa jtábóí sem lehetett sokat remélni —s a »nem lesz sok«-nál ez Is több volt Áss 1080 holdnyi összes búzavetés egy<3> fajtái a 16 mázsát is megadnák, s az őszi árpa is 16 mázsás, a tavaszi árpa pedig 20 mázsás holdanként! terméssel jutalmazta a j6 munkát. A sTójutiafc, mintha csak összebeszéltek volna a szabadiakkal, mintha egy lépéssel sem akartak volna lemaradni a sokkal kisebb Búzakalászban, A gabona egy részét rendre vágóval aratták le Balaton szabadiban. A Sóstó környéki földeken kombájnnal szedik föl és csépelik a rendre vágott kalászokat. 9-én reggel náluk is megindult egy kombájn, meg egy aratógép. 680 hold szántójukból 216 holdon magyar meg_olasz búzát vetettek, s azoknak állították neki Szuhomár Gabor meg Ez már új búza! Kincses István, a siófoki malom főmolnára a garatba önti a zsákok tartalmát. kenyérgyár kemencéjébe az új lisztből készült ayeret veti be Horváth Lajos és társa. Ábrahám József gépét 18—20 holddal csökkent naponta a vágnivaló, s július 19-ére lefogyott. Július 12-én délelőtt az első új búzát Balatonszabadi Siójut szállította a siófoki malomba, a következő nap pedig már a siófoki Egyetértés gabonájából is került oda néhány mázsa. Aztán folyamatosan érkeztek újabb és újabb szállítmányok. Eleinte San Pastore, majd 24-én a siófoki Egyetértés Tsz az év első magyar búzáját is beszállította. Noha gondot okoz az új búza őrlése, mégis örömmel fogadták érkezését a siófoki malomban. A friss termést a molnárok értékelik először, ők tud ják meg elsőnek, hogy milyen kenyeret ehetünk majd. Az őrlésre alkalmas új gabonát régivel keverik, a San Páterét pedig magyar búzával Július 20-a körül öntötték be az első új lisztet a Siófoki Kenyérgyár dagasztócsészéibe Naponta !80—200 mázsa kenyeret készítenek itt, s mert a dagasztásnál és a sütésnél is eleinte nehéz a még szokatlan új liszttel dolgozni, nagyon elővigyázatosnak kell lenniük a pékeknek. Körülbelül két hete készül már az új gabonából kenyér, de minősége nem romlott. A hetente csak néhány órát pihenő kemencék az új gabona lisztjéből is éppen olyan ínycsiklandozó és mosolygós kenyereket sütnek, akár az óbúzáéból. Csak az új kenyérnek nagyobb a becsülete. Az emberek másképpen harapnak bele, szinte-szinte elfő- gódottan, mert az évi nehéz és gondos munka» eredményének íze érződik a ' nyéren . . . R. F A tudományban az adminisztratív döntések gyakorlata nem lehel hasznos Az SZKP Központi Bizottságának közleménye Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai számában megjelent az SZKP Központi Bizottságának közleménye egy levéllel kapcsolatban, amelyben leningrádi írók és újságírók egy csoportja azt kéri, hogy függesszék fel a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia elnökségének és a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának égy korábbi döntését. A szóban forgó döntés megtiltotta, hogy rákos megbetegedések gyógyítására felhasználják azokat a készítményeket, amelyeket A. T. Kacsugin javasolt. A közlemény rámutat, hogy mivel az SZKP Központi Bizottsága nem vállalhatja magára a döntőbíró szerepét bizonyos kezelési módszerek megítélésében, a levelet tanulmányozás céljából ismert orvostudósokhoz továbbította. »Csak orvostudósok határozhatják meg — mondja az SZKP Központi Bizottságának közleménye — egyik vagy másik gyógykezelési módszer alkalmazásának helyességét. A tudományban az adminisztratív döntések gyakorlata nem lehet hasznos, és mint ismeretes, a múltban az ilyen kísérletek néhány tekintélyes tudósunk és orvosunk oktalan megvádolásához és lejáratásához vezettek (»orvos-ügy«). A Pravda szerdai szánva közli mind a leningrádi írók és újságírók, mind a tudósok válaszát. Az írók és újságírók amellett foglalnak állást, hogy népszerűsíteni és alkalmazni kell a rákos megbetegedések gyógyítását a Kaesugin-mód- szerrel, vagyis kadmium-sze- mikarbaziddal. A szovjet tudóscsoport viszont, amelynek tagjai között van Bakulev akadémikus, Blo- hin, Vaszilenko, Visnyevszláj, Zsukov-Verezsnyikov, Kupri- janov, Parin, a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia rendes tagjai — levelében kijelenti, hogy ennek a »módszernek« akárcsak Kacsugin hasonló rendeltetésű más javaslatainak, semmi tudományos alapja nincs. Ezért az Egészségügyi Minisztérium — mondja a tudósok levele — kétségkívül helyesen járt el, amikor beszüntette a további kísérleteket a »Kacsugin-módszerrel«. Ez a döntés nem volt elhamarkodott és az akadémia valamennyi elnökségi tagjának egyöntetű véleményén alapult. A »Kacsugin-módszerrel« kezelt betegek vizsgálata nem erősítette meg a módszer hatékonyságára vonatkozó adatokat. Vagy olyan betegekről volt szó — mondja a tudósok levele —, akiknél nem erősítették meg a rák-diagnózist, vagy, olyan rosszindulatú daganatokkal felvett tényleges betegekről, akiknél a kezelés nyomán semmiféle eredményt nem lehetett megállapítani. A katonaorvosi akadémián betegek nagy csoportján végzett klinikai vizsgáiat kimutatta Kacsu- gin készítményének teljes hasznavehetetlenségét, sőt olykor1 káros hatását is. A »Kacsugin-módszerrel« (más szerek egyidejű alkalmazása nélkül) végzett kezelésnek nemcsak, hogy daganatellenes, hanem még tüneti hatása sincs. A végzett megfigyelések ezt meggyőzően, bizonyították — jelentik ki a szovjet orvostudósok. (MTI) A városrendezésről tárgyait a KGST építésügyi bizottsága A KGST építésügyi állandó bizottságának regionális tervezési és városrendezési szekciója 1962. július 23—27. között Budapesten tartotta ülését. A szekció munkájában a tagállamokon kívül megfigyelőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vettek. A szekció megtárgyalta és jóváhagyta »A regionális tervezés és a városrendezés feladatait a KGST országokban az 1980-ig kitűzött távlati fejlesztési tervek kidolgozásával kapcsolatban« eímű beszámolót. Az ülés megvitatta a nagyvárosok városkörnyéki öveze, teimek rendezése és tervezése^ az üdülőterületek tervezése és rendezése című témákat, jóváhagyta a szekció 1963. évi munkatervét, meghatározta aa 1963—65. évekre szóló munkaterv alapvető célkitűzéseiö és 7, ülésének eHőzfees napirendjét (MTI) Mielőbb el kell terjeszteni az űj tudományos eredményeket Megkezdődött az országos gyümölcs- és szőlőtermelési értekezlet A Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében kétnapos gyümölcs- és szőlőtermelési tanácskozás kezdődött Nyíregyházán. Ezen a legkiválóbb kutatók és gyakorlati szakemberek vitatják meg az ötéves tervben előírt feladatokat. Dr. Porpáczy Aladár Kossuth-díjas akadémiai levelező tag, a Fertődi Növényne- mesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet igazgatója vitaindító előadásában kiemelte, hogy a távlati tervek megvalósítása után a gyümölcs- és szőlőtermelés a mezőgazdaság összjövedelmének mintegy 50 százalékát adja majd, az exportban való részesedés pedig ennél is nagyobb lesz. Az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás évi 100 kilóra emelkedik. A gyümölcstermelő nagy-1 üzemek kialakulásával újra meg kell vizsgálni több olyan nézetet, elméleti és gyakorlati tételt, amely ma mér az előrehaladást, a jó minőségű gyümölcs termelését gátolja. Fel kell számolni sok olyan általánosítást, amely a régi francia gyümölcstermelő iskola hagyatékából maradt meg. A telepítési rendszer, a metszés, a talaj termelékenységének fenntartása, illetve fokozása, a gyümölcsös talaj-művelése’ & más kérdésekben elfoglalt álláspontot meg kell változtatni. Az űj tudományos eredmények mielőbbi elterjesztése azért rendkívül fontos, mert a gyümölcsösök telepítésénél évtizedekre előre meghatározzuk a művelési módot, s az itt elkövetett hibák olykor évtizedekre kihatnak. A termelés technológiájának állandó javítása ma már biztosított. A legnagyobb feladat a tömegesen szüretelésre kerülő áru helyes kezelése. Ennek elmulasztása sokmilliós kárt okozhat. A tői almáknál például el kell érni, hogy a szedés, után azonnal, de legkésőbb két-három napon belül lehűtésre kerüljön a gyümölcs. Porpáczy Aladár végül megállapította: ma már rendelkezünk az intenzívebb termelés- h|ez szükséges, a külföldi és a belföldi piacokon egyaránt jól értékesíthető gyümölcsfajtákkal. A szőlőtermelés és telepítés feladatait dr. Kozma Pál egyetemi tanár ismertette. Elmondotta, hogy • a 80 000 holdas telepítési program megvalósításához évi 160 millió oltvány és gyökeres vessző szükséges. Összefoglaló értekezlet Siótokon és Fonyódon A .Somogy megyei Tanács Végrehajtó bizottsága a július 9-től 14-ig terjedő időszakban ellenőrzést tartott a Balaton- parti üdülőkben, vendéglőkben, boltokban, campingekben. Az ellenőrzés tapasztalatait július 25-én délelőtt Siófokon, délután Fonyódon tárgyalták meg a járási tanács nagytermében. A fonyódi értekezleten dr. Németi László, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének megnyitója után Somogyi József, Pápa János és dr. Tóth Sándor számolt be a tapasztaltakról. Megállapították, hcfgy a korábbi vizsgálatkor észlelt hibák nagy részét megszüntették. Akadnak azonban még hiányosságok, szabálytalanságok, melyeknek megszüntetésére sürgős és hát- háti» intézkedésre van szükség. A fonyódi járás községei közül Balatonboglár ért el nagyobb eredményeket a felülvizsgálás óta. * Beszámolóik után dr. Berend Ernő, Magyar Imre, Rajta Mihály és dr. Schneider Istvánná szólalt íeL Országosan el kell terjeszteni a vesszők pairafitfos kezelését,- hegy gyorsabban, több és jobb minőségű gyökeres oltvány kerüljön a nagyüzemi gazdaságokba. Fontos feladat termő- tájanként kialakítani a fajta* arányokat. Ehhez nemcsak jó borszőlő, hanem csemege- fajtáink is vannak. Többet kell foglalkozni áss új művelési módok elterjesztésével. Sok helyen, még a síkvidéki nagyüzemi szőlőkben is, megmaradtak a bak- hátas művelésnél. Meg kell keresni a helyi adottságoknak legjobban megfelelő alacsohy- és magaskordonos művelési módot. (MTI)
