Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-05 / 182. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 ▼asárnap, 1962. augusztus &> Az igazgatók véleménye Néhány évvel ezelőtt adták át rendeltetésének Kaposvár legszebb iskoláját, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. Az emeletes épület dísze a Kanizsai utcának. A szülői munkaközösség tagjai és az iskola tanulói nemrég feltöltötték az iskola mögötti mocsaras területet, és sportpályát létesítenek. Ezzel egy időben megkezdték az előtér szépítését is. Képünkön: Terméskőből kerítést építenek a bejárati rész elé. JÁTÉK Á HALÁLLAL AHANYAN CSAK FELSZÓLALTAK, szinte valahányan így kezdték mondóké jukat: »örülünk, hogy a városi párt- bizottság bennünket is összehívott.« S kivétel nélkül megerősítették: egyetértenek azzal, hogy a pártbizottság az utóbbi időben imponáló eréliyel és határozottsággal fölvetett olyan problémákat, és elítélt olyan hibákat, amelyek rontották a vezetés tekintélyét, akadályozták a vezetési stílus megjavítását. Fehér József elvtárs, a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója így beszélt erről: »-Korábban támadtak olyan gondolataim, hogy szélmalomharcot folytatunk bizonyos hibák, fogyatékosságok leküzdése közben Volt idő, amikor csaknem erénynek tartották egyik-másik vezető hibáját. Némelyek szemében nem számított rendes embernek az, aki nem volt jó ivó vagy jó vadász. Pedig — tette hozzá — nehéz a kis hibák ellen harcolni úgy, hogy közben elnézzük a nagy hibákat.« Amikor abbeli örömüket fejezték ki az igazgatók, hogy meghívták őket erre a beszélgetésre, javasolták is, hogy a pártbizottság teremtsen módot a jövőben arra, hogy rendszeresen találkozzanak, s így kölcsönösen tájékoztassák egymást Pedig e megbeszélésen nem dicséreteket osztogattak elsősorban. Nagyon is sok bírálat érte a gazdasági vezetőket. E problémákról Kisdeák József elvtárs, a városi pártbizottság titkára beszélt. Teljes határozottsággal kérte számon az emberekről való gondoskodást. Vajon hány igazgató gondolt arra, hogy elemezze: az üzemrészek közül melyikből került ki a legtöbb fejfájásról panaszkodó ember. Vagy hányán vizsgálták meg, hogy hogyan élnek azok a családok, amelyek csak egy kereső fizetésére támaszkodhatnak? Elítélően szólt a protekcionizmusról és a bírálat elfojtásáról. — Fölvetették a párttitká- rok közül is — mondta Kisdeák élvtárs —, hogy gyakran nem merik feltárni a vezetésben észlelt hibákat, mert másnap esetleg megjelenik ellenőrzés ürügyén a főmérnök, és ebből az illető párttitkár kimondhatatlanul is tudhatja: jobban teszi, ha a jövőben hallgat A JELENTÉSKÉSZÍTÉSRŐL szólva az őszinteség fontosságára figyelmeztetett. Ne a kívánságokat elégítsék ki, hanem a valóságos helyzetet jelentsék. Több helyen nagyon formális módon fogják fel például a szocialista mun- kaversenyt. Ahol — mondjuk — van öt üzemrész, ott minden verseny nélkül is van egy jobb meg egy utolsó is. Ha a dolgozókkal nem beszélték meg annak idején, hogy jó volna, ha versenyeznének, és nem versenyeztek, akkor ne állítsák, hogy itt verseny volt. Ne csapjuk be magunkat, legyünk őszinték és becsületesek. Ne féljen az igazgató odaállni a munkások elé, ha valamit rosszul csinált. Többet ér, ha őszintén feltárja s helyzetet, és a hibák megszüntetéséhez kéri az emberek segítségét — mondotta többek között Kisdeák efvtárs. Megemlített egy másik problémát is. Hogyan tárgyaljon a magasabb képzettségű vezető a képzetlenebb párttitkárral? Intelligencia kell ahhoz — mondotta —, hogy az i^zgató ne becsüljön le emt , eket. Sajnos, manapság rk-dnak olyanok, akik nagykénü' ködnek, hivalkodnak az egyetemi oklevéllel. De miért felejtik el, hogy ki adta nekik a jogot és a lehetőséget a tanuláshoz? Mondjuk meg az ilyeneknek: lehetsz ugyan okos, de ha ilyen szerénytelen vagy, alkalmatlan vagy arra, hogy vezető légy. Kisdeák elvtárs aláhúzta- a párt ereje, abban van, hogy a tömegek bíznak benne. Ezért beszéljenek minél többet a munlcásokkal, hallgassák meg véleményüket. Nagyon sok függ attól, hogy hogyan értelmezik és hogyan hajtják végre a párt. politikáját a vezetők, s attól is, hogy tudnak-e emberségesek lenni. Egy jó művezető, aki becsületesen dolgozik, agitál a szocializmus mellett. A FELSZÓLALÓK EGYETÉRTETTEK Kisdeák elvárs referátumával, s többen a maguk területéről is idéztek példákat. Czellár László elvtárs vádolta a bürokratizmust, amely gátolja, hogy megfelelően gondoskodjanak a munkásokról. Elmondotta, hogy gyakran nem tudnak védőitalt adni a kátrány mellett dolgozóknak, mert nincs orvos, aki igazolja ennek jogosságát. Szólt a szektásságről, amely náluk is kárt okoz. — Hiába beszélek az olyan embernek — mondta —, aki az ellenforradalom alatt megtévedt, de azóta százszor bebizonyította, hogy híve a szocialista rendszernek, amikor a párttitkár egy gyűlésen feláll, és letaglózza az illetőt: »Most aztán ne hőzöngj, elég volta-/, ellenforradalom alatt.« Ha egyszer megbocsátottunk valakinek, akkor ne emlegessük neki, hogy te ezt meg azt csináltad. Ezután egy a műszaki dolgozók körében terjedő káros jelenség elleni harcra hívott fel Czellár elvtárs. Helytelenítette, hogy a műszakiak mellékfoglalkozás, mellékkereset után futkosnak, s ennek munkájuk látja kárát. Ezzel kapcsolatban mondotta Dudás Lajos elvtárs, hogy rendeztük ugyan a munkások normáit, de nem rendeztük a tervező- irodák dolgozóinak a normáját, s még mindig sok pénz elfolyik a rossz tervek miatt. Fehér elvtárs megemlítette, hogy szívesen vennék, ha néha-néha őket is megkérdeznék egyéni gondjaikról, mert hiszen »valahova nekünk is fordulnunk kell«. A Központi Bizottság tagjai gyakran járnak ki az üzemekbe, keressenek meg minket is többször a pártbizottság vezetői — javasolta Dudás elvtárs. »Ne csak akkor üljön le a pártbizottság az igazgatóval, ha probléma van« — hallatszott innen is, onnan is a megszívlelendő tanács. Kisdeák elvtáms egyetértett a javaslatokkal, és kijelentette, hogy a jövőben rendszeresen összehívják az igazgatókat. Még egyszer hangsúlyozta: érezzék az igazgatók, hogy nemcsak milliókat bíztak a kezükre, hanem rájuk bízták a legfontosabb tőkét: az embert. Ha a munkás érzi, hogy az igazgató emberileg mindent megtesz érte, a nehézséget is megérti. De az igazságtalanságot, a pénzpocsékolást nem tudják megérteni a dolgozók. Arira is figyelmeztetett, hogy ne tekintsenek bocsánatos bűnnek semmiféle visszaélést, semmiféle elvtelen engedményt sem. — Nem tudom elmarasztalni azt az igazgatót, aki gondolkozott, újított, de nem úgy sikerült a terve, ahogy szerette volna. Ilyen esetben türelmesnek keli lennünk. De ne gondolia senki, hogy ki fogjuk húzni a bajból, ha visszaél jogaival, sőt ajánlani fogjuk a bíróságnak, hogy büntesse meg — hangoztatta a városi pártibizottság titkára. VÉGEZETÜL HANGSÜ- LYOZTA: igen fontos, hogy jó kapcsolat legyen az igazga- gató és a párttitkár között, s ezért emberileg teljesíthető követelmények elé Kell állítani a párttitkárt is. Foglalkozott azzal is Kisdeák elv- társ, hogy az üzemben egyszemélyi vezetés van, az igazgatónak önállóan kell döntenie, és döntéseiért vállalnia kell a felelősséget. Július 23-án, hétfőn Bala- tonszemesről súlyos sérülésekkel szállították kórházba Táncsics Jánost. Táncsics kerékpárral haladt a 7-es számú főútvonalon. Nem jelezte kanyarodását, így a mögötte motor- kerékpárral robogó Varga Géza elütötte. Kedden Szántódon történt baleset. Nagy Lajos szabályosan közlekedett motorjával a főútvonalon, ám egy őrizetlenül hagyott szárvasmarha nekiszaladt. Nagy Lajost súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Csorna belterületén vezette Buda Ferenc, a nagyberki Kapos völgye Tsz vontatóját. Szabálytalanul két/ pótkocsit hú- zatott. A lejtőn az egyik pótkocsi meglökte az erőgépet, a vontató feldőlt, és magával rántotta a pótkocsikat is. Az utasok közül ketten súlyos, ketten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. A nyomozó elgondolkozva teszi helyére a telefonkagylót. — Fiatalok... Az egyik játékból felakasztotta a másika t. — Haláleset? — Szerencsére nem, de hogy milyen könnyen az lehetett Volna, arra nem gondol senki. Fél óra múlva a helyszínen vagyunk: a 13. számú Autó- közlekedési Vállalat öltözőjében. Jön egy zömök, modem frizurás fiatalember. A bemutatkozáskor még keményen cseng a hangja. — Horváth József szerelő vagyok. A nyomozó első kérdésére megremeg. — Kérem, tessék elhinni, nagyon sajnálom... Ugyanezen a napon Siófokon Vágács Miklós ittasan vezette tehergépkocsiját. A községben nekiszaladt Orsós József szekerének. Személyi sérülés nem történt. A kár mintegy 1000 forint. Csütörtökön reggel Hujber Sándor mótorkerékpárral haladt át Balatonbogláron. Előtte ment kerékpárján Dohai József. Dobni nem adta meg az áthaladási elsőbbséget, ennek következtében összeütköztek. A motorkerékpáros sérülést szenvedett. Délután Zamárdi közelében Uskvi József szabálytalanul akart előzni motor- kerékpárjával. Leszorult az útról, és a kerékvetőnek ütközött. Uskvi könnyű, utasa súlyos sérüléseket szenvedett. Este Kelemen József ittasan vezette Balatonberényben a Közúti Igazgatóság útgyalúját, és összeütközött egy honvédségi — Hogyan történt? Húszéves, de most bátortalan lesz egyszerre. — Játék volt az egész, kérem. .. Játék... Lajos meg én... mi mindig jóban voltunk egymással. — Hát akkor? — Vicceltem. Hárman voltunk az öltözőben. Zalán Lajos és egy ipari tanuló. Vidékről járunk be, és korábban érkezünk. Köszöntem, de Lajcsi nem válaszolt Erre azt mondtam neki, hogy köszönjön kezét csókolomot. — És köszönt? — Nem. Éppen ez volt a baj, mert ha köszön, akkor nem akasztom fel. — Ezért tette? tehergépkocsival. Személyi sérülés nem történt, a kár 550 forint. Szombaton délután Szentba- lázs és Kiskeresztúr között műszaki hiba következtében Könyves János az árokba vezette a személygépkocsit, ö és felesége meg kétéves gyermeke súlyos sérülésekkel került kórházba. Rákosi Jenő egy autóbusz mögött akart áthaladni Siófokon az úttesten. Nagy Gyula motorkerékpáron éppen akkor ért oda az autóbusz elé, amikor Rákosi kilépett, s összeütköztek. Nagy Gyulát súlyos sérülésekkel szállították kórházba, s még a műtét előtt meghalt. Vasárnap Sántos külterületén gondatlanul vezette motorkerékpárját Danes János, összeütközött a Kovács Ottó vezette tehergépkocsival. Danes súlyos sérüléseket szenvedett. — Igen. Azt mondta, hogy ő az istennek sem köszön. Erre azt feleltem, ha nem köszönsz, akkor felakasztalak. Vettem a drótot, csináltam egy hurkot. — És ő? — Nem védekezett, tartotta a nyakát. Fölerősítettem, aztán átvetettem a drótot a kilincsen és felhúztam. Vártam, hogy kiabál ,de nem szólt egy szót sem... Amikor leszedtük, összeesett. ^ — Mennyi ideig tartott az egész? — Fogalmam sincs, nagyon mulaitságos volt akkor. Nevettünk is, mert jó heccnek ígérkezett. — És aztán? — Nagyon megijedtünk. Élesztgettük, és úgy örültünk, amikor kinyitotta a szemét... A kihallgatás véget ér. A modern frizurás feláll, de nem mozdul. — Akar még valamit? — Engem már megbüntettek emiatt... Itt van a papír. Fegyelmit kaptam. Tessék megbocsátani, többet nem teszek ilyet... Mi meet sem haragszunk egymásra, beszélünk, és szeretjük egymást. Az nem lehet, hogy a törvény megbüntessen. .. A nyomozó cigarettára gyújt. — Maga tehát ártatlannak érzi magát? — Nem, de... — Ha maga volna a bíró, megbüntetné az ilyen meggondolatlan fiatalembert? — Igen, csakhogy... — Végeztünk, elmehet. Már az utcán járunk, amikor újra megszólal a nyomozó. — Látja, némelyik ember azt hiszi, hogy a halállal is büntetlenül lehet játszani. N. S. V. J. Tíz közlekedési belesel egy hét alatt éfe. aM4/OA m v NYÁRI I DENYVESI KIÁRUSÍTÁS AUGUSZTUS-HD 6-T0L1S K Nylon gyermek úszónadrág 20,----- 32,— helyett ÍZ,------t9-!g N yakkendők, tisztaselyem, műselyem, félselyem, nylon alapanyagból 23,----- 66,— helyett 13,80— 36,60-ig N ylon sálak 35,----- 88,— helye« 21,-------53,—lg F érfi sízol szalmakalap 115,— helyett SS,—lg Strandtáska 52,----156,— helyett 40,------ 94,—lg F iú rSvicTujju Ing egyszínű pamutszövefből 18,-----80,— helyett 12,60— 56,—ig N yomott szaténkarton 80 cm 34,— helyett 23,80-ig Különböző tdsztaselymek 115,------160,— helyett 80,50—112,—lg F érfi szandál 111,50——270,— helyett 89,------189,—ig N ői szandál 85,------250,— helyett 60,------175,—ig K APHATÓK A KIJELÖLT ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN, SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZAKBAN ÉS A SZAKÜZLETEKBEN.
