Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 ▼asárnap, 1962. augusztus &> Az igazgatók véleménye Néhány évvel ezelőtt adták át rendeltetésének Kaposvár legszebb iskoláját, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. Az emeletes épület dísze a Kanizsai utcának. A szülői munkaközösség tagjai és az iskola tanulói nemrég feltöltötték az iskola mö­götti mocsaras területet, és sportpályát létesítenek. Ezzel egy időben megkezdték az előtér szépítését is. Képünkön: Terméskőből kerítést építenek a bejárati rész elé. JÁTÉK Á HALÁLLAL AHANYAN CSAK FELSZÓ­LALTAK, szinte valahányan így kezdték mondóké jukat: »örülünk, hogy a városi párt- bizottság bennünket is össze­hívott.« S kivétel nélkül meg­erősítették: egyetértenek azzal, hogy a pártbizottság az utób­bi időben imponáló eréliyel és határozottsággal fölvetett olyan problémákat, és elítélt olyan hibákat, amelyek ron­tották a vezetés tekintélyét, akadályozták a vezetési stílus megjavítását. Fehér József elvtárs, a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés igazgató­ja így beszélt erről: »-Korábban támadtak olyan gondolataim, hogy szélmalomharcot folyta­tunk bizonyos hibák, fogyaté­kosságok leküzdése közben Volt idő, amikor csaknem erénynek tartották egyik-má­sik vezető hibáját. Némelyek szemében nem számított ren­des embernek az, aki nem volt jó ivó vagy jó vadász. Pedig — tette hozzá — nehéz a kis hibák ellen harcolni úgy, hogy közben elnézzük a nagy hibá­kat.« Amikor abbeli örömüket fe­jezték ki az igazgatók, hogy meghívták őket erre a beszél­getésre, javasolták is, hogy a pártbizottság teremtsen mó­dot a jövőben arra, hogy rend­szeresen találkozzanak, s így kölcsönösen tájékoztassák egy­mást Pedig e megbeszélésen nem dicséreteket osztogattak első­sorban. Nagyon is sok bírálat érte a gazdasági vezetőket. E problémákról Kisdeák József elvtárs, a városi pártbizottság titkára beszélt. Teljes határo­zottsággal kérte számon az emberekről való gondoskodást. Vajon hány igazgató gondolt arra, hogy elemezze: az üzem­részek közül melyikből került ki a legtöbb fejfájásról pa­naszkodó ember. Vagy hányán vizsgálták meg, hogy hogyan élnek azok a családok, ame­lyek csak egy kereső fizetésé­re támaszkodhatnak? Elítélően szólt a protekcionizmusról és a bírálat elfojtásáról. — Fölvetették a párttitká- rok közül is — mondta Kis­deák élvtárs —, hogy gyakran nem merik feltárni a vezetés­ben észlelt hibákat, mert más­nap esetleg megjelenik ellen­őrzés ürügyén a főmérnök, és ebből az illető párttitkár ki­mondhatatlanul is tudhatja: jobban teszi, ha a jövőben hallgat A JELENTÉSKÉSZÍTÉS­RŐL szólva az őszinteség fon­tosságára figyelmeztetett. Ne a kívánságokat elégítsék ki, hanem a valóságos helyzetet jelentsék. Több helyen na­gyon formális módon fogják fel például a szocialista mun- kaversenyt. Ahol — mondjuk — van öt üzemrész, ott min­den verseny nélkül is van egy jobb meg egy utolsó is. Ha a dolgozókkal nem beszélték meg annak idején, hogy jó volna, ha versenyeznének, és nem versenyeztek, akkor ne állítsák, hogy itt verseny volt. Ne csapjuk be magunkat, le­gyünk őszinték és becsülete­sek. Ne féljen az igazgató oda­állni a munkások elé, ha va­lamit rosszul csinált. Többet ér, ha őszintén feltárja s helyzetet, és a hibák megszün­tetéséhez kéri az emberek se­gítségét — mondotta többek között Kisdeák efvtárs. Megemlített egy másik prob­lémát is. Hogyan tárgyaljon a magasabb képzettségű vezető a képzetlenebb párttitkárral? Intelligencia kell ahhoz — mondotta —, hogy az i^zgató ne becsüljön le emt , eket. Sajnos, manapság rk-dnak olyanok, akik nagykénü' köd­nek, hivalkodnak az egyetemi oklevéllel. De miért felejtik el, hogy ki adta nekik a jogot és a lehetőséget a tanuláshoz? Mondjuk meg az ilyeneknek: lehetsz ugyan okos, de ha ilyen szerénytelen vagy, alkal­matlan vagy arra, hogy vezető légy. Kisdeák elvtárs aláhúzta- a párt ereje, abban van, hogy a tömegek bíznak benne. Ezért beszéljenek minél többet a munlcásokkal, hallgassák meg véleményüket. Nagyon sok függ attól, hogy hogyan ér­telmezik és hogyan hajtják végre a párt. politikáját a ve­zetők, s attól is, hogy tud­nak-e emberségesek lenni. Egy jó művezető, aki becsü­letesen dolgozik, agitál a szo­cializmus mellett. A FELSZÓLALÓK EGYET­ÉRTETTEK Kisdeák elvárs re­ferátumával, s többen a ma­guk területéről is idéztek pél­dákat. Czellár László elvtárs vádolta a bürokratizmust, amely gátolja, hogy megfele­lően gondoskodjanak a mun­kásokról. Elmondotta, hogy gyakran nem tudnak védő­italt adni a kátrány mellett dolgozóknak, mert nincs or­vos, aki igazolja ennek jogos­ságát. Szólt a szektásságről, amely náluk is kárt okoz. — Hiába beszélek az olyan embernek — mondta —, aki az ellenforradalom alatt meg­tévedt, de azóta százszor bebi­zonyította, hogy híve a szo­cialista rendszernek, amikor a párttitkár egy gyűlésen feláll, és letaglózza az illetőt: »Most aztán ne hőzöngj, elég volta-/, ellenforradalom alatt.« Ha egyszer megbocsátottunk va­lakinek, akkor ne emlegessük neki, hogy te ezt meg azt csi­náltad. Ezután egy a műszaki dolgozók körében terjedő ká­ros jelenség elleni harcra hí­vott fel Czellár elvtárs. Hely­telenítette, hogy a műszakiak mellékfoglalkozás, mellékkere­set után futkosnak, s ennek munkájuk látja kárát. Ezzel kapcsolatban mondotta Dudás Lajos elvtárs, hogy rendeztük ugyan a munkások normáit, de nem rendeztük a tervező- irodák dolgozóinak a normá­ját, s még mindig sok pénz el­folyik a rossz tervek miatt. Fehér elvtárs megemlítette, hogy szívesen vennék, ha né­ha-néha őket is megkérdeznék egyéni gondjaikról, mert hi­szen »valahova nekünk is for­dulnunk kell«. A Központi Bizottság tagjai gyakran jár­nak ki az üzemekbe, keresse­nek meg minket is többször a pártbizottság vezetői — java­solta Dudás elvtárs. »Ne csak akkor üljön le a pártbizottság az igazgatóval, ha probléma van« — hallatszott innen is, onnan is a megszívlelendő ta­nács. Kisdeák elvtáms egyetértett a javaslatokkal, és kijelentet­te, hogy a jövőben rendszere­sen összehívják az igazgató­kat. Még egyszer hangsúlyoz­ta: érezzék az igazgatók, hogy nemcsak milliókat bíztak a kezükre, hanem rájuk bízták a legfontosabb tőkét: az em­bert. Ha a munkás érzi, hogy az igazgató emberileg mindent megtesz érte, a nehézséget is megérti. De az igazságtalansá­got, a pénzpocsékolást nem tudják megérteni a dolgozók. Arira is figyelmeztetett, hogy ne tekintsenek bocsánatos bűnnek semmiféle visszaélést, semmiféle elvtelen enged­ményt sem. — Nem tudom el­marasztalni azt az igazgatót, aki gondolkozott, újított, de nem úgy sikerült a terve, ahogy szerette volna. Ilyen esetben türelmesnek keli len­nünk. De ne gondolia senki, hogy ki fogjuk húzni a bajból, ha visszaél jogaival, sőt ajánlani fogjuk a bíróságnak, hogy büntesse meg — hangoz­tatta a városi pártibizottság titkára. VÉGEZETÜL HANGSÜ- LYOZTA: igen fontos, hogy jó kapcsolat legyen az igazga- gató és a párttitkár között, s ezért emberileg teljesíthető követelmények elé Kell állíta­ni a párttitkárt is. Foglal­kozott azzal is Kisdeák elv- társ, hogy az üzemben egysze­mélyi vezetés van, az igazga­tónak önállóan kell döntenie, és döntéseiért vállalnia kell a felelősséget. Július 23-án, hétfőn Bala- tonszemesről súlyos sérülések­kel szállították kórházba Tán­csics Jánost. Táncsics kerék­párral haladt a 7-es számú fő­útvonalon. Nem jelezte kanya­rodását, így a mögötte motor- kerékpárral robogó Varga Gé­za elütötte. Kedden Szántódon történt baleset. Nagy Lajos szabályo­san közlekedett motorjával a főútvonalon, ám egy őrizetle­nül hagyott szárvasmarha neki­szaladt. Nagy Lajost súlyos sé­rülésekkel szállították kórház­ba. Csorna belterületén vezette Buda Ferenc, a nagyberki Ka­pos völgye Tsz vontatóját. Sza­bálytalanul két/ pótkocsit hú- zatott. A lejtőn az egyik pót­kocsi meglökte az erőgépet, a vontató feldőlt, és magával rántotta a pótkocsikat is. Az utasok közül ketten súlyos, ket­ten pedig könnyebb sérülése­ket szenvedtek. A nyomozó elgondolkozva teszi helyére a telefonkagylót. — Fiatalok... Az egyik já­tékból felakasztotta a mási­ka t. — Haláleset? — Szerencsére nem, de hogy milyen könnyen az le­hetett Volna, arra nem gondol senki. Fél óra múlva a helyszínen vagyunk: a 13. számú Autó- közlekedési Vállalat öltözőjé­ben. Jön egy zömök, modem frizurás fiatalember. A bemu­tatkozáskor még keményen cseng a hangja. — Horváth József szerelő vagyok. A nyomozó első kérdésére megremeg. — Kérem, tessék elhinni, nagyon sajnálom... Ugyanezen a napon Siófokon Vágács Miklós ittasan vezette tehergépkocsiját. A községben nekiszaladt Orsós József sze­kerének. Személyi sérülés nem történt. A kár mintegy 1000 fo­rint. Csütörtökön reggel Hujber Sándor mótorkerékpárral ha­ladt át Balatonbogláron. Előt­te ment kerékpárján Dohai Jó­zsef. Dobni nem adta meg az áthaladási elsőbbséget, ennek következtében összeütköztek. A motorkerékpáros sérülést szenvedett. Délután Zamárdi közelében Uskvi József sza­bálytalanul akart előzni motor- kerékpárjával. Leszorult az út­ról, és a kerékvetőnek ütkö­zött. Uskvi könnyű, utasa sú­lyos sérüléseket szenvedett. Es­te Kelemen József ittasan ve­zette Balatonberényben a Köz­úti Igazgatóság útgyalúját, és összeütközött egy honvédségi — Hogyan történt? Húszéves, de most bátorta­lan lesz egyszerre. — Játék volt az egész, ké­rem. .. Játék... Lajos meg én... mi mindig jóban voltunk egymással. — Hát akkor? — Vicceltem. Hárman vol­tunk az öltözőben. Zalán La­jos és egy ipari tanuló. Vidék­ről járunk be, és korábban érkezünk. Köszöntem, de Laj­csi nem válaszolt Erre azt mondtam neki, hogy köszön­jön kezét csókolomot. — És köszönt? — Nem. Éppen ez volt a baj, mert ha köszön, akkor nem akasztom fel. — Ezért tette? tehergépkocsival. Személyi sé­rülés nem történt, a kár 550 forint. Szombaton délután Szentba- lázs és Kiskeresztúr között mű­szaki hiba következtében Köny­ves János az árokba vezette a személygépkocsit, ö és felesé­ge meg kétéves gyermeke sú­lyos sérülésekkel került kór­házba. Rákosi Jenő egy autóbusz mögött akart áthaladni Siófo­kon az úttesten. Nagy Gyula motorkerékpáron éppen akkor ért oda az autóbusz elé, ami­kor Rákosi kilépett, s összeüt­köztek. Nagy Gyulát súlyos sé­rülésekkel szállították kórház­ba, s még a műtét előtt meg­halt. Vasárnap Sántos külterületén gondatlanul vezette motorke­rékpárját Danes János, össze­ütközött a Kovács Ottó vezet­te tehergépkocsival. Danes sú­lyos sérüléseket szenvedett. — Igen. Azt mondta, hogy ő az istennek sem köszön. Er­re azt feleltem, ha nem kö­szönsz, akkor felakasztalak. Vettem a drótot, csináltam egy hurkot. — És ő? — Nem védekezett, tartotta a nyakát. Fölerősítettem, az­tán átvetettem a drótot a ki­lincsen és felhúztam. Vártam, hogy kiabál ,de nem szólt egy szót sem... Amikor leszedtük, összeesett. ^ — Mennyi ideig tartott az egész? — Fogalmam sincs, nagyon mulaitságos volt akkor. Nevet­tünk is, mert jó heccnek ígér­kezett. — És aztán? — Nagyon megijedtünk. Élesztgettük, és úgy örültünk, amikor kinyitotta a szemét... A kihallgatás véget ér. A modern frizurás feláll, de nem mozdul. — Akar még valamit? — Engem már megbüntettek emiatt... Itt van a papír. Fe­gyelmit kaptam. Tessék meg­bocsátani, többet nem teszek ilyet... Mi meet sem harag­szunk egymásra, beszélünk, és szeretjük egymást. Az nem lehet, hogy a törvény meg­büntessen. .. A nyomozó cigarettára gyújt. — Maga tehát ártatlannak érzi magát? — Nem, de... — Ha maga volna a bíró, megbüntetné az ilyen meggon­dolatlan fiatalembert? — Igen, csakhogy... — Végeztünk, elmehet. Már az utcán járunk, ami­kor újra megszólal a nyomo­zó. — Látja, némelyik ember azt hiszi, hogy a halállal is büntetlenül lehet játszani. N. S. V. J. Tíz közlekedési belesel egy hét alatt éfe. aM4/OA m v NYÁRI I DENYVESI KIÁRUSÍTÁS AUGUSZTUS-HD 6-T0L1S K Nylon gyermek úszónadrág 20,----- 32,— helyett ÍZ,------t9-!g N yakkendők, tisztaselyem, mű­selyem, félselyem, nylon alap­anyagból 23,----- 66,— helyett 13,80— 36,60-ig N ylon sálak 35,----- 88,— helye« 21,-------53,—lg F érfi sízol szalmakalap 115,— helyett SS,—lg Strandtáska 52,----156,— helyett 40,------ 94,—lg F iú rSvicTujju Ing egyszínű pamutszövefből 18,-----80,— helyett 12,60— 56,—ig N yomott szaténkarton 80 cm 34,— helyett 23,80-ig Különböző tdsztaselymek 115,------160,— helyett 80,50—112,—lg F érfi szandál 111,50——270,— helyett 89,------189,—ig N ői szandál 85,------250,— helyett 60,------175,—ig K APHATÓK A KIJELÖLT ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN, SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZAKBAN ÉS A SZAKÜZLETEKBEN.

Next

/
Thumbnails
Contents