Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

Szerda, 1962. augusztus 22. 5 SOMOGYI NfiPtAy haMMiiüolíiiiik Vasárnapi szamunkban ezt írtuk négy cikkünk főcíme­ként: **•Szomszédokat hasonlí­tunk össze.« Amikor az össze­állítás tervén dolgoztunk, Il­lés Dezső, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályveze­tője javasolta: tanulmányoz­zuk néhány szövetkezet jelen­legi helyzetét, s' mutas­sunk rá arra, hogy m: szüli egyik helyen az eredmé­nyeket, másutt pedig a siker­telenséget; a zárszámadás ugyanis december 31-i fordu­lónappal, de nem azon a na­pon készül, hanem az egész esztendőben. A mostani fölmé­rést tekinthetjük tehát — hogy úgy mondjuk — előzetes zár­számadásnak, illetve a téli zárszámadás előkészítésének. A fő figyelmet mindemellett arra érdemes fordítani, hogy jó vagy egyre javuló szövet­kezet közvetlen szomszédja miért rekedt meg az eredmény­telenség kátyújában, illetve hogyan juthatna ki abból. Nem elégséges m fél falu erőfeszítése Segesdi Űj Élet és inkei Rá­kóczi: gyenge, dotációs szövet­kezet mindegyik. Segesd kínló­dik, erőlködik évek óta, mert jóformán csak a fél falu dolgo­zik több-kevesebb rendszeres­séggel a közösben. A 739 tag közül 455 teljesített munka­egységet az idén. Ki többet, ki kevesebbet. A szorgalmasabbak vannak kevesebben, s hiába minden igyekezetük, egy em­ber nem győzi kettőnek a mun­káját Ott van Zsoldos József kertészeti fogatos. Megtestesí­tője a szorgalomnak, a helyt­állásnak, a felelősségérzetnek. Igen, felelősséget érez a közös gazdaságért, a faluért, ezért dolgozik kitartóan feleségestül. Vezdény Péter pedig? Egyre csak azt hajtogatja, hogy elő­ször fizessen pénzt, osszon ter­ményt a szövetkezet, akikor felhagy az alkalmi munkával, és a közösbe megy. Addig meg csak részes munkát hajlandó vállalni. Lám, föltételeket szab a közösnek, de saját kö­telességéről egy szót sem szóL Nincs pénz, nincs ter­mény addig, míg elő nem te­remtették, meg nem termelték. Osztani csak abból lehet, ami van. És Segesdnek csak az van, amit előállított. Se Böhönye, se Vése, se Beleg nem ad ne- ~ki kukoricát, krumplit vagy pénzt. Az állam segíti a se­gesdi Űj Életet. Ez azonban csak segítség és nem megoldás. A segesdi gondokat a seges- dieknek kell megoldaniuk; ön­erejüket nem pótolja, nem he­lyettesíti, csupán kiegészíti az állami támogatás. Dolgozni annyian, ahányan tudnak, nem pedig ahányan akarnak — ez a kiút. Lépjen rá erre Vezdény Péter is, más is, mindenki, aki eddig csak kívülálló módjára szemlélte a fél falu nagy erő­feszítését. Ebbe a közösségbe tartoznak valamennyien, ezért a közös gazdaságért mindnyá­juknak meg kell tenni a tőlük telhetőt. Akkor majd lesz több pénz is, több termény is. Nem erkölcsös dolog állami támo­gatást elvárni és elfogadni, közben pedig a közös kukori­caföldet messzire elkerülni. A brigádvezető szilárdan álljon a lábán Az inkei brigádokról. Harc János nagy hozzáértéssel és ügyszeretettel szervezi a kö­zös munkát a fazekasdencsi részen. Elsőként a feleségét hívja dolgozni, aztán' sorra be­kopog a házakhoz. Tessék megnézni a fényképet, mutat­ja, hogy kukoricájuk kis er­dőnek is beillik. S Berkes Fe­renc brigádjának területén? Ott meg satnya a növény az egyik táblán: az ember legszí­vesebben azt tanácsolná, hogy ne kapálják meg ilyen későn ezt a gazba fulladt kukoricát, kár a fáradságért, inkább eké­vel menjenek neki, szántsák ki. Mint ahogyan 70 holdat már kiszántottak. De hát miért kel­lett ezt csinálni? Elhúzódott a háztáji földek kimérése. Zűrza- mt, elégedetlenség támadt eb­ből, s a rendetlenségnek, szer­vezetlenségnek a közös munka látta kárát. A brigádvezető ugyanis lemondott, kilenc nap­ra rá aztán ismét tisztébe lé­pett. De ezt a drága, elszalasz­tott kilenc napot már nem le­hetett visszaszerezni. Ez tör­tént. S mi a tanulság? Elmond­tuk: keserves a lecke. A köz­ségben egyetlen ember tétlen­ségének nyoma is meglátszik: mondjuk, gazban marad egy parcella. A hanyaggal megté­ríttetik a kárt. De ha brigádve­zető inog meg, ha ő tétovázik, bizonytalankodik, amikor ép­pen határozottan kellene cse- lékednie — hiszen a kapálás nem tűr halasztást —, akkor egész táblát fojt meg a §a': ennek nagy kárát viszont már nem csupán az egyén, hanem az egész közösség is megérzi. Most is, kivált pedig a zárszám­adáskor. A vezetés álljon hát mindenkor mindkét lábán, úgy tud szilárdan megállni. Ha nem ezt teszi, akkor a fejetlenség, a lazaság uralkodik el. az pe­dig megköveteli forintban, mázsában anyagi áldozatát. Lemond a babócsai elnök? Nem az egyik vagy másik brigád, hanem az egész szövet­kezet vezetésével van baj Ba- bócsán. Lóján Vendel, akit a tavasszal választott meg elnök­nek az Űj Világ Tsz közgyűlé­se, azt mondta: ha beírjuk az újságba, hogy nem tartja ke­zében a közös gazdaság irá­nyítását, akkor a cikk megje­lenésének napján lemond tiszt­ségért. Elgondolkodtunk sza­vain, vizsgál gattuk tovább a babócsai helyeztet, s végül is mi sem juthattunk más állás­pontra, csak arra, hogy kimond­juk: gyenge kezű, erélytelen vezető, s ráadásul az utóbbi időben gyakran többet iszik a kelleténél. Nem, így nem lehet szövetkezetét vezetni, így nem lehet ötről a hatra jutni. Így csak egyet lehet csinálni: elő­idézni azt, hogy a szövetkezet lejjebb és lejjebb csússzon. Ezt pedig nem szabad engedni. Babócsán meg kell végre állí­tani a közös gazdálkodás rom­lásának évek óta tartó folya­matát, s ezt a folyamatot meg kell fordítani az eredmények javulásának irányába, A munkaegység értéke? Né­hány év alatt 12 forinttal csök­kent, s tavaly 20 forint volt. A szomszédos Péterhida viszont az idén biztos reményekkel számíthat 40 forintra a terve­zett 35 forinttal szemben, ho­lott 1960-ban csak 19 forint jutott munkaegységenként. Két esztendő alatt megkétszerező­dik Péterhidán a munkaegysé­genkénti részesedés értéke. Igen, Í9 forintról 40 forintra növelik az osztalékot. De nem állami pénzből, hanem a jobb munkájuk nyomon gyarapodó anyagi javakból. Kedvezőbb az időjárás Péterhidán, mint Ba­bócsán? Ezt senki nem állít­hatja. A vezetés jobb ott, Je- ki Imre kihelyezett elnök szót ért az emberekkel. Eredmé­nyek, szakadatlanul növekvő eredmények dicsérik vezetési módszerét. A vezetés megj aví tájával kezdjük Éppen a babócsai—péterhidai összehasonlítás mutatja meg a gyenge szövetkezetek megszi­lárdításának legjárhatóbb út­ját. A vezetés megjavításával kell kezdeni és nem valami mással. Egyik járási párttitká­runktól hallottam még a ta­vasszal: — Előfordult tavaly nálunk is, hogy egyik-másik szövetkezetben nem kapálták meg az összes kukoricát. Ami­kor az elnöktől tudakoltuk en­nek okát, a felelősséget pró­bálta áthárítani a tagságra mondván: »-Nem dolgoznak az emberek.« Mi ezt az érvelést Losonczi Pál földművelésügyi miniszter adta át Ráksiban a Minisztertanács vándorzászlaját A sertésszállás előtt Valter Imre, a szövetkezet elnöke a hizlalás eredményeit ismerteti. így nem fogadtuk el. Menten föltettük az újabb kérdést: «■Miért nem dolgoznak?« Ki­derült, hogy a premizálási ha­tározatot nem tartották meg; vagy nem törődött az elnök, az agronómus a dolgokkal, vagy valami más hibát követett el a vezetőség. A tanulság kedvéért idéztük ezeket a megállapításokat. S ezeket az intelmeket nemcsak télen vagy tavasszal, hanem egész évben is érdemes meg­szívlelni. Igen, amilyen a ve­zetés, nagyjában-egészében olyan a szövetkezet, fíabócsa nemcsak Péterhidával határos, hanem Bolhával is. Nézzék meg, mi van ott. Rend, fegye­lem, szorgalom, munka, gaz­dag termés, jólét, elégedettség. Igaza van a barcsi járási veze­tésnek: bizonyosan szívesen se­gítene a babócsaiaknak Gom­baszögi Jenő, a bolhóiak kivá­ló elnöke, ha megkérnék rá. Többször látogassunk el a szomszédba Az összehasonlított két járá­si székhelyről megírtuk a va­sárnapi cikkben mindazt, ami­vel bebizonyíthattuk, hogy Nagyatád tanulhat Marcalitól. Ügy lépett rá a marcali Vörös Csillag is a fejlődés egyenlete­sen fölfelé ívelő útjára, hogy a tagság hozzáértő, átcsoportosí­tott elnököt választott Benczik József személyében. Ezt ko­rántsem azért mondjuk, mint­ha Nagyatádnak is elnökcserét javasolnánk. Ellenkezőleg! Roznik József, a Szorgalom el­nöke most végezte el a zsám- béki iskolát, sok hasznos ta­pasztalattal tért onnan haza. Meg a marcali látogatás után is magyarázza otthon, hogy mit látott ott, s töri a fejét, mit és hogyan hasznosíthatná­nak a marcaliak bevált mód­szereiből. Iskolázással növelni a vezetés színvonalát — ez is célravezető dolog. És az is, hogy gyakrabban látogassunk el a szomszédba, hátha tanul­hatunk tőle. Az eszmecserék, látogatások szükségességére és hasznossá­gára külön is fontos itt emlé­keztetni. Meglepő, hogy pél­dául a babócsai elnök még nem járt a szomszédos Péterhidán vagy Komlósdon tapasztalatot gyűjteni, a bolhói elnökkel is éppen csak beszélt. Párttitká­ruk is csupán a Somogyi Nép­lap munkatársának javaslatá­ra — vele együtt — ment át Péterhidára. A nagyatádi Roz- nik elvtársat szintén mi hívtuk meg Marcaliba. A gazdálkodás eredményeinek javításához vagy megjavításához — úgy véljük — nagy segítséget nyúj­tanak aZ ilyen látogatások. S megítélésünk szerint abból is csak haszon származik, ha ösz- szehasonlítják eredményeiket, kicserélik a vezetésben, terme­lésben, gazdálkodásban szer­zett tapasztalataikat a szom­széd«*. Vasárnap délelőtt több száz termelőszövetkezeti tag vett részt a ráksi Űj Élet Terme­lőszövetkezet központjában megrendezett ünnepi nagy­gyűlésen. Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter itt ad­ta át Valter Imrének, a szö­vetkezet Kossuth-dfjas elnö­kének a Minisztertanács ván­dorzászlaját és a véle járó pénzjutalmat. — Az önök eredményei na­gyon szépek, mondhatnám úgy is, hogy példamutatóak — mondotta bevezetőül a mi­niszter, majd így folytatta: — Ilyen alkalommal, amikor a szép eredményeket értékel­jük, érdemes egy kicsit el­gondolkodni. Emlékszem rá, nyolc évvel ezelőtt még csak 15—20 ilyen szövetkezetünk volt az országiban, Ma pedig egy-egy megyében is jóval több van ennél. Akik akkor kételkedtek, ma már világosan Háromezer részvevő a (Tudósítónktól.) Vasárnap este, alkotmá­nyunk évfordulójának előesté­jén a Gábor Andor Járási Művelődési Házban, művészi műsorral megnyílt a Nagyatá­di Ünnepi Hét. Hétfőn reggel zenére ébredtek Nagyatád la­kói. Délelőtt tíz órakor ünne­pi nagygyűlés kezdődött a Széchenyi téren. Suri György­nek, a községi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után ár. Nezvál Ferenc igaz­ságügy-miniszter, megyénk or­szággyűlési képviselője mon­dott beszédet. Beszédének elején nemzet­közi kérdésekkel foglalkozott Nezvál élvtárs. Hangsúlyozta, hogy a tömegek békét akar­nak, a békét meg is lehet óv­ni. A világ minden tájáról a moszkvai békekongresszusra összejött küldöttek egyönte­tűen a béke mellett tettek hi­látják, hogy nem volt igazuk. Losonczi elvtárs ezután át­adta a kitüntetéseket Szocia­lista Munkáért Érdemérmet kapott Bencs József, Boda János és Gáspár István tsz­tet. Az előadó ezután a két Vosztok páros repülésének vi­lágraszóló jelentőségéről szólt. A két űrhajós teljesítménye a Szovjetunió fölényét jelenti a tudományban, a technikában. Az űrhajósok is a béke hír­nökei, az űrhajók pedig a bé­ke szimbólumai. Nezvál elvtárs ezután or­szágunk gazdasági helyzeté­vel foglalkozott. Lesz-e ke­nyerünk és melléje hús meg zsír, hogyan alakul a gazda­sági élet, ez a kérdés min­denkit érdekel — mondotta. Azon munkálkodunk, hogy az életszínvonal emelkedjék. Megemlítette, hogy egy pár év alatt mezőgazdaságunk 25 000 traktort és több, mint 5000 kombájnt kapott. Elis­merően szólt parasztságunk szorgalmas munkájáról, majd beszéde további részében Nagyatád fejlődését méltatta Nezvál elvtárs. Elmondotta, hogy a konzervgyár bővítésé­re és korszerűsítésére több, mint 20 millió forintot költöt­tek, s ez a termelési érték 60 millió forintos növelését, a muinkáslétszám emelkedését eredményezte. Gépesítették a nyerstermelést a téglagyárban, nagyarányú beruházással meg­oldják a vízellátást Nagy­atádon, korszerűsítették a ke­reskedelmi hálózatot. Számo­kat, adatokat idézett az élet­színvonal emelkedéséről is. Hárem év alatt 160 új lakás épült Nagyatádon; 300 motor- kerékpár és 18 magán-sze­mélygépkocsi van a község­ben, csaknem száz családnak van televíziója. A fejlődésről szólva hangsúlyozta, hogy ez évben megkezdik a drótfonat- gyár szerelését, és 1964-ben hozzálátnak egy 260 ágyas kórház építéséhez is. Nezvál elvtárs a továbbiak­ban arra kérte a nagygyűlés részvevőit, hogy támogassák a pártot és a kormányt poiiti­tag. Hatan kaptak kiváló tsz* tag kitüntetést A nagygyűlés után a mi­niszter a szövetkezeti tagok kérésére megtekintette a gaz­daság állatállományát kajának megvalósításában. Ez­után a személyi kultusz ká­ros következményeiről szólott Elmondotta, hogy véglegesen leszámoltunk a személyi kul­tusszal, megtisztítottuk a pár­tot a Rákosi-klikk tágjaitól, akik a nép, a kommunista mozgalom kárára visszaéltek a hatalommaL Megszilárdult a törvényesség a szocialista rend. A Magyar Népiköztársa­ság minden törvényt tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat szocialista hazánk­ban. Nezvál élvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Hevesi János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára tíz tsz-tag­nak elismerő oklevelet adott át a termelőszövetkezetek megszilárdításában kifejtett jó munkájáért A nagygyűlés után kultúrműsoron, délután sportrendezvényeken, este pe­dig táncmulatságon szórakoz­tak az ünneplő nagyatádiak. A járás minden községében tartottak ünnepséget alkotmá­nyunk évfordulóján. Tarany- ban munkás—paraszt találko­zót rendeztek, ezen mintegy száz fonalgyári munkás „ is részt vett Torma István elv­társ, a járási pártbizottság titkára mondott beszédet A fonalgyár és a honvédség kö­zös kultúr csoportjai szórakoz* tatták a megjelenteket Atsz- tagok új búzából sütött ke­nyeret és búzakoszarút adtak át a fonal gyári munkáskül­döttség vezetőjének. Mikében a halastó melletti szabadtéri színpadon, Segesden a sportpályán rendezték meg az ünnepséget. Kaszában az ünnepség után szellemi vetél­kedőt rendeztek az erdészek között A járás valamennyi közsé­gében jó hangulatban, vidá­man töltötték él augusztus 20- át. Hz új tanéviül már csaknem száz szakközépiskola működik az országban Az eddigi adatok szerint csafc= nem 100 iskola mintegy 150 osztá­lyában körülbelül 7500 tanuló ré­szesül majd ipari, mezőgazdasági* közgazdasági és kereskedelmi jel­legű szakközépiskolai képzésben az 1962—63-as oktatási évben. Az eddigi 12 ipari szakmát hét új szakmával egészítették ki, még­pedig híradástechnikai műszerész, rádió- és televízió-műszerész, gép­jármű-villamossági műszerész, elektroműszerész, mechanikai mű­szerész, esztergályos és vízügyi szakmákkal. A mezőgazdasági jellegű szak- középiskolákban az elmúlt évek­ben kilenc szakmában volt kép­zés. Az 1962—63-as tanévben az ok­tatás két újabb —- mezőgazdasági elektromosbercndezés-szerelö, va­lamint növényvédő gépész-szákmá- val egészül ki. A szakközépiskolai osztályok száma 64-gyel lesz több az előzfi évinél. (MTI) Kutas József Háziasszonyok, figyelem! A befőzési paradicsomot beszerezhetik a MÉK zöldség-gyümölcs szaküz­leteiben és piaci standjain, vidéken pedig a föld­művesszövetkezetek élelmiszerbolt] aiban. Előjegyzéseket minden mennyiségre fölveszünk. MÉK, Kaposvár (42667) MEGNYÍLT A NAGYATÁDI ÜNNEPI HÉT nagygy ülésen — Munkás—paraszt találkozó aranyban

Next

/
Thumbnails
Contents