Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

<0

au

*AP OS^

ARA: 50 FILLER

Somogyi Néplap

• Ä Z MSZMP MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIX. ÉVfOLYBM 195. SZÁM

★

SZERDA,

1962. AUGUSZTUS 22.

.Aal számunk tartalmából:

A% Irányelvek

(3. o.)

Losonczi Pál földművelésügyi miniszter adta át Ráksiban a Minisztertanács vándorzásziajá!

(5. o.)

ÚTAVATÁS POLÁNYBAN

(6. o.)

Sajtóértekezlet Moszkvában az első csoportos űrrepülésről

Moszkva (TASZSZ).

A szovjet fővárosban kedden sajtóértekezletet tartottak, s azon Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes beszámoltak sikeres űrrepülésükről.

Andrijan Nyikolajevvel és Pavel Popoviccsal, a csoportos űrrepülés hőseivel együtt az emelvényein tartózkodott két »űrtestvérük«, Jurij Gagarin és German Tyitov is. Az űrhajósok mellett neves szovjet tudósok foglaltak helyet.

A hatalmas terem dörgő tapssal fogadta a koszmosz hőseit.

A díszemelvényt a foto- és filmriporterek szoros gyűrűje vette körül.

A sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.

Nyikolajev él meny beszámolója

Andrijan Nyikolajev űrhajós pilóta, akit a hallgatóság nagy tapssal fogadott, kijelentette, hogy »a szovjet nép, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nagy figyelmet fordít a világűr békés célokra történő feltárására«.

»Különösen nagy örömmel állapíthatom meg — fűzte hozzá —, hogy kozmikus repüléseink tudományos, békés célokat szolgálnak, és megfelelnek az egész emberiség érdekei- nefc.«

Közölte, hogy a Vosztok—3. és a Vasztok—4. szputnyikűr- hajó »tökéletesebb és kényelmesebb«, mint a Vosztok—1. és a Vosztok—2., »habár az űrhajók elvi fölépítése ugyanaz«.

Andrijan Nyikolajev foglalkozott a repülést megelőző előkészítő munka két nagy, önálló fokozatával. Egyikük magában foglalja az űrhajós pilóták kiképzésének általános rendszerét, a másik pedig az űrrepülés előtti konkrét előkészítési időszakot.

Az előkészítés általános szakaszában az űrhajós pilóták számos elméleti kérdést tanulmányoznak, valamint különleges fizikai, orvosi, biológiai, technikai ós repülési előkészületet hajtanak végié.

German Tyitov tapasztalatából kiindulva gyakorolták a kézi irányítást, a pilótaülés elfoglalását, illetve az ülés elhagyását, hogy lehetővé váljon

a »szabad úszás« megvalósítása az űrhajó kabinjában.

»Az edzőberendeziés lehetővé tette a feladat emez elemeinek teljes mértékű kidolgozását, és így a repülés során végrehajtásuk nem okozott nekünk gondot. Mindent a földi előkészítésnek megfelelően tettünk.«

Az összeköttetés konkrét előkészítése és a rádiőbeszélgeté- sek programjának tanulmányozása lehetővé tette, hogy az űrrepülés során az űrhajók és a földi megfügyelőállomások között fenntartsák az állandó kapcsolatot.

»Tudtuk, hogy a repülés különböző mozzanataiban kivel kell kapcsolatot tartani, mivel a repülést irányító állomásokon elvtársaink, űrhajós pilóták tartózkodtak. Az ismerős hang növelte erőnket, és fokozta kedvünket, valamint a feladat teljesítésébe vetett hitünket. Tudtuk, hogy azok az elvtóinsak, akik rendelkeznek a repülés valamennyi adatával, bármelyik pillanatban segítségünkre siethették volna.«

Az előkészület ma;gában foglalta a súlytalanság! repülést és az ejtőernyővel, valamint a teljes fölszereléssel, így az űrhajós ruhában, a tartalék élelmiszerrel és az * összeköttetést biztosító berendezésekkel, valamint más műszerekkel együtt történő földet érés elemeinek kidolgozását.

»A konkrét és céltudatos előkészület biztosította számunkra a repülés programjának sikeres teljesítését« — hangoztatta az űrhajós.

»Felemelő érzés — jelentette ki' Andrijan Nyikolajev —, hogy a Vosztok—3. és a Vesztek—4. űrhajót mind az idő, mind pedig a hely tekintetében eszményi pontossággal bocsátották az előre megjelölt pályára.«

Az űrhajók rendkívül kis távolságra tartózkodtak egymástól, és »mi készek voltunk kezet szorítani egymással és gratulálni az első sikerek alkalmával«.

Mint Nyikolajev megjegyezte, az űrfiajő pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt jelentős hajlásszöge lehetővé tette az űrhajósoknak, hogy »gyönyörködjenek« bolygónk valamennyi szárazföldjében.

Az űrrepülés alatt szerzett benyomásairól szólva Nyikolajev kijelentette, hogy a Vosztok—3. négy napon át olyan volt számára, mint »a szülői ház«. »A szovjet emberek, a párt és a kormány részéről megnyilvánult meleg együttérzés és gondoskodás megtízszerezte erőmet.« Szivük mélyéig ■ meghatották az űrhajósokat az üdvözlő táviratok, valamint a Nyikita Hruscsovval rádiótelefonon folytatott beszélgetés. »Üjabb energia költözött belém, megsokszorozódott győzelmi akaratom.«

Nyikolajev kijelentette, hogy egész repülése alatt »állandó megbízható kapcsolata volt a földdel«, hallotta űrhajós barátainak hangját, akik közölték vele a szükséges adatokat.

»Milyen nagy volt az örömöm, amikor űrrepülésem első napjának végén az én űrhajóméhoz hasonló pályán megjelent a Vosztok—4., amelyet barátom vezetett — mondotta Nyikolajev. Majd hozzátette: — Azonnal kétoldalú rádiókapcsolatot teremtettünk, érdeklődtünk egymás hogylété- ről, és szerencsés repülést kívántunk egymásnak.«

»Nehéz elmondani, milyen jó kettesben repülni az űrben, barátot érezni magunk mellett. Repülésünk pontosan a földön kidolgozott tervnek megfelelően — mint mondani szokás —, percnyi pontossággal folyt le. Repülési feladatunk minden elemét feldolgoztuk, és jól előkészítettük a földön. Munkánkban ezt az elvet követtük: »Nehéz, amikor tanuljuk, de könnyű lesz, amikor repülünk.«

Nyikolajev kijelentette, hogy sem az első fordulóban, sem később, a négynapos repülés végéig sem ő, sem Popo vics nem érzett semmiféle kellemetlenséget egyensúlyszerveiben.

»A Vosztok—3. és a Vosztok —4. űrhajók pilótáinak a repülés folyamán nem voltak semmiféle egyensúlyérzéikd zavarai« — állapította meg Nyikolajev.

»Nem szenvedtünk étvágytalanságban sem — jelentette ki ezután az űrhajóst — Szigorúan az előírásnak megfelelően étkeztünk. Hasonlóképpen az előírásoknak megfelelően dolgoztunk, végeztünk megfigyeléseket és pihentünk. El kell ismernem, hogy nagyon jól lehet aludni a világűrben. Sehol nem nyom semmi, nem kell egyik oldalról a másikra fordulni. Élvezettel teljesítettük a programban előirányzott torna- gyakorlatokat. Ily módon nemcsak izmaink rugalmasságát tartottuk fenn, hanem munka- képességünket is.«

Nyikolajev elmondotta, hogy ha minden benyomásáról részletesen akarna beszámolni, ehhez 95 órára lenne szüksége, ugyanannyira, mint amennyit a világűrben töltött.

Hangsúlyozta, hogy neki és Popovicsnak ízlésüknek megfelelő élelmet adtak az útra.

»Amikor enni kezdtünk, rádión jó étvágyat kívántunk egymásnak — mondotta. — Egyszer Popovics megjegyezte, hogy szereti a voblát (volgai, kaspi-tengéri halfajta), és »most falatozza«. Nekem nem volt voblám.«

»A víz friss volt, hideg, nem ittam belőle többet, mint a gyümölcsnedvekből.«

Nyikolajev közölte, hogy & repülés első napjaiban alvás idején háromszor felébredt. A második, a harmadik és a negyedik nap éjszaka két órakoi mindig felébredt. »A felkelés időpontja a tervek szerint négy óra volt. Megnéztem az órát, és újból lefeküdtem.«

Űrrepülése alatt Nyikolajev igen könnyen hozzászokott a napirendhez. »A második napon — mondotta — két perccel a kitűzött időpont előtt ébredtem fel. A harmadik napon nyolc órát aludtam, a negyediken 10 perccel később ébredtem fel az előírtnál. Ennek következtében már nem a Szovjetunió területe fölött jártam, mint ébredésemkor kellett volna, hanem Észak-Amerika fölött.«

Az űrhajós elmondta, hogy a világűrből jól megkülönböztette a partvonalakat, a városok körvonalait, különösen éjszaka. Ilyenkor még a főútvonalakat is ki lehetett venni.

A csoportos repülés idején holdtölte volt. A belső világítás eloltásakor a holdfény mellett is meg lelhetett különböztetni a kabinban a műszereket.

Az űrhajó ablakán át Nyikolajev Popoviccsal egy időben megfigyelte az Orion-csillagké- pet.

Nyikolajev közölte, hogy a repülés idején a földön külön kidolgozott toroagyakorlato- kat végzett. Különösen intenziven végezte e gyakorlatokat az utolsó előtti fordulóban, és így készítette elő szervezetét a leszállás során bekövetkező súlynövekedésre.

Kijelentette, hogy négynapos repülése során igen érdekes volt az utolsó forduló, amikor működésbe léptek a leszállás műszerei és eszközei. »Arra gondoltam, hogy hamarosan a földön leszek. Megmondtam ezt Popovicsnak, ő viszont hat perc múlva közölte, hogy nála is működésibe léptek a leszállás eszközei.«

— Ezután dolgozni kezdett a fékező berendezés, és megkezdődött a leszállás.

— Amikor az űrhajé ereszkedni kezdett — mondotta Nyikolajev —lassan érezni kezdtem a súlynövekedést, és ez az érzés fokozatosan erősödött.

Az ablakon keresztül eleinte füst látszott, majd később láng, vörös, narancssárga, sárga,' zöld, kék színek jelentek meg a lángban. Amikor a láng megjelent, recsegés hallatszott, de az űrhajó konstrukciójának ismeretében Nyikolajev — mint mondta — nem jött izgalomba, hanem ezt mondta magában: »Nyugalom, csak égjen, normálisan folyik a leszállás.«

A megjelentek viharos tapsa fogadta az űrhajós e szavait.

Mint Nyikolajev elmondta, ilyenkor olyan benyomása támad az embernek, mint amikor egy kocsi rossz úton megy, és nagyon ráz. A további leszállás folyamán csökken a rázás, és az út végül egész simává válik.

Nyikolajev közölte, hogy ejtőernyővel ereszkedett le, és Karaganda közelében ért földet.

»Amikor földet értem, az első gondolatom az volt, hogy megcsókolom földanyánkat« — mondta Nyikolajev viharos taps közepette.

Az űrhajós kijelentette, hogy »büszke a szovjet tudósokra, tervezőkre, mérnökökre, munkásokra, akik létrehozzák az űrhajókat. A szovjet tervezők különösen nagy gondot fordítanak az űrrepülés biztonságára.«

»Repüléseink ismét meggyőzően bebizonyították — mondotta —, hogy az űrhajó minden felszerelése pontosan működik, űrhajóink biztosítják a legkülönbözőbb űrfeladatok teljesítését. A Vosztok—3. és a

(Folytatás a 2. oldalon*)

Dili István elvtárs ünnepi nyelésen adta át a Minisztertanács vániirzászlajá! a barcsi Veres Csillái Tsz-ften

(Tudósítónktól.)

Az előző napi esőzés után ragyogó, napsütéses vasárnap köszöntött Barcsra. A Vörös Csillag Tsz központjának udvarán a termelőszövetkezetnek úgyszólván valamennyi tagja ünnepi hangulatban várakozott a nagy esemény megkezdésére. A tagok brigádonként foglaltak helyet az asz- talsorok mellett. Külön és fő hely illette meg a szövetkezet »öregjeit«, a nyugdíjasokat. Vendégekként megjelentek a környező községek termelőszövetkezeti küldöttei is.

A kora délelőtti órákban megérkezett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanacs elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. Űttörőfc, KISZ-ések és asszonyok virágcsokrokkal köszöntötték az államfőt. Berki cs Mihály, a szövetkezet elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd Dolhi elvtárs emelkedett szólásra.

— Örömmel jöttem a barcsi Vörös Csillag Tsz-be, a tavalyi országos versenyben győztes szövetkezetbe most, az alkotmány ünnepe alkalmából — mondotta a többi között. — Egy évtized óta hirdeti meg évenként a kormány a tsz-ek országos versenyét. A barcsi Vörös Csillag ötször ért el helyezést ebben a vetélkedésben, s múlt évi termelési eredményei alapján most harmadszor szerezte meg az elsőséget. Ez a töretlen fejlődés büszkeséggel töltheti el a tagságot és a vezetőséget. De ne feledjek, hogy a kitüntetés kötelezettséggel is jár. Ezt röviden úgy fejezhetnénk ki: segítsék a helyes módszerek átadásával, elterjesztésével a környék termelőszövetkezeteit.

Dot» elvtérs beszélt .az egységes paraszti osztály kialakuláséinak folyamatáról; néhány számadattal ismertette a tsz-mozgalom országos fejlődését, s példálózott bulgáriai tapasztalataival; éppen ezek alapján felhívta a barcsiak figyelmét. az öntözési lehetőségekre, azok kihasználására.

Beszéde befejeztével lelkes taps közepette adta át a Minisztertanács vándorzászlaját és a vele járó 100 000 forint pénzjutalmat. Majd átnyújtotta Losonczi Mihály tsz-elnök- nek és Berkics László traktorosnak a Szocialista Munkáért Érdemérem és Vinkler Imréné tsz-tagnak a Munka Érdemérem kormánykitüntetést.

Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a termelőszövetkezet asszonyait, akiknek nagy részük van a kiváló eredményekben. Dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke a földművelésügyi miniszter megbízásából Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést adott át 1<1 tsz-dol gozórnk, köztük Kiss Györgynének, Liszik Ferencnének, ifj. Schulz Jánosnak és Fevgli Ferencnének. Nevükben Brüsszel Gyula brigádvezeto mondott köszönetét.

A Minisztertanács vándor- zászlaját és a pénzjutalmat Losonczi elvtárs, a Vörös Csillag elnöke köszönte meg. — Eddig is támogattuk a tsz- eket például takairmányköl- csönneL Ígérjük, hogy a jövőben tapasztalataink és módszereink átadásával még inkább segítjük a környék szövetkezeteit. De azon is rajta leszünk, hogy a vándorzászlót megtartsuk — mondotta.

Az ünnepség befejeztével a Vörös Csillag Tsz tagsága közös ebéden látta vendégül Dobi elvtársat és a meghívott párt-, állami és termelőszövetkezeti vezetőket. A barcsiak a jól végzett munkáért kapott magas kitüntetést zenével, tánccal is megünnepelték,