Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. július *L A Magyar Népköztársaság országgyűlése külügyi bizottságának határozata a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság iegfetsöbt) népi gyűlésének a világ valamennyi országa parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága megtárgyalta azt a felhívást, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság legfelsőbb népi gyűlése a világ valamennyi országa par­lamentjéhez intézett az ázsiai és a világbékét súlyosan fe­nyegető dél-koreai helyzettel kapcsolatban. Ä külügyi bizottság rendkí­vül veszélyesnek és tarthatat­lannak ítéli azt a. feszültséget, amelyet az Egyesült Államok Dél-Korea térségében meg­szálló csapataival és a politi­kai beavatkozások sorozatával előidéz. Az Egyesült Államok­nak ez a tevékenysége sérti a koreai nép szuverenitását, szö­ges ellentétben áll a koreai nép, Ázsia és a világ minden népének érdekével, mert sú­lyos veszélyt jelent' az ázsiai népek' biztonságára és a világ- békére egyaránt. A külügyi bizottság követeli, hogy az Egyesült Államok kor­mánya vonja ki csapatait Dél- Koreából és ezzel nyissa meg a békés rendezés útját. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága őszintén üdvözli és támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság legfel­sőbb népi gyűlésének és kor­mányának javaslatait, hogy tárgyalások jöjjenek létre a dél-koreai kormánnyal és bé­kés úton oldják meg Korea egyesítését. Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága az egész magyar nép nevében mély együttérzését fe­jezi ki a súlyos megpróbálta­tások között élő és harcoló dél­koreai nép iránt és kívánja, hogy hősi erőfeszítéseit teljes siker koronázza és minél előbb elnyerje függetlenségét. Tel­jes szolidaritásáról és támoga­tásáról biztosítja a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlését, kor­mányát és népét az ország bé­kés egyesítéséért, függetlensé­géért, Ázsia és a világ békéjé­nek megvédéséért folytatott harcukban. (MTI) Az Egyesült Államok fokozni készül délkelet-ázsiai katonai tevékenységét New York (TASZSZ). Július 23-án, a laoszi sem­legességről szóló egyezmény aláírásának napján Pearl Har­bor amerikai haditengerészeti támaszponton szigorúan tit­kos értekezletet tartottak Mc. Namara hadügyminiszter, ame­rikai diplomaták és magas rangú katonai' személyiségek részvételével Bár Washing­tonba visszaérkezve McNa­mara nem volt hajlandó nyi­latkozni arról, hogy mi tör­tént Pearl Harborbam, eluta­zása előtt tett néhány kije­lentéséből arra lehet követ­keztetni, hogy az értekezleten az Egyesült Államok délke­let-ázsiai katonai beavatkozá­sának kiszélesítésére vonatko­zó további terveket vitattak meg. Kudarcot vallott az amerikaiak magaslégköri atomkísérlete Honolulu (Reuter). Az Egyesült Államok két­szeri halasztás után csütörtö­kön végrehajtotta újabb ma­gaslégköri atomrobbantását. A csehdes-óceáni Johnston-sziget felett végrehajtott kísérlet azonban kudarcot vallott: az atomszerkezetet szállító Thor típusú rakéta a kilövőpadon ki­gyulladt és megsemmisült. ( Atomrobbanás nem történt, és egyelőre sérülésről sem érkez­tek jelentések, egyéb jelenté­sek később várhátók. (MTI) A Somogy megyei Húsipari Vállalat Oépsszmérniöt keres. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés : Somogy megyei Húsipari V., Kaposvár, Vöröshadse­reg útja 67—69. (42345) Mint a New York Times írja, Dél-Vietnamban jelenleg mintegy 9000 amerikai katona és tiszt tartózkodik. A New York Journal American sze­rint ezeket a csapategységeket a közeljövőben repülőgépek­kel és bozótháborúra kikép­zett különleges különítmé­nyekkel fogják megerősíteni. Az U. S. News And World Report pedig egyenesen azt írja, hogy Dél-Vietnamban csak most kezdődik a háború. A hetilap megemlíti, hogy meg kell változtatni ennek a háborúnak a szabályait: nö­velni kell az amerikaiak befo­lyását a dél-vietnami fegyve­res erőkön belül és a közvet­len hadműveletekben. Ha az Egyesült Államok nem vál­lalja mágára ezt a fajta befo- lyásnövekedést, akkor a dolog úgy végződhet, mint Laosz- ban — a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Ez a megoldás pedig — a hetilap véleménye szerint — a kom­munisták újabb ázsiai győzel­me« lenné. (MTI) I Polgárháború fenyeget Algériában? Algír (MTI). Hét és fél évi vérontás után csupán négy hétig örülhetett az algériai nép viszonylagos nyugalomban függetlenségé­nek. A szerda óta érkező hír­ügynökségi jelentések azt mu­tatják, hogy ha a legrövidebb időn be­lül nem sikerül rendezni az algériai vezetők kö­zötti nézeteltéréseket, polgárháború fenyegeti Algériát. Mint már jelentettük, a Ben Bellát támogató katonai erők átvették az uralmat "Cons'tan- tine-ben, és partra szálltak Bone kikötőjében is. A Ben Kheddához hű katonaságot le­fegyverezték. Ugyanakkor a Kabil-hegység vidéke Ben Khedda mellett foglalt ál­lást, és — a legutóbbi jelen­tések szerint — mintegy ezer- kétszáz katona Constantine felé vonul. Az ideiglenes kor­mány miniszterei elmenekül­tek Algírból, és 'Csupán Ben Khedda maradt a fővárosban. A kormány három minisztere, Belkaszem Krím, Budiaf és Buszuf Tizi Ouzouban, Kabi- lia központjában ütötték fel főhadiszállásukat. A két előb­bi miniszter szerdán nyilatko­zatot adott, amelyben élesgn támadta Ben Bella miniszter­elnök-helyettest. Felhívták a városok és falvak lakóit, vala­mint a katonaságot, ne enge­delmeskedjenek Ben Bella fel­hívásainak. A vilaják közül a hármas — kabiliad — katonai körzet az, amely elsősorban szembefordult Ben Bellával^ Ben Khedda, az ideiglenes kormány* miniszterelnöke a sajtónak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy Algé­riát »polgárháború és külföldi beavatkozás fenyegeti«. Ag­godalma nem alaptalan, mert a francia minisztertanács szer­dai ülése után a tájékoztatás- ügyi államtitkár közölte, hogy ha az algériai helyzet to­vább romlik, a francia katonaság »a francia ál­lampolgárok személyének és vagyonának védelmé­ben« be fog avatkozni. Egyes jelentések szerint Ben T óbbal államminiszter, akit Ben Bella hívei letartóz­tattak, elmenekült. Ben Bella egyébként szerdán este el­hagyta Tiaret városát, és Oran felé tart. További terveiről egyelőre nem nyilatkozott Nemzetközi rákellenes kongresszus Moszkvában ■y/r/tf.-s' ■ í PATRIA O MUERTE! A zt mondták akkor, hogy hetvenkedő fiatalok csak, akik nem férnek a bőrükbe, és nem szá­molnak a tényekkel, lehetőségekkel. A hírt is csak azért közölték a világlapok, mert egy esemény volt a sok kö­zül. Persze nehéz lett volna előre megmondani, hogy a százhatvan fiatal, akik 1953. július 26-án szinte puszta kézzel támadták meg a santiagói katonai laktanyát, olyan vállalkozás részvevői, amelyről hamarosan a tör­ténelemkönyvek is megemlékeznek majd. Pedig nem ez volt az első eset a népek történelmé­ben, hogy hetvenkedőknek tartett, vakmerő fiatalok olyan politikai és történelmi eseménysorozat elindítói lettek, amely kihatott az egész nemzet sorsára. Valami varázs­latos erő van a fiatalokban. Régi igazság, hogy csupán nemes szándékokkal nem lehet forradalmat csinálni, és sóhajokból sem született még meg egyetlen nemzet sza­badsága sem. De ha a tapasztaltak bölcsességét és cél- tudatosságát átforrósítja a fiatalok lendülete, izzása, sokszor vakmerő bátorsága, akkor a merész első lépést nagyszerű folytatás követheti. A százhatvan fiatal nagy részét lekaszabolták, hul­lottak a földre golyótól vérezve, sebekkel borítva. Csak­hogy az első merész lépést nagyszerű folytatás követte. Ma már történelmi tény, hogy Fidel Castro, ez a láng- lelkű kqbai forradalmár a maga személyes varázsával, lendületével és a körülötte kialakuló csoport támogatá­sával hogy nőtt fel Kuba nemzeti hősévé, az ellenforra­dalmárok szívós védekezése közepette miként szabadí­totta fel az országot, hogyan védi meg azóta is, és mi mindent tett népe fölemeléséért. Ezeknek a fiatal hazafiaknak a jelszava az volt és ma is az, amit a magyar költő, Ady Endre így fogalma­zott meg a magyarságra vonatkoztatva, de egyetemleges igazságként a szabadságukért küzdő népekre: »-Vagy bo­londok vagyunk, s elveszünk egy szálig — vagy ez a mi hitünk valósággá válik.« »■Patria o muerte« — vallották és vallják ma is a kubaiak. Ez a jelszó az elmúlt évek eseményei közepet­te, az ellenforradalmárok intervenciója idején is a ku­bai nép első számú és legfőbb életparancsolata volt, s ez maradt napjainkig is. Pedig ma nem könnyű Kubában az élet.- Ez a kis ország, amely csak egy földrajzi kőhaj ításnyira van az Egyesült Államoktól, lassan elindult a szocializmus útján, azon az úton, amelyet ml is járunk. Maguk akarták így, a kubai nép akarta így az imperializmus mammutbiro- dalmának tőszomszédságában. Az Egyesült Államok ve­zető köreit nyilvánvalóan »idegesíti« ez a tény, s igyekez­nek is a legkülönbözőbb módon megakadályozni Kuba felvirágzását, és erre számtalan eszközt hasmáinak a gazdasági blokádtól az USA területén élő kubai ellenfor­radalmárok támogatásáig. Csakhogy a kubai nép ma már képes megvédeni vérrel megszerzett szabadságát. Nemcsak azért, mert ro- konszenwel és együttérzéssel állnak ki mellette Latin- Amerika és az egész világ becsületesen gondolkodó né­pei, hanem elsősorban azért, mert bármi történjék is, és bármi történnék is, ha kell, a cukomádtáblákon dolgo­zó kisparaszttól az egyetemi hallgatókig, a cipőtisztító gyerekektől a közigazgatási tisztviselőkig egyaránt fog fegyVert a kubai nép. Patria o muerte — haza vagy ha­lál! Ezt a kilenc esztendőt vérrel és a kemény munka verejtékével írták, de nemhiába! O. Gy. Hruscsov és Brezsnyev üdvözlete a kubai évforduló alkalmából A kongresszus keretében kiállításon mutatják be a rákkutatás legújabb orvosi segédeszközeit és a rák­gyógyításban elért eredmények irodalmát. A képen: A kiállítás egyik igen érdekes gépén a moszkvai »Mosz- röntgen« gyár RUM—17 röntgenkészülékén az utolsó simításokat végzik a kiállítás megnyitása előtt. _ (MTI Külföldi Képszolgálat) Moszkva (TASZSZ). A kubai nemzeti fölkelés évfordulója alkalmából Nyiki- ta Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács elnökségé­nek elnöke üdvözlő üzenetet intézett Fidel Castro kubai miniszterelnökhöz és Osvaldo Dorticos elnökhöz. g Az üzenet szövege megálla­pítja. hogy a szovjet nép és a szovjet kormány eddig is barátian és sokoldalúan segí­tette és a továbbiakban is így fogja támogatni kubai testvé­reit. Mélységes megelégedett­séggel és örömmel vesszük tudomásul, hogy országaink között napról napra erősödik a barátság és az együttműkö­dés — hangzik az üzenet. Az üzenet hangot ad a szov­jet emberek ama meggyőződé­sének, hogy győzni fog a ku­bai forradalom, amelyet elis­mer és támogat a földkerek­ség minden haladó embere és a béke, a szocializmus hatal­mas tábora. * * * Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a kubai nép nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Raul Roa kubai külügyminisz­ternek. (MTI) Enyhe ítéletek OAS-banditák ügyében Párizs (TASZSZ). A különleges katonai bíróság több napon át tárgyalta egy OAS-banditacsoport ügyét. A Delta« elnevezésű illegális csoporthoz tartozó terroristák (akiknek a nemrégiben kivég­zett Degueldre volt a vezető­jük) 11 gyilkosságot követtek el, többek között ők gyilkolták meg az algíri angol katonai at­tasét és több francia antifa­siszta hazafit. A gyilkosságo­kon kívül számos egyéb bűn­tényt követtek el, mivel De­gueldre bandája hosszú időn át tevékenykedett. Mindezek ellenére csupán egyet ítéltek közülük távollé­tében halálra, Engelmann an­gol tiszt gyilkosát is csak bör­tönbüntetésre ítélték. Kettőt közülük feltételesen szabadláb­ra helyérték. A francia demok­ratikus sajtó felháborodással fogadta az enyhe ítéleteket. Az utóbbi' időben bizonyos politikai körök és a jobboldali burzsoá sajtó hadjáratot indí­tott annak érdekében, hogy »tanúsítsanak nagylelkűséget a megtévedt hazafiak« iránt. E körökben így vélekednek: az algériai konfliktusnak vége, te­hát keresztet kell vetni min­den után, ami összefügg vele. Ily módon készítik elő az am­nesztiát azok számára, akik idegfeszültségben tartják egész Franciaországot, akik százával követték el a terrorcselekmé­nyeket. A napokban a francia nem­zetgyűlés egyik bizottsága jó­váhagyott egy beszámolót, amely art javasolja, hogy ad­janak kegyelmet mindenkinek: az OAS terroristáinak, és azoknak is, akik harcoltak az algériai gyarmati háború ellen. (MTI! Hírek a perui helyzetről Lima (MTI). Odria tábornok, volt perui elnök pártja szerdán nyilatko­zatot adott ki, és ebben volta­képpen az új junta álláspontját támogatja. A nyilatkozat »el­fogadhatatlannak« minősíti azoknak az országoknak a ma­gatartását, amelyek, úgymond, beavatkoztak az ország bel- ügyeibe. Az UPI hírügynökség a nyi­latkozattal kapcsolatban meg­állapítja, hogy gyengül a poli­tikai pártok ellenállása a jun­tával szemben. Más jelentések ugyanis arról számolnak be, hogy az Apra-párt, amely ed­dig harcot hirdetett a katonai 'uralom ellen, most ugyancsak kapcsolatba lépett a juntával. Limában korábban hírek ter­jedtek el arról, hogy a június 10-én megválasztott kongresz- szus titkos ülést fog tartani, amelyen kinyilvánítja hűségét az alkotmányhoz, és legalább szimbolikusan kijelöli a köz­társasági elnököt. Ezzel szem­ben a honatyák valószínűleg megelégednek egy »nem túl ke­mény« nyilatkozattal, legalább a látszat mentésére. Prado el­nök szabadon bocsátásáról is szó esik. James Loen, az Egyesült Ál­lamok perui nagykövete Wa­shingtonba . utazik, hogy beszá­moljon Kennedy elnöknek a perui junta hatalomátvételé­ről. Az AP hozzáfűzi, hogy a junta külügyminisztere kije­lentette: az Egyesült Államok hamarosan el fogja ismerni az új katonai kormányt, amely­nek hatalomra kerülése után Washington felfüggesztette Peruval diplomáciai kapcsola­tait. Kaposvárén a Jókai ligetben a Czája majemparádé az óriási érdeklődésre való tekintettel július 20-tól július 29-ig (az ifjúsági találkozón is) meghosszabbította vendégjátékát. Minden nap délelőtti 10 órától este 8 óráig minden órában előadásokat tartunk, különböző majomfajták mókáival. Az idomított majmok cirkuszi produkciót végeznek, amivel fél Euró­pát bentazták. Itt látható az Európában lévő legnagyobb emberszabású csilnpánzmajom, súlya 65 kg. Belépődíj felnőtteknek 4,— Ft, gyermekeknek 3,— Ft. Állatok megtekintése 2,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents