Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

Vasárnap, 1962. június 17. 7 SOMOGYI NÉPLAP \K O % A két öreg nagyon magas lóra ült... — Nem látják, hogy alattuk hogyan romlik a politi­kai helyzet... (Szegő Gizi rajza.) — No, Julcsa, eladósorba kerültél! (Szűr-Szabó József rajza.) A művész gyanakszik Hans Albers Öltözőjébe lé­pett az előadás szünetében égy felöltos, idősebb ember. — El vagyok ragadtatva az ön játékától. — Aj, jaj! Már megint az adóhivataltól küldtek ki vala­kit? Mert idősebb férfi csak ak­kor dicsér engem, ha ehhez ér­dek fűzi. ► »♦♦»♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦»»»♦»♦ Gádor Béla: Ideges emberek — Halló, Komd- rasek! Hogy van? Maga nem ideges? — Én? Mint a majom. Olyan ide­ges vagyok na­pok óta, hogy alig látok a szememen. — Nyugodjon meg, én is így va­gyok vele. Ez tü­net. És hogy van a gyomrával? — Köszönöm. Émelyeg. Nincs semmi étvágyam, és annyit eszem, rrtint a ló. Magá­nál is így van? — Pontosan! Maga még emészt? — Ne tegye ma­gát nevetségessé! Nem. tudom az idejét, mikor emésztettem utol­jára. Ez is tünet? — Világos. Ná­lunk az egész csa­ládom nem emészt, beleértve a távoli rokonságot is. — Ennek örülök. Már azt hittem, hogy beteg va­gyok. Szóval, ez ál­talános tünet... És maguk is szé­dülnek? — Szünet nélkül. Tegnap a sógorom leesett a lépcsőn, és eltörte bal csuk­lóját ... — Igazán? Ez megnyugtat. És hogy állnak az életkedvvel? — Csökkenőben van az egész csa­ládban, de ne iz­gassa magát. Ez is általános panasz. Magának nem szo­kott a szemhéja repkedni ? — Mint a ma­dár! Az mitől van? — Ez is a tüne­tekhez tartozik. Utána fej görcs. Így van? — Hahaha! Pon­tosan így! Kibír­hatatlan fejfájás, és életundor. — Hahaha! Te­hát ez is van min­denkinek? Nagy­szerű! Milyen jó, hogy találkoztunk. És én már azt hit­tem, hogy valami komoly bajom van ... — Maga kis csa­csi! Ez mind a nap­folttevékenységtől van. Protuberan­cia, így hívják la­tinul ... Vegye tu­domásul. hogy a napfoltok már százötven éve nem tevékenykedtek ilyen szorgalma­san. . Valahogy megemberelték magukat. Ez a rendkívüli időjá­rás is azért van, és hogy a zöldség ilyen drága! — Ahá, értem! Így mégiscsak más. Nagy dolog a tudomány. És a szívgyengeségem is attól van? — Hát persze! No meg az atom­robbantástól. Á »Stroncium 90«- től. Hallott már róla? — Csak úgy fél füllel. — Az úgy van, hogy amikor ato­mot robbantanak, a »Stroncium 90« felszáll a levegőbe, és ionizálja a fel­hőket. Aztán ra­dioaktív eső esik az egész világon. Ez megfertőzi a füvet, a tehén azt megeszi, mi 'meg­esszük a tehenet, és kész vagyunk. Érti már? —Persze, hogy értem. Milyen nagy dolog a tu­dományos gondol­kodás ! Én pedig, bevallom, már azt hittem, hogy azért vagyok ideges, mert a feleségem elhagyott, és a ki­sebbik fiamat fél- holt.ra verte az al­bérlőm. Persze még nem tudtam a napfoltokról, és az ionizált esőfel­hőkről. Milyen jó, hogy a huszadik században élünk. Köszönöm, . hogy felvilágosított. ■ — Kérem, nincs mit. ez kötél essé­gem. Még mindig ideges? — Nagyon. — Én is. A vi­szontlátásra! — Viszontlátás­ra! Komlós János: Akinek nem kell a konfliktus GORKIJ néhány művének címe találha­tó a vízszintes 1., 1023., 93. és a függőleges 1., 8., 26., 63. alatt. Vízszintes: 7. Előző évből való. 16. Szabad formában írt érzelmes, epikus jellegű dal. 17. Vigyáz rá. 18. Mór éppen csak hogy létezik. 19. íróeszköze, zo. Kellemetlenség. 21. NéVelőS föld, pénztulajdon. 22. Az egész része. 25. Régi időkből váló. 27. ópiumtartalmú termés. 29. .Kórusművek egy-egy dallamvo­nala. 31. Hosszabb fohász. 32. Ezer- ötven római számmal. 33. Oltványi Gábor. 34. Épületrész. 36. Negyedik betűjét kettőzve: önző érdekek egyesítését szolgáló zárt csoporto­sulást. 38. Román fürdő. 39. Tetőzet. 40. Régi álarc. 41. Kapitalista me­zőgazdasági árutermelő gazdaság. 42. Valamely ok működésének kö­vetkezménye. 45. Egy férfinevet. 46. Esés. 47. Víztartó edény. 48. Ez a vízinövény. 50. Olasz humanista költő és író a középkorban. 51. Féltve őrzöm. 52. Nagy szoba név­elővel. 53. Aprócska hurok a csip­kekézimunka szélén. 54. Kicsinyek köszönése. 55. Esdekel. 56. Athajlí­tod. 57. Nagy levelű gyomnövény. 58. Állami titkokat fürkésző sze­mély. 59. Zaj nélkül elment. 60. Kőműves. 62. Mozdulatlanságban van. 64. Névelős halotti lakomát. 65. Autómárka. 66. Hordozza. 67. Magas hőmérsékleten kiégetett, mázatlan, tűzálló anyag. 69. Visz- sza: meggyőződés. 70. Befejezve. 71. Erkölcsi elvek összessége. 72. Szerkezetet keze munkájával mű­ködtet. 74. összevissza. 75. Pad népies, elnevezése. 76. Folyó Olasz­országban. 77. Hatalmas. termetűre mondják. 79. Német tea. 80. Ige­— Nálunk minden héten ve­títés van. Szerdán torna, csü­törtökön vetítés. Színeset vetí­tenek ... diával. A tornát na­gyon szeretjük, az óvónők a vetítést — Mit beszélsz? Nektek ve­títenek! ’i — Nekünk vetítenek, de ők ,, , jszeretik. Ezek a filmek nem nyi Zst Olyan .. . félni Szófaj. 87. Rangjelzés. 88. NálunkJkeíí tőlük. Mindig verekednek, csak üvegházakban látható fásta méhek is verekednek, a han- szaru növényfaj. 90. Vissza: rázkó-t. ... ’ «7. „ dásban van. 92. Akta: 94. o. r. E. ls verekednek, a fák a Függőleges: 2. Állati táplálékoni virágokkal. Mindenkiverekszik élő lény.^ 3. Régi idők, a múlt élet-|^s meghal, és béka lesz a ki- viszonyairól tanúságot tevő anyag. ♦ ,.T , . 4. Csak részben máiiaszt! 5. b. n. ♦ rályfiból... Mese filmeket ve- A. 6. Egervári Cecilia. 7. Övás mQg-\títenek, tudod. történtét igazoltató. 9. Igenévkép-i _ Aha. z ő. 10. Formai, ll. Járom csont, já-1 . * . . romív. i2. a gondolkodási köz- % — A mesefilm nem kisgye- pontra. 13. Kevert nívó! 14. Y. A. N. Íreknek való. 15. Vissza: módjel. 17. »Ez bók« ♦ __ ? k everve. 18. Lavór része! 20. Mint» németül. 24. Ütburkolatfajta. 28. t 1 A 2 3 4 5 6 R B 7 8 9 93 10 11 12 13 14 15 16 m 17 91 18 19 91 20 m 21 m 22 m 23 24 91 25 26 K 27 31 28 m 29 30 31 B 32 33 91 34 35 93 36 37 93 91 38 N m 39 91 40 m 41 42 43 93 44 ids? 45 46 Z 47 m 48 49 M 50 B 51 m 52 m 53 98 54 55 56 m. 57 B 58 m m 59 93 60 61 M 62 63 C SS 64 91 65 Hg 66 67 68 m 69 Mg B 70 71 93 72 73 m 74 [ m É 75 B 76 ü 77 78 m SRSS 79 98 80 81 91 82 83 93 84 85 B m 86 87 m 88 89 90 91 93 92 S m 93 F G V 93 94 . ____________ Nem is tudod, hogy kell G yorsan ejti a szavakat. 30. Kna- lattól félni. Megpróbálok elnéz­félmúltban. 34. Fogyasztásra elké-t711 Q> földre meg a ^ plafonra, szítem. 35. a tudattól függetlenül\hogy ne álmodjak róla. Te is \Ítez£°bJeiaÍn '£1<tsáiv 37’ T- - haragszol, ha sírok éjjel... Ta­38. Hóhér. 39. Ruhadisz. 41. Kézit, , w ~ ... , A szerszám. 43. Jó húsban van. vieg a% Arany szol u kisba­Vágott. 46. Olajközpont a Szovjet -irány... az szép volt. Szelíd. unióban. 48. Az egyik kislányt. 49.1 ~ -,„al Szolmizációs. énekhang névelővel.! sem vagy szelíd. 50. Lábbeli. 52. Lombszőnyeget. 53. X __ j^z más. Á llati köröm. 54. Vagyona. 56. Erő-» műjéről híres új létesítmé- ♦ — Miért lenne más? nyünk. 57. A túrzás egyik» r»™L. fajtálának olasz eredetű neve. 58. X t-sa/c. Mezőgazdasági eszköz. 59. Innivaló.» _ t?z nem válasz 6 1. Azonos a vízszintes 76-tal. 62. ♦ Turcsi orrú. 64. Régies megszólítás: X — Ha én verekszem, az ja- barátom. 65. Téli sportot űző. 66. »fék. Tudom, hogy viccelek. Belefaragom. 68. Gyűrű alakú ko-^ rallzátony. 69. Személyes névmás. ♦ — A film is játék. 70. Vízgyűjtő. 72. Hangot ad a gyo-{ __ n , iófccz/íA- hoav ko­mor. 73. Lengyel része. 76. Macska-» — ue U9V jaisszah., nogy ko f élék családiéba tartozó ragadozó *moly legyen. Azt kell erezni, emlősállat. 78. Nélkül latinul. M-Xhoay komoly. És mindig meg­Használatlan föld. 82. Ezeregy és$__■ 7. ~ -v. ^ e zer római számmal. 83. Középső ♦^enfc, legyőzik, levágják a fe­to étűjét kettőzve: villanykörte. 85. tjét... Vissza gyéré!!! 86. Irodalmi műí n rnwnt mifizik le és szerzője. 88. Molibdén vegyjeie. 89. X ve a rosszat gyoziK ie, es fordított helyrag. 91. Helyrag. |az helyes. várkonyi imréné ; — nem szeretem a rossza­------------------------— ♦ kát, félek tőlük. M egfejtésül beküldendő a vízszin- t __ F.zprt mifizik le t es 1., 10., 23.. 93. és a függőleges? 1 9V0ZlK' L • í., 8.. 26., 63. ♦ — Minek mutatják? Akkor Beküldési határidő 1962. június »nem kell legyőzni. 22-e, péntek délig. Kérjük olvasóin-? - „ ... „ , _ kát, hogy csak a szükséges soro-♦ nem attól függ, hogy kát küldjék be. A levelezőlapra♦ mutatják-e. A valóságban is vagy a borítékra feltűnően írjákivarinak rossz emberek, nem­vsk**** «.i-*. megfejtése: Bánk 'bán: Sarolta:» — Mi az a valóság? Hunyadi László; Névtelen hősök;» . ... , Báthori Márta; István király. ♦ ~ A... az elet. . . szóval... Nyikulln A gyáva című könyvöt \ajni az óvodán kívül van. nyoert,é<,:, .. , . J — Az utca? Ott részegek Szakállas Gyorgyné, Kaposvár, ; Ktsgát u. 2. '»vannak. Lakics Mária, Kaposvár, Állomás- ♦ __ v,, f őnökség. I ’ ll-otz Erzsébet, Karád, Bölcsőde. ♦ — Nálunk az óvodában sen­^ Horváth Jánosné, Pamuk, PetŐfi|fcj sem részeg. Találjanak ki Üjhelyi Sánaorné, Lengyeltől,» alVan fümet, ami szép. Mint az Temető u, io. , % Aranyszőrű kisbárány. A könyveket postán küldjük ekí = Az miről SZÓI? — Semmiről. Szép. Szép sző­re van. És odabújik a mamá­jához, és eszik, és szalad és szép. — De mi a vége? — Ez. — Ez nem befejezés. Valami­nek történnie kell, ami meg­oldja a ... bonyodalmat.. . ami feloldja, levezeti... megnyug­tatja ... ’ — Az nem megnyugtató, hogy valaki meghal. Attól fél­ni kell. — De minden filmben kell valaminek . történnie. Értsd meg. Mi az, hogy szalad meg odabújik? — Az jó. Nálunk az óvodá­ban is . .. játszunk, ebédelünk, alszunk.'.. Esetleg repülhet. De jó magasan és messzire és irtó gyorsan. így, hogy: zzzz. De ne essen le. Ilyen filmet kell kitalálni. Miért nem szólsz ne­kik? — Majd szólok. Most hagyj dolgozni. — Ügy serre szólsz. Tudom, hogy nem szólsz. Mindig csak ígéred, de nem szólsz. És hol­nap megint vetítés lesz, az óvónők már előre örülnek. Ma nem szólsz, akkor juszt is- oda­nézek, és ordítok éjjel. A te bajod lesz! — Mondtam már, hogy szó­lok. Hagyj dolgozni. — Ds nem szólsz, csak ígé­red, mindent csak ígérsz. A bi­ciklit is. Úgyis ordítani fogok. Éjjel, amikor sötét lesz és nagy csend, és ti alusztok, or­dítani fogok, így... — Elég volt! Menj játszani! Akkor szólok, ha jólesik, vedd tudomásul. És aki fél a mese­filmtől, az... ne járjon óvodá­ba! Az nőjön meg! Leányintézetben Mark Twain egy baltimore-i leánynevelő intézet megnyitó ün­nepélyén a következő ünnepi be­szédet tartotta: — Kisasszonyok, három dologtól óvakodjanak! Az első: ne dohá­nyozzanak, akarom mondani, ne dohányozzanak sokat! A második: ne igyanak, akárom mondani, ne igyanak sokat! És a harmadik: ne menjenek férjhez, akarom monda- ai, nem menjenek férjhez soksior!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents