Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1962. június 1T. Két teremmel bővült nemrég a siófoki Beszédes József Múzeum kiáiiítóhelyiségei- nek száma. Képünkön: A látogatók Siófok múltjával, jelenével ismerkednek. Hol helyezkedhetnek el az iskolai tanulmányaikat befejezett fiatalok? (Tudósítónktól.) Véget ért az 1961—62-es tanév. Kaposváron 711 fiatal fejezte be általános iskolai tanulmányait, 468-an érettségi bizonyítványt kaptak kezükbe. A fiatalok egy réssé tovább tanul a középiskolákban, illetve az egyetemeken és főiskolákon, mások pedig szakmát választanak, ipari vagy kereskedelmi tanulók lesznek. Hol fog elhelyezkedni 229 középiskolát és 259 általános iskolát végzett fiatal? Az iskoláik — különösen a technikumok — intézményesen keresnek munkát a fiatalok számára. A mezőgazdasági technikum tovább nem tanuló végzőseit tsz-ekben, állami gazdaságokban helyezik el, a cukoripari technikum 18 negyedikesét várják cukorgyáraink. A közgazdasági technikumban végzett, képesített mezőgazda- sági könyvelői bizonyítvánnyal rendelkező 60 fiatal közül azonban csak 11 kerül a mezőgazdaságba, a többiek ipari és kereskedelmi vállalatoknál helyezkednek el. A legnagyobb gond az általános gimnáziumokból kikerülő lányok és fiúk elhelyezése. Egy részük egészségügyi pályára mehet, míg a többiek kereskedelmi vagy ipari tanulónak. Á TRANSZVILL, 9 érettségizettet és 13 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező fiatalt szerződted az építőipar 118 általános iskolást végzettet képez ki szakembernek, az AKÖV 15, a cukorgyár 8, a DÉDÁSZ 9, a ruhaüzem pedig 20 tanulót vesz föl. A KISZÖV Kaposváron 2 szobafestőt, • 3 kőművest, 2 villanyszerelőt, 4 női fodrászt, 4 férfifodrászt, 4 fényképészt, 4 cipészt, 2 szíjgyártót, 4 asztalost, 3 kárpitost, 2 bádogost és 2 lakatost szerződtet Az Élelrniszerkiskeres- kedelmi Vállalat és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is igen sok fiatalt vesz föl: ' Kaposvár fiataljainak elhelyezkedését megkönnyíti az a kormány rendelet, mely - szerint csak a városban lakókkal köthetnek szerződést a vállalatok és az iskolák. Nem zavarja a rádió-és televízióvételt az új típusú villanycsengő Az idén már rendeíet tiltja az olyan elektromos berendezések, készülékek gyártását, amelyek zavarják a televízió- és a rádióvételt. Ezek közé tartozik a lakások egyszerű, de fontos fölszerelése, a villany- csengő, amely régi formájában — éppen a rendelet alapján — »-kihalásra" volt ítélve. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat ügyes szakemberei a régi helyében most olyan vil- lanycsengőt szerkesztettek, amely áralmatlan a televízió- és rádióvételre. Az új típusú szerkezet ugyanis nem elektromos szikrával, hanem a hálózati áram 50 periódusának munkába állításával működük.- A csengő nyelvét az elektromos rezgés rángatja. Az új megoldással egy időben változott a vilitanycsengő formája is: egybeépítették a re- duktorral, s így kis hangszóróra hasonlít. Nemcsak csengő, hanem berregő kivitelben is készíthető. (MTI) Lesz-e új uiúyelődési ház Zicsen? A zicsiek művelődés iránti vágya ismert járásszerte. Az olvasókör néhány évvel ezelőtt ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Czene József iskola- igazgató irányításával 20 év óta működik énekkar a faluban. Olyan tél még nem volt, hegy a fiatalok vagy az idősebbek ne rendeztek’ volna színi előadást. Igényli ezt a község lakossága, mint ahogy várja a színészeket is. Néhány hete a jái’-ási tanács vb arról tárgyalt, hogy hogyan valósították meg Zicsen a téli kulturális tervet. Megállapították, hogy az emberek szívesen tanultak, nagy érdeklődéssel hallgatták meg az ismeretterjesztő előadásokat. A község pedagógusai lelkesen vettek részt a művészeti és ismeretterjesztő munkában. Zics most az egyesített termelőszövetkezet adta lehetőségekkel tovább haladhat, fejlődhet. Több idejük jut az embereknek a tanulásra, a szórakozásra. Élnének is e lehetőségekkel, ha nem volnának korlátozva ebben. Ugyanis nagyon kicsi a művelődési ház, kevesen fémek be. Nincs helyűk a KlSZ-fiatalokmak, a színjátszóknak, és az énekkar próbáit sem tudják hol megtartani. A legutóbbi író-olvasó találkozót például az iskolában voltak kénytelenek megrendezni. .Évek óta tervezik, hogy új művelődési házat építenek, de még nem volt elég anyagi erejük a munka elkezdéséhez. Kértek segítséget a járási, a megyei tanácstól, ott azonban azt mondták, hogy előbb mutassa meg a község, mire képes, szedje össze erejét, azután majd meglátjuk. A falu munkához is látott. Tátrai József vb-elnök és Mátrai Józsefivé vb-titkár büszkén mutatja azt a 30 000 darab téglát, melyet a termelőszövetkezet vett. De ebben nem merült ki a tsz segítsége: 1963-ban, 64-ben és 65-ben évenként 30 000 forintot ad a művelődési ház céljára. Gyűlnek a tanácson a társadalmi munkavállalási lapok is. Eddig 650 munkanapot ajánlottak fel a község lakói. Társadalmi munkában készítették el a művelődési ház tervét is. 350 személy befogadására alkalmas olvasóterem, öltöző is lesz benne. Itt tarthatják majd próbáikat a színjátszók, az énekkar. Megérdemlik tehát a zicsiek a járási és a megyei tanács segítségét Sz. L. Kielégítő az autoszifon-patron ellátás Átmenetileg szüneteltetik az új készülékek árusítását szűkös, cserélhető patronkészletet Üj készülékeket most is gyártanak. A kereskedelem azonban arra törekedett, hogy az idei nyáron zökkenőmentessé tegye a patronellátóst, ezért átmenetileg szüneteltetik az új autoszifon-késziilé- kek árusítását. Csak így oldhatták meg, hogy a szifon-tulajdonosok folyamatosan megfelelő mennyiségű patronhoz jussanak. Most cserélhető is patron korlátozás nélkül A készülékek árusításénak szüneteltetése csak átmeneti, minden erőfeszítést megtesznek, hogy az őszre kiegészítsék a patronkészletet. A probléma megoldásában számít a kereskedelem a magyar ipar gyors segítségére, ezenkívül azonban tárgyalások folynak külfölddel is, hogy mielőbb, még az ősz folyamán felold, hassák az autoszifon-készülé- kek árusításának szüneteltetését. (MTI) Az utóbbi Időben többen panaszkodtak, hogy nem kapható az üzletekben autoszifon- készülék. Az MTI munkatársa megkérdezte a Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer— * háztartási és vegyi főigazgatóságán, hegy mi az oka a hiánynak, s a következő felvilágosítást kapta: Az autoszifan-készülékek forgalomba hozatala mindenkor a szénsavpatron-készlet függvénye. Ez azt jelenti, hogy csak annyi új autosziíon-ké- szülék kerülhet forgalomba, amennyinek a rendszeres használatához szükséges patront biztosítani tudják. A patron- gyártás nem tartott lépést a forgalomba hozott készülékek számának gyors növekedésével, s csak az űj készüléktu- lajdomosok bosszantását jelentené, ha a most megvásárolt autoszifent patronhiány miatt nem használhatnák. A minden egyes- készülékkel egyidejűleg megvásárolt patrondo- •boz csökkentené az amúgy is Variációk egy fémára A Vörös Csillag , Filmszínház ma délelőtti híradó műsoi'ában mutatja be Szabó István Variációk egy témára című nagy sikert aratott kisfilmjét. Ez az alkotás az idei rövidfilm-fesz- tiválon a második díjat nyerte el. Az újszerű filmalkotásban csak néhány mondat hangzik el, a kép és zene ereje idézi föl a második világháború borzalmait, és hívja föl az emberek figyelmét a háborúk szörnyűségére. A kaposvári utcán ez a szóbeszéd járja: — Most szerezze be télire az aprófát. Vásároljon retket a zöldség- és gyümölcsboltból ... * * * Virágcsata a Riviérán ' Június második vasárnapján tartják meg minden évben a Riviérán a hagyományos virágparádét és a vele egybekötött virágcsatát. Ilyenkor nagy gonddal fölépített, tízezernyi virággal díszített, hatalmas kocsikon csinos lányok vonulnak végig a tengerparton, és a nézőket virágokkal »bombázzák". A közönség, túlnyomórészt persze fiatalemberek, visszadobják a virágokat a lányokra, s így parázs virágcsata kerekedik. Kivétel nélkül mindig a lányok győznek, mert nekik több a »muníciójuk". ♦ * * Elefánt mint talált tárgy A calcuttai talált tárgyak hivatalában két elefánt, egy autóbusz és egy acélcsövekkel megrakott teherautó vár feledékeny gazdájára. A szórakozott tulajdonosok már hosszabb ideje hagyták el ezeket az »apróságokat«. Cütős Jenő, a nyírzsadá- 'nyi Kossuth Termelő- szövetkezet főgépésze az utóbbi napokban olyan jókedvű volt, hogy madarat lehetett volna vele fogatni. A gépszínben fütyörészett kora reggeltől késő estig. Fülbántóan fals dallamokat produkált fáradhatatlanul, és minden rendszer nélkül vágott át a slágerekről a népdalokra, majd a giccses cigánynótákról az operarészletekre. Közben új szerzeményét, egy harmincöt lóerős kiszufte- ráilt Hoffér traktort akart munkaképes állapotba hozni. Az öreg Hof fér pár nappal ezelőtt került a termelőszövetkezet birtokába a következőképpen: Sütős Magyartelken járt a gépállomáson, és amíg az igazgatóra várni kellett, megszemlélte a kiselejtezett traktorokat. Vagy tíz darab kormos volt kiállítva az udvar végébe, rozzantabb gépek. A modem U— 38-as traktorok árnyékában olyan ósdinak látszottak ezek f gépek, mintha nagyapáink korából maradtak volna itt. Sütős szeme mégis megakadt az egyik öreg jószágon. Igaz, hogy kívülről öszvérnek rémlett, mert az egyik első kerék vasból, a másik tömör gumiból volt, és helyenként rozsda is ette már, de egyébként használhatónak tetszett. Így azután senkitől engedélyt nem kérve azonnal nekilátott az ócska gép felülvizsgálásának. A műhelyből kulcsokat szerzett, és egy óra alatt annyira szétszerette a Hoffert, hogy a »szívébe« nézhetett. Miután pedig meggyőződött feltevése helyességéről, hozzálátott a traktor összerakásához, és döntött is sorsáról. tt bukkant rá még munka közben a gépállomás igazgatója. — Hát te mi a csodát keresel itt? — Kedves igazgató elvtársam, én éppen téged vártalak, de igen soká kerültél elő. Várakozás közben rábukkantam erre a vén Hoff erre, amit ti ki akartok selejtezni. Amit én mellesleg isten és ember ellen váló bűnnek tartok, mert ez nálunk éppen elhajtaná a darálót. Az igazgató nem akart hinni a fülének. Homlokát összeráncolta, hivatalos hangot erőltetett magára: — Butaságot beszélsz! Ezzel nekünk el kell számolni. Különben is, hogyan kerülsz ide szerszámokkal, kulcsokkal? — Ott az »lzs«-em, azzal jöttem — mutatott Sütős az iroda előtt letámasztott motorkerékpárra —, a szerszámokat meg a műhelyetekből kértem. — Betörsz ide, mint valami raWóvezér* Azt Kiszed, innen csak úgy ki lehet vinni egy traktort? Én meg menjek a börtönbe, mi? Ezt jól kitaláltad. Egyszerűen megáll az eszem. Ügy viselkedsz, mint egy gyermek, aki még nem hallott az állami meg a vállalati fegyelemről. Sütős hagyta az igazgatót, hadd beszélje ki magát. Gyermekkora óta ismerte, együtt katonáskodtak, és azóta is sokat dolgoztak közösen. A termelőszövetkezetek szervezése idején együtt járták a tanyákat. Ök hozták létre tulajdonképpen a nyírzsádányi Kossuthot is. Azóta a gépállomás már sokszor kisegítette a szövetkezetei a bajból. És hiába kezdte az igazgató azzal, hogy ”•most nem tehetünk semmit«, végül mindig teljesítette Sütős kívánságát. •— Ócskavas gyanánt adjátok le a traktorotokat, kedves Akácz elvtársam, ha. nem csalódom — szólalt meg végül. — Igen. -.. roppant pontos az értesülésed. — Helyben vagyunk! "Nekünk meg van egy harminc éves géproncsunk. Apám■ még az uradalom idejében javította utoljára. A történelem előtti időkben traktor lehetett. Azt maris hálás szívvel felajánlom a gépállomásnak, és beszállíttatom, amikorra parancsolod. — Tisztára megörültél! — Szerintem roppant okos ember vagyok. Különben nem jött volna ez a .zseniális ötletem. Sütős befejezte a szerelést. Eelkapkr'á*a a szemszámokat, " várta hegy ez igazgató elinduljon. — Most hová akarsz menni? — förmedt rá Akácz. — Visszaviszem a kulcsokat, azután megkeressük a főkönyvelőtöket. Ha ő azt mondja, hogy lehet ilyen üzletet kötni, akkor, Ferikém, te legyél nyugodt. Mert ha egy számkukac valamire rámondja az áment, abba már nem köthet bele a világ legszőrözöbb revizora sem. Akácz Ferenc ezzel le rs volt fegyverezve, láthatólag kedvetlenül vágót az irodának. ütős pedig fürge léptekkel beszaladt a műhelybe, leadta a szerszámokat. Egy pillanatot se töltött fölöslegesen, sietett az irodába, hogy az igazgatónak ne legyen ideje kioktatni a főkönyvelőt. A titkárnő elhűlve nézte, hogyan robog minden bejelentés nélkül a nyírzsádányi főgépész az igazgató szobájáboKét perc múlva ott volt a főkönyvelő is. Sütős nem engedte szóhoz jutni Akáczot. Elhadarta, mit eszelt ki, és neikiszegez- te a kérdésit a »számkukac- nak«.-— Kilóra adják le vagy nem? — Ócskavas gyanánt, súly szerint. — Maga az én emberem! — rázta meg Sütős a könyvelő kezét. Akácz csak hápogott: — Nem lesz ebből baj? A könyvelő a vállát vonogat- ta: — Traktor. traktor.. -. csak a súlya legyen meg. — A fene vigyen el az ötleteiddel együtt, ném bánom! — a.tta meg magát az igazgató. — De el ne mondd senkinek, mert holnap minden téesz gépésze a nyakamon lesz. — Ugyan, hát így ismersz?! — önérzeteskedett Sütős, és gyorsan elbúcsúzott, még mielőtt adott szavukat visszavonhatták volna. i. Még aznap végre is hajtotta a traktorcserét. Személyesen vezette a pótkocsit vontató Beloruszt, amelyen ott díszelgett az új szerzemény. És hazafelé menet ahány környékbeli tsz- elnökkel vagy traktorossal találkozott, mindegyiknek elújságolta, hogy a gépállomás leadja a körmösöket, tehát siessenek alkatrészekért, mert akad még használható holmi. Precíz ember lévén azt is lelkűkre kötötte: vigyék a törött meg a kopott darabokat, hogy a kellő ócskavassúly meglegyen. ttól kezdve pedig, hogy lepakolták a traktort, mint valami megszállott nem mozdult a gép mellől. Izekre szedte a vén masinát, azután dugattyút gyűrűzött, fogaskerekeket hegesztett. Közben fals hangon fütyörészett, de oly fülbántóan, hogy Vékony Béláéi: kutyája időnként felvonított, és nyugtalanul szaladgálni kezdett a ház leörül. A nagy buzgalomban még az ebédről is megfeledkezett. Ezért a felesége három óra tájban, amikor már nem győzte várni, utánament a gépszínbe. — Hányszor melegítsem az ételt? = lamadt az urára. — Se látsz, se hallasz ettől a nyavalyás traktortól, hogy et tűz égetné meg. Sütős mosolygott, mintha valami kedvességet hállana. A felesége meg folytatta: — Idejére megfőzöm az ételt, te meg felém se nézel. Nem tudom, hol lakhattál jól? Mondjad, hajítsam ki az ételt, ha nem kell. — Az étel miatt ne fájjon a fejed. Mindjárt elpusztítom... Be nézd meg előbb, hogyan, alakul ez a traktor. — Ez az ócskavas? Sütős elkömorodott. — Tudod te, hogy mennyit ér ez az ócskavas? Holnapután már a darálót hajtja. Négy nappal ezelőtt még kétezer forintért odaadhatták volna, most meg már húszszorosát éri. — Ki fizeti azt meg neked? Az ember meghökkent. Miket beszélsz? »Ócskavas, meg ki fizeti meg!« A tsz-nek csinálom.. * én vagyok a főgépész.a — Bánja a fene, csak egyél. is közben — mc/ndta az asz- szony csöndesebben és elindult. — Ócskavas — dörmögte Sütős az orra alatt. — Ócskavas, de új lesz a kezem alatt, és ezért is egy óra hosszáig pöfögtetem az ablakod alatt — határozott derűsen, majd az asszony után sietett, és kedveskedve belekarolt. Gerő János i
