Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1962. június 1T. Két teremmel bővült nemrég a siófoki Beszédes József Múzeum kiáiiítóhelyiségei- nek száma. Képünkön: A látogatók Siófok múltjával, jelenével ismerkednek. Hol helyezkedhetnek el az iskolai tanulmányaikat befejezett fiatalok? (Tudósítónktól.) Véget ért az 1961—62-es tan­év. Kaposváron 711 fiatal fe­jezte be általános iskolai ta­nulmányait, 468-an érettségi bizonyítványt kaptak kezükbe. A fiatalok egy réssé tovább ta­nul a középiskolákban, illetve az egyetemeken és főiskolákon, mások pedig szakmát választa­nak, ipari vagy kereskedelmi tanulók lesznek. Hol fog elhelyezkedni 229 középiskolát és 259 általános iskolát végzett fiatal? Az iskoláik — különösen a technikumok — intézményesen keresnek munkát a fiatalok számára. A mezőgazdasági technikum tovább nem tanuló végzőseit tsz-ekben, állami gaz­daságokban helyezik el, a cu­koripari technikum 18 negye­dikesét várják cukorgyáraink. A közgazdasági technikumban végzett, képesített mezőgazda- sági könyvelői bizonyítvánnyal rendelkező 60 fiatal közül azon­ban csak 11 kerül a mezőgaz­daságba, a többiek ipari és ke­reskedelmi vállalatoknál he­lyezkednek el. A legnagyobb gond az álta­lános gimnáziumokból kikerü­lő lányok és fiúk elhelyezése. Egy részük egészségügyi pályá­ra mehet, míg a többiek keres­kedelmi vagy ipari tanulónak. Á TRANSZVILL, 9 érettségi­zettet és 13 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező fiatalt szerződted az építőipar 118 általános iskolást végzettet képez ki szakembernek, az AKÖV 15, a cukorgyár 8, a DÉDÁSZ 9, a ruhaüzem pedig 20 tanulót vesz föl. A KISZÖV Kaposváron 2 szobafestőt, • 3 kőművest, 2 villanyszerelőt, 4 női fodrászt, 4 férfifodrászt, 4 fényképészt, 4 cipészt, 2 szíj­gyártót, 4 asztalost, 3 kárpitost, 2 bádogost és 2 lakatost szer­ződtet Az Élelrniszerkiskeres- kedelmi Vállalat és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is igen sok fiatalt vesz föl: ' Kaposvár fiataljainak elhe­lyezkedését megkönnyíti az a kormány rendelet, mely - szerint csak a városban lakókkal köt­hetnek szerződést a vállalatok és az iskolák. Nem zavarja a rádió-és televízióvételt az új típusú villanycsengő Az idén már rendeíet tilt­ja az olyan elektromos beren­dezések, készülékek gyártását, amelyek zavarják a televízió- és a rádióvételt. Ezek közé tar­tozik a lakások egyszerű, de fontos fölszerelése, a villany- csengő, amely régi formájá­ban — éppen a rendelet alap­ján — »-kihalásra" volt ítélve. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat ügyes szakemberei a régi helyében most olyan vil- lanycsengőt szerkesztettek, amely áralmatlan a televízió- és rádióvételre. Az új típusú szerkezet ugyanis nem elek­tromos szikrával, hanem a hálózati áram 50 periódusá­nak munkába állításával mű­ködük.- A csengő nyelvét az elektromos rezgés rángatja. Az új megoldással egy időben változott a vilitanycsengő for­mája is: egybeépítették a re- duktorral, s így kis hangszó­róra hasonlít. Nemcsak csen­gő, hanem berregő kivitelben is készíthető. (MTI) Lesz-e új uiúyelődési ház Zicsen? A zicsiek művelődés iránti vágya ismert járásszerte. Az olvasókör néhány évvel ezelőtt ünnepelte fennállásának 50. év­fordulóját. Czene József iskola- igazgató irányításával 20 év óta működik énekkar a falu­ban. Olyan tél még nem volt, hegy a fiatalok vagy az időseb­bek ne rendeztek’ volna színi előadást. Igényli ezt a község lakossága, mint ahogy várja a színészeket is. Néhány hete a jái’-ási tanács vb arról tárgyalt, hogy hogyan valósították meg Zicsen a téli kulturális tervet. Megállapítot­ták, hogy az emberek szí­vesen tanultak, nagy érdek­lődéssel hallgatták meg az is­meretterjesztő előadásokat. A község pedagógusai lelkesen vettek részt a művészeti és is­meretterjesztő munkában. Zics most az egyesített ter­melőszövetkezet adta lehetősé­gekkel tovább haladhat, fejlőd­het. Több idejük jut az embe­reknek a tanulásra, a szórako­zásra. Élnének is e lehetősé­gekkel, ha nem volnának kor­látozva ebben. Ugyanis nagyon kicsi a művelődési ház, keve­sen fémek be. Nincs helyűk a KlSZ-fiatalokmak, a színját­szóknak, és az énekkar próbáit sem tudják hol megtartani. A legutóbbi író-olvasó találkozót például az iskolában voltak kénytelenek megrendezni. .Évek óta tervezik, hogy új művelődési házat építenek, de még nem volt elég anyagi ere­jük a munka elkezdéséhez. Kér­tek segítséget a járási, a me­gyei tanácstól, ott azonban azt mondták, hogy előbb mu­tassa meg a község, mire ké­pes, szedje össze erejét, azután majd meglátjuk. A falu mun­kához is látott. Tátrai József vb-elnök és Mátrai Józsefivé vb-titkár büszkén mutatja azt a 30 000 darab téglát, melyet a termelőszövetkezet vett. De ebben nem merült ki a tsz se­gítsége: 1963-ban, 64-ben és 65-ben évenként 30 000 forintot ad a művelődési ház céljára. Gyűlnek a tanácson a társa­dalmi munkavállalási lapok is. Eddig 650 munkanapot ajánlot­tak fel a község lakói. Társa­dalmi munkában készítették el a művelődési ház tervét is. 350 személy befogadására alkalmas olvasóterem, öltöző is lesz ben­ne. Itt tarthatják majd próbái­kat a színjátszók, az énekkar. Megérdemlik tehát a zicsiek a járási és a megyei tanács se­gítségét Sz. L. Kielégítő az autoszifon-patron ellátás Átmenetileg szüneteltetik az új készülékek árusítását szűkös, cserélhető patronkész­letet Üj készülékeket most is gyártanak. A kereskedelem azonban arra törekedett, hogy az idei nyáron zökkenőmen­tessé tegye a patronellátóst, ezért átmenetileg szünetelte­tik az új autoszifon-késziilé- kek árusítását. Csak így old­hatták meg, hogy a szifon-tu­lajdonosok folyamatosan meg­felelő mennyiségű patronhoz jussanak. Most cserélhető is patron korlátozás nélkül A készülékek árusításénak szü­neteltetése csak átmeneti, minden erőfeszítést megtesz­nek, hogy az őszre kiegészít­sék a patronkészletet. A prob­léma megoldásában számít a kereskedelem a magyar ipar gyors segítségére, ezenkívül azonban tárgyalások folynak külfölddel is, hogy mielőbb, még az ősz folyamán felold, hassák az autoszifon-készülé- kek árusításának szünetelte­tését. (MTI) Az utóbbi Időben többen pa­naszkodtak, hogy nem kapha­tó az üzletekben autoszifon- készülék. Az MTI munkatársa megkérdezte a Belkereskedel­mi Minisztérium élelmiszer— * háztartási és vegyi főigazga­tóságán, hegy mi az oka a hiánynak, s a következő fel­világosítást kapta: Az autoszifan-készülékek for­galomba hozatala mindenkor a szénsavpatron-készlet függ­vénye. Ez azt jelenti, hogy csak annyi új autosziíon-ké- szülék kerülhet forgalomba, amennyinek a rendszeres hasz­nálatához szükséges patront biztosítani tudják. A patron- gyártás nem tartott lépést a forgalomba hozott készülékek számának gyors növekedésé­vel, s csak az űj készüléktu- lajdomosok bosszantását jelen­tené, ha a most megvásárolt autoszifent patronhiány miatt nem használhatnák. A min­den egyes- készülékkel egyide­jűleg megvásárolt patrondo- •boz csökkentené az amúgy is Variációk egy fémára A Vörös Csillag , Film­színház ma délelőtti hír­adó műsoi'ában mutatja be Szabó István Variációk egy témára című nagy sikert aratott kisfilmjét. Ez az al­kotás az idei rövidfilm-fesz- tiválon a második díjat nyerte el. Az újszerű film­alkotásban csak néhány mondat hangzik el, a kép és zene ereje idézi föl a má­sodik világháború borzal­mait, és hívja föl az embe­rek figyelmét a háborúk szörnyűségére. A kaposvári utcán ez a szóbeszéd járja: — Most szerezze be téli­re az aprófát. Vásároljon retket a zöldség- és gyü­mölcsboltból ... * * * Virágcsata a Riviérán ' Június második vasárnap­ján tartják meg minden évben a Riviérán a hagyo­mányos virágparádét és a vele egybekötött virágcsa­tát. Ilyenkor nagy gonddal fölépített, tízezernyi virág­gal díszített, hatalmas ko­csikon csinos lányok vonul­nak végig a tengerparton, és a nézőket virágokkal »bom­bázzák". A közönség, túl­nyomórészt persze fiatal­emberek, visszadobják a vi­rágokat a lányokra, s így parázs virágcsata kereke­dik. Kivétel nélkül mindig a lányok győznek, mert ne­kik több a »muníciójuk". ♦ * * Elefánt mint talált tárgy A calcuttai talált tárgyak hivatalában két elefánt, egy autóbusz és egy acélcsövek­kel megrakott teherautó vár feledékeny gazdájára. A szó­rakozott tulajdonosok már hosszabb ideje hagyták el ezeket az »apróságokat«. Cütős Jenő, a nyírzsadá- 'nyi Kossuth Termelő- szövetkezet főgépésze az utób­bi napokban olyan jókedvű volt, hogy madarat lehetett vol­na vele fogatni. A gépszínben fütyörészett kora reggeltől ké­ső estig. Fülbántóan fals dal­lamokat produkált fáradhatat­lanul, és minden rendszer nél­kül vágott át a slágerekről a népdalokra, majd a giccses ci­gánynótákról az operarészle­tekre. Közben új szerzeményét, egy harmincöt lóerős kiszufte- ráilt Hoffér traktort akart mun­kaképes állapotba hozni. Az öreg Hof fér pár nappal ezelőtt került a termelőszövet­kezet birtokába a következő­képpen: Sütős Magyartelken járt a gépállomáson, és amíg az igaz­gatóra várni kellett, megszem­lélte a kiselejtezett traktorokat. Vagy tíz darab kormos volt ki­állítva az udvar végébe, roz­zantabb gépek. A modem U— 38-as traktorok árnyékában olyan ósdinak látszottak ezek f gépek, mintha nagyapáink korából maradtak volna itt. Sütős szeme mégis megakadt az egyik öreg jószágon. Igaz, hogy kívülről öszvérnek rém­lett, mert az egyik első kerék vasból, a másik tömör gumi­ból volt, és helyenként rozsda is ette már, de egyébként hasz­nálhatónak tetszett. Így azután senkitől enge­délyt nem kérve azonnal neki­látott az ócska gép felülvizs­gálásának. A műhelyből kul­csokat szerzett, és egy óra alatt annyira szétszerette a Hoffert, hogy a »szívébe« nézhetett. Miután pedig meggyőződött feltevése helyességéről, hozzá­látott a traktor összerakásá­hoz, és döntött is sorsáról. tt bukkant rá még mun­ka közben a gépállomás igazgatója. — Hát te mi a csodát kere­sel itt? — Kedves igazgató elvtár­sam, én éppen téged vártalak, de igen soká kerültél elő. Vá­rakozás közben rábukkantam erre a vén Hoff erre, amit ti ki akartok selejtezni. Amit én mellesleg isten és ember ellen váló bűnnek tartok, mert ez nálunk éppen elhajtaná a da­rálót. Az igazgató nem akart hin­ni a fülének. Homlokát össze­ráncolta, hivatalos hangot erőltetett magára: — Butaságot beszélsz! Ezzel nekünk el kell számolni. Kü­lönben is, hogyan kerülsz ide szerszámokkal, kulcsokkal? — Ott az »lzs«-em, azzal jöttem — mutatott Sütős az iroda előtt letámasztott mo­torkerékpárra —, a szerszá­mokat meg a műhelyetekből kértem. — Betörsz ide, mint valami raWóvezér* Azt Kiszed, innen csak úgy ki lehet vinni egy traktort? Én meg menjek a börtönbe, mi? Ezt jól kitalál­tad. Egyszerűen megáll az eszem. Ügy viselkedsz, mint egy gyermek, aki még nem hallott az állami meg a válla­lati fegyelemről. Sütős hagyta az igazgatót, hadd beszélje ki magát. Gyer­mekkora óta ismerte, együtt katonáskodtak, és azóta is so­kat dolgoztak közösen. A ter­melőszövetkezetek szervezése idején együtt járták a tanyá­kat. Ök hozták létre tulajdon­képpen a nyírzsádányi Kos­suthot is. Azóta a gépállomás már sokszor kisegítette a szö­vetkezetei a bajból. És hiába kezdte az igazgató azzal, hogy ”•most nem tehetünk semmit«, végül mindig teljesítette Sü­tős kívánságát. •— Ócskavas gyanánt adjá­tok le a traktorotokat, ked­ves Akácz elvtársam, ha. nem csalódom — szólalt meg vé­gül. — Igen. -.. roppant pontos az értesülésed. — Helyben vagyunk! "Ne­künk meg van egy harminc éves géproncsunk. Apám■ még az uradalom idejében javította utoljára. A történelem előtti időkben traktor lehetett. Azt maris hálás szívvel felajánlom a gépállomásnak, és beszállít­tatom, amikorra parancsolod. — Tisztára megörültél! — Szerintem roppant okos ember vagyok. Különben nem jött volna ez a .zseniális ötle­tem. Sütős befejezte a szerelést. Eelkapkr'á*a a szemszámokat, " várta hegy ez igazgató el­induljon. — Most hová akarsz menni? — förmedt rá Akácz. — Visszaviszem a kulcsokat, azután megkeressük a főköny­velőtöket. Ha ő azt mondja, hogy lehet ilyen üzletet kötni, akkor, Ferikém, te legyél nyu­godt. Mert ha egy számkukac valamire rámondja az áment, abba már nem köthet bele a világ legszőrözöbb revizora sem. Akácz Ferenc ezzel le rs volt fegyverezve, láthatólag ked­vetlenül vágót az irodának. ütős pedig fürge léptek­kel beszaladt a műhely­be, leadta a szerszámokat. Egy pillanatot se töltött fölöslege­sen, sietett az irodába, hogy az igazgatónak ne legyen ideje ki­oktatni a főkönyvelőt. A titkárnő elhűlve nézte, ho­gyan robog minden bejelentés nélkül a nyírzsádányi főgépész az igazgató szobájábo­Két perc múlva ott volt a fő­könyvelő is. Sütős nem engedte szóhoz jutni Akáczot. Elhadar­ta, mit eszelt ki, és neikiszegez- te a kérdésit a »számkukac- nak«.-— Kilóra adják le vagy nem? — Ócskavas gyanánt, súly szerint. — Maga az én emberem! — rázta meg Sütős a könyvelő ke­zét. Akácz csak hápogott: — Nem lesz ebből baj? A könyvelő a vállát vonogat- ta: — Traktor. traktor.. -. csak a súlya legyen meg. — A fene vigyen el az ötle­teiddel együtt, ném bánom! — a.tta meg magát az igazgató. — De el ne mondd senkinek, mert holnap minden téesz gépésze a nyakamon lesz. — Ugyan, hát így ismersz?! — önérzeteskedett Sütős, és gyorsan elbúcsúzott, még mi­előtt adott szavukat visszavon­hatták volna. i. Még aznap végre is hajtotta a traktorcserét. Személyesen vezette a pótkocsit vontató Be­loruszt, amelyen ott díszelgett az új szerzemény. És hazafelé menet ahány környékbeli tsz- elnökkel vagy traktorossal ta­lálkozott, mindegyiknek elújsá­golta, hogy a gépállomás lead­ja a körmösöket, tehát siessenek alkatrészekért, mert akad még használható holmi. Precíz em­ber lévén azt is lelkűkre kötöt­te: vigyék a törött meg a ko­pott darabokat, hogy a kellő ócskavassúly meglegyen. ttól kezdve pedig, hogy lepakolták a traktort, mint valami megszállott nem mozdult a gép mellől. Izekre szedte a vén masinát, azután dugattyút gyűrűzött, fogaskere­keket hegesztett. Közben fals hangon fütyörészett, de oly fülbántóan, hogy Vékony Bé­láéi: kutyája időnként felvoní­tott, és nyugtalanul szaladgálni kezdett a ház leörül. A nagy buzgalomban még az ebédről is megfeledkezett. Ezért a felesége három óra táj­ban, amikor már nem győzte várni, utánament a gépszínbe. — Hányszor melegítsem az ételt? = lamadt az urára. — Se látsz, se hallasz ettől a nyavalyás traktortól, hogy et tűz égetné meg. Sütős mosolygott, mintha valami kedvességet hállana. A felesége meg folytatta: — Idejére megfőzöm az ételt, te meg felém se nézel. Nem tudom, hol lakhattál jól? Mondjad, hajítsam ki az ételt, ha nem kell. — Az étel miatt ne fájjon a fejed. Mindjárt elpusztítom... Be nézd meg előbb, hogyan, alakul ez a traktor. — Ez az ócskavas? Sütős elkömorodott. — Tudod te, hogy mennyit ér ez az ócskavas? Holnap­után már a darálót hajtja. Négy nappal ezelőtt még két­ezer forintért odaadhatták volna, most meg már húsz­szorosát éri. — Ki fizeti azt meg ne­ked? Az ember meghökkent. Miket beszélsz? »Ócska­vas, meg ki fizeti meg!« A tsz-nek csinálom.. * én va­gyok a főgépész.a — Bánja a fene, csak egyél. is közben — mc/ndta az asz- szony csöndesebben és elin­dult. — Ócskavas — dörmögte Sütős az orra alatt. — Ócska­vas, de új lesz a kezem alatt, és ezért is egy óra hosszáig pöfögtetem az ablakod alatt — határozott derűsen, majd az asszony után sietett, és ked­veskedve belekarolt. Gerő János i

Next

/
Thumbnails
Contents