Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

4 Vasárnap, 1902. június 17, SOMOGYI NÉPLAP Fel ford ti isis Fölálltban Az első vendégek Ez a nap is éppen olyan volt Polányban, mint a többi: a Kossuth Termelőszövetkezet határában szorgalmasan dol­goztak az emberek. Ám a le­vegőben volt valami feszült­ség, a tagok egymás közti be­szélgetéséből izgalommal teli várakozás érződött. Mindenki tudta, hogy este 8 órakor köz­gyűlés lesz, s az sem volt ti­tok, hogy ezt vezetőségi ülés előzi meg. A közgyűlés vár­hatóan legfontosabb napiren­di pontjáról széltében-hosszá- ban beszélgettek az emberek. Egy szabálytalan leváltás Máskor is tartottak össze­jövetelt a polányi szövetkezeti gazdák, most azonban különös dologról volt szó: úgy hírlett, hogy leváltják az egész veze­tőséget Azt is tudni vélték, hogy ezt Nagy Istvánná és munkacsapata hajtja végre. A kiélezett hangulat előz­ményeként meg kell említeni, hogy Nagyné és a csapatába tartozó asszonyok összevesz­tek a kertészetben dolgozó asszonyokkal. Az utóbbiak kö­zött volt Juhász Jánosné, a tsz-elnök felesége és Péter Istvánná, a főkönyvelő felesé­ge is. A viszálykodás a kapás­területek kijelölésével, ponto­sabban a cédulahúzással kez­dődött, és azzal folytatódott, hogy összeszidták egymást amúgy asszony módra. Ami­kor a történtek az elnök tudo­mására jutottak, megtorlásul ■leváltotta csapatvezetői tiszt­ségéből Nagynét. Helytelen volt ez az intézkedés. Az asz- szonyok azzal válaszoltak ve­zetőjük leváltására, hogy mindannyian a szomszédos ál­lami gazdaságban vállaltak munkát. Aztán küldöttséget menesztettek a tsz-irodára, hogy kérjék, maradhasson Nagyné továbbra is csapatve­zető. Mivel nem jártak ered­ménnyel — legalábbis az el­nök válasza nem elégítette kí őket —. a járási szervekhez fordultak segítségért. Ott az­zal nyugtatták meg őket, hogy sérelmüket megtárgyalják majd a legközelebbi közgyűlé­sen. Néma sokkal azután, hogy az asszonyok hazaértek Ka­posvárról, elterjedt a hír: Nagyné csapata leváltja a tsz vezetőségét. Jogtalanul viselt tisztség Ilyen hangulatban várták a polányiak a közgyűlést. Az előtte megtartott vezetőségi ülésen vált ismeretessé, hogy Nagyné — bár egyike a leg­szorgalmasabb asszonyoknak —, nem is tagja a tsz-nek. An­nak idején nem írt alá belé­pési nyilatkozatot, ennek el­lenére egy ideig az ellenőrző bizottságban működött, s még ma is tagja a vezetőségnek. Szóba került az is, hogy az ülések után rendszerint egé­szen másképp intézkedett, mint ahogy a vezetőség hatá­rozott. Rávette csapatának tagjait például arra, he-v. kö­veteljék a feles' faki termelés, engedélyezését. Azt hangoztat­ta, hogy azért kevés az oszta­lék, mert Dunszt Sándor me­zőgazdász a termény jó ré­szét leszerződteti. A mező­gazdász meg a többi vezető, aki a támadás középpontjába került, hallgatott... — Éppen ideje, hogy meg­szüntessük a széthúzást. Tart­hatatlan állapot, hogy a ve­zetőség tehetetlen és elnéző a visszásságok okozóival ' szem­ben — ..mondta Farkas Imre párttitkár a vezetőségi ülésen. A közgyűlésen kellett volna pontot tenni az ügy végére... Mire készültek? Joggal hihettük volna, hogy a, zsúfolásig telt művelődési házban, ezen az estén sok hasznos javaslatot tesznek az emberek. Ám a tagság,— az elterjedt rémhír hatására — nem józan tanácskozásra, meg­fontolt eszmecserére készült, hanem arra, hogy — állásfog­lalásától, vérmérsékletétől függően —■ hangoskodva tá­madja, vagy néma sajnálko­zással védelmezze a vezetősé­get. Arra- csak nagyon keve­sen gondoltak, hogy az ered­ménytelenségért a vezetőségen kívül más is okolható: ma­guk a tagok, akik hagyták, hogy eszközként használják fel őket a vezetők elleni szer- veszkedésre! Elkeseredésük érthető, hiszen szinte évről év­re csökkent a jövedelmük. De vajon kizárólag ■ a vezető­ség hibája ez? És a közgyűlé­sen elmondott problémákat mér előbb is fölvethették volna, hiszen többnyire ré­gebbi keletűek voltak. .4. közgyűlés nem határoz Az elnök és a főkönyvelő beszámolója után hozzászólá­sok következtek. De minden hozzászóló hangjából kiesen­Textíliából készült láhbelivásár a föídművesszövetkezeii szaküzletekben NŐI VÁSZONSZANDÁL alacsony sarokkal, leli japán sarokkal, nyakait sarokkal . 59 Ft NŐI VÁSZÖNSZANDÁL (neo-slipp) drapp, piros, fehér színekben . . Ft i NŐI MÜVELUR SZANDÁL drapp és piros színekben . . . . ' . 86 Ft NŐI BALERINACIPŐK művelurból, drapp, piros, barna színekben, papucs és fűzős kivitelben . . . . . 78 Ft FÉRFI FRANCIA MÜVELUR CIPŐK csati, barna és szürke színekben. . 100 Ft _____________—_____________ N ői és férficipők minden számban! Ne mulassza el a kínálkozó alkalmat, vásároljon a textíliából készült lábbelikből! Babócsa, Szülök, Berzence, Csurgó, Inke, Zákány, Látrány. Fonyód, Lengyeltóti, Igái, Kadarkút, Nagybajom, Böhönye Marcali, Nemeseid, Kutas, Segesd, Kőröshegy, Karád, Tab fftldműzesszövetkezeti szaküzlrteibcn nagy választék áll a kedves vásárlóközöuség rendelkezésére I (2799) dűlt a céltudatos támadás..; — Szántás után nem mun­kálták el kellőképpen a föl­det, elpárolgott belőle a ned­vesség — kiáltozta Nagy Ist­ván. Felesége is a vezetők mulasztásairól beszélt: — Nem szállították el ide­jében a burgonyát, s a ta­goknak sem adtak belőle. Ezért volt az, hogy ötvsjgon- nyi a prizmában rothadt.-- A jó traktorosokat mind lecserélték, és olyanokat tet­tek a helyükre, akik nem értenek a géphez — mondta Pfeifer János, az egyik levál­tott traktorosnak az édesapja. Szomenár Imre fogatos a lucerna elosztását tartotta igazságtalannak. — A vezetők mind jó lu­cernát kaptak, nekünk már csak a gyengébből jutott — hangoztatta. Aztán egyszerre mindenki elkezdett beszélni, az új veze­tőséget követelők is meg azok is, akik a jelenlegihez ragasz­kodtak. Ki-ki mondta a ma­gáét, bizonygatta saját iga­zát. Hasztalan intette csendre a tagságot a tanácselnök, a tsz-elnök meg a párttitkár, a hang: a,var egyre nagyobb lett. Végül is a közgyűlés be­fejeződött anélkül, hogy akár egyetlen érdemes határozatot •hozott volna. A járási pártbizottság és a járási tanács rövidesen hely­színi vizsgálatot tart Polány­ban. A növényápolás dandár­jában és az aratási előkészü­letek id'ején ismét összehív­ják a közgyűlést, mert tisz­tázni kell a vitás kérdéseket. Hemesz Ferenc A több, mint százéves Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Gépgyár tíz legújabb gyárt­mányát mutatja be a Buda­pesti Mezőgazdasági Kiállítá­son. Az FE—3 csővázas könnyű függesztett eke, amelyet már nagy sorozatban gyártanak, világviszonylatban is a ma­gyar mezőgépgyártás magas színvonalát képviseli. A szán­tás mélységét csuklós önbeál­lító szerkezet teszi egyenletes­sé. Varga Lajos ... Szabó Pé­ter ... Fülöp Gábor .. . Horváth Imre ... Egymás után hallat­szanak a nevek az üdülő étter­mében. Az asztalok mellől fel­álló emberek egy. kék borítékot vesznek át, zsebükbe gyűrik, aztán visszaülnek helyükre. Akiknek a neve még nem hang­zott el, azok izgatottan mé­lyednek magukba: »Mennyit tettem azért, hogy elkészüljön az épület?« »Elkövettem-e min­den tőlem telhetőt?« Hirtelen fölvillan egy-egy eltékozolt perc vagy félóra emléke, s no­ha tudják, hogy senki sem lát­ta, mégis lelkiismeretfurdalást éreznek... A Balaton túlsó partján már nyugovóra készül a nap, úgy tetszik, mintha azon tépelődne, hogy a Bakony melyik csúcsa mögé bukjon le. Sugaraival hi­dat vont a két part közé, a víz szélén megszakad a fénycsík, aztán halványan továbblopód- zik az üdülő teraszának már­ványkockám ... Két esztendeje még idáig futtathatta aranyhídját a nap. A márványkockák, az ebédlő meg az egész épület helyén víz hullámzott. Külföldi szakembe­rek ajánlkoztak arra, hogy a tó vize fölött cölöpökön nyugvó szállodát építenek. Helyettük azonban magyar szakemberek töltötték fel a szépiáid part e szakaszát, a Somogy megyei Építőipari Vállalat a vasbeton cölöpök sokaságát verte le, és fölépítette a Balaton-part, egyik legszebb üdülőjét. Az épületet ma átadják, holnap már nya­ralók veszik birtokukba, de most első vendégekként maguk az építkezés dolgozói ültek az asztalokhoz — vacsorával ven­dégeli meg őket az épület gaz­dája, a Nehézipari Miniszté­rium. Előbb azonban kiosztják a jutalmakat, összesen 24 000 forintot. Ki-ki érdeme szerint nagyobb típusú altalajlazító ugyancsak a D4K 65 lóerős új magyar traktornak lesz a munkaeszköze. A kiállított gépek között érdeklődésre számíthat a bor­sóarató is, ennek kísérleti pél­dányát már kipróbálták. A gép a borsó nagyüzemi ter­mesztését segíti elő, lehetővé teszi, hogy a konzervgyára­kat több száz holdas táblák­kap a pénzből, s ezert törik fe­jüket az eddig még nem szólí­tottak, és idézik föl az utóbbi hónapok munkáját. Majd mindenkinek a zsebébe kerül egy boríték. Olyan juta­lom van benne, amiért alapo­san megdolgoztak ezek az em­berek. És főleg: szépen. Az egész épület azt bizonyítja, hogy szívvel-lélekkel is lehet építeni. A mesterségek sokasá­ga képviseltette magát, s a munkások oly ritmikusan össze­dolgoztak, akár egy hatalmas gép alkatrészei. Pompás épülé- tet emeltek a hullámok he­lyén, és most egyik-másik asz­talnál azon tanakodnak, hogy ráillenék-e a Balaton legszebb üdülője cím. A mai nap nagyon megvisel­te a dolgozókat. Hajrá volt a javából. Még átöltözni váló ideje sem akadt mindenkinek, van, aki még a fűrészt is ma­gával hozta — nem ért rá he­lyére vinni. Az utolsó simítá­sokat végezték. Ilyen jó mun­kát talán még nem is végzett megyénk építőipari vállalata. De meg is köszönte ezt a dol­gozóknak az épület tervezője, hisz valóra váltották elképze­A KISZ nyári önkéntes if­júsági építőtáborai július 2-án nyílnak. Az idén 42 táborban 27 350 fiú és leány dolgozik majd. A Hanságban tovább folytatják a már évekkel ez­sót rendre aratja, majd föl is szedi a rendről. Üj gyártmányként mutatko­zik be a motoros csörlő, amely sodronykötéllel vontatja a munkaeszközöket. A szőlőmű­velésnél veszik majd hasznát, különösen a lejtő® terepen. Gumikerekes, 24-soros korsze­rű vetőgép, tolólemezes talaj­egyengető. Csatornanyitó ehe lesz még a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kiál­lásét. Öröm volt végigmenni a kétemeletes üdülő termein. Modern vonalak, kintről a vi­lágos pasztellszínek selymes összhangja, bent pedig a mű­anyag, a faborítás és a kőbur­kolat nagyszerűsége gyönyör­ködtetik a szemet. És a mun­ka! A mesterség szeretetét tük­rözik a falak. Látszik, hogy nem az időt nézték a dolgozók, hanem azt, hogy szép lesz-e, jó lesz-e, amit csinálnak. Szép lett, jó. lett. A dicsőség a dolgozóké, ök ülik körül az asztalokat — mél­tó első vendégeiként az üdülő­nek. Maguk próbálják ki, hogy milyen érzés lehet majd itt nyaralni. A teraszon kígyóinak a kan­deláberek neonfényei. Először sétálnak alatta az emberek, s a már sötétlő vízen úszó hajó utasai csodálkozva tekintenek az eddig még nem látott fények felé. Az építők pedig lassan el- szélednek. Néhányan beszélget­nek még, aztán mind keveseb­ben maradnak. Mint mindig, most is így van: elkészültek a munkával, továbbmennek. előtt megkezdett munkát. Kar­cagon a ri2sföldek öntözőcsa­torna-hálózatát hosszabbítják. A Borsodi Vegyikombinátnál pedig a múlt évihez hasonlóan a földmunkáknál és a magas- építkezéseknél segítenek a fia­talok. Szászhalombattán az erőmű és olajfeldolgozó kom­binátnál első ízben nyílik épí­tőtábor. Balatonkilitinél a sió­fok—szekszárdi út építésén dolgoznak majd. A leányok kérésére az idén lehetőség nyílik, hogy a múlt évihez viszonyítva többen me­hessenek táborozni. A nyáron összesen mintegy 13 000 közép- iskolás és egyetemista leány segíti a mezőgazdasági munká­kat. A leánytáborokat a mun­kahelyhez közel, ideális környe­zetben építik feL A táborok megszervezésére Tíz gyártmányt mutat be a Mezőgazdasági Kiállításon a Mosonmagyaróvári Mezőgépgyár Roland Fereno Július 2-án nyílnak a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építő-táborai Üjdbnság a függesztett mély­szántó eke. Ennek érdekessé­ge, hogy külföldön sem ké­szítettek még függesztett kivi-, telben ilyen nagy teljesítmé-? nyű ekét. Szántási mélysége? 45 centiméter. A D4K négy-, négykerék-meghajtósú új ma-? gyár traktorra szerelhető. ? Kétféle altalajlazitót is kül-J denek a kiállításra. A füg-? gesztett altalaj lázi tők nem for-? gatják meg, csupán meglazít-? ják a talajt 40—50 centiméter? mélységben, és ezzel megóv­ják nedvességtartalmát. A ról lássák el friss borsóval. A traktorra szerelhető gép a bor­lításra kerülő között. (MTI) gyártmányai országszerte megkezdték előkészületeket. (MTI) A Móra Ferenc Könyvkiadó pályázati felhívása A Móra Ferenc Ifjúsági' Könyvkiadó pályázatot hirdet 6—10 éves gyermekeknek szó-' ló természettudományos isme-' retterjesztő könyvek szövegé-: nek megírására. Egy-egy könyv ( szövegének terjedelme 20—30 ^ gépelt oldal. A tematika kö- ^ tetlen. A pályázók a termé- ( szettudományok valamennyi | területéről meríthetik témái- j kát. A képeskönyvekben kö-^ zölt ismeretanyag mennyiségé- ^ nek és színvonalának alkalmaz-j kodnia kell az általános isko-j la alsó osztályaiba járó gyer­mekek értelmi képességeihez, ( Ismereteihez. A pályaművek beküldési ha-< tárideje 1962. szeptember 15.( A legjobban sikerült munká-) kát jutalmazzák és meg jelen- ( tetik. ' Az első díj 3000, a második? 2000, a harmadik 1000 forint.? A kéziratokat jeligével kell? beküldeni a kiadóba (Buda- ? pest, VII., Lenin krt. 9—11.). A? pályázattal kapcsolatos prob-? lémákról a kiadó titkársága? (221-293) írásbeli és szóbeli fel-? világosítást ad. (MTI) > A Jóreménység Tsz tagsága nem is sejtette, hányszor fogja megemlegetni azt a napot, amikor először köszöntötték falujukban a Buda­pesti Szőrszálhaso­gató és Egyengető Vállalat képviselőit. Déli tizenkét óra. A piros színű busz éppen e pillanatban fordul be a szövet­kezet udvarába. Ugyan reggel hétre jelezték az érkezést, de hát ki tehet ar­ról, hogy útközben éppen a Becsali ha­lászkertnél romlott el az a fránya mo­tor? Baráti ölelések, kézszorítások, is­merkedés. Majd a kultúrterembe vo­nulnak a vendégek. , Terített asztalok várják őket. A szö­vetkezet tagsága tudniillik úgy dön­tött, hogy meg kell mutatni a munkás elvtársaknak, meny­nyire becsülik őket falusi szövetsége­seik. Három süldő malacnak törött el »véletlenül« a lába, s vagy fél tucat»ró-' ka« megtépázta tyú­kot kellett levág­niuk. Került egy kis bor is a háztájiból, az asszonyok három- jele rétest sütöttek. »Kitűrtek« a vendé­gek igencsak, úgy­hogy amikor a gaz­daság . megtekintésé­re hívták őket, bi­zony nem nagyon akarpdzott otthagy­niuk a fehér asz­talt. Ekkor a patroná­lok vezetője, a ma­gas, testes Zubori Kázmér felállott, hogy elmondjon né­hány keresetlen szót. minden csöpp bort, s rohanva elfoglal­ták helyüket a busz­ban: Barátságosan integettek az alig ocsúdó vendéglátók­nak. Sokáig nem látták őket. Egyszer egy le­vél jött tőlük. Né­hány mázsa burgo­nyát kértek az üze­mi konyha részére. Egy szép napon az­tán újból megjelen­PATRONÁLOK — Drága bará­taink! Üzemünk dol­gozóinak, a magyar munkásosztálynak forró testvéri üdvöz­letét tolmácsolom maguknak __ Nek­t ek, akik most lép­tetek rá a közös gaz­dálkodás útjára. Tudjuk, a maradi egyéni paraszti munlca után nehéz, küzdelmes lesz a kö­zös élet kialakítása. De mi mellettetek állunk, segítünk nektek, mert most ez a magyar mun­kásság kötelessége... Ránk mindenkor számíthattok... S amíg zúgott a. taps a szép beszéd hallatára, gyorsan bekapták az utolsó réteseket, kiutak tek. Éppen szüret volt. Ma is rejtély, honnan szimatolták meg, hogy a tsz-nek néhány holdnyi bor­szőlője van. Kétna­pos sáskajárás nem csinált volna olyan pusztítást benne, mint amit ők végez­tek néhány óra alatt. Megkopasztott tőkék, homokba ta­posott fürtök jelez­ték útjukat. Jó ideig nem mu­tatkoztak ezután. Már azt hitték a Jó­reménység tagjai, hogy teljesen megfe­ledkeztek róluk a pestiek, amikor új­ból bekanyarodott portájukra a piros busz. Ez meg pont akkor történt, ami­kor közös disznóto­ros mulatságát tar­totta a tagság. Hát »patronáltak« itt is alaposan. Nem győz­ték hordani nekik a hurkát, kolbászt, sült húst, töltött ká­posztát. Jól zárták az évet, új esztendőbe for­dult a Jóreménység tagsága. S ekkor is­mét levelet hozott nekik a posta Buda­pestről. A patroná­lok írták. Ezt: »Drága barátaink! A napokban tartott termelési tanácsko­záson ismertettük, hogy milyen szép eredményeket érte­tek el az első közös esztendő után. Büsz­kék vagyunk erre, mert úgy érezzük, hogy ebben nem kis részünk van nekünk is. Ezért elhatároz­tuk, hogy baráti jobbunkat ez évben is kinyújtjuk felé­tek, számíthattok az idén is segítségünk­re ...« Kővé meredve ol­vasták e sorokat. S most azon töpreng a Jóreménység tagsá­ga, vezetősége, ho­gyan tudnának ők is egy jól megszerve­zett pesti kirándu­lással »lendíteni« a Szőrszálhasogató és Egyengető Vállalat munkáján. — sk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents