Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

Vasárnap, 1962. június 17. 3 SOMOGYI NÉPE-*» NEMZETKÖZI SZEMLE Három herceg és egyetlen út — Áz öndicséret és ami mögötte van — Franco terrorral védekezik Mi újság a világpoliti­kában ? Ha egyetlen mon­datban akarnánk összefoglalni a múlt hét külpolitikai esemé­nyeit, kénytelenek volnánk va­lamilyen meteorológiai hason­lathoz fordulni. Ám az ilyen­féle megállapítás, hogy válto­zó felhőzet, helyenként napsü­tés, itt-ott záporeső, zivatar, bármilyen közel járma is az igazsághoz, mégsem adna vilá­gos választ arra, hogy tulajdon­képpen mi is a helyzet. Jön az a nyár végre-valahára, vagy tartsuk kéznél a télikabátot to­vábbra is? Könnyen hasonló helyzetbe kerülhet a külpolitikai kom­mentátor, akár rövid távra, akár hoss-zabb időre igyekszik összeállítani a prognózist. Már­pedig ez elengedhetetlenül szükséges, mert bármennyire is csupán a megtörtént esemé­nyek elemzéséhez ragaszko­dunk, valami következtetést eb­ből feltétlenül le kell vonnunk a jövőre. Hiszen a már meg­történt dolognak minden rész­lete, az egyes cselekvéseknek valamennyi rugója azért érde­kel bennünket, hogy mindezek alapján mit várhatunk a jövőt illetően. Elsősorban ez az, amiéit a nemzetközi érdeklődés homlok­terébe került a laoszi kérdés. A hírügynökségek végre világ­gá röpíthették a régen várt tu­dósítást; megtörtént a meg­egyezés. Ezért sóhajtott fel megkönnyebbülten Európában és Ázsiában, Amerikában és Afrikában vagy bárhol a vilá­gon az egyszerű újságolvasó: végre! Mert valljuk meg őszin­tén, az egész laoszi helyzet el­sősorban egyetlen szemszögből, a béke szemszögéből érdekelt bennünket. A három laoszi her­ceg tárgyalásait azért is figyel­te aggodalommal az egész vi­lág, mert ezek a tárgyalások közvetve és közvetlenül példá­zatot adtak arról is, hogy rend­kívül bonyolult, kiélezett nem­zetközi helyzetben békés úton eljuthatnak-e a megegyezés­hez olyan személyek és olyan csoportok, akik és amelyek sok mindenben szemben állnak egymással. A három herceg megtalálta az egyetlen járható utat, a meg­egyezés útját. És ami túlmutat ennek a megállapodásnak a helyi jelentőségén, az az a tény, hogy ez á megegyezés a béke és a nemzetközi együttmű­ködés politikájának a győzel­me. Hruscsov szovjet minisz­terelnök megfogalmazásában különösen világos e tény tanul­sága: »A laoszi példa azt tanú­sítja — írja Hruscsov —, hogy ha megvan az óhaj a bonyolult nemzetközi problémáknak az együttműködés alapján, a fe­lek érdekeinek kölcsönös fi­gyelembevételével való megol­dására, akkor az ilyen, együtt­működés meghozza gyümöl­cseit.-"' Tovább folytatva ezt a gondolatot: tehát sikert lehet elérni olyan nemzetközi prob­lémák megoldásában is, ame­lyek ma megosztják az álla­mokat, és feszültséget terem­tenek a világban. így szemlélve a laoszi eseményeket — és visszatérve a meteorológiai hasonlatra —, a prognózist ille­tően a napsütést kellene alapul vennünk. A nemzetközi politi­ka látóhatárán azonban még elég sók a sötét felhő, és ahol szakadoznak .is, ott is inkább rossz időről lehet beszélni, mint jóról. Ilyen például az algériai helyzet De Gaulle ismeretes rádióbeszédében nagyon elége­dett volt önmagával, de e túl­méretezett öndicséret mögött a tények eléggé siralmasak. A francia kormány cinkossága az OAS-terroszervezetekfcel telje­sen nyilvánvaló. Franciaország­ban a múlt héten is növekedett a fasizmus veszélye. Algériá­ban tovább dühöngött az OAS terrorja, s De Gaulle kormá­nya nem tud — és a jelek sze­rint nem is akar — komoly csa­póst mérni tegnapi szövetsége­seire. E tényekből kiindulva a következtetés nem lehet más: csak az egész francia nép ak­cióegysége teremthet kiutat a jelenlegi veszélyes helyzetből. Az Egyesült Államok­ból érkező hírek sem utalnak általában napsütésre. Az USA szenátusa a napokban hagyta jóvá az 1963-as év 48,5 milliárd dolláros katonai költ­ségvetését, amely kétmilliárd dollárral több a jelenleginél. A hírügynökségek megjegyzése szerint ez a békeidők legna­gyobb katonai költségvetése. Ez, továbbá a Német Szövetsé­gi Köztársaság vezető politiku­sainak különféle megnyilatko­zásai — akár a hidegháború megszállottja, Adenauer kan­cellár, akár személyi ellenfele, de ugyancsak a hidegháború lovagja, a szociáldemokrata Brandt nyugat-berlini polgár- mester részéről hangzanak is el — azt bizonyítják, a hideg- háborús erők minden alkalmat megragadnak, hogy különböző frontokon ellentámadásba men­jenek át A múlt héten tartotta 56. plenáris ülését Géni­ben a tizemhéthatalmi leszere­lési értekezlet. Ez az ülés sem hozott sok újat, és voltaképpen csak összegezte az eddig történ­teket. A nyugati hatalmak az eddigiekben csak mellébeszél­tek a leszereléssel kapcsolat­ban, ahelyett, hogy tettek vol­na valamit megvalósításáért. Most egyhónapos nyári szünet következik. Mindeneset­re már az is eredmény, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, és éppen a már elemzett laoszi példa arra enged követ­keztetni, hogy a megegyezés nem lehetetlen. A közelmúlt eseményei kapcsán kell még megemlékez­nünk Fraiico Spanyolországá­ról, amely változatlanul egyik legsötétebb pontja földünknek. A fasiszta diktátor elleni elé­gedetlenség tovább nőj egyre élesebbé válik a kyzdelem Franco és ellenzéke között. Ma már nemcsak a baloldal har­col Franco ellen, hanem mind­inkább szembefordulnak a fa­siszta rendszerrel a teljesen polgári irányzatú politikusok is. Mit tesz a Franco-remdszer ennek leküzdésére? Gyilkol, deportál, terrorhadjáratot in­dít a hazafias erők ellen. Ha ezt az aiaphelyzetet elemezzük, és a jövőt kutatjuk, nem té­vedhetünk a prognózisban: a fasiszta diktatúra napjai meg vannak számolva. Lehet, hogy a hazafias erők győzelme még sokáig várat magára, lehet, hogy a spanyol dolgozó nép­nek még nagyon sokat, kell küzdeni a szabadságáért, de ez a győzelem és ez a szabadság már a lehetőség határain belül van. Mi újság a világpolitikában? — tettük fel a kérdést, és idéz­tük a meteorológiai hasonlatot. Érintve és kicsit elemezve a legfontosabb eseményeket, be­fejezésül is csak ennyit mond­hatunk: ez még nem a nyár, de az idő javul, és ennék a javu­lásnak az állandósítása már több, mint egyszerű remény. A három laoszi herceg megtalálta az egyetlen járható utat, a megegyezés útját. De nem elég a helyes utat megtalálni, vé­gig is kell menni rajta, nem szabad róla letérni. Mindenesetre a múlt héten Laosz valóban példát mutatott, és ez a példa jó példa a szemben állá feleknek minde­nütt a világion. Szorgalmára otthon van szükség Három év óta húzódik Szi­nyákovics József ügye, azóta, hogy Potonyban megalakult a közös gazdaság. Ö isi belépett, s ahogy az alapszabály előírja, bevitte földjét, lovait,. gazda­sági fölszerelését. Ám nem azon volt, hogy törekvő, szorgalmas munkával beleilleszkedjék a termelőszövetkezet rendjébe, hanem spekulált valamiben. Minden bizonnyal ezért vásá­rolt két csikót, noha ismerte a közös munka szabályait. Te­hát tudta, hogy ez nem helyes. A csikókat el kellett adnia, és el is adta Knoll Jánosné barcsi egyéni gazdának. Szinyákovics József fia 16 év óta lakik Knollnénól, mond­hatnánk úgy is, hogy az asszony nevelte föl a fiatalembert. Mi­előtt megalakult a szövetkezet, nemegyszer dolgozott Knollné hat holdján a fiatalember édesapja. Érthető ez, s még azellen sem lehetett szólni, hogy néhanapján később is se­gített az egyedül élő asszony­nak Szinyákovics József. Csak-: hogy mind többet és többet időzött Barcson, sőt az idén már ott tölti az egész hetet, munkálja Knollné földjét, s csak vasárnapra megy haza a családhoz. Nem helyes ez így. Joggal háborodnak fel ezen az emberek. Miért nem dolgozik a potooyi Petőfi Tsz-ben Szi­nyákovics József? Azért, mert — úgymond — otthon lehetetlenné tették munkáját. Neki egyedül kell 'gondoskodnia súlyosan beteg feleségéről és a két idős szü­lőről is, s a szövetkezet három év óta olyan gyengén műkö­dik, hogy abból nem lehet meg­élni. (Csak zárójelben jegyez­zük meg, hogy a potonyiak ott­hon élnek meg!) A nagyobbik baj az, hogy sok a haragosa. Kicsit furcsán hangzik, de minden rosszban van valami jó. Az, hogy Szinvákovics Jó­zsef idejének nagyobb részét Barcson tölti, abban a község­ben, ahol országos hírű szö­vetkezet működik, hatással volt rá. Ma’már kész örömmel elmenne bármelyik tsz-be dol­gozni, csak haza nem. Barcson már próbálkozott, de elutasí­tották, hiszen a potonyi szö­vetkezetnek tagja. Mit lehetne tenni? A jelenlegi állapot ugyanis tarthatatlan. Vélemé­nyünk szerint szót lehet érteni a potonyi gazdával. Beszélje­nek vele a szövetkezet vezetői emberségesen, de ne gorom­bán, ne fenyegetőzve. <5 is te­gye félre a haragot, és térjen haza. Szorgalmára ugyanis el­sősorban otthon, Potonyban van szükség. V. M. KÉT ÉV MÜLTÁN Olyan emberrel tartok Sá­volyra, aki a mezőgazdaság át­szervezésekor ebben a faluban vette ki részét a parasztság fel­világosításából, itt segítette a termel őszövetkezet megalakí­tását. Gréczi László a neve, a Marcali Sütőipari Vállalatot vezeti. Amint feltűnik a falu, arról kezd beszélni, hogy mi­lyen volt az élet, hogyan vé­lekedtél: az emberek Sávolyon akikor, két évvel ezelőtt. Gépkocsink lassít a takaros házak között. Gréczi élvtárs jól megnézi őket, és emlékeket idéz föl. Akkor szinte mind­egyikbe bekopogtak. Sávolyon kevés volt az olyan ember, aki ne értette volna meg, hogy a nagyüzem fölényben van a kisparcellás gazdálkodással szemben. Mégis kellett a biz­tató szó, hiszen nagy út előtt állott a falu. És aki nagy út előtt áll, annak szüksége van . bátorításra. A munkásosztály, a tapasztaltabb testvér ott állt a parasztság mellett, és azt mondta: bátran előre, ez az út vezet fölfelé. Igazat mondtak, tudták ezt a munkások, de az­zal is tisztában voltak, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz a gépeken, a jó vezetőkön kívül az is szükséges, hogy minden­ki egy szívvel, akarattal mun­kálkodjék a közösért. Nem is egy faluban tették föl a kér­dést: mikorra érjük el azt, hogy áz egyéni parasztok egymást se­gítve, egyetértésben tudnak dolgozni? Gondolt erre Gréczi elvtárs is... ... Most, két évvel később Sávoly utcáin újra eszébe jut mindez. Vajon .mi történt itt az átszervezés óta? A szövet­kezet vezetői hozzáértő, lelkiis­meretes emberek. De vajon ugyanez elmondható-e a tag­ságról is? Igyekeznek-e közös­ségi emberré válni? Egy szerény külsejű házban Kovács Józsefnét keressük. Ma­gas, vékony, napbarnított ar­cú, fekete kendős asszony jön elő a nyári konyhából. Mon­dom neki, azt hallottam, hogy munka versenyt indítottak. Át­veszi a szót, és elújságolja, ho­gyan alakította meg munka­csapatát azzal a céllal, hogy el­nyerjék a szocialista munka­csapat címet. Vállalták a töb­bi között, hogy a kijelölt föld­területen a tervhez képest más­fél százalékkal növelik a ho­zamot. Amikor arról kezd be­szélni, hogy célkitűzéseik hal­latára hogyan lelkesedtek föl a másik csapat tagjai, hogy | azok is nyomban bekapcsolód- Somogyinak hirtelen meg- — Gyuszi, hogy beszélhetsz. talk a versenybe, s amikor azt eredtek a könnyei, és sírt mint így! — Somogyi fel zokogott... ? ecseteli, hogy milyen jó aszel- egy gyerek. Senkije sem volt * * * | lem a csapatban, hogyan* segi­özvegy édesanyján kívül... Elérkezett a negyvenedik? tik egymást, meg akarom lök­Somogyit mint leventét vb* nap, a február 9-e. Hűvös,-sze-l ni a mellettem álló Gréczi ték el anyja mellől. Odakint les időre ébredtek a futingrai? Lászlót. . Azt szeretném neki sokadmagával francia fogságba erőd lakói. Az idegenlégiósok ♦ mondani,^ hogy szocialista el­került. Napokig, hetekig éhez- hamarosan az udvaron termet-1 mért küzdő csapatokkal, a tették őket, majd megjelent á tek, és várakozóan tekingettek| munkaversenynek ezzel a fej- táborban egy élelemmel és az itt-ott feltűnő főhadnagyra.| lett formájával eddig, még csak itallal megrakott autó, a kocsin A parancsnok az altisztek kísé-j ipari üzemekben találkoztam, pedig egy légiós kapitány. A rétében bejárta az erődöt, s| s hogy ez a parasztasszony épp- tiszt szélesen mosolygott, majd hosszú csövű távcsövével so-| úgy beszél mint egy határo- Az újoncok eget verő tívor- sítom, hogy a mai naptól az A tisztek, altisztek mindig azt kedvesen mondta: aki éhes, fá- káig kémlelte az erdőt. j zott felvilágosult munkásnő... nyát csaptak este a kantinban. erőd minden katonájának emel- mondták nékik, hogy a légiós radjon közelebb. Tolongtak a Semmi nesz nem hallatszott...| r"e hogyan szívja maga­Nem tudták, hová, miért ér- je duplájára boradagját, ezen- előtt csak két út van: élni vagy kocsihoz, hiszen mindenkinek * mrai™fl|. semmi evanúsat* 08 Ko7acs?®„ szaviart, hogy keztek... kívül február 10-ig napi két de- meghalni! Távol-Keleten fogoly korgott a gyomra. Mielőtt az A P^cs^seaum gyanúsa^mennyire orul a hallottaknak. Néhány nap múlva azonban ei rumot kapjon minden kato- nincs! S ne higgyenek a vietna- agyonéheztetett fiatalok vehet- nern tapasztal . . . an jNem akarom megzavarni, hí­tudomásukra jutott. A rá- na és altiszt. miak hangszóróinak, röplapjai- tek volna a bőség kosarából, vábbment a déli, a nyugati, j szén most kap választ arra a gebbiek elmondták az újoncok- * * * nak; csak átcsalják a légióso- egy nyilatkozatot kellett aláír- majd az északi szárnyhoz...! k^™esre, amelyet ideérkezé­nak, mi történt, és mi van ki- a védőintézkedések befeje- kát, és ott könyörtelenül kivég- niuk, amiről senki sem tudta, gem g sem az aitlaastsete nemí?1”?,.,or , ; blőreha­látásban. Mintha a levegő is ződtek, és a károk helyreállttá- zik őket. S megtörtént esetek- mi az... Amikor megtudta, ., . ’ . .... . |iaatak-e a koz°®s^ emberré megváltozott volna az erőd- ^ is megtörtént. re hivatkoztak... már késő volt. lattak sanmit- A főhadnagy|válás utján a sávolylak. Meghalt Herczeg Lajos elviére, a városi pártbizottság tagja A Kaposvári Városi Pártbizottság, a kaposvári Latinka Termelőszövetkezet és a munkásőrség városi parancsnoksá­ga fájdalommal tudatja, hogy HERCZEG LAJOS elvtárs, a városi pártbizottság tagja, a Latinka Termelőszövetkezet párttitkára súlyos betegség következtében rövid szenvedés utóm pénteken este elhunyt. A városi pártbizottság, a Latinka Termelőszövetkezet és a munkásőrség saját halottjának tekinti Herczeg Lajos elv­társat. Holttestét hétfőn délután 3 órakor ravatalozzák, fel az Ifjúsági Házban. Temetése délután 4 óraikor lesz a Ke­leti temetőben. * * >1« Kaposváron született 1921. szeptember 16-ám. Édesapja a megyeházán vólt portás. Középiskoláit Kaposváron, a Fel­sőfokú Építőipari Iskolát Pécsen végezte el. 1945. június 1-én. lett párttag. 1948-tól 1951-ig az MDP Somogy megyei Bizottságán dolgozott mint gazdaságvezető. 1951'-ben a Ma­gasépítő Vállalathoz került építésvezetőnek. 1954-ben meg­választották az ÉDOSZ Somogy megyei területi bizottsá­gán a számvizsgáló bizottság elnökének. Herczeg Lajos elvtárs munkáját mindenütt becsülettel, legjobb tudása szerint végezte. Munkatársai becsülték és szerették. 1957 januárjában részt vett az MSZMP-alapszer- vezet megalakításában. Az elsők között jelentkezett a vá­rosi munkásőrségbe. 1957-től tagja a Kaposvári Járási Párt- bizottság revíziós bizottságéinak. 1958. március 1-én megvá­lasztották a vállalat párttitkáráinak. 1960 tavaszától a váro­si pártbizottság munkatársa és a kaposvári Latinka Terme­lőszövetkezet párttitkára. Mindent megtett a fiatal szövet­kezet megerősítéséért. A tsz tagjai bizalommal keresték föl ügyes-bajos dolgaikkal a szerény, segítőkész párttitkárt. Munkája mellett folytatta tanulmányait is. Az idén vég­zett volna a Marxizmus-—lehinizmus Esti Egyetemen. Munka-társai és ismerősed megdöbbenéssel fogadták ha­lálhírét. Súlyos betegsége legyőzte őt, de emlékét megőr­zik mindazok, akik ismerték. gW mhMy — Beeze Károly: t-ES égíonísf a ben. A hangulat nyomottá a légiósoknak több lett a Az idegenlégiósok Ilyenkor idegesen, türelmetlenül sietett? :Ká-Bán .. Halió, gondolkoztak még többet top- Ka-Ban. Futmgra jelentkezik... - ~ ­Halló, Ká-Bán.-Itt Ká-Bán... Itt Kú~ mentek. TOlfi az esti tivornyák elma- ^abad “idejükbe ez: csak ron- m^borzadtafc^Hittek a tisztek- el^TSgettTa haSátóftö- tovább"­tett a helyzeten. Meg toobet nesk„. Vol töltött három esztendő, A tűzkészültségre nem adott: K h , . •-Egyik reggel repülőgép mely alatt egyetlen vigasza volt parancsot, nem akairta katonait| • rengtek, es az inmvalo ellene- jelent meg a futograi wod to- csak: édesanyja, őrá gondolt, ok nélkül izgatai azok mégis| .. re gondterheltebben jöttek- lőtt, leírta a tiszteletkort, majd h„ ő intett eszébe °K neiKm izgatni, azoK megis| Bán... Helyzetjelentést kérek.' mentek‘ iedobtaazt a kis csomagot, lesnehezebb perceiben, s ha na- nagyon jó1 látták’ hogy az udT — Az úioncok és a lőszerek Délutánonként a legtöbben amelyben az erőd postája volt. gy0n fáít valami, leült, s levél- varon szaladgáló parancsnok? megérkeztek A hangulat fegyverüket tisztogatták, de va- _ Még soha nem, ért földet ben panaszkodta ki magát... S izgatott, ideges... t azonban nsnróJ niora nvomot- lahogy másként, mint egyéb- ilyen pontosan a posta, mint olyan jólesett, amikor megér- _ Halló Ká-Bán Halló ♦ tebbTv.rcto ton ítóbb Aki kor: “ótlanul, csendesen. Este ezen a napon; szinte a helyör- kezett a simogató, biztató levél. • Haüo,. tenák is Msébb Pedig megszólaltak vontatottan, ség irodája elé esett. És most édesanyja nincs töb- Ka-Bán"> ltt Futmgra... Je-| csoportokban tárgyalják a vár- bizonytalanul. A téma mindig Hamarosan ki is osztották a bé... lentem, hogy eddig semmi gya-| ható eseményeket... Vala- ez volt' a Íebraar 9 1 tamadas. leveleket. Mindenki örömmel A többiek odasereglettek So- núsat nem észleltem... A kör-1 mennyien meg vannak róla Hej, csak még egyszer olvasta az otthon üzenetet, mogyi mellé, vigasztalták, de nyéken csend és nyugalom? győződve, hogy a megígért tá- ehetnék Magyarországon rán- csak Somogyi Gyulának borult eredmény nélkül. van... Áz erődben a hangulat? madás bekövetkezik ... tot levest — sóhajtott a 36 ma- el az arca. _ Bár engem találna f__^ * —Á í — Halló, Futing-ra... Verjen S"ar egyike. A szomszéd Juli néni közölte szíven elsőnek a vietnamiak y ■ ■ ■. leiket beléaük!.-. Továbbá uta- Szökésre senki sem gondolt, vele, hogy édesanyja meghalt, golyója — zokogta, (jFoiytatjjafcj! i Szegedi Nándor A 18. sz. Aotóközleke dési Vállalat építéizDiémököt vagy ípüészleclmikust, valamint rakodómunkásokat azonnali belépésre felvesz. (26565)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents