Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-08 / 132. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. június «. ,f()alaliűl a efamaif if árnál...u — Század, vigyázz! Irány a gyárkapu, kettős oszlop, lépés, indulj! Vezényszó csattan, s napbarnított arcú fiatalok léptei dobbannak a Nagyatádi Fonalgyár udvarának gránitkoc- káin. Üzemlátogatásra érkeztek. Érthető leplezetlen örömük és feszült kíváncsiságuk most, hogy végignézhetik a sokszor megénekelt „cérnagyár” belső életét. Automata gépek csattogása fogad bennünket a mercerizá- ló üzemrészben. A két csoport kísérői Győri László termelés- irányító és Raffaisz György festödevezető — ismertetik a munkafolyamatokat. A katonák nagy érdeklődéssel figyelik a tömény lúgban hengeren forgó cémaanyagot, amely innen a savazóba vagy fehérítésre klóros kádakba kerül Vezetőnk a szárítóba és a festődébe kalauzol bennünket Szeszes párát lehelnek a festőkádak a 34 fokos hőségben. Mindenkinek feltűnik egy kék színű cérnaanyag Ez „ombré” — külföldi megrendelésre készül —, a sötétebb kék világosabb árnyalataival együtt kapja meg végleges színét. — Havonta mintegy 62 tonna fonalat gyártunk — mondja Győri elvtárs. — Ebből 15—18 tonnát külföldre szállítunk. Főleg afrikai államokba: Szudánba, Egyiptomba, Ghánába, de Kuba, Görögor- ország és Olaszország is megrendelőink közé tartozik. r A mutatványos Ismerkedés m orsókkal. Jajt én érdekes a debmdcéssftM Hűvös, kellemes levegő simítja meg a gyöngyöző hom- lokú legényeket a cémázóban. Szép, új üzemrész ez modern gépekkel, neonvilágítással. Sok a látnivaló itt. Mit is nézzen a katona. Beszédbe elegyednek a munkásnőkkel. Itt egy piros babos leendőt látok A Mszerelő üzemrész tágas* világos csarnok. Itt már szia te minden gépsorhoz, illetve gépkezelőhöz jut egy-egy érdeklődő. Ügyes női ujjaik babrálnak a gépeken, gyarapodik a különböző színű és fényű varrócérna, a kézimunkahorgoló-, Honleány és egyéb fonálgombolyag. Rajtuk gyári címke. A terem végében egy n gyobb csoport katona feszülten figyeli a munkafolyamatot Ugyan mi készül ott? Dobozok, doboshegyek. S előttük, a m- zőgépnél egy bájos Ms Ksoo* Lányka pironkodik növekvő érdeklődés kereszttűzében.. A kijárat mellett a Ga- garin-brigád táblája vonja magára a figyelmet A délutáni műszak három tagja serénykedik itt a szocialista brigád cím elnyeréséért Mellettük egy asztalon tetszetős celofán burkolásban egy mélyfekete színű műselyemfonál kész csomagjai sokasodnak. Címkéjükön arab betűk jelzik, hogy valahol majd bronztestű lányok kezében lesz belőlük disz, min- ta talán aaépá A klubdélután részvevők egy pillanatra, amint körülveszik. Fiatal lány, gömbölyű karja fedetlen váUáig. Vágy villan a szemekben ... Ám perdül az orsó a lány kezében, ujjainak fürge tánca nyomán gyarapszik a kétágú fonák A lány dolgozik — ók nézik, s már nem is a karját, szép vonalú nyakát inkább a keze mozgását látják. A pajzán évő- désnek megálljt parancsol valami, s elismerő pillantássá komolyodik a készülő dévaj ■os in tás.». A kultúrterembe megyünk. A délelőtti műszak 15 fiatal dolgozója fogad bennünket — Sashegyi Teréz, Ihárosi Katalin, Somogyvári Éva és a többiek. ök vállalták, hogy velünk töltik délutánjukat. Szarnék György a gyári KISZ- szervezetről, nyári terveikről beszél. Győri Lászlótól a KISZ-esek sport- és kulturális tevékenységéről hallunk, majd Németh József honvéd a század KISZ-munkáját ismerteti. Eközben egy meghívás is elhangzik. — Szívesen látunk benneteket a laktanyában, jöjjetek el, vegyetek részt kiképzésünkön. — S a további javaslatok már a nyári munkatervek összehangolása jegyében hangzanak el. — Táncoljunk egy kicsit —• indítványozzák a KISZ-es lányok, s máris kattan a magnó kapcsoló billentyűje... — Szabad.... A lányok kedves mosollyal hívják táncba a meglepetéstől nehezen ocsúdó katonákat. S fcwppan a csizma, röppen a szoknya — áll a bál. A sarokban fojtott párbeszéd üti meg fülemet. — Gyere, komám, vagy te nem akarsz táncolni? — Á,rossebet... De nem '***■” keret délben... — vör6e5d* e* bosszankodva a másik. Bste m nyolckor hangzik fel a parancs: sorakozó. Gyors búcsú-kodás, és máris felcsendül az elvonuló egység kedvenc menetdala: a katonáról, aki Nagyatádon hagyta a szívét, de egyszer, ha ismét erre jár, visszaveszi, mert .. Amikor az est leszáll, Szívem egy kislányra vár, S valahol a cérnagyámál csókra vár egy lány...« Walling er Endre Ősz ható ember áll a céllövölde mellett Csillog a szeme, akár a gyereké, ötven év óta örül együtt a kicsinyekkel. Wágner József mutatványos fél évszázada járja az országot — öreg mutatványos vagyok én már, nagyon öreg... Minden télen azt mondom magamnak: kispajtás, most már ideje volna pihenni. Aztán jön a tavasz, virágba borulnak a fák, és mennem kell, nincs maradásom. Üjra és újra elindulok... Akkor érzem jól magam, amikor felharsan a zene, forogni kezdenek a hinták, és cseng a gyerekkacaj. — Hogyan lett mutatványos? — Családi örökség ez nálunk. Mutatványos volt az apám, a nagyapám, de talán még annak az apja is. Persze nagy a különbség. Valamikor csak ütött-kopott hintánk volt. Ma kinevetnének vele. Most pedig? Nézze meg ezt a fölszerelést! Körül vezet, megmutat mindent A kicsinyek hintáját, a nüdkeleaett kis kerékpárokat, az autókat, az elefántot, az autóbuszt, a lakókocsit és a vontatót. — így járom az országot. Erre spóroltam egy életen át Nincs már szükség a trombitára se. A lakókocsiban stúdió van. Hanglemez vagy magnetofon adja a zenét Mire mindezt megszereztem, eljárt fölöttem az idő... Látom az arcán, hogy várja az elismerést. — Ez bizony nagyon szép. — Szép... Mindenki ezt mondja, az unokáimnak mégse tetszik. Mások örömmel dolgoznának ilyen üzemben, de ők hallani se akarnak róla. Épp a minap kérdeztem tőlük, hogy milyen pályát választanak. Azt mondták, nekik mindegy, csak ne kelljen csavarogniuk. — Keserűen, mégis megnyugvással beszél. A lakókocsiból egy csinos lányka lép ki. Odajön hozzánk, és leül nagyapó mellé. — Mi szeretnél lenni? — Még nem tudom... — Mutatványos? — Az nem... — Miért? — Akkor örökké menni kell. Utazni, szerelni, aztán megint utazni. Azt csak nagyapó szereti ... Én majd otthon maradok Hercegszántón... Visszamegy a stúdióhoz. Az öreg mutatványos utánanéz. — Itt nőtt fel a lakókocsiban. Az anyatejjel együtt mindent itt kapott... Hiába, más idők járnak... Még tart a menet. Szól a zene, cseng a gyermekkacagás. Az öreg mutatványos mosolyog... K. S Űj általános iskolai rendtartás Az általános iskolai új rendtartás első, nyers kéziratát vitatták meg legutóbb annak készítői. A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, hogy a készülő új rendtartás az iskolát mint közösséget fogja fel, s az igazgatót — aki a közösség vezetője — tanácsokkal, útbaigazításokkal, irányelvekkel látja el. A régihez képest feltétlenül rugalmasabb, s szabadabb kezet ad az igazgatói feladatok megoldásához, A rendtartás szerint az iskola három rétegből: a pedagógusok, az ifjúság és a szülők közösségéből tevődik össze. Az új rendtartás is elsősorban a közösségi nevelés céljait szolgálja. A tervezetet előreláthatólag az ősszel — a tanév kezdetén — számos budapesti és vidéki iskolának megküldik. A tapasztalatokat, észrevételeket, a pedagógusok javaslatait összegyűjtik, és a rendtartás végleges formájának kidolgozásánál felhasználják. Az általános iskolák új rendtartása az új tantervekkel nevelési tervvel egy időben, 1963 szeptemberében lép érvénybe. (MTI) .■.v.w.v ___ H AZÁNK ERŐSEN FEJLŐDŐ IDEGENFORGALMÁBAN a Balaton egyre nagyobb szerepet játszik. A múlt nyá- n már csaknem kétmillió vendég fordult meg a Balatan- parton, köztük 25—30 000 kül- földL E hatalmas tömeg nagyobbik része a könnyebben megközelíthető, jobban kiépített, de természeti szépségekben a túlsó parthoz képest nem valami gazdag somogyi oldalon élvezte a magyar tengert. Helytálló az a szólásmondás, hogy a somogyi part fő értéke az, hogy innen a legszebb a veszprémi oldal. ÁH ez a megállapítás Szántódra is, hisz a Balaton-part legvonzóbb része, a Tihanyi-félsziget innen nézve bontakozik ki legteljesebb szépségében. Különösen megkapó látvány tárul elénk, ha a szántód-kőröshegyi vasútállomástól kb. egy km-re eső, enyhe domboldalon fekvő Szántód- puszta legmagasabb pontjáról tekintünk a híres révcsárdán keresztül a szemben elterülő félszigetre. Szinte érzi az ember, ha ide feljön, hogy olyan helyen áll, melynek nemcsak múltja van, hanem jövője is. Az egyik ügyes kis balatoni kalauzban (Somogyi séták, Ba- latonföldvár) a következői!: olvashatók: »Szántódpuszta kirándulóhelyként ismert területe a déli partnak. Különösen annak érdekes, aki régi mező-1 gazdasági építkezések iránt is érdeklődik. Múltja évezredes. 1055-től 1945-ig a tihanyi apátság birtoka »ott. A török hódoltság idején elpusztult, de már a XVIII. sz. elején virágzó major is létesült a helyén... Az épületcsoport valóságos szabdtéri múzeuma a korabeli1 mezőgazdasági építkezésnek. Könnyen megközelíthető, s idillikus Balaton menti fekvése miatt egyenesen hivatva van, hogy környékét és épület tevt műemléki területként védi- jük, és mint mezőgazdasá kultúránk egyik ritka ti nelmi emlékét idegenforgalmi látnivalóvá tegyük,« SZANTÖD-FÜRDÖTELEP, illetve a mögötte fekvő Szán- tódpuszta valóban kivételes adottságokkal rendelkezik. A Balaton könnyen elérhető déli partjának felső részén, a Balaton központjához, Siófokhoz is egészen közel fekszik. Nyaralásra, kirándulásra Szántód igen alkalmas, szép környékkel rendelkezik. Szárttódpusz- ta mögött — a Balaton-parttól csak néhány száz méterre — turisztikára kiválóan alkalmas lomb- és fenyőerdős vidék terül el a 2—300 méter magas Csikászóva’l, Öreghajlással és Kőrösheggyel. E hely különben már több, mint száz évvel ezelőtt betelepített jó hírű borvidék volt. Mint említettük, pontosan Szántóddal szemHen leriil el a Tihanyi-félsziget. Ennek igen nagy a vonzóereje: nyári vasárnaponként több ezer látogatója van. E kirándulók egy része bizonyára meglátogatná Szántódpusztát is, főleg, ha ott (3) is lesz valami olyan látványosság, érdekesség, mint a túlsó parton egypár évvel ezelőtt ügyesen berendezett Tihanyi Múzeum. Tihanyt az innenső parttal a Szántódpuszta alatt néhány száz méterre levő kompjárat köti ö-sze. Itt járt át annak idején túlsó parti gazdaságaiba Szántódpusztát a Benedek-rendtől bérlő Pálóczi- Horváth Ádám, a Dunántúl ismert népies költője. Itt kelt át egyszer — furfangos módon kikerülve a pandúrok figyelmét — a híres somogyi betyár, Sob- ri Jóska is, ahogy ezt Eötvös Károly »-Utazás a Balaton körül« c. könyvében meséli. A kampállomás bejárója előtt áll a régi híres révcsárda ellátva Csokonai Vitéz Mihály és Pá- lóczí-Horválh Ádám emléktábláival. Ezt a csárdát jól be lehetne kapcsolni az idegenforgalomba. MAGÁNAK A SZÁNTŐD- PUSZTAI MAJORNAK és közvetlen környékének színvonalas, látványos idegenforgalmi hellyé való kiépítésére már csak azért is múlhatatlanul szükség van, mert a Balaton idegenforgalma állandóan nő, s a nehezen megközelíthető Csillagváron kívül a somogyi parton nem tudunk semmi különösebb látnivalóval szolgálni. Bizonyos, hogy a szántód- pusztrí agrár-műemléktelepnek nagy sikere lenne. Dr. Szabó Miklós, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos kutatója. (Folytatjukj „Bankbiztonság" A napokban budapesti szakemberek ellenőrizték megyénk takarékszövetkezeteit. Nagybajomban, Bühö- nyén és Kéthelyen példás renddel, pontos ügykezeléssel és jól szervezett vagyonvédelemmel találkoztak. Nem így a balatonmáriai takarékszövetkezetnél. Igaz, a bankbiztonság „tökéletes” volt, ugyanis a pénztárosnő mellett, a páncélszekrény előtt egy hatalmas kutya mordult a belépőkre, és ínyét felhúzva ugrásra készen ült. A vendégek meglátva a felbőszült állatot — biztos, ami biztos — sürgősen elhagyták a helyiséget, és megállapították, hogy itt aztán van bankbiztonság. A kérdés csak az, hogy a kutya a pénztárt féltette-e, vagy az ellenőrzést érezte-e meg. D. Z. • » • Tűzzel-vassal a haladás ellen Tennessee állam Dayto i városkájában (USA) 1925- ben hírhedt per zajlott le: egy Scopes nevű tanárt bírói úton elítéltek amiatt, hogy növendékeit természet- tudományos alapon nevelte, és megismertette őket a darwinizmussal. Érdekes, hogy Tennessee állam büntető törvénykönyve azóta sem változott, mind a mai napig tiltja „bármiféle elmélet oktatását, amely tagadja a világ teremtését, ahogyan az a bibliában van megírva”. A Iegsajátossaibb az egészben, hogy Dayton városkájában, a hírhedt per színhelyén a törvény hasonló szigorral tiltja máig is az alkoholfogyasztást. Ennek ellenére szeszes italt bárki büntetlenül fogyaszthat, de Darvinról egyetlen szó sem eshet az iskolákban. Nem tízes o tizes ha gyűrött? Van egy étterem Kaposváron, ahol a pincér nem éri be any- nyival, hogy megszámolja a vendégtől kapott pénzt, hanem a papírbankó gyűrődési fokát is szemügyre veszi. S hogy az utóbbi milyen sokat nyom a latban, azt az alábbi példa bizonyítja. — Tessék mondani, ezt a tízest már nem lehetne jobban összegyűrni? Fölnézek a pincérre, s tekintetem a kezében tartott papírpénzen akad meg. Egy pillanatra eszembe jut: hát én eddig csak úgy simán elfogadtam a gyűrött papírpénzt, s még csak nem is gondoltam arra, hogy ebből kellemetlenségem származhat, De ki tudja, hátha a pincérnek mégsem szabad a gyűröttet elfogadnia? Egy másik, »keményebb tartásit-* tízest nyújtok feléje, de ő mentegetőzve mondja: — Ne tessék fáradni, nekem ez is jó. Csak tetszik tudni, a főnököm nem szereti, ha gyűrött pénzzel számolok el... Furcsa ember lehet a főnök. Hogy a vendégek gyűrődésmentes bankóval fizethessenek, ahhoz ő is hozzájárulhatna: mondjuk, minden asztalra szereltethetne egy miniatűr villanyvasalót. Akkor aztán a vendég egy kicsit vasalna, mielőtt a pincér bevasalná rajta a pénzt.. • — hf — Somogyi Népiéin Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, IS-XL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Laíinka S. u. 2. Teie/on 15-lfj. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEP» LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megvei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Laiinka S. u 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U ■%
