Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

Péntek, 1962. június 22. 3 SOMOGYI NÉFDAT SZÉP SZÓVAL Elindulok a buszmegái lóhoz, és magammal viszem azokat az élményeket, amelyeket eb­ben a fomyódi járásbeid kis községben, Somogybabodom szereztem. Eleinte azt hittem, hogy legtovább annak a He­ves megyei dinnyetermesztő szakembernek az alakja ma­rad meg bennem, aki a tsz dinn yefö 1 d jenek közepén ütötte fed érdekes faházikóját. Majd azt gondoltam, hogy amikor ez a község jut eszembe, ak­kor mindig az egy sor házból álló falu képe villan föl ben­nem, amint óriáskígyóhoz ha­sonlóan elnyúlik a Lellére ve­zető műút mellett. Mire a megállóhoz érek, már tudom, hogy ha Somogybabod nevét említik, akkor először a fiatal tanácstitkárnak, Németh Lajos­nak a szavai jutnak eszembe. Ezt mondta: »Sose gondoltam volna, hogy ilyen hamar egye nesbe jön a mi falunk, hogy már 1962 nyarán elmondhat­juk, hogy nagyon szépen halad előre a közös gazdaság. Ez an­nak köszönhető, hogy másfél évvel ezelőtt szép szóval kezd­tük el nevelni az embereket.« Sokáig kutattam, mit kell ezen érteni. S a falu irányítá­sában a tanácsra háruló, lát­szólag egyszerű, de valójában nagyon szerteágazó, bonyolult feladatok boncolgatása közben rábukkantam egy jelenségre, s ennél hosszabban időztem. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a járási tanács vb-elno- ke, Bagó László és a vb-titkár, Szokola Károlyné sokszor meg­fordul a Babodi Községi Taná­cson. Nem öltenek ilyenkor valamiféle hivatalos ábrázatot, hanem leülnek a tanácselnök­kel és a titkárral, s szinte csa­ládias légkörben beszélgetnek velük a falu életéről, gondjai­ról. A kis Bábod tanácsának vezetői eleinte nem akartak hinni a szemüknek, hiszen ko­rábban egy ilyen járási ta­nácselnöki látogatás nem volt több udvariassági gesztusnál. De csakhamar meggyőződtek arról, hogy a járási tanács ve­zetői segítő szándékkal rend­szeresítették látogatásaikat. Előkérik ilyenkor az aktákat, és abban a néhány órában, míg a községben tartózkodnak, mélyrehatóan foglalkoznak a Vizsgamunka: Go-Kart A T3. Vállalat érdekes ték meg sz. Autóközlekedési utolsó éves tanulói vlzsgamunkákkal lep- oktatóikat. Ságvári Károly és Szalui Ferenc vég­zős tanulók például Hahóti Lajos másodéves társuk segít­ségével egy Go-Kart kocsit ké­szítettek. Könyveket, folyóira­tokat böngészgettek, mielőtt hozzáfogtak a kis jármű sze- netéséhez. Kartati József, Biczó Jó­zsef esónakmotort készített. Akárcsak a Go-Kart, ez is nagyszerűen működik. .Jobbá­ra használt vagy hulladék­anyagból készültek a gépek. Néhány nehezen beszerezhető alkatrészért még Budapestre is felutaztak a lelkes fiatalok. Munkájukat az ipari tanulók kiállításán is bemutatták; A Go-Kart és készítői. falu ügyes-bajos dolgaival. Elmondják, hogyan szélesítse a tanács a demokratizmust; hogy szép szóval hassanak az emberek tudatára; hogy a ta­nács állandó bizottságainak tagjai egy-egy ülésre kint a földeken szerzett tapasztalatok­kal jöjjenek el, és azokról tár­gyaljanak. Szóba kerül az is, hogy hogyan segítsék a terme­lőszövetkezetei Nem egy ilyen beszélgetés alkalmával a panaszok kivizs­gálásával, elintézésével is foglalkoznak. Arra tanítják a titkárt meg az elnököt, hogy a falu lakóinak ügyes-bajos dolgainak elintézését tegyék munkájukban az első helyre, s minden akta elintézése után jegyzőkönyvben foglalják ösz- sze, hogy mit tettek az ügy­ben. Egyetlen akta sem poro­sodhat meg, nem kallódhat el, mögöttük az embert kell lát­ni. És az emberek dolgaival lelkiismeretesen kell foglal­kozni. Így zajlanak le ezek a taní­tó beszélgetések; így, szép szó­val mondják el a járás vezetői a községi tanács tagjainak is, hogy mit kell még javítaniuk munkájukon. Akadtak Babodon, akik azt kérdezték, mire jó az, hogy a járási tanács vezetői ahelyett, hogy utasításokat küldenének, kijönnék a községbe, és szinte megkérik beosztottaikat, hogy ezt így meg úgy csinálják. Ám egyszer csak azt tapasztalták a faluban, hogy a tanácstitkár és az elnök hajnalban kimegy a mezőre a -kapálok közé be­szélgetni az anyagi ösztönzés módjairól. Nem tartott sokáig ez a közvetlen beszélgetés, de másnap hajnalban már két­szer annyi asszony indult i földekre dolgozni. Ettől kezd ve a tanácsülésre nem úgy hívták meg a tanácstagokat, mint régen, hanem a tanács- titkár nyakába vette a falut, fölkereste a tanácstagokat, be­szélgetett velük a feladatokról az ülésről. Gyakran elment a családokhoz is. Ennek köszön­hető, hogy 6—7000 forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek családonként a járdaépíté­seknél. Azelőtt talán sohasem tették meg a községi tanács vezetői, de most nemegyszer fordult elő, hogy megállítanak két-három embert az utcán és beszélgetnek velük mindenről ami a falu és az emberek egyéni életéhez tartozik. Amikor felülök az autóbusz­ra, s visszatekintek, úgy ér­zem, mintha a XXII. kongresz- szus anyagában lapozgattam volna mialatt a fairjvai ismer­kedtem. Szegedi Nándor Tejet, kukáét, bort mérhet a magyar „automata csapos“ A kereskedelem és a vendég­látóipar több üziemében pró­bálkoznak az önkiszolgálás meghonosításaival. Síhez sok­féle automatát szereztek be külföldről. E módszer elter­jesztését azonban az import be­rendezések magas; ára akadá­A Székesfehérvári Finomme­chanikai Vállalat most elké­szítette az első magyar folya­dékadagoló berendezést, amely különösen a vendéglátóiparban segíti az önkSszoigálást Az »automata, csapos« formára ugyan nem közelíti meg az iga­ziakat, de szó nélkül, mindig egyforma pontossággal szolgál­ja fcí vev®t Tartályában egy­szerre 20 Éter folyadék, tej, kakaó vagy bor tárolható. Az egész berendezésiből — amely egy műszerfalhoz hasonlít — tulajdonképpen, csak az ellen­őrző tartály és egy csap Ját­szik. A vendég külön eme a célra készített érmével hozza működésbe az automatát A hitelesített kis tartály a sze­me láttára telik meg; s ezt gombnyomással ürítheti poha­rába. (MTI) Áll a traktor, áll. A kálmáncsai Aranykalász Termelőszövetkezet nemrég értesítést kapott a Barcsi Já­rási Tanácstól, hogy rövide­sen gépszemlét tartanak ná­luk. Mayer Lajos, a tsz me­zőgazdásza azonban csak a szemle előtt néhány nappal szerzett tudomást erről. Azon nyomban intézkedett is, hogy az erő- és munkagépek rend­ben legyenek. De mit lehet tenni ilyen rövid idő alatt? A majd két hónapja haszna­vehetetlen XJTOS traktorba nem tudtak máról holnapra »lelket« önteni, így a szem­lére hibásan állították a töb­bi traktor közé. Pedig nagy szükség volna Kálmáncsán erre az erőgép­re is? trágyát hordanak a mezőre, és homokot szállíta­nak a kombájnszérű beton­alapzatának elkészítéséhez. Ezt a munkát fogatokkal kénytelenek végezni, mivel a traktorhoz sehol sem kaptak alkatrészt. Ugyanez a hely­zet a fűkaszákkal is. 20 hold rétje és csaknem 100 hold vetett takarmánya van a termelőszövetkezetnek, s úgy tervezték, hogy ennek túl­nyomó többségét gépekkel kaszálják le. Most, amikor elérkezett a kaszálás ideje, a négy fűkasza közül mindösz* sze kettőt tudnak használni, a másik kettőt javítják ... H. R A fogyasztó issza mega levét... Lehet, hogy pusztán téve­désről volt szó, mégis bosz- szankodott a nagyatádi föld­művesszövetkezet bambiüze­mének vezetője. Nyakukon a nyár; a citromszörpöt meg az egyéb üdítő italokat úgy megszerettek a környékbe­liek, hogy már szinte hozzá­tartozik a mindennapi fo­gyasztási cikkekhez. Nyáron persze sokkalta több kell be­lőlük, s nem szeretnék ki­elégítetlenül hagyni az igé­nyeket. Hogy ne legyen fönnaka- iás az ellátásban, az idény­re 21 000 darab üveget vásá­roltak a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Köz­ponttól. Az üvegek meg is­érkeztek, zárócsatjaik azon­ban apránként jönnek. Még ez sem volna baj, hiszen egy­szerre úgysem szerelhetik fel őket mind a 21 000 üveg­re. Először 6500 darab csat érkezett, s mire az elfogyott, jött a körvetkező szállítmány. Éppen jókor, mert kellettek már az új palackok. Amikor azonban kibontották a ládá­kat, kiderült, hogy az 5100 darab csat másfajta üvegre való. Küldhették vissza, a várhattak tovább. Egy kis tévedés történhe­tett a központi vállalatnál, tán figyelmetlenség, ki tud­ja, Annyi bizonyos, hogy — noha mi csupán a bambiüzem vezetőjét láttuk bosszankod­ni — sokan mérgelődtek, mert nem tudták, miért nincs Husi. Bosszankodtak, mert bambi helyett csupán má­sok mulasztásának a levét ihattak meg R. R A% Irmákra is szükség van... i Mihály — Becse Károlyt 1 hogy Gyulából nagyobb anya­gi áldozat. nélkül nemcsak jó mezőgazdasági szakmunkás lehet így, hanem még a fa­lut sem kell elhagynia, hogy szakmájában dolgozhasson. Kelevízen is szükség van nö- vényépoló szakemberekre. Gyula nem mondott ellent édesanyjának, mert kedvet érez ehhez a munkához, s a faluból sem akar elmenni, mint apja meg testvére tette. Ezzel egyike lett annak a ti­zennyolc fiatalnak, aki a mar­cali járásban hasonló lépésre szánta el magát. Gyula mit sem tud arról, hogy a marcali járásban nem tizennyolc, hanem negyven tanulót kellene leszerződtetni. Ö csak azt tudja, hogy me­zőgazdasági tanuló lett, és örül, hogy van előtte cél. . . , ____, .___. , i Büszkén mondja, hogy isko­A vietnami főhadnagy í latámai - még azok is, akik ww/i rf-ír-« two! 1 rfti i vr» i lit- wnrmm ? Gyulával járom Kelevíz ut­cáit. A 15 éves legényke most már nyugodt, a Marcali Járá­si Tanács Mezőgazdasági Osz­tályán ugyanis nyélbe ütötték fölvételét a mezőgazdasági tanfolyamra. Aláírta a tanu­lószerződést. Három év múl­va tehát szakmunkás-bizo­nyítvány lesz a kezében. Utá­na szülőfalujában fog dol­gozni, szakszerűen végzi majd a növényápolást. A szerződés létrejöttében nagy szerepe volt édesanyjának is. Amikor megtudta, hogy jelentkezőket keresnek a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam­ra, Marcaliba utazott, és le­szerződtette a fiát. Élelmes asszony lévén rögtön látta, Somogyi mellé gurult. Szörnyű látvány volt... A tiszt arcára ráfagyott a mosoly, szája nyit- ♦ tározását. ! ipari tanulónak mennek, elismeréssel nyugtázták elha­AZ 57081-ES égíonísfa va maradt __ _ __ A vietnamiak ezután légió-t nistáfe után kutattak. Csupán néhányan voltak már életben a nyugati falnál. Ä szabadsághar­cosok végeztek velük.». Somogyi csöndben lapult a helyén. Patakzottak könnyei... Fájdalma kezdett elviselhetet­lenné válni.». A vietnamiak az erőd átfé­Gyula játékosan lépked Készségesen mu­tatja meg, hol lakik Szöllösi Irma és Szemes Irma, akik ugyancsak szeretnének mező- gazdasági — mégpedig kerté­szeti — szakmunkás-bizonyít­ványt szerezni. Az ő ügyük azonban korántsem látszik olyan egyszerűnek, punt Szi­Voltafc olyanok, akik azt szemmel nézett körül, aztán he- borotvaéles kés ... A keleti fa- mondták: vége a támadásnak, lyetteséhez fordult Ion már nem volt egyetlen élő De tévedtek, mert mintegy 10 — Hadnagy úr, tíz embert légiós sem, a hadnagy vala- sütéséhez kezdtek, amikor csa­percnyi szünet után újra kéz- vigyen magával innen, a nyu- mennyi embere elesett i— _ patszállító repülőgépek zúgása dődött... Gránátok robbantak gáti falról, és azonnal mdul- ^ egyik vietnami szabad- hallatszott A bennszülöttek t a fölismerhetetlenné vált ud- jón a 'keleti szárny megsegítő- ságharcos — főhadnagyi egyen- ‘ varon, tépték a már szinte sere. ruhát viselt — futás közben fedezékbe húzódtak.», rommá lőtt falakat. A hadnagy futó léptekben el- rántotta elő zubbonya alól a Az ejtőernyősök pillanatok {kertekben nyolc különböző faj­Az össztűz után hatalmas indult a bej árat felé. A tíz lé- vietnami zászlót, és a zászló- alatt ki ugráltak gépeikből, és |ta szamócát érlelt meg a jú­hangorkán hallatszott; a viet- giós utána. A sor legvégén So- rúdhoz sietett. Éles pengéjű ké- százával lebegtek a levegőben. Iniusi nap. A nyolc fajta egy namiak rohamra indultak a mogyi futott. «as- «> fawiHc. c^íi-ta maid le- _ _ l-x___„„a—i. „ n yugati fal ellen. geti Gyuláé. Szöllösi Irma és édesanyja nem tudja, milyen feltételek szükségesek a tan­folyamra való felvételhez. Bi­zonytalanságot tapasztaltam Sziemes Inmáékmál is. Arról beszélnek, hogy úgy látszik* Irma nem szerezhet kertésze­ti szakmunkás-bizonyítványt. De hogy milyen más mező- gazdasági munkában nyerhet­ne hasonló képesítést, arról tájékozatlanok. Tanácstalansá­gukban írtak Budapestre. Ira­taikat bevitték Marcaliba az illetékesekhez. De választ se­honnan sem kapnak arra vo­natkozólag, hogy Irmának mit kellene tennie. Hej, ha valaki kézbe venné ezt az ügyet, és utat mutatna a bi­zonytalankodó lánynak! Gyula arról beszél az utcáa» mellettem, hogy hány fiatal ment el a faluból Pestre, és ki tudná elsorolni, hogy még hány városába az országnak. A felnőtt komolyságával hoz­záteszi: — Csak mi, általános iskolások maradtunk isbt — Milyen jó — gondolom —, hogy Gyű szí már nem akarja otthagyni a faluját; De figyelem, felnőttek, szülők, népnevelők, oktatók és tanfo- lyamszervezők! Nagy szükség lenne a még bizonytalankodó Irmákra isi Sz. N. „Vizsgáznak” a szamócafajták A mezőgazdasági üzemek | gyümölcsöseiben és a háza sét a földbe szúrta, majdl le- A vietnamiak azonnal megkezd- {része külföldről származik, a- —- A kapunál hatalmas lövöldö- eresztette a francia zászlót, és .. njlftöbbit évtizedekkel ezelőtt itt­A főhadnagy a negyven lé- ^és folyt, néhány bennszülött felhúzta a vietnamit... Amint ték a tüzelést. Az ejtőernyősök:|don nemesítették, de a fajták giósból harmincat ide irányi- már bent volt az erődben... a zászló felkúszott a magasba, közül sokan nem értek élve föl- -tényleges értékét, jó és rossz Hogy a hadnagyék hamarabb egy percre szinte minden har- det... Akik az erődön kívül -tulajdonságait eddig még nem jussanak a keleti falhoz, egy cos megmerevedett; áhítattal szálitak azoknak sem volt§ vették pontosan számba, pajtához hasonló, súlyosan sé- nézte a lobogót. Néhányuk sze- ’ . 1ÄH. 1h | Az idén megkezdték a sza­rült épület alatt futottak eL méhen könny csillogott. Egyi- S!0K hatra. Meg mielőtt e e- {mócaf a jták »vizsgáztatását«. A Kilencen átjutottak rajta, de kük sem vette észre az erőd pa- lyezkedtek és tüzelőállást vet- {Mezőgazdasági Minősítő T~4'~ tott. Ezek között volt Kovács és Somogyi is. Kovács elfoglalta helyét a falon a többiekkel együtt. — Tűz! Tűz! — ordította a főhadnagy. Kovács oda célzott, ahol a legsűrűbben voltak a vietna- tán összeroskadt az egész. az épület nem bírta tovább; rancsnokát, aki mint bőszült tek volna fel, gyilkos géppus- |zet kísérleti állomásain egyik gerendája leszakadt, az- bika rohant oda a nyugati fal- ártalmatlan-! Inté­azo­nos körülmények között nevel­ték a különféle szamócákat. Valamennyi elterjedt szamó­cánál jobbnak ígérkeznek a Fertődi Kutató Intézet új hib­ridjei. A bogyósgyümölcs-ne- mesítésben most első ízben al­kalmazott beltenyésztéses mód­szerrel valószínűleg olyan faj­tákat sikerül előállítani, ame­lyek jói megfelelnek a nagy­üzemi termesztés és a szállítás követelményeinek. Egyelőre csak 40—50 tő van belőlük, de ezek igen bőtermőnek mutat­koznak. tói, villámgyorsan kihúzta a rá- Somogyi érezte, hogy valami földbe szúrt kést, és egy szem­miak, aztán meghúzta a vaszt. reccsent... Talán A következő pillanatban ce tört el, talán bordái? ___ g éppisztolysorozat szelte ke- sem tudott moccanni a tető fej elgurult. ~ resztbe csípőjétől a váltéig a alatt... Irtózatos gyengeség A következő pillanatban egy fiatal magyar fiú testet... fogta el, de életösztöne nem teljes góppisztolysorozat járta ná. Viszonylag azok jártak leg- ♦ Hangtalanul bukott előre... Hirtelen riadt ordítás hallat­szott. — Főhadnagy úr! Támadás a keleti szárny ellen! a hátgerin- pillantás alatt levágta a főhad- jobban, akik az erdőben értek { adói? Meg hagy fejét... A törzs eldűlt, a földet. Ezeket is lőtték a benn- | szülöttek, ők azonban eldobál- { ták fegyvereiket, és elmenekül- ♦ hagyta, hogy elemyedjen ... átaz eíőd parancsnokának tes- tef.aZ erd° me)y!^e’ \‘ A 400 I Nyugtalanul figyelni kezdett... tét... Szólt a géppisztoly, amíg ejtőernyős közül ok, nehanvan . Szólni akart, de nem jött hang az utolsó golyó is ki nem re- a torkán ... pült belőle a francia főhadnagy A vietnamiak özönlöttek be- földön elnyúló testébe... A felé. Szinte mindegyiknél ott sorozat szint • ité'ú :: 't- ha maradtak életben ... A vezérrepülőgép parancsno a bömbölt. A parancsnok vérben forgó volt a hatalmas kup-kup, a a franciát... (Folytatjuk,J : A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT PÉCSI KIRENDELTSÉGE folyó hó 26-án, kedden műszaki becslési napét tart. A megkereséseket a Magyar Hirdetőbe szíveskedjenek leadni. (41923)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents