Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. május It. P Uj iparágakra terjed át a spanyol dolgozók sztrájkmozgalma Madrid (MTI). A hetek óta tartó spanyolor­szági sztrájkmozgalom újabb iparágakra terjed át. A ható­ságoknak egyes esetekben si­került ugyan a dolgozókat erő­szakkal arra kényszeríteni, hogy ismét visszatérjenek munkahelyükre, de máshol a munkások tömegével csatla­koznak a sztrájkolókhoz. Jelentéseik szerint a barce­lonai textilipari dolgozók mun­kabeszüntetése átterjedt a fémipari üzemeikre és a bar­naszénbányákra is. Barceloná­ban sztrájkol az ottani autó­gyár 8000 munkása is. Portugáliában tovább tart a diáksztrájk Lisszabon (MTI). , Portugáliában tovább tart hz egyetemi hallgatók sztrájk­ja. Az AP összefoglak) jelen­tése szerint kedden délután mintegy 3000 diák hallgatta meg Lindley Cintra tanár be­számolóját a helyzetről és lel­kesen megtapsolta a diákság­gal együttérző professzort. Amikor Costa Leite tanár a Hatóságok nevében akart fel­szólalni, a diákok hátat fordí­tottak a szónoki emelvénynek és eltávoztak a gyűlés színhe­lyéről. Jóllehet a rendőrség nagy készültséggel vonult ki, összetűzésre nem került sor. Cordpva tartományban 4000 bányász tette le a munkát. Madridban az épületek fa­lain a következő jelszók jelen­tek meg: »Éljen a köztársa­ság!« »Éljen a demokrácia!« Bilbaóban — ahol jelenleg csaknem 50 000 munkás sztráj­kol — a hatóságok a napokban 350 dolgozót vettek őrizetbe. A rendőrök sorra járták a mun­káslakásokat és megkísérelték, hogy a munkásokat erőszakkal rábírják a sztrájk beszünteté­sére. Az asturiai bányavidékről számos munkást az ország más területére toloncoltak át. A spanyol fővárosban egyéb­ként hamarosan sztrájkba lép­nek a közlekedési dolgozók. A rendőrség már meg is szállta az autóbusz és villamos kocsi­színeket. Az is ismeretessé vált, hogy a madridi építőipari munká­sok a közeli napokban meg­kezdik sztrájkjukat. Az AFP értesülése szerint, a múlt héten Barcelonában le­tartóztatott diákok közül 3Ö-at katonai bíróság elé állítanak. Valenciában erőteljes diák- tüntetésre került sor. A rend­őrség durván a tüntetőkre tá­madt és 60 fiatalt őrizetbe vett. A madridi nők keddi tün­tetése sorén a hatóságok 50 személyt tartóztattak le. A foglyok között van Éva Sastre, Alfonso Sastre drámaíró fele­sége és Concha Lagos költőnő is. Amerikai hírügynökség az Adenauerhez intézett Kennedy tevéi tartalmáról Washington (MTI). Kennedy elnök kedden Adenauerhez intézett levelet nyújtott át Grewe washingto­ni nyugatnémet nagykövetinek. A levél tartalmát természete­sen nem hozták nyilvánosság­ra. Az UPI hírügynökség kom­mentátora rámutat, Kennedy- nek az a véleménye, hogy Hruscsov szovjet miniszterel­nök nem fogja ismételten ' el­halasztani a békeszerződés megkötését az NDK-val, mart ha időközben nem jön létre valamilyen kelet—nyugati megállapodás, újból kiéleződ­hetik a nyugat-berlini válság. Kennedy elnöknek továb­bá az a véleménye, hogy Amerikának joga van a saját biztonsága érdekében tárgyal­ni Nyugat-Berlin kérdéséről a Szovjetunióval. A levél mind­ezeket a véleményeket kifeje­zésre juttatja — hangoztatja az UPI. Lemondott a francia kormány öt tagja Párizs (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint szerdán reggel a fran­cia kormány több tagja ■be­nyújtotta lemondását. A mi­niszterek az MRP (Köztársasá­gi Népi Mozgalom) tagjai. Közülük Pierre Pflimlin, a párt elnöke, az afrikai orszá­gokkal való együttműködés ügyeinek államminiszteri tiszt­Angol lapok De Gaulle keddi beszédéről London (MTI). Az angol közvélemény és a sajtó fagyosan fogadta De Gaulle keddi beszédét. Londoni diplomáciai körök­ben meghökkenést keltett De Gaulle beszéde, amely súlyos csapást mért az angol—ameri­kai diplomáciára. De Gaulle úgy beszélt a Párizsi—Bomn.- tengelyről, hogy Angliát tel­jesen kizárta. Ez megerősítette a londoni hivatalos körök ama aggodalmát, hogy olyan alku fog létrejönni, amely felborít­ja a közös piacba való belé­pést célzó angol erőfeszítése­ket. Berlin ügyében De Gaulle úgylátszik kereken visszauta­sította az úin. csomagalkut. Daily Telegraph: De Gaulle beszéde régóta ismert nyo­masztó gondolatokat ismételt meg. Az Anglia számára leg­fontosabb kérdés: a Közös Piacba való belépés tekinteté­ben azonban továbbra is tisz­tázatlanul hagyja a francia ál­láspontot A Times kiemeli, hogy az algériai tűzszünet megnyitotta az utat a belső zavar előtt, mert a bajokat nem lehet töb­bé elkenni azzal a kiáltással, hogy az állam veszélyben fo­rog. ségét töltötte be. Paul Bacom a munkaügyi, Robert Búron a közmunkaügyi, Joseph Fonta- net a közegészségügyi és Mau­rice Schumann államminlszte- ri tárcával rendelkezett. A miniszterek már kedden este elhatározták lemondásu­kat. A francia kormány szer­dán ülést tartott, az ülés előtt fél árával az öt MRP-párti po­litikus felkereste és tájékoz­tatta döntéséről De Gauíle-t. Az öt lemondott miniszter szerdán kiadott közleményé­ben azzal indokolta lemondá­sát, hogy nem értenek egyet De Gaulle elnök keddi sajtó- értekezletén ismertetett euró­pai politikájával. Valamennyi hírügynökség megállapítja, hogy a kormány több tagjának kiválása súlyos megrázkódtatást okozhat a francia politikai életben. Az MRP-nek a parlamentben 58 képviselője van, s ezért Pom­pidou kabinetjének fennmara­dása veszélybe került. De Gaulle 1959 januárjában bekövetkezett hatalomra jutása óta ez az első komolyabb sza­kadás a francia kormányban. Mint a hírügynökségek rámu­tatnak, az MRP sürgette a nyugat-európai országok po­litikailag egységes uniójának megteremtését, szorgalmazta, hogy ezt az uniót »nemzetek fölötti« hatalommal ruházzák fel. Hangolják egybe orszá­gainak külpolitikáját, katonai, szociális és kulturális politi­káját. De Gaulle elnök viszont egy lazább konföderáció, »a hazák Európájának« híve. Elgondolá­sa szerint az egyes országok­nak nagyobb önállóságot kell biztosítani, a közös problémák eldöntésében minden ország­nak vétójogot kell adni. A SEATO tanácsülése Bangkok (Reuter, AP, UPI, TASZSZ). A SEATO délkelet-ázsiai katonai paktum tagállamainak A tSyugal-SerüRbe vezető közlekedési utak A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok képviselői között hónapok óta foly­nak tárgyalások Nyugat-Berlin kérdésével kap­csolatban. Az utóbbi hetekben ismét szóba ke­rült a 481 négy­zetkilométer te­rületű és 2,2 mil­lió lakosú Nyu­gat-Berlin meg­közelítésének problémája. Nyu­gat-Berlin — me­lyet az USA, Nagy~3ritannia és Franciaország katonailag meg­szállva tart — a Német Demokra­tikus Köztársa­ság szívében fek­szik. A Német Szövetségi Köz- . társaság területe és Nyugat-Berlin között az 1945. évi potsdami szerződés értel­mében meghatá­rozott vízi, szá­razföldi és légi utak állnak fenn. A három nyugati hatalom közül Nyugat-Berlinben az Amerikai . Egyesült Álla­mok a tempelho- fi, Nagy-Britannia a gatowi, Fran­ciaország pedig a tegeli repülőteret üzemelteti. A N y ugat-B erlinb e vezető légi fo­lyosók szélessége 32 km, magassá­guk 3000 m. A lé­gi folyosókon ré­szint katonai, ré­szint polgári gé­pek közlekednek. A szárazföldi osszeKotterest vas­útvonalak és au- ■ — tóutak tartják fenn. Az autóutak közül a legfor­galmasabb a 175 km hosszú Helm­stedt—Nyugat-Berlin közötti autó- sztráda, amely a folyosók személy- és teherautóforgalmából 67 száza­lékkal részesedig, valamint a Hof •»Nyugat-Berlin közötti autósztrá­légi folyosó 5 cs icsmnovú/A da a forgalom 19 százalékával. A 240 km-es Lauenburg-Nyugat-Ber- lin autóútvonalon csupán polgári forgalom van. Ez utóbbi szakaszon az összautóforgalom 14 százaléka zajlik le. A teherszállítás szem­pontjából főleg a vasúti, vala­mint a vízi útvonal (Mittelland- csatorna) jön számításba. A meg­szálló hatóságok a Nyugat-Berlin- be vezető vasútvonalak közül helmstedti vonalat használják» 1>éI-Yiciiiaiti népe ■sesíi liagyja inasát... küldöttei a SEATO főhadi szálláséin, Bangkokban szer­dán rendkívüli ülést tartottak, amelyen a laoszi helyzettel kapcsolatos kérdésekről volt szó. A tanácsülés után közle­ményt adtak ki. Ebből kitű­nik, hogy Todd amerikai nagy­követ tájékoztatta a SEATO- tagallamokat az amerikai csa­patmozdulatokról. A közle­mény azt állítja, hogy ezek a lépések »összhangban állnak az Egyesült Nemzetek alapok­mányával«, és U Thant ügy­vezető ENSZ-főtitkáirt előzete­sen tájékoztatták. A tagálla­mok további tárgyalásokat folytatnak egymás között a so­rom következő tennivalókról — hangoztatja a nyilatkozat. Szerdán leszállt egy Bang­koktól körülbelül 160 kilomé­terre fekvő katonai repülőtér­re 12 amerikai Super Sabre- típusú sugárhajtású amerikai vadászgép. Közlemény szerint csütörtökön nyolc gép érkezik Thaiföldre. A Navarro nevű csapatszállító hajó, fedélzetén 1800 amerikai tengerészgyalo­gossal, a Sziámi-öböl felé kö­zelít. A 7. amerikai flotta szóvi­vője bejelentette, hogy az amerikai katonák a laoszi ha­tár közelében foglalják el ál­lásaikat. Khoman thaiföldi belügy­miniszter újságírók előtt kije­lentette, hogy a thai földre irá nyitott amerikai csapatok mel­lé előreláthatólag más SEATO- csapategységeket vezényelnek. Ezt megerősíti a Manila Chro­nicle című fülöpszigeti lap hí­re, amely szerint válogatott katonákból összeállított fü­löpszigeti zászlóaljat rendeltek készenlétbe, hogy Laoszba küldjék. Ez a zászlóalj részt vett a SEATO legutóbbi had­gyakorlatain. A Sydney Sun című ausztrál lap szerdai száma arról ad hírt, hogy Ausztrália valószí­nűleg bevetésre kész katonai egységet küld Thaiföldre, ha úgymond, a helyzet tovább romlik. (MTI) MARCONA ALAK lábánál fogva vonszol a dzsungel leié egy betömött szájú embert. Egy diemista katona bekötö­zött szemű gyermeket végez ki. Dél-vietnami kormányhű fej­vadász az amerikai kiképző tiszt irányításával szuronyt döf egy elcsigázott emberbe. A Der Spiegel nyugatnémet hetilap »Kennedy partizánjai« címmel hosszú beszámoló ke­retében közölte az említett ké­pet. A Spiegel cikke szokatlan őszinteséggel tárja fel, hogy az Egyesült Államok »csendes«, hadüzenet nélküli háborút folytat Dél-Vietnam szabad­ságszerető népe ellen. A cikk éppen ezért kiválóan alkalmas arra, hogy szembeállítsuk Boch- lennek, az Egyesült Államok kü 1 ügy minis zter-hely ett es ének egyik legutóbbi, őszintének alig mondható beszédével. A »szégyenlősködő« külügy­miniszter-helyettes mindenek­előtt igyékezett megvigasztal­ni azokat, akik felhördültek amiatt, hogy az amerikai repü­lőgépek egyre több »hősi ha­lottat« visznek haza Dél-Viet- namból. A megismétlődő kel­lemetlen eseteket igyekezetTje- lentéktelennek feltüntetni és az Egyesült Államok szégyen­letes szereplését tisztára mos­ni. Bochlen azt állította, hogy a dél-vietnami felkelők elleni hadjáratot nem az Egyesült Ál­lamok vezeti. A Der Spiegel nem ilyen szé­gyenlős. Május 9-i számában jó néhány tény felsorakoztatá­sával bizonyítja, hogy az Egye­sült Államok vezeti és irányít­ja a zsarnokság ellen fölkelt hazafiak irtását. »Az akció ta­valy nyáron kezdődött« — ír­ja a lap. Edward Landsdale generális az észak-vietnami ha­tár közelében egy kétezres lét­számú dél-vietnami és ameri­kai gerillákból álló harci cso­portot helyezett el.« AZ AMERIKAI KÜLÜGY­MINISZTER-HELYETTES ÜR azonban merészen fittyet hány a tényeknek, és kijelenti: »A valóság az, hogy mi nemcsak nem irányítjuk ezt a harcot, de részt sem veszünk benne.« Kü­lönös dolog ... De hát akkor honnan indulnak tízezer mér- földes útjukra az amerikai »hő­si halottak«? És kik akarják szögesdróttal körülkeríteni a Diem-féle zsarnokság ellen lá­zadó dél-vietnami falvakat? Kik küldik a dzsungelharcokra alkalmas amerikai helikoptere­ket, kik akarják vegyi anyag­gal kiirtaná Dél-Vietnam dszun- geleit, amelyek fedezéket szol­gáltatnak a felkelőknek? A Spiegel szorgalmasan felel ezekre a kérdésekre. Egyik ké­pén az egyesült államokbeli Fort Bragg »gerillakiképző- tábort mutatja be, amint a te­repsisakos amerikai katonákat Kennedy elnök személyesen megszemléli. A következő ol dalon Dél-Vietnam térképét látjuk: az amerikai katonai ak­ció főbb pontjait tünteti fel. E térkép szerint Na Rang a he­lyi kiképző és továbbképző köss- pont. Innen indulnak az or­szág legkülönbözőbb tájaira az amerikai fejvadászok. És az amerikai külpolitika jóvoltá­ból ezekről a helyekről indul­nak vissza az amerikai »hősi halottak«. Bochlen úr azt állította, hogy ez a nagyon is kétes ér­tékű katonai vállalkozás »nem amerikai, hanem saigoni terv«. Igaz lenne ez? A Spiegel mint­egy válaszként Kennedy elnök 1961. március 28-i költségveté­si beszédét idézi: » ... A geril­laháború az amerikai, védelmi politika legsürgősebb feladatai közé tartozik... Az ellenséget saját földjén kell megsemmisí­teni.« KENNEDY NEM TÉTLEN­KEDETT, szavait sietve tet­tekre váltotta. A dél-vietnami szabadságharcosok elleni há­ború vezetőjévé az amerikai hadsereg legfiatalabb generá­lisát, Rossont nevezte ki. Ros- son a második világháború ide­jén törzstiszt volt Dél-Vietnam- ban, és tapasztalatáért tartot­ták alkalmasnak a »név nél­küli hadsereg« vezetésére. »Saigoni terv«? Nem! Az amerikai imperializmus gyar­matosító törekvéseinek együk legújabb durva megnyilvánulá­sa: katonai hídfővé szeretné ki­építeni Dél-Vietnamot. Dient diktátor készségesen vállalko­zik e rút szerepre. Egy csöp­pet sem okoz lelkiismeretfur- dalást neki, hogy ezzel Dél- Vietnamot és megzsarolt népét egyaránt elárulja. A nép színe-java azonban fegyverrel is ellenáll. Egy pil­lanatra sem hagyja nyugton a betolakodó idegeneket és dics­telen szekértolóikat. A falvak­ban, a dzsungelekben minde­nütt forró perceket szereznek ellenségeiknek, és csapást csa­pás után mérnek az amerikai betolakodókra. A SZÉGYENLETES dél­vietnami »csendes« háború még az Egyesült Államokban is egyre nagyobb ellenállást vált ki. Neves tudósok, egye­temi tanárok és közéleti sze­mélyiségek nemrég levelet in­téztek Kennedy elnökhöz. Fel­szólították a »csendes« háború mielőbbi beszüntetésére, és az akkor még ellenzéki Kennedy 1954. április 6-án elhangzott szenátusi beszédéből is idéz­nek. »Pénzt, anyagot és embe­reket szórni Indokína őserdei­be a győzelem legtávolabbi ki­látása nélkül veszélyesen hiá­bavaló és önromboló ... őszin­tén hiszem, hogy semmilyen méretű amerikai katonai segít­ség sem képes Indonkínában legyőzni egy olyan ellenséget, amely mindenütt ott van, és ugyanakkor sehol sincs ..., amely rendelkezik a nép együttérzésével és titkos tá­mogatásával.« Ha mások okos intelmeit el­engedi is füle mellett Kennedy, legalább saját korábbi szavait komolyan vehetné ... M. B. Nyugat-Németországban tovább tart az áremelkedési hullám Bonn (MTI). Az áremelkedési hullám to­vább tart Nyugat-Németor- szágban. Különösen nagy mér­téket ölt a drágulás egyes fontos élelmiszereknél: a bur­gonya ára csaknem száz szá­zalékkal emelkedett, a főze­lékfélék pedig háromszor aLyan drágák, mint tavaly ta­vasszal voltak. Emelkedett számos iparcikk ára is: a kon­fekcióipar általában 5—10 szá­zalékkal növelte árait; a vas- és fémipar, valamint az elek­tromosipar is drágábban hoz­za a polgári fogyasztásra szol­gáló cikkeit piacra. Az élelmiszerek és iparcik­kek árainak egyre gyorsuló emelkedése világosan megmu­tatja — hangsúlyozza a Die Welt der Arbeit, a szakszerve­zetek lapja —, hogy Erhard gazdaságügyi miniszternek a szakszervezetek bérköveteléséi ellen indított támadása csak felbátorította a nagyipart, hogy egyre emelje árait. flr. Egyesült államok Kommunista Pártja elítéli a déikelet-dzsiai— amerikai katonai beavatkozást New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a washingtoni kormány délke­let-ázsiai katonai beavatkozá­sát (MTD Vasutas- és postássztrá/k Franciaországban Párizs (MTI). Kedden csaknem egész Francia- országban megbénult a vasúti köz­lekedés, majd a párizsi autóbusz- üzem alkalmazottai is csatlakoztak a 24 órás munkabeszüntetéshez. Szerdára a francia posta dolgozói jelentettek be 24 órás sztrájkot, amelyhez valószínűleg csatlakoz­nak a közalkalmazottak is. Pompidou francia miniszterelnök a szenátusban beszédet mondott, és ígérgetésekkel próbálta *-türe- lemre-« inteni a franciákat. A töb­bi között megígérte a közalkalma­zottak nyugdíjának felemelését és a bérek megjavítását. Pompidou néhány napon belül találkozni fog a szakszervezetek vezetői v®L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents