Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-16 / 112. szám
Szerda, 1962. május 16. 3 SOMOGYI A gálosfaiak újra a tavalyi utat járják? A Rákóczi Tsz irodája előtt arról beszélgetnek az emberek, hogy milyen rossz volt a múlt esztendő, alig 16 forintot ért a munkaegység, de még ezt sem fizették ki- nekik. A beszélgetők néha a magasba tekintenek, a felhőket nézik, még több esőt várnak. Kell az most nagyon, hogy * kikeljen a vetés, nőjön a kukorica. Igaz, tavaly is megnőtt, de egy része kapálatlan maradt, a traktorok leszántották. Mit várhatnak az idén? Gondoskodtak megfelelő mennyiségű gyomirtó szerről, mert kevés a munkaerő. Az elnök a trágyahordásnál segít, ott van a rakodók között. Vontatóval és fogatokkal szállítják a trágyát. Az asszonyok közül sokan az építkezésen dolgoznak, major készül az állomás közelében. Első pillantásra úgy látszik, mintha a gálosfaiak okultak volna a tavalyi tapasztalatokból, s most senki sem tétlenkedik, mindenki a legnagyobb szorgalommal dolgozik. Csakugyan így van-e? A kocsik alig egy-két ‘mázsa trágyával döcögnek végig a falun. Hogy miért nem raknak fel többet? Dombos ahatár, rosszak az utak — mondják. Arra viszont nincs magyarázat, hogy a takarmányos kocsik miért üresen mennek a mezőre, ahelyett, hogy trágyával megrakodva tennék meg az utat. Pedig ez a munka is sürget: az udvarokon felgyülemlik a szennyvíz, s a trágyának már régen a mezőn volna a helye. A naptár május derekát mutatja. Ilyenkor a magnak már a földben kell lennie, sőt sok helyen már egyelik a cukorrépát, sarabolják a cukorborsót Ám Gálosfán még mindig gondok vannak a háztáji földek körül. Mikor végez a vetéssel az a szövetkezeti gazda, akinek még a mai napig sincs rendezve a háztáji területe? Kiss Kálmánt arról értesítetté a tsz, hogy a tavaly használt háztáji föld egy részét köteles másnak átadni. De hiszen ő már elvetett rajta, kikelt a kukorica, s a köztes bab is a földben van! Az természetes, hogy a termelőszövetkezet vezetősége ragaszkodik az alapszabályhoz, és csak a törvényes mértékben ad háztájit Persze tavaly is megtehették volna ugyanezt, vagy ha már nem tartották meg az előírásokat, akkor az idén kora tavasszal jelölték volna ki a földeket! Ifjú Heim Józsefné arról panaszkodik, hogy a neki kimért háztáji föld gyenge termőképességű. — Vagy harminc éve volt trágyázva utoljára, mit tudok én azon termelni? — kérdi, és másik területet kér helyette. Meg kellene vizsgálni, hogy a sérelmek jogosak-e. A háztáji földeket bizottság jelölte ki és mérte föl. Tagja volt ennek az ellenőrző bizottság elnöke is. Most úgy fest a dolog, hogy a panaszok nyomán ellenőriznie kellene azt a munkát, amelyben ő is közreműködött. Vezetőségi ülésen jelölték ki a földmérő bizottságot — csupa vezetőségi tagakból, tanácstagokból és ellenőrző bizottsági tagokból. Helytelen az is, hogy a tsz elnöke a panaszosokat minden további nélkül a bizottsághoz küldi, azokhoz az emberekhez, akik kimérték a háztáji fölA földművesszövetkezetek igazgatósági elnökeinek legutóbbi értekezletén Horváth János, a MÉSZÖV elnöke értékelte a múlt évi és az idei első negyedévi munkát. Vázolta azokat a feladatokat is, amelyeket a földművesszövetkezeteknek a SZÖVOSZ V. kongresszusa határozatainak alapján el kell végezniük. A beszámoló eredményes vita alapjául szolgált. Rámutatott arra, hogy bár alapjában véve jól dolgozott a földművesszövetkezetek többsége — megyei szinten a felvásárlási tervet 104,1, a kiskereskedelmi forgalmi tervet 100,6, az ipari termelési tervet 110,3, a részjegynövelési tervet 140 százalékra teljesítették —, azonban még sok olyan fmsz akad, amely csak 80—90 százalékra tett eleget kötelezettségének. Épp ezért a tanácskozáson elsősorban a hibák megszüntetésének módjáról volt szó. Horváth elvtárs főleg a forgalmi és a felvásárlási tervek teljesítésével és a szövetkezetek propagandamunkájával foglalkozott mélyrehatóan. Mind az áruforgalomnak, mind a felvásárlásnak rendkívül fontos szerepe van a lakosság ellátásában — mondotta. Ahhoz, hogy a tavalyinál feszítettebb terveket teljesíthessék a szövetkezetek, az eddiginél több kezdeményezésre van szükség. Ostorozta a tétlenséget. Példákkal bizonyította, hogy sok szövetkezet azért nem tudja teljesíteni a forgalmi tervet, deket. Pedig ő maga is megvizsgálhatná, ellenőrizhetné a bizottság tevékenységét, sőt így győződhetne meg igazán a való helyzetről. Lehet, hogy a múlt év tavaszán ugyanúgy örültek az esőnek a gálosfaiak, mint most. És azon a tavaszon is szépen fejlődött a kukorica, akárcsak ezekben a napokban. De ha az idén nagyobb jövedelmet akarnak elérni, s a tervezett 21 forintos részesedést biztosítani akarják, akkor jobban kell dolgozniuk. Éppen ezért az sem mindegy, hogyan igyekeznek a trágyahordással, és mikor rendezik végre a tagok háztáji földjét. Hernesz Ferenc mert felülről várják az ötleteket. Némelyik vendéglős arról panaszkodik, hegy képtelen teljesítem forgalmi tervét, viszont italboltjában egy falat étel sem kapható. A kiskereskedelem forgalmát csak úgy lehetne növelni — mondotta az előadó —, ha olyan árut szereznek be, amelyet keres a lakosság. Az egyik szövetkezet például annyi inget vett meg egyszerre, hogy szinte az egész megyének elég volna. Ilyen készletgazdálkodással nem lehet fölfrissíteni az árut, mert így elfoglalják a helyet más cikkek elől. A felvásárlásnál a tagsággal, a termelőszövetkezetekkel való szoros együttműködésre van szükség. Ügyeim kell arra, hogy jól szervezzék meg a szállítást, nehogy súlyos többletköltsége két idézzenek elő. A felszólalók közül többen azt kérték, hogy a lakosság jobb ellátása végett a nagykereskedelmi vállalatok szüntessék meg már végre a megkülönböztető eljárást, és megfelelő választékú vas- és ruházati cikkeket adjanak a falusi boltoknak. Sokan elmondták, hegy milyen feladatok megvalósításával akarnak eleget tenni a SZÖVOSZ V. kongresszusa határozatainak. Különösen sokat várnak a párt VIII. kongresszusának tiszteletére indított brigádversenytől. Ez eddig a balatonmáriai földművesszövetkezetnél bontakozott ki legjobban. A lakosság j b’i ellátásáért A múlt évi munkáról és az idei feladatokról tanácskoztak a földművesszövetkezeti elnökök égíonlsí a — Mi meg a Ban-Fart Nicolaus rabjai vagyunk — jegyezte meg ironikusan Gazsó. — Ugyan, hagyjátok már, állandóan vitáztok — tört ki Vámos. — Semmiben sem gyönyörködhetünk anélkül, hogy... Elhallgatott, és két méterrel odébb lódult. Hatalmas hullám ütközött/a hajó oldalának. — Mi ez? Egy tengerész jelent meg a fedélzeten. — Vihar készül — ordította. — Mindenki a hajófenékbe! A hajó kilengése egyre nagyobb lett. Sokan a korláthoz rohantak, másoknak még erre sem volt idejük, hanem ott helyben érte el őket a tengeri betegség. Gazsóék nagy nehezen lebotorkáltak a helyükre. Nyolcán voltak a fülkében: három magyar, három jugoszláv és két olasz. A hajó újabb lökést kapott. — Kapaszkodjatok! — Még jó, hogy itt vannak essek a... micsodák... — Strajfák — igazította ki Gazsó. — A hajó előző útja alkalmával bizonyára kitűnő arab telivéreket szállított, s ezek választották el a lovakat... Látjátok? ... Még arra sem érdemesítettek bennünket, hogy a rudakat leszedjék, és az ólat átalakítsák ember számára... Lovak, emberek ugyanabban a fülkében... Vörös megpróbálta tréfával elütni a dolgot. — Nyihaha ... — nyerített kedélyesen, s még rúgott is hozzá egyet. Senki sem nevetett rajta... A vihar fél óra múlva érte el tetőfokát. Künn erősen sötétedett, de a fülkében semmi fény nem volt. Vörös káromkodott, majd hatalmas nyögés jelezte, hogy ő sem bír tovább ellenállni a tengernek. Körülöttük recsegett, ropogott minden. A hajó hánykolódott, mint ágyában a lázas kisgyerek. A bal oldali fülkék felöl ordítás hallattezott, de senki sem indult megnézni mi az. Mindenki görcsösen kapaszkodott valamibe, még az ajtóig sem merészkedett el senki. Gazsóval szédült a világ. Minden pillanatban azt hitte, kiszakad a gyomra. Homlokát kiverte a veríték, örült, hogy sötét van, s nem láthatják ilyen állapotban. Éjfél felé alábbhagyott a vihar. A hajó ringása egyenletesebbé vált, de olykor egy- egy nagyobb hullám még mindig dühödten támadta oldalát. Szürkületre végképp elült a vihar, és felnyitották a hajóközi ajtókat. Gazsó úgy-ahogy rendbe szedte magát, s az ajtóhoz lépett. — Ezek után már nem tudok elaludni. Gyertek, nézzük meg a napfelkeltét, azt mondják, csodálatos. Az egyik olasz kivételével valamennyien csatlakozta'' hozzá. Elhaladtak a szomszédos fülke előtt, amelynek ajKét forint megmaradt... Ünnepélyes hangulat uralkodik a TRANSZVILL szerefL déjében. Szól a zene, a ragyogóan tiszta műhelyben vörös selyemmel letakart, virágokkal díszített asztal. Mellette egy láda ezzel a felírással: »Előre a szocialista műhelyeim elnyeréséért!« Az asztalon jókora kötegekben papírpénz, marokszámra az apró. A pénz mellett a munkások névjegyzéke. Az irodában Sugár Imre igazgató, Tóth József, az üzem párttitkára, Kiss Sándor művezető tanácskozik. — Sikerülni fog, nem lesz hiány -— mondja határozottan Kiss elvtárs. — öntudatosak, politikailag érettek ezek az emberek, és hosszú idő óta. együtt dolgoznak.;; — A szereidére tekint ma az egész üzem. Innen indul ki a legtöbb kezdeményezés. Itt kezdték el először a versenyt a szocialista cím elnyeréséért. A társadalmi munkában is az ő példájukat követték a többiek. Kívánjuk, hogy eredményes legyen ez a kezdeményezés is — szól Tóth József. Ezalatt a műhelyben megkezdődik a fizetés. Elfogódot- tan lépnek az asztalhoz a szereidé dolgozói, és veszik föl, kinek-kinek mi jár. Balogh Tibor a féleségével egyszerre lép az asztalhoz. A férj mintha egy kissé izgatott volna, valószínűleg ez az oka, hogy hét forintot otthagy. Félreteszik, majd reggel odaadják neki, Istvándi József az udvaron veszi észre, hogy ötven fillérrel több a pénze. Visszahozza. Kardos Ferencnek viszont húsz forinttal kevesebbet számfejtettek az irodán, mint amennyi járt volna. (Később megkapta a különbözetet.) Negyvenen vették föl így fizetésüket, összesen harmincezer forintot. A jövőben így történik majd mindig. A szerel de munkásai a szocialista műhelyeim elnyeréséért fáradoznak. Valóra kell váltaniuk mindazt, amit a brigádok magukra vállaltak. Balogh Tibor brigádja kezdett versenyezni tavaly a szocialista cím megszerzéséért, az ő példáját követték Ronga József, Juhász Károly és Jutái József brigádja. A többi között tervüknek három-, illetve ötszázalékos túlteljesítését ígérték. Vajon sikerül-e teljesíteni? Ha úgy dolgoznak, mint a múlt hónapban, akkor igen, A Ronga-brigád 113, a Juhász-brigád pedig 111 száz»« lékos eredményt ért él áprilisban. A versenytáblén fel van tüntetve, hogy egy-egy dekádban kinek mennyit kell termelnie ahhoz, hogy a vállalást teljesítsék. Mindig tudják, hogy hogyan állnak. Ha az egyik brigád átmenetileg lemarad; segít a másik, mert rövidesen azt is szeretnék bevezetni, hogy az egész műhely — megtartva az egyéni bérezést — közös elszámolásban legyen. Lejárt a munkaidő. Hazafelé készülődik Tóth Géza főművezető és Kiss Sándor művezető. Még egyszer körüljárják a műhelyt. Ekkor látják, hogy a földíszített asztalon egy fényes kétforintos hever. Valaki ottfelejtette. Ott ma« radt éjszakára, ott lesz másnap is, és akit illet, majd elviszi. Nem kell attól tartani, hogy elvész, Szalai László Megkezdődött a tervszerű munka évi ötvenmillió köbméter termőtalaj megmentésére A szekszárdi borvidék hegyes domboldalain az utóbbi 50 év alatt körülbelül fél méter magas termőtalajréteg pusztult el, s több mint 30 nagyobb vízmosás alakult ki. Ha az emberi erő nem avatkozna bele, további fél évszázad alatt a vízmosások annyira felszabdalnák a területet, hogy lehetet.................................................................... lenné válna a nagyüzemi szőlő* művelés, s a termőtalaj réte- íge is minimálisra csökkenne. taja nyitva volt. Akaratlanul | Hazánkban egyébként 3,5 is betekintettek rajta. | millió holdnyi terület van kiGazsó oldalba lökte Vöröst, ttéve a lefolyó csapadékvíz pusz— Láttad? A lengyel, akijtító hatásának, azaz az erózióBécstől Kehllig velünk utazott. ? nak. Ezeken a területeken Most is úgy ül, ahogy szokott: | fejét tenyerébe hajtja és gon-t dolkozik... I — Ugyan, ne törődj vele... $ Gyertek... nézzetek oda, mi-j lyen nyugodt most a tenger.? Az ember nem is hinné, hogy? olyan haragos, kíméletlen is! tud lenni, mint amilyen az éj-1 szellmet $ a .’*" „ .... . ., 5Az ország területének több * te"ger tukre „volt, |mint egyharmadán az erózió ~lc 2 hozzávetőleges becslesek sze- irint — több mint 30 százalékos j terméscsökkenést okoz. A műit század közepén meg- árvízvédelem, az ezt a víz évente mintegy ötvenmillió köbméternyi termőtalajt mos le a völgyekbe, folyókba, vízmosásokba, s ezzel több, mint negyvenmillió tonna istállótrágyának megfelelő szerves anyag vész kárba. hoz mint akár egy márványlap. világosodott. A látóhatár szelén valamilyen, meg nem festhető, és nevezhető fénysáv jelent meg, s ott, messze az égíindult dI vltvm,cul, M fIl t ®Pr0 bf^yfelhok kezd-?követő belvízrendezések, majd , ., nyosulm. A felhők sze-«a harmincas évek végén kezdő- nem lathato nap ver-1^5^ vízhasznosítás után most s csipkével szegte be. Ne-* került előtérbe a vízgazdál.pgrc. muivf. a csjpkesze- Ikodás talajvédelmi ága. Késé- f' , ymajd meg-Jse azon js múlott, hogy az eró- .1 e t a latohataron a napko- }zjd nein okoz olyan kézzelfog- rong. Sugarai ezüstös fénnyel |ható károkat, mint például az árasztották el a végtelenbe | nyúló tengert... — Csodálatos — szaladt ki Vámos száján. Mindaddig nézték a lenyűgöző látványt, amíg a nap teljesen elő nem bújt a tengerből, sőt meg nem tette szokásos napi útjának egy részét. Valaki felsóhajtott. Vörös ocsúdott fel a bámuo.'ból legelőször. (Folytatjuk4 árvíz, és leküzdése nem olyan gyorsan hasznot, az öntözés, de elhanyagolásának más okai is voltak. Az egyik, hogy a talajvédelem csak komplex módon, a vízgazdálkodás többi ágával együtt, sőt csak különböző népgazdasági ágak összefogásával old« ható meg; a másik, hogy hazánkban az eredményes talajvédelemnek föltétele volt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrejötte, hiszen a víz nincsen tekintettel a birtokhatárokra. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről néhány hónappal ezelőtt hozott törvény értelmében a Vízügyi Tervező Irodában megkezdődött a talajvédelmi iránytervek kidolgozása, ezeknek megvalósítása a mezőgazdaság, a vízügy és az erdészet közös feladata lesz. Az első irányterv — a szekszárdi borvidék részére — már elkészült. Eszerint 4400 hektárt rendeznek majd be jórészt korszerű nagyüzemi szőlőgazdálkodásra oly módon, hogy a talajpusztulás az eddigieknek negyedére csökken. A Vízügyi Tervező Iroda az idén öt nagyobb vízgyűjtő területre, összesen csaknem 240 ezer holdra dolgoz ki talajvédelmi irányterveket. (MTI) |Megalakult a szerencsések autóklubja X A Magyar Automobil Klub tagijainak egy része külön csoportodat szervez, s így közösen beszédük meg legtöbbször azonos problémáikat. Ilyen külön kis klubot ♦ alakítottak már a BMW-sek, a $ Volkswagen- és Moszkvics-tulajdo- ♦nosok. A napokban hozták létre a ♦ szerencsések autóklubját is. azo♦ két, akik nyercméuybcté’könvv♦ sorsoláson vagy lottón nyert*k komcsijukat. Az újabb klub tagjainak Z kocsijai uüüiönböai típusúak, gondjaik azonban azonosak. Valamennyien a kocsi üzemeltetésével, vezetésével stb. járó kezdeti nehézségekkel küzdenek. A klub segítsége,, tanácsot ad tagjainak különböző kérdésekben, műszaki, forgalmi előadásokat rendez ismereteik gyarapítására, közös túrákat szervez. A szerencsés autósok klubjának egyelőre 30 tagja van, számuk azonban rövidesen tovább nővek« szák. (MTI)
