Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

Szerda, 1962. május 16. 3 SOMOGYI A gálosfaiak újra a tavalyi utat járják? A Rákóczi Tsz irodája előtt arról beszélgetnek az embe­rek, hogy milyen rossz volt a múlt esztendő, alig 16 forin­tot ért a munkaegység, de még ezt sem fizették ki- nekik. A beszélgetők néha a magasba tekintenek, a felhőket nézik, még több esőt várnak. Kell az most nagyon, hogy * kikeljen a vetés, nőjön a kukorica. Igaz, tavaly is megnőtt, de egy ré­sze kapálatlan maradt, a trak­torok leszántották. Mit vár­hatnak az idén? Gondoskodtak megfelelő mennyiségű gyomirtó szerről, mert kevés a munkaerő. Az elnök a trágyahordásnál segít, ott van a rakodók között. Von­tatóval és fogatokkal szállít­ják a trágyát. Az asszonyok közül sokan az építkezésen dolgoznak, major készül az ál­lomás közelében. Első pillan­tásra úgy látszik, mintha a gálosfaiak okultak volna a ta­valyi tapasztalatokból, s most senki sem tétlenkedik, min­denki a legnagyobb szorga­lommal dolgozik. Csakugyan így van-e? A kocsik alig egy-két ‘má­zsa trágyával döcögnek végig a falun. Hogy miért nem rak­nak fel többet? Dombos aha­tár, rosszak az utak — mond­ják. Arra viszont nincs ma­gyarázat, hogy a takarmányos kocsik miért üresen mennek a mezőre, ahelyett, hogy trágyá­val megrakodva tennék meg az utat. Pedig ez a munka is sürget: az udvarokon felgyü­lemlik a szennyvíz, s a trá­gyának már régen a mezőn volna a helye. A naptár május derekát mutatja. Ilyenkor a magnak már a földben kell lennie, sőt sok helyen már egyelik a cu­korrépát, sarabolják a cukor­borsót Ám Gálosfán még min­dig gondok vannak a háztáji földek körül. Mikor végez a vetéssel az a szövetkezeti gazda, akinek még a mai na­pig sincs rendezve a háztáji területe? Kiss Kálmánt arról értesítetté a tsz, hogy a ta­valy használt háztáji föld egy részét köteles másnak átadni. De hiszen ő már elvetett raj­ta, kikelt a kukorica, s a köz­tes bab is a földben van! Az természetes, hogy a termelő­szövetkezet vezetősége ragasz­kodik az alapszabályhoz, és csak a törvényes mértékben ad háztájit Persze tavaly is megtehették volna ugyanezt, vagy ha már nem tartották meg az előírásokat, akkor az idén kora tavasszal jelölték volna ki a földeket! Ifjú Heim Józsefné arról panaszkodik, hogy a neki kimért háztáji föld gyenge termőképességű. — Vagy harminc éve volt trá­gyázva utoljára, mit tudok én azon termelni? — kérdi, és másik területet kér helyette. Meg kellene vizsgálni, hogy a sérelmek jogosak-e. A ház­táji földeket bizottság jelölte ki és mérte föl. Tagja volt ennek az ellenőrző bizottság el­nöke is. Most úgy fest a do­log, hogy a panaszok nyomán ellenőriznie kellene azt a munkát, amelyben ő is közre­működött. Vezetőségi ülésen jelölték ki a földmérő bizott­ságot — csupa vezetőségi ta­gakból, tanácstagokból és el­lenőrző bizottsági tagokból. Helytelen az is, hogy a tsz el­nöke a panaszosokat minden további nélkül a bizottsághoz küldi, azokhoz az emberekhez, akik kimérték a háztáji föl­A földművesszövetkezetek igazgatósági elnökeinek leg­utóbbi értekezletén Horváth János, a MÉSZÖV elnöke érté­kelte a múlt évi és az idei első negyedévi munkát. Vázolta azokat a feladatokat is, ame­lyeket a földművesszövetkeze­teknek a SZÖVOSZ V. kong­resszusa határozatainak alap­ján el kell végezniük. A beszámoló eredményes vi­ta alapjául szolgált. Rámuta­tott arra, hogy bár alapjában véve jól dolgozott a földmű­vesszövetkezetek többsége — megyei szinten a felvásárlási tervet 104,1, a kiskereskedelmi forgalmi tervet 100,6, az ipari termelési tervet 110,3, a rész­jegynövelési tervet 140 száza­lékra teljesítették —, azonban még sok olyan fmsz akad, amely csak 80—90 százalékra tett eleget kötelezettségének. Épp ezért a tanácskozáson el­sősorban a hibák megszünteté­sének módjáról volt szó. Horváth elvtárs főleg a for­galmi és a felvásárlási tervek teljesítésével és a szövetkeze­tek propagandamunkájával foglalkozott mélyrehatóan. Mind az áruforgalomnak, mind a felvásárlásnak rendkívül fon­tos szerepe van a lakosság el­látásában — mondotta. Ahhoz, hogy a tavalyinál feszítettebb terveket teljesíthessék a szö­vetkezetek, az eddiginél több kezdeményezésre van szükség. Ostorozta a tétlenséget. Pél­dákkal bizonyította, hogy sok szövetkezet azért nem tudja teljesíteni a forgalmi tervet, deket. Pedig ő maga is meg­vizsgálhatná, ellenőrizhetné a bizottság tevékenységét, sőt így győződhetne meg igazán a való helyzetről. Lehet, hogy a múlt év ta­vaszán ugyanúgy örültek az esőnek a gálosfaiak, mint most. És azon a tavaszon is szépen fejlődött a kukorica, akárcsak ezekben a napokban. De ha az idén nagyobb jö­vedelmet akarnak elérni, s a tervezett 21 forintos részese­dést biztosítani akarják, ak­kor jobban kell dolgozniuk. Éppen ezért az sem mindegy, hogyan igyekeznek a trágya­hordással, és mikor rendezik végre a tagok háztáji földjét. Hernesz Ferenc mert felülről várják az ötlete­ket. Némelyik vendéglős arról panaszkodik, hegy képtelen teljesítem forgalmi tervét, vi­szont italboltjában egy falat étel sem kapható. A kiskereskedelem forgal­mát csak úgy lehetne növelni — mondotta az előadó —, ha olyan árut szereznek be, ame­lyet keres a lakosság. Az egyik szövetkezet például annyi in­get vett meg egyszerre, hogy szinte az egész megyének elég volna. Ilyen készletgazdálko­dással nem lehet fölfrissíteni az árut, mert így elfoglalják a helyet más cikkek elől. A fel­vásárlásnál a tagsággal, a ter­melőszövetkezetekkel való szo­ros együttműködésre van szük­ség. Ügyeim kell arra, hogy jól szervezzék meg a szállítást, nehogy súlyos többletköltsége két idézzenek elő. A felszólalók közül többen azt kérték, hogy a lakosság jobb ellátása végett a nagy­kereskedelmi vállalatok szün­tessék meg már végre a meg­különböztető eljárást, és meg­felelő választékú vas- és ru­házati cikkeket adjanak a fa­lusi boltoknak. Sokan elmond­ták, hegy milyen feladatok megvalósításával akarnak ele­get tenni a SZÖVOSZ V. kong­resszusa határozatainak. Külö­nösen sokat várnak a párt VIII. kongresszusának tisztele­tére indított brigádversenytől. Ez eddig a balatonmáriai föld­művesszövetkezetnél bontako­zott ki legjobban. A lakosság j b’i ellátásáért A múlt évi munkáról és az idei feladatokról tanácskoztak a földművesszövetkezeti elnökök égíonlsí a — Mi meg a Ban-Fart Nico­laus rabjai vagyunk — jegyez­te meg ironikusan Gazsó. — Ugyan, hagyjátok már, ál­landóan vitáztok — tört ki Vá­mos. — Semmiben sem gyö­nyörködhetünk anélkül, hogy... Elhallgatott, és két méterrel odébb lódult. Hatalmas hullám ütközött/a hajó oldalának. — Mi ez? Egy tengerész jelent meg a fedélzeten. — Vihar készül — ordította. — Mindenki a hajófenékbe! A hajó kilengése egyre na­gyobb lett. Sokan a korláthoz rohantak, másoknak még erre sem volt idejük, hanem ott helyben érte el őket a tengeri betegség. Gazsóék nagy nehezen lebo­torkáltak a helyükre. Nyolcán voltak a fülkében: három ma­gyar, három jugoszláv és két olasz. A hajó újabb lökést kapott. — Kapaszkodjatok! — Még jó, hogy itt vannak essek a... micsodák... — Strajfák — igazította ki Gazsó. — A hajó előző útja alkal­mával bizonyára kitűnő arab telivéreket szállított, s ezek vá­lasztották el a lovakat... Lát­játok? ... Még arra sem érde­mesítettek bennünket, hogy a rudakat leszedjék, és az ólat át­alakítsák ember számára... Lovak, emberek ugyanabban a fülkében... Vörös megpróbálta tréfával elütni a dolgot. — Nyihaha ... — nyerített kedélyesen, s még rúgott is hozzá egyet. Senki sem nevetett rajta... A vihar fél óra múlva érte el tetőfokát. Künn erősen söté­tedett, de a fülkében semmi fény nem volt. Vörös káromko­dott, majd hatalmas nyögés je­lezte, hogy ő sem bír tovább el­lenállni a tengernek. Körülöt­tük recsegett, ropogott minden. A hajó hánykolódott, mint ágyában a lázas kisgyerek. A bal oldali fülkék felöl ordítás hallattezott, de senki sem in­dult megnézni mi az. Mindenki görcsösen kapaszkodott vala­mibe, még az ajtóig sem me­részkedett el senki. Gazsóval szédült a világ. Minden pilla­natban azt hitte, kiszakad a gyomra. Homlokát kiverte a veríték, örült, hogy sötét van, s nem láthatják ilyen állapot­ban. Éjfél felé alábbhagyott a vihar. A hajó ringása egyenle­tesebbé vált, de olykor egy- egy nagyobb hullám még min­dig dühödten támadta oldalát. Szürkületre végképp elült a vihar, és felnyitották a hajókö­zi ajtókat. Gazsó úgy-ahogy rendbe szedte magát, s az ajtóhoz lé­pett. — Ezek után már nem tudok elaludni. Gyertek, nézzük meg a napfelkeltét, azt mondják, csodálatos. Az egyik olasz kivételével valamennyien csatlakozta'' hozzá. Elhaladtak a szomszé­dos fülke előtt, amelynek aj­Két forint megmaradt... Ünnepélyes hangulat ural­kodik a TRANSZVILL szerefL déjében. Szól a zene, a ragyo­góan tiszta műhelyben vörös selyemmel letakart, virágok­kal díszített asztal. Mellette egy láda ezzel a felírással: »Előre a szocialista műhely­eim elnyeréséért!« Az aszta­lon jókora kötegekben papír­pénz, marokszámra az apró. A pénz mellett a munkások névjegyzéke. Az irodában Sugár Imre igazgató, Tóth József, az üzem párttitkára, Kiss Sándor mű­vezető tanácskozik. — Sikerül­ni fog, nem lesz hiány -— mondja határozottan Kiss elvtárs. — öntudatosak, poli­tikailag érettek ezek az embe­rek, és hosszú idő óta. együtt dolgoznak.;; — A szereidére tekint ma az egész üzem. Innen indul ki a legtöbb kezdeményezés. Itt kezdték el először a ver­senyt a szocialista cím elnye­réséért. A társadalmi munká­ban is az ő példájukat követ­ték a többiek. Kívánjuk, hogy eredményes legyen ez a kez­deményezés is — szól Tóth József. Ezalatt a műhelyben meg­kezdődik a fizetés. Elfogódot- tan lépnek az asztalhoz a sze­reidé dolgozói, és veszik föl, kinek-kinek mi jár. Balogh Tibor a féleségével egyszerre lép az asztalhoz. A férj mint­ha egy kissé izgatott volna, valószínűleg ez az oka, hogy hét forintot otthagy. Félrete­szik, majd reggel odaadják ne­ki, Istvándi József az udvaron veszi észre, hogy ötven fillér­rel több a pénze. Visszahozza. Kardos Ferencnek viszont húsz forinttal kevesebbet számfejtettek az irodán, mint amennyi járt volna. (Később megkapta a különbözetet.) Negyvenen vették föl így fizetésüket, összesen harminc­ezer forintot. A jövőben így történik majd mindig. A szerel de munkásai a szo­cialista műhelyeim elnyerésé­ért fáradoznak. Valóra kell váltaniuk mindazt, amit a bri­gádok magukra vállaltak. Ba­logh Tibor brigádja kezdett versenyezni tavaly a szocialis­ta cím megszerzéséért, az ő példáját követték Ronga Jó­zsef, Juhász Károly és Jutái József brigádja. A többi kö­zött tervüknek három-, illetve ötszázalékos túlteljesítését ígérték. Vajon sikerül-e telje­síteni? Ha úgy dolgoznak, mint a múlt hónapban, akkor igen, A Ronga-brigád 113, a Juhász-brigád pedig 111 száz»« lékos eredményt ért él április­ban. A versenytáblén fel van tün­tetve, hogy egy-egy dekádban kinek mennyit kell termelnie ahhoz, hogy a vállalást telje­sítsék. Mindig tudják, hogy hogyan állnak. Ha az egyik brigád átmenetileg lemarad; segít a másik, mert rövidesen azt is szeretnék bevezetni, hogy az egész műhely — meg­tartva az egyéni bérezést — közös elszámolásban legyen. Lejárt a munkaidő. Hazafe­lé készülődik Tóth Géza fő­művezető és Kiss Sándor mű­vezető. Még egyszer körüljár­ják a műhelyt. Ekkor látják, hogy a földíszített asztalon egy fényes kétforintos hever. Valaki ottfelejtette. Ott ma« radt éjszakára, ott lesz más­nap is, és akit illet, majd el­viszi. Nem kell attól tartani, hogy elvész, Szalai László Megkezdődött a tervszerű munka évi ötvenmillió köbméter termőtalaj megmentésére A szekszárdi borvidék hegy­es domboldalain az utóbbi 50 év alatt körülbelül fél méter magas termőtalajréteg pusz­tult el, s több mint 30 nagyobb vízmosás alakult ki. Ha az em­beri erő nem avatkozna bele, további fél évszázad alatt a vízmosások annyira felszabdal­nák a területet, hogy lehetet­.................................................................... lenné válna a nagyüzemi szőlő­* művelés, s a termőtalaj réte- íge is minimálisra csökkenne. taja nyitva volt. Akaratlanul | Hazánkban egyébként 3,5 is betekintettek rajta. | millió holdnyi terület van ki­Gazsó oldalba lökte Vöröst, ttéve a lefolyó csapadékvíz pusz­— Láttad? A lengyel, akijtító hatásának, azaz az erózió­Bécstől Kehllig velünk utazott. ? nak. Ezeken a területeken Most is úgy ül, ahogy szokott: | fejét tenyerébe hajtja és gon-t dolkozik... I — Ugyan, ne törődj vele... $ Gyertek... nézzetek oda, mi-j lyen nyugodt most a tenger.? Az ember nem is hinné, hogy? olyan haragos, kíméletlen is! tud lenni, mint amilyen az éj-1 szellmet $ a .’*" „ .... . ., 5Az ország területének több * te"ger tukre „volt, |mint egyharmadán az erózió ­~lc 2 hozzávetőleges becslesek sze- irint — több mint 30 százalékos j terméscsökkenést okoz. A műit század közepén meg- árvízvédelem, az ezt a víz évente mintegy öt­venmillió köbméternyi termőtalajt mos le a völ­gyekbe, folyókba, vízmo­sásokba, s ezzel több, mint negyvenmillió tonna istállótrágyának megfelelő szerves anyag vész kárba. hoz mint akár egy márványlap. világosodott. A látóhatár sze­lén valamilyen, meg nem fest­hető, és nevezhető fénysáv je­lent meg, s ott, messze az égíindult dI vltvm,cul, M fIl t ®Pr0 bf^yfelhok kezd-?követő belvízrendezések, majd , ., nyosulm. A felhők sze-«a harmincas évek végén kezdő­- nem lathato nap ver-1^5^ vízhasznosítás után most s csipkével szegte be. Ne-* került előtérbe a vízgazdál­.pgrc. muivf. a csjpkesze- Ikodás talajvédelmi ága. Késé- f' , ymajd meg-Jse azon js múlott, hogy az eró- .1 e t a latohataron a napko- }zjd nein okoz olyan kézzelfog- rong. Sugarai ezüstös fénnyel |ható károkat, mint például az árasztották el a végtelenbe | nyúló tengert... — Csodálatos — szaladt ki Vámos száján. Mindaddig nézték a lenyű­göző látványt, amíg a nap tel­jesen elő nem bújt a tengerből, sőt meg nem tette szokásos na­pi útjának egy részét. Valaki felsóhajtott. Vörös ocsúdott fel a bámu­o.'ból legelőször. (Folytatjuk4 árvíz, és leküzdése nem olyan gyorsan hasznot, az öntözés, de elhanyagolásá­nak más okai is voltak. Az egyik, hogy a talajvédelem csak komplex módon, a vízgaz­dálkodás többi ágával együtt, sőt csak különböző népgazda­sági ágak összefogásával old« ható meg; a másik, hogy hazánkban az eredményes talajvédelemnek föltétele volt a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás létre­jötte, hiszen a víz nin­csen tekintettel a birtok­határokra. A mezőgazdasági rendelteté­sű földek védelméről néhány hónappal ezelőtt hozott tör­vény értelmében a Vízügyi Tervező Irodában megkezdő­dött a talajvédelmi irányter­vek kidolgozása, ezeknek meg­valósítása a mezőgazdaság, a vízügy és az erdészet közös feladata lesz. Az első irányterv — a szekszárdi borvidék ré­szére — már elkészült. Esze­rint 4400 hektárt rendeznek majd be jórészt korszerű nagy­üzemi szőlőgazdálkodásra oly módon, hogy a talajpusztulás az eddigieknek negyedére csök­ken. A Vízügyi Tervező Iroda az idén öt nagyobb vízgyűjtő te­rületre, összesen csaknem 240 ezer holdra dolgoz ki talajvé­delmi irányterveket. (MTI) |Megalakult a szerencsések autóklubja X A Magyar Automobil Klub tag­ijainak egy része külön csoporto­dat szervez, s így közösen beszé­dük meg legtöbbször azonos prob­lémáikat. Ilyen külön kis klubot ♦ alakítottak már a BMW-sek, a $ Volkswagen- és Moszkvics-tulajdo- ♦nosok. A napokban hozták létre a ♦ szerencsések autóklubját is. azo­♦ két, akik nyercméuybcté’könvv­♦ sorsoláson vagy lottón nyert*k ko­mcsijukat. Az újabb klub tagjainak Z kocsijai uüüiönböai típu­súak, gondjaik azonban azonosak. Valamennyien a kocsi üzemelte­tésével, vezetésével stb. járó kez­deti nehézségekkel küzdenek. A klub segítsége,, tanácsot ad tag­jainak különböző kérdésekben, műszaki, forgalmi előadásokat ren­dez ismereteik gyarapítására, kö­zös túrákat szervez. A szerencsés autósok klubjának egyelőre 30 tagja van, számuk azonban rövidesen tovább nővek« szák. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents