Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

Kedd, 1962. május 29. 3 SOMOGYI NfiP^HP Ha így ragyogna a szemetek. Délelőtt velük együtt jé tam végig azt a több, mint öt- kálcjméteres útszakaszt, ame­lyet a járőrversenyben részt vevő csoportoknak meg kellett tenniük. Vizsgázva a közbeik­tatott próbaállamásokon nem­csak alkotmányiam, politikai, történelmi, művészeti és sport­beli tájékozottságukról, hanem mozgékonyságból, ötletesség- ből, fegyelmezettségből és megannyi másból is. Megval­lom — mert az igazságnak tar­tozom ezzel —, először nem ér­tettem a pedagógusok, a párt­ós KISZ-vezetSk izgalmát. Szí­ves szóval invitáltak, hogy ve­gyek részt az Ifjúság a szocia- ü zmusért-mozgalom próbázta- tasán. És nem bántam meg, hogy nem találtam fölmentő tófogást. Őrülök, hogy megis­merkedhettem a barcsi gim­názium Latinka Sándor KISZ- alapszervezetének ötvenkét tagjával Nemcsak azért, mert engem is elkapott — a töb­biekhez hasonlóan — a verseny láza, mert kaptam a három próbacsoportra osztott közös­ség vidámságából, akadályt nem ismerő bizakodásából Nem. Az öröm szorítását ak­kor éreztem a szívemen, ami­kor túl a délelőtti versenyen, délután részt vettem az ered­ményhirdetésen, illetve az ün­nepélyes KISZ-taggyűLésen. igen, ez vcdt a fölemelőbb, mondhatni a koronája á dél­előtt sok kedves epizódjának. Megírhatnám ezt a dolgot ágy is,' hogy jelentésszerűen felsorolnám a tényeket. De miért konzerváljam élettelen­né, amiben az élet, az életre­valóság a legszebb? Nézem a kipirult arcokat, a csillogó tekinteteket. Hátam mögött sorban áll ötvenkét bambisüveg. »Aknák.« Hatás­talanítva persze, ugyanis üre­sek már. De nem voltak azok még déltájban, amikor a pró- bázók az utolsó előtti, a har­madik próbaállomásra érkez­tek. Itt is megválaszolandó kér­déseket kapva, és azt a felada­tot, hogy kutassák fel a to­vábbjutást akadályozó akná­kat. Könnyű volt a gyeptéglák alá rejtett »veszedelmet« meg­találni, majd pedig a tűző na­pon megtett út után nem meg­inni, hanem vinni tovább a hordágyra fektetett »sebesül­tekkel« együtt a negyedik ál­lomásra, az iskolába? Vagy könnyű volt azt itt kapott fel­adat szerint ünnepi műsort csi­nálni előzetes készülődés nél­kül a délutáni taggyűlésre? Nem játék volt, vagy ha még­is, nemes, tartalmas életre ké­szítő játék az ilyen! Tiszteleg­het előtte a felnőtt. Valahá­ny an ezt tették, akik jelen vol­tak a próba záró eseményén, a taggyűlésen, ahol kihirdették az eredményeket. Kis híján egyformán végeztek. Putics Erzsébet csoportja 30, Hajdú Istváné 28, Forgács Szilviáé 27 pontszámot ért el. Megtapsol­ták a győzőt. Azokat is, akik az egy év óta működő gimná­ziumot képviselik majd a KISZ nyári táboraiban. Szívből jövően kívánom, később, felnőve is ilyen őszin­tén tudjanak örülni a másik si­kerének. Hegy az. a megraga­dó közösségi szellem, ami su­gárzik ennek az ötvenkét fiú­nak és leánynak az életéből, ne veszítse el fényességét so­ha. Többen beszéltek itt. Vil­lant Magda KISZ-titkár első­ként, majd Bérezi István tanár, Király György, a járási KISZ- bizottság munkatársa, Süveges Sándor, a pártbizottság képvi­selője. De engem a két tanár­nak, Bérezi István és Bagi Gá- bomé .osztályfőnöknek szavai kaptak meg. Főleg azok á sza­vak, amelyeket az osztályfőnök mondott a tanítványoknak. Arra kérve őket, hogy a tan­évnek még hátralevő három hete alatt tanuljanak. Hogyan is hangzott? »Nem ismertem rátok az elmúlt hetekben ... Azt szeretném, ha ez a ragyo­gás nem hunyna ki az eljövő három hét alatt sem.« Nem tudom, közérthető-e, ha azt mondom, hogy amit ezen a napon a tanárok tettek vagy mondtak, azt nem fenső- ségből tették vagy mondták. Nem tanárok, illetve legalább annyira nevelők voltaik, mint amennyire tanárok. A gyer­mekkollektíva ezért rajongta őket körül. Látnivaló volt, hogy ez nemcsak ennek az egy nap­nak az eredménye. A közösen végzendő munkának olyan föl­tétele ez itt, ami már korábban létrejött. Ma csak megerősöd­hetett. Még valami nagyon Me kí­vánkozik. Nevezetesen az, hogy sok helyen vitatják pe­dagógusaink az iskolareform kapcsán a szocialista nevelés — csak bizonyos szemszögek­ből nézve megoldhatatlan — prolbémáit. Kár, hogy nem le­hettek jelen Barcson. Meggyő­ződhettek volna arról, hogy ha igénylik, nevelőmunkájukhoz rengeteg segítséget kaphatnak a közösségi élet útjait egyen­gető, a közösségi ember fölne­velésén fáradozó KlSZ-szerve- zettől. Ha az úgy működik, ahogy a barcsi gimnázium La­tinka Sándor KIS Z-aln pszer- vezete. László Ibolya CSAK FELREERTES TÖRTÉNT? Egy panasz kivizsgálása után A járási pártbizottságon hal­lottam: »Érdemes lenne meg­nézni Iharosban, mi a helyzet Csendes Jánosné ügyében:. Szegényes, egyszerű ház a falu végén. Az asszony tekin­tete, mozdulata fáradt. Hat gyermek anyja. A legkisebb 14 hónapos, a legnagyobb 12 éves. Fásultan mondja: 1 — Ilyen körülmények között nem várhatom be ekkora csa iáddal a hosszú telet. Iratokat szed elő, hogy bi­zonyítsa, igazat mond. De nem kellenek ide papírok — a kör­nyezet, a körülmények magu­kért beszélnek. Nyolcán ülnek az asztalhoz, nyolc éhes száj kéri a kenyeret. Csendes János, a férj alkalmi munkás. Föld­műveléssel sohasem foglalko­zott. Jelenleg az erdőgazda­ságban dolgosak. Egyetlen kí­vánsága, hogy ott maradhas­son. Akikor mint állandó mun­kásnak járna egy kis föld, amellyel kiegészíthetné kere­setét. — Nyolc éven át használtunk tóshaszonbérben 800 négyszö­göl földet — mondja az asz­szony. — Tulajdonosa elment a faluból, és csak úgy átadta nekünk. Mindig pontosan fi­zettük az adót. Sok mindent elő tudtam teremteni ebből a földből. A konyhára valón kí­vül megvolt mindig a hízónk is... Hat apró gyerek, egy kereső — vitathatatlan, hogy létfon­tosságúvá vált ez a föld. Mint minden évben, az idén télen, adóbevallás idején bement az asszony a tanácsházra rendez­ni a dolgot. Az akkori titkár, Szabó János ezt mondta: rend­ben van, használhatja tovább­ra is a területet. Az elnök, Horváth József azonban köz­beszólt: nem kaphat földet Csendesné. Azon a napon kez­dődött el a kálvária... A lakásukkal szomszédos házhelyet Guba János használ­ta kishaszonbérbe. Kerítés nem lévén, Csendesné jószágai gyakran rátévedtek a vetésre. Tavaly Gubáék azt javasolták Csendeseknek, hogy cseréljék meg a földet, közelebb is len­ne, meg elkerülnének minden vitát. Az asszony hajlott a szó­ra azzal, hogy majd adóbeval­lás idején nyélbe ütik a dolgot. Nehezen lehetne kibogozni, hogy ki mikor és mit mondott. Tény az, hogy a tanácson Csen­desnél visszautasították, Guba János viszont a cserét elinté- zettnek vélve elfoglalta a föl­det A ház melletti földrészt, amire Csendesné tartott volna igényt, Németh József vette birtokba. Így a sokgyermekes családnak még egy kis kony­hákért sem maradt.. — Örömmel megvásárolnánk bármelyik házhelyet — mond­ja Csendesné —, hiszen nem a sajátunkban lakunk. Nőnek a gyerekek, gondoskodni kell egy kis otthonról... Igen, de így mihez kezdje­nek? Vajon miért vonták meg tőlük a földet, amire olyan na­gyon rá vannak szorulva? o — Nem ismerem közelebb­ről az ügyet — mondja Bor­széki Lajos tanácstitkár nemrég vagyok ebben a funk­cióban. Ügy tudom, Csendesék azért nem kaptak földet, mert nem fizették a bérleti dijat. Sántít ez a magyarázat. A család ragaszkodott ahhoz a földhöz, ezért mindig becsület­tel elegt tettek adózási kötele­zettségüknek. Nem piacra ter­meltek abból a 800 négyszögöl­ből. Elképzelhetetlen, hogy ha felszólítják őket a bérleti díj kifizetésére, tiltakoztak volna. A titkár szabadkozik, köze­lebbit nem tud, az elnökre tar­toznak ezek a dolgok... A tanácselnök pedig így kez­di: »Én nem is tudtam arról, hogy Csendeseknek nincs föld­je.« A megütközést látva hoz­záteszi: »Némethék követték el a törvénytelenséget, és még holnap intézkedünk, hogy Csendesék megkapják a há­zukkal szomszédos 800 négy­szögölet, amit most Némethék önkényesen használnak.« A cseréről a tanácselnök nem tu­dott, s arról sem, miként es­hetett meg, hogy Némethék a szóban forgó területet mun­kálják, hiszen nekik másutt adtak földet. Tehát alapjában véve törvénysértés történt — de miért csak most vette ezt észre a községi tanács?! Valóban csak félreértés tör­tént, csak Némethék vétettek a szabályok ellen? Csendesné végigjárt már egy sor fórumot segítséget kérve. De csak most orvosolták panaszát Pedig nem nagy dologról van szó. A történet nagyon tanulsá­gos. Egy tanácsi vezetőnek sok­kal több felelősséggel, ember­séggel kellene foglalkoznia azokkal, akik segítségre szo­rulnak. Nem kellett volna vár­ni május végéig. Hiszen ahogy most megtalálták a megoldást, úgy el lehetett volna intézni ezt az ügyet korábban is. V. M. M Öntözőberendezés készül a zamárdi Magyar Tenger Tsz kertészetében Korszerűsítik az Iharosberény—Csörgő közti útszakaszt. Az éles kanyarokat levág­ják, ezzel a 12 kilométeres utat 7—8 kilométerre rövidítik. 22 000 köbméter földet mozgatnak meg az átrendezés során, i Mihály — Becse Károly: 1 ÜÜ®:AZ 570f1'ES gíonisf a Gi képek a balatonszárszői József Attila Múzeumban Az 1950-es esztendők végén Tavaly 150 000 forint bevé­telt hozott a zamárdi Magyar Tenger Tsz kertészete. Most újabb konyhakerti növények termesztését kezdték meg, s a tavalyinál több paprikát, pa­radicsomot palántáztak ki, így ez évben már 900 000 forintnyi Gazsó zavartan bámult pa-j bevételre számítanak, rancsnokára. I Régi terve a szövetkezetnek, — Foglaljon helyeit — biz-f hogy kertészetében öntözőmű­tatta a kapitány. — Helyezze-vet létesít, ám csak az idén fog­magát kényelembe. Parancsol- 5 hatnak hozzá megvalósításá- jon, gyújtson rá. {hoz. 404 000 forintba kerül majd Gazsó egyik ámulatba a má- j sikba esett. Remegő kézzel vett t ki egy cigarettát. * — Az őrnagy úr rendkívül elégedett volt a nuviom ki­képzőtábor munkájával —- kezdte a kapitány. — örömében természetesen!csupán 5—600 látogatója volt Gazsó megtörölte verejtéke- — Köszönöm... de re hara- Egészen zavarba hozta el a én is osztozom. Kemény fickó- ♦ a balatonszárszői József Atti­ző homlokát. Egy kissé meg- gudjék, félek az eset miatt... lány... S hogy rétapintott az kát, remek harcosokat adok az{ja Múzeumnak. Tavalyelőtt nyugodott. De a kapitány kije- Szolgálatom letelte után jelent- igazságra!... Hogy gyűlöli-e idegenlégiónak... -w s ­lentései még mindig nyugtala- keznem kell a kapitánynál. Nuviont? Hát van erre szó, Gazsó hallgatott, nem tad-!öwu*re’ a muJt evöen mar nították... Monsieur captain!... _ Egy percig se búsuljon van erre kifejezés, mennyire ta, mit válaszoljon. {7000-re emelkedett az érdek­Egy vadállat! Elég sokáig a emiatt... Majd én elintézem utálja ezt az egészet!... S _ önt ^ őrségét is nagyon jlődők száma. Az idén pedig, hírhedt büntetőtábor parancs- vele... Egyébként... meghí- őket, a nyilvánosháziakat is, dicsérte az őrnagy úr...-noha még csak a kezdetén já- noka volt Colomb-Becharban. Vom ma estére a szobámba... akik azért vannak itt, hogy Egyébként a kantinban elm- trunk a balatoni írfrmnw* már No, ezt le sem tagadhatná... _ Köszönöm. Marina de »megédesítsék« a nyomorultak tértem a dolgot... Az öt üveg! 7. loenyne^ mar Nevelési módszerei most is nem életét... Mennyire utálja eze- ^ rendelkezésére áll... Mórt {mintegy ötszázán kerestek fel ugyanazok... _ * viss_a_ ke* a -Msasszonyokat«, akik- pedig menjen, igyon meg egy|a múzeumot. Eh, lesz, ami lesz!... , . nek 32 a feladatuk, hogy a po- pohárral az én egészségemre I Az idén tovább gazdagodott Tíz óra sem volt, amikor a fekszem, magat meg nem fo- kolban nyárson megforgatott s is... |a müzeum anyaga. József AtH­colonel kocsija kigördült a tá- gadta vendégként egyikünk a kétségbeeses szélén álló üjon- bor kapuján. Az őrnagy arca Valami baja van talán? IéIki egyensúlyát visszaál­— - - ................ J htsak egy-egy mosollyal, for­r ó öleléssel... Fájl ... Amint Gazsó szolgálata lejárt, azonnal a kapitány iro­dája felé sietett. Egyenesen, fölemelt fővel ment, de a lába láthatóan derűs volt. Az újon- _ Nincs semmi... Hát akkor? ... Gyűlöli — Kapitány úr, távozhatom? |la 1929-ben a MABI balatonlel­— Távozhat. {lei üdülőjében nyaralt. Itt szín- Gazsó azt sem tudta, hogyan i játszó kört alakítottak, s a irodából. A »Co- { rendezvényeken a költő saját lomb Bechar-i hős« irodájából „ , ,. . . így még nem jött tó senki. ; verseiből mondott el néhányat. — No, fene - dörmögte körbeli társnője a kö­olykor megremegett. Hja, az egy szerencsés véletlen és a $/elmúltban ellátogatott a mú­' atJnrr.ikXnl őrmesterek, sőt a hadnagyok mademoiselle közbenjárása tzeumba, s mert ott nem lelt rá sem szerették, ha a kapitány folytán még a légió oszlopa le- {egyetlen, a költő leilei üdülése az irodájába rendelte őket. szók !idején készült képre sem, Szégyenkezett. * cok kiképzése jó sikerült, megelégedéssel töltötte el. 4 Nuviont? Nem szereti a légiót? Alig ült el a porfelhő az őr- — Dehogynem... nagy kocsija mögött, amikor _ Akkor nem értem... az előbbi hölgy közeledett Ga- Gazsó lázasan gondolkozott, zsó felé. Arcán mosoly, kézé- Most mit mondjon? El nem ben egy üveg pálinka. — Nagyon, nagyon köszönöm pen. ezt a kedves fogadtatást — esi- — Tudja ... van nékem oda­’ cseregte már messziről. — Iga- haza valaki«! — . zán kedves volt öntől. — Á! A nagy szerelem... — Jaj, mademoiselle Marina, A hűség... nevetett a lány. ne köszönjön semmit... Téve- No, a viszontlátásra! Ha mégis__ d és volt az egész ... meggondolná magát, várom ... k ómén ven" 1 eíeritkézett — Akkor is jólesett... Ké- A kapitánytól pedig ne féljen, rém, fogadja el tőlem ezt az majd én megszelídítem, üveg pálinkát.., Gazsó megtörölte homlokát. Hát még egy közlegény ! XVIII. . . , , ,;. -sajat tulajdonában levő felve­Ammt szobájába ért, meg-?, ...... , , , , . . ítélt küldte el, s azt a muzeum kerdezte, ki akar bort inni.{ , , v ... ,, . .... , . . , ? gondnoka megnagyittatta. A Mindenki jelentkezett. Lekuld-.... _ . , . , , , .. , , . , . , . {Petőfi Irodalmi Tarsasag két te okét a kantonba, osztozkod-l, , . ., .„ A kapitány barátságosan in- ianak _ 4Utalmon !kepet ajándékozott a muzeum­tett feléje. J jutalmon... ínak. Kiállították József Attila — Üljön le, kérem! fFolytatjuk.) {fiókos Bekopogott, majd feszesen, a berendezés. 300 000 forintot' a szövetkezet ad erre a célra, a többit állami hitelből pótol­ják. Az öntözőműhöz 600 méter hosszú árkot kel ásni. A Sió­foki ^ Kőolajvezeték Vállalat árokásó gépe 400 méter hosz- szúságban már kitermelte a földet. Az új árok a környék vízlevezető árkához kapcsoló­dik. Ez utóbbit kimélyítik, így a Balatonból visszafelé áramló víz eljut a kertészet közelébe. 465 folyóméter főnyomócső- és 600 folyóméter elágazó csőve­zetéket is építenek. Négy szó­rófejjel 50 holdnyi területet öntözhetnek majd. IBUSZ UTAZÁSI IRODÁK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBEN! AUTÓBUSZJEGYEK, KÜLÖNJÁRATOK, ORSZÁGJÁRÁS ISKOLAI KIRÁNDULÁSOK: SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS Forduljon bizalommal az UTAZÁSI IRODÁKHOZ ! (221«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents