Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-19 / 91. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. április IS. Vörös FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Csillag ‘ Ilyen hosszú távoliét A hiszékenység bére Henri Colpi rendező alkotását a tavalyi cannes-i film- fesztiválon Arany- p álma-díjjal tüntették ki. Szokatlan történetet formáltak filmmé Marguerite Dur as és Gerard Jarlos, a forgató- könyv írói. A fasiszták 1944-ben elfogtak egy fiatalembert. Al- bert-t ismeretlen helyre hurcolták. Másfél évtizeddel a tragédia után felesége őt véli fölfedezni egy csavargóban. A rongyos férfi fején hatalmas forradás, valamelyik náci börtönben szerezhette. Az asszony szeretné visszaszerezni férjét, de az emberroncsban nem képes felgyújtani a múlt világosságát. Szabad Ifjúság Uj barázdát szánt az eke (I.) o Q Amikor először hallottam, ■jkósza pletykának véltem, amelynek legföljebb a töredékké igaz. Nehezen tudtam éL- Oképzelni ugyanis, hogy 1962- Oben, az űrhajózás és a televí- qzíó korában ajkadnak olyan Ö emberek, akik bajukban — ^betegségükben vagy családi )gondjukban — egy tudatlan 5 clgán yasszony hoz forduljanak 5 tanácsért, gyógyírért, vakhit- Jteü. tőle várják sorsuk jobbítá- Osát, és ezért semmit se saj. 8 0náljanak: ruhaneműt, súlyos ezreket, élelmet, szánalmas ^megaláztatást Ismétlem, nem “akartam hinni a hímek. De az ügyészség által elkészített vádirat olvasása rádöbbentett a hihetetlennek látszó eset komoly valóságára. Kéregetés közben fiatal ci- ngányasszony vetődik be egy ■beteg, idős parasztasszonyhoz. [Gyors terepszemle: a beteg iszin/te magával tehetetlen ha nem is fizikailag elsősorban, hanem józan ítélőképessegét illetően —, súlyos lábfájás gyötri, és az első pillanatra látszik, hogy [mindent elkövetne, ha valaki gyógyulást ígérne neki. Nosza, szól a fiatalasszony az anyósának, a községszerte Répa Rozinak ismert cigányasz- szonynaik —, és már ketten látnak hozzá a »gyógyításhoz«: a menyecske füvet szed, valami száraz pépjét az árokpartról, azt megfőzi, és a küszöb mellé önteti... De hogy ne hasson csak kuruzslásnak, ráadásul Izomicid tablettákat is adnak át a betegnek — tbc-je gyógyítására kapta SZTK-receptre az öregasz- szony —, gondosan ügyelve azonban a fertőzés veszélyéinek elkerülésére, a tablettát ugyanis nem a sebre, hanem a seb mellé tanácsolja tenni.;. E hatékony beavatkozásért természetesen megfelelő honoráriumban részesülnek a »modem« gyógyászok: első ízben 400 forinttal és 10 "liter borral távoznak. Evés közben jön meg az étX)COOOOCOCXlCOCOOCOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX>OC)OOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX>OOG( -aKy — szokták mondani —, és Répa Rozi sem vallotta ennek ellenkezőjét. Bízva »mágikus erejében« — vagy inkább az emberek tudatlanságában — léllki ügyeket is vállalt. Habozás nélkül ígérte meg egy másik háznál, hogy az asszony férjét visszatéríti családjához, helyreállítja a hitvesi hűséget. A módszer? Lohogó forralt víz — most már csak úgy, üresen —, ebből fél liternyi a küszöbre, és máris kész volt a »csalhatatlan« és »biztosan ható« szertartás. A díj ezúttal meglehetősen szerény: mindössze 60 forint. Igaz, ugyanitt új pácienst is szerzett: egy másik asszonyt, aki Répa Rozi által régi albérlőit szerette volna visszacsábítani. Persze ez A szovjet filmgyártás nagy tartozást rótt le Solohov OS barázdát szánt az eke című trilógiájának megfilmesítésével. A Gorkij után szovjet próza legnagyobb képviselőjének alkotását Alek- szander Ivanov rendező filmesítette meg. A szovjet mezőgazdaság kollektivizálásának idején játszódó háromrészes film első részét matatja be a Szabad Ifjúság Filmszínház. Járási kulturális szemle Barcson Ä barcsi Móricz Zsigmond ■Járási Művelődési Házban Ba- bócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisomta, Darány, He- resznye, Homokszentgyörgy, Lakócsa, Péterhida és Vízvár művészeti együtteseinek részvételével rendezték meg a Laitinka Sándor kulturális saemle járási bemutatóját. Öt színjátszó, öt népitánc- és egy bábcsapat?., három énekkar, egy szavalókóru§, egy népi együttes mutatta be műsorát. A színjátszók mai témájú darabokkal jelentkeztek. A vízvári és a péterhidai csoport kiváló helyezést ért éL Vrá- nics Irén péterhidai és Varga György vízvári színjátszókat a szemle bíráló bizottsága kiváló alakításukért külön dicséretben részesítette. A péterhidai tánccsoport a tv-ben is bemutatott Vízvári táncok című műsorával szerepelt. Csokonyavisonta, Ba- bócsa, Heresznye és Darány népi táncosad is nagy tetszést arattak. A lakácsai népi együttes Ku kor icaf oszt ás című népi játéka hangulatos, színes, falujuk régi szokásait híven bemutató műsorszám volt. A keretjáték vontatottságát és ismétlődő cselekményét köny- nyen meg lehetne szüntetni. Az együttes kiváló minősítést kapott. A járási művelődési ház irodalmi színpada Csillagok csillaga címmel tartalmas műsort mutatott be. Kár, hogy az irodalmi színpadok e napom megtartott megyei szemléjén nem vehettek részt. A járási szemle egyik kimagasló eseménye volt a 34 tagú bolhói termelőszövetkezeti kórus szereplése. Az énekkar ebben az évadban alakult. Gazdag műsorukkal nagy sikert arattak. Jól szerepelt a barcsi gimnázium és a péterhidai énekkar is. Kiváló mii- ösítést kaptak még a barcsi gimnazisták: Bátarfi Rózsa, Sándor Judit, Saácl Judit és Schmidt Mária zongaraszámai és Ilizsák Júlia vízvári szavaló. Az eredménykíhirdetéskor a legtöbb művészeti ágban szereplő péterhidai együttes vezetője ötször jelent meg a zsűri asztalánál. Márton György pedagógust lelkes és eredményes népművelő munkájáért a bizottság külön is megj utalmazta. A járási szemle napján a művelődési ház termeiben kiállításokat rendeztek: a babócsai képzőművészeti szakkör, a babócsai és a barcsi fotósok mutatták be munkáikat, a nőtanács népművészeti és kézimunka-kiállítást nyitott. A képzőművészeti munkák közül Veér Dezső képeit, a fotósok közül Metz László fölvételeit díjazta a bizottság Benedek László, a járási tanács vb-titkára az eredményhirdetés után arra kérte az együttesek tagjait és vezetőit, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban ás folytassák népművelési munkájukat. már nem ment olyan egyszerűen. A biztos eredményhez lábnyomok kellenek — szerencsére ilyesmi akadt kéznél —, azokat be kell cső« magolni kapcarongyba, és a háztulajdonos feje alá tenni. A tanács ára potom kétszáz forint. Jöttek az újabb ügyfelek. Egy asszony természetes élet- közösségben élő fiát szerette volna elszakítani élettársától. Célja eléréséért semmiféle áldozattól sem riadt vissza. Répa Rozi és menye pedig mindent vállait, egyáltalán nem válogatva a »munkában.« A módszer nem sokban különbözött az előbbitől. Legföljebb annyiban, hogy a száraz fű helyett hársfaleveleket dobott a fortyogó vízbe, ezt aztán az asszonnyal a kisajtó mellé öntötte. A szertartást azonban — látva a ház asszonyának adakozókészségét — tovább is folytatta: imádkozásra szólította fel, megfelelő zsámoly híján világos nappal az udvar közepére térdeltette, ő maga pedig a verandára ült a szépen megterített asztalhoz, vígan falatozva a téli szalámit, amelyet az asszony előzőleg hozott neki, jókat kortyingatva hozzá a vörös borból. Az imádkozás addig tartott, amíg a bőséges uzsonna utoisó morzsája is el nem fogyott. És akkor félezer forinttal távozott el, amelyet kérés nélkül is készséggel adott át a meg- imádkoztatott asszony. Aztán rövidesen újra visszatért a házhoz, türelemre intette ügyfelét, mindannyiszor busás ajándékkal megrakodva tette be maga mögött a kisajtót, így apránként mintegy tízezer forintot, ezenkívül asztalterítőt, dunna- és vánkoshuzatot, törülközőket, 15 tyúkot, 30 liter bort hordott el a szánalomra méltóan hiszékeny asszonytól. Ezekben a hetekben aztán hangos volt a vasúti vendéglő környéke a cigányok mulatozásaitól. Harsány jókedvükben, a könnyen szerzett pénz birtokában nemegyszer taxiba vágták magukat, sosem feledkezve meg a húsz forint »borravalóról« sem. Csak mellékesem jegyzem meg: Répa Rozi hétszer, a menye háromszor volt eddig büntetve tulajdon elleni bűncselekmények miatt. A kétkedő és csodálkozó mosolyt fakasztó eset nem sötét, eldugott, úttalan kis fá_j luban vagy pusztán történt,; hanem járási székhelyen, ahol; higanygőzlámpák , sorakoznak,; hetenként hat előadást tart a! filmszínház, több száz felnőtt j jár a dolgozók iskoláiba, az; üzemekben rendszeres isme-; Felterjesztő előadások hang-! zanak el többek között a ba-! bénákról is. S. K. Margitkának az volt a szerencséje, hogy az üdülőből autóbuszon tíz perc alatt el lehetett érni a várost. így mindennap kimehetett a városi gőzfürdőbe, ahol alaposan meg- dógönyözték izomlázas, fajós lábát. — Pihennie kellene — mondta neki a masszírozónö, de Margitka szomorú arccal válaszolta: — Nem lehet! Holnap föl leéli másznom a Tubes-csúcsra. Ma a Misinán voltunk, holnapután délelőtt a Tettye, délután a Kőlyuk a program, este pedig a Dömörkapuhoz megyünk. — Kivel? — A fiúval... Nagy turista. Itt ismertem irpeg. Mindjárt nagyon megtetszett. És képzelje, nőtlen! Ilyen ritkán adódik. El akarom öt venni férjül. Micsodába? turista vagyok. Képzelje, a fiú Kasirba: Én sem tudtam, a hét végén tizenöt kilométeres hogy -mi az, de megkérdeztem túrára akar vinni — sóhajtott a posta »Telefon tudakozódás Margitka, és elbúcsúzott izmai különleges ügyekben« elneve- lazitójától. „ zésű szolgáltatásától. Megtud- A turista a hét végén meg is Es. ,0? ~ er,íeklodott a tam< hogy a kasir az összehaj- tartotta a szavát. Elmentek a dögönyözés női mestere, mi- térkép hajtásában levő és nagy túrára... közben jó erősen rátenyerelt ezért nem látható térképrész- Már vagy négy óra hosszat Margitka formás lábszárára. jet. A gyakran zavarba mentek, amikor a fiú felkiál— <5 folyton a turistákról be- hozza a turistákat. tott. szél. Én szói'á teszem a családi — Szegény kislány — mond- — Csak kasir ne volna a vi- élet szépségét, mire ő a Men- ta részvéttel a masszírozónő, lúgon! Eltévedtünk! Lehet, guszfalvi-csúcsról álmodozik, és olyat bökött bikaerős kézé- hogy vissza se mehetünk az Én megemlítem, hogy milyen vei Margitka lábán, hogy fel- üdülőbe, talán itt kell /aludremek, ha a fiatal hazasoknak sikoltott. mink a menedékházban... frizsiderük van, ö a tájolás ne- Margitka kipihente a bökést, Margitka nem bírta tovább: hézségeit ecseteli. Én irigyked- azután tovább panaszkodott: — Hát idefigyeljen, Péter! — De ez még semmi! Még Én nem vagyok vérbeli turistíz nap van hátra az üdülésből, ta, én semmilyen turista sem és én, aki Pesten egyetlen meg- vagyok. Én maga miatt egy heállónyit sem meg-'e1c gyalog, azt te k^rsrvesen szenvedek, alig hazudtam, hogy szenvedélyes állok a lábamon, és túra előtt Ifi m %-0KOJ& ve beszélek a barátnőmről, akinek most lesz az esküvője, ő lelkesen magyarázza, hogy a versenyeken sohasem kerül kasirba. a masszírozónö áilít talpra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mellett a tüdőmet, amikor hegyen-völgyön mászkálunk. — De Margitka, nem értem, izé... akkor miért __ — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen! — Ez komoly? És annyira szeret, hogy mindennap ilyen nagy áldozatot hoz? És én őrült, még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókolni. — Persze, hogy nem merte! Mert gyáva! — Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Az első pillanatban belebolondultam magába, de azt hittem, olyan elérhetetlen, mint a Gaurizan- kár teteje. Engedje meg, hogy megkérjem ... — Persze arra, hogy másszak fel magával a Gerlaehfalvi- csúcsra? — Nem, hanem hogy megkérjem a kezét. — A magáé! — De egy kikötésem van. A lakodalommal kapcsolatban... — Jó, jó, mar teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérek. — De tudom. Azt akarja, hogy stílszerű legyen az esküvő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a címe, hogy »Hegyen-völgyön lakodalom«. Palásti László 'J TIZENKÉT ÚJ FILMET mutat be májusban a Vörös Csillag és a Szabad Ifjúság Filmszínház. A következő hónap műsorában két-két amerikai, német, szovjet és magyar, egy-egy angol, olasz, francia és lengyel alkotás szerepel. A Vörös Csillagban láthatjuk majd az Alberto Moravia regényéből készült Egy asszony meg a lánya című filmet. Sophia Lorent a főszerep kiváló alakításáért tüntették ki nemrégiben Oscar-díjjal. Régi filmbur- lekszekböl állították össze a Nevessünk című amerikai filmet. Stan és Pan és egyéb komikusok sikeres jelenetei elevenednek meg a vásznon. A Suhog a pálca című angol, A három testőr című francia, az Utolsó tanú című nyugatnémet alkotást is a Vörös Csillag Filmszínház mutatja be. Ugyanitt tűzik műsorra Keleti Márton rendező termelőszövetkezeti témájú filmjét, az Amíg holnap lesz címűt. A Szabad Ifjúság vetíti majd Zolnay Pál alkotását, az Áprilisi riadót. Érdeklődésre tarthat számot a Súlyos döntés című lengyel és A kristálycipellő című szovjet film. (Lajos G) * * * Áthelyezték Stendhal sírját a montmartre-i temetőben Stendhalnak az volt a kívánsága, hogy a Momtmartre- on temessék el. Persze 1842- ben, amikor a nagy francia író elhunyt, a Montmartre még csak Párizs egyik erdős külvárosa volt. Ma viszont a montmartre-i temetőnek ez a része, ahol Stendhal sírja feküdt, közvetlenül egy rendkívül forgalmas híd alatt terül el, ahol állandóan por és korom száll a levegőben, és igen nagy a közlekedés zaja. Párizs városának anyagi támogatásával a párizsi Stendhal Club — az író halálának 120. évfordulója alkalmából — a temetőnek egy nyugalmasabb sarkába helyezte át Stendhal koporsóját. Fabetűs nyomdát találtak Romániában A Nyárád menti Búzaháza községben európai viszonylatban páratlan nyomda maradványait fedezték föl. A könyvnyomtatás kezdeti időszakának »ősnyomtatványai« egy darabban kivésett falapokról készültek. Eddig nem ismertek olyan nyomdákat, ahol kézzel faragott, kúlön- külön fabetűkről nyomtattak volna. A búzaházi nyomda ilyen kivétel, melynek külön érdekessége, hogy nem is a nyomdászat hőskorában, hanem mindössze 60 esztendővel ezelőtt működött. A nyomda tulajdonosa és a fabetűk készítője, Dillmont Gyula asztalos — egyben költő, író és amatőr nyomdász — volt. Az 1921-ben elhunyt író karcolatéit, novelláit és verseit a Magyar Géniusz, a Budapesti Közlöny és más magyar lap is közölte. SomomiNépItm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. \ Szerkesztőség:- Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F, v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy bőnapra U ¥%>
