Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

▼asámap. SOMOGYI NBWiAF Diéta Ahogyan egyes vezetők szeretnék... Bakéi — Ez így nem megy tovább! Űj tagságot ke'l választani... (Szegő Gizi rajza.) Iskolában történt Kúifő zémből! Én bal kézzel írok és olvadok... Űrhajótörött j ]™1 ♦ . « ' í « « ­ke­BARAV f Modern Aesopus mese Gádor Béla: A világ, vége. Amikor az Űristen megte­remtette a világot, eleinte minden nagyon jól ment, pon­tosan úgy, ahogy ő az egész dolgot eltervezte. Egy szép na­pon azonban így szólt hozzá a felesége: — Mondd, api, nekem miért nem teremtettél semmit, min­dent csak magadnak? Úgy unatkozom, hogy az borzasztó. Te pedig egész nap szórakozol a bolygóiddal. — Jól van, drágám — szólt az Ür. — Adok neked egy boly­gót, amit úgy neveztem el, hogy »Föld«. Ez legyen a tiéd, de nagyon kérlek, vigyázz rá, ne hanyagold el, mint a ház­tartásodat ... Az Űristen felesége boldo­gan szaladt el a Földdel, és rögtön játszani kezdett vele. Néhány millió év múlva azt mondja egyszer az Űr: — Apropo. fiacskám, mi van a Földdel? Űjabban nem be­szélsz róla... — Izé... Hogyismandjamcsak... ja, persze... — így dadogott az asszony. És az Úristen rosz- szot sejtve csóválta meg ősz fejét: — Ej, te haszontalan ... Hi­szen ezen minden másképpen van, mint lennie kellene ... Hol szárazság van, hol pedig ár­víz ... Az emberek városokat építenek, és egyszer csak el­nyeli őket a föld... Micsoda vircsaft! Az Űristen felesége vállat vont: — Nekem adtad, és azt mond. tad, csináljak véle, amit aka­rok ... — Először is nem ezt mond­tam — felelte az Űr. — Másod­sorban: így nincs értelme az egésznek. Hiszen itt mindenki boldogtalan. Nem mondanád meg, drágaságom, minek él az ember ha folyton szenved? Na? Ugye, most hallgatsz? — Persze, hogy hallgatok — mondta az asszony dühösen. — Mert már előre tudom, hogy vissza fogod kérni az ajándé­kodat. te nagy gavallér. Tudod mit? Süsd meg a Földet — és férje fejéhez vágta. Még sze­rencse, hogy az Úr idejében el­kapta a fejét, és így a Föld vé­gigzúgott az űrön. Így lett vége a világnak. Feleki László: . AZ ÉLETRAJZ A hivatalnok felhézett az orrára csúszott szemüveg mögül. Sovány volt és az ádámcsutkája elöírás- szeráen járt föl s alá. Szinte azt lehetett volna hinni, hogy az illető szándékosan utánozza a csinovnyikról oly gyakran, szinte már az unalomig rajzolt karikatúrát. Jóindulatúan beszélt az előtte álló magas, barázdált arcú, bozontos ba- juszú férfiúhoz: — Egyszóval rendben van. Holnap délelőtt 10 óra felé jöjjön vissza. Írjon egy felvételi kérvényt, és mellékeljen hozzá egy életrajzot. A férfi bólintott. — Helyes. Milyen életrajzot gondol? A hivatalnok összeráncolt szemöldökkel, fohtostaódva felelt: — Részletes, hosszú életrajzot. Hogy meg lehessen benne látni, kiről van szó. Ha az ember azokat a meg­szokott rövidke kis életrajzokat olvassa, azt hihetne, hogy minden ember egyforma. Még a szavak is ugyanazok sok­szor. Meg aztán, magunk közt szólva, gyanús is a rövid életrajz. Hátha valamit el akar titkolni az illető? Azt írja például — tíz évig itt, meg ott dolgoztam. Tíz év ... csak úgy egy mondatban! Hát mit csinált ott annyi ideig? Talán valami rossz fát tett a tűzre! Egy féloldalas élet­rajzból persze az ilyesmit nem lehet megtudni. Egy szó, mint száz, írjon egy szép, hosszú életrajzot. írjon bele mindent. Olyasmit is, amiről az ember különben nem szí­vesen beszél. Ne is beszéljen. írjon! Az életrajz, az legyen őszinte. Legyen benne önbírálat is. Én már sok életrajzot olvastam, s komolyan mondom, az ember el sem hinné, mennyi tökéletes, hibátlan halandó él a földön. Hazudnak barátocskám, hízelegnek önmaguknak, ez az igazság! Szó­val ... őszintén, részletesen, különben nem ér az egész életrajz egy fabatkát sem! A férfi bólintott: — Jó, majd megpróbálom. Aztán elköszönt. Másnap nem jött el, sőt harmadnap, meg azután sem. A hivatalnok csóválta a fejét: — Biztosan van valami a füle mögött. Most nem tudja, ho&yan rejtse el az életrajzában. Néhány év múlúa újra megjelent a férfi. A hivatálüők alig ismerte meg. — Mivel szolgálhatok? A férfi mosolygott. — Elhoztam az életrajzot. Vastag könyvet húzott elő a táskájából. Letette a hi­vatalnok asztalára. Az csodálkozva nézte. — Nem lesz ez egy kicsit hosszú? — Azt mondta, hogy hosszú, részletes legyen. Nem em­lékszik rá? Az ilyesmit nem lehet egy-két nap alatt meg­írni. Azt mondta, kimerítő életrajz legyen, meg lehessen benne látni, kiről van, szó. Legyen benne önbírálat is, meg olyasmi is, amiről az ember különben nem szívesen I beszél. A hivatalnok kinyitotta a könyvet. Csodálkozása egyre fokozódott. — Hogyan? Ki is nyomtatta az életrajzot? A hosszú férfi bólintott. — Ki én. Tudja, manapság annyi helyre keU az em­bernek beadnia az életrajzát, hogy már sokan vannak, akik sokszorosíttatjak. Én úgy gondolom, hogy a nyomtatás még jobb, mint a sokszorosítás. A sokszorosítók gyakran elmázolják a szöveget. Nyomtatva sokkal tisztábban Ol­vasható. Április 4 felszabadulásunk évfordulója. £ napot sok költő köszöntötte már verssel. Mi is egy idézettel állunk az ünneplők táborába. Az idézet megtalálható a víz­szintes 1., 3., függőleges 40. és a vízszintes 77. alatt. Vízszintes: 15. A hon. 17. Vissza: áthajlik. 13. Kiokoskodás. 19. Igen oroszul. 20. A magyar kártya egyik lapja. 22. Ünnepi. 24. Magába mélyedő. 25. Rejtő László. 26. A szelid. 29. ... esz-Szald iraki reak­ciós politikus volt. 1958-ban a fel­kelők megölték. 31. Igenév képző. 32. A.O.J. 33. Hang nélkül tócsa! 34. folyadéktároló edény. 36. A Ti­sza mellékfolyója. 38. Fordított napszak. 41. Cigarettázik. 43. Vég nélküli Adria. 45. Folyó Romániá­ban. 47. Szavazat. 48. Tizenkét hó­nap. 51. Nyiláselzárc. 53. Község Vas megyében. 54. Kis község a siófoki járásban. 56. Juttató. 57. Takar. 59. Dalmáciái kikötőváros. 61. Biztató szó. 62. Ólom németül. 64. Előde. 66. Nemzet. 68. Geográ­fus, a földrajtudományok doktora. Elsőnek foglalkozott légiközlekedé­si térképekkel. 70. Felbukó. 72. Épület mélyített része. 75. Fordí­tott műanyag. 7ft. Villanykörte. 79. Kikötőhely, átkelőhely. 81. Női név. 82. Egyszerű gép. 84. Befejeződött. 86. Névelővel magas növény. 88. T.I.O. 90. Régi ürmérték. 91. Bőg. 93. Kesernyés, növényi eredetű al­kaloida. 96. Ékezethiányos fa rész. 97. Höhe! betűi keverve. 100. Ma­ga előtt lök. 101. Török méltóság. 103. Énekes madarak. 105. Ritka férfinév. 107. Terem része! 109. Női név. 111. Derékszorítója. 112. Jut­tat. 114. Miskolc hegye. 116. Szidást, dorgálást. 119. A molibdén vegy- jele. 120. Névelős széptevés. 122. m 1 2 “I 3 M 4 5 6 7 D 8 9 10 11 12 13 14 1 is \ V 16 m 17 «! SS 18 • V 19 m 20 21 m 22 23 EK S3SS 24 9f 25 26 27 28 91 29 30 isi 31 91 32 m 33 m 34 35 91 36 37 $25 38 39 40 F KW tu 41 42 91 43 44 m 45 46 91 47 48 49 L >-i gfl s® 51 52 SIS 53 54 SS m 56 91 57 V 58 9f 59 60 m 61 62 63 m 64 6S m 66 67 91 68 69 SS s 70 71 m 72 n 74 tu 75 76 N 77 , m 78 ifi; 79 80 m 81 LY 82 83 m 84 / 85 a 86 87 m 88 89 91 90 yi 92 US 93 94 fii > 95 “i 91 96 97 98 m- j_ > 99 XT m 100 SB Hs 101 V 102 m J 103 104 m 105 106 9! 107 108 m 109 110 m 111 m 112 113 H 114 115 i*í 116 117 118 119 m 120 121 m 122 123 **í S25 124 91 125 126 127 128 91 129 130 91 131 132 !_ > s SZ D m 1 SZ > Kilenc és negyvenkilenc római számmal. 124. Vízben élő állat. 125. Személyes névmás. 126. Férfinév. 129. Ország az Arab félsziget DK-i részén. 131. Utánad megy. Függőleges: i. Kívánságot. 2. Fel­tételes kötőszó. 4. Rangjelzés. 5. Igekötő. 6. férfinév. 7. Folyó É-Af- rikában. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Tagadószó. 10. Vissza: A ma­gyar könyvkötés múltjának kivá­ló szakembere volt. 11. Felül betűi keverve. 12. F. E. A. 13. Nyíl kilö­vésére szolgáló fegyver. 14. Névelő­vel orosz hármas fogaton. 15. Orosz női név. 16. A.S.B. 21. Szak­munkás. 28. Megtetézése. 30. Meg­retten. 32. A kifogástalanok. 35. Három római ötszázas. 37. Török nyelvek DNy-i csoportja. 39. A víz­szintes 31. fordítottja. 42. Becézett női név. 44. Vallás rövidítés. 46. Kutyafajta. 49. Villamosság rés2e! 50. Öra, nap, perc is ez. 52. Kikötő Algériában. 55. Vissza: távirati kém. 58. Város Erdélyben. 60. Álla­mi bevételei. 63. Fordítva faragja. 65. Névutó. 67. Finom szemcsés piszok, föld. 69. Allatlakásba. 71. Azokat a személyeket. Ékezet hibával. 73. Török méltóság. 74. Vissza: A tér egy része. 76. Erdei állat. 80. Tisz­títószer márka. 83. Feltűnően. 85. Német sietség. 87. Hangcsoport. 89. Időhatározószó. 92. Monda. 94. Hétfejű mesebeli kígyó a budhista mitológiában. 95. Hangsor fajta. 98. Téli csapadék. 99. Vissza: nyelt. 102. Névelős ez a betű: T. 104. Lo­vas nomád török nép. A honfogla­lás előtt csatlakozott a magyarok­hoz. 106. Görög sziget az Egei-ten- gerben. 108. Adagol. 110. Feltétele­zett misztikus lény. 113. Az Elnöki Tanács elnöke. 115. Döccenő men­tes. 117. Fordított víztároló. 118. Cselekedet. 120. Nap betűi keverve. 121. Község Hevesben. 123. Somogy megyei község a barcsi járásban. 127. A tetejére. 128. Téli sport. 130. Mód jel. 132. Lányom férje. Várkonyi Imréné. Beküldési határidő: 1962. április R-a, péntek délig. Kérjük olvasóin­kat, hogy csak a szükséges soro­kat küldjék be. A levelezőlapra vagy a borítékra feltűnően írják rá «-Rejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintesek: Gimnázium: Zsina­góga; Megveháza: Iskolaház. Függőlegesek: Szamárkő, Török­kút: Múzeum. .Tán Bődének: Ivkó édesanyja e. jrönvvét nyerték: Bote Latos Kaposvár, Nyugat­ivánfa utca 13. Dolgos Istvánná Kaposvár, Hon­véd‘'utca 16. Dégbi Zoltán Ordacsehi, Petőfi kondor utca 39. TroPrs Wrta Bolhó, Vöröshadse­•'*'* nt-cr» 64. T.akócsa, Állami Álta­lános T«ko!a. A könyveket postán kittjük aL — Jól van, rendben van. Egy kicsit hosszú, nem mon­dom. De el fogom olvasni. H azavitte az életrajzot. A könyv fedelén szép betűk­kel ott állt a cím: Makszim Gorkij: Életem. A hi­vatalnok — ígéretéhez híven — elosvasta. Többször is. Egyenesen kedvenc olvasmányává vált. Kétségtelenül hosz- szú volt egy kicsit, de érdekesség tekintetében vitathatat- ionul felülmúlta a legtöbb életrajzot. BÖLCSEK PÄRBAJ Balzacot súlyosan megsértet­tek társaságban. A sértő fél egy földbirtokos volt, aki mes­terlövész hírében állt. Az író nem ijedt meg, és a sértésből végül pisztolypárbaj lett. Köz­vetlenül a párbaj előtt egy er­dőben az ellenfél, hogy Balza­cot idegessé tegye, röptében lelőtt egy madarat — Nos? — kérdezte kihí­vóan. — Mit szól ehhez? Az író egykedvűen válaszol­ta: — Semmit A madár nem lő vissza. AZ ANYA SZERETETE Andersen egyszer hosszabb időt töltött Itáliában. Amikor aztán elhatározta, hogy haza­tér szülőföldjére, egy olasz MOSOLYA barátja csodálkozva kérdezte tőle: — Miért nem maiadsz to­vábbra is itt? Hogyan kíván- kodhatsz el ebből a szép or­szágból, ahol a citrom virul, a komor, hideg, barátságtalan Dániába? — Hát kevésbé szereti a* ember az anyját, ha nem szép? A somogyazebi fSldművee­•itTetkezei TÜZÉPtelepc bő áruválasztékkal várja kedvea vásárlóit. — Telep* helye a vasútéllomásaal szemben. — Telefon 22. Mindennemű építő- éa tü­zelőanyag kapható. (2633) Átépítés miatt eladó 9 darab fölöslegessé vált, jó állapotban levő komplett körfűrészasztal. Cím DÉL-MAGYARORSZÁGI FŰRÉSZEK, BARCS. (2634)

Next

/
Thumbnails
Contents