Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

Vasárnap, 196S. április 8. 3 SOMOGYI NfiPMP NEMZETKÖZI SZEMLE Latin-amerikai helyzetkép A közelmúlt napok néhány jelentős eseménye újból a la­tin-amerikai országokra irá­nyította a figyelmet. Kuba történetében kétség­kívül mérföldkőnek számít' az Egyesített Forradalmi Szerve­zet (ŐRI) országos vezetőségé­nek megalakulása. Az új párt három forradalmi csoportosu­lást, mégpedig a Július 26-a mozgalmat, a Népi Szocialista Pártot és a Directorio nevű baloldali egyetemista szerveze­tet tömöríti Fidel Castro veze­tésével. Szervezeti szabályza­ta a marxizmus—leninizmus alapelvein nyugszik. Az oRI létrejötte a dolgozók lelkes he­lyeslésével, támogatásával ta­lálkozott. Erről tanúskodik egyebek között az a tény, hogy az alapszervezetek megalakí­tásakor az említett csoportosu­lásokhoz tartozó munkások, parasztok és értelmiségiek a legtöbb helyen öntevékenyen hajtották végre az egyesülést. Az új párt Castro szavai sze­rint magában foglalja mindazt a jót, amely a munkásosztály­ban és a népben megvan. Cél­ja, hogy a proletariátus élcsa­patává válva irányítsa a for­radalom határozott fejlődését. Argentínában még mindig gyűrűznek a tábornokok ál­lamcsínyének hullámai. A ka­tonai junta tagjai Guidót ültet­ték az elnöki székbe, mert al­kotmányos mezbe szeretnék öl­töztetni reakciós diktatúráju­kat. Céljuk világos: a földbir­tokosok, a főpapok, a nagytő­kések és a külföldi monopó­liumok érdekeit védelmezve arra törekszenek, hogy meg­semmisítsék a március 18-i vá­lasztások eredményeit, s meg­gyorsítsák az amerikai álla­mok szervezetével és a nem­zetközi valutaalappal kidolgo­zott »szigorú takarékosság« népellenes tervének megvalósí­tását Az államcsínyben fontos sze­repet játszottak egyes külföl­di hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Anglia bizonyos körei. A szélsőségesen reakciós tábornokok maguk mögött érzik az amerikai hi­degháborús körök támogatá­sát Népellenes cselekményeik igazolására a kommunistaelle­nes fenyegetőzés eszközeihez folyamodnak; arra számítanak, hogy terrorral és külső támo­gatással sikerül megszilárdíta­niuk uralmukat, elhall gáttá t- ni a néptömegek jogos követe­lését, elfojtani növekvő elége­detlenségét A harc a dől gőzök egységes állásfoglalását követelné. Hsak ez biztosítaná, hogy az or­szágban végrehatjsák a legfon­tosabb reformokat: a földre­formot, a külföldi monopóliu­mok tulajdonának államosí­tását, a munkásosztály követe­léseinek kielégítését, a demok- -atikus jogok biztosítását, a kereskedelmi kapcsolatok fel­vételét a világ minden orszá­gával és a békés külpolitikát. Ezekkel az eseményekkel szinte egyidejűleg zajlott le Goulart brazíliai elnök redkí- vül zsúfolt programú washing­toni látogatása, tanácskozása Kennedy elnökkel és más ve­zető államférfiakkal. E tárgya lások hivatalosan bevallott célia az, hogy a két elnök »sze mélyesen is megismerje egy­mást«. Mindkét fél azonban igen nagy jelentőségűnek tart­ja a látogatás*, mert közismert dolog, hogy Kuba és Argentí­na mellett Brazília Latin-Ame- rikának egyik kulcsállama. Amerikai részről el akarják fo­gadtatni Brazíliával a »Szövet­ség a haladásért« elnevezésű amerikai programot, és azt szeretnék, ha Brazília elősegí­tené a program megvalósítását Brazíliai viszont azt követeli, hogy Washington ismerje el Goulart független külpolitiká­ját. Szóba került Brazíliának Kubával kapcsolatos magatar­tása is. Ismeretes, hogy Pun­ta del Este-ben Brazília elle­nezte a Kuba elleni szankció­kat. Részletesen megvitatták az argentin helyzetet is .A bra­zil kormány ugyanis hivatalo­san aggodalmát fejezte ki az argentínai fejlemények miatt, és utasította nagykövetét, hogy egyelőre semmiféle hivatalos érintkezést ne keressen az új argentin kormánnyal. A tár­gyalások lényege azonban pénzügyi kérdések köré cso- oortosult. Brazíliának — ame­lyet infláció veszélye fenyeget — naey segélyösszegekre vol­na szüksége. Washington magatartásától sok minden függ. Brazíliában ugyanis az ősszel általános vá­lasztásokra kerül sor. Ezeknek előkészületei a haladó irány­zatok erőinek növekedését mu­tatják. A hírek szerint Quad­ros volt elnök is indul, s remé­li, hogy a választások eredmé­nyei biztosítják majd számára a miniszterelnöki széket, s ez­zel egykori elnövi programia bizonyos célkitűzéseinek meg- va’ősítását. Az Egyesült Államok vezetői bizonvára mindent elkövetnek majd. hogy Brazíliában is út­jába álljanak a haladó és népi erők előretörésének. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemére A Somogy megyei Pártbi­zottság fölvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—leniniz­mus Esti Egyetem 1962—63-as tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionárius ak, értelmiségi dolgozók, vezető propagandis­ták szervezett marxista—leni­nista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanul­mányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon a filozó­fiát, a második évfolyamon a politikai gazdaságtant, a har­madik évfolyamon a nemzet­közi és a magyar munkásmoz­galom történetét tanulják. A tantárgyakból minden félévben vizsgáznak. Az egyetem el­végzéséről bizonyítványt kap­nak. Az egyetemein hetenként egyszer meghatározott napon kötött foglalkozás van (elő­adás, osztályfoglalkozás), me­lyen a részvétel kőtelező. A tandíj egy évre 170 forint, ez félévenként fizetendő. Az egyetem hallgatóinak a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1088—1957. (XI. 21.) számú határozat alap­ján egy évre 24 napi tanul­mányi szabadság jár. A fölvétel feltételei: Fölvételüket kérhetik, akik érettségivel vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismerete­ket már megszerezték. Az egyetemre párton kívü­liek is kérhetik fölvételüket. Nem kérheti fölvételét, aki más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a megyei bizottságon (Lenin u. 11.) be­szerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a me­gyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályára kell kül­deni május hó 15-lg. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot; 2. Az illetékes pártszerve­zet javaslatát; 3. A vállalat, intézmény Igazolását jelenlegi munkakö­réről. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága. MM i A háromfai Cj Barázda Tsz-ben 140 holdon talajjavítást végeztek. 40 holdon gyümöl­csöst telepítenek, 100 holdon burgonyát és kukoricát vetnek. Képünkön: A felszán­tott földet tárcsázzák Csicsek Ferenc és Cipóth János traktorosok. Kivételezés nélkül A. ADZSUBEJ: Jlie qhíoiis utazásra LATIN-AMERIKAI RIPORT (V Linck azonban nem a bizonyítékok ékesebben szól­nak, mint a bomba, amely adta pedig több mint 50 százalék- Azokban a viharos napokban nem is okozott különösebb meg magát, s a lapokban azt kai emelkedik. Amikor a bra- a nép akarataira helyreállítót- kárt. Rióban a kerítéseken és állította, hogy értelmetlen do_ zil mánlszterednök a múlt év ták a diplomáciai kapcsolato- a házak falain itt-obt ilyen Jog Brazíliában olajat keresni, végén beszámolót tartott .......................... h ogy Brazíliában nincs olaj. ország helyzetéről, Linck, aki hatalmas összege- volt elismerni, hogy »as or. két vágott zsebre, hat éven St szag előtt álló problémák kö­WEANA LAJOS GAZDÄSZ úgy egyezett meg a nagyszakácsi Béke Tsz veze­tőivel, hogy háztáji föld he­lyett egy hold kukoricának a termését kapja meg. A terüle­tet a csőtöréskor jelölték ki — háromszor egymás után. Az el­sőnek a termését a kocsisok ugyanis sokallották, bevitték hát a közös tárolóhelyre. Re- kordparcellának tartották a másodszorra kijelölt egy hol­dat is. Végül a harmadik hold termését mázsálás nélkül gép­kocsira kellett rakni, ömleszt­ve is volt termény az autón meg 42 zsákban is. Óvatos szá­mítás szerint is elvitt a mező­gazdász körülbelül 30 mázsa kukoricát, holott az átlagter­més ennek felénél alig több. Wrana Latos az ősszel abrak­fölöslegről nyilatkozott, ma viszont nincs mit etetni a kö­zösben, mintegy 10 vagon köl- csön-abraktakarmányra van szüksége a Béke Tsz-nek. Alig­ha tévednek azok, akik össze­függést látnak a mezőgazdász őszi termésbecslése — azaz a termés túlbecsülése — és a háztáji kukoricajárandósága mennyiségének megállapítása között. Ha ugyanis 15 mázsás hol dán kén ti csőterméssel szá­mol Wrana Lajos, akkor nincs bátorsága 30 mázsát elvinni. A kukoricaügy csak egyike azoknak az ügyeknek, amikért a nagyszaikácsi Béke Tsz ve­zetősége március végén fele­lősségre vonta a mezőgazdászt. Megtette azt is, hogy kiutalás nélkül vitt el előlegbe árpát. Ugyancsak utalvány nélkül szedetett almát, s azt is elszál­lította haza, Keszthelyre. Bur­gonyával meg a helyszínen üz­letelt. Méretett ki magának öregestül, ‘apróstul — állami áron, s eladta a tsz-tagoknak I “‘‘ ...... szabad piaci áron. Szívesen m egvették tőle, mert nekik nem jutott saját szövetkezetük burgonyaterméséből. Előnyös helyzetet teremtett magának Wrana Lajos a szövetkezeti gazdák rovására. Teljes joggal háborodtak föl kapzsiságán. zeuen euenszenvet wpiai a; poRROGON Madarász Ist- 5^®**{vénné gondozta a Napsugár ~ ...............~ “ Tsz sertéseit. A* közös jószág a zon a portán van elhelyezve, ahol Madarászék laknak. Egész nyáron hordtak a fogatosok zöld takarmányt a sertésólhoz. Ettek a zöldből Madarászék ál­MEZÖ- rászné. A két helyiség egymás­ba nyílik, az ajtónak az alsó része van bedeszkázva, felső negyede nyitott. Madarászék kocája a szövetkezet sertései­nek tele vályújából lakmáro- zott, amikor betoppant a bri­gádvezető, Kővári József. Eb­ből falura szóló, nagy veszeke­dés támadt. Kővári József véd­te a közös gazdaság érdekét, Madarászná szidta-hordta — fülük hallatára is — a brigád­vezetőt. A szövetkezet vezetői végül is elfogadták Madarász­ná felmondását. Egy-egy vil­lára való lucerna minden ete­téskor a saját állatoknak, a háztáji koca belopakodása a közös jószág vályújához, a sertésgondozó jószágának el­helyezése a közös állomény- nyal egy födél alatt — nincs ez rendjén már csak azért sem, mert találgatásra, gyanúsítga- tásra adhat okot. Végtére is mire való olyan kivételezés, hogy a sertésgondozó ellen­szolgáltatás nélkül etethet ál­landóan zöld takarmányt a kö­zöséből a maga állataival? NAGY ÜGYEK? Aprósá­gok? Egyben valamennyi meg­egyezik: bántják a szövetkeze­ti gazdák igazságérzetét. Sok mindent meg tudnak bocsátani az emberek, de az igazságta­lanságot aligha. Egy kocsis egész nap használja a tsz fo­gatát térítés nélkül — igazság­talanság ez. Érdemes megem­líteni, hogy a kéthelyi Arany­kalász Tsz vezetőségi ülésén éppen egy fogatos, Bolla Imre követelte az ilyen kivételezés megszüntetését. Olyan dolgot követelt Bolla Imre, amiből személy szerint neki is anyagi hátránya származik, de köve­telte, mert így diktálta igazság­érzete. Más eset: előfordul, hogy valakinek jogtalanul be­írnak 0,2 munkaegységet — nem helyes ez sem. Az sem helyénvaló, hogy egy tsz-ben 20 állatgondozónak fizetnek havi előleget, a két krumplifő­ző embernek pedig nem, pedig ők is az állattenyésztési bri­gádba tartoznak. Helytelen az is, ha a szolgálati kocsis évi 100 munkaegységgel többet kap, mint az igásfogatosok, ho­lott decembertől áprilisig jó­formán csak jártatás kedvéért vezeti ki lovait az istállóból. kát a Szovjetunióval. Brazília feliratokat látni: »Golyót min­Wnytelen £ ÍÍTh krm“ „ fiatal is. Ez ellen senki sem til­gátira, ezt a lépést. Amint be- alatta három titokzatos betű: ♦ jelentették a hírt, .sökan föl- »MAX«. Brazíliában - fmn­pUl egy sem otjan nagy hord- kms}ék o XBoyjei^ keteskedéU ria mintára — megjelent ‘a|jSti^gMz£?ÍÖK 1 hallgatott erről. tlHHV Még egy példa. A búzater- erejű, és egy sem fenyegeti az md delegáció kicsiny épületét, terrorszerveaet. melés felelőtlen elhanyagolá­sának következményeként Bra­zília tavaty alig több mint hetés«. 700 000 tonnát' termelt, és kill. felesége. A takarmány-előké­kezményekhel, mint « megél- annak a szovjet elvtársakkal. i?zit°yel, szomszédos helyiség­Többen kis ajándékokat ^ ! ^n tartotta ot süldőjét Mada­hoztak magukkal. Két Ilyen h°® eZek 32 emberek nem országot olyan súlyos követ- hogy egyszerűen kezet szorít­A brazil fővárosban beszél­EGY LEHET A VÉGKÖ­VETKEZTETÉS és tanulság: részrehajlás, kivételezés nél­kül járjanak el minden ügy­ben, így bánjanak mindenki­vel a szövetkezeti vezetők. Nagy erkölcsi hasznát vehetik ennek. Kutas József só piacokon csaknem három- gettem Maásilli parlamenti ajándéktárgyat magam is lát­szór annyi gabonát kénytelen képviselővel. Hangsúlyozta, lant- Lenin fából faragott kis toztatni az ország pölitikai vúsáirolfni, mint amennyit tér- hogy az ország előtt álló prob- szobrai voltak orosz nyelvű, irányvonalát Szeretnénk hin \ —^ lámák közül most a legkomo- szimbolikus értelmű felirattal.- hogy ez így van « Több a kár, mint a haszon melt. És mindez ebben a pá­ratlanul termékeny földdel és kedvező éghajlati viszonyok Az egyik szobor felirata így ■Kell!«, a másiké lyabb az agrárprobléma. Hogy ez a kérdés mennyire bonyo- hangzott: kai rendelkező országban! Az luilt, már az a tény is bizo- pedig: »Érdemes dolgozni! észak-amerikai tőke gazdasági nyitja, hogy az utóbbi évek- De arról is kell szólnunk, Az országban tett köruta­zás után Rióban újság- j író kollégáink fogadtak, a hencsei Győzelem azonban furcsa meg- Bodor Tibor, a köri ti­szorításának következtében ben több mint 300 féle tör- hogy Brazíliában vannak olyan t ^ i Brazília külkereskedelmének venytervezetet terjesztettek emberek, akiket valósággal ^ kezdőik t-xf.K 7n százalékát mono- elő az agrarreíörmra vonatko- megvaditott a kormánynak az ..“ a KezaoaiK.« ue mind-i kultúra - LTtó A l zóan. különböző politikai meg- a döntése, hogy helyreállítja maguk va koltak a kér- vetS? ^tségvetéri győződéi emberele - Brizola a Szovjetunióval a diplomáciai “Meeoldhatatlon — '------------' kapcsolatokat. Nem, ezeknek a z embereknek nem érdekük ™ Rióban is kezdődik, Sao­. ' IJoiiIzmLvo-v. -io I —-.7-—__— _____ d eficitje 1962-ben összeget. 200 milliárd cruzei. rőt ér el, a _______ _____ ligák vezére, az összes poli­k ülkereskedelem tikai pártok, irányzatok, kép­73 viselői — azon. törik a fejü­deficitje pedig körülbelül millió dollárt. Rio de Janeiróban, ebben a gyönyörű városban, ahol a nyitott kis éttermekben rend­kívül ízletes brazü sülthús- különleg ínségeket lehet fo- Brazíliát. Quadros köztársasá gyasztani, a megélhetési költ­az ország felvirágzása. Ők na­gyon jól élnek a Rio de Jane­Paulóban is, új városunkban J Egy körfűrészt vásárolt az ossz Termelőszövetkezet. A vásárlás utá, jegyzések hangzottak el a faluban, rész volt tulajdonosa ugyanis azt az ajánlatot tette plédéi József ácsnak, hogy kínálja fel a körfűrészt 1500 forintért a termelőszövetkezetnek. Siker esetére Bodor 200 forint cen- zárpénzt ígért Rédeinek. Rédei azonban nem állt kötélnek mondván, hogy nem vállalja a felelősséget, mert a. gép nem jó. Bodor Tibor ekkor ki elentette neki: »Ti ne törődje­tek azzal, hogy jó vagy sem, úgyis az történik, amit a fő­könyvelő akar.« Szavai igazolódtak: Tatár Mihály főköny­velő 2300 forintért (!) megvette a körfűrészt a vezetőségi to­két. hogyan lehetne megoldani iró-i strandon. Ezek azok az a földkérdést. Egyszóval sok emberek, akiknek Br;„ ;a kez­teendő vár Brazíliára, mint ismeretes, a múlt Rióban kezdődik és végződik. Egyszer bombát dobtak a év közepén súlyos po- szovjet kereskedelmi delegáció akarnak sem száz, sem litikai válság rázkódtatta meg épületére. A merénylő élmene- miincöt évig várni. kült, bár az egyik szemtanú állítása szerint rendőrségi gi elnök lemondott Majd még sógek az utóbbi években több szólok arról, hogyan és miért szám volt azon az autón, (A következő riport mint 40 százalékkal, az élelmi- történt ez. Ezután Goulart amelybe beugrott. A merénylő Százötvenezer utas egy aaerek és ruházati cikkek árai lett a köztársasági elnök, felkutatás« mindeddig nem lőgépen^ is- rnlndenütt. ahol az ország; gok tiltakozásának ellenére. :\m csakhamar kiderült, hogy a gép használhatatlan. Magyar József, akinek a fűrésszel kel­lene dolgozni, azt mondja: »E9V szó, mini száz. több kára van ebből a gépből a közösnek, mint. haszna.« Horenczi Jó­zsef tsz-elnök így vélekedik: “A tagság beszél erről a do­logról, nekem kellemetlen az ügy, mivel nem régóta va­gyok a szövetkezet elnöke. Elődöm annak idején megígérte, hogy visszaadja a fűrészt előző gazdájának, de úm látszik, elf eleitette.« • Az esetből a legfőbb tanulság az, hogy a vezetőség dön­tési jogát senki sem rághatja föl. Csak így előzhetik meg halmié estnek megismétlődését. új. független politikája dödik.« j Megértettem: Brazíliában? sok az igazi hazafi, akik nemi har- ? (Folytatjuk.) címe: ; repü- ; ?

Next

/
Thumbnails
Contents