Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

Csütörtök, 1963. április 36. 3 SOMOGYI NÉPLAY Behívassam, vagy fölkeressem? A vezetők és vezetettek Kap­csolatára utal a címben foglalt kérdés. Választhat a vezető a két lehetőség közül, ha közöl­ni akar valamit beosztottjaival, ha megbeszélnivalója akad az irányítása alá tartozó egyik- másik emberrel. Olyan egysze­rűnek látszik a dolog, hogy nem mindenki szentel különö­sebb figyelmet neki. Néhány példa ismertetésével bizonyo­san világosabbá válik, miről is van szó. A járási kiküldött és a köz­ségi tanácselnök beszélget a helyi tanácsházán. A termelő- szövetkezet egyes gondjait, problémáit feszegetik. Az el­nök megnevez egy tsz-tagot, aki a legtöbbet mondhatná a szóba hozott ügyről. Beszélni kell tehát vele. A járási kikül­dött töprengés nélkül rávágja: »Hívassuk be.« Másik eset. A kéthelyi Aranykalász Tsz vezetősége Pálfi Imréné baromfigondozó kérését tárgyalja. Döntenek: rendezik munkaegységét. Mi­ka Lajos, a szövetkezet elnöke zárja le ezt a napirendet így: »Jól van, a határozatot közlöm vele, behívatom... illetve el­megyek hozzá.« Űjabb példa. Dr. Túri Imre, a Csurgói Járási Tanács V. B. titkára ellenőrzést tart egy községben. A hivatalos akták között megtalálja azoknak a tsz-tagoknak névsorát, akik nem vállaltaik kapásterületet. Elmegy az egyik családhoz. Vitatkozik, érvel, magyaráz Tú­ri elvtárs, ám a községi tanács­elnök csak akkor szólal meg, amikor ismét az utcára értek: »De megkönnyebbültem, hogy kijöhettünk tőlük.« Szigeti István, a Marcali Já­rási Pártbizottság titkára hiá­ba keresi az irodán Laskai Já­nos pusztakovácsi párttitkárt. Egyik helybeli vezető azonnal menesztene küldöncöt érte, de Szigeti elvtárs ebbe nem egye­zik bele mondván: »Megkeres­sük a határban.« Ennyi elég is a példákból. Mint látjuk, egyik helyen ezt, másutt amazt a megoldást vá­lasztják. Helyesen azok a ve­zetők cselekszenek, akik min­den szíre-szára nem idézgetik, hanem fölkeresik otthonuk­ban vagy munkahelyükön az embereket. Adódnak esetek, amikor nincs válaszás. Előfor­dul, hogy bizonyos hivatalos ügyet csak a hivatalos helyi­ségben, az irodán lehet és cél­szerű elintézni. Ilyenkor ter­mészetesen be kell hívatni az érdekelteket. Más esetekben viszont jobb, ha kétszer is meggondoljuk a dolgot, mi­előtt — megszokásból, kényel­mességből vagy hivatalosko­dásból — elküldjük az idézést. Az indokolatlan behívatással egybekötött ügyintézéstől nem is annyira a tanácsok, mint in­kább o termelőszövetkezetek vezetőit kell óvnunk. A pa­rasztemberek nem szívesen ve­szik, ha nap közben vagy este az irodára kell menniük, s ott olyan dolgot közölnek velük, amit a szövetkezet elnöke a mezőn vagy családi körben is megmondhatott volna. Sokat nyer a tsz-vezető azzal, ha nem az irodán, hanem a szövetke­zeti gazdák között tölti idejé­nek java részét. Így van rá al­kalma, hogy közvetlenül tájé­kozódjék és tájékoztasson. Be­szélgetés, értesülésszerzés cél­jából a járási kiküldött is job­ban teszi, ha nem behívogatja, hanem fölkeresi azokat a tsz- tagokat, akik a legalaposabban ismerik közös gazdaságuk helyzetét, és útbaigazítást, ja­vaslatot adhatnak a vezetés­nek a tennivalók sikeresebb elvégzéséhez. Mindebből az a tanulság, hogy tartsuk szem előtt: az emberek között, a tö­megek sűrűjében élve kell el­rendeznünk az emberek ügyes­bajos dolgait. Kutas József A régi és az új vezetőség Némelyik családnak 4 hold háztáji földje volt. Több mint egymilliós mérleghiánnyal zár­ták a múlt évet. Csaknem 400 ezer forint követelésük van a tagoknak. A hízómarhákat csak háromévi tartás után adták el. A vezetőséget tavaly leváltot­ták. Sikkasztások, rendőrségi nyomozás — ez a somogyasza- lói Bélié Tsz néhány éves gaz­dálkodásának rövid története. A vizsgálat még tart, s ki tud­ja, milyen dolgok kerülnek napfényre. A szövetkezet régi vezetőit tavaly márciusban le­váltották, s helyettük a tagság Megkezdték a nyerstégla készítését a Barcsi Téglagyárban. Tervük szerint 3 700 000 téglát fognak gyártani az idén. Parrag László elszedő az új téglavágó automatával naponta 36 ezer téglát készít. Vigyázat, életveszélyes! A Latínka Sándor utca 5. számú házra fi­gyelmeztető táblát kellene tenni ezzel a fel­írással: »Vigyázat, életveszélyes.'« Hetekkel ezelőtt leszakadt az épület erkélyének egy ré­sze. Az egy méter hosszú, húsz centiméter át­mérőjű téglatömeg elszakítva a villanyveze­téket rázuhant a járdára. Az esetből okulni kellene. Haladéktalanul rendbe kell hozni az épületet, mert az er­kély, a vakolat tovább omlik. Megjavíttatásá- ra azonban mindeddig senki sem tett semmit. Ennek az a magyarázata, hogy az épületben vannak olyan lakások, amelyeknek tatarozá­sa az Ingatlankezelő Vállalat feladata, és olyanok is, amelyeknek karbantartásáról a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk. Mivel az utóbbiak furcsának találnák, hogy az eme­letes házból kiragadjanak egy részt — a sa­játjukét és azt tataroztassák, inkább sem­mit sem csinálnak. Az IKV sem vakolja be a kezelésében levő lakásokat. A ház lakói időnként azt latolgatják, hogy talán megegyezhetnének az Ingatlankezelő­vel, mégpedig úgy, hogy a vállalat tataroz­ná az épületet, s a nem állami lakásban lakók részletben kifizetnék a rájuk jutó költséget. De csak szóbeszéd folyik, senki sem kezde­ményez. Egyik hétről a másikra halasztódik a ház tatarozása. Akadnak, akik söprűnyéllel leverik azt a vakolatot, amely az udvar felőli részen le- hullóban van. Igen ám, de mi lesz az utcán, ahol az erkélyről lezuhanni készül a másik, méternyi hosszú téglatömeg is? Ki védi meg a járókelőket a rájuk leselke­dő veszélytől? Fogjanak össze az Ingatlanke­zelő Vállalat és a lakók, s hozzák rendbe az épületet. Addig is, amíg erre sor kerül, táb­lával hívják fel a járókelők figyelmét a ve­szélyre. Sz. N. újakat választott. Hogyan kezd­ték el a munkát, mi volt az első tennivalójuk? — Mindenekelőtt igyekez­tünk megszüntetni a törvény­telenségeket. A háztáji földek rendezésekor a tagság méltat- ilankodásával találkoztunk. Senkinek sem tetszett, hogy a háztájiból elveszünk egy da­rabot — mondja Pál Sándor tsz-elnök. Szakembereket állítottak a különböző munkaterületek élé re. Üj főkönyvelő és mezőgaz­dász került a szövetkezethez. Az új vezetőség tagjairól el­mondható, hogy amit tettek, nem jogtalan előnyökért tet­ték, hanem azért, mert tudják, hogy elsősorban nekik kell jó példát mutatniuk, ők azok, akiknek rendet kell teremte­niük a Béke Tsz-ben. Mind­egyikük vállalta, hogy azon a munkaterületen, ahol dolgozik, ellenőrzi társainak munkáját, ügyel a rendre és az utasítá­sok megtartására. Tóth Györgyné például a baromfi- farmot látogatja, és ha sza­bálytalanságot észlel, figyel­mezteti a gondozót. Vemer István fogatos a mezőn és az is­tállóban is felügyelhet a rend­re. Miközben dolgozik, szem­mel tarthatja társai munká­ját, és az istállóban meggyő­ződhet arról, hogy a takarmá­nyozás annak rendje-módja szerint történik-e. Hegedűs La­jos amellett, hogy vezetőségi tag, munkavédelmi felelős is. — Elmegyek minden ülésre — mondja —, mert most meghall­gatják véleményemet. A régi elnöknek egyszer azt mond­tam: kössük kévébe a lent, ne­hogy kárba vesszen. Erre meg­fenyegetett. Nem hallgattak a jó tanácsra, csak a maguk nó­táját fújták... Erről beszél Segesdi István­ná is, aki ugyancsak tagja vezetőségnek. — Csak úgy lehet jól gaz« dálkodni, ha meghallgatják az emberek véleményét. A nö­vénytermesztésben mindig akad probléma, ezeket elmond­ják nekem a mezőn, és a leg­közelebbi vezetőségi ülésen szóvá teszem a hallottakat. Nagy Kálmánná egyike azoknak a csapatvezetőknek* akik amellett, hogy lelkiisme­retesen dolgoznak, bátran os­torozzák a hibákat. Ez nagyon megkönnyíti a vezetőség dol­gát. A vezetők nem nézik el azt sem, ha valaki közülük vét az alapszabály ellen. A tervtár­gyaló közgyűlésen például megemlítették, hogy Vida Jó­zsef vezetőségi tag az idén még alig dolgozott a tsz-ben* az erdészetnél vállalt munkát. A vezetőségi tagok figyelmez­tették társukat, hogy ha nem dolgozik úgy, ahogyan egy tsz- tagnak, különösen pedig egy vezetőségi tagnak kell, akkor javasolják a legközelebbi köz­gyűlésnek, hogy váltsák le. A vezetőségi ülésekre a bri­gádvezetőket is meghívják* amikor a brigádok munkáját beszélik meg. A tagság különösen azt be­csüli az új vezetőkben, hogy igazságosan, részrehajlás nél­kül vezetik a szövetkezeteit. Finta Józsi bácsi szerint: — Olyan helyzetben, amilyenben most a tsz van, nagyon nehéz a dolguk a vezetőknek. A sok adósság miatt nem tudnak fi­zetni, de ezt mi megértjük, tudjuk, hogy nem az ő hibá­juk. Azonban meghallgatják a tagok tanácsait, és egészen másképpen, rendesebben inté­zik ügyeinket — mondja az öreg tsz-tag. H. F. Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra (Folytatás a 2. oldalról.) Hitlert, és mindvégig támogat­ták rablóháborúját. E mono­póliumok megbízottai ülnek az államapparátus valamennyi kulcspozíciójában. Embereik ott vannak a Bundestagban, s a parlamenti bizottságokban érvényesítik befolyásukat, mert ezek a bizottságok dön­tenek a lényeges kérdésekben, és e döntéseket a parlamenti szavazógépezet rendszerint vi­ta nélkül jóváhagyja. Pferd- menges bankárról, aki egyéb­ként Adenauer testi-lelki jó barátja, járja az a hír, hogy 12 éves képviselősége alatt egyetlenegyszer sem emelke­dett szólásra a parlamentben, de a pénzügyi bizottságon ke­resztül lényegében ő irányítja az ország pénzügyi életét. Ade­nauer, aki egyébként többszö­rös milliomos, maga is érde­keltségekkel rendelkezik a fegyverkezési iparban. Jelen­tős mennyiségű Daimler-Benz részvénypakett van a birtoká­ban. Így nem csoda, ha ez a stuttgarti részvénytársaság egyre több hadimegrendelést a Strauss-minisztáriumiól (az új nehéz.an sok motorját is ez a cég szállítja). Üzleti kap­csolatai vannak Abs személye révén az egyik legnagyobb bankkal, a Deutsche Bankkal. Fia, ifjabb Konrád Adenauer igazgatósági tag a Rajna-West- faliai Villamossági Társaság egyik leányvállalatánál. A cég egyébként az NSZK legnagyobb áramtermelője, s ez látja el energiával a Rajna- és Ruhr- vidék iparvállalatait. A kancel­lár családjának egy másik tag­ja, dr. Max Adenauer 1953 óta felügyelő bizottsági tag a köl­ni Lufthansa Rt.-ben. Egyéb ként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkel repülőgéptervező­höz és a repülőgépgyártáshoz. A kancellár unokája haláláig (tavaly ősszel hunyt el) keres­kedelmi igazgatója volt a mün­cheni Iparigazgatási Társaság bonni leányvállalatának. A tár­saság, amelyben komoly érde­keltsége van Strauss hadügy­miniszternek, főként az atom­fegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt, az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a »repüló- gépszakértő« veszi majd át. Strauss képviseli a kormány­ban az I. G. Farben érdekeit A TŐKE ÉS A TERMELÉS KONCENTRÁCIÓJA példát­lan méreteket öltött Nyugat- Németországban. A nyugatné­met gazdasági életet 17 mam- mutmonopólium tartja ellen­őrzése alatt (a részvénytőke 77,8 százaléka összpontosul a kezükben). Az acéltermelés há­romötöde hat kohászati kon­szern: a Thyssen, a Krupp, a Mannesmann, a Haniel, a Klöckner és a Hoesch cég üze­meiből származik. Az elektro­mossági iparban két társaság uralkodik: az AEG és a Sie­mens. A vegyi ipar koronázat­lan császára az IG Farbenin­dustrie (hatókörébe tartozik 56 részvénytársaság és 181 leány- vállalat, 150 ezer embert fog­lalkoztat, tiszta haszna 1959- ben meghaladta az 1,2 milliárd márkát). Óriási hatalom össz­pontosul a három nagyban, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Commerzbank ke­zébe. Aktívájuk 26 milliárd márkára rúg, s bár alaptőké­jük a nyugat-németországi részvénytőkének mindössze 2,4 százaléka, ennek ellenére az összes bankbetétek 55,5 száza­léka náluk van elhelyezve. Képviselőik 2000 részvénytár­saság és kisebb bank felügyelő bizottságában foglalnak helyet. Voltaképpen ezek a monopó­liumok rendelkeznek azzal az óriási gazdasági potenciállal, amelyet Nyugat-Németország képvisel. A Német Szövetségi Köztársaság 2,5-szer annyi sze­net, 3-szor annyi rezet, 2-szer annyi acélt és 1,5-szer annyi elektromos energiát termel, mint Franciaország. Anglia vi­szonylatában az összehasonlí­tás eredménye a következő: a széntermelésben a szigetország jár az élen, az energiaterme­lésben körülbelül együtt áll­nak, az acéltermelésben vi­szont az NSZK már megelőzte nagy vetélytársát. A tőkés vi­lág ipari termelésében való részarányát tekintve az NSZK az Egyesült Államok és Anglia mögött a világranglista harma­dik helyére tornászta fel ma­gát, s ipari termelése a leg­utóbbi tíz esztendő leforgása alatt 2,5-szeresére emelkedett. ENNEK AZ IPARI FELFU­Körülbelül fél esztendő múlva megnyílik a 64. Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás. Az újítási és találmányi be­mutatóra április végéig lehet jelentkezni, de már az eddig benyújtott újítások között is olyan érdekességek találhatók, mint a Vas megyed Gépállo­mások Igazgatóságának takar- mányfüllesztő berendezése, amely óránként öt mázsa ta­il karmányt képes fülleszteni. ipar éppen a háború utolsó j xemenesy Ernő, Nyéki Jenő évében fejtette ki képessegei-.^ Meiner jmre tudományos Ennek a gazdasági fejlődés-1 kutatok a burganyatermesz­ki Az idei mezőgazdasági ki­nek a forrásait részletesen ele-;tés növelésére dolgoznak mezték. Közismert tény, hogy t újítást, óriási szerepe volt annak a1 !«««. ér­Államok kormánya 1949 ésfdekeit is szolgálja majd. Kül- 1960 között belepumpált a nyu-| földi vevőivel több külkeres- gatnémet gazdaság vérkerin- í kedelmd vállalatunk a kiállí­gésébe. Egy további lényegest .. .. , ___ ... ___ t ényező, hogy az ipar helyre-1^elere ^esze ® állításának és fejlesztésének i gyarországi tárgyalásait, terheit a nagytőke a munkás-; A kiállítás szabadtéri nö- ság, a parasztság, a középréte- J vény termesztési bemutaióján gek nyakába varrta. Ezt szem- j látható lesz a réteges homok­iéltetik az adóbevételeknek az‘talajjavítás szemléltetése és állami költségvetés bevételi té- í a savanyú homoktalajok ja- teleiben való százalékos a rá-; vitása. níáí feitün te tő összehasonlító j Felszabadulásunk óta első adatok. 1958-ban az allam be-\ízben imáesSk meg hazánk- vételeknek Belgiumban 22 sza- ♦ L XT ____ b an a Nemzetközi Díjugrató zalékát, az Egyesült Államok- j ljCmasversenyt erre szeptem­Kon OR /vrr, o.; /"NI t A. rf . ♦ 9 _ ban 25 százalékát, Olaszország­ban 27 százalékát, Angliában; bér 8—16-a között kerül sor. ; Szeptember 18—22-e között a 29 százalékát, ^ Franciaország- ) Magyar Népköztársaság Or- ban 32 százalékát, az NSZK -. Rzágo9 Díjugrató Lovasverse- ban 35 százalékát biztosítottak | n„e^ ren<jeaik meg. Közben a ilyen adókból. $ kiállítás lov HA EHHEZ HOZZÄTESZ- f kítják majd a SZŰK, hogy a hivatalos nyu­lovasbemutatói tar- műsort A Nemzetközi Díjugrató Lovas» versenyt például a bábolnai lovasharsonások szemet, fü­let kápráztató felvonulása in­dítja el. A díjugrató verseny jelentőségét mutatják a szov­jet, lengyel, NDK, cseh, ro­mán, angol, osztrák, olasz és nyugatnémet jelentkezések. A nemzetközi vetélkedésen szá­mos olimpiai- és világbajnok is részt vesz. A megyei tanácsok vb-inek mezőgazdasági osztályai és az állami gazdaságok termelési igazgatóságai már összeállítot­ták azoknak a gazdaságoknak listáját, amelyeknek részvéte­lét helyesnek tartják. A nö­vénytermesztési eredménybe- mutatókra például 388 terme­lőszövetkezet, 14 vállalat — gépállomás és állami gazda­ság — és 11 egyéni gazda jelentkezését fogadták eL Csaknem 900 fajta növénnyel jelentkeztek a nevezettek. Az állattenyésztési ered« ménybemutatókra 209 terme­lőszövetkezet és 65 állami gaz­daság jelentkezett. Több mint ezer szarvasmarha, mintegy 1300 baromfiegyed, ugyan­annyi sertés, 800 juh és 25—* 30 ló látható majd a kiállítá­son. Ezeket a jelentkezéseket a kiállítás bizottságai természe­tesen még felülbírálják. A je­lentkezetteket május 31-ig ér­tesítik arról, hogy elfogad­ták-e kérelmüket. TÄSNAK horderejét akkor'gatnémet politika vezérgondo-; érthetjük meg igazán, ha nem lata az egykori nagynémet ha­feledkezünk meg arról, hogy az NSZK területén a háború előtti német ipar 60 százaléka helyezkedik el, s a második vi­lágháborúban a termelőappa­rátus 12 százaléka elpusztult, 8—25 százalékát leszerelték (jóvátétel, stb.). Mindezeknek a körülményeknek a figyelem- bevételével a szakértők meg­állapították, hogy Nyugat-Né­metország már 1959-ben ren­delkezett akkora ipari poten­ciállal, mint amekkora Hitler Németországának 1944-ben rendelkezésére állt, márpedig köztudomású, hogy a német tárok visszaállítása — ennek* bizonyítéka a bevezetőben em-j lített Kroll- és Dehler-ügy isj —, akkor tökéletesen igazat) kell adnunk annak az ameri-$ kai publicistának, aki így írt? A munka ünnepére készülnek Barcson (Tudósítón któl.) A Barcsi Községi Pórt V. B. a Gazette and Dailyben: *Ma|szervező bizottságot alakította Nyugat-Németország az új ag-j^ w program kidoigozó- resszio szerepköréhez nemcsak« J ^ ^ . ipari és katonai potenciállal, |s®ra- ^ tervek szerint a jara hanem elegendő nacionalista Jsá művelődési ház nemrég ala. fűtéssel is rendelkezik.« Ép-jkult fúvószenekaréinak zenés pen ez teszi veszélyessé a mai í ébresztőjével kezdődik a napi nyugatnemet politikát Európa |n!Ildeanek a sportpályán. A népei szempontjából I község három pontjáról elin­fel a dolgozók a gyűlés színhe­lyére. Délután bajnoki labdarúgó- méirkőzés lesz, és különböző sportbemutatókat tartanak. Es­te a földművesszövetkezet táncestet rendez. Az üzemek külön ün­nepségeket rendeznek. így a fűrészüzem az üzemi vidám parkban ebéden látja vendé­gül dolgozóit, majd házi teke­Z. T.j dúlva szervezetten vonulnak t bajnokságot rendeznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents