Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. nárcfos Befejezéshez közelednek az evinni tárgyalások A genfi leszerelési csata Párizs (MTI). Az eviani tárgyalásokról a francia és az algériai minisz­terek nyolc óra hosszat tartó hétfői tanácskozása után el­lentétes hírek terjedtek el. A fráhcia félhivatalos sajtóiro­dának késő esti' jelentése ar­ról szólt, hogy a tárgyaló fe­lek között kész a megegye­zés, csupán formai kérdések elintézése van hátra. Ezt az optimizmust tükrözik egyes francia lapok nagybetűs cí­mei:- »Kedden végre minden elrendeződik-« — írja az Au­rora. »Ha megkötik a fegy­verszüneti egyezményt« — je­lenti-.a Combat. Az algériai kormány kép­viselői, akik kedd hajnalig tanácskoztak a Leman-tó -svájci partján levő szállásu­kon, tartózkodóan nyilatkoz­tak. »Meg nem értésbe ütkö­zünk, ami meglepetést és csa­lódást okoz. Az az érzésünk, hogy bűvös körben kerin­günk« — mondották. A francia hivatalos rádió kedd reggeli kommentárja már mérsékelt optimizmussal szerdára vagy csütörtök­re jósolja a fegyverszü­net létrejöttét. Hétfőn az eviani tárgyalá­sok eddigi leghosszabb, ülésén főleg a fegyverszünet utáni időszakkal összefüggő politi­kai és katonai kérdések sze­repeltek. Megfigyelők véle­ménye szerint megegyezés jött létre a fegyveres végre­hajtó szerv és a helyi karhata­lom vezetése kérdésében. A polgári karhatalmat képviselő »ideiglenes kormány« elnöke az FLN képviselője lett. Dr. Mosztefaj nevét emlegetik, aki jelenleg az algériai ideig­lenes kormány v képviselője Rabatban. A karhatalmi erők viszont egy francia ' tábornok' parancsnoksága alatt fognak állni. Közeledés történt az al­gériai menekültek és az át­meneti időszak igazságszol­gáltató szerveinek kérdésében is. A L’Humamité tudósítójá­nak jelentése szerint azonban továbbra is nézeteltéré­sek vannak az algériai francia erők kivonása kérdésében. Párizs (MTI). Algériában sztrájkok, fegy­verlopások, géppisztolyos és bombamerényietek jellemzik az egyre feszültebb légkört. Az utóbbi 24 óra alatt 42 me­rényletet követték el az al­gériai városokban. A támadá­sok következtében 29-en haltak meg, 32-en pedig meg­sebesültek. A legsúlyosabb a helyzet Algírban. A város utcáin tízezer csendőr és katona tel­jesít szolgálatot, a város ha­tárában pedig további 30 000 katona áll készenlétben. En­nek ellenére az OAS szaba­Az FLN azt követeli, hogy a népszavazást követő egy éven belül hatvanezer főre csökkentsék, két év alatt pe­dig — a támaszpontok kivéte­lével — teljesen vonják ki a francia csapiatokat Algériából. Francia részről az a kívánság, hogy az önálló algériai állam­ban három évig — amíg az európaiak kettős állampolgár­sága tart — 200 000 főnyi francia katonaság maradhas­son. A vitás kérdések ellenére minden jel arra mutat, hogy a tárgyalások befejezéshez kö­zelednek, és a fegyverszünet bejelentése már csak napok kérdése. dón garázdálkodik az utcá­kon. Hétfőn ismét több arab járókelőt lőttek agyon. Az al­gíri fogház kórházából az OAS elszöktetett egy bandi­tát. aki az elmúlt hetekben száz merényletet követett el. A francia fegyveres erők változatlanul az arab lakos» ság »féken tartását« tartják legfőbb feladatuknak. Az Ar- zew-kikötó városban az arab tüntetők ellen intézett sor­tűznek összesen 15 halálos ál­dozata volt. A »rend fenntar­tását« itt az idegenlégió csa­pataira bízták. A nagy diplomáciai találko­zók immár hagyományos váro­sa, Genf ismét benépesült. Az idegenforgalomból élő svájci város szállodatulajdonosai dör­zsölhetik kezüket, fellendült a vendéglátás ipara A szobákat külföldi újságírók foglalták el már hónapokkal ezelőtt, hogy március 14-én, a fontos érte­kezlet megnyitásának napján onnan diktálhassák tudósítá­saikat A Nemzetek Palotájá­nak lépcsőit most napokon át fürge riporterek veszik birto­kukba, hogy híreket és fényké­peket küldhessenek szét a vi­lágba a leszerelési tanácskozá­sokról. Genfre azért tekint nagy várakozással a világ, mert az ENSZ-közgyűlés által kije­lölt országok külügyminiszte­rei a világpolitika legfontosabb problémájáról, az általános és teljes leszerelésről cserélik ki nézeteiket. Alig másfél esztendeje, hogy az általános és teljes leszerelés fogalma bekerült a diplomá­ciai szótárba. A gondolat ma­ga nem új, hiszen a világ első szocialista országa, a Szovjet­unió szinte születésének pilla­natától kezdve a leszerelésben látta a háborúk kiküszöbölésé­hogy az általános és teljes le­szerelés az emberiség remény­sége lett. Ez a reménység a szükségle­tekből táplálkozik. A modem világ rendkívül bonyolult. Benne minden összefügg egy­mással, s így adódik példa 1 ha Európától távol eső földi - székén, nevezetesen az ázsiai Laoszban polgárháború dúl, a konfliktus nemzetközi össze­tűzéssé szélesedhet, mert ko runkban a két világrendszer szocializmus és az imperi; mus vívja harcát, A szociah mus ezt a küzdelmet békés esz­közökkel, a békés egymás mel­lett élés körülményei között akarja végigharcolni, b így az általános és teljes leszerelés gondolata sem más, mint az együttélés gyakorlati megfogal­mazása. Azt az alapvető prob­lémát, hogy a két világrend- szer közül melyik a magasabb rendű, ne a fegyverek döntsék él, hanem a termelési csata, a társadalomnak juttatott ja­vak mennyisége. A szocializ­Korunkban a nemzeSoŐrt problémák sokasága vár ren­dezésre. Ha csak a legfonto­sabbakat említjük is, tekinté­lyes lista kerekednék belőle: a német békeszerződés megköté­se: Nyugat-Berlin; a laoszi helyzet; a Kuba ellen terve­vett amerikai agresszió; Ázsia, Afrika és Latin-Amerika el­maradottságának felszámolása, elindításuk a fejlődés útján. Mindez önmagában hosszú ivekre munkát adhatna a dipj- matáknak. Éppen a kérdések vasága miatt már egyhez zzányúlni is nehéz. Viszont egyes problémaköröket és összefüggéseiket éppen az te­szi bonyolulttá, hogy a rende­zésre váró ügyek a fegyverke­zési verseny légkörében' kerül­nek napirendre, amikor a nemzetközi bizalmatlanságot nem az egyes részkérdések okozzák, hanem a felhalmozott fegyverek mennyisége. Ezért nevezi a szovjet békediplomá­cia az általános és teljes lesze­relést a kérdések kérdésének, a mai világpolitikai helyzet kulcsproblémájának, és csak egyet lehet érteni az angol Tri­bune fejtegetésével, amely ar­ra a következtetésre jutott, hogy »o nagy kérdések rende­zése nagy emberek részvételét kívánja meg-«, vagyis a leszere­lésről mai állapjaiéban a kor­mányfőknek kell tanácskoz­niuk. Hruscsov az első p>erctől ezt követelte. Ez volt az értelme és a tartalma annak a másfél hónapos üzenetváltásnak is, amely Moszkva, Washington és London között lezajlott A NATO két angolszász vezető hatalma nem volt hajlandó be­lemenni a genfi leszerelési ér­tekezlet kormányfői kezdésé­be. Azért nem, mert ezalatt a légköri nukleáris kísérletek fölelevenítését készítették elő, A% NDK berlini államhatáránál normalizálódott a határforgalom A frontváros vezstá körei nyugtalanító légkört akarnak teremteni, hogy megzavarják a genfi tárgyalásokat A leszerelési tárgyalások előtt Egy nap alatt 29 halott és 32 sebesült Algériában — Tárgyalni? Majd jövök.;, csak még egyet-kettőt robbantunk!.., (Szegő Gizi rajza) Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság berlini államha­táránál levő átkelő helyeknél néhány nap óta már teljesen , azonos az útlevélvizsgálat és á vámkezelés, mint az NDK körüli államhatár határállo­másain, A külföldiek részére nyitott Friedrich Strasse-i át­kelőhelynél nemrégiben föld­szintes épületet emeltek s né­hány nap óta már a követel­ményeknek megfelelő helyisé­gekben folytatják le a határ­állomásokon szokásos vizsgá­latokat. Az átkelő személyek­nek szombat óta közölniük kell az NDK vámőreivel, mi­lyen pénznem, mennyi keleti náluk, be kell mondaniuk a náluk levő értéktárgyakat is és erről szabályszerűen kiál­lított vámcédulát kapnak. Ez az eljárás berlini viszonylat­ban nehézkesnek tűnik, mert hiszen hosszabb ideig tart az eddiginél, azonban semmiben sem különbözik a rendes ha­tárállomásokon tap>asztalható normális eljárástól. Nyugat-Berlin vezető körei tovább fokozzák azt a tevé­kenységüket, amelynek célja nyugtalanító légkört teremte­ni és megzavarni ezzel a gen­fi ' tárgyalásokat. Valamennyi hétfői lap azzal rémíti a nyu­gat-berlini lakosságot, hogy a frontváros blokádjára van ki­látás. A Nacht-Depesche című lap plakátbetűs főcíme is ezt harsogja. Az amerikaiak nyu­gat-berlini rádióadója, a Rias Kairó (MTI). Az ázsiai és afrikai mép>ek szolidaritási tanácsának kai­rói irodája közleményt' ho­zott nyilvánosságra. A kon­gói nép hű fiát, akit most a Kongó folyón levő Bulabemba szigetén tartanak fogva, rab- tartói arzénnel megmérgez­ték és állapota rendkívül sú­lyos — hangoztatja a nyilat­kozat. Közli, hogy a volt mi­niszterelnök-helyettes állapota rohamosan romlik. A szolida­ritási tanács titkársága az af­rikai néphez és a világ min­den békeszerető népéhez for­dul közbenjárásért Gizenga életének megmentése érdeké­ben. hétfő este negyed nyolckor hosszan foglalkozott a há­rom légi folyosó kérdésével és — akárcsak a Der Abend cí­mű lap hétfő e6ti kiadásában — »megnyugtatta« Nyugat- Berlin lakosságát, hogy riem kell tartani a blokádtól, mert az Amerikai Egyesült Álla­mok légierajének Cargomas- ter—133 típusú óriás repülőgé­pjei, amelyek eredetileg az Atlas-rakéták szállítására ké­szültek, blokád esetén a há­rom légifolyosón fognak köz­lekedni. »Tíz ilyen teherszál­lító repülőgép lebonyolította volna annak a tehernek a Delhi (TASZSZ). Az indiai béketanács kez­deményezésére hétfőn egész Indiában megtartották a le­szerelés napját. A különböző városokban és államokban gyűléseket, előadásokat tar­tottak s ezek részvevői hang­súlyozták elszánt akaratukat, az impjerialista hatalmak ki­robbantsák a pusztító nuk­leáris háborút. Delhiben nagygyűlést tar­tottak s ezen a nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett Miközben illetékes politikai tényezők újabb találkozót ké­szítenek elő Adoula minisz­terelnök és Csőmbe között, Georgetownból érkezett hír szerint Csőmbe különmegbí- zottja oly értelmű nyilatko­zatot tett a sajtónak, hogy Katanga semmi .szín alatt sem egyesül újra Kongóval. Az erre vonatkozó döntést a napjokban hozták meg a ka- tangai fővárosban — jelentet­te ki *Hubert Julian »repjülő- ezredes«, aki már hosszabb ideje működik Brit-Guayaná- ban a Csombe-féle kormány­zat képviselőjeként szállításét, amit Nyugat-Ber­lin blokádja idején egy hó­napban 270 gép szállított« — állítja a Der Abend hozzáté­ve, hogy egy ilyerj óriásgépen 50 tonna teher fér el. A Der Tag című lap már nem ilyen hiszékeny és csak 25 tonnáról ír. • A nyugat-berlini lapjok azon állításával kapjesolatban, mintha a légi folyosókon va­laki is zavarná a közleke­dést, a francia helyőrségpa­rancsnok szóvivője hétfőn ki­jelentette, hogy »csupán alap>- talan híresztelésekről, feltevé­sekről van szó«. Rameshvari Nehru asszony mondott beszédet A nagygyűlés részvevői ha­tározatban követelték, hogy a legsürgősebben kössék meg az általános, teljes és ellen­őrzött leszerelési egyezményt, s India küldöttsége Genfben tegyen olyan konkrét javasla­tokat, amelyek kimozdítják a leszerelés kérdését a zsák­Hadijelentés a laoszi lázadók veszteségeiről Hanoi (TASZSZ). Mint a Laosz Hangja rádió jelenti, a lázadók február hó­nap folyamán 31-szer sértet­ték meg a fegyverszünetet, támadásokat intéztek a szö­vetséges csapatok által fel­szabadított lakott területek ellen. A kormánycsapjatok és a Patet Lao egységed kénytele­nek voltak ellencsapással vá­laszolni. A harcok során a lázadók közül 199-en meghal­tak, 342-en megsebesültek és 78-an fogságba estek. A szö­vetséges csapjatok 14 aknave­tőt zsákmányoltak, három ka­tonai repülőgépet lelőttek és botot meyronsaitak- (Mill nek leghatékonyabb eszközét. A szovjet delegátusok a nem­zetközi fórumokon évtizedek óta harcolnak a leszerelésért, mégis világszerte százmilliókat mozgatott meg, amikor Hrus­csov az ENSZ-közgyűlés tizen­ötödik ülésszakának szószéké­ről 1960 szeptemberében új for­mában és új tartalommal ismét napirendre tűzte a kérdést. Az előterjesztésnek különösen azért volt mérhetetlen hatása, mert napjaink valóságából in­dult ki. A javaslat számot ve­tett a világnak a legutóbbi ál­talános háború óta bekövetke­zett változásaival, az erőviszo­nyok eltolódásával és elsősor­ban az emberiség szükségletei­vel. Ez a tudományos marxista felmérés, a dolgok józan elem­zése vezette arra a szovjet ve­zetőket, hogy radikális progra­mot tárjanak a világ elé, ne elégedjenek meg részletered­ményekkel, amelyek a lesze­relésnek csak a látszatát kel­tenék, hanem általános és tel­jes leszerelést követeljenek. Általánosat abban az értelem­ben, hogy egyetlen állam se vonhassa ki magát alóla, telje­set pedig úgy, hogy semmisít­senek meg minden fegyvert — elsősorban a nukleáris tömeg- pusztító eszközöket —, oszlas­sák fel a hadseregeket, a ve­zérkarokat, és szüntessék meg a hadügyminisztériumokat. Amikor Hruscsov először ter­jesztette elő nagyszabású ter­vét, a Nyugat politikusai és ízemleírói közül sokan hajla­mosak voltak kézjegyintéssel elintézni. Volt, aki egyszerűen megvalósíthatatlan álomnak tartatta, mások »propaganda­fogásnak« minősítették; vol­tak, akik megfontolandónak ér­tékeltek, de »szerényebb kere­tek között«. A Szovjetunió azonban nem tágított attól, hogy a leszerelés általános és teljes legyen, és az idő őt iga­zolta. Az általános és teljes leszerelés fogalma ugyanis az elmúlt másfél évben nemcsak Dolgárjogot nyert a nemzetközi életben, hanem elérendő cél­ként már maguk a nyugati ve­zető államférfiak is emlegetik. A tervet az idő megérlelte ar­ra. hogy nagyon komolyan fog- 1 atkozzanak vele, mert bármi­lyen ünnepélyesnek látszik is a megfogalmazás, a valóság az, • mus, amely rohamtempjóban tör előre a földön, vállalja ezt a versenyt, mert biztos növekvő erejében és fölényében, s ezért kész küzdeni a fegyver­telen világért is. Az impjerializmus viszont éppjen a fegyverkezési verseny­ben, a háborús előkészületek fokozódásában, a feszültségnö­vekedésében látja jövőjét, s ezért számára az általános és teljes leszerelés a valóságbari nem egyéb jelszónál. A vezető nyugati államférfiak beszelnek róla, de szavaikat nem követik tettek. A szovjet javaslat lét- jogosultságát és sürgető jelle­gét éppen az a hajsza indokol­ja, amelyet immár évek óta, de az utóbbi hónapokban fo­kozottabb iramban az Atlanti Szövetség követ. A Novoje Vremja című szovjet külpoli­tikai hetilap egyik márciusi számában igen figyelemremél­tó cikket tett közzé, amely fel­tárta az atlanti fegyverkezés gépezetét. Dubrovin, a cikk író­ja a többi között megemlítet­te, hogy a NATO államai min­den tízpercben egymillió dol­lárt költenek a háború előké­szítésére. A katonai kiadások háromnegyed részét az Egye­sült' Államok fedezi. Kennedy elnök 1962—63-as költségvetési tervezete, amelyet megvitatás­ra most terjesztettek a kong­resszus elé, a közvetlen és közvetett iiáborús költségekre 72,8 milliárd dollárt irányoz elő. Egybevetésül elegendő megemlíteni, hogy a második világháború éveinek átlagos amerikai hadikiadása 49.8 mil­liárd dollár volt egy esztendő­re, tehát a washingtoni kor­mányzat ma, béke idején csak­nem ötven százalékkal többet költ haderejére, mint a német fasizmussal vívott élethalál­harc közben. A eszeveszetté vált nyugati fegyverkezési haj­szát ennél szemléltetőbben s^mmi sem bizonyíthatja, egy­szersmind semmi sem indokol­hatja alaposabban az általá­nos és teljes leszerelés szüksé­gességét. A hadieszközök meg­semmisítése és a hadseregek felszámolása a mai világban valóban életszükségletté vált. s hogy ez akadálytalan lehes­sen, a genfi tanácskozás csőd­jére számítottak már a kül­döttségek összeülése előtt. A Szovjetunió viszont ebben az ügyben nem játszhatta a hall­gatag cinkos szerepét. Ezért elküldte a tárgyalásokra kül­ügyminiszterét, Andrej Gro- mikót, hogy a bizottság sem­leges részvevői előtt feltárhas­sa a valóságos helyzetet, és egyúttal megkíséreljen vala­mivel előbbre jutni is az ál­talános és teljes leszerelés meg­oldásához. Ha csak annyit sikerül el­érni, hogy még a nyár előtt maguk a kormányfők találkoz­hatnak Genfben a leszerelés­ről tanácskozni, már ez is lé­nyeges eredménynek tekinthe­tő. S éppjen mert Genfben ko­runk alapvető problémájáról, az általános és teljes leszere­lésről van szó, minden ülés kemény diplomáciai csata lesz, amelyben a szocialista orszá­gok küldöttséged érvekkel és konkrét tervekkel fölfegyver­kezve küzdene meg az Atlanti Tömb fegyverkezési versenye ellen, a fegyvertelen világért. Gyilkolják, kínozzák Dél-Vietnam népét — tiltakozás a nemzetközi leliigyelö bizottságnál Hanoi (Új Kína). A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának összekötő bizottsága az elmúlt napjokban kétszer is tiltakozott a nemzet­közi felügyelő bizottságnál az- ellen, hogy Ngo Dinh Diem ha­tóságai barbár módon bánnak Dél-Vietnam népével. Egy amerikai gyártmányú repülő­gép például bombatámadást intézett Da Hang körzet el­len. A támadás következtében öt ember meghalt és vala­mennyi lakóház megsemmisült. Ngo Dinh Diem különalaku)«- tai Phuoc Long tartományban letartóztattak és kegyetlenül megkínoztak 29 embert, le­rombolták a lakóházakét és el­rabolták a lakosság vagyontár­gyait. (MTI) márka és külföldi valuta van A leszerelés napja Indiában Gizenga súlyos beteg hogy a végső győzelemig har­codnak az általános leszerelé­sért, megakadályozzák, hogy I utcából. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents