Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. márefws H. Széleskörű támogatásra talál a leszerelési értekezleten elfoglalt szovjet álláspont Washington (TASZSZ). A tizennyolca« leszerelési bi­zottság első heti munkáját ösz­szegezve az amerikai sajtó kénytelen elismerni, hogy az Egyesült Államok álláspontja tarthatatlannak bizonyulta genii tárgyalások számos rész­vevője előtt ésszerűtlennek tű­nik és nélkülözi a meggyőző erőt. A Washington Post genfi tu­dósítója rámutat: Az a tény, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi ellenőrzésre és a felügyeletre helyezi a fő súlyt, nyílt bizalmatlanságot kelt a bizottságban részt vevő el nem kötelezett országok több­ségében. Még a szövetségesek egyes képviselői sem titkolják, hogy nem szívesen támogatják az amerikai álláspontot. A nem kommunista országok többségének küldöttei magán- beszélgetések során kijelentik — írja a tudósító —, hogy nem látnak ésszerű érveket a szov­jet állásponttal szemben, amely szerint az egyes országok ren­delkezésére álló eszközökkel teljes mértékben meg lehet fi­gyelni, mennyire tartják be a nukleáris fegyverkísérletek ti­lalmáról szóló egyezményt, és A Pravda vezércikke a legfelső tanácsi választások eredményéről Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi száma ve­zércikkben foglalkozik a már­cius 18-án megtartott szovjet parlamenti választások ered­ményeivel E választásokon — mint már korábban közöltük — a választásra jogosultak 99,95 százaléka szavazott le. Melyik kapitalista ország di­csekedhet a tömegek hasonló mértékű választási részvéteié­vel? — teszi fel a kérdést a Pravda. — Talán az Egyesült Államok? A legutóbbi elnök- választások alkalmával egy sor államban a választóknak alig egyharmada szavazott: Mississippi államban 25,6 szá­zaléka, Alabamában 31,3 szá­zaléka és Virginiában 34,4 százaléka. Vagy talán Anglia? Íme az 1959-es választások adata: A szavazásban a vá­lasztásra jogosultaknak mind­össze 78,7 százaléka vett részt... Nincs olyan burzsoá állam a világon, ahol a sza­vazásiban az egész nép ilyen egyöntetűen venne részt. A legfelső tanácsi választá­sokon a szavazatok 99,43 szá­zalékát, a nemzeti köztársasá­gokban pedig a szavazatok 99,14 százalékát kapta a kom­munisták és pártonkívüliek szövetsége. Ezek az eredmé­nyek visszatükrözik az egész szovjet nép akaratát. »A Szov­jetunió dolgozói egyhangúlag kijelentették leadott szavaza­taikkal — írja a Pravda —: mindannyian követjük lenini pártunkat, amely igaz úton a fényes jövő felé vezet bennün­ket, mindannyian követjük a néphatalmat." A választásokon a szovjet nép tanúságot tett arról is, hogy helyesli a párt XXII. kongresszusának lenini irány­vonalát, a' kommunizmus épí­tésének ott elfogadott nagy­szerű programját, részt akar venni annak megvalósításá­ban. (MTI) Szovjet tudós nyilatkozata az új szputnyikról Moszkva (TASZSZ). Az új szovjet szputnyiksorozat segítségévéi tanulmá­nyozzák a föld sugárzási övezeteit és ezáltal lehetővé vá­lik jelentős mértékben növelni a jövő űrhajósainak biz­tonságát hosszantartó repülés esetére is — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Ivan Szavenko, a moszkvai egye­tem fizika professzora. A professzor emlékeztetett arra, hogy a március 16- án fellőtt szputnyik pályája áthalad a belső sugárzási öve­zeten, amelynek alsó határa az egyenlítő térségében a föld felszínétől mintegy 600 kilométer magasságban van. Bizonyos pontokon a repülő űrkutató laboratórium érinti a külső sugárzási övezetet is. A legfontosabb feladat — hangsúlyozta ' Szavenko pro­fesszor — a töltéssel bíró részecskék pontos összetételének és energetikai színképének tanulmányozása. Az új szovjet szputnyiksorozat lehetővé teszi a sugár­zási övezetek »életdinamikájánah« a nap hatására bennük végbemenő , változásoknak tanulmányozását, pontos adatok szerzését a nagy energiájú protonok mennyiségéről és a nap-plazma eloszlásáról a világűrben. (MTI) Diáktüntetés Guatemalában így nem szükséges a helyszíni nemzetközi ellenőrzés és fel­ügyelet. Az amerikai álláspont nem kommunista bírálói föl teszik a kérdést — folytatja a tudósí­tó —, miért javasolta Kennedy elnök és Macmillan mi­niszterelnök 1961. szep­tember 3-án a Szovjet­uniónak, hogy kössenek egyezményt, amelynek ér­telmében lemondanak a légköri atomfegyver-kísér­letekről, ha most elállnak saját javaslatuktól. Az amerikai tudósítók azt is jelentik Géniből, hogy Rusk külügyminiszter most lázas te­vékenységet folytat elsősorban az el nem kötelezett országok küldöttségei körében, hogy megmagyarázza az Egyesült Államok felfogását, és rávegye őket, támogassák az amerikai javaslatokat. Murder, a Washington Post diplomáciai szemleírója úgy vélekedik, hogy a leszerelési bi­zottság munkájának első hete és a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter genfi találkozói nem hoztak semmi­féle eredményt. Mind a két oldal genfi szakértői szerint ez újabb érv ahhoz, hogy ez év májusában csúcsértekezletet hívjanak össze. GENF Mint a TASZSZ különtudó­sító ja jelenti, a leszerelési bi­zottságban részt vevő szovjet küldöttség százával kapja a leveleket és táviratokat a vi­lág különböző országaiból a különféle szervezetektől és egyes személyektől. A levelek és táviratok örömmel üdvöz- lik, hogy a bizottság megkezd­te munkáját, és sok sikert kí­vánnak hozzá. Nyugat-Németországból kü­lönben „sok levél és távirati i ér­kezik. Küldőik kérik, akadá­lyozzák meg a Bundeswehr atomfegyverrel történő fölsze­relését, létesítsenek Európában atommentes övezetet, oldják meg Németország leszerelésé­nek és demilitarizálásának problémáját. Sok levélíró a demilitarizáláshoz vezető in­tézkedések közül a legfonto­sabbnak tartja a volt hitleris­ta tábornokok eltávolítását a nyugatnémet hadseregből. (MTI) A francia nemzetgyűlés kedd délelőtti ülése Párizs (MTI). Kedden délelőtt 10 órakor megnyílt a francia nemzet- gyűlés rendkívüli ülése. Cha- ban Delmas, a nemzetgyűlés elnöke felolvasta De Gaulle elnök üzenetét a francia—al­gériai fegyverszüneti egyez­ményről. De Gaulle üzenetében hang­súlyozta: »Senki sem téveszt­heti szem elől a francia—algé­riai megegyezésnek Franciaor­szág nemzeti életére, afrikai munkájára és nemzetközi te­vékenységére gyakorolt óriási hatását. Nem szabad elfelejte­nünk azonban azt sem, milyen nehézségekkel jár az egyez­mény gyakorlati alkalmazása... Ezért szükségesnek tartottam, hogy ezt a nagyarányú és alap­vető átalakulást maga a nem­zet hagyja jóvá, és késedelem nélkül megadja az államfőnek és a kormánynak a felhatal­mazást a problémák megoldá­sára." De Gaulle ezután közölte, hogy a Franciaország és Algé­ria viszonyára vonatkozó törvénytervezetet népsza­vazásra bocsátják. A sza­vazás április 8-án lesz. A köztársasági elnök rövid üzenetét a következő szavak­kal fejezte be: -Abban az órá­ban, amikor végre végéhez kö­zeledik a több mint hét éve tartó harc, és amikor az új Franciaország és az új Algé­ria előtt megnyílik a gyümöl­csöző és áldásos együttműkö­dés útja, bizonyos vagyok ben­ne, hogy önök — velem együtt — kifejezésre fogják juttatni az országba és a köztársaság­ba vetett bizalmukat és remé­nyüket.« A kommentárok megállapít­ják, hogy De Gaulle üzeneté­ből világosan kiderül, mit kí­ván elérni az április 8-i nép­szavazáson: 1. Szeretné, ha a nemzet jóváhagyná mindazt, amit 1958-ban történt hata­lomra jutása óta Algériával kapcsolatban tett — ide értve a fegyverszüneti egyezményt is. 2. Az elnök teljes hátaimat akar kapni az algériai kérdés­ben, különös tekintettel az eviani egyezmény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, a jövőben megkötendő szerződé­seket illetve meghozandó in­tézkedéseket illetően. De Gaulle üzenetét a kép­viselők állva hallgatták végig, kivéve a nemzetgyűlés három szélsőjobboldali tagját, akik elégedetlenségük kifejezésére juttatásának céljából ülve ma­radtak. Ezután Debré minisztetelnök Gíiatemala (MTI). Mint a Reuter jelenti, hét-, főn a kormányellenes sztrájk­mozgalmat kirobbantó diákok nagyszabású tüntetést rendez­tek a guatémalai fővárosban. A diákok leállították a for­galmat, a fő utakon bariká­dokat építettek. Ernesto Ra­mirez, a diákszövetség elnöke egy gyűlésen kijelentette, hogy hamisak a kormánnyal való megegyezésről szóló hírek. »Csak Ydigoras elnök lemon­dása elégíthet ki bennünket. A harc folytatódik a válasz­tási visszaélések és a közigaz­gatás korrupciója ellen«. A Reuter szerint Ydigoras elnök hétfő este közölte az újságírókkal, hogy a hadsereg vezérkari főnökét, Miguel An­gel Poncianót felmentette tisztsége alól és Haitiba küld­te nagykövetnek. Mu csinált Heusinger 1943-ban Varsóban? Varsó (MTI). Lengyelországban megerősí­tik a Párizsban megjelenő Un­ser Weg című lap értesülését arról, hogy 1943 telén Heu- singer náci tábornok egy tisz­ti küldöttség élén Varsóba ér­kezett ellenőrizni a félmillió­nyi varsói zsidóság teljes ki­irtását. A cikkíró a szemtanú hite­lességével bizonyítja, hogy : Heu.s inger a nácik által meg­szállt keleti területeken a né­met egységek operatív tevé­kenységét irányította. A tö­meggyilkosságokban nemcsak a különleges alakulatok — mint például az Einsatz Kom­mando Reinhard —, hanem a Wehrmacht is részt vett. Heu- singert éppen azért küldték a lengyel fővárosba, nehogy egyetlen zsidó is életiben ma­radjon. szólalt fel, és csaknem egy­órás beszédet mondott. Körvo­nalazta az eviani megegyezés tartalmát, majd a kormány po­litikájának támogatását kérte, a nemzetgyűléstől. Állást fog­lalt az algériai európaiak és mohamedánok, valamint az új Algéria és Franciaország együttműködése mellett. A miniszterelnök figyelmeztetett arra, milyen súlyos veszélybe kerülhet a béke, a szabadság és a politikai egyensúly, ha »az erőszak és a szenvedélyek nyomására olyan törés követ­kezne be, amely meggyengíte­né vagy megszakítaná a Fald* közi-tenger két partja között oly régen fennálló kapcsolato­kat«. Debré azzal próbálta megnyugtatni a jobboldali kép­viselőket, hogy Algéria teljés függetlensége nem jelenti aA, hogy ez a terület teljesen el­szakad Franciaországtól, ellen­kezőleg, az egyenlőség alapján új és szorosabb kapcsolat jö­het létre. Debré beszéde után az elnök az ülést felfüggesztette. Az ál­talános vitát délután 15.00 óra­kor kezdték meg. Frondizi argentin elnök központi ellenőrzés alá helyezett öt tartományt Buenos Aires (MTI). A legfrissebb Buenos Aires-i jelentések szerint Frondizi ar­gentin elnök ismét beadta de­rekát a katonai vezetők köve­telései előtt: akárcsak néhány héttel ezelőtt, amikor a had­sereg nyomására megszakítot­ta a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, most is engedett a nyomásnak és kormányellen­őrzés alá helyezett öt olyan tartományt, ahol a vasárnapi választásokon a peronista el­lenzék erőd győztek. Az intéz­kedés lényegében semmissé teszi a választások eredmé­nyét. Hivatalosan bejelentették, hogy Frondizi elfogadta Vi- tolo belügyminiszter lemondá­sát és Justó Villar hadügymi­nisztert nevezte ki belügymi­niszterré. Több miniszter új­ságíróknak kijelentette, hogy szintén lemondott. Közben Argentínában órá­ról órára éleződik a helyzet. A hadsereg keddre virradó éj­szaka tankokkal és páncélko- csikkal szállta meg Buenos Aires valamennyi stratégiai fontosságú pontját. A katona­tisztek ez éjszaka is folytat­ták tanácskozásaikat. Az argentin elnök döntése még saját pántjában is tilta­kozást váltott ki. Ä párt ve­zetői közül többen kijelentet­ték, Frondizi »törvénytelen és alkotmányellenes« intézkedés­re szánta el magát. Az ellen­zéki pártok »téves és hibás lé­pésként« bélyegzik meg Fron- dizinak azt a döntését, hogy megsemmisíti a választások eredményét. NEW YORK A New York Times keddi számában foglalkozik az ar­gentin választásokkal. A lap »csaknem forradalmi ese­ménynek« nevezi az ellenzék győzelmét és rámutat, ez igaz függetlenül attól, hogy nyo­másra megsemmisítd-e a vá­lasztásokat, vagy sem. A vá­lasztás demokratikus volt még akkor is; ha súlyos csapást je­lent a kormányra — mutat rá a New York Times. LONDON A Guardian a péronista győzelem okait elemezve a kö­vetkezőket úrja: A közvetlen ok a jelek szerint a Frandizi- kormány sikertelen gazdaság- politikája volt. Bebizonyoso­dott, hogy a peronisták min­dig nagy befolyásnak örvend­tek, de erejük csak most ju­tott kifejezésre — hangoztatja a Guardian. Az angol sajtó a genfi értekezletről Kennedy több mint 5,7 milliárd dollárt kért a kong­resszustól az 1962. június 1-ón kezdődő »külföldi segély« céljára. — Nyugi papa, nyugi! (Endrődi István rajza.) London (MTI). Az angol polgári közvéle­mény jelentékeny része a há­lás megkönnyebbülés hangján fogadta a Szovjetunió leg­újabb engedményét, amellyel túlsegítette a holtponton a genfi leszerelési megbeszélé­seket. A szélsőjobboldali Dail; Mail »Hruscsov megindítja az olvadást Genfben« alcímmel jelenti: Meglepetésszerű olvadás kezdte éreztetni enyhítő ha­tását a genfi megbeszéléseken, amelyek egy hét óta holtpon­ton vesztegeltek. A Szovjet­unió, amely eddig viszautasí- totta a Nyugat javaslatait atomkísérleti « egyezményről, hirtelen hajlandónak nyilatko­zott részt venni a nagyhatal­mi albizottság megbeszélésein. Ez az első határozott haladás, amióta az atomórtekezletet ja­nuárban elnapolták. A Szov­jetunió még ragaszkodik ugyan a nemzeti ellenőrzéshez, el­lentétben a nemzetközi ellen­őrző rendszerrel, talán azon­ban Krisna Menőn kivezető utat javasol majd ebből a di­lemmából. A Times genfi tudósítója hangsúlyozza, hogy Zorin saj­tóértekezletén fontos kijelen­tést tett; közölte, hogy a Szovjetunió hajlandó részt venni az atomkísérletek eltil­tásáról tartandó háramhatal- mi megbeszéléseken. A Daily Express genfi tu­dósítója kiemeli, hogy Zorin kijelentése folytán ismét meg­indulnak a hivatalos megbe­szélések a három nagyhata­lom között a hidrogénbamba eltiltásáról. A Szovjetunió en­gedményét azonnal örömmel üdvözölték az angolok és ame­rikaiak. A semlegesek türel­metlenkedtek, hogy az érte­kezlet egyhelyben topog. Ké­telkedésüket fejezték ki az iránt, hogy van-e igazán szük­ség helyszíni ellenőrzésre gya­nús robbanások nyomán, mi­után a tudományos műszerek tökéletesítése tévedést kizáró biztonsággal szavatolja az atomkísérletek ellenőrzését. A polgári sajtó jóformán, egyetlen fanj'ar hangját a Guardian diplomáciai tudósí­tója üti meg genfi jelentésé­ben hangoztatva, hogy a meg­egyezés kilátásai gyengék, mi­vel a nyugati hatalmak nem hajlandók feladni a helyszíni ellenőrzés elvét, viszont a je­lek arra mutatnak, hogy a Szovjetunió aligha lesz haj­landó engedélyezni a nemzet­közi ellenőrzés bármely ter­máját saját területén. Varsóban megkezdődött egy Ausztriából irányított nemzetközi csempészbanda bűnügyének tárgyalása Varsó (MTI). Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb nemzetközi csempész­bandáját tették ártalmatlanná nemrégiben Lengyelországban. A banda vezetői Ausztriából irányították az arany, a kü­lönböző valuták, gyakran ha­mis dollárok, drágakövek és más értékes anyagok csempé­szését. A ímárcitts 19-én kezdődött tárgyalásom tizenhárom len­gyel állampolgár ül a vád­lottak padján. A bíróság vá­dat emelt egy osztrák állam­polgár ellen is. aki éppen »különleges íutárúton« járt Varsóban A banda több mint öt éve folytatott garázdálkodása által okozott károk igen na­gyok.

Next

/
Thumbnails
Contents