Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. február ML „Az én fiam ., mosás is hoz ötöt. Látja, még sincs semmi. Nem volna sem­mi gondunk, mindenünk meg­lehetne ... Csak hát Jóska iszik. Tudom, hogy nagyon szexet engem. Hiszen ha józan, olyan, mint régen, amikor még az ölemben ringattam. Mindent megtesz, és soha nem szól egy rossz szót sem. De hát másnap már részegen látom. A kapuig elsegítik a cimborák, onnét már én támogatom be. Egyszer elaludt itt kint az árokban, én meg egész éjjel sírtam. A na­pokban azt mondta valaki, menjek otthonba, ott sokkal jobb lesz, hiszen eltartanak a pénzemért. — De nem megyek. Egyszer úgyis megváltozik a fiam. Ta­lán ha megnősülne... Akkor újra Jó lesz. A munkatársak segíteni akarnak. Jóska a napokban el­vonókúrára megy... És talán elég erős lesz ahhoz, hogy tel­jesítse az anyai vágyat Egy év múlva A látogatószoba közepén rács van. Az egyik oldalon már ott állnak a látogatók. A másik oldalon nyíló ajtón most jönnek be az elítéltek. A sze­mek felvillannak, és ölelésre lendülnek a karok. De ott a rács... — Apám! — Fiam... Az apa oldalán állok, és csak a fiú arcát látom. Furcsa ez az arc a drótkookák mögött. Sápadt és a szemek alján rán­cok vannak. Negyvenévesnek nézné bárki, pedig csak hu­szonkilenc. — Miért tetted? Szégyent hoztál ránk. Anyád egészen be­lebetegedett Tudod, milyen büszke volt rád? Hogy tehettél ilyet?! Nem gondoltál ránk? Amikor a rendőrségre hívat­tak, még viccelődtem, és ott kellett megtudnom, hogy sik- kasztót neveltem. Mondd meg, mire kellett a pénz? Nőre, ital­ra? Adtam volna, csak ez a szégyen, ez ne ért volna. Nem látom az arcát csak azt hogy remeg a válla. A fiú szeméből megindul egy könny­csepp, aztán még egy. Végig­pereg az arcán, de nem meri fölemelni a kezét. Nem sza­bad ... — Apám, bocsássanak meg, én nem gondoltam. Ne hara­gudjanak, megbántam mindent. Ha még egyszer szabad leszek, mindent helyrehozok. Édes­apám, mindent... A váll újra megmozdul, a hangzavarban nehéz megérte­ni minden szót. — Az ügyvéd azt mondta, hogy egy évet kaptál. Én a pénzt már kifizettem. Viseld jól magad, és meglátod, himor elmegy ez az egy év. Addig meg gondolkozz, mihez kez­desz, mert ezentúl csak a két kezedre számíthatsz. Legköze­lebb majd anyád jön ... A látogatási idő letelt Az emberek kilépnek a kapun. Beszélgetés a Zenebarátok Körének működéséről, terveiről Először egy idős ember val- >tt a fiáról. Túl van már éle­2 javán, elmúlt 80 éves. Szin­3 öröm volt hallani, amint londta: — Az én fiam,... rezni lehetett a hangján, hogy üszke, nagyon büszke gyerme- eire. Beszélgettem másokkal 9. Szülőkkel. Édesapákkal, desanyákkal. Sokszor hallot- am ezt a néhány szót. A bőr- önben vasárnap délelőtt láto- atők jártak. Ott is beszéltem desapával. Egy ősz hajú em­er könnyezett a rács előtt. A násik oldalon ott állt a fiú ... ízabó nénit az Ady Endre ut­óban találtam meg. Egy or­mossal a rendelőben beszélget­em. Mi minden rejlik e né­hány szó mögött: »Az én iám ... ■« Sorsok villannak föl, miékek és arcok. Maga az let... * » » Akik révbe jutottak Él Barcson egy öregember, akit nagyon szeretnek a gye­rekek. Fehér hajú, fehér ba­juszé bágsi. Örökké vidám, és mindenkihez van néhány jó szava. Azt mondják róla, na­gyon boldog ember, és hozzá­teszik, hogy rendes embereket nevelt gyerekeiből. Vajon mi a titka ennek a mosolyt fakasz­tó boldogságnak? Wolf János bácsi elmosolyo­dik, aztán csöndesen így vála­szol: — A gyermekeim, az én fiaim. Annyi örömet szereznek nekem, hogy az már talán sok is. — Hogy melyikre vagyok leginkább büszke? Mindegyik­re, mert mindegyikük megér­demli az elismerést László tag­ja a Tudományos Akadémiá­nak. Gábor szakszervezeti vo­nalon dolgozik. Ilonka egy üzemben osztályvezető, Elek pedig itt a ktsz-ben pénztáros. László sokszor, nagyon sokszor ad hírt magáról. Még a leve­leken kívül is. Igen jó érzés az, amikor megállítják az embert, és érdeklődnek vagy gratulál­nak. Ez a flam ugyanis gyer­meklélektannal foglalkozik. Összegyűjtöm minden írását. Nemrég az Élet és Tudomány közölt tőle egy tanulmányt. Küldött belőle nekem is, pe­dig járatom ezt a lapot Bizo­__________ n yara tudatni akarta velem, gOCK^OOroOOCKXOOOOOOOOOOOOOOOOCKXlOOOOOOOOOOCXDC^^ hogy valóra váltotta kérésemet. C — Évek óta kértem tnár.S hogy tegye le a doktorátust.^ Mindig tréfával ütötte el, azt felelte, hogy nem ér rá? ilyesmire. És egyébként is sem-> mi szüksége sincs erre. Moste Műszerész lesz — Nem én döntöttem, apám akarta, hogy orvos legyek. Ö is az volt. Biztos állásnak tar­totta ezt a pályát. Valahogy én is így gondolkoztam, s az egyik fiamból orvost neveltem. Az én kívánságomra ment egyetemre, és ma már gyakor­ló kórházi orvos. Jó rendűén végzett, és én olyan boldog voltam, amikor avatták. A rendelő már csöndes. Az orvos cigarettára gyújt és gon­dolkodik. — Haragudtam mindenkire, még az igazgatónak sem kö­szöntem, mert Misit nem ja­vasolták az egyetemre, ö a ki­sebbik. Két éve érettségizett. Ez a gyerek valahogy más volt, pedig belőle is orvost akartam. Fogorvost. Nem sikerült. Azt mondják, akkor lefogytam és megöregedtem. Szamárság volt. A gyerek akkor szeptemberben nem egyetemista, hanem ipari tanuló lett. Műszerésztanulő a Székesfehérvári Vadásztöltény­gyárban. — Most volt itthon. Az egyik kolléga televízióját ő javította meg. Néztem, amíg szerelt, és rájöttem, hogy tévedtem Nem is olyan rossz az, hogy szak­ember lett a fiam... Németh Sándor „Számítunk j a muzsikát szerető emberek ; támogatására“ \ Mint nemrégen hírül adtuk, a Zenepedagógusok Szakszer­vezetének kezdeményezésére, a szülői munkaközösség haté­kony támogatásává! a kapos­vári Liszt Ferenc Zeneiskolá­ban megalakult a Zenebarátok Köre. Megkértük Hrotko Ele­mér cukorgyári főkönyvelőt, a zeneiskola szülői munkakö­zösségének elnökét, tájékoztas­sa olvasóinkat a Zenebarátok Körének működéséről. — Milyen céllal alakult meg a Zenebarátok Köre? — Akik rendszeresen láto­gatják a Bartók-terem zenei rendezvényeit, évek óta álta­lában mindig ugyanazokkal az arcokkal találkozhatnak. Év elején egy szülői értekezleten felvetődött a gondolat: fokoz­ni kellene városunk dolgozói körében a komoly zene iránti érdeklődést. Ezért alakítottuk meg a Zenebarátok Körét. Cé­lunk: mozgósítani az embere­ket a zeneirodalom egyes mű­veinek megismerésére; emel­ni a koncerték látogatottságát, üzemi dolgozókat is bevonva ebbe a mozgalomba. — Hogyan foglalkozás Körében? folyik le egy a Zenebarátok — Az év első felében a ze­neiskola több hangversenyso­rozatot indít A hangversenyek előtt — minden hónap első szerdáján — tart foglalkozást a Zenebarátok Köre. Itt a hanglemezekkel kísért előadás egyik része a néhány nappal később bemutatásra kerülő hangversennyel kapcsolatban hangzik el. Az előadók ismer­tetik ezeknek a műveknek a keletkezési körülményeit, szer­zőit, fő témáit. Olykor tételek szerint elemzik az egyes kama­raműveket, ily módon alkalom nyílik megismerkedni a több tételes műfajok formáival, a tételek tempójelzéseivel, a ze­nei szakkifejezésekkel. A kör tagjai a zeneiskola megneto- fon- és hanglemeztárának jegyzékéből is választhatnak < zeneműveket, s amelyek iránti legnagyobb érdeklődés mutat-! kozik, azokat szintén meghall-! gatják elemző ismertetés for-! májában ezeken a foglalkozó-! sokon. Az első foglalkozást! február 4-én tartottuk. Ezen a' Beethoven-est anyagát ás* Leoncavallo Bajazzók című* operáját ismertettük. — Hogyan lehet valaki tag-# la a Zenebarátok Körének? # — Jelentkezési lapokat küld-]' tünk a szülőknek és az üze- , mekbe. A zeneiskolának csak- , nem 600 tanulója van. Sze-^ retménk, ha a szülők, akik ze-* nére taníttatják gyermekeiket,? maguk is megismerkednének aj. klasszikus zenei alkotásokkal' A jelentkezők havonta 6 forin-^ tos hozzájárulást fizetnek a? rendezvények költségeire, s 50* százalékos kedvezménnyel Iá-1 toga thatják a Bartók-terem koncertjeit. Szeretnénk, ha üzemi dolgozóink is érdeklőd­nének a Zenebarátok Köre iránt. Ezért a közeljövőben a# Zenepedagógusok Szakszerve-# zetének aktívái fölkeresik az# üzemeket, és bemu tatóképpen (l a helyszínen tartanak egy-egy# előadást. Először a TRANSZ-# VILL-ban, a Baromfifeldolgo-«' zó Vállalatnál, a Kaposvári Textilművekben, a cuk-rgyár-], ban, majd minden olyan üzem-# ben, ahol erre igény mutatko­zik, de a Zenebarátok Körébe jelentkezhet bárki a zeneisko­lában is. *- Távolabbi terveik? — Szeretnénk a foglalkozó-^ sokat rendszeressé és széles* körűvé tenni. Terveink szerint! a kör előadásait nyáron isj megtartjuk. A szervezés fo-! lyik. Számítunk továbbra is! párt- és tanácsi szerveink, va-J lamint a muzsikát szerető em-j berek támogatására. W. E. Mesterséges égholt Az 1961. évi Ipari Vásár mégis megtette, és nem is írtegyik kiemelkedő érdekessége róla. Meglepetést akart szerez-c a jénai Zeiss Művek planétá­nk Sikerült, mert amikor ke-priuma volt. Budapest Főváros zembe vettem a lapot, és lát-^Tanácsa megvásárolta a tel- tam, hogy doktor lett a fiam/ jes berendezést, s a Vidám bizony elfutotta szememet a/ Parkiban felállított első ma­könny. I gyár planetárium néhány nap — Ilyenek az én gyerme-^ múlva megkezdi működését keim. Amikor együtt van aO . , . . család, olyan boldogok va-g rldnetarvutnok gyünk a feleségemmel, hogyÖ a% borban és most nem is tudunk mit tenni Ezr örömtől. .. O Bár az első modern plame­itáriumot alig 35 esztendővel [ezelőtt helyezték üzemibe, ma. ]ga a gondolat nem új — az lókor szülötte. Följegyezték, [hogy az első — fogaskerekes megoldású — planetáriumot a görög Eudoxus készítette 25 |évszázaddal ezelőtt Valószínű- 'leg nem ő a »feltaláló«;. mű- [vét egyiptomi mintára készí­tette. Archimedes planetáriu- |mát Szirakuza város elestével ia győztesek Rómába vitték. 'Kétezer évvel később a hol- jland Huyghens, az ingaóra feltalálója, majd Olaf Römer, [a fénysebesség első megmérő- ]je készített mesterséges égbol­tot. A mechanikus elvek sze- irint működő berendezéseket [csak a XX. század elején vál­totta fél a modern optikai el­zárásokkal dolgozó Zeiss-féle [planetárium. Az elmúlt évtizedekben a Iplanetárium szó annyira össze­forrott a Zeiss névvel, hogy «mindenki megfeledkezett az •igazi alkotóról, a nemrég el- jhurayt dr. Walther Bauersfeld iprofesszorról. Bauersfeld több [mint ötéves kísérletezés után 1925-ben készítette el az első [planetáriumot a müncheni Deutsches Museum részére. Modem optikai eljárásokkal [és vetítési technikával való­iban mesterséges égboltot va. Akiben bíznak Szabó nénit lakásán keres-; tem föl. Azt hitte, hogy az] üzemtől jövök, mert napok óta« szinte állandó vendégei vannak] a kis lakásnak. Jóska munka­társai látogatták meg Szabó né-] nit. Baj van Jóskával. — Segíteni akarnak, olyan] rendes emberek... A kis szobában öreg bú to-1 tok. A falon szentképek és egy] családi kép. Nézem a képet, és< hallgatom a könnyező nénikét.] — Akkor még olyan jó volt.] Az uram is itt dolgozott, Jóska még csak tízéves volt.i Aztán ... Eltemettük a férje-] «net, magunkra maradtunk... Nem akartam újra férjhez] menni, nem akartam mostoha­apát. Pedig talán jobb lettvol-J na. Én nem voltam elég szigo-i rú, sok mindent megengedtem.« Dolgozni menten, és a gyere-] kért mindenre képes voltam. Még ma is vállalok mosást.] Muszáj, mert rá vagyok szo-( rulva. Pedig mindenki megszól] érte. — Könnyű az embereknek.] Ők csak azt látják, hogy jól ke-< ree a fiam. Én is kapok négy-j forint nyugdíjai Meg a< rázsolt a félgömb alakú kupo­la alatt ülő nézők feje fölé. Azóta több mint 40 hasonló és ugyanannyi kis planetárium készült a Zeiss Művek jénai és oberkocheni telepein. A ta­lálmány jogának megvásárlá­sával ugyanilyen berendezése, két gyárt a japán Ghoto Mű­vek és az amerikai Spizzer Laboratórium. A planetáriumok szerte a világon népszerű intézmények. A jénai, müncheni, moszkvai, pekingi, londoni és más pla­netáriumok évi látogatóinak száma egyenként több mint egymillió. A Szovjetunióban működő kisebb-nagyobb pla­netáriumok száma meghaladja a negyvenet, s hasonló a hely­zet a két Németországiban és az Egyesült Államokban i& Egy évszak — egy pere A Zeiss-gyár kétféle plane­táriumot gyárt. A dupla vetí­tőfejes nagy planetárium 24 méter átmérőjű kupolára 9000 csillagot vetít, többet, mint amit az égbolton puszta szem­mel láthatunk, és elénk vará­zsolja mind az északi, mind a déli égbolt eseményeit. A kis planetáriumok 6—10 méteres kupolára 5000 csillagot vetíte­nek, pontosan annyit, ameny- nyit a legjobb szemű ember összeszámolhat az égbolton az Északi-sarktól az egyenlítőig (A magyar planetárium a ki­sebbek közé tartozik.) A ve­títőgép néhány perc alatt le­játssza az égbolt napi körfor­gását, az égitestek kelését, nyugvását, mint a Föld ten­gelyforgásának következmé­nyét. láthatjuk, hogy a . Föld Nap körüli keringése során ho­gyan változik a Nap helyzeteiben. Négyezer évvel ezelőtt aj» az állatöv (Kos, Bika, Ikrek Draco (Sárkány) csillagképbe# stb.) csillagképei között. A pa­rányi elektromotorral vezérelt vetítőberendezés akár percen­ként bemutat egy évszakot, s négy perc alatt egy teljes esz­tendőt A planetárium feltárja a szabad szemmel látható boly­gók mozgásait a gyűrűs Satur- nusig bezárólag s a kupolára vetíti a Hold alakváltozásait. Ha szükséges, gombnyomásra kivetítve megjelenik előttünk az Ekliptika (A Föld Nap kö­rüli pályájának síkja), az Égi egyenlítő és a földrajzi s égi helymeghatározás nélkülözhet tetlen kellékei, az órakör és vertikális kör, az úm, tavasz­pont égi helyzete. Ha a déli égbolt csillagaira tennénk kíváncsiak, a beren­dezés süllyeszteni kezdi az ég­bolt északi pólusát, a Sark­csillag lassan eltűnik a látó­határon, ugyanakkor felbuk­kannak az éggömb déli pólus- vidékének csillagképei. A Zeiss-féle planetárium lé­nyeges vonása, hogy mivel minden vetítőlencse helyzete szabályozható, képes bemutat­ná az égbolt aznapi helyzetét, azt az égboltot, amit a vetítés napján szabad szemmel is lát­hatnánk, ezután a mozgásokat felgyorsítva, ebből az alapál­lásból kiindulva bemutat akár egy teljes esztendőt. Az égbolt 10 000 év múlva Láthatjuk felgyorsítva a mutatott a Föld tengelye. öt-# ezer év múlva a Capheusban» lesz a pólus, majd kereken 10# ezer év múlva a Lyra (Lant)# csillagképben. Időszámításunk# szerint 11 962-ben a fényes ké-í kesfehér színű Vega lesz a# Sarkcsillag. Az egész éggömb# ekörül látszik majd forogni. A# berendezés tehát megmutatja,# hogyan látta az égboltot a leg-, utóbbi jégkorszak fagyos vi­lágának embere, s milyen ég­bolt terül majd késő utódaink, fölé, akik már látni fogják a Centaurus alfáját — a hoz­zánk legközelebb levő csilla­got éppúgy, mint a Dél Ke­resztjét. Nehéz lenne felsorolni, mi­re képes még a planetárium. A csillagokkal együtt kirajzol-] ja a kupolára a Tejút ezüstö-, sen csillogó sávját, a szinte megszámlálhatatlan távoli? csillag összeolvadó fényét. Tá-] voli világokat is bemutat a^i planetárium. Felragyog á# Nagy Androméda Köd, ez a* roppant távolságú csillagsziget, amely éppúgy 100—200 mil­liárd csillagból áll, akár a tejútrendszerünk. A haladó szellemű, babo­náktól és baljós égi jelektől mentes természettudományos világkép kialakításának — a távcső mellett — legkiválóbb bemutató eszköze a planetá­rium, amely évezredes álmot TAB KA wmk Ahol a zenekar munkaegységért játszik Amikor Töröcskén először gyulladt ki a villany, a tér. melőszövetkezet bált rende­zett. Jó hangulat volt, rop­ták a táncot fiatalok és idő­sek egyaránt, a zenészek pe­dig húzták a tálpaláválót — munkaegységért. — Nálunk így van ez. Ha valaki tagja a termelőszövet­kezetnek, az minden munkát egység ellenében végezzen. Márpedig a hegedülés is munka, akárhogyan nézzük is — mondta az elnök. Ezek után már az is el­képzelhető, hogy a legjobban játszó zenész prémiumot kap, vagy ha gyenge a brá­csás. levonnak tőle néhány tizedet... De megtörténhet az is, hogy az egyik emeliedett hangulatú tsz-tag odamegy a prímáshoz, és azt mondja ne­ki: — Húzd el a nótámat, egykomám... ha szépen csi­nálod, kapsz érte két munka­egységet ...- hf ­* * * A békebarát apa Castel del Rióban hosszú vita kerekedett az anya­könyvvezető és egy újdon­sült apa között, aki fiának az »Odiolaguerra«, vagyis magyarul »Gyűlölöm a há­borút« keresztnevet akarta adni. A meghökkent anya­könyvvezető elővette az olasz törvényeket, de abban csak az áll, hogy a gyermek­nek nem lehet nevetséges, emberi méltóságot sértő vagy erkölcstelen nevet ad­ni. Az apa amellett kardos­kodott, hogy az általa ki­gondolt név igazán nem ne­vetséges, nem sérti az embe­ri méltóságot és nem erkölcs­telen. Hosszú vita után a gyermek mégis az eléggé szokványos Angelo (Angyal nevet kapta. * * * Szaud király beruházkodik Szaud király, Szaud-Ará- bia uralkodója, akin Boston­ban szemműtétet hajtottak végre, örvendetes felgyó­gyulását most a floridai Palm Beachben ünnepli meg. Az elegáns amerikai fürdőhely úridivatüzletei el vannak bűvölve az arab uralkodótól, aki eddig nem kevesebb mint 150 ezer dol­lárt költött ruhatárának ki­egészítésére. Szaud király mellesleg utasítást adott 40 tv-készülék beszerzésére is (Szaud-Arábiában egyelőre nincs televíziós állomás), azonkívül felszólította a he­lyi bankokat, hogy váltsa­nak fel aprópénzre 27 ezer dollárt — bortavalók céljá­ra! » • • Konzervált természettudomány íme néhány adat a világ leggazdagabb természettudo­mányi gyűjteményeiről: Botanikában Franciaor­szág vezet: a párizsi termé­szettudományi múzeum her­báriumában 6 200 000 fajta növényt őriznek. London­ban van a világ legteljesebb madártani gyűjteménye: 1 100 000 kitömött példány. A washingtoni természettu­dományi múzeum áll első helyen a kitömött emlősök gyűjteménye tekintetében; 286 000 példányt őriznek; ugyanitt 1704 600 hal és 9 670 000 puhatestű látható. katnatjuK reigyorsiwa a Vgjtott valóra, s valóban »le­Fold tengelyeinek precesszós , _ m ozgása (imbolygása) követ-, hozza a csillagokat az égről kéziében az égi pólus hélyze- Földre«. térnek 26 000 éves körbeván­dorlását, hiszen a Sarkcsillag csak most vau a pólus közelé­Gauser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, Somogyi Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-1», 15-1% Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: VVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F V.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta EB»« fizethető a helyi postainva'átoknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U 1%

Next

/
Thumbnails
Contents