Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI

W

% ______

IKA: 50 PlLLft»

Somogyi Néplap

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A

XIX. ÉVFOLYAM 40. SZÁM

SZOMBAT,

1962. FEBRUÁR 17.

Pénteken délelőtt megkezdődött az ország, gyűlés ülésszaka. Néhány perccel 10 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kódár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor, és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Ilku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek.

A páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre képviselő mandátumáról lemondott, s a Somogy megyei választókerület megüresedett képviselői helyére Bognár József pótképviselőt hívták be. Bejelentette továbbá, hogy kilenc képviselő nyújtott be interpellációt.

Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Az első napirendi pont a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Második napirendi pontként megvitatják a külügyi bizottság határozati javaslatát a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valameny- nyi parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban. A harmadik napirendi pont a 2. havannai kiáltvány kiadásával kapcsolatos külügyi bizottsági határozati javaslat megtárgyalása. Ezután kerül sor az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előterjesztésére és az interpellációkra.

Az Elnöki Tanács beszámolója és a külügyi bizottság jelentése

Kiss Károly, az Efaküri Tanács titkára ezután beszámolt az Elnöki Tanács munkájáróL Rámutatott, hogy Népköztársaságunk az elmúlt időszakban tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait: új nemzetközi szerződéseket kötött;

csatlakozott érvényes nemzetközi szerződésekhez; kiterjesztette diplomáciai kapcsolatait; több követséget nagykövetségi rangra emelt, s számos volt gyarmati államot független államnak ismert eL

Kiss Károly ezután az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozó állampolgársági ügyek

intézéséről számolt be, s megállapította: egészséges tünet, hogy az utóbbi időben megnövekedett a magyar állampolgárságot kérők száma, s a nemzetközi egyezmények eredményeként csökkent a kettős állampolgárok száma is.

Az elmúlt évben az Elnöki Tanács 20 törvényerejű rendeletét adott ki.

Ezután a tanácsok irányításával foglalkozott. Hangoztatta, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban rendszeresen foglalkozott az állam- igazgatási területi és szervezeti beosztás továbbfej lesztésé- veL Intézkedései eredményeként 71 község 142 ezer lakosa kapott új járási igazgatási beosztást. A termelőszövetkezetek munkájának elősegítésére a közösségek között nagy számban hajtottak végre területcseréket.

Kiss Károly végül az Elnöki Tanács kegyelmi ügyekkel kapcsolatos jogkörének gyakorláséról tájékoztatta az országgyűlést.

Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját és jelentését jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezután Mihályfi Ernő képviselő, a külügyi bizottság előadója. ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását.

A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mesterkedései hoztak létre. Ezek arra irányulnak, hogy a dél-vietnami Amerika-barát bábkormánynak nyújtott fokozott katonai segítséggel előkészítsék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolását Dét-V ietnam/ba.

Az országgyűlés külügyi bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felihívását, s arra válaszul határozati javaslatot fogadott eL

Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta.

Az országgyűlés az egész magyar nép nevében követeli, hogy az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlenségét elnyert többi délkelet-ázsiai ország

ellen irányuld agresszív terveivel, szüntesse be a délvietnami rendszer terrorintéE- kedéseinek támogatását, és ne akadályozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezményeik alapján történő békés egyesítését

Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az ülésszakon részt vevő Leó Vigildo Femandezt, a Kubai Köztársaj- ság külügyminiszterhelyettesét

Az országgyűlés Dr. Wild Frigyesnek a külügyi bizottság előadójának előterjesztésére a külügyi bizottság javaslatára határozatot fogadott el a 2. havannai kiáltvány kiadása alkálmából.

A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és fölemelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Kuba-eEenes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat.

A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész magyar nép nevében ünnepélyesen szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítja a Kubai Köz- társaság népét és kormányát hazája függetlenségének megőrzéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megvalósításáért folytatott igazságos harcában.

Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját

Nyers Rézsű pénzügyminiszter költségvetési expozéja

— Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügyminiszter. — A népgazdasági erőforrások felhasználásában is, a iav&k elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység emelése útján írta elő. A nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan támogatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását, előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését. Ügy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés ütemes emelésével, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztartás egyensúlyának biztosításával együtt valósítjuk meg.

— Ma már megállapítható,

hogy célunkat elértük.

Tavalyi munkánkat nem

lebecsülendő siker koronázta,

bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelíteni tudtuk a kívánt ütemet A népgazdaság egészét tekintve nem beszélhetünk .elmaradásról, hanem azt mondhatjuk, hogy

ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük.

— A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja.

1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését terveztük, a* tényleges eredmeny

azonban ennél valamivel kisebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit Az iparban viszont a tervezettnél 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem. A népgazdaság egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mezőgazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetthez viszonyítva. Mindkét körülmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását.

1 Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent — állapította meg Nyers Rezső —, hogy

a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével, és meghaladta a ve. zető tőkésországok többségét az ipart termelés növekedésének ütemében.

Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, villa- mosgépipari termelés részaránya.

— Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több mint kétharmada a termelékenység emelkedéséből származott A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének, és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségeik. Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyt* uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek, és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy a múlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akikor is, ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos seilárdulásával viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban.

— Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes _adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 190 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére, és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentkezett letérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó.

— A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mező- gazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 000 fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbetét-állomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején.

— Országunk pénzügyei 1961-ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaság- politikában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az biztosította, hogy a múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint amennyit ténylegesen termeltünk is az országban.

— összefoglalva megállapíthatjuk, hogy

m múlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban, és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. évi magasabb követelmények eléréséhez.

— Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén.

—* Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretéiben rendszeresen, évről évre növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete, és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások ösz- szege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyi- r»áL A bevételek 84,4 milliárdos, a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális bevételi forrás felkutatása, igény- bevétele és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem 100 százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket.

— A tavalyihoz képest előirányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezzük be.

Minthogy a szocialista vállalatoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásától döntő mértékben függ a beterjesztett költségvetés vég- j rehajtása és a költségvetés egyensúlyának megva- i lósítása az egész eszten- I dobon.

— Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hi-« teleket, a szociális—egészségügyi, valamint a tudományos* kulturális kiadásokat, a tanácsi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénzellátását. A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget. A pénztöbbletek arányos elosztásával biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élet minden Oldalú, harmonikus továbbfejlődését.

— A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösszeget

— Az idei beruházási pirog« ram megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy

az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzemfejlesztését szolgálja.

Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacelu- lózgyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 darab televízió-képcsövet gyárt.

— A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére.

Közel 7000 traktorral, 1250 gabonakombájnnal, több ezer munkagéppel nő » gépállomány.

Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 katasztrális holddal való növelésére, 12 000 katasztrális hold szőlő, 18 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talajjavításra.

— A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt latjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása, a szociális-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételék. A szocialista átalakítás tehát kétségte* lenül jelentős pénzügyi tere hét hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk^ mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyósításokat) Ebben az évben 2,5 milliárd forinttal több hosszú és középlejáratú hitelt folyósítunk a termelőszövetkezeteknek! mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek zöme beruházási célokat szolgál, és a szövetkeze* tek örömmel igénybe veszik, A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv nagyfokú megélénkülésé* vei járt együtt. Az állami hitelek mellett a legtöbb terme(Folytatás a 2. oldalonj J