Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

Szerda, 1962. február 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJÁK LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Sok fiatalf vonzanak tanfolyamaink és szakköreink Sok tíz-tizennégy éves fiatal látogatja az ÉDOSZ mű­velődési otthonát. Ezek a gyerekek előadásokat hallgatnak itt, vetítéseken vesznek részt, ifjúsági és bábelőadásokat lá­togatnak. A tanfolyamok és a szakkörök is vonzzák ökot, ezért szerveztük meg a kézimunka szakkört. Ötvenöt lány jelentkezett a körbe. Két csoportban, heti egy alkalommal ismerkednek á varrás alapjaival. Bárdos Kálmánná nevelő vezeti be a lányokat a hímzés, kötés horgolás, szabás és var­rás rejtelmeibe. AU0 két hónapja működik a szakkör, s tag­jai máris sok szép munkát készítettek. A könyvjelzőit, könyvborítókat, térítőkét, párnahuzatokat buzsáki és kalo­taszegi hímzéssel díszítették. Stadler Teréz, Bartics Mária és Gyergyák Magda munkái sikerültek a legjobban. A szakkör majd kiállításon mutatja be a tagok hímzé­seit és egyéb kézimunkáit. A művelődési otthon látja el a szakkört minden szükséges anyaggal. A kézimunkákat a szakköri uígok meg is vásárol hatják. Az ÉDOSZ művelődési otthon a bevétel feléből elviszi a szakkör tagjait Buzsákra és a Balaton mellé. Egy alkalommal a Rippl-Rónai Múzeum­ba is ellátogatnak. Két üzemet is megtekintenek majd. Január 17-én tartották meg a sütő-föző tanfolyam első foglalkozását. A Vöröshadsereg úti általános iskola 15 nyol­cadik osztályos tanulója jelentkezett a körbe. A tízhetes tan­folyamon a sütés és főzés legfontosabb tudnivalóit tanulják meg a gyerekek. Lengyel Miklós, az ÉDOSZ művelődési otthon igazgatója. Gyermekzsúr a Cserben Kedves meghí­vást káptam szom- bátóín. A Gárdonyi Géza Általános Is­kola napiközi Ott­hona ünnepséget rendezett. A szí­nes girlandokkal és lampionokkal feldíszített napkö­zibe szép sorban vonultak be a ki­pirult arcú, csillo­gó sziemű Jutkák, Jancsikák, Zsuzsi­kák és Jóskák. Az ünneplőbe öltözött gyerekek vidáman beszélgettek, ját­szottak a terem­ben. Kynsbmrg Bélá­vá, a napközi ott­hon vezetője el­mondotta, hogy az iskola minden év­ben zsúrt rendez a gyerekeknek a farsang utolsó szombatján. A gye­rekek már napok­kal előbb készü­lődnek az ünnep­ségre. Minden fiú és leány elhozza magával játékait is. A szülők Bam­bit^ édességet kül­denek a zsúrra. Az ünnepségnek az a célja, hogy a napközis pajtások megismerkedj enek az v úttörőkkel. S különben is a fél­évi tanulás után felüdülést jelent a zsúr. Berkes István nyolcadikos tanu­ló vidám dalokat játszott tangóhar- mómikáján. Az út­törőcsapat egyen­ruhás tagjai mű­sorral / szórakoz­tatták a kicsinye­ket. Nagy sikere volt a szakácsnő­ről és a húst lopó kutyáról szóló dal­nak. Csengő kaca­gás kísérte az ál­lathangutánzók műsorát. Aztán ki-ki meg­vendégelte magát az asztalon felhal­mozott édességek­ből. Majd szívküldi következett. Máié István egy »igazán szép keringet« küldött a tanító néninek. A Ids pá­rok kecsesen fo­rogtak a zene rit­musára. A tombo­la alaposan meg­tréfálta a gyereke­ket. Az egyik kis­fiú egy babakocsit nyert, yolt is ne­vetés! Várnai Pi­tyuba első osztá­lyos és Jordanics Józsika ■ mesével szórakoztatta paj­tásait. A gyerekek hálás tapsa jelez­te: tetszettek a mesék. Aztán el­fogyott a süte- mény, véget ért a műsor, befejező­dött a zsúr. A paj­tások egy szép ün­nepség emlékével indultak, haza. Bánki Gyula levelező. Miért nem látják el jobban áruval a csömendi boltot? A környező községekbe is ellátogatnak a bélavári színjátszók Bélavaron nagy kedvvel kezdték el az 1961/62-es műve­lődési évet. Még szeptember­ben tervbe vettük, hogy szín­játszó szakkört alakítunk. A művelődési otthon igazgatója összegyűjtötte azokat a fiata­lokat, akik kedvet éreztek a szerepléshez. A színjátszók február elején mutatkoztak be Simon Magda Százházas lakodalom című mű­vével. Vas tapssal jutalmazta őket a hazai közönség. Különö­sen Kiss Erzsébet, Kiss Mag­dolna, Milánkovics Rózsiba, Tokaji István és Milánkovics László játéka tetszett. A Száz­házas lakodalommal a környe­ző községekbe is ellátogatnak a bélavári fiatalok. Legköze­lebb Goldoni Két úr szolgája című vígjátékát mutatják be. Somogyváry István vb-titkár. Színdarabot próbálnak, hímezni tanulnak a somogyaracsi asszonyok Az elmúlt egy-két hónapban lényeges változás állott be So- mogyaracs politikai és műve­lődési életében. A politikai ok­tatáson a termelőszövetkezet tagjai közül húszan-huszomket- ten vesznek részt. Nagy az ér­deklődés a KISZ politikai kö­re iránt is. A fiatalok szívesen látogatják a foglalkozásokat. A nőtanács a közelmúltban híinzőtanfolyamot indított. Az asszonyok hetenként két al­kalommal jönnek össze. Ilyen­kor politikai kérdésekről is be­szélgetnek. Raczkó Lajos me­zőgazdász a növénytermesztés­ről tart rövid előadásokat. Kö­zösen meghányják-vetik a múlt évi tapasztalatokat és az idei feladatokat. A nőtanács tagjai most szín­darabot, tanúinak. Egyik este Horváth Jánosné, a járási nő­tanács elnöke meglátogatta az asszonyokat Arról beszélge­tett velük, hogyan dolgozhat­na még jobban a községi nő­tanács. Horváth György Somogyaracs. Egy hétig Csömenden vol­tam rokonlátogatóban. Meg­lepődtem azon, hogy villany- fényes utcákat találtam, hogy majdnem minden házból rá­diószó szűrődött ki. Mivel nem turistaútra indultam, ném sze­reltem föl magam mindennel. Egyik nap elmentem a marca­li földművesszövetkezet csö­mendi vegyesáruboltjába. Kér­tem egy i csomag. Symfoniát. Nem volt. Kértem Harmóniát. Az se volt. Csak Kossuth ci­garettát árusítottak az üzlet­ben. Aztán képeslapot kértem Marcaliról, a Balatonról vagy Kaposvárról. Egyiket sem kap- * * * Baj van a zenekarral »Aki nem ért arabusul, az ne beszéljen arabusul« — tartja á régi mondás, s ezt megszívlel­hetné a Béke grill dobosa is. Esténként ugyanis »külföldiül« énekel a mikrofonba. Persze a szöveg jó része halandzsa. Mert hogyan is lehetne ma­gyarra fordítani azt, hogy »csenszoncsankianszonszlabáj« stb. Gyakran hallani az »Ö, Teddy« kezdetű dalt. Ezen az a szokatlan, hogy férfi énekel egy férfiról. Mi lenne, ha a népszerű Marina, Marinát nő adná elő? Bizony nevetségesen hatna a szájából, hogy »Mari­na, Marina, Marina, a csókod­ra szomjazom én, Marina, hát kérlek, hogy légy az enyém«. Nem éppen nevelő hatású a kétértelmű Karaván című dal. A bevétel 15 százaléka ze­nedíj címén folyik be, nem mindegy tehát, hogy kielégí. ti-e a vendégeket a zenekar vagy sem. Ügy érzem, jogunk van színvonalasat kérni a pénzünkért. H. Béla és hat társa. Görgeteg! mozaik A petróleumlámpát a múlt év decemberében »nyugdíjba küldték« a görgetegiek. Kigyulladt a villany a községben. A községi tanács sok olyan ügyet Intézett el az utób­bi időben, ami megköny- nyíti a falu lakóinak éle­tét. A szikvízszállítást és a kenyérellátást megjaví­tották. Helyiséget vásárol­tak az óvodának. Ez év elején Lévai Pál személyé­ben orvost kapott Rinya- szentkirály, Kúntelep és Görgeteg. A három község lakói igen meg vannak elégedve doktorukkal. , Persze gond is akad elég. A könyvtárban levő kály­ha nem sok meleget ad. Többnyire csak az iskolá­sok visznek haza olvasni­valót, a felnőttek nem na­gyon járnak a könyvtár­ba. A KISZ-szervezet tag­jai máshol dolgoznak, csak vasárnap tartózkodnak a községben. A művelődési munka így nagyon gyenge. Egy színdarabot ha bemu­tatnak évenként a fiata­lok. A művelődési otthon­ban van a filmszínház. Mostanában jó filmeket játszik, azokat mégis ke­vesen nézik meg. Akad te« hát bőven tennivaló. Nagy Gyula párttitkár. tam. Nem baj, akkor bélyeget veszek — gondoltam. Csak a niklai postahivatalban árusí­tanak. Akkor megveszek egy Muki csőiéit — határoztam el. Az íze kitűnő, s mindössze egy forint az ára. Nem kaptam azt se. Citromot se. Megkér­deztem a boltvezetőt, miért nem lehet ezeket a cikkeket megkapni. »Nemigén fogy ez minálunk« — válaszolta. A község lakói azonban egészen másképp vélekednek, csak nem szívesen szólnak. Börzöli Gyula Pécs, Anna u. 4. éz. A Kaposvár, Erkel utcai la­kók azért fogtak tollat, mert másfél hónapja nem ég a vil­lany. Petiig csak az égőket kellene kicserélni. Mikor In­tézkedik már az Áramszolgálta­tó Vállalat? * * * Egyik kelevlzi olvasónk szó­vá tette, hogy a termelőszövet­kezetben ném mondhatják el a tagok a véleményüket. A já­rási tanács mezőgazdasági osz­tálya a panaszt megvizsgálta. Olvasónk jogtalanul panaszko­dott a vezetőségre. A tagok jó javaslatait meghallgatják a tsz-ben. A cukorgyár a cukrot január közepén elküldte Kelc- vízre. * * *-Vámosi István fonyódi olva­sónk a lapunk január 16-1 szá­mában megjelent »A föld leg­nagyobb állatai: a cetek vagy a bálnák« című cikk egyik ré­szét furcsállta. Ez a rész így szól: »A bálnakölykök már születésük pillanatában is ha­talmasak, így például az óriás- bálna vagy norvégiai kék bál­na kicsinye ekkor 7 m hosszú és 200 kg súlyú. Kéthónapos korában már eléri a 17 m hosz- r.züságot és a 20 ezer kg-ot.« Nem elírás a 2J0 kg születési súly? — kérdi olvasónk. Or. Lukács Dezső, a TIT bio­lógiai szakosztályának munka­társa a kővetkező felvilágosí­tási adíA: Bármilyen furcsa is, az adatok helyesek. A kék bál­na kicsinye naponta 100 kiló­val gyarapszik, s 3—I centimé­tert növekszik. így érthető, hogy miért nyom 20 ezer kilót hét­hónapos korában. Különben két-két és fél éves korában már 23—24 métert Is eléri a bál­na. ♦ * * Horváth Károly, a balaton- fenyvesi szakmaközi bizottság titkára arról tudósította a szer­kesztőséget, hogy a nötanács vezetői hogyan támogatják a rászoruló öregeket. Az egyik nyolcvannégy éves néninek el­fogyott a tüzelője. AZ úttörök egy kocsi rőzsét gyűjtöttek, és elvitték az öreg néni udvará­ba. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Az eladót figyelmeztettük Egyik olvasónk lapunk ja­nuár 31-1 számában szóvá tet­te, hogy a Cseri út és a Köl­csey utca sarkán levő 303. számú fűszerbolt eladóján mindig piszkos a köpeny. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat a panaszra a következő­ket válaszolta: Már ellenőreink is kifogá­solták, hogy a 303. sz. bolt el­adója mindig piszkos, rendet­len ruhában áll a pult mögé. Minden dolgozónk saját maga gondoskodik köpenyének tisz­tán tartásáról, maga fizeti a mosás költségét. A Kölcsey utca és a Cseri út sarkán levő bolt eladója fittyet hányt en­nek a szabálynak. Figyelmez­tettük, hogy csak tiszta kö­penyben szolgálhatja ki a vi­vőket. Ha nem tartja meg ezt a rendelkezést, szigorúan fe­lelősségre vonjuk. A vevőnek teljesen igaza vólt, köszönjük észrevételét. Ha jogos a kérelem, létesítünk megállót! A 13. sz. Autóközlekedési Vállalat a lapunk január 24-i számában közölt »Feltételes megállót szeretnénk« című le­vélre ezt válaszolta: Törökkoppánybói semmiféle kérvény nem érkezett vállala­tunkhoz. Az ügyet megvizsgál­juk, s ha valóban szükség van a feltételes megállóra, létesí­tünk egyet. A május 27-én élet­be lépő menetrendben fel is tüntetjük. Hegszépül a színház környéke Kovács Pál olvasónk lapunk 'január 17-i számában kifogá­solta, hogy a Csiky Gergely Színház bejáratához vezető gyalog- és gépkocsiút igen el­hanyagolt. A városi tanács ipa­ri és műszaki osztálya a pa­nasszal. kapcsolatban a követ­kező tájékoztatást adta: A ta­nácsi tervezőiroda már elké­szítette a színház környékének rendezési tervét. A panaszban szereplp utat is korszerűsíte­ni fogják. A rendezési tervet a színház további felújításakor valósítják meg. A kaposvári színház környéke hamarosan megszépül tehát. Oj füstcsövet veszünk az autóbuszváróba Turbéki József bofonkai ol­vasónk január 17-én szóvá tet­te, hogy nincs minden rendben a marcali autóbuszváróban. Barát László, a Marcali Közsé­gi Tanács V. B. elnöke a kö­vetkezőket fűzte hóZzá olva­sónk leveléhez: 1660-ban megtudtuk, hogy a tervünkben szereplő autóbusz- várót a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium is fel akar­ja építeni. A helykijelölő bi­zottság hosszú keresgélés után talált egy magántulajdonban levő telket. Ezt megvettük, s itt épült fel a váróterem. A KPM és a község közösen építette fel az autóbuszvárót. BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK e Miért nincs szürőtárcsa A kávé árát. kormányzatunk leszállította, ihatunk most már annyi feketét, amennyi csak jólesik. Sajnos, az örömbe üröm is vegyül, mert a házi kávéfőző gépekhez csak nagy utánjárással lehet a szükséges alkatrészeket beszerezni. Négy személy es Autópress kávéfőzőm van. A múltkori­ban használhatatlanná vált a felső izűrőtárcsája. Elmentem a KERAVILL-ba, hogy vegyek egy másikat. Az eladó azzal utasított el, hogy sajnos nin­csen. S azt se tudják megmon­dani, mikor lesz. Többször ér­deklődtem azóta, a válasz min­dig ugyanaz volt. Jó volna, ha többet gyárta- nának az ilyen alkatrészekből, a kereskedelem pedig gondos­kodna arról, hogy a vásárló­nak ne kelljen üres kézzel tá­voznia a boltból. Az mégse ki­fizetődő, hogy az ember új ká­véfőzőt vásároljon, amikor csak a szűrőtárcsa romlott el. Rózner Ferenc Kaposvár, Lewin S. u. 3. Q Döntsenek végre H IRDESSEN A SOMOGYI NÉPLAPBAN A Kaposvár, Tóth Lajos ut­ca 11. számú házban lakó hu­szonnégy személy szeretné tud­ni, mi lesz a sorsa. Míg a Szántó Imire utca épült, az ösz- szes téglát, gerendát stb. a mi udvarunkon hordták keresztül. Hogy a lakók mit szenvedtek el, azt le se lehet írni. Az a vigasz éltetett bennün­ket, hogy az utca felépülése után lebontják a házat. Ennek már 7—8 éve, de a ház még mindig áll. S milyen állapot­ban! A városnézőknek biztosan nem lehet eldicsekedni vele. Az Ingatlankezelő Vállalat­hoz hiába fordulunk; / nyolc éve azzal utasítja el kérel­münket, hogy úgyis lebontják az épületet, nem érdemes köl­teni rá. De mikor bontják már le? Erre senki sem tud vála- - zol ni. Az ajtók, ablakok rosszak, a fal mállik, csatorma nincs, illet­ve a meglevő maradványa minden percben a lakók fejére pottyanhat. S nyolc gyermek van az udvarban. Az eső és hóié mindenütt lecsorog. Per­sze többnyire a lakók nyakába. A pinceablakon lefolyik a pirn, cébe, s onnan szivárog fel a falon. Csuromvizes a fal. Min den hibát föl se lehet sorolni. Máshol kívül-belül tatarozzák a házakat, nálunk azonban egy fillért se költenek az épület­re. Ha ősszel leérünk valamit, az a válasz, hogy tavasszal le bontják a házat, ha tavasszal megyünk, őszre ígérik mindezt. S ez nyolc éve így megy. Most már kifogytunk a türelemből. Ha a házat nem bontják le, végezze el az Ingatlankezelő Vállalat a legszükségesebb ja­vításokat, mert igy nem lehet már kibírni az épületben. A Tóth Lajos u. 11. sz. ház lakói. A Kaposvári Autókc«.«kedésl Vállalat a szétszórtan elhelye­zett megállóhelyeket megszün­tette, és a váróteremhez tele­pítette át. Az épület fűtését és takarítá­sát aZ AKÖV nem vállalta az­zal, hogy nekik csak az utasok szállítása a feladatuk. Pedig helyi kirendeltségük a takarí­tást és á fűtést is meg tudná oldani, csak a takarítást vég­ző alkalmazottnak a napi négy óra helyett hatot kellene fizet­nie. A községi tanács végre­hajtó bizottsága nem tudja a várótermet sem takarítani, sem fűteni. Turbéki József azt állítja, hogy nincs kémény a váróte­remben. Ez nem felel meg a valóságnak. Van kémény és kályha is. Azonban a füstcső már az első nap eltűnt. A vég­rehajtó bizottság újat szerez be helyette. Bitumenes burkolatot kapnak a cseri híd előtt lévő átjárók Lapunk január 24-i számá­ban egyik cseri olvasónk elpa­naszolta, hogy »Sár van és sö­tétség a cseri hídon«. A városi tanács ipari és műszaki osztá­lya a panaszra a következőket válas7x>lta: A tavasszal a cseri hídnál levő átjárókat bitumenes bur­kolattal látjuk el, hogy ne le­gyen akkora sár csapadékos időben. A körtisztasági részle­get utasítottuk, hogy addig is tartsa tisztán az átjárókat. Megkapták a kályhát a fazekasdencsiek Fülöp István olvasónk elpa­naszolta, hogy a fazekasdencsl italboltban nincs kályha. A szövetkezetek járási központ­ja a január 24-i számunkban közölt levélre azt a tájékozta­tást adta, hogy figyelmeztet­ték az inkei földművesszövet­kezet igazgatóságának elnökét. A fazekasdencsi italbolt és vegyesbolt két egymásba nyíló helyiségből áll. A két boltot egy ember vezeti. A vegyes­boltot eddig is rendszeresen fűtötték. A földművesszövet­kezet elnöke február 3-án kö­zölte velünk, hogy gondosko­dott egy kályháról. Azóta m italboltot is lehet fűteni.

Next

/
Thumbnails
Contents