Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. február 14. ARCOK AZ ÜDÜLŐBŐL Csenki elvtárs, a balatoni el­led SZOT üdülő kulturális fele­lőse készségesen kalauzol átéli vendégek között, aztán ma­gunkra hagy, mert még elő kell készítenie a mai »-kacagó­estet«. Folytatjuk tehát fölfedező kőrútunkat. Egy vasutasruhás férfit szólítunk meg. Ludvig Lajos fűtőházi munkás Kisúj­szállásról jött — Minden évben elmegyek üdülni, az idén télen sikerült. Nagyon jól érzem magam.-— Hogyan telnek napjai? — Sokat pihenek. Elsősorban ezért is jöttem ide. Nehéz munka a szénlapátolás, jólesik egy kis kikapcsolódás. A pihe­néssel vele jár, hogy olvasok. Elsők az újságok, mert min­den érdekel, ami a nagyvilág­ban történik. Egy bájos kislány perdül elénk. «= Kecskemé­ti Edit va­gyok... — Ugye, a Chemolimpex­nél német—an­gol levelező? — Honnan tudják... ? — csodálkozik ránk, s elneveti magát — Per­sze, az újság­írók mindent megtudnak. — Kedves Edit, mi volt a legnagyobb élménye az üdülő­ben? Kézimunkázó fiatalok a társalgóban. — Sikerült tökéletesen ki­kapcsolódnom — mondja Hol­ler Jutka, a Budapesti Állami Fodrászat csoportvezetője, 34 KISZ-es irányítója. Ennyien dolgoznak ugyanis a keze alatt a zuglói üzletben. — Az étvá­gyam is igen jó. Sokan azt mondják, hogy a nőknek vi­gyázniuk kell az alakjukra. De ugye, két hét alatt nem lehet meghízni? A kacagóest egyik kacagtató pillanata: dobozzal. Játék a gyufás­Három »-Kiváló dolgozó« jel­vény díszíti Kormos Ferenc barsodnádasdi lemezhengerész kabátjának hajtókáját. — Még sohasem voltam a Balatonon. Nagyon szép télen is, de nyáron bizonyára sokkal szebb. — Hogy érzi magát az üdü­lőben? — Nagyon jóL Képzeljék el, mennyire megörültem, amikor behívtak a szakszervezeti iro­dába, és kezembe nyomták a beutalót: kétheti jutalomüdü­lés Balatonlellén... Arcok, emberek. Sokszínű a kép. De hagyjuk most abba a kérdezősködést, mert mindjárt megkezdődik a kacagóest. Sok­sok kedves társasjátékkal, zá­logkiváltással — és persze ka­cagással, mint ahogy a nevé­ben is benne van. A kétórás játék bizony alaposan igénybe veszi az ember rekeszizmait. Amikor elbúcsúzunk, vala­hol magnetofon szólal meg. Tánczene. Kellemes befejezése az estének. Polesz György Tanul az egész család Korczéknál esténként négy arc hajol a kék csomagolópa­pírral bevont füzetek, tanköny­vek fölé. Aa apa, a felesége és a két gyerek. A nagymama meg rengeteget olvas. A Mik- száth-sorozatnak már nincs is olyan kötete, amit ki ne olva­sott volna. Április 4. utcai lakásukban beszélgetünk. A család feje, id. Korcz Lajos 1957 óta a Kapos­vári Bőripari Ktsz elnöke. Mi­előtt megválasztották, műszaki vezetőként dolgozott a Írisz­ben. Szegény szülők gyereke volt, s hiába tűnt ki szorgal­mával társai közül, hiába áb­rándozott a továbbtanulásról, már 16 éves korában dolgoz­nia kellett, hogy rokkant édes­apja helyett segítsen megke­resni a mindennapi kenyeret. Egy ideig Bárdibükkben nap- szamoskodott a Gosztonyi-féle birtokon, majd 18 éves korá­ban Pécsre került, s ott tanul­ta ki a cipészszakmát. — Amióta itt dolgozom Ka­posváron, szüntelen foglalkoz­tatott a gondolat, hogy tovább képezzem magam. Bár mun­kám eléggé lekötött, 1960-61- ben elvégeztem az általános is­kolát. Ezután beiratkoztam a Közgazdasági Technikum I. osztályának levelező tagozatá­ra, A negyedévi osztályzatok ar­ról tanúskodnak, hogy nagyon komolyan veszi a tanulást. Csak egy jegyen múlott, hogy nem jeles, hanem »csak« jó rendű lett Felesége a Tóth Lajos Álta­lános Iskola esti tagozatán most végzi a VII. osztályt. Nappal 5 is a bőripari ktsz-ben dolgo­zik: lábbeliket fényez. — Ha iskolában vagyok, a háztartást a nagymama és a gyerekek veszik át. Tudnak ők főzni, takarítani, mindent — mondja Korezné. — Milyen lesz a félévi bizo­nyítvány? — Jelesre számítok, hiszen ötösnél rosszabb jegyem eddig még nem volt — feleli moso­lyogva. Annak idején a kaposszerda- helyi kislány, aki 12 éves korá­ban már sarlót fogott a kezé­be, s aratni ment a felnőttek­kel, szintén szeretett volna ta­nulni, többet tudni, mint amennyire megtanították. Most pedig amellett, hogy ő maga tanul, ösztökéli férjét is. Ezzel — Hímen szerepeltem.„í —...? — Itt járt a Budapest Film-1 stúdió, a téli üdülésről forgat-< tak filmet. De hogy csaltak!... | Nem volt hó, erre hoztak két j zsák műhavat, azzal szórták bel az üdülő előtti utat. Aztán j meg bent a büfében ott álltam \ a pult előtt, és egy kávéspoha-. rat kellett vagy tízszer föl-» cAIlő L jßö LLo brig, (jcJxl, Q^&ndareSUik cl tö bbiek. MEGTANULNAK MAGYARUL emelnem, míg végre azt mond-t Először látta a Balatont Kormos bácsi. ta a _ _ rendező, hogy jő. Olyan ♦ vaszne óriási felfordulást csináltak, t gjgggj, hogy nem tudom, a feleségük mit szólna hozzá, ha otthon is így viselkednének... — És a fiatalemberek? Nagyszerű partnerek... Olyan jól tudják tolni a fa­kutyát ... Mivel az üdülő vendégeinek 70 százaléka 25 éven aluli — igen érdekes arány, különösen télen —, ismét egy ifjú lányt kérdezünk. JUTKA, VEDD LEAKAR- \ ÖRÄT. A koncentrációs tá- ; borokban általában nem hord- f tak karórát az emberek...« t A linóleummal borított pad­♦ lójú, téglalap alakú szobában |a műszerasztal mellett ülök félhomályban Vas János ren­dező mellett. Meghökkenve figyelek fel erre a mondatra. A rendező és a hangmérnök <rám néz, szinte egyszerre mondják: minden apróságra figyelni kell A mikrofon na­gyon érzékeny, s ha a színész­nő karórájának a ketyegése j behallatszik a fölvételbe, már- | is elvesztette hitelességét, t Velünk szemben, a nagy ; üvegablakon túl, a süppedésre ♦ szőnyegezett és párnázott fa­♦ lú nagy stúdióban mikrofon ♦ előtt állnak a színészek, és fi­gyelik a »Kapó« című olasz— francia—jugoszláv koproduk­cióé film kockáit A stúdióban homály van, hiszen a vetítő- vásznon csak így lehet látni a képet, csak így le­het megfigyelni az idegen szí­nészek minden gesztusát, ar­cának minden rándulását és mindenekelőtt a szájmozgást. Ma már a hazánkba kerülő külföldi filmeknek körülbelül a felét szinkronizálják a Pan­nónia Filmstúdióban. A szink­ron mind nagyobb teret hó­dít, így hát érthető, ha érdek­lődők kutatják a szinkronmun­ka titkát. Mi is hát a munka­menet? Flőször a rendező többször megnézi a filmet, mi­fordító magyarra ültette a film idegen szövegét, forgató- könyvét. Azután a rendező asszisztensével együtt, miután elemezte a film mondanivaló­ját, a szereplők jellemét és karakterét, megcsinálja a film magyar szereposztását. Egy­szerű, ugye? Igen ám, de egy sereg dologra kell figyelem-' mel lennie — így mondja a rendező, Vas János. —- Először is vannak techni­kai problémák, az, hogy a színházban, ráídióban, televí­zióban, játékfilmekben dolgo­zó színészek idejét hogyán tudjuk összeegyeztetni a mi munkaprogramun kkal. Azután meg előfordul az is, hogy van­nak kiváló színészek, akik nem jó szinkronszínésziek, nehezen tudnak koncentrálni a száj­mozgásra, mások pedig reme­kül szinkronizálnak, de kiseb­bek a művészi képességeik. MÉG FOLYIK A SZEREP­LŐK KIVÁLASZTÁSA, a ka­rakterekhez való alkalmazko­dás, miközben a másfél órás játékfilmet sokszor 130—150 apró tekercsre bontják. Aztán a már lefordított szöveget a vágóasztal mellett egész apró részletességgel igazítják az ide­gen szájmozgáshoz, illetve ke­resik meg a legtökéletesebb hasonlóságot a külföldi és a magyar szövegmondás lehető­séged között. Aztán kezdődnek a próbák és a fölvételek. Bent a stúdióban az asszisztens ar­ra ügyel, hogy tökéletes le­: közben már az avatott tollú gyen a szinkron, a rendezőfül­kében a rendező a színészek művészi teljesítményét figyeli és irányítja, a hangmérnök a hang mélységét, tisztaságát, erejét és a különféle szüksé­ges zajokat, zörejeket, zenei betéteket keveri, a stúdió mel­letti gépteremben pedig a technikusok parancsszóra in­dítják a fölvételt. A »Kápó« szinkronizálása már befejező­dött, egy-két pótfelvétel ma­radt csak hátra, a rendező egy másfél perces kis részt 30— 40-szer próbál újra, míg vég­leges lesz a fölvétel. AZ I-ES MŰTEREMBEN nagy és teljesen újszerű mun­ka folyik. Moldoványi József rendező és munkatársai a Magyar Televízió számára szinkronizálnak egy ötrészes, egyenként másfél órás NDK- filimet, a Német Demokratikus Köztársaság televíziójának nagy sikerű alkotását. A cí­me: A lelkiismeret lázadása. Évente mintegy 30 televíziós filmet szinkronizálnak a Pan­nónia Filmstúdióban a nor- málfilmékan kívül. Most mór hetek óta dolgozik a stúdió­ban Ungvári László, Szakáts Miklós, Kohut Magda, Bodor Tibor, Békés Rita és a többi magyar »hang«, hogy tökélete­sen visszaadják Van Ebersha- gen ezredes életútjának állo­másait, jelleme alakulásának legkisebb rezdüléseit. Ezúttal nemcsak Moldoványi József rendező és Bársony Péter hangmérnök ül a rendezöfül- kéban, itt van a Magyar Tele­kapcsolatban egy epizódot mond el: Amikor elérkezett a ne­gyedévi beszámolók ideje, egy­re csak azt hajtogatta, hogy ő nem megy el, úgysem tud le­vizsgázni. Főztem neki egy jó erős feketét, és elkísértem az iskolába. »Légy erős, fiam, ne izgulj, sikerülni fog« mondtam, neki. És sikerült is. \ És a gyerekek? Bocsánat, f nem is gyerekek már, kinőtték J a gyerekcipőt, maholnap fel­nőttek lesznek. A nagyobbik, Lajos a Táncsics gimnázium negyedikes tanulója, érettségi­re készül. i — Nem félsz az érettségitől? \ A fekete hajú, komoly fiú(i magabiztosan válaszol: i — Egyáltalán nem. Mindig ,i négyes voltam. A fizika, a ma- (i tematika nem vészes, a ma-(i gyárt meg egy kicsit jobban 5 gyúrom majd. y — És érettségi után? '$ Fia helyett az apa adja meg a választ. é — Mindenáron elektrotech­nikus akar lenni, oda van a rádiószerelésért. Nem is szeg­jük kedvét, ha egyszer ehhez vonzódik. Korcz Ilonka is a Közgazda- Technikum I. osztályát végzi, mint édesapja, csak ő a nappali tagozaton. Egyaránt szereti a matematikát és az irodalmat. Félévi bizonyítvá­nya jeles volt. — Szokott-e segíteni édes­apjának a házi feladat e!készí-( tésében? ( — Nagyon ritkán. Inkább I1 egymással versengünk, hogy f' melyikünk hoz haza jobb bi­zonyítványt félévkor — vála-1 szol kedvesen. — Egy iskolába if járunk, együtt készülünk majd az érettségire is, igaz-e, apa? így tanul a Korcz család: apa és fia, anya és leánya együtt hajolnak esténként a könyv fölé, együtt róják pa­pírra a sorokat. Az egyik azért, hogy pótolhassa, arríi régen nem adatott meg neki, a másik azért, hogy még többet, sok­kal többet tudjon a világról, s tudását gyarapítva még tevé­kenyebb munkása lehessen a, társadalomnak, amely lehető­vé tette számára, hogy tanul­hasson. Kerék ImreJ TÁBIKA Öregkori végelgy ngüés 11 éves korban Az orvostudomány törté­netében rendkívül ritka eset fordult elő a kaliforniai Watsonville-ben, ahol a 11 esztendős Arthur Balidoy »öregkori végelgyengülés­ben«, orvosi nyelven ún. pro- geriában pusztult el. A kisfiút kezelő gyermek- orvos szerint a gyerek test­súlya nem érte el a 20 ki­lót, erei elmeszesedtek, arca ráncos volt, mint egy öreg­emberé, és szíve is »elhasz- nált»-nak bizonyult. A ke­zelőorvos elmondotta azt is, hogy a betegség, amelyben a gyerek szenvedett, nem örö­kölhető, okait az orvosok ma még nem ismerik. A 11 éves fiúnak három, teljesen nor­málisan fejlődő testvére van. • • • vízió rendező-asszisztense, a# Robin Hood-sorozat szinkron-^ rendezője, Varga Éva is. Las-f sacskán a TV is egyre többi filmet szinkronizál majd, af saját tapasztalatokon kívül nem árt a régi kollégák mun-» káját is tanulmányozni. i »... Jutka, ez nem Hamlet,i ne szavalj...« :. .»Zsuzsa, ( jöjjön távolabb a mikrofontól? és valamivel lágyabban .. .«? »Fölvétel indul...« »Húszon- i kettes tekercs következik...« i Hangzanak az utasítások, it kérések, parancsok, és a kül földi színészek szépen, lassan megtanulnak magyarul..: Elmenőben még Pécsi Antal­tól, a Pannónia Filmstúdió egyik vezetőjétől érdeklődöm a legújabb produkció iránt. — Most fejeztük be a Ká­pát és A lelkiismeret lázadá-i sát, most kerül sor Walt Dis­ney világhírű rajzfilmjének, ai Pinocáónak szinkronizálására, rövidesen hozzákezdünk kéti kitűnő francia film — az egyik »A szép amerikai nő«, a mó. sik »A világ minden aranya- című alkotás — szinkronizáló-, sához. Az utóbbi René Clair világhírű rendező alkotása. RÖVIDESEN SOR KERÜL a Nyikőlajeva világhírre szert tett »Útközben« c. regényéből készített kétrészes szovjet film szinkronizálására. A filmet Csákány Márta rendezi, s az az érdekessége, hogy egy új, csodálatosan szép szovjet szí­nésznő, Natalia Fatyejeva já­tékával ismerkedhet meg a magyar közönség. Ezenkívül a közeli időben fogunk hozzá Moravia »La Ciociara«, Az asszony meg a lánya világhírű filmjének és »A torpedó visz- szalő« című angol szatírának magyarra ültet»-="hez. „Oroszlánparfüm"-me( j rinocéroszok ellen Natalban (Dél-Afrika) a cukornád-ültetvényesek sem­mivel sem tudták elriaszta­ni a rinocéroszokat, ame­lyek állandóan felfalták a zsenge cukornádat. Az ültet­vényesek segítségért a mün­cheni állattani intézethez fordultak, s az egy tudóst küldött a helyszínre. Először olyan folyadékkal kísérlete­zett, amelynek emberi ve­rejtékszaga volt A kísérlet eredménytelen maradt. Leg­közelebb olyan folyadékkal permetezték be a területet, amely erős oroszlánszagot terjesztett A rinocéroszok azóta nem jelentkeztek. * * * Kicsirázott egy tízezer éves lótuszmag A japán Niigita közelében levő egyik laboratóriumban kicsírázott egy tízezer éves lótuszmag, és a növény oly szépen fejlődik, hogy fölte­hetően rövidesen virágba bo­rul. A lótuszmagot árterüle­ten találták meg, vízbe he­lyezték, és 17 nap múlva ki­csírázott. A niigitai lótuszok lesznek a világ legidősebb virágzó növényei. * * * Rászokott a dohányzásra egy bánatos csimpánzözvegy A walesi Barry község ál­latkertjében a Melody nevű nőstény csimpánznak ki­múlt a párja. A bánatos öz­vegyet a veszteség annyira lesújtotta, hogy napokig nem evett, viszont rákapott a do­hányzásra. A hároméves csimpánz most már napi tíz cigarettánál tart. , Sipos Tamás Hontalanok a Buckingham- pa totóban Egy anglikán pap, Wil­liam Barbour plébániájának helyi lapjában javasolta, hogy Erzsébet királynő fo­gadjon be a Buckingham- palotába londoni hontalano­kat. A pap szerint a palota több mint 600 terme amúgy is nagyrészben lakatlan, Londonban pedig kereken 3 ezer embernek nincsen hajléka. A naív plébános szerint, ha a királynő ele­get tenne ennek a javaslat­nak, bizonyára sokan követ­nék példáját, és valamennyi londoni hajléktalant el le- ? hetne helyezni. ^ SoaagglNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-n. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: I,ászló Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Ft,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents