Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. febrwér 1 Letartóztatták az OAS két vezetőjét Párizs (MTI). A közvélemény egyre hevesebb tiltakozása ar­ra kényszerítette a francia kormányt, hogy fölvegye a harcot az OAS franciaországi hálózata ellen1. Párizsban 25 ezer rendőrt és csendőrt von­tak össze, és megerősítették az utcai járőröket. A nyomozó brigádok kézre került merény­lők vallomásai alapján meg­kezdték az OAS egyes szerve­zeteinek felszámolását. Az ál­lamvédelmi szervek egy pári­zsi mulatóban letartóztatták Philippe Castille-t, az OAS franciaországi terrorszervezeté­nek egyik vezetőjét, akinek la­kásán 20 kilogramm robbanó­anyagot és 48 merénylet ter­vét találták meg. Az egyik terv szerint az OAS február 5-én, De Gaulle rádióbeszéde idején az Eiffel-torony rádióberende­zését akarta felrobbantani. Lyonban Marcel Bouyer volt poujade-ista képviselőt tartóz­tatta le a rendőrség, aki a dél- francdaprszágS . szervezet irá­nyítója volt. A rendőrség köz­lése szerint mintegy 100 bom­bamerényletért felelős, és min­den jel arra mutat, hogy Bou­yer gyilkolta meg Camille Blanc eviani polgármestert. A rendőrség egyidejűleg letartóz­tatott 16 diákot, akik a múlt heti párizsi bombamerényiete­ket hajtották végre. ENSZ-képviselő Gizengánól Leopoldville (MTI). Sture Linner, az ENSZ távozó kongói . főképviselője nyugati jelenté­sek szerint szerdán megláto­gatta a Leopoldville környé­kén levő katonai táborban Gi- zenga volt kongói miniszterel­nök-helyettest. Az ENSZ-tiszt- viselő ezután újságírók elé állt, és nyilatkozatot tett. Azt állította, hogy Gizenga nem kéri az ENSZ védelmét, bár fenntartja magának a jogot — mondatta Linner —, hogy a jövőben biztonságának szava­tolását kérje a világszervezet kongói képviseletétől. A Reu­ter hozzáfűzi, hogy Gizenga erről írásos nyilatkozatot is adott át Lirmemek. Linner nyilatkozata további részében váltig bizonygatta, hogy a kongói politikus elszállásolása és ellátása, úgymond, megfele­lő. Linner úgy fejezte ld ma­gát, hogy Gizenga szabadsága »kissé korlátozott«, minthogy nem hagyhatja él lakhelyét. Közölte, hogy a katonai tábor­ban levő lakóházat, ahol Gi- zengát fogva tartják, Mobutu katonái őrzik. Látogatókat fjem fogadhat, csak anyját és nővérét engedik be hozzá. Linner nyilatkozatának azt Éhségsztrájkba lép a decazeville-i bányászok egy része Párizs (MTI). A CGT, a leg­nagyobb francia szakszervezet vezetősége újabb felhívást adott ki, amelyben a decaze­ville-i bányászok és családjaik fokozott támogatására szólítja fel a francia dolgozókat. A bá­nyászok 45. napja sztrájkol­nak, a kormány azonban mind­eddig nem hajlandó jogos kö­veteléseikről tárgyalni. A szak- szervezet közleménye bejelenti, hogy a decazeville-i bányászok egy része pénteken éhségsztráj­kot kezd. a részét, hogy Gizenga állító­lag egyelőre nem tart igényt az ENSZ védelmére, Gizengához közel álló körök nem erősítik meg. Ismeretes, hogy a volt miniszterelnök-helyettes ko­rábban már követelte szemé­lyi biztonságának szavatolását az ENSZ-hatóságoktól. Adoula miniszterelnökhöz intézett üze­netében pedig azonnali szaba­don bocsátásáért szállt síkra. Adoula miniszterelnök, amikor a nigériai Lagosban tartózko­dott, egy sajtóértekezleten azt állította, hogy Gizengát csu­pán »védő őrizetbe« helyez­ték. Gbenye belügyminiszter egy nyilatkozatában azonban rámutatott, hogy Gizengát megfosztották szabadságától. Linner állítása tehát feltű­nően ellentmond az ENSZ-hez és Adoulához intézett Giziénga- üzenetnetk, valamint Gbenye belügyminiszter nyilatkozatá­nak. Közlemény a varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek ériekezletéröl A varsói szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszterei 1962. január 30-a és február 1-e között Prágában értekezletet tartottak. Az értekezleten a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, A. A. Grecsko marsall elnökölt. Az értekez­let megvizsgálta az egyesített fegyveres erők további erősí­tésének időszerű kérdéseit. El­határozták, kérik a varsói szer­ződés államainak kormányait, hogy a hozott határozatokat a politikai tanácskozó testület legközelebbi ülésén hagyják jóvá. (MTI) Biztonsági intézkedések Párizsban Párizs (MTI). Párizs utcáin rendkívüli biztonsági intézke­déseket léptettek életbe. A megerősített rendőr- és csend­őrjárőrök átkutatják a gépko­csikat, igazoltatják az utasokat. Csütörtökre virradóra közel nyolcezer járművet tartóztat­tak fel. A belügyminiszter uta­sítására a hét végén hét csend­őrszázad és harminckét gép­fegyveres rendőrautó érkezik a fővárosba. Hivatalos körökben cáfolják azokat a híreket, hogy az OAS puccs-kísérletétől kellene tar­tani. Az intézkedéseket azzal indokolják, hogy a terroristák De Gaulle hétfői beszéde előtt vagy után esetleg nagyobb sza­bású szabotázsakciókra és me­rényletekre készülhetnek. Francia politikai körökben mérsékelt érdeklődés mutatko­zik a köztársasági elnök rá­dióbeszéde iránt. A francia— algériai tárgyalások jelenlegi állása mellett nem várható, hogy De Gaulle nagyobb hord­erejű bejelentéseket tegyen az algériai kérdés vonatkozásá­ban. A francia kormány a na­pokban juttatta el újabb ja­vaslatait az algériai ideiglenes kormányhoz, amely szombaton ül össze Tuniszban. Az FLN válaszát február második felé­ben várják Párizsban. A francia kormányhoz közel álló sajtó optimista cikkeivel szemben politikai megfigyelők arra is rámutatnak, hogy a De Gaulle-ista hatalom, amely Franciaországban már megtet­te az első lépéseket a terroris­ták felszámolására, Algériában változatlanul szabad kezet en­ged az OAS merénylőinek és semmi jelét sem mutatja an­nak, hogy erélyes intézkedé­sekkel igyekeznék békésebb légkört teremteni. Hruscsovot képviselőnek jelölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsába Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunióban hamarosan sorra kerülő parlamenti választások­kal kapcsolatban a »Sarló és kalapács« moszkvai kohászati üzem dolgozói csütörtökön je­lölőgyűlést tartottak, és ezen Nyikita Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottságának első titkárát, a szovjet miniszterta­nács elnökét jelölték képvise­lőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. (MTI) Véget ért as amerikai külügyminiszterek értekezlete A latin—amerikai népek Kuba mellett állnak Punta del Este (MTI). Az uruguayi Punta del Es­tében szerdán éjfél előtt befe­jeződött az amerikai külügy­miniszterek értekezlete. A záróülésen Kuba küldött­sége már nem vett részt, mert szerdán reggel Momtevideón keresztül hazautazott A je­lenlevők aláírták a hatezer szavas zárónyilatkozatot, amely összefoglalja az értekezleten hozott határozatokat. Ismere­tes azonban, hogy a gyakorlati rendelkezése­ket tartalmazó határoza­tok elfogadása korántsem volt egyhangú, mert La- tin-Amerika legjelentő­sebb országainak küldött­ségei tartózkodtak vázastól. a szá­llóiét a taxisoffőrök támadóinak bűnügyében A fővárosi bíróság csütörtö­kön a délutáni órákban hir­detett ítéletet D. Szabó József és társai bűnügyében. A bün­tetett előéletű, züllött életmó­dú D. Szabó József az elmúlt ..év egyik októberi estéjén tár­saival együtt mulatozott és miután a pénze elfogyott — ott a kocsmában — elhatároz­ta, hogy meggyilkol és kirabol egy taxisoffőrt. Kocsit rendelt és Gömöri Károly barátjával beült a megérkezett taxiba és azt Pestimrére irányította. Előkészítette 30 centiméter hosszú, rugós kését és amikor a kocsi egy elhagyatott helyre ért, váratlanul a soffőrt hátba szúrta. A gépkocsivezető meg­próbált védekezni, erre a tá­madók húzni kezdték a kocsi­ból, de közben a soffőr dudál­ni kezdett. Gömöri megijedt, futásnak eredt, majd D. Sza­bó is kereket oldott. A vérző soffőr ereje végső megfeszíté­sével a gyáli vasútállomásig Vezette taxiját, ahol megállt, Utána elvesztette eszméletét. Csak a gyors orvosi segítség atette meg életét. A bíróság D. Szabó Józsefet 15 évi, Gömöri Károlyt pedig 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Ezen a napon hasonló bűn­ügyben hirdetett ítéletet a fő­városi bíróság. A vádlottak Mihalovics János és Miilei József büntetett előéletűek, elhatározták, hogy leütnek egy taxisoffőrt és így jutnak pénz­hez. Tervük végrehajtásához Mihalovics egy súlyos »vas­szöget« szerzett és azt kabátja zsebébe rejtette. Barátjával, Műiéivel taxiba ült és Csillag­hegyre autóztak. Miilei szóval tartotta a soffőrt és amikor egy lejtős útszakaszhoz értek, 16 ütést mértek a vasszöggel a «-^okocsi vezető fejére. A soffőr nem vesztette el lélek­jelenlétét, igyekezett kitérni az ütések elől, a kocsit tovább vezette a házak közelébe és segítségért kiáltozott. A táma­dók megijedtek és elmenekül­tek. A soffőrt az előfutott la­kók részesítették első segély­ben, majd kórházba szállíttat­ták. Mihalovics Jánost 12 évi. Miilei Józsefet pedig 9 évi bör- , tömre ítélték. (MTI) Mexikói jelentés szerint a mexikói külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, ame­lyet eljuttatott a Punta del Es- te-i értekezlethez. A nyilatko­zat kiemeli, jogellenes az érte- hezletnek az a határozata, amely szerint Kubát kizárják az Amerikai Államok Szerve­zetének szerveiből, mert erre a szervezet alapokmánya nem ad lehetőséget. * * • A Reuter havannai tudósí­tója szerint a kubaiak szerdán jelké­pes temetési menetben vitték végig Havanna ut­cáin az Amerikai Államok Szervezetének fekete lep- les koporsóját. A lelkes hangulatú tömeg el- özönlötte a kubai főváros ut­cáit, indulókat énekelt, össze­verődött a tereken és parkok­ban, ahol a felszólalók ismertet­ték az Egyesült Államok mes­terkedéseit. A kubaiak felháborodását a Punita del Estében hozott határozat felett a kubai szak- szervezeti szövetség nyilatko­zata öntötte szavakba, amikor megállapította, hogy ami az értekezleten tör­tént, az botrányos komé­dia. A kubaiak elhatározták, hogy február 4-én tömeggyűlésen juttatják kifejezésre tiltakozá­sukat. A latin-amerikai országok­ban továbbra is egymást köve­tik a tömeggyűlések és tünte­tések, amelyek részvevői a kubai nép igazságos küz­delme mellett szállnak sfkra. Ilyen tömeges rokonszenv- megnyilatkozásról érkezett je­lentés San Salvadorból, Co- chabambából, Bolíviának fő­városa után legjelentékenyebb városából, Sao Paulóból, ahol a brazil fémipari szakszerve­zet tagjai ünnepélyesen fogad­ták a kubai nagykövetet, to­vábbá Caracasból, ahol az egyetem 1500 diákja és alkal­mazottja sztrájkkal tüntetett Kuba mellett. Chilei szenáto­rok a sajtóban foglaltak ál­lást Kuba mellett, E. Ramirez Novoa perui író pedig a La Accion című lapban ítélte el a Funta del Este-i értekezle­tet. Újabb provokáció Német Demokratikus Köztársaság ellen Berlin (MTI). A Berlin észa­ki részén, a két városrész ha­tárán levő Wollank Strasse-i magasvasúti állomás alatt még hétfőn egy alagutat fedeztek fel, amely a demokratikus Berlin irányába halad. Az eddigi vizsgálat eredmé­nyeiről Erwin Kramer, a Né­met Demokratikus Köztársaság közlekedésügyi minisztere csü­törtökön a helyszínen tartott sajtóértekezleten tájékoztatott mintegy száz német és külföl­di újságírót. Hangoztatta, hogy nyugat-berlini banditák a Wollank Strasse-i állomás alatt valóságos alagút-rendszert épí­tettek abból a nyilvánvaló cél­ból, hogy azon át ügynököket és diverzánsokat dobjanak az NDK fővárosába. Kramer miniszter és az NDK államvasutainak vezetői megmutatták az újságíróknak az alagutat. Minden jel arra mutat, hogy az alagút építői Nyugat-Berlin francia szekto­rából, a vasútvonallal párhu­zamosan haladó Nordbahn Strasse felől hatoltak be az állomás boltívei alá, az egyes szelvények között áttörték a falakat, majd az egyik boltív alatt aknát mélyítettek, és egy tárnát ástak a demokratikus Berlin irányába. A mintegy öt méter hosszú tárnát szakszerűen bányafával támasztották alá és deszkákkal biztosították. A jelek szerint az építéssel öt méternél tovább jutottak, de az aládúcolás nem volt elég erős, és így az alagút közvetlenül a peron alatt be­omlott. Az omlásra az utasak hívták fel az NDK hatóságai­nak figyelmét. Szakértők meg­állapítása szerint a pályatest is süllyed, s emiatt a nagy for­galmú állomáson csak csök­kentett sebességgel haladhat­nak át a vasúti szerelvények. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya nevében Otto Winzer államtitkár, a kül­ügyminiszter első helyettese az államhatárt sértő provokáció ellen tiltakozott a francia meg­szálló csapatok parancsnoká­nál. Különben nem az első eset, hogy az NDK hatóságai Nyu­gat-Berlin és a Demokratikus Berlin közti határ alatt alagút- ra bukkantak. 1956. április 22-én a schönefeldi repülőtér közelében, Altglienckénél egy betonalagútban telefonlehall- gató-központot fedeztek fel. Az alagutat és a lehallgató-köz­pontot, mint akkor megállapí­tották, az Amerikai Egyesült Államok titkos szolgálata épí­tette. Gromiko és Thompson megbeszélése Moszkva (Reuter). Thomp­son, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete csütörtö­kön ismét fölkereste Gromiko szovjet külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele a kelet—nyugati tárgyalások elő- készítésérőL A tanácskozás két és fél órán át tartott. A külügyminisztérium épületét elhagyva az amerikai nagykö­vet csupán annyit mondott a várakozó újságíróknak, hogy további találkozókat tervez­nek, amelyeknek időpontját kölcsönös megegyezés alapján állapítják majd meg Gromiko és Thompson ezt megelőzően január 2-án és 12- én találkozott egymással. (MTI) Kennedy sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke szerdán Washingtonban sajtóértekez­letet tartott.. Nyilatkozatának legnagyobb részét az Egyesült Államok belső problémáinak szentelte. A sajtóértekezlet so­rán az elnök foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok feilődésének kérdéseivel és az Amerikai Államok Szerveze­tének Punta del Este-i kül­ügyminiszteri értekezletéveL A sajtóértekezlet kezdetén Kennedy bemutatta a megje­lenteknek A. I. Adzsubeit, az Izvesztyija főszerkesztőjét, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban tartózkodik. Adzsubej találkozásai Salin- gerrel — mutatott rá az elnök — igen hasznosak voltak. Kennedy kifejezte azt a meggyőződését, hogy bármine­mű információcsere, vélemény- csere vagy együttműködés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között feltétlenül hasznos lesz. Reméli — mon­dotta —, hogy az ilyen kap­csolatok javulásának ütemé­ben háttérbe szaruinak azok a problémák, amelyek feszültsé­get idéznek elő, és veszélyez­tetik a békét. Szovjetunióbeli látogatásá­nak lehetőségére vonatkozó­lag Kennedy kijelentette, hogy ez az amerikai—szovjet kap­csolatok feszültségének enyhü­lésétől függ. Amíg nem sike­rül jelentős javulást elérni a szovjet—amerikai viszonyban, egy ilyen utazás — mint mon­dotta — nem tekinthető hasz­nosnak. Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy elégedett az Amerikai Államok Szervezete január 31-én Punta del Este­ben véget ért külügyminiszte­ri értekezletének eredményei­vel. (MTI) A ceyloni kormány ura a helyzetnek Colombo (MTI). Fernando ceyloni igazságügyminiszter a szenátusban nyilatkozott, és kijelentette, hogy a kormány teljes mértékben ura a hely­zetnek az államcsínykísérlet leplelezése után. A főbb össze­Ben Khedda nyilatkozata Rabat (MTI). Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány elnöke, mielőtt Rabatból el­utazott, nyilatkozatot adott a Maghreb arab hírügynökség tudósítójának. A miniszterel­nök kijelentette, hogy az algé­riaiak sohasem tévesztették össze az Algériában élő euró­paiakat az OAS fasiszta és bűnöző ultráival. Hangoztat­ta: »Mindig azt hirdettük, hogy az Algériában élő euró­paiaknak joguk van saját hit­vallásukra, kultúrájukra és törvényben biztosított jogaik­ra.« A Franciaországgal folyta­tott tárgyalásokról szólva Ben Khedda azt mondotta, hogy az algériai ideiglenes kormány az önrendelkezés alapján kíván tárgyalni, azonban olyan biz­tosítékokat kíván, amelyek le­hetővé teszik az algériai nép számára egy kül- és belpoliti- kailag egyaránt független al­gériai állam megteremtését. Ben Khedda a továbbiakban rámutatott, hogy az algériai ideiglenes kormány és a ma­rokkói kormány között »a né­zetek azonossága« áll fenn, »mindkét ország ugyanazon imperializmus ellen küzd«. »Az algériai—marokkói mi­niszterközi bizottság létreho­konk­zása — mint mondotta nézeteik azonosságának rét megnyilvánulása.« A lagosi konferenciával ka csolatban Ben Khedda megál­lapította, hogy az nem érte el eredeti céljait. Végezetül az algériai ideig­lenes kormány miniszterelnö­ke megállapította, hogy az al­gériai nép harcával 800 ezer főnyi francia hadsereget kö­tött le, ezáltal jelentős mér­tékben meggyengítette a fran­cia gyarmattartók hatalmát, és elősegitette, hogy számos af­rikai ország elnyerje függet- .lenségéfc esküvőket, köztük a rendőrség és a hadsereg tisztjeit, vala­mint a polgári személyeket megtalálták, de további letar­tóztatások is lehetségesek még. Szerdán letartóztattak Al- wis alezredest és Felix kapi­tányt, így az őrizetbe vett sze­mélyek száma 13-ra emelke­dett. Royce de Mel volt hadi­tengerészeti parancsnok ellen szintén letartóztatásd parancsot adtak ki, de ő még nem ke­rült kézre. Somom Héa/ao Az A:. .* -»«i a Jg> megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 3. Teieíon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogv megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatal oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 FI»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents