Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
Ptiatefc, W6& febrnAr % 3 somogyi werukw Egy fegyelmi határozat margójára „Súlyosnak tartom, föllebbezek... ff Holla Lajos, a Kaposvári Textilművek művezetője mondotta ezeket a szavakat, amikor az üzem fegyelmi bizottsága kihirdette az ügyében hozott határozatot: »Javasoljuk írásbeli megrovásra, s bár teljesítette a föltételeket, a kiváló dolgozó oklevél, valamint a negyedévi prémium megvonására..« Nem akarunk azon vitatkozni, hogy a fegyelmi bizottságnak vagy pedig Baliának van-e teljesen igaza. Majd eldönti ezt az üzemi egyeztető bizottság, s ennek alapján minden bizonnyal megfelelő javaslattal fog élni. De néhány tanulságot már most le kell vonni. A múlt nyáron került a Textilművekhez Gaál József. Alig néhány hónappal később ilyen hírek terjedtek dl róla és Bal- Iáról az üzemben: Jó viszonyban van a művezetőjével, pálinkát, bort hoz be neki ingyen, az pedig viszonzásul szabadságra engedi, s akkor is vezeti óralapját, amikor nincs is az üzemben. Akadtak, akik azt is kijelentették, hogy Gaál több mint húsz nap jogtalan szabadsághoz, illetve űzetett munkanaphoz jutott így. A fegyelmi bizottság sok embert meghallgatott ezzel kapcsolatban. Kiderült, hogy bár a suttogóknak nincs teljesen igazuk, Gaál több szabálytalanságot követett el, s ezt Bállá Lajos művezető is elősegítette. Á többi között az történt, hogy Gaál, mikor művezetője és néhány társa egy «-házi bulihoz« bort akart vásárolni, kóstolót vitt az üzembe. Valamennyiüknek tudniuk kellett, hogy ez tilos. A borból harmadmagával Bállá is vásárolt, sőt pálinkát is vettek tőle. (Gaálnak a lakásán, 24 litert.) Bebizonyosodott, hogy Gaál három nappal több szabadságot vett ki, mint amennyi járt volna (a pénzt azóta visszafizette), s egyszer, amikor munkahelyéről magánügyben három órával korábban eltávozott, teljes napot számoltak el neki. Az egyeztető bizottság most vizsgálja, hogy Gaál pálinkát is vitt-e be az üzembe. Különböző vélemények hangzanak el az üggyel kapcsolatban: »Kór az egészet piszkálni, hiszen Bállá jó munkát végez.* »Vonják szigorúan felelősségre Ballát, hiszen néhány évvel ezelőtt is volt már fegyelmije.-« »Büntessék meg a két másik pálinkavásárlót is.« »Túl szigorú a büntetés, mert ez Baliának csaknem 2000 forintjába kerül.« És így tovább. Emiatt is meg a fegyelmit megelőző mendemondák miatt is, helyes lett volna, ha az ügyet a textilművek társadalmi bírósága tárgyalja. Maguknak a dolgozóknak kellett volna elmondaniuk véleményüket az igazság teljes ismeretében. A történtekből nemcsak Bal- Iának, hanem minden vezető embernek tanulnia kell. Legalább figyelmeztetésben kellett volna részesíteni a fegyelmi bizottságnak Horváth István szakmányvezetőt és Csatos István művezetőt, amiért beosztottjuktól pálinkát, bort vásároltak, s eltűrték, hogy Gaál kóstolót vigyen az üzembe. (Mi szükségük volt vajon 24 liter pálinkára?) Minden vezetőnek kötelessége jó példát mutatni. Nem cselekedhetnek olyat, ami félremagyarázható, s elégedetlenséget kelthet beosztottjaik körében. Nem teheti meg egyetlen vezető sem, hogy üzleteljen — főleg szabálytalanul — beosztottjaival. Könnyen előfordulhat, hogy az ilyen beosztott élve — illetve visszaélve — a helyzettel, feljebbvalójának a fejéhez vágja: »Persze, amikor pálinkát, bort hoztam, akkor jó voltam.« Ha nem így történt is, de fajulhatott volna idáig is a dolog. Bállá Lajosék bizonyára sokat gondolkodtak az ügyön. Talán már belátják, hogy helytelenül jártak el. Amikor az egyeztető bizottság mérlegeli majd a fegyelmi bizottság határozatát, s eldönti,, hogy indítványozza-e Horváth István és Csatos István felelősségre vonását, minden bizonynyal — a tett súlyához mérten — olyan igazságos büntetést fog javasolni, amely intő például szolgál nemcsak a textilművek, hanem más üzemek vezetőinek is. Szalai László Jól gazdálkodni A szövetkezeti gazdók kö- zül mind többen ismerik föl azt, hogy szakértelmük gondos megalapozása, céltudatos bővítése nélkül aligha boldogulhatnak. Ezzel magyaráznám, hogy szinte ugrásszerűen megnövekedett] az érdeklődés a mezőgazdasági szakkiadványok iránt, hogy egyre több azoknak a szövetkezeti gazdáknak a száma, akik örömmel és készséggel választják segítőjükül a korszerű gazdálkodás legnevesebb képviselőit, tanulnak tőlük. Sőt, találkozván ezekkel a szakemberekkel, kifogyhatatlanok a kérdésekből. Felelősségtudatból is, mivel jól látják, hogy szakmai fel- készültségük, műveltségük csak fokozhatja a közös munka eredményességét. Évről évre februárban rendezzük meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Nem véletlenül van ebben az időszakban a könyv, a gazdálkodást a korszerűség felé terelő önművelés ünnepe falvainfcban. Nem mintha merev szabály volna, hogy a parasztember csak télen olvas. De kétségkívül ilyenkor olvas többet, ilyenkor pótolja tudásának hiányait, ér rá vitázni, hosszas megbeszélések során eldönteni a miként és hogyan kérdését. Nyáron és tavasszal már kevesebb könyv fordul meg a kezében.- De télen, az más. Télen sokkal több mindenre jut idő. Tehát keresve sem lehetne jobb időszakot találni arra, hogy megülje annak a könyvnek az ünnepét, amelynek segítségével könnyebb megteremtenie a munkának a harmóniáját a tervek és a minden ízükben ismert lehetőségek között. At i a célja ennek az ün- neplésnek, az ankétck- nak, konyvkiállitásoknak? Az, hogy újra meg újra felhívjuk a figyelmet a gazdag választékot és még hathatósabb segítséget kínáló szakirodalomra, az önművelés létfontosságúra. Hiszen ha 'valamikor, most, a szocialista termelési viszonyok között elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezeti gazdák ne rabjai, hanem urai legyenek a földnek, ismerjék, tudják, mit kell tenniük azért, hogy a közös munka gyümölcse életerős legyen. Hogy a közös gondokra rá tudják emelni azokat a termelési fegyvereket, amelyeket csak a modem mezőgazdálkodás ismerete adhat a parasztember kezébe. Hogy mennyire él az igény a szövetkezeti gazdákban a szak- műveltség elsajátítása iránit, arról a tsz-akadémiák, az ezüst- kalászos tanfolyamok és egyéb, nagy érdeklődésre talált oktatási formák vallanak. A könyvek mellett természetesen, mert ahol megvetette már a lábát a tanulás igénye, ott nem hiányozhatnak a könyvek sem. Nem is hiányoznak. Megyénkben ünnepélyesen Somogyjádon nyitották meg február 1-én a mezőgazdasági könyvhónapot. De sor kerül más községeinkben is hasonló ünnepségekre, s azokon, ki tudja, hány és hány sizívben és főben ébred tudásszomj, villan föl a fölismerés, hogy tömérdek sikertelenségtől, fölösleges erő- és időpocsékolás- tól menakedhet meg a művelt ember, ha elfogadja a szakkön v vek kínálta segítséget. Ti ízhatunk benne, hogy U a mezőgazdasági könyvhónap folyamán meg szorosabbra fűződik az a viszony, amely a mezőgazdasági tudomány szakemberei és a szövetkezeti gazdák között jött létre azzal egy időben, hogy mező- gazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s hogy a kulturális forradalom eredményeként a falu népének is szükségletévé vált a könyv, az olvasás. L. L A lakosság igényeinek megfelelően fejlődik megyénk szolgáltatóipara A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a tervjavaslatot A megyei tanács végrehajtó bizottsága korábban határozatot hozott a helyi iparpolitikai tervek elkészítéséről. Ennek alapján a járási tanácsok végrehajtó bizottságai összeállították és jóváhagyták járásuk iparpolitikai terveit. Abból indultak ki, hogy a javító, szolgáltató tevékenység minden ágát olyan színvonalra kell emelni, hogy az kielégítse a lakosság igényeit. A megyei tanács arra törekedett, hogy a helyi szükségleteket alapvetően a tanácsi és a szövetkezeti ipar elégítse ki, úgyhogy ebbe bekapcsolódhassanak a minisztériumi vállalatok, a termelőszövetkezetek ipari és építőipari részlegei, a belkereskedelem és a földművesszövetkezetek hálózata, valamint a magánkisipar is. A fejlesztés ott lesz gyorsabb, ahol a helyi lehetőségek (helyiség, stb.) ezt elősegítik. Ruha- és cipőkészítés A megyei iparpolitikai terv részletesen meghatározza, hogy a helyi ipar különféle ágazatai miként fejlődjenek az ötéves terv időszakában. Eszerint Kaposváron a mértékre készülő ruhák varrásával foglalkozó üzemek közül csak a Mértékutáni és Vegyes- ruházati Vállalatot fejlesztik tovább. Vidéken viszont a ktsz-ek termelése növekszik, mégpedig 3 millió 266 ezerről 5 millió 266 ezer forintra. A szabó kisiparosok tevékenysége Kaposváron, Fonyódon és Siófokon, tehát ott fog csők-’ kenni, ahol erősödik a szocialista ipar. A mérték szerinti cipőkészítést a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat 1963-ban átadja a ktsz-eknek. Ez egyebek között azért indokolt, mert a vállalat más jellegű feladatai miatt ezt a munkát nem tudja gazdaságosan végezni, a ktsz- ek viszont vállalhatják. Gépjárműszerviz Mind Kaposváron, mind vidéken nagy gondot fordítanak a motorkerékpár- és a kerékpárjavításra. Ebben továbbra is részt vesznek a ktsz-ek, s Kaposváron, Marcaliban, Fonyódon és Nagyatádon a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat is bekapcsolódik e munkába. Számolnak a kisiparosokkal is. Mivel az autószervizt nem tudja ellátni se a tavaly épült siófoki, se a kaposvári szervizállomás, ezért Nagyatádon, Marcaliban és Fonyódon kisebb kapacitású szervizt létesítenek. A Balaton-parton szervizkocsit állítanak munkába. A Kaposvári Műszaki Ktsz karosszéria-részlege az új kaposvári szerviz elkészültéig jelenlegi kapacitásával működhet Azután átkerül a Finommechanikai Vállalathoz. A magánkisiparosok ebbeli tevékenysége megszűnik, mert a járási székhelyeken a ktsz-ek Emlékezés a francia nép mártírjára Hatvan éve született —■ 1902, február 2-án — a francia ellenállás hőse, a nép mártírja, Gabriel Péri. Ifjú kora óta kommunista volt, egyik szervezője és ragyogó szavú népszerűsítője annak a népfrontpolitikának, amely kommunisták és nem kommunisták millióit vezette a fasizmus elleni nemzeti harc zászlaja alá. Cikkeivel új, valóban és mélyen modern stílust igyekezett megteremteni a népek sorsáért felelősséget érző kommunista kézírásban. Ismerte és ismertette a jó ügyért vívott harc nehézségeit, de hitt a szép, boldog emberi jövőben, a »daloló holnapokéban. Hitt, hinni tudott akkor is, amikor a Gestapo elfogta, és amikor rá és kilencvenkilenc társára a ki- végző osztag puskái meredtek. Több mint húsz éve, hogy — 1941. december 15- én — a fasiszták kivégezték Gabriel Périt. Emléke azonban ott él utolsó üzenetében: »Azért haltam meg, hogy Franciaország éljen.« Ott ragyog Aragon gyönyörű balladájában, s tanyát vert kimozdíthatatlanul a francia nép és a haladó világközvélemény szívében. Péri emléke, műve, már- tíriuma is erőt ad a francia munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, hogy végül is győzelmesen vívják meg mostani, nehéz harcukat a hatalomra törő fasizmus hadával. A francia népet fenyegető Sálán tábornok és társai »németül« beszélnek, mint Péri gyilkosai. Franciáknak mondják magukat, de ők is a franciák halálos ellenségei. És az ellenük folyó harcban segíti őket a nagy német író, Thomas Mann szava is, amelyet — 1954-ben — épven egy Periről és társairól írott könyv bevezetőjében mondott ki az »Európa, vigyázz« szerzője: »Még sohasem bukott meg egy eszme, amelyért tiszta szívvel küzdöttek, szenvedtek, halták meg.« ÓNOD VÁRI MIKLÓS: cSl sútqa dú s szií Könnyű szövetruhát viselt, amelynek szabása kidomborította alakja bájait. Barna haját rövidre vágatva, fiúsán hátrafésülte. Szeme mongol származásra emlékeztetett noha árja-németnek vallotta magát. A vacsoránál keveset és gyorsan evett, s valahányszor fölemelte poharát Horváth doktorral koccintott először. Gyarmathy irigykedve nézte ezeket a jeleneteket Rose most az orvoshoz fordult. — Mesélj nekem valamit Magyarországról, ö... ö.. hogy is hívnak téged? — Kárody! Horváth..,. — Zoltán! — vágott a szavába Kömer ezredes, aki vacsora óta először szólalt meg. — Szabó Zoltán a neve! Közöltem délután!... — Bocsánat ezredes úr — mentegetödzött Horváth — nem tudtam, hogy már... — Igen! — mondta Kömer, és a hangja szokatlanul kemény volt — Az ön neve ma dél óta Szabó Zoltán, foglalkozására nézve pedig ügynök. — Ó, ez igen érdekes! — ujjongott Rose. — S mit ügynököl majd, vagy hogy mondják ezt helyesen? — Képzőművészeti alkotásokat értékesítek! — sietett segítségére Horváth, hogy az ezredes előtt helyreüsse előbbi hibáját Kömer megenyhülten mosolygott, és Roséhoz fordult: — Most már érti? — Ó, hogyne! — Nos, ebből a célból barátunknak meg kell tanulnia többek között táncolni. Ehhez a maga segítségét kérjük, Rose, adjon táncleckéket Szabó úrnak! — Boldogan, de ez magas követelmény, és számomra túlságosan megtisztelő feladat — Sose szerénykedjék! Magánál nincs jobb táncos egész Németországban... — Ne túlozzon, ezredes! — Inkább lefaragtam a valóságból ... — S mikor kell elkezdenünk ezt a munkát? — Ma este. — Már ma? — Igen. Mindjárt vacsora után. A hidegsült után több üveg rajnai bort fogyasztottak, jókedvük lett tőle. Kömer kiment egy percre, ők ott maradtak hármasban. Gyarmathy az üveget nyakalta, el volt már ázva alaposan. Az orvos a lányt nézte. Valahogy megérezte, hogy ez a lány többet tud róla, ismerheti titkait, kapcsolatait. Valami bánatos együttérzésféléit vélt kiolvasni ebből a tekintetből, s meg- rezaent: az asztal alatt összeért a kezük. Mi volt ez? Rose nem kapta vissza a kezét. Ujjaik gyorsan összefonódtak, mintha összeesküdnének valami erős szövetségre, védelemre, aztán ijedten rebbentek szét, mert magukon érezték a belépő ezredes tekintetét.' — Nos, múlik az idő: talán el is kezdhetnénk a táncleckét. .. Rose és Horváth az emeleti társalgóba indultak, Kömer és Gyarmathy továbbra is az ebédlőben maradt. Kömer mosolyogva tekintett utánuk. Bizonyos volt benne, hogy Ro- senak is használt a figyelmeztetés, és ezúttal jól alakítja majd szerepét... Az orvosnak azonban nem sok kedve volt most a táncleckéhez. Kifárasztotta a délutáni tréning, vacsora után elüldögélt volna odalent a hallban, Rose észrevette ezt, és a liftben azt tanácsolta! — A társalgó ugyan kényelmesebb, de menjünk mégis az én szobámba. Táncolhatunk a rádióra, és legalább nem leskelődnek utánunk... < Horváth örömmel fogadta a javaslatot, hiszen egész vacsora alatt azon töprengett, hogyan szabadulhatnának meg KömertőL — Nagyon jó gondolat! A lány szobája a második emeleten volt. Horváth annak ellenére, hogy hónapok óta tartózkodott a villában, még nem járt ebben a lakosztályban. Rose kulcsra zárta az ajtót, aztán nevetve a szoba közepére perdült. — Most megfogtalak! — Hogy érted? — Bezárkóztunk. — Eszerint rab vagyok? Rose egy fotelba ült. — Ahogy mondod! Az én rabom és az én vendégem. Mit szólsz hozzá? — Nem rossz rabság! Bárcsak örökké tartana... — Udvarolsz? — Őszinte vagyok. — Tényleg olyan jó itt? — Folytatjuk — motorszerelő részlegei foglal« koznak majd a gépjárművek javításával. A háztartási villamos készülékek javítását a jövőben a Gépipari Elektít*. mos Karbantartó Vállalat lát« ja el. A vállalat központi telepet létesít Kaposváron, felújítja siófoki és balatonboglári átvevőhelyeit, rövidesen szervizállomást létesít Marcaliban, Nsgyat don. A Finommechanikai Vállalatnak és a ktsz-ek- rek villamos cikkek javításával foglalkozó részlegei csak addig működnek, amíg a GEL- KA hálózata egészen ki nem épül. A varró é"ek aa elektromos tömege kkek, egyéb háztartási kisgépek, valamint különféle vastömerr ivvek javítását a Finommechanikai Vállalat, a ktsz-ek, a mezőgazdasári tf*rmelőszövetke7">'^’' és magánkisi oaros ok vállalják, Nemesfémből készült cikket az Öra-Ékszer VóUVat. ontíkai és fotócikket az OFOTÉRT, valamint a Finommechanikai Vállalat javít. Ruha- és cipőjavítás A jövőben főleg azok (Mértékutáni és Vegyes uházati Vállalat, ktsz-ek és magánkisiparosak) fogják a ruhát,- illetve a gyermekruhákat javítani, akik, illetve amelyek eddig is végezték ezt. Meggyorsítják a cipőjavítást. Ezt a munkát a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat ugyancsak a ktsz-elcnek adja át. A megyében kiterjedt fölvevőhálózatot szerveznek a földművesszövetkezetek bevonásával a tanácsoktól kapott helyiségekben. A Kaposvári Bőripari Ktsz központi cipőüzemet létesít. Lakásépítés Szolgáltatóiparunk legkevésbé a lakásépítésben tudja kielégítem az igényeket. Évi 120 millió forint értékű kislakásépítkezés vár a ktsz-ekre és a kisiparosokra. Kívánatos, hogy a szövetkezeteik az eddiginél hathatósabban vegyék ki részüket ebből a munkából. A jövőben ne a közületeknek, hanem elsősorban a lakosságnak dolgozzanak. Azt a közületi munkát, amit ők nem tudnak elvégezni, 50 ezer forint értékig a Tatarozó Vállalat veszi át. A szak- és szerelőipari munkák meggyorsítása végett bővítik az Épületszerelő Vállalat kályhás-, vízvezeték- és villanyszerelő, festő- és bádogosrészlegeit. Kaposváron* Nagyatádon, Fonyódon és Siófokon szakszerelői részlegeket létesít a vállalat. Fodrászat, mosás, vegytisztítás A női, a férfifodrászok és a kozmetikusok sem tudják kielégíteni az igényeket — álla- í pította meg a beszámoló. ; Ezért a megye egész területén í fejlesztik hálózatukat a kisipa- | ri termelőszövetkezetek. I A beszámoló végül kitért a ♦ fényképészetre, a fuvarozásra, |a mosásra és a vegytisztításra. |A mosást Siófokon és Csurgón í elvégzik majd az ottani ktsz♦ ek, a megye más részein pedig |a Patyolat vállalja el ezt a | munkát, mégpedig úgy, hogy ♦ egyrészt a földművesszövetke- | zetek bevonásával kiszélesíti {az átvevőhálózatot, másrészt ♦ pedig Barcson és Tabon új termelőegységeket létesít. A végrehajtó bizottság a tervjavaslatot megvitatta és jóváhagyta. I II szövetkezeti lakásépítés | sikere Lengyelországban | A Lengyel Népköztársaságban $az előirányzat szerint az idén több i mint 330 ezer lakószobát adnak át X rendeltetésének. Ezek közül 66,5 í ezer lakószobát a szövetkezeti lakásépítés keretében építenek föl, X ez 1961-hez viszonyítva több mint $17 ezres növekedéssel egyenlő. A «szövetkezeti lakásépítésnek a var** t sói, a katowicei, a gdanski vajda* 'Ságokban van legnagyobb siker*
