Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

SOMOGYI NßPLAP 6 Csütörtök, 1962. február A FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag Májusi fagy Dicséret a levelekben, a megrendelésekben A kilencedik kör Szép érzéseik a legször­nyűbb körülményeik között is ki virágozhatnak. Ezt hir­deti France Stiglic filmje, amely egy szerelem történe­tét meséli el. A szerelem a második világháború iszo­nyatos káoszában született. Ruthnak a szüleit deportál­ták az usztasák. A tizenhét éves kislányt apjának ba­rátja, Vojnovics képrestau­rátor mentette meg az el­hurcolástól. Fiával, a 19 éves Ivóval veteti él a kis­Faiatozó társaság ülte körül íaz asztalt Berlin egyik étter­emében. Dzsemet ettek, s mert 5nagyon ízlett, elhatározták, ki­sfejezik megelégedésüket a 5dzsam készítőjének. Tudako- ízódtak, s egy ismeretlen nevet )hallottak: Nagyatád. De nem jVáltoztatták meg szándékukat, js így hamarosan egy Berlin­iben feladott levelet kézbesí­tett a posta a Nagyatádi Kon­ti zervgyárnak. Dicséretek és jó- q kívánságok érkeztek benne. Az Qidén egy osztrák kereskedő Oírt, hogy vásárolna csemege- Ouborkát, mert igen jónak ta­glalta a nagyatádiak egyik lég­ijeién tősebb exportcikkét. Más- Öhonnan is érkeztek dicsérő le- (jvelék vagy éppen kérdések, hogy például hogyan lehet ke­ményen tartani az ötliteres üvegbe el tett uborkát, ha már 1 felbontották. Mert bármennyi e re jó is, nem esznek meg bé­rlétté egyszerre olyan sokat, vi- Pszont éppen mert ízletes, ér- domes vásárolni öt litert O A gyár exportterülete már jön minden zaklatástól. Ivoj"~~”'" T ' ./■““T' _,_,ijA Szovjetunióba, Angliába, az y NDK-ba, Nyugat-Nómetonszág- ba, Dániába, Ausztriába, Iz­raelbe, Egyiptomiba, Csehszlo­vákiába, sőt tavaly még Ausztráliába is küldtek min- taszáttilítmányt A dzsemekkel, savanyúsá­gokkal, befőttekkel vagy főze­lékfélékkel együtt sokfelé meg­ismerkednek a magyar kon- után talál rá. Taiálkoznak.ozervgyártással, s ismertté vá- Hiába. A kilencedik körbolQlik Nagyatád neve is. Nagyatád az ország konzerv­iparának egyik erőssége. Pedig A Májusi fagy című új magyar filmet mél­tán nevezhetjük a fiata­lok filmjének. Fiatal a forgatókönyv írója: Csurka István, a film rendezője: Kis József, akinek ez a második filmje. A Májusi fagy egy sze­relmespárról szól. Mis­ka falusi fiú, aki Pes­ten dolgozik, de a hét­véget mindig otthon töl­ti. Egy ilyen alkalom­mal ismerkedik meg Klárival. A lány eltit­kolja, hogy ő Is Pesten dolgozik, és csak szom­batonként jár haza. A film lényegét egy mon­datban talán így sűrít­hetnénk: tiszta, szép érzelmeket ne áldoz­zunk fel meggondolatla­nul könnyelmű kalan­dokért! lényt, hogy az megmenekü 1 -d, ... ... ’ (jlassan a fel világra eleinte ellenségesen tekint' feleségére, mert most már, nem folytathatja eddigi életmódját. Ám a gyermek­kori barátság lassan szere­lemmé fejlődik. Ruth egy légiriadó alkalmával kiszö-| kik a szabadba és elfogják Ivó csak hosszas, eleinte re­ménytelennek látszó kutatás1 már nincs kiút... «X»CXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)CXXOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX300CXXXXXXXXlOOaz I942_ben létesült kis üzem — noha a háborús kanjuktúra Kiirtják a balatonföldvári „dzsungelt' ^Tudósítónktól.) Balatoniöidváron hozzákezdtek a motel és a camping mögötti több mint 10 holdas terület rendezésé­be^ Ezt a fenyvessel beültetett részt elhanyagoltsága miatt sokan **dzsungel«-nek nevezték. A bozó­tokat most kiirtják, az erdőben sé- táutakat, pihenőket képeznek ki, a» sétautakon padokat helyeznek eL A campínget eddig igen nehéz volt megközelíteni. A gyalogjárók csak a vasúti sínek mentén közleked­hettek, a jármüveknek nagy ke­rülőt kellett tenniük, az autóbu­szok pedig nem is tudtak a c',~»- pinghez behajtani. A nemrég elké­szült új úton még a far.^oto os Ikaruszok is kényelmesen közle­kedhetnek. A csehszlovák autóbuszhálózat fejlődése A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban igen nagy gondot for­dítanak a dolgozók utazásának ja­vítására. Ezt a célt szolgálja töb­bek között az autőbuszhálózat fej­lesztése is. Az ország autóbuszköz­lekedése egy éiv alatt több mint 1280 millió utast száUitott, vagyis több mint kétszer annyit, mint a vasúti közlekedés. idején fallendült — egváltalán nem biztatott ilyen jövővel. Manufakturális jellegű terme­lés folyt benne, vegyes és fél­kész árut gyártottak egy át­alakított gazdasági épületben. Kézi főzőüstökben készült az áru. Ha az akkori üstöket oda- tehetnénk a mat automatikus vezérlésű, napi 15 vagonos tel­jesítményű paradicsomfeldoíb­TABIKA I t 3.0 gozo mellé vagy az új kazán­házihoz, szánté hihetetlennek tetszene, hogy a ma ilyen, messziről indult el. Hatalmas, raktárak, egy savanyúságfel-? dolgozó üzem és víztorony* épült. A zöldbabot nem vág­ják, mint régen; gép végzi ezt a munkát, és gépek magozzák a meggyet is. 1956 után rohamos fejlődés­nek Indult a gyár. Egyre több ország kért készítményeiből. 1957-ben 12 millió 483 ezier, 1961-ben pedig miár 25 millió 147 ezer forint értékű árut küldtek külföldre. Az idei ex­portterv 35 millió forintnyi áru szállítását írja elő. Ékes' bizonyítéka ez annak, hogyi megállják helyüket a világ­piacon. Sajnos, a gyárat nem képes ellátni nyersanyaggal a kör­nyező terület. Megesik, hogy Veszprém vagy Fejér megyé­ből kell vásárolniuk, s az árui a hosszú úton elveszti frisses-f ségét. Jó volna, ha a tsx-ek/ meglátnák a konzervnövények. ben rejlő gazdaságosságot, s többet termelnének belőlük. Bolháson például gyönyörű paprikát termeltek, Angliába ment valamennyi. Ez is kifize­tődő volt a szövetkezetnek. Mások is megtehetnék ezt. A tsz-ekben esetleg elvégezhet­nének bizonyos feldolgozási mellékmunkát is, például a, paprikát kiesuzmázhatnák. Természetesen a gyár fizetné a költségeket. A környező termelcfezövetke­zetek segítségével a gyár to-i vább javíthatná áruinak mi­nőségét. Hiszen frissebb, egész­ségesebb gyümölcsből jobb, szebb konzerv készül. Külföl­dön és belföldön egyaránt^ e, , ., , , , , , , . „f Érdek házasságok kalauza f Jegygyűrűért vásárolt benz.'n A bécsi rendőrség közlekedé­si osztálya megállapította, hogy 1961. december vegén 157 777 személyautó közlekedett Bécs utcáin. Ezek közül 20 ezernek a közlekedési engedélye alig néhány hónapos, vagyis tulaj­donosaik csak nemrég szerez­ték be őket. Arról azonban nem szól a rendőrségi jelentés, hogy az*, autótulajdonosoknak alig a fe­le van olyan anyagi körülmé­nyek között, hogy valóban megengedheti magának az au­tótartást. Bizonyítja ezt a töb­bi között az is, hogy hónap vége felé a benzinállomások valóságos zálogházakká válnak. Nem ok nélkül viccelődnek a bécsiek arról a családról, mely vasárnaponként saját autóján kirándul a hegyekbe, de zsí­ros kenyeret visz magával, mert a vasárnapi ebédpénzen benzint vásároltak. A részletre vásárolt autók kifizetése, az adó és az üzemanyag költségei annyira igénybe veszik a csa­lád anyagi erejét, hogy egyál­talán nem jut pénz ruhára, ci­pőre vagy színházlátogatásra. A benzinkutak tulajdonosai sokat tudnak mesélni arról, há­nyán közlekednek autóval, akiknek egy vasuk sincs. Hó­nap vége felé a benzinkutak kasszáiban halmozódnak a hi­tellevelek, sőt a zálogban ha­gyott gyűrűk, karórák, kar- perécek is. Az autósok nem ritkán még jegygyűrűjüktől is megválnak, hogy megszerezzék az autón való »elegáns közle­kedés^ el--' edhetetlen kellékét — a benzint. * * * Automata újságárus Moszkvában a napokban érdekes újdonság látott nap­világot A Marx sugárút aluljárójában felállították a központi lapok árusítására szolgáló első hat automatát. A közeljövőben számos. Ipar­vállalatnál, a metróállomá­sokon és a pályaudvarokon is hasonló automatákat sze­relnek föl. * * i írásás közben mind­össze kétszer sírtam. Először akkor, ami­kor ez a félig-med- dig mesterség, rám testálódott az apámról, aki olyan napszá- mosember volt, aki megfogott MEGCSÚFOLÁS ve is az iskolát, és tiszteltem, egyházzal, nem hátrált, nem félelem az újtól, amiről eddig megnövekedne a kereslet S újaJbb levéllek érkeznének majd elismerő hangú, egyszerű so-i rokkal: »Örülünk, hogy meg­ismerkedhettünk készítmé­nyeikkel.-» R. F- ? _ ____ milliomos anyagi helyzeté- ~———““—“— ről, családi állapotáról, kedv- \ teleséről és egyéb köriilmé- ami még az ide is, oda is húzó" nyeiról készült listát árusít, kát is megnevetteti. t de csak korlátolt példány­osára volt a falu képe,) számiban, nehogy a jelölteket mintha minden házban halott) túlságosan elárasszák házas- várna kiterítve a végső tisz-1 Robert Carpenter atlantai üzletember elhatározta, hogy szerény anyagi ellenszolgálta­tásért útbaigazítást nyújt olyan szegény lányok szá­mára, akik milliomosokhoz szeretnének feleségül menni. Carpenter úr ezer amerikai tességre. Pedig nem lengedez-é tek fekete zászl k sehol, csak) minden munkát, hogy bete- szerettem öreg tanítómat, Ka- alkudozott. Kivált Kapornaky de sokfélét hallottam én is. El- az iskola homlokzatán. » . -» . i m K 4-14 fftin4o7»I/</i7 7.- ó nrt 1 /í m át mm/i 7 m /wn ,A ^ 1 1 .’144 114-^11— P — -. ■ A .. . remise a családnak a minden- posi Antalt deresedő üstökkel napit. Faluhelyen nem él meg is úgy, mint régen, amikor az ember csak abból, hogy még elébe jártam iskolába, sírásó. Viszont ha meghal va- A púpként rám rakódott, laki, hát egykettőre kell vala- hozzám szegődött sírásói hiva- ki, aki a tavasszal-ősszel ned- tál most ríkatott meg másod- vességtől súlyos, télen pedig jóra. Fagyos földdel bajlódtam, fagy szikkasztotta földben el- de némán, mert az öreg taní- készíti azt a házat, ahova előbb tó... ő sem bizonyult örökéle- vagy utóbb valahányan beköl- tűnek. Nem restellem megvál­tozunk, mert ez a természet lani, hogy sírtam, és nem tud- rendelése az emberről. Szüle- tam volna akkor sem vissza- tik, él, küzd, elhasználódik, az- parancsolni a könnyeket, ha tán helyet ad az utána követ- valaki segítség ottleste volna, kezőknek, akik ugyanezt az hogy engem meg mi lelt. Mi káplán úrral nem egyezett so- jött egyszer, eljött ötször. Egy ha, aki a háború utolsó hónap- egy pohár otelló mindig akadt, jaiban nem átallcrtta felrakni Ragaszkodtam a magam hat karjára a nyilaskeresztes kar- holdjához makacsul, mint egy szalagot sem. öszvér. Hatodszor már nem — No, látjátok, fiaim! — egyedül jött, és hozta a papírt mondogatta kesernyésen egy is. Ráordítottam, ő vissza. O alkalommal, amikor háború ide, háború oda, kint ünnepel­JC önnyeztem; mire el­készült a keményt földben a sírgödör, a) Kaposi Antal népta-l nítót befogadó, elfogytak a) könnyek. Csak a szomorúságf jött velem haza, hogy otthon? győzte jobban szóval, ami en- kicserél em a ruhát, és együttt gém majd megfojtott; ő is győ- a többiekkel én is elkísérj m*. zott. Igaz, hogy az asszony se­gítségével. Sokat mondhatnék erről a kivételes emberről, akihez ha­utat járják végig. Mondom, kétszer sírtam ke­zemben az ásóval kint a teme­tőben. Egyszer akkor, amikor az apámra került a sor a távo­zásban. Húsz-egynéhány éves voltam, afféle rettenthetetlen, vidám fickó, aki sokat segítet­tem az öregnek. Együtt jár­tuk az Antal-napot a hegyen, ahol mindig akadt egy kis jól eldugott itóka — a zsák meg­találja a foltját! Róma már korábban megáldotta az őrült sonlókat alig ismerek az élet­piktor fegyvereit, most meg ben. Olvasni olvastam már már papok is segítenek a má- ilyenekről, akiket nem enged sík disznónak, Szálasinak! megvénülni, megrokkanni az Mert nézzétek csak... élet, mert még a bátorító mo­Nehéz elfelejteni, hogy min- solygásuk is hasznos; volt a falunak fiatal tanító ko- dig, mindenütt csak tanított, Néhány évvel ezelőtt nyug­ta óta. Csoda, ha szerettük? olyan természetesnek vélve fi- díjba küldték. Nem bírt ma­Kaposi Antalnak még a legsö- gyelmünket, mint valamikor, radni. Nem tudott hosszan pi­tétebb időben sem volt »büdös amikor ott szorongtunk a kis- henni. Hol az iskolában búk- Ha tud'am volna el"re! Mit) a paraszt«. Pedig a falu akko- ded iskola egyetlen tanterme- kant föl segíteni az utódjainak, nem csináltam vol a, hogy a lelt volna! Fájt cudarul, hogy arra,is csak a sírgödör vár, akit apám után talán legjobban szerettem, aki csakugyan apja az öreget. Se láttam, se hal-J lottam, pedig olyan lett a te-J metés napján a falu, mint a] méhkas, amibe belenyúlt vala­mi idegen kéz. Azt tudtam, hogy hazajöt­tek a Kaposi gyerekek —1 mind a három tanító — az ap-i juk temetésére. De azt nemj hittem volna, hogy vér szerin-1 ti hozzátartozói csúfolják meg\ Kaposi Antal néptanító egész] élete munkáját, emberségét.1 íiv Ilii Usv V/1 Cy liiv IV» 44 y y Uf V1/ J U- 4 Jr i7 w J ' »» * * v w t » , r • r r ——, ' tunk a kenyér után mindenü- Ti urai nem nagyon örültek ben előtte hatvanon, hetvenen tioi a tanacshazan. Egyszer Kapornaky Gás^ár^a emlékei­vé. De először akkor hasított annak, hogy Kaposi tanító nem is. ilyen előadást tartott, más- tető káplán egész dísz°s ki é- / bele a szívembe, hogy minden- érzi a paraszt büdösségét, hogy — No, fiaim! — harsogta sz°t olyat. De legtöbbet a val- rétével együtt távol maradjon) ágy tiszteli a falu, örömtől könnyes hangon, ami- ^1.’ 11 babonákról beszelt, a draga em^rr koporsójától.* re lelhet az ember medicinát, a néptanítót úgy —~ ^—, u,vllHui aí/.u^cű __ _ » ---­c sak arra nem, ha megáll az m,int közülük valót, ö mondta kor jó másfél évre a pincesze- . 7r}ar ,mas Javakba is Hogy ne gyalázzana : me-' ha­az óramű, amit etetnek neve- nekem először, hogy tanulnom rés Antal-nap után a foldosz­zünk. kellene, aztán ö húzta meg a tás napjait éltük — most meg­De hagyjuk ezt már. Okos lélekharangot legszebb álmaim mutathatjátok, mit tud a bű­emberek erről okosabbakat fölött.__ __ _ dös parasztja, ha föld van tudnak mondani, mint én, az Marci fiam, olyan az lába alatt, és nemcsak napszá- , — — egyszerűek között is egyszerű eszfd’ ™%nt a OVemant, tanul- mostarisznya soványkodik az még jobban szerettük, még job- ÍJ- « parasztember. Mitől is tudnék n°d kellene, gyermekem. Eredj oldalán! többet, mint a magamfajták! f'. Papnak. Kitaníttat az egy- Benne volt a földosztó bi­Hat év után ott kellett hagy- eJ: zottságban, szinte gyermeki «»; az iskolát. Mondhatnám, felejtheted, hogy ganejtaposo .. . . .. . s_________— ~-___as,_______ 7-v- ember volt az anad! — line- örömmel segített szurkaim a h ívták, elvitték előadást tarta- zug csrem mával egy sok h~rc-f ni, és hiába kürtölte néhány ban tö'tött életet, ami úgy vi-) feszületrágó öregasszony a fa- lág tott néhán'mnknok a leg-) luban, hogy megveri az Isién sötétebb időkben is, hogy nem) a vén »istentagadót«, ha lehet, tévedt "nk el, nem léptürk fél-­sági ajánlatokkal. Az üzlet mellékágaként a listákat jó^ léti intézményeknek is áru­sítja, hogy tudják, kit leihet sikeresen »megpumpolni«. ... Röviden PÁRIZS Bonyolult adóügyek: hang­lemezen adnak tanácsokat az adóív kitöltéséhez, * « • Külön telefonkönyvet ad­nak ki a leggyakrabban hí­vott számokból. A címe: »Halló, szerviz.-» ... Takarópapiros: 15 vattapa- pírrétegből áll, ára 5^0 frank. • » * Montpellier-ben borzse-Iét hoztak forgalomba, kenyérre kenhető. • * • Rihter párizsi Schubert- műsorát a Wagram-terem-ből vették föl két bokszmérkőzés között. * * * ROMA Lampedusa »Párduc"-ának filmváltozatán Luchino Vis­conti hosszabb ideig dolgo­zott, mint amennyi idő alatt a szerző a könyvet megírta. hogy nem örömtől repesve. De eTn/>er volt az apád! Ilye- aki volt olyan bolond, mint neket mondott meg ilyeneket: mezsgyekarokat. én, hogy pont egy napszámos- ember háza fölött kéretőzött ki a gólya csőréből, az ne pana­szolja fel már most olyan sű­rűn, hogy a falusi kis iskolá­ból nem mehetett a városiba. Pedig — csak kell erről be­szélni egy kicsit — elhihetik, hogy ettem-ittam volna a tu­— Te Marci! Csak pap ne légy soha, mert kitépem a fü­led, ha ie is beállsz a bolon- dítók közé! Tudtam róla, hogy meg is Nem ú-y gondoltá n én; a ban óvtuk volna a széltől is, falu veze ő em^-rei, akik szin- hogy éljen sokáig. Az emberi iára közülünk nettek ki, a-o' élet legvégső határáig. sfm W a tem té t, ... ...... de ott állták a Kapóst fűk. Aztán. egy tél elep napon Mélyen iehoraasztott föveí _ uűy ter3/dt el halaiénak híre, fjemcsajc a gyász húzta le a fe­Mindenütt velünk volt, akar- mint ahogy a szerűben terjed ,üket amíg trsmoiozó hrrgon mi következett sorra a falu a tűz aszályos nyáron. Elaludt végezte a szertartást a díszbe az íróasztala mellett, éppen ÖUSz-tt káplán, hanem a szé­életében, ő toppant be első­ként hozzám akkor is, ami­kor először szó került arról, hogy kiszednénk a még megle­vő karókat, hogy egybeszán­tenné, amit ígért. Ez az ara­nyos szívű, kedélyű ember ki tott föld teremjen mindenki- nem állhatta a szoknyába bújt nek, az egész falunak. De na- dást, hiszen a tudás végett sze- férfiakat; hiába szenvedte meg gyón haragudtam rá! Nagyon mttem én már legénysorba nő- egész életén át ádázkodását az it a szívembe kapaszkodott a egy előadás vázlita fölött. Szá­ja szögletében ott maradt az a csúfondáros kis mosolygás, amit olyan jól ismertünk. Va­lahányszor a vallásról beszélt ott vibrált ez a mosoly az ar­cán készülődve, hogy a követ­kező percekben olyasmit mond, gyen is. De ezt hiszem, ők nem cs~k mi kér ünk bocsá­natot a végső íisztess'g helyett végső me'"•’^vf olást kapott néptan'tót ’l, Kaposi Antaltól! Följegyezte: bászlő Ibolya SomogyiHénlm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. * Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 8. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda, ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postahiva'aloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési dij egy hónapra U Ffc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents