Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

------------- :* ^pchM^9 YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mha: 50 piunt MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XIX. ÉVFOLYAM 33 SZÁM PÉNFER, 1962. FEBRUÁR Mai számunk tartalmábőh Vízkutató expedícióval a Góbi-sivalagban (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Egy asszony lopott (6. o.) Fock lenő elvtárs az oszlopán! Győzelem Tsz zárszámadó közgyűlésén 4 miFió 100 ezer forint nyereséggel zárták a múlt évet a fonyódi járás földművesszöretkezetei A nőmozgalom falusi eredményeiről és a további feladatokról tanácskoznak a tsz-ek élenjáró nődolgozói Szerdán délután tartotta meg zárszámadó közgyűlését az osztopáni Győzelem Ter­melőszövetkezet. Ezen részt vett Foch Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A múlt évi gazdálkodásról Kfflrpop Ferenc, a szövetkezet elnöke — aki pár hónapja töl­ti be ezt a tisztséget, azelőtt a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának helyet­tes vezetője volt — számolt be a vezetőség nevében. A beszá­moló feltárta azokat a bajo­kat, amelyeknek következté­ben a munkaegység a tervezett 29 forint 80 fillér helyett csak 18 forint 50 fillért ér. A fel­szólalók — köztük Koller Pál, Varjaskéri Sándomé, Vörös József, Horváth György, Koie- szár István és Benkő István — bírálták a régi vezetők mun­káját A közgyűlés határoza­tot hozott a szervezeti élet meg] avításárólli, és jóváhagyta az új vezetőségnek azokat az intézkedéseit, amelyeket már megtett a szövetkezet gazdasá­gi nehézségeinek leküzdésére. A vitában felszólalt Fock elvtárs. A beszámolóból és a hozzászólásokból megállapí­totta: az osztopáni ak megfon­toltan, józanul értékelik tsz- űk helyzetét, levonták a ta­nulságokat a történtekből, és készek arra, hogy új, hozzáér­tő vezetőik irányításával rendbe hozzák közös gazdasá­gukat. — Bízom abban — mondotta befejezésül —, hogy egy év múlva, a következő zárszámadó közgyűlésien ke­vesebb elkeseredett hangot hallunk, és több mosolygósar­cot látunk. A közgyűlés befejeztével, este Fock élvtárs hosszas, kö­tetlen beszélgetést folytatott a község, a szövetkezet vezetői­vel. Előadás a kommunizmus építésének közgazdasági problémáiról Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Közgazdaságtudományi In­tézet igazgatója csütörtökön a Magyar Sajtó Házában elő­adást tartott a kommunizmus építésének közgazdasági prob­lémáiról. Elemezte az SZKP programját, foglalkozott Ma­gyarország szocialista építésé­nek közgazdasági vonatkozá­saival, majd válaszolt az új­ságírók kérdéseire. (MTI) Megtartották a járási küldöttgyűlést Tegnap tartotta meg kül­döttgyűlését Bal atonboglártn a Szövetkezetek Fonyódi Já­rási Központja. A küldöttgyű lésen megjelent Illés Dezső, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, Te- mesi József, a MÉSZÖV el­nökhelyettese. Az elmúlt év munkájáról és a közelmúltban lezajlott földművesszövetke­zeti küldöttgyűlések tapaszta­latairól, valamint a legfonto­sabb feladatokról Cseri Fe­renc, az FJK igazgatóságának elnöke számolt be. Elmondotta, hogy a szövet­kezetpolitikai munka homlok­terében az elmúlt négy évben a részjegyalap növelése és a tagszervezés állt. 1957-ben a járás fmsz- einek részjegyalapja 549 ezer forint volt, jelenleg 1 millió 80 ezer forint. A taglétszám 8792-ről 10 426- ra nőtt. A cél az, hogy a szö­vetkezetek a legrövidebb időn bedül saját erejükből gazdál­kodjanak, ehhez azonban az szükséges, hogy a jövedelme­zőség fokozása mellett tovább növeljék részjegyalapjukat, illetve az fmsz-tagok számát. A földművesszövetkezetek­nél a közelmúltban lezajlott küldöttgyűlések bizonyították, hogy a választott vezetők többsége becsülettel ellátta munkáját Ugyanilyen ered­cÁ i&rlák fa minijonak bitadalmákan Száz közül vajon akadna-e olyan ember, akinek a szájában ne futna össze a nyál a Béke Étterem cukrász­üzemében? Megtalálható itt minden, ami csak szem-szájnak ingere. Va­lamennyi kaposvári cuk­rászüzletet, a büféket, falatozókat ez az üzem látja el változatos cuk­rászipari termékekkel. Születésnapi, lakodalmi alkalmakra is készíte­nek tortákat, édessége­ket. Hirtelen föl sem le­hetne sorolni, mi min­den kerül ki a cukrá­szok kezéből: grillázs, zaher- és marcipáncse­megék, krémes sütemé­nyek, kuglófok, külön­féle vegyes csemegék, desszertáruk stb. Átla­gosan nyolc és fél ezer forint értékű árut ké­szítenek naponta. Mint­egy 1500 szelet torta» 1000—1200 darab krémes áru hagyja el napon­ként az üzemet. Vasár­nap a hétköznapinak a háromszorosát is meg­haladja a forgalom. Az egyik teremben három habverő gép ke­veri a torta és a mi- nyon töltéséhez szüksé­ges csokoládémasszát. Míg Farkas János ta­nuló a gépekre ügyel, addig Jányi Fülöp a ke­verőtálba öntött piskóta- szerű anyagba lisztet adagol. A tészták kifor­málása után a kisütés következik. A villanyke­mencékben egyszerre 30 tortalap süL Egy másik teremben az utolsó simításokat végzik a készítménye­ken: Szentgróti Hona és Szőke Tibomé a mi- nyon »áthúzásával* szor­goskodik, a csokoládé­tortákat girlandozzák. ményesség jellemzi a járási választmány tevékenységét is. A feladatok teljesítését sok­ban segítette a szocialista versenymozgalom. A járásban 10 brigád küzd a szocialista, hét pe­dig a kiváló címért. Ki­emelkedően jó eredmé­nyeket ért el a balatom- máriai fmsz cementüze­mének szocialista brigád­ja. Az elmúlt négy év kereske­delmi és vendéglátói pari mun­káját a tervek túlteljesítése jellemezte. Még szebb ered­ményeket érhettek volna él a szövetkezetek, ha egyes cik­kekben jobb lett volna az áruellátás, A járás fmsz-ei korszerűsítették, bővítették a kereskedelmi hálózatot. 1957- ben a 96 egységből 26 volt a szaküzlet és 70 a vegyes jel­legű bolt. 1961 végéig a járás boltjainak száma 105-re gya­rapodott, s ebből 63 a szaküz­let, 42 a vegyes jellegű bolt. Az fmsz-ek jövedelmezőségi eredményeinek állandó növe­kedése egyik lényeges muta­tója a mozgalom fejlődésének. 1957-ben 1 millió 501 ezer 300 forint volt a nyereség, az 1961- es évet pedig 4 millió 100 ezer forintos nyereséggel zárták a járás fmsz-ei. Az ntóbbi két évben vesz­teségesen működő szövet­kezet nem volt. A leltárhiányok évről évre csökkennek. Az fmsz-ek sokrétű feladata között fontos helyet foglal el a termeltetés és felvásárlás. 1962- re 611 hold zöldségre, 560 hold burgonyára, 80 hold mákra és 385 hold babra kö­töttek szerződést. Lemaradás egyedül a batoszerzódésekné 1 mutatkozik. Szép eredményeket értek d a tojás- és baromfifel­vásárlásban. 1957-ben 2 millió 348 ezer, a múlt évben pedig 4 millió 524 ezer tojást gyűjtöttek össze az fmsz-ek felvásárlói. Cseri elvtárs beszámolójá­hoz 17 küldött szólt hozzá A hozzászólások után megválasz­tották az FJK választmányát, a felügyelő bizottságot és a megyei küldötteket FJK-el- nöki tisztében megerősítették Cseri Ferencet Temesi élvtárs mondott zár­szót a küldöttértekezleten. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb teendő az elkövetkező időben a szerző­déskötések és a felvásárlás jó megszervezése. Farkas János tanuló a ke­verőgépet ke­zeli. Szentgróti Ilona a cső kóládé tortákat girlandozza. A keverő- lálból kifor­málják a kug­lóftésztát. Csütörtök délelőtt kétnapos országos tanácskozásra ültek össze az ÉDOSZ székházában a munkában kitűnt termelő­szövetkezeti asszonyok. A ta­nácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és a Földmű­velésügyi Minisztérium több vezető munkatársa. Erdei László né, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa elnökének megnyitó szavai után Panho- vics Józsefné országgyűlési képviselő, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa mezőgazdasági bizottságának elnöke számolt be a nömozgalom falusi ered­ményeiről és a termelőszövet­kezetek fejlesztésével kapcso­latos feladatokról. Kiemelte, hogy a termelési feladatok megoldásában, az új falusi életforma kialakításában na­gyon fontos szerep jut az asz- szonyoknak. Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezeti tag­ság egyharmada, illetve a csa­ládtagok figyelembevételével csaknem fele nő, fokozott fe­lelősséget hárít rájuk. Pankovics Józsefné a továb­biakban elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekben egyre több nő kap feladatot a vezetésben. Jelenleg több mint 8400 munkacsapat- és brigád- vezetőnő dolgozik, a tsz-köny- velők 40 százaléka nő, az elnö­ki és- az agremómusi poszton azonban még csak elvétve le­het asszonyokat találni. Az 1962-es feladatokról szól­va Pankovics Józsefné java­solta, hogy a kukorica ápolá­sát az idén fokozott mértékben kapcsolják össze a babtermesz­téssel. Meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy a bab hiánycikk a belföldi pia­cokon, és exportra sem jut be­lőle annyi, amennyi kellene. A bab .köztesként való termesz­tése jó jövedelmet ad a ter­melőszövetkezetben dolgozó családoknak. A lehetőség ki­használása érdeke a közös gaz­daságnak. hiszen hozzájárul árutermelési tervének teljesí­téséhez, és egyben érdeke a népgazdaságnak is: A nőtanács védnökséget vál­lalt a baromfitenyésztés föl-* lendítése fölött. Ezen a terü­leten valóban szép eredménye­ket értek el, s ennek köszön­hető többek között, hogy a ba­romfihús felvásárlási tervét or­szágosan 14 százalékkal sike­rült túlteljesíteni. A tervfel­adatok azonban tovább növe­kednek, hiszen a hazai fogyasz­tás és az exportigény egyaránt fokozódik. Törekedni kell ar­ra, hogy a víziszámyas- és el­sősorban a libatenyésztés feU lendüljön a háztáji gazdaság gokban. Fokozott figyelmet ér­demel a pulykatenyésztés. Se­gítsék elő az asszonyok az üre­sen álló ólak, pajták, istállók kihasználását, mégpedig úgy, hogy az áru ne csak a szabad­piacon kerüljön eladásra, ha­nem felvásárlás útján növelje a központi készleteket. A beszámolót követő vitai amelyben felszólalt Fehér La­jos is, kora délután fejeződött be, majd a tanácskozás részve­vői megtekintették a főváros nevezetességeit. Ellátogattak a parlamentbe is, este pedig a Nemzeti Színház előadását nézték meg. A tanácskozás ma folytatjá munkáját. (MTI) „Kötelességünk megakadályozni egy újabb katasztrófát“ Aktívaülést tartottak tegnap este a KlOSZ-székház nagy­termében. Erik Selbmann, a Német Szocialista Egységpárt nagy-berlini bizottsága agit­prop. osztályának vezetője tar­tott tájékoztatót a német kér­désről és a berlini helyzetről a nagytermet zsúfolásig meg­töltő kaposváriak előtt. — Mindenki tudja — kezdte tájékoztatóját Selbmann elv­társ —, hogy az utóbbi hóna­pokban történelmi jelentőségű események zajlottak le a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Augusztus tizenharma- dika népünk életében forduló­pontot jelentett. Nyugat-Né- metország urai, és persze a nyugat-berlini imperialista kómszervezetek arra töreked­tek, hogy feltartóztassák orszá­gunk gazdasági fejlődését és előkészítsék az NDK-t a nyílt agresszióra. Nos, mi csattanós választ adtunk nekik, amikor lezártuk határainkat. Sokan nem tudták ezt megérteni, s az imperialisták hetet-havat összehordtak az intézkedés miatt. Pedig mi nem készül­tünk senkit megtámadni, csak jogos önvédelemből cseleked­tünk. Augusztus 10-én ugyanis Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter nyíltan kijelentette: -Mindenre készen állunk.« Mi is készen álltunk, és meghiúsí­tottuk az ellenforadalmi erők munkáját Nekünk kötelessé­günk megakadályozni az újabb katasztrófát, az olyan esemé­nyeket, melyek hatalmas szen­vedést zúdítanának az emberi­ségre. Az előadó beszélt ezután az NDK gazdasági fejlődéséről, s az augusztus 13-a óta bekövet­kezett fellendülésről. A tájékoztató végjén a hall­gatóság nagy tapssal jutalmaz»- ta az értékes előadást. Tözdellli a korai karfiol palántáit - Májusiján és júniusban négymillió zöldpaprikát értesítenek az állami gazdaságok kertészetei Az állami gazdaságok nagy­üzemi kertészetei már az el­múlt években is szép eredmé­nyeket értek el a korai sza­badföldi zöldségtermesztés fej­lesztésével. Eddig főleg pap­rika és paradicsom termeszté­sével foglalkoztak, az idén nagyobb mennyiségben visz­nek piacra korai karfiolt is. Az üvegházakban már tűz­delik a karfiol palántákat, amelyeket a fagyok után ül­tetnek ki. Május közepétől százötven holdról szedik a ko­rai karfiolt. A szaporítóh rí /akiben szépen aö kiellnek » szabadföldi ki­ültetésire kerülő paprikapalán» ták. Tavaly májusban és jú­niusban kétmillió zöldpaprikát értékesítettek az állami gazda­ságok, az idén pedig négymil- fliió zöldpaprika értékesítésére készültek fel. Ezen a héten kezdik meg a nagyüzemi kertészetekben a paradicsommag vetését. A pa­lántákat a szaporítóházakban egyszer tűzdelik, és az időjá­rástól függően április 10-e és 20-a között ültetik ki. Ezer­nyolcszáz holdról i_ ig, a korai időszakban holdan­ként negyven-ötven nV>-"a teiv mést visznek piacra. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents