Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
Csütörtök, 1962. február 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP I Somodor új tavaszra készül Február eleje... A vidám farsangi napok, a jókedvű mulatozás időszaka ez; a tsz-ekben az év végi számvetéseké, liven kor válik el kézzelfogható eredmény formájában is, ki hogyan vette ki részét a ráháiruíó munkából, mit tett a közösségért, amelyben él és dolgozik. Egy év gondjai után a jó gazda szeme ismét előrenéz. összegezi a tapasztalatokat, tervet készít a jövő évre: mi az, amit rosszul csinált, mit keil tenni, hogy jobb eredmények szülessenek. A somodori Kossuth Termelőszövetkezet 30 forintot tervezett a munkaegységre, de csak 22 forint egynéhány fillért oszt, s habár a tagság reményei nem váltak is valóra teljesen, ha sokan talán kissé csalódottan fogadják is a 22 forintos munkaegységet, a tagság elsősorban mégsem önmagát okolhatja. Még csak nem is a vezetőség munkájában keresheti a hibát. Hiszen mindannyian megtették, amit kellett. Nem az ő munkakedvükkel volt baj. Hát akkor mivel? Kovács József tsz-einök így válaszol erre: — Súlyos veszteségeink voltak a múlt évben. Elhullt 270 darab süldőnk, s ez egységenként legalább 6 forint érték- csökkenést okozott. Hízott sertésből mégis túlteljesítettük éves tervünket: 480 helyett 800 darabot adtunk el. Az apró- magvakban a szárazság és az egerek végeztek nagy pusztítást. A lucerna alig egy mázsát adott holdanként. Az aszály megártott a kukoricának is, a tervezett 22 mázsa helyett alig 18 mázsa termett. Viszont paprikánk szépen sikerült: az egy kát. hold és 1200 négyszögölnyi területről 52 ezer forint értékű termést szedtünk le. Elmondja, hogy építettek egy 60 férőhelyes marhaistállót, egy 200 férőhelyes hizlaldát és egy 40 férőhelyes fiaz- tatót. A villany- és a vízvezeték beszerelése a majorba 120 ezer forintjába került a közösnek. Saját erőből vásároltak egy G—35-ös és egy R—9-es traktort. A beruházások értéke meghaladta a 450 ezer forintot. Így hát nem lett meg a tervezett 30 forint, de azért kétségbeesésre nincs okuk a scmodoriaknak, hiszen az előző évekhez viszonyítva nem csökkent, sőt növekedett a munkaegység értéke: az első évben még csak 19 forintot osztottak, utána már 20 forint 70 fillért. A tagság erejét nem kímélve dolgozott azért, hogy még ilyen nehéz körülmények között is meglegyen legalább a 22 forintos munkaegység. Sorolhatnám hosszan azoknak a nevét, akik mindennapi becsületes munkájukkal hozzájárultak ehhez. Kelemen László, Brunv.er István, Horváth Vendel fogatosok sok más társukkal együtt napról napra keményen kivették részüket a közös munkából. Vagy sorolhatnám a szorgalmas asszonyok nevét, nehezen érnék végére. Ezeket az embereket, mióta szövetkezet van a faluban, a kezdeti nehézségek után ez az év viselte meg legjobban. S ha ma keveslik is a munkaegység értékét, a tekintetek még's bizakodva fordulnak az új gazdasági év elé. — Az idén a kukoricater- mesztésre és a sertéstenyésztésre helyezzük a hangsúlyt. A tavalyi 180 kát. hold helyett az idén 300 holdon termesztünk kukoricát. 110 anyakocánk mellé még vásárolunk húsz darabot — beszél terveikről az elnök. Még tél van, de Sómodor már az új tavaszra készülődik. Még egy jó hónap, és a vetések csirái kidughatják majd zöld lándzsáikat a fényre. K. I. Gigászi öntözőrendszer épül a Szovjetunióban A Volga alsó folyásánál már rolynak egy nagyszabású öntöző- rendszer építési niunlcál.atai. A négymillió hektár romterület Öntözésére alkalmas rendszer 1980-ig készül el. Az e terület (amelynek nagysága Svájcéval azonos) öntözésére szükséges vizet tizennégv- millió hektárnyi területről gyűjtik össze. E gigászi terv megvalósítása lehetővé teszi, hogy a Volga alsó folyásánál levő sztyeppés vidék mezőgazdasági és állattenyész* tó központtá váljék. A projektum megvalósítását vlzlerömü-rendsze- rek építésével teszik lehetővé. Az öntözést mechanizálják. A Volga vizét elektromos szivattyúkkal 20—100 méter magasra emelik. AZ ILLETÉKESEIK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Ipari tanulók panaszai nyomán című írásunkhoz Zelenka Béla, a TRANSZVILL személyzeti vezetője szólt hozzá. Az 503-as számú Helyiipari Iskola 1961. december 19-i levelében az ipari tanulók munkaidejének szabályozásával is foglalkozott: "A munkahely takarításának idejét az üzem helyi körülményeinek figyelembevételével kell megszervezni. A tanulók napi foglalkoztatása a munkaközi szünettel és a takarítással együtt a napi nyolc, azaz a heti 48 óránál több nem lehet.« Utasítottuk, a művezetőket és a tanulócsoport-vezetőket, hogy eszerint zabályozzák a tanulók munkaidejét. Egyes műhelyekben azonban nem hajtották végre az utasítást. A tanulók munkaköri szünetét a gépek és eszközök takarítására fordították, a fél óra étkezési időt csak a napi nyolc óra munka után engedélyezték. A vizsgálat után azonnal intézkedtünk, hogy a rendeletben előírt 8 óránál többet egy műhelyben se dolgozzanak az ipari tanulók. Lépést kell tartani az eseményekkel... cimű írárunkhoz Zsila Géza, a KPM Közúti I xztuk azzal, hogy végezze el Igazgatói? rúnák igazgatója a l\ faliújság-felelős teendőit. A következőket fűzte hozzá: Bírálatukat köszönjük. A párttaggyűlésen megtárgyaltuk a cikket. Az egyik elvtársat meglüiíjság új száma hamarosan megjelenik, s cikkei remélhetőleg most már lépést tartanak az eseményekkel. Miért kell órákat várni a gyermekekkel a Rendelőintézetben? című írásunkhoz Az egészséges tanácsadáson már régebben bevezették a számrendszert, de ez sok vlsr- szaélésre adott alkalmat. A gyermekgyógyászokkal, a városi vezető védőnővel megtárgyaltuk a javaslatot. A szám- rendszert tehát újra bevezetjük. Igyekszünk a visszaéléseket megelőzni. A torlódást főképp az okozta, hogy az egészséges tanácsiadás egy helyen van. Ha az Ezredév utcai rendelőben sikerül megoldani a tanácsadást. a zsúfoltság máris csökkenni fog. Dr. Stamucz József. a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. Ne cipeljenek fölösleges terheket című cikkünkhöz A cikkel egyetértünk A me zőgzzdasági osztály vezetőjének hanarabb kellett vol a is m:rletni2 mun1 atár aival a tanácsi vezetik zszmb ki tanfolyamának anyagát. A hatás körök rendezését — ha és zeninek látszik — a járási tanács végrehajtó bizotf ága is java olhatja. A múlt évben javaslatot küldtünk a megyei ”, n csra a fakivágí i en edé lyek rendezésivel kapcsolat Alkatrészhiány akadályozza a téli gépjavítást című cikkünkhöz A Gépállomások Megyei Igazgatósága a bírálattal egyetért. Annál kevésbé az AGRO- KER válaszával. Nemcsak a Nagyatádi Gépállomáson, hanem máshol is volt bizonyos szervezetlenség. Nagyatádon már rend van, s ha megérkeznek az alkatrészek, február 10-ig pótolják az elmaradást. Az alkatrészellátás javult, de még mindig nem kielégítő. Az AGROKER alkatrészosztályán tapasztalható szervezetlenség csak növeli a gondokat. A megye gépállomásai novemberben és decemberben 4 millió 700 ezer forint értékű anyagot vásároltak. Igaz ugyan, hogy ezt nem mind a téli gépjavításhoz. Tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy a somogyi gépállomások pénzhiányra hivatkozva nem vásároltak múlt úv végén alkatrészeket. Az AGROKER vezetői a cikkírónak elmondták, hogy raktározási nehézségeik miatt nem rendeltek alkatrészeket A cikkre adott válaszukban meg azt írják, hogy a múlt év végén elég nagy volt a készlet, a szomszédos megyék gépállomásai' mintegy 3 millió forint értékű alkatrészt vásároltak. Hát itt bizony ellentmondás van. Nem igaz, hogy az Iharosbe- rényi Gépállomás vezetői nem akarták átvenni az igényelt alkatrészeket. Az történt, hogy az AGROKER másnak adta azokat, s ráfogta az iharosbe- rényiekre, hogy kihúzták a megrendelőről. Ugyanennek a gépállomásnak az igazgatója csapágyakat vásárolt január 31-én, de nem olyat kapott, mint amilyet rendelt. Február 1-én újra be kellett jönniük, mert a más méretű csapágyakat nem lehetett a szétszedett gépekbe beszerelni. Az ilyen tévedés sok kárt okoz. A gépállomások alkatrészszükségletét már a múlt év októberében közöltük. S csak azért kell újra benyújtani, mert eltűntü) a megrendelés. Január 16-án főmérnöki értekezletet tartottunk a Memyei Gépállomáson. Ezen az alkatrészosztály vezetője is részt vett. Minden gépállomás olyan 40—50 tételes megrendelést adott át az AGROKER dolgozójának. Miért kell akkor újra elkészíteni az igénylést? Ha a korábban kért alkatrészeket kellő időben megkapták volna a gépállomások, nem maradnak el a téli gépjavítással. A Gépállomások Megyei Igazgatósága intézkedett, hogy a nyári gépjavításhoz szükséges alkatrészeket február 15-ig rendelje meg minden gépállomás. Az AGROKER ahelyett, hogy kifogásokat keres, inkább több alkatrészt adion. Nagy Árpád megyei igazgató ban. A megye egvetér ett úgy n elgondolásunkkal, de ne n agghat.a jóvá, mivel a jakivá ás szabályait rn. g nem v l ztattík meg. A v.ezőgazőasági csztál elhelyezése valnban nem a legjobb. Azonban mí hol is hasonló a helyzet: például a két elnökhelyettesnek nincs külön szobája. Az egyik a népfronttitkárral, a másik a személyzeti előadóval van egy szobában. Pedig sokszor keresik fel őket bizalmas ügyben. A közelmúltban újjászervezett művelődésügyi osztálynak csak egy szobája van. A 4x4-es helyiségben dolgozik az osztályvezető, négy előadó és egy adminisztrátor. A három tanulmányi felügyelő is itt készíti el följegyzéseit. A felvásárlási, munkaügyi és kereskedelmi csoport közös irodában dolgozik. Csak akkor lehet enyhíteni a zsúfoltságon, ha a földművesszövetkezetek járási központja elköltözik a Fonyódi Járási Tanács épületéből. Előreláthatólag a balatonboglári MEK- telep elkészülte után mennek el az épületből. A mezőgazdasági osztály dolgozói valóban ritkán utaztak a tanács gépkocsiján. Nem mellékes azonban, hogy 1961. no=- vember 1-ig csak egy személy- gépkocsink volt! Azóta még egyet kaptunk, s a mezőgazdasági osztály igényeit is ki tudjuk elégíteni. Rigó Lajos. a Fonyódi Járási Tanács vb-elnökhelyettese. A legfontosabb változások Magyarország politikai térképén A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961. év folyamán hozott határozatai alapján hazánk államigazgatási beosztásában az alábbi változások történtek. Területileg a legfontosabb változást négy járás megszüntetése jelentette. Fejér megyében az enyingi járás 1961. május 1-i, Tolna megyében a gyönki járás 1962. február 1-i, Szolnok megyében a jászapáti 1961. november 1-i, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében a putnoki járás 1961. december 31-i hatállyal megszűnt. Az enyingi járáshoz tartozó községeket a sár- óogárdi, illetőleg a székesfehérvári járás területéhez, a gyönki járás községeit a bonyhádi, a paksi, a tamási és a szekszárdi járáshoz, a jászapáti járás községeit a jászberényi, illetőleg a szolnoki, a putnoki járás községeit az ede- lényi és az ózdi járás területéhez csatolták. A feloszlott négy járás egyes községeinek új területi hovatartozását mellékelt térképünk ábrázolja. További járáshatár-változást jelentettek az Elnöki Tanácsnak azok a határozatai, amelyeknek alapján 1961. október 1-i hatállyal a Veszprém megyei devecseri járáshoz tartozó Ürkút községet a veszprémi járás területéhez, 1962. február 1-i hatállyal pedig a Bács- Kiskun megyei kiskőrösi járás területéből Pirtó községet a kiskun- halasi járás »területéhez csatolták. 1961 folyamán egy új község alakult, négy községet összevontak, továbbá két község nagyobb államigazgatási egységgel egyesült, Ezek a változások az alábbiak: 1961. március 1-ével Veszprém megye veszprémi járásához Ba- latonfőkajár község területén fekvő Balatonvilágos és Balatonaliga külterületi lakotthelyek és környékük ‘♦Balatonvilágos«« néven községgé alakult. 1961. március 1-ével a Veszprém megyei devecseri járáshoz tartozó Padrag és Csékút községeket »Pad- ragkút-« néven, 1961. novembe 1-ével a Szaboles-Szatmár megyei i fehérgyarmati járáshoz tartozó Tu- •yog. és Matolcs községeket >*Tu-1 AgglelekJrlzs, Imola. Kénól Ragaíy./uboyy. íe/soke/ecsépy. Fefső\Pulnqk: '■“•^’Saígdtarjan (lagyvdpéifdlva) N Ö 6 0 A D^r 0 L C 5 - S Z ATMa’p Tuny og matolcs (Tunyog*M«lolc5> Eger (fehémel) lepsény. Merőszenegyörgg. Ba/atonboisók. Kisláng. Fnying, Mátyásdomb Jászszentandrás. Jászdózsa. , JágzapáZi, Jász hány, /ászk's/r, Jaszalsdszentgydrgy. i Jászapái\ Jászberény Jászladény. F/szasúly. Székesfehérvár I * í ?3dragkúL^ ( Szolnok Veszprém\\ * ^ Balafonvilago5;A f Dunaújváros I (volt SrtaiinvárosJ fnyjng^y*.. Sárbogárd Dég.lajoskomarom. Mezőkomárom, /gar. Alezdszdas, Szabadb/d \Tamési Simon tornya. Tolna némedi. Kisszékely, Hogy székely. BeJeaka.Kaszonidegkut. \ Szárazd. Ggönk. Diósberény. Szakadat Harsad, ktisz/a, Udvart |.Kistormás ^ y v S Szekszarö dódmezorásér/re/p Kiskunhalasi . ^ Szeged, új megyewékheJy cL '/tígyésr, Marná őonyhád Jelsőnána. Szuha/o. ládorfaha\ Gómörszollős. Ke/emér. A/sószuha. Serényfalva. Dóvény. Jak falva, Hét. Bánréve Dubicsány, Put nők, Sajóga/gdc Sajóve/ezd, kadna. Sajdivánka, Sajóm erese, Vaggbarca. 8ánhonráti,Géöastappicsány. Tarőona, Matyink a, Sajogúspoki ■"•.a** őrs rag ha ——megyeháza /áras hatar áZcsato/í községek területe (fj^gA / 0Z621 matolcs« néven egyesítették. 11961. január 2-ával Eger járási jo ' seget Salgótarján járási jogú vá- j zői képviselőinek javaslatára az | Csongrád megye székhelye 196*. Heves megyei Felnémet köz- gü várossal vonták össze, továbbá roshoz csatolták. ! Elnöki Tanács 1961. november 25-én! Január 1-től Hódmezővásárhely h*> séget az Elnöki Tanács 1960. októ-; 1961. december 1-i hatállyal Nőg- ( A múlt évben egy város neve Sztálinváros nevét «Dunaújváros«- lyett Szeged lett. bér 14-1 határozatának alapján | rád megyében Zagy vapálfalva köz-1 változott meg. Sztálinváros dolgo-1 ra változtatta. í t-VlXlj
