Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

Kedd, 1962. február 20. 3 SOMOGYI NÉPLAF Egy a törzsgárdából Népte.t, a ba- la ton boglár, ut­ca, csupán az egyik villany­oszlop körül lát­ni néhány se­rénykedő em­bert. Villany- szerelők. Nincs tekintettel rá­juk az időjárás, de nem panasz­kodnak. Hiába, ilyen az ő mes­terségük: eső­ben, hóban, fagy­ban, sokszor éj­szaka is föl kell mászniuk a csú­szós oszlopra megjavítani az elszakadt, meg­megrongálódott vezetékeket Egy alacsony, őszes hajú em­ber, Karácsony István, az Áram- szolgáltató Vál­lalat bogiári körzetének veze* tője köti fél most a mászóva­sakat, s indul a nem éppen veszélytelen munka elvégzésé­re. ötvenhét éve ellenére fia­talokat megszégyenítő ügyes­séggel kapaszkodik egyre föl­jebb. Vele akarunk beszélni, megvárjuk hát, míg végez munkájával. De szabódik. — Ne haragudjanak, sürgős a munka, nem hagyhatom ma­gukra embereimet. Ezért csak néhány percre szólítjuk el. Kabátja hajtó­karján aranyjelvény csillog. Ez a jelvény harmincévá szol­gálatot dicsér, amit Karácsony 70 műhelygépkocsit kap a mezőgazdaság A gépállomások az elmúlt években már több mint 100 műhelygépkocsival rendelkez­tek. Ezek az esztergagéppel, fúrógéppel és egyéb berende­zésekkel felszerelt műhelygép- foocsik főleg a kombájnolás és eséplés idején bizonyultak hasznosnak: a helyszíni javí­tások után a meghibásodott gépeket gyorsan munkába ál­líthatták. Á magyar gyártmá­nyú mozgó javítóműhelyekből az idén újabb 70-et kap a (MTI) A bányászok első népi egyeteme A csehszlovák bányászok vi­lágviszonylatban párját nem ismerő első egyetemét a kö­zelmúltban ünnepélyesen meg­nyitották az észak-csehországi »Dulkla" sssémbányakörzet egyik bányájában. A népi egyetemen a brigádok és a szocialista munkabrigádok tag­jai két félév alatt megismer­kednek a szénkitermelés kü­lönböző módszereivel, a gazda­ságos termelés, valamint a biz­tonságos és higiénikus munka kérdésével; elvtárs megszakítás nélkül az áramszolgáltatónál töltött eh — Tulajdonképpen nem is harminc, hanem már harminc­négy éve végzem ezt a mun­kát. 1928. február 13-án ke­rültem a siófoki körzethez, 1939-ben jöttem Balatonbog- lárra, s 1950 óta vagyok kör­zetvezető. Ez minden, amit magáréi mond. Mástól tudjuk meg, hogy tulajdonosa a Munka Ér­demérem ezüstfokozatának, s hogy több elismerő oklevelet, dicséretet kapott már jó mun­kája jutalmául. Félmegoldás Karúdon és Csurgón ba­romfikeltetőt létesítenek. A keltető előreláthatólag már­ciusban dolgozni fog. A nagy gépteremben egyrészt a terem mennyezetének kö­zepén végighúzódó neoncső- sor biztosítja a világosságot. De szükség van oldalvilági- tásra is kivált a gépek mö­gött, melyek egy méterre vannak a faltól. Ha valami hiba történik, csak megfe­lelő világítás mellett lehet elvégezni a szerelést. Csak­hogy úgy tervezték meg az oídalvilágítást, hogy a lám­pák pont a gépek fölött lóg­nak, és nem a fal és a gép közötti részt világítják meg. A villanyszerelők látták, hogy ess nines így jól, de mivel a tervtől eltérni esak írásbeli utasításra lehet, így annak rendje-módja szerint fölszerelték az oldalvezeté­keket. Visszacsinálni az egé­szet újabb költségekbe ke­rülne, erre pedig nincs fe­dezet. Nem arról van szó, hogy teljesen sötét van a gépek mögött, el lehet így Is bol­dogulni. De ha már egyszer oldalvilágítást is csinálunk, akkor az miért nem lehet valóban az M. •• Összegezés és iránymutatás Néhány héttel ezelőtt a fa­lusi kommunisták is újjává­lasztották alapszervezetük ve­zetőségét. A vezetőségválasztó taggyűlések mindig nagy sze­repet töltöttek be a pártszerve­zetek életében, történetüknek egy-egy jelentős határkövét, két- vagy több éves munkájuk­nak az értékelését, az erők számbavételét és az új felada­tok kijelölését jelentették. A mostani vezetőségválasz­tásról túlzás nélkül elmond­hatjuk, hogy színvonalban, szervezettségben, vitakészség­ben is megfelelt a várakozás­nak. Nagymértékben erősödött a falusi pártszervezetek esz­mei, politikai, szervezeti egy­sége, még szorosabbá vált a párttagok és pártonkívüliek icapcsolata. Javult a kritikai és önkritikái szellem. A tag­gyűlések számottevően erősí­tették a pártdemokráciát A beszámolókat kollektíván ké­szítették el a vezetőségi tagok, többször kikérték a párttagok véleményét, gazdasági kérdé­sekben a termelőszövetkezetek vezetőinek a véleményét is. A beszámolókat mindenütt ala­posan megvitatták, így azok többségükben helyesen tükröz­ték a község gazdasági, kultu­rális, politikai helyzetét, a párttagság véleményét és prob­lémáit. A vezetőségválasztó taggyű­léseken számot kellett adni ar­ról, hogy a kommunisták ho­gyan hajtották végre a VII. (pártkongresszus határozatait a pártépítés, a.gazdasági, a pali­tilsai és a kulturális élet terü­letén. A beszámolás időszakára esett a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejezé­se. Ez idő alatt a pártszerveze­tek nagy erőfeszítéseket tettek az új gazdasági forma megszi­lárdításáért. A beszámolók részletesen foglalkoztak a ter­melőszövetkezetek gazdasági helyzetével, a tsz-vezetők mun­kájával. A vita is nagyrészt e kérdések körül folyt. A hozzászólások azt bizonyí­tották, hogy megnövekedett a párttagságnak a község gazda- megfelelően a pártépítéssel. A ÓNOD VÁRI MIKLÓS: cA $át(ga (f ásszié — Köszönöm, fiiam! — mondta Üveges meghatottam és sokáig elgondolkodott. A fiatal hadnagy már a har­madik cigarettát szívta mellet­te. tag- és tagjelöltfelvételek során két véglettel találkozhatunk. Vannak olyan alapszervezetek, ahol nem kellő körültekintés­sel vesznek fel tagjelölteket a pártba. Ennek következtében előfordul, hogy több tagjelölt- felvételi kérelmet a felsőbb pártszervnek el kell utasítania, vagy maga az alapszervezet zárja ki az illetőt egy-két hó­nap múlva, mert közben rájöt­tek, hogy alkalmatlan emberre pazarolták a bizalmat. A má­sik véglet: egyes községekben az állítják, hogy nincs a falu­ban párttagságra alkalmas em­ber. Sajnos, egyes alapszerve­zeteknél ez a nézet gyakorlat­tá vált. Elismerik ugyan, hogy van a községben sok olyan em­ber, aki 4—500 munkaegységet is teljesít évente, s hogy akad több olyan termelőszövetkezeti vezető, aki jól dolgozik, köze­ledik a párthoz, nem is osz­tályidegen, de szemére vetik, hogy későn lépett a termelőszö­vetkezetbe, vagy esetleg ko­rábban a kisgazda-, illetve a parasztpártnak volt a tagja. Ilyen »bűnök« miatt nem tart­ják őket alkalmasnak arra, hogy a párt tagjai legyenek. Ezért fordulhatott elő, hogy pl. a miklósi, a somi, a zalai tsz-pártszervezetekben több mint két év óta nem vettek föl tagot, illetve tagjelöltet. Saj­nos, e helyeken a vezetőség­választások óta sem tapasztal­ható említésre méltó előreha­ladás. A taggyűléseken a régi, ki­próbált harcosok mellett több új elvtársat is beválasztottak a vezetőségekbe, olyanokat, alak az elmúlt években sokat dolgoztak a falusi pártszerve­zetek erősítéséért. A falu po­litikai fejlődését mutatja az is, hogy az új vezetőségekbe 2,5 százalékkal több nőt vá­lasztottak, mint korábban. A járási pártbizottság egyik leg­fontosabb feladatának most azt tekinti, hogy megfelelőéin se- vgítse az új vezetőségeket. Megítélésünk szerint párt- szervezeteinknek továbbra is nagy figyelmet kell fordítaniuk a lakossággal váló kapcsolat erősítésére. A párt és a lakos­ság kapcsolatát ma a kölcsönös és őszinte bizalom jellemzi. A pártonkívüliek bíznak a párt politikájában, és hatékonyan támogatják azt. Ezt bizonyít­ják a termelésben, a felvásár­lási tervek teljesítésében és a termelőszövetkezetek megszi­lárdításában elért eredmények, valamint az a tény, hogy a fa­lusi dolgozók elég széles töme­ge önmaga képzésével igyek- ♦ szák nagyobb műveltségre szert . i tenni, hogy még eredményeseb­be^ és beszélgessetek. Ismerje-? vehesse ki részét a azocia­tek meg egymást, s ne vakul-? . „ . ,. jatok el mindjárt az első érzel-? lizmus építéséből. Járásunkban íellobbanásra. Igyekezz? több mint 500 felnőtt falusi megismerni a lány gondolatait,? dolgozó tanul az általános és egyéniségét, életének főbb| köaépiskolákban. A pártolta- állomásait, ismertesd meg ve-? . i j er, ■ -t. I fásban reszt vevőknek is csak­le a magad célkitűzéséit. Te-? ““““ ........... n em a fele partonkivuli. Nagy öjutoimu a uaiug inui»6<uiua- .,. . _ ...... ♦ mértékben megnövekedett a nak. Külföldre csábította őket 'atok meS felkutatni szerelme-? - ,._dezvéavek ^ a tóli is_ a kalandvágy, a romantika, a tek mélységeit: ne csak a feflJ ^rendezvények es a teli is» szín, a csillogó máz ragyog­ha­sági, politikai és kulturális éle­te iránti felelősségérzete. Mind­annyiszor hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzet egyik fon­tos kulcsa a termelőszövetke­zet vezetőségének kezében van, s a kommunisták egyik leg­fontosabb feladata a termelő­szövetkezetek vezetésének se­gítése. A beszámolókban és a viták­ban elhangzott bírálat nem ta­lált mindenütt megfelelő ta­lajra Gamáson például a ter­melőszövetkezet elnöke és a tanács elnöke megpróbálta »rendre utasítani« a taggyűlést mondván, hogy most »a párt problémáival foglalkozzanak«. Ezek az elvtársak aligha értet­ték meg, hogy a pártvezető- ségválasztás nem jelenthet be­felé fordulást, és hogy a fel­adatok meghatározásához ok­vetlenül szükséges a falusi helyzetnek, ezen belül a ter­melőszövetkezetek helyzetének elemzése, vezetésének segítése. A vezetőségválasztások elő­készítésének időszakában és a taggyűléseken helyesen állapí­tották meg, hogy javult a fa­lusi pártszervezetekben a fe­gyelem, hogy ritkábban fordul elő a szervezeti szabályzat megsértése, és hogy egyre ered­ményesebben tudják elvégezni az alapszervezetek a rájuk há­ruló feladatokat. Határozottan fölléptek az egyes párttagok hibáival és az egyes vezetősé­gek nem kielégítő munkájával szemben. Szinte egyöntetű volt a követelés, hogy színvonala­sabb vezetést kell biztosítani a falusi álapszervezetekben; eré­lyesebben föl kell lépni a párt­áiét törvényeinek megszegőivel szemben, s ha szükséges, al­kalmazni kell a legsúlyosabb büntetést, a pártból való kizá­rást is. Igen sok helyen el­hangzott az a kívánság is, hogy minden taggyűlésre ilyen jól elkészített beszámolóitól áll­jon a tagság elé a vezetőség. A vezetőségválasztó taggyű­lések előkészítésének egyik gyengesége az volt, hogy nem foglalkoztak jelentőségének Alkatrészt akart rendelni az egyik gépállomás anyagbe­szerzője a kombájn szaVmarázó jóhoz. Magyar nyelvű kata­lógus nem lévén, az orosz nyelvű ismertetőt kezdte bön­gészni. A rajzok segítségével megtalálta az alkatrész cikk­számát, s ettől jobb kedvre derüli. Előltette a szótárt, s a cikkszám mellé irt elnevezést kezdte keresni. Egy kissé hosszadalmas volt ez, épp ezért madarat lehetett volna ve­le fogatni, amilcor siker koronázta fáradozását. De sajnos, tiszavirág-életű volt ez az öröm. ugyanis így hangzott a le­fordított szó: zongorabillentyű. Hogy rendeljen ő szalmará- zóhoz zongorabillentyűt? — töprengett Még a végén azt hinnék, hogy valami baj történt vele, és egy zárt helyre utalnák gyógykezelésre. Nem, ezt nem teheti, így hát fogta a telefont, és kezdett mindent elölről, miközben hő fohászt küldött valahová, ami magyarra lefordítva így hangzik: Bár­csak minden külföldi géphez és alkatrészhez mellékelnének magyar nyelvű katalógust! A tanácsomat kérted, hallgass áldozatul a hazug propaganda­végig. — Hallgatom önt. — Mondom — folytatta egy Szabad Európa rádió zagyva kis szünet után az őrnagy —, ígéretei, álmok hazugságai. tassa meg a szemeteket, olyan poszton dolgozol, ahol Igen, volt közöttük sok csirke­__Nézd!___kezdte az őrnagy disszidens magyarokból átkép- fogó, akik a felelősségre . vo­n em gondoljatok a hétközna­, most hangosan gondolko- zett kémek után is nyomozol, nás elől menekültek, tolvajok, pokra is. Tegyétek mérlegre; dóm. Te elhárító tiszt vagy, becsületes fiú, bízunk benned. Egyhangú szavazással nyilvá­nítottunk a múlt héten párt­taggá. Én külön is nagyon sze­retlek, mert tetszenek a ver­seid és az ,apád... hát az apád a legjobb barátom. Szóval, mindent egybevetve: az a lány viszont disszidált. Megértesz, ugye? Te éppen azon a posz­ton dolgozol, ahol disszidens magyarokból átképzett kémek­kel találkozol. •. Kerékgyártó hadnagy izga­tottan vágott az őrnagy szavá­ba. — Őrnagy elvtárs! Erre a föltételezésre gondolni sem merek. — Várj, fiam! — intette le az őrnagy —, mondtam, hogy miközben neked is volt disz- zsebmetszők, gyilkos ellenfor- ezt a szerelmet, hogy elbírja-e: szidenssel van kapcsolatod. Ez radalmárok. Köztük van az én a küzdést, a szenvedést, a ki­: meretterjesztő előadások láto­gatottsága. Ezek a .tények két­ségtelenül a párt iránti biza­lomnak és a politikai élet fej­lődésének bizonyítékai. Bűnt követnénk el, ha nem töreked­a látszat és ez a valóság is, fiam gyilkosa is, de azért nem i„,?nénk a párt iránti bizalom erő­seoD-nagyooD csaiouasonat isii nemde? rázhatjuk egy kalapba vala­— Igen, őrnagy elvtárs, ez a mennyit. A sok megtévesztett gondolat nekem is számtalan- fiatal közül egyre többen föl- szor megfordult már a fejem- ismerik a nyugati valóságot, s ben. Talán lehet, hogy ő is er- kiábrándultán térnek haza. re gondol? Sejti, hogy a mi Fogadom, hogy ezek, mert a kaocsolatunknak nem lehet jö- saját kálváriájukon tanulták vője. meg, most már sokkal jobban Az őrnagy valósággal tűzbe szeretik ezt az országot, ahol jött: — Nem, fiam! Ne zárjá- itt vannak igazán otthon! Hát­tok ki szivetekből erőszakkal az ha ez a lány is az utóbbiak kö­Ezt mondhatom, fiam, és most? sítésére. már ideje lesz hazamenni,? segítenünk, hogy i ? minél előbb kialakuljon az egy­mert elmúlt ejlel is. ?séges szövetkezeti paraszti osz­— Köszönöm, őrnagy elvtárs\tály. E feladat megvalósításá- — s hálásan megszorította pa-|hoz két problémát kell meg- rancsnoka kezét —, megfoga-l oldani. Az egyik gazdasági érzéseket. Mert a látszat gyak­ran csal, s ennek nem eshet áldozatul két fiatal őszinte szerelme és boldogsága. A mi országunkban, fiam, mindent elkövetünk az emberek na­gyobb boldogságáért. A ti bol­dogságotokért is, ha egymásé lesztek, ötvenhatban sok be- szonyt, de ti azért ne csaljátok zé tartozik... — Bizonyosan! — állította határozott meggyőződéssel a fiatal hadnagy. — Jól tetted, hogy elmond- . , , „ , tad, s most tanácsot adok ne- hatját, es balra fordult. Ebn- ked! Lesznek talán majd, akik dúlt hazafelé a csillagporos ellenségeskedve nézik ezt a vi- éjszakában. dóm a tanácsát. Elkísérem ha­záig. — Nem, nem! — tiltakozott Üveges őrnagy —, menjen csak haza maga is! Összébb húzta magán a ka­ak hangosan gondolkodom, csületes, de eretlen fiatal esett meg a szíveteket. Találkozza­— Folytatja*. ■ a másik politikai jellegű. Több községben találkozhatunk a szövetkezeti parasztok közti el­lentéttel. Ennek fő alapja gaz­dasági eredetű. A volt szegény­parasztok azt sérelmezik, hogy gazdasági különbség van köz­tük és a középparasztok között, noha egy termelőszövetkezet­nek a tagjai. Ez természetesen így van, hiszen a korábban fel­halmozott anyagi javak & a t háztáji jószágok jelentős több­letjövedelmet biztosítanak » volt középparasztoknak. A gazdasági egyenlőtlenség el­tüntetése végett a pártszerve­zeteknek ösztönözniük kell a tagságot, hogy használják ki a kormány biztosította lehetősé­geket, s minden termelőszövet­kezeti tag portáján legyen leg­alább egy tehén meg egy anya­koca. Erre a korábbi években is megvolt és az idén is meg­van a lehetőség. Segítsék fel­tárni pártszervezeteink a ter­melőszövetkezetekben levő tar­talékokat, másrészt pedig a vezetés megjavításéval, a mun­kafegyelem megszilárdításával, új üzemágak megszervezésével (halastó, öntözés stb.) segítsék elő, hogy nagyobb jövedelmet biztosítson tagjainak a terme­lőszövetkezet. A tömegkapcsolat megszilár­dításának nélkülözhetetlen föl­tétele, hogy a falusi vezetők »egy nyelven beszéljenek«, akár gazdasági, akár politikai, akár társadalmi kérdésekről van szó. Ha nincs meg a kellő egyetértés, akkor az emberek nem bíznak sem a párt, sem a tanács, sem a termelőszövet­kezet vezetőiben, a vezetők pe­dig idejük nagyobb részét egy­más hibáinak keresgélésére, fi- tpgtatására vesztegetik. Ahe­lyett, hogy egymást segítenék, kárörvendően nyilatkoznak, becsmérlik egymást. (Például Kánya, Gamás.) Ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy a pártve­zetőségek legalább havonta egyszer, de ha szükséges, két­hetenként üljenek le a község, a termelőszövetkezet, a tömeg- szervezetek vezetőivel, s be­széljék meg a feladatokat, il­letve számoltassák be őket munkájukról. A párt politikájának a la­kosság széles köreivel való megismertetése megkívánja, hogy eloszlassuk azt a tévhi­tet, amely nem egy helyen aa emberekben él, azt tudniillik, hogy a párttaggyűléseken va­lamiféle nagy és titokzatos dolgokat beszélnek meg. Ezért helyeseljük azt a kezdeménye­zést, amelyet több alapszerve­zetünk is megvalósított, hogy egy-egy párttaggyűlésre párton kívüli dolgozókat is meghív* nak, hogy így közvetlenül hall­hassák, miről tárgyalnak, mi­vel foglalkoznak taggyűlései­ken a község kommunistái. Ed­digi tapasztalataink jók. A tag­gyűléseken részt vett párton­kívüliek elmondották: nem gondolták volna, hogy a kom­munisták ilyen mélyrehatóan foglalkoznak a falu gazdasági és kulturális helyzetével. Ami­kor megkérdeztük őket, hogy korábban mi volt a vélemé­nyük, kiderült, arra gondoltak, hogy egy-egy taggyűlésen kü­lönböző elhelyezkedési és más egyéni gondokról vitatkoznak a párttagok. Hogy még eredményesebben dolgozhassunk, erősítenünk kell az alapszervezetek szerve­zettségét. Ezért a termelőszö­vetkezetekben kialakult for­máknak megfelelően ki kell építem a pártcsoportokat. A pártcsoportok pedig rendszere­sen vitassák meg a brigád vagy az üzemegység problé­máit. Bogó László, a Tabi Járási Párt­bizottság titkára. A Kaposvári Állami Gazdaság tátomi üzemegység« vizsgázott szakácsot vagy szakácsnőt keres. Jelentkezni Séntoson 8—16 óráig. Telefon 11-94., Pf. 102. (841)

Next

/
Thumbnails
Contents