Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

SOMOGY! NÉPLAP 2 Szombat, 1962. január 2t> Ismét 22 halott Algériában Párizs (MTI). Algériáiból is­mét huszonkét halottat és hu­szonhét sebesülést jelentettek az elmúlt 24 óra alatt Oran- bam a rendőrség és a katona­ság erélyes rendszabályokhoz folyamodott — az algériaiak­kal szemben. Az után, hogy az FLN négy halálra ítélt tagja megszökött a börtönből, hatalmas éjszakai razziát rendeztek az arab városne­gyedekben. Több órán át ropogtak a gép­fegyverek. A »tisztogatás« eredményéről kiadott jelentés szerint 14 algériait megöltek, tizet letartóztattak. A hírügy­nökségi jelentések szerint az Még a holland kormánynak áll följebb: tiltakozik az ENSZ-nél „az indonéz támadás“ miatt New York (MTI). Schurmann, Hollandia ál­landó ENSZ-kép viselője az ENóó ügyvezető főtitkárához intézett levélben részletesen beszámol a Nyugat-Irián párt­jainál hétfőn lezajlott tengeri ütközetről. A beszámoló azo­nos azzal a változattal, ame­lyet a holland hadügyminisz­térium csütörtöki közleménye ismertet, s amely önvédelmi intézi fdésjnek próbálja minő­síteni a holland fegyveres tá­madást. Schurmann útján a holland kormány hivatalosan tiltakozik »Indonézia fegyveres támadása-« miatt, és felkéri U Thantot, hogy továbbítsa a Biztonsági Tanácshoz jelenté­sét Schurmann kormánya, sie­tett teljes együttműködéséről biztosítani az ENSZ ügyvezető főtitkárát arra az esetre, ha célszerűnek tartja a holland javaslat elfogadását. amely ENSZ-megfigyelők kiküldését kéri Nyugat-Iriánba. ♦ * * DJAKARTA Sukarno elnök R. Pamudjit ezredest Nyugat-lrián tarto­mány helyettes kormányzójává nevezte ki. A helyettes kor­mányzó székhelye Ambon lesz. Rusk amerikai külügyminiszter sajtóértekezlete Washington (Reuter, AF). Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Rusk amerikai külügyministzer csütörtökön Washingtonban sajtóértekez­letet tartott, amelyen rövi­den körvonalazta az Egyesült Államok álláspontját a főbb nemzetköri kérdésekben. a nukleáris kísértetek tilalmá­nak kérdéséről is. A dominikai helyzetről a külügyminiszter nem nyilvá­nított véleményt, ugyanis — mint mondotta — a dominikai probléma »óráról órára válto­zik-«. Megjegyezte azonban, hogy az amerikai kormány­áldozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott intéz­kedéseknek egyelőre kevés nyomát látni. A fasiszták ban­dái csütörtökön délután ismét autóból lőtték az arab járóke­lőket Órán utcáin. Algír központjában az OAS fényes nappal kira­bolt egy fegyverkereske­dést, és 35 puskát vitt 'magával. Egy másik fasiszta terrorban- da szabályos rablótámadást in­tézett egy bank ellen, és 50 000 új francia frankot (körülbelül 10 000 dollárt) zsákmányolt. Orani fogházak arab foglyai éhségsztrájkba léptek, mert a rohamrendőrök behatoltak az egyik fogházba, botokkal és puska tussal 50 foglyot súlyosan megsebesítettek. 150 halálra ítélt algériai politikai fogoly védőügyvédéi levelet intéztek De Gaulle elnökhöz. Kérik, szállítsák el haladéktalanul a foglyokat Franciaországija, mert Algériában minden perc­ben az a veszély fenvogeti őket. hogy az OAS kezébe ke­rülnek. Az OAS több ízben rabolt el arab vagy európai szár­mazású kommunista fog­lyokat, s azokat azután me»-"iIkolva találták a város határában. Algírban az autóbuszoknak 80 százaléka nem közlekedik, mert az algériai soför.-k sztrájkba léptek. Az egyik arab gépkocsivezetőt az OAS banditái agyonlőtték. Mint a L’Humanité jelenti. Algírban is nagy rendőri és katonai erők vették körül az arab negyedeket; ebből arra lehet következtetni, hogy itt is az óra nihoz hasonló »rendcsi­nálásra« készülnek. Balcxguer államtanácsa visszatért — Balaguer nélkül Letartóztatták a mindenható hadügyminisztert Santo Domingo (MTI). Csütörtökön este visszanyer­te hatalmát az a dominikai ál­lamtanács, amelyet 48 órával ezelőtt megbuktatott a hadse­reg. Echavarria hadügyminisz­tert, aki a katonai puccs mö­gött állt, letartóztatták, őrizet­be vették juntájának négy tag­ját is. Az államtanács, amely most az elnöki palotába visszatért, csak élén változott meg: Bala­guer lemondása változatlarul érvényes, és helyére mint a tanács elnöke egy Rafael Bo­néiig nevű jogász lépett, aki a Balaguer-féle államtanácsban az elnök helyettese volt. A tiszavirág-életű katonai junta szuronyokra támaszkodó nyílt terrorja oly élénken em­lékeztetett a Trujillo-diktatúra módszereire, hogy az amerikai külügyminisztérium nyílt rosz- szallását váltotta ki, különös tekintettel az amerikai kül­ügyminiszterek küszöbönálló értekezletére. Az amerikai Florida állam­beli Miamiból érkezett a hír, hogy Garcia Trujillo, a me­rénylet áldozatául esett domi­nikai diktátor közeli rokona a változásról érkezett hírekkel egy időben öngyilkossági kf-* sérletet követett el, és állapo­ta válságos. Mit keres Sálán Bonnban? — kérdezi a Neues Deutschland 11 genfi megállapodások súlyos megsértése Hanoi (TASZSZ). A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint a vietna­mi néphadsereg főparancsnok­ságának a vietnami nemzetkö­zi ellenőrző bizottság meilett működő összekötő missziója üzenetet juttatott el a bizott­sághoz, s tiltakozott azellen, hogy a közelmúltban a Breton amerikai repülőgép-anyahajón nagy mennyiségű hadianyagot, köztük hadi-repülőgépeket is, juttattak Dél-Vietnamba. Az Egyesült Államok és a Ngo Dinh Diem-kormány e lé­pése a genfi megállapodások súlyos megsértését jelenti. A misszió követeli, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság foglaljon határozottan állást az Egyesült Államok e megen­gedhetetlen beavatkozása el­len, és szólítsa fel Ngo Dinh Diem kormányát az említett fegyverek és hadianyagok Dél- Vietnamból történő eltávolítá­sára. (MTI) Berlin (ADN). »A francia ultrák vezéralak­ja Bonnba utazott a nyugatné­met kormányban lévő barátai­hoz és szellemi társaihoz« — írja a Neues Deutschland az­zal a hírrel kapcsolatban, hogy Salant, a halálra ítélt pucs- csista generálist Nyugat-Né- metországban látták. »A nem­zetközi jog szerint Salant azonnal lakat alá kellett vol­na helyezni, és mint bűnöst és terroristát ki kellett volna szol­gáltatni. Egyetlen nem fasisz­ta európai kormány sem enge­Moszkva (TASZSZ). A Trud pénteki számában N. Erlih leleplezi a Moszkvá­ban működő izraeli nagykö­vetség munkatársainak kémte­vékenységét. A tények tanúsá­ga szerint — mutat rá a cikk — ez a szovjetellenes akná­déit volna be határai közé egy olyan embert, mint Satan, de Bonn ezt megtette. A bonni rendszer a reakciós ultrák egyik fő központjának bizo­nyult az egész világon — foly­tatja a lap. — Amióta az al­gériai felszabadít/) mozgalom sikerei a De Gaulle-kormányt egyensúlyozó ügyeskedésre kényszeritették, a bonni urak minden erejükkel támogatják a fasiszta ultrákat. Ezek a ka­landorok mindenütt és mindig az ultrák oldalán állnak, mert ők maguk is azok.« (MTI) kémértesülések gyűjtésére, ré­szint a szovjet állami és tár­sadalmi rendszert befeketítő pletykák és koholmányok gyűjtésére. Az említett sze­mélyek Izraelben kiadott szov­jetellenes irodalmat terjesztet­tek, amelyet titkos utakon kap­A Trud Izrael moszkvai nagykövetségének kémtevékenységéről Thompson amerikai nagy­követ és Groomiko szovjet külügyminiszter moszkvai meg­beszéléseiről Rusk semmi ér­demlegeset nem moandott. Ki­jelentette, hogy a nyugat-ber­lini kérdésben tartott megbe­szélések »nem jártak meglepe­tésekkel«; a szovjet külügymi­niszter ismét kifejtette kor­mánya ismeretes álláspontját Röviden kitért Rusk a már­cius 14-én kezdődő kelet—nyu­gati leszerelési tárgyalásokra is. Jelezte, hogy e megbeszélé­seken nyilván az ellenőrzés kérdésében várható nagy vita. Hozzáfűzte, hogy az értekez­let elején föltehetően szó esik tisztviselőik állandóan kapcso­latot tartanak fenn a különfé­le dominikai politikai csopor­tok vezetőivel. Rusk röviden kitért az Ame­rikai Államok Szervezetének hétfőn kezdődő külügyminisz­teri értekezletére is, és kife­jezte reményét, hogy az érte­kezlet részvevői Kuba ellen foglalnak állást. Végül a külügyminiszter rö­viden foglalkozott a laoszi, a kongói és a nyugat-iriáni kér­déssel, és annak a reményé­nek adott hangot, hogy az ér­dekelt felek mindhárom prob­lémára megtalálják a. megol­dást. (MTI) Különös pásztor — Hadd lakjon jól ez a kecske, de a káposzta is meg kéül hogy maradjon. (Szegő Gizi rajza) munka az izraeli kormány tudtával és a tengerentúlról jövő parancsok alapján folyik. Az izraeli cionisták, akik tel­jesen az amerikai imperialisták gazdasági és politikai függvé­nyei, egész bel- és külpolitiká­jukat alárendelték tengerentú­li kenyóradóik érdekeinek. Iz­rael cionista szervezetei és pártjai lényegében átalakultak az amerikai kémszolgálat leányvállalataivá. Hála a szovjet emberek éberségének — írja Erlih —, nemrégiben lelepleződtek Pe- csorszkij, Dinkin és Kaganov szovjet állampolgárok, akiket az izraeli nagykövetség mun­katársai toboroztak részint tak meg az izraeli nagykövet­ség munkatársaitól. A szovjet emberek — álla* pítja meg a Trud cikkírója — felháborodással értesültek az izraeli diplomaták magatartá­sáról, arról, hogy a Szovjet­unióban tett útjaikat és szovjet állampolgárokkal kiépített kapcsolataikat aknamunka cél­jaira használták fel. Éppen itt az ideje, hogy a cionista pro­vokátorok megértsék; a szov­jet állam ellen irányuló akna­munkájuk gyűlöletet és meg­vetést vált ki minden szovjet emberben, függetlenül attól, hogy melyik nemzetiséghez tar­tozik. (MTI) A gyarmatosítók nem nyugszanak zenga miniszterelnök-helyettes Az új esztendő harmadik he­tében a nemzetközi élet szinte minden »arcvonalán« mozgal­mas események bontakoztak ki. A karácsonyi szünet után foly­tatta munkáját az ENSZ-köz- gyűlés 16. ülésszaka; napi­rendjén Angola, Ruanda-Urun- di és más, a gyarmatok felsza­badításával összefüggő kérdé­sek szerepelnek. Ismét össze­ült a háromhatalmi genfi ér­tekezlet, amely a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról tárgyal, és kitűzték — március 14-ére — az újonnan alakult 18 tagú leszerelési bizottság el­ső ülését is. Ugyancsak Genf volt a színhelye a három lao­szi herceg találkozójának. Nyugat-Németországban élénk sajtóvita folyik a december vé­gi szovjet emlékirat körül, amely a két ország kapcsola­tainak normalizálására tesz ésszerű javaslatokat. Északról, a finnországi választások ered­ményéről örvendetes hírek fu­tottak be. A szavazás megmu­tatta, hogy a finn nép többsége a Szovjetunióval való barát­ság, a háborús atlanti tömbtől való távolmaradás politikáját kívánja továbbra is folytatni. A világ más részeiről azon­ban aggasztó hírek is érkeztek. Kongóban az Adoaía-kormány az ENSZ-hatóságok támogatá­sával hadjáratot indított Gi­ellen. Nyugat-Irián közelében holland hadihajók megtámad­tak és elsüllyesztettek egy in­donéz torpedónaszádot: ez a holland imperialisták válasza arra az indonéz felszólításra, hogy tárgyaljanak Nyugat- Irián függetlenségéről, Indoné­ziához való visszacsatolásáról. Algériában is, Franciaország­ban is tovább pusztítottak a plasztikbombás merényletek, s naponta mintegy félszáz em­ber esett áldozatul az OAS ter­rorjának, a francia kormány tétlenségének. Hadjárat Gizenga ellen Január 17-én nem lengtek gyászloöogók Leopoldville ut­cáin, és a legkisebb gyüleke­zést is megtiltották. Pedig ez az emlékezés és a gyász napja minden becsületes kongói szá­mára. Ezen a napon, egy év­vel ezelőtt gyilkolták meg Ka- tangában Pa trice Lumumbát. Most pedig ugyanazok, akik így vagy amúgy bűnrészesed voltak a kongói nép legna­gyobb fiának megsemmisítésé­ben, tetőzni készülnek bűnüket azzal, hogy eltávolítják útjuk­ból Lumumba legkövetkezete­sebb hívét, ügyének folytató­ját, Gizenga miniszterelnök- helyettest. S amint az ENSZ- hatóságok tétlenül szemlélték Csőmbe és a többi kongói áruló összeesküvését Lumum­ba ellen, úgy most is süket fü­lekre talált Gizengának U Thant ENSZ-ügyvezetö főtit­kárhoz és a kongói ENSZ-ha- tóságokhoz intézett kérelme, hogy szavatolják személyi biz­tonságát Sőt a kongói ENSZ- haderók egyenesein elutasítot­ták Gizenga kérését azzal a nevetséges állítással, hogy »éle­tét semmi veszély nem fenye­geti«. U Thant ugyan felaján­lotta az ENSZ segítségét, »amennyiben az Adoula-kor- mány ennek szükségét erez­né«. Tehát rábízta a dolgot ugyanarra az Adoulára, aki né­hány nappal ezelőtt kijelen­tette: »Gizenga többé nem te­kinthető szabad embernek.« De miért is van veszélyben Gizenga élete? A miniszterel­nök-helyettes éppen, mert kö­vetkezetesen síkraszáll Kongó tényleges függetlenségéért és egységéért, nem kívánatos sze­mély az angol, belga és az ENSZ-en keresztül ténykedő amerikai imperialisták számá­ra. Felhasználva azt a tényt, hogy Gizenga az utóbbi időben sokat tartózkodott Stanleyvil- le-ben, a Keleti tartomány székhelyén — amely Lumum- bának is szilárd támasza volt —, ezért a miniszterelnök-he­lyettest most egyszerre »szepa­ratista«, »szakadár« tevékeny­séggel vádolják. Sőt a parla­menttel, amelynek 137 tagjá­ból csak 71 volt jelen, határo­zatot szavaztattak meg, amely távol létében »megrója« Gizen- gát, noha már régebben beje­lentette, hogy január 20-án Leopoldville-be érkezik. A megrovásnak az az állítólagos következménye, hogy le leéli mondania miniszterelnök-he- lyettesá tisztségéről. Ezek után pedig szabaddá válik az út Gizenga letartóztatásához min­den beláthatatlan következmé­nyeivel együtt. S mindez ak­kor történik, amikor a tényle­ges szakadárral és belga-báb­bal, Csomóéval az- ENSZ ki­békült, egyoldalúan beszüntet­te katangai hadműveleteit, sőt Adoula már arról nyilatkozik, hogy Csőmbe emberei közül néhányat bevon a központi kormányba — Gizenga helyett is. Mindez arra enged követ­keztetni, hogy az egész nagy hűhó, amelyet a nemrégiben lezajlott Csombe-ellenes ENSZ­hadművelet körül csaptak, csak arra volt jó, hogy igazo­lást nyerjenek egy olyan ak­cióhoz, amely eltávolitaná Gi- zengát, és felszámolná a haza­fias erők bázisát a Keleti tar­tományban. Ügy vélik: ily mó­don leszámolhatnak minden olyan erővel, amely ellenállna Kongó valamiféle nyugati »védnökség« alá helyezésének, és hosszú időre eltemethetnék Kongó függetlenségét. Tárgyalások helyett tengeri csata Mióta tavaly december 19- én Sukamo indonéz elnök be­jelentette: elérkezett az idő, hogy Nyugat-Irián végre fel­szabaduljon a holland gyarma­ti iga alól, és csatlakozzon az ősi anyaországhoz, Indonéziá­hoz, Hollandia nem győzte hangoztatni: kész bármilyen tárgyalásokra az indonéz kor­mánnyal. De úgy látszik, a »bármilyen« nem foglalta ma­gában az Indonézia számára egyedül elfogadható tárgyalási alapot; azt, hogy Nyugat-Irián közigazgatását át kell adni az indoríézeknek. S míg folytak a diplomáciai tanácskozások Washingtonban és az ENSZ kebelében, Hollandia megszó­lalt a fegyverek nyelvén. A nyugat-iriáai partoktól délre hétfőn tüzet nyitottak indonéz felségvizeken őrszolgálatot tel­jesítő torpedónaszádok ellen; Az összecsapásnak halálos ál­dozatai is voltak. A holland gyarmatosítók erő­szakos cselekedete — akár ar­cátlan agresszió, akár csupán túlzott idegesség következmé­nye — mindenképpen megne­hezíti a békés tárgyalásokat. Közben New Yorkban az ame­rikai diplomácia is tevékenyen beleszól az ügybe. Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője U Thanttal tárgyalt, ő viszont külön levél­ben szólította fel tárgyalások­ra a szemben álló feleket. Hogy milyen irányú ez a »közbenjárás«, arról U Thant levele tanúskodik. A levél ugyanis egyáltalán nem tesz említést Indonézia törvényes nyugat-iriáni jogainak helyre­állításáról. Az indonéz kormány, bár­mily erélyesen követeli » Nyugat-Irián visszacsatolását, kitart a mellett az álláspontja mellett, hogy ki kell meríteni a diplomáciai úton való ren­dezés összes lehetőségét. A hollandok azok, akik máris fegyverhez nyúltak, s az ő ma­kacs ragaszkodásuk a gyarma­tosításhoz lesz az oka, ha nem sikerül békés megoldást talál­ni Bebrits /buti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents