Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FITJ.FB Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉYFOtYflM 16. SZÁM SZOMBAT, 1962. JAMJAR 20. Haverszerző János (3. o.) Rádió- és televízió m íísar (5. o.) Guberálók (6. o.) Mai számunk tartalmábőh Legfőbb feladatunk a termelékenység fokozása Beszélgetés Csepreghy Győzővel, a Kaposvári Textiiművek főmérnökével A Kaposvári TextElművefc országos hírnevet szerzett ma­gáinak kifogástalan minőségű munkájával. A term ejt fonal mennyiségét tekintve azonban a miskolci és a szegedi fonoda megelőzi. — Ezen szeretnénk változtatni, s ezért legfonto­sabb feladatunknak tartjuk a termelékenység fokozását — hangoztatta Csepreghy Győző főmérnök, amikor a textilmű­vek munkájáról beszélgettünk. Mindent a termelékenység emeléséért Pa. évet a műszakiak részére rendezett konferenciával kezd­ték. Többek között azt is meg­beszélték, hogy milyen műsza­ki fejlesztési terveket keil vég­rehajtaniuk. Ezeknek a tervek­nek aZ elkészítésékor haszno­sították sisakembereiknek más üzemekben, fonodákban szer­zett tapasztalatait. Tavaly például a főmérnök, továbbá Eitler György techno­lógus ' és Szüvási József mun­kaügyi előadó egy hetet töltött Miskolcon. Ottani tapasztala­taik alapján változtatnak a TMK munkáján, csökkentik a javítási időt Jártak a szege­di, a szombathelyi fonodában is. Az idén tíz szakemberük megy el hasonló tapasztalat- cserére. Ebben az évben bizonyos re­konstrukciókat hajtanak vég­re. Ezzel hat ember munkája felszabadul, kevesebb lesz az állásidő, javul a minőség. 17 ezer db aszimmetrikus fonó­gyűrűt és 10 ezer db alumí­nium szálas, nyomógombos or­sót szeretnek föl, ennek ered­ményeképpen H) százalékkal növekszik a termelékenység. — Tanulni, fejlődni kell műszaki dolgozóinknak — hangsúlyozta a főmérnök —, mert hiába fejlesztjük az üze­met, ha nem tudnak vele lé­pést tartani a művezetők és a technikusok. Ezért a textilmű­veknek szinte valamennyi mű­szakija részt vesz valamilyen oktatásban. 1959—60-ban I7-en, 1960— 61-ben 12-en iratkoztak be a textilipari technikumba. Gép­ipari technikumba tízen jár­nak. A többieknek üzemrészen­ként havonta kétezer neves fő­városi szakemberek tartanak előadásokat Galambos Attilát, a fiatal technológust a Textil­ipari Kutató Intézetbe küldték egy évre tanulni. Körtés Tibor okleveles gépészmérnök most villamossági szakon is szerez diplomát Hét ösztöndíjasuk tanul egyetemen. A fiatal mű­szakiak egy évig először fizi­kai munkát végíeznek, hegy megismerjék az üzemet, s csak azután kerülnek beosztásukba. Tíznulliárd kilométerrel több fonál A textiiművek a tavalyi 530 milliárd kilométerrel szemben az idén 340 milliárd kilométer fonalat termel. Nagy feladatot ró ez a mű szakiakra, az üzem minden dolgozójára. Ezért a legközelebbi termeién tanács­kozásokon nemcsak az éves ter­vet, hanem a műszaki intézke­déseket is megbeszélik a dol­gozókkal, kikérik véleményü­ket, javaslatukat. Miskolcon 125, Kaposváron viszont csak 95 km fonalat termel egy mun­kás óránként. Cél: túljutni a 100 kilométeren, felzárkózni a legjobbakhoz. A múlt évben emelkedett az apró balesetek száma. A mű­szaki vezetőknek az idén még szigorúbban meg kell követel­niük a munkavédelmi rendsza­bályok megtartását. Több időt a termelésre — A műszakiak többsége be­csületesen és igen nagy hoz­záértéssel látja el feladatát. Magukénak érzik az üzemet, s legfőbb céljuk, hogy a terme­lékenység emelésében utolér­jük az előttünk álló gyárakat — mondja Csepreghy elvtárs. Valóban, a Kaposvári Textil- műveket úgy ismerik az or­szágban, mint a legjobb össze­tételű műszaki gárdával ren­delkező üzemet A 96 műszaki 56 százaléka 1951—52-től dol­gozik itt. Csepreghy főmérnök, bár tíz esztendővel ezelőtt csak «■ideiglenesen« jött Szegedről Kaposvárra, ma már el sem tudja képzelni, hogy másutt végezze munkáját. A jó munkát, az tízeimhez való hűséget megfelelően ju­talmazzák. Tavaly Somoskövi István és Illés Ferenc jutalom­üdülésen volt Lengyelország­ban. Az év első napján tartott műszaki konferencián kilenc műszaki, köztük Kőhalmi Ist­ván, Szüvási Zoltán, Bartos Gyula és Miklós Zoltán kapott kiváló dolgozó oklevelet. Még jobb munkát végezhet­nének a műszakiák, ha erre több idejük lenne. Gyakori ugyanis a hosszúra nyúló ta­nácskozás. A párt- és a szak- szervezet, a KISZ-szervezet üléseit, a termelési és a mű­szaki tanácskozások napirend­jét és idejét nem mindig egyez­tetik össze A főmérnöknek például fontos munkája mel­lett hat megyei és négy orszá­gos bizottságban kell feladatot ellátnia. Sk. k Véget ért a mezőgazdasági építési ankét A Magyar Tudományos Aka­démián péntekén véget ért a kétnapos mezőgazdasági építé­si ankét. A tanácskozás részve­vői öt előadás és tizenhat kor­referátum alapján megvitatták a mezőgazdasági nagyüzemek tervezésének és építésének leg­fontosabb feladatait A kétnapos vita után Rados Koméi egyetemi tanár foglal­ta össze a tanácskozáson el­hangzott javaslatokat Az an­két a korszerű vázszerkezetek­ből és elemekből gyorsan ösz- szeszerelhető, sokféle célra fel­használható gazdasági épüle­tek tervezését tartja szüksé­gesnek. A vita rengeteg tudo­mányos kérdést vetett fel, me­lyeket megalapozott kutató­munkával kell megvizsgálni. Ezért azt javasolják, hogy a mezőgazdasági építéstudomá­nyi feladatok ellátására kuta­tóintézetet létesítsenek. He­lyesnek tartanák, ha az egye­temi oktatásban az építészek több mezőgazdasági ismeretet szereznének, s az ú j agrárszak­emberek pedig az építészet kérdéseiről kapnának több tá­jékoztatást, hogy jobban meg­oldhassák a közös feladatokat. Szabó János építésügyi mi­niszterhelyettes az értekezlet zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazda- sági építési feladatokat a szo­cialista falu, a korszerű mező­városok és a fejlett úthálózat kialakításával együtt kell meg­oldani. A tanácskozás részvevői végül megbíztak egy bizottsá­gát, hogy dolgozza fel a kétna­pos ankéten elhangzott javas­latokat, és terjessze az illeté­kes szervek elé. (MTI) Megkezdődik az ultrarövidhullámú rádióhálózat kialakítása Rendszeresítik a kísérleti adásokat Az aftrarövidhullámú rádió­zás mindössze 15 éve terjedt el széles körben a világon — úgyszólván kényszerből. A rá­diózás fejlődése nyomán a rö­vid- és középhullámú sávok már annyira telítődtek, hogy ezeken újabb adókat már nem lehet egymás zavarása nélkül üzemibeállítami. Az URH terje­dése a fényhez hasonló, s bár Szervezik a tavaszi vetőmagcserét megyénkben Hibrid kukorica jut az egész közös vetésterületre — Vetőburgonyát tagjaiktól is vegyenek a tsz-ek A termelőszövetkezetek ezek­ben a napokban jelentik be a járási mezőgazdasági osztá­lyoknak, hogy mennyi tavaszi vetőmagot kérnek központi készletből. Jóllehet elsősorban saját vetömagal a p j okra kell támaszkodniuk, az állami ak­cióban is számottevő mennyi­ségihez jutnak. A vetőrnageüá- tásról Molnár Imre megyei fő­mezőgazdász tájékoztatta la­punk munkatársát. Nálunk az őszi árpa bizton­ságosabban terem, mint a ta­vaszi — mondta Molnár elv­társ. — .Mégis javasloljuk a tsz-ekmek, hogy vessenek annyi tavaszi ár­pát, amennyinek a ter­mesztésére kedvező lehető­ségűk van. E takarmánygabona cok kiváló tápláléka, a maia­mért az őszi árpánál könnyebben emészthető, és jobb az étrendi hatása. Cseretemmény ellenében a tervezett 800 holdas vetés­területiből 3000 holdra elegen­dő vetőmagot kap a megye. Zabból 1500 mázsa a kéret. Kukoricát a szövetkezetek az egész közös vetésterüle­ten hibrid maggal vethet­nek. A kereken 10 ezer mázsából jut a háztáji földekre is. Vö­röshere- és hieemavetésre a tsz-ek használják föl saját készletüket Ez az akcióban ki­utak 1000 mázsával együtt mintegy 14 ezer holdra ele­gendő lesz. Kiszántani a ta­vasszal csak akkor szántsanak ki lucernát, ha megbizonyo­sodtak arról, hogy nem szá­míthatnak megfelelő sarjad­Orvosi rendelő, iskola, művelődési ház építése a kaposvári járás községfejlesztési terveiben Központi készletből 350 vagon vetőburgonya áll ren­delkezésre. Ezt mintegy 70—80 termelőszövetkezet között oszt­ják szét, ám nem az egész ve­tésterületre kapják, hanem an­nak körülbelül egyharmadára. Ha e közös gazdaságoknak és a többieknek nincs elegendő vetőburgonyá­juk, vegyenek tagjaiktól. Molnár elvtárs végezetül el­mondta: a járási kereteket most bontják termelőszövetke­zetekre. A közös gazdaságok rövidesen megtudják, hogy igényeiket milyen arányban elégítheti ki a járás. Az akció lebonyolításának meggyorsítá­sára, a tsz-be való közvetlen szállítás biztosítására a közös gazdaságok az elfogadott igénylés ismeretében haladék­talanul vigyék be a cseneter- 1 ményt az állami raktárakba. kisebb területet sugároz be, mint a középhullámú nagy­adók — és csak horizonton be­lül lehet biztonságos adást lé­tesíteni —, de ugyanazt a frek­venciát az adótól 500—600 ki­lométerre újból fel lehet hasz­nálni. Hol áll a magyar ultrarövid- hullámú rádiózás, s milyen fej­lődés várható ezen a téren? E kérdésekre R ontó Tibor postet- vezérigazgató-helyettes vála­szolt az MTI munkatársénak. Hazánkban jelenleg a 2,3 'millió rádióelőfizető közül mindössze 150—160 ezernek van ultrarövidhullám vételére is alkalmas készüléke. Két URH adó, a budapesti és a pé­csi sugároz kísérleti műsort, mindegyik körüi&elül 60—80 kilométeres körzetben. A mos­tani adókat a Szovjetunióból kaptuk ajándékba, azonban a magyar híradástechnikai ipar is fejlesztett ki URH adót, s az országos hálózatot már ha­zai gyártmányú berendezések­kel szerelik fel. Mivel a tele­vízió műsora is ultrarövidhul­lámon működik, étert az ösz- szes televízió közvetítő állo­másokat úgy építették meg, hogy oda ultrarövidhullámú adókat is fél lehessen szerelni. Az ötéves terv időszakában megkezdődik a hazai ultrarö­vidhullámú hálózat kialakítá­sa. Ennek eredményeként a jelenlegi kísérleti adásokat rendszeresítik. Végső kiépíté­sében — ez azonban még tá­vok elképzelés — az ultrarö­vidhullámú hálózatban állo­másonként nem egy, hanem több adóberendezés lesz. Ezek lehetővé teszik majd egy idő­ben két-háram URH műsor adását is. (MTI) Nincs vesztenivaló — mégis idegenkednek a dókra, a vetőbabot kiosztják nagyatádi járásban a terme­lőszövetkezeti gazdák a köz­tes bab termelésétől. Az.t haj­togatják, hogy ennek a nö­vénynek náluk nincsenek hagyományai, nem szokták termelni, mert nem jó hozzá a talaj. Pedig a szakemberek véleménye szerint itt is le­szedhető holdanként legalább két mázsányi. A népgazdaság 15 vagon babot vár a nagyatádi járás­tól. Ezzel szemben mindössze 3 vagonra szerződött néhány termelőszövetkezet. Pedig csak nyerhetnének ezen a bolton. A javasoltnál kedve­zőbb föltételeket a legna­gyobb jóindulattal sem lehet találni. Mert miről van szó? A szerződést a MÉK a terme­lőszövetkezettel köti meg. A kukoricaterületet szintje mán- éen gazdaság lebontja csalá­a tagoknak, s azok a rájuk ju­tó földön elvetik a magot. A kukoricával együtt megkapál- ják ezt a növényt is, tehát többletmunkát csak leszedése ad. A babot együttesen érté­kesíti a szövetkezet, de az ér­te kapott pénz — a felár ki­vételével — azé lesz, aki megmunkálta a földet. Tehát ha csak holdanként egy má­zsa bab terem, akkor is 400 forint körüli többletbevételhez juttatja azt, aki foglalkozott vele. Jó lenne, ha a nagyatádi járás szövetkezeti gazdái el­gondolkodnának ezen. Vesz­tenivalójuk nincs, és népgaz­dasági érdek a bab termelése. Van még idő a tervtárgyaló közgyűlésig, a vetésig, de ve­gye mindenki lelkiismerete­sen fontolóra, hogy mit szán­dékozik cselekedni! (Tudósítónktól.) A járási szervek jól átgon­dolt munkájának eredménye­képpen, az állami támogatás és a közsqgfejlesztésd alap helyes felhasználásával az idén is több űj létesítménnyel gyara­podik a kaposvári járásL A jó­váhagyott községfejlesztési tervek szerint Somogyjádon két és fél milliós költséggel új általános iskola épül. A költ­ségekhez csaknem 200 ezer fo­rinttal járul hozzá a helybeli lakosság. A járás falvaiban 37 ezer négyzetméter szilárd burkola­tú járdát építenek, 4700 négy­zetméternyi utat salakoznak, hogy ezt a következő években bitumenezhessék. Somogysáx- don, Hedrehelyen és Igáiban 3 kilométernyi új villamosveze­ték épül. Régi panaszt orvo­solnak az új autóbuszváró megépítésével Ecsenyben. He­tesen parkosítanak, Igáiban pe­dig portalanítják az utat. Négy faluban — Nagybajomban, So­mogy aszalóban, ÍJ jvárfalván, Memyén — új orvosi rendelőt, illetve orvoslakást építenek. Teljesül a kaposmérőiek régi kívánsága is: felépül az 50 sze­mélyes óvoda. Több művelődési ház építé­sét kezdik meg,_illetve fejezik be a járásban ebben az évben. Kadarkúton kívül új művelő­dési otthonhoz jut Sántos, Csombérd, Kazsok és Hedre- hely. Űj sportpálya létesül Já- kón, Hetesen pedig a meglevőt felújítják; két községben tűz­oltószertárat építenek. Jelentős összeget költenek a tanácsok ez évben a könyvtá­rak fejlesztésére is. Befejeződtek az osztrák—magyar határügyi tárgyalások Budapesten 1962. január 16- tól 18-ig a Sebes István rend­kívüli követ és meghatalma­zott miniszter által vezetett magyar kormányküldöttség és a dr. Paul Wilhelm Heininger rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter vezette oszt­rák kormányküldöttség foly­va M. tatta a Bécsben 1961. júliusában megkezdett határügyi tárgya­lásokat. A tárgyalások jelenlegi na­pirendjén a közös államhatá­ron előforduló esetleges ha­láresemények együttes kivizs­gálására vonatkozó szerződés- tervezet megvitatása szerepelt. A tárgyaló felek teljes megál­lapodásra jutottak a szerződés szövegében. (MTIj A Dél-balatoni Háziipari Termelőszövetkezet fomyóíli részlege megkezdte az új szabású fonott karosszék szé­riagyártását. Az első negyedévben 1600 darabot készí­tenek belőle. Képünkön: Takács István karosszéket ké­szít.

Next

/
Thumbnails
Contents