Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

Szerda, 1962. január 17. s SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJÁK Felejthetetlen nap tatót hallgattam, A találkozó után a megváltozott ez az még sokáig ott Szeretnénk megköszönni textilmüvek vezc- érzés bennem, csengett "fülünk- tőségének a közel- Igen, hatalmasa- ben a dalok rit- múltban megren- dott el a fölisme- musa vyellett a áezett nyugdíjas- rés: véleményűn- gépek ütemes za- találkozót. Szóban két kérik, elfogad- ja is. Olyan jó ják javaslatainkat, volt hallgatni támaszkodnak mind a kettőt, ránk. Azt üzenjük va­Sok társamnak lamennyi munka­könny futotta el társunknak: ve­a szemét, amikor lük vagyunk gon- arról beszélt, dolatban, bízunk mennyire megbe- abban, hogy 1962- csülik a nyugdíja- es feladataikat sokat az üzem sokat. Akaratlanul rendre teljesítik; eredményeiről. eszembe jutott a javítják a fonal Ügy számolt be Horthy-rendszer. minőségét, csök- nekünk, mint a Keserűség, bánat kentik az önkölt- gyár dolgozóinak, és éhség volt a séget. Ezzel előse- öszintén megval- megöregedett gítik, azt is, hogy lom, sokszor munkások osztály- még szebb legyen eszembe ötlött: mi része. Ma nyugodt a nyugdíjas dolgo- már kiestünk a 02 öregkora mind- zók élete, csatát vívó harca- nyájunknak■ Tisz- Na«ry Józsefné telet es becsület nyugdíjas nagyon nehéz ki­fejezni, milyen fölemelő érzéssel Leptünk a -zét. ■ n jóldíszített ■•rém­be. Róna Imre, a vállalat igazgatója tájékoztatott ben­nünket,, nyugdíja­sok Ahogy a sorából. tájékoz- sokat. övezi a nyugdíja­Kaposvár, Kanizsai u. 23. Hallgassa meg a falu kérését a MÉSZÖV A polányi földművesszövetkezet január 5-én tartotta ve­zetőségválasztó taggyűlését. Szó esett az elért eredményekről, a hibákról, az új esztendő tennivalóiról. A közgyűlés a legégetőbbnek egy új üzletház és italbolt megépítését ítélte. A régi bolt és »kocsma« olyan szűk és el­avult, hogy be kellett zárni. Tágas, levegős és tiszta boltra van szükség. A kötelező szűrővizsgálatok, sajnos, azt derítették ki, hogy ez az isten háta mögötti kis falu gócpontja a népbeteg­ségnek. A zsúfolásig megrakott, szűk vegyesbolt, a sötét, ab­laktalan, picike »kocsma« melegágya a kórokozóknak. Ezen az egészségtelen állapoton mindenképpen javítani kell. A polányi földművesszövetkezet tagsága bízik abban, hogy a MÉSZÖV végre meghallgatja jogos kérését, s támogatja ab­ban, hogy egészséges üzletház és italbolt épülhessen Polány- ban. Somfai Sándor levelező. Dicséret illeti őket BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK Nem éppen étvágygerjesztő! Szombaton reggel a Május 1. utcai tejivóban reggeliztem. Olyan fél hét lehetett, a cuk­rászüzem árukihordója akkor hozta a friss süteményt. A bolt ragyogott a tisztaságtól, s talán azért vettem észre a töb­bi reggelizővel együtt, hogy az árukihordó köpenye és ke­ze nagyon mocskos volt. Ahol tömegével étkeznek az embe­rek, ott nem szabadna ilyen öltözékben megjelenni. A piszkos ruha, a piszkos kéz lát­ványa elveszi az ember étvá­gyát. Egy reggeliző Romhalmaz a kapuban A Latinka Sándor Fiúkollé­gium Laktanya utcai külső be­járata szétlőtt várfalhoz ha­sonlít. A téglakerítés csipkés­re verve; ezen a közön mehet­nek be a gépkocsik. A fal tö­vében téglahalmaz és egyéb törmelék púposodik. Nem a legszebb látvány ez! Jó lenne, ha végre rendet teremtenének a fal tövében, s a bejárót is megcs'nálnák. Szabó Tibor Kaposvár. Erre is gondolni kellene! A Hűtőipari Vállalat szak-úneghánytuk-vetettük a szervezeti bizottsága az újra­választó taggyűlésre készül. Kétéves munkáról kell szá­mot adnia. Minden dolgozó­val beszélgettünk arról, hogy javultak-e munkafeltételeik stb. A rakodómunkásokkal is Ezernél több munkás látogatja a város fiókkönyvtárait Augusztusban lesz tíz éve, hogy a Minisz­tertanács határozata értelmében Békéscsaba után városunkban megnyílt az ország második megyed könyvtára. A felszabadulás előtt egyesületek, magán­emberek és a Dunántúli Bank tulajdonában voltak a könyvtárak Kaposváron. A kevés pénzű emberek nemigen jártak ezekbe, mivel a tagsági díjak élég Borsosak voltak. Amint megnyílt a megyei könyvtár, Kapos­vár népe hamarosan megismerte és megszeret­te Olvasótábora évről évre nőtt Szükségessé vált a könyvtárhálózat kiépítése. Egymás után nyíltak meg a város peremrészein a fiók- könyvtárak. 1960-ban már kilenc ilyen látta el olvasnivalóval a környék lakóit. 1960 januárjában a városi tanács tulajdo­nába mentek át a fiókkönyvtárak. Azóta még gyorsabbá vált a fejlődés. Még az év decem­berében megnyílt a cseri klubkönyvtár. 1961- ben felavattuk a szentjakabi 10. sz. fiókkönyv­tárt. A városi tanács költségvetésében jelen­tős összegét biztosít a fiókkönyvtáraknak. A múlt évben csaknem 7900-an látogatták a város könyvtárait Ez a város lakosságának 18 százaléka; Kaposvár tehát továbbra is megtar­totta országos elsőségét. Tavaly 290 ezer kö­tetet kölcsönöztek a könyvtárak. Évről évre többen keresik föl a könyvtára­kat. Az ipari munkások már nemcsak szépiro­dalmi műveket olvasnak, hanem az új mun­kamódszereket tárgyaló, a fejlett technikáról szóló könyveket is. öt évvel ezelőtt még csak 568 munkásolvasója volt az állami könyvtá­raknak. Ma ezernél több munkás látogatja ezeket. A donneri fióknak 140, a Vöröshad­sereg úti könyvtárnak 133 munkásolvasója van, A cseri könyvtár több mint 26 ezer, a Pe­tőfi utcai 34 ezer, a donneri 31 ezer kötet könyvet kölcsönzött tavaly. Egyre többen olvassák a mai magyar iro­dalom alkotásait. Nagy a .kelete a politikai és riportkönyveknek. Az olyan művek, mint Karsai »A berchtesgadeni sasfészektől a ber­lini bunkerig« vagy Szokoly »... és Gömbös Gyula a kapitány«, kézről kézre járnak. A múlt év csodálatos technikai és tudományos eredményei ráirányították az emberek, figyel­mét a hasonló témával foglalkozó könyvekre. Nagy az érdeklődés a csillagászati'ói'és az űr­repülésről szóló művek iránt is. A decemberi irodalmi napok sikere nem volt véletlen. Ahol annyi a könyvbarát, mint vá­rosunkban, ott van talaja az irodalomnak. Bánki Gyula levelező. Csak így tovább, fiatalok! A múlt héten mutatták be az őrtilosi KlSZ-szervezert tag­jai a Makrancos házasok cí­mű színművet. A fiatalok nagy lelkesedéssel fogtak neki a próbáknak. Tavaszi László né tanító rendezte a darabot. Sok estéjét feláldozta a sikerért Tervük szerint ugyan kará­csonykor kellett volna bemu­tatniuk a Makrancos házaso­kat, azonban néhány fiatal fe­lelőtlensége miatt a már em­lített időpontra kellett halasz­tani. A község lakói jól mulat­tak három órán át a KISZ-esek játékán. Csak így tovább, fiatalok, lendítsétek föl örtílos művelő­dési életét. Brassói István tsz-elnök. i Több a soknál] A kaposfői 2. sz. földmű­vesszövetkezeti bolt vezetője vagyok. Gyakran bosszanko­dom amiatt, hogy későn érke­zik meg a kenyér. Az üzletet este hétkor zárnám, azonban sokszor nyolckor, sőt kilenc­kor kapom a kenyeret. A ve­vők órákat várnak a boltban, s közben a szállítók valame­lyik italboltban poharaznak. Erre a község lakói hívták föl a figyelmemet. Elsősorban a vevők érdekében szólok: több a soknál, hogy akkor hozzák Kaposföre a kenyeret, amikor éppen tetszik. Vonják végre felelősségre a szállító­kat. Palotás Gyuláné Nagyon jólesett Hétgyermekes családapa vagyok. A múlt év decem­berében második gyerme­kem a mosdóst iskolaszana­tóriumba került. E hónap 'sén ellátogattam oda. A többi szülővel együtt már a vonaton ültünk, indultunk vissza, de még mindig nem fogytunk ki a szóból. A fo­gadtatásról, a szanatórium­ban látottakról, hallottakról beszélgettünk. Az egyik nő­szak­szervezet munkáját.' Náluk Adler elvtárs az egyik legjobb szakszervezeti aktívánk. Je­lenleg sajnos kórházban fek­szik. Szó esett arról Is, hogy milyen jó munkát végeznek á vállalat dolgozói. Az egy főre jutó termelési érték 104 szá­zalék. Ezt annak köszönhetik elsősorban, hogy hétórás ^ n- kaidejüket jól kihasznállak. A munkát mindig pontosan kezdték, s egv perccel se fe­jezték be előbb. A rakodóbri­gádok közt kialakult jó kö­zösségi szellem is hozzájárult a szép eredményhez. A fizetések is mutatják, hogy nem lazsálnak a rako­dók: hétórai munkaidővel 1700—1800 forintot keresnek havonta. Dicséret illeti a rakodókat, mert az ünnepek előtt 7—8 vagon árut mozgattak meg naponta. Nagy részük van ne­kik is abban, hogy a vá,T * 112,7 százalékra teljesítette tervét. Bruttyó Béla • szb- titkár.­Megszépült a Csiky Gergely Színház. A nézőket új köntös­ben fogadja. Hamarosan belül is tatarozzák az épületet. Egy dologról azonban megfeled­keztek az illetékesek. A szín­ház bejáratához vezető gyalog- és gépkocsiútról. Bizony arra is ráférne a korszerűsítés! Kovács Pál Kaposvár. Műemlék" a balatonberényi művelődési otthonban A község 80 ezer forintot ál­dozott a művelődési otthonra. A Csiky -Gergely Színház már a megszépített épületben mu­tatta be a Váljunk el című ze­nés vígjátékot. Zsúfolásig megtelt az otthon. A falu la­kói nagy tetszéssel fogadták a darabot. Gépházat is építettünk. A Moziüzemi Vállalat is hozott 5300 forint áldozatot. Sokáig azt hittük, hogy csak ígéret marad a függöny és a kályha. De aztán megkaptuk a kály­hát is, az elsötétítéshez szüksé­ges vásznat is. Egy hibája ugyan van ennek a konyhakö­ténynek való anyagnak: nap­pal átlátszó, s így csak az esti előadásokon használható elsö­tétítésre (akkor ugyanis már sötét van). Nem tellett volna valamilyen sötétebb vászonra? Aztán a kályha! Még szeren­cse, hogy a tsz társadalmi munkában szállította el az ál­lomásról, mert a fuvar többe került volna, mint amennyit ér ez a »fűtőszerkezet«. Nem csoda, hogy ennyi ideig kellett rá várni. Ilyen »műemlék« elő- kerítése sok időt vehet igény­be. S hogy mi is megadjuk a méltó tiszteletet: a művelődési otthon előtt őrizzük ezt a meg- javíthatatlan kályhát. Állító­lag már évekkel ezelőtt a MÉH-nek szánták a lengyeltó­tiak, hát minek szerencséltetett meg vele a Moziüzemi Válla­lat? Ezért bizony nem jár kö­szönet. Kánya Márton tanácselnök. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Nem volt elég kocsink vér odaérkezésünkkor a hall­ba vezetett bennünket. A | főorvos úr kedvesen elbe- \ szélgetett a gyermekek hoz- j zátartozóival. Kérte, hogy ne ; nehezítse meg senki az or- 1 vosok és az ápolók munká­ját. Egyformán szeretnek minden gyereket, ne gondol­juk, hogy ezért vagy azért j kivételeznek bármelyikkel is. I Salamon János Szabás. ! LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Répási Vendel, a kaposfüre- di Aranykalász Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese özv. Fehér Ferencné panaszára ezt válaszolta: A tsz minden tör­vényes és jogos juttatásban részesítette olvasónkat. Olyat azonban nem adhat, amit a rendelet nem engedélyez. Fér­je után 380 forint nyugdíjat kap. tehát jóval többet, mint a tsz-nyugdíjasok. * * * A somogyszobi állomáshoz vezető út nem a MÁV terüle­te — írja a Pécsi Igazgatóság —, a közvilágítás költségeit tehát nem vállalhatjuk. * * * Turbéki József boronkai ol­vasónk aztNtészi szóvá, hogy nincs minden rendben a mar­cali autóbuszváróban. A múlt évben készült épületben ugyan van egy kályha, csak fppen a kémény hiányzik. Mi/el jég­hideg a buszváró, az emberek az áruházban és az italboltban melegszenek. Ugyanúgy, mint a várótereim elkészülte előtt. * * * A Pécsi Postaigazgatóság a november 29-i számunkban megjelent »Körültekintőbb vizsgálatot-« című levélre ezt válaszolta: A kaposvári posta- hivatal valóban felületesen vizsgálta meg Boldog Tibor panaszát. Az október 7-1 natu- bajomi beszélgetés nem jött létre. A panaszos visszakapja a 4,80-at az 50 fillér törlési díj levonása után. A mulasztást elkövetőket a Pécsi Postaigaz­gatóság figyelmeztette. * * * — Miért nem kapnak fűrészt december óta a felsőtapazdi erdészet favágói? — kérdezi egyik olvasónk. — A fák ott fekszenek szép sorban a föl­dön. Hogy mikorra vágják fel a favágók? Attól függ: mikor­ra érkezik rri«»nr a fűrészgép. * * * Horváth Pál horvátkút! olva­sónk arról panaszkodik, hogy nem kap adókedvezményt. A községi tanács szerint már a múlt év augusztusában töröl­tek 100 forintot olvasónk adó­jából. A kifizetendő összeg azért olyan sok, mert még 1957-ből van hátraléka. Ez 611,60 forintra rúg. * * * Jogos az utazók kívánsága, hogy töröljék tisztára a fogan­tyúkat — írja a MÁV Pécsi Igazgatósága. — Dolgozóinkat utasítottuk, hogy jobban tisz­títsák meg a vasúti kocsik fo­gantyúit. Ha előfordulnak még hasonló kifogások, szi­gorúan felelősségre vonjuk a mulasztókat. A MÁV Pécsi Igazgatósága a december 13-i számunkban meg­jelent »4500 köb­méterrel kevesebb kavics gördült ki Gyékényesről« cí­mű levélhez fű­zött néhány szót: A Gyékényes! Kavicsbánya az eredetileg terve­zett 3000 kocsi helyett 2720-at igényelt. Mivel nem volt elég ko­csi, csak 2040-et biztosíthattunk. Az őszi forga­lom idején első­sorban a mező- gazdasági termé­nyeket szállítjuk. Különösen fontos, hogy a cukorré­pát gyorsan jut­tassuk el a gyá­rakba. Az építő­ipar őszi és téli anyagát szerettük volna már a nyá­ri hónapokban el­szállítani, az ér­dekelt vállalato­kat idejében kér­tük is erre. A Gyékényesi Ka­vicsbánya július­ban 3^il tonná­val szállított töb­bet a tervezett­nél. A következő hónapokban azon­ban még a terve­zett mennyiség sem gördülhetett ki Gyékényesről, mert nem volt diszpozíció. Szep­temberben is má­ról holnapra kap­ták a rendelése­ket. Mindent elkö­vettünk, hogy kel­lő számú kocsit adjunk a ka­vicsbányának. Októberban 149 tonnával több só­dert szállítottunk a tervezettnél. Hogy november­ben 680 kocsival kevesebb volt, ar­ról nem tehetünk. Helyes lenne, ha a kavicsbánya a gyengébb nyári forgalom idején szállítatná el a sódert. Az őszi— téli forgalom, a kedvezőtlen idő­járás az idén is gördíthet akadá­lyokat a sóder el­szállítása elé. A borítékokat visszacseréljük Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat a január 10-i számunkban közölt ■►Használ­hatatlan borítékok« című le­vélhez szólt hozzá: A Papímeműgyárban ké­szült borítékok ragasztása nem mindig megfelelő. Ezenkívül az elosztó nagykereskedelmi vállalatnál és a raktárakban tárolt borítékok szélén a pá- rasodás miatt magától oldódik a gumioldat, s így a bontók összeragad. A boltok dolgozói nem tehetnek arról, ha ilyen árut adnak el. Átvételkor nem nézhetnek meg minden bori tékot. Utasítottuk az eladókat, hogy a jövőben eladás előtt vizsgáljanak. meg minden­egyes borítékot. A Dél-dunán­túli Papír- és Irodaszer Érté­kesítő Vállalat figyelmét le­vélben hívtuk fel erre a hibá­ra. A használhatatlan boríté­kokat a panaszos vigye vissza abba az üzletbe, ahol, vette, készségesen kicserélik őket. A tanács nem sürgette a villany bekötését Az Áramszolgáltató Válla­lat marcali üzemvezetősége Magyar Imre fonyódi tanács­elnök január 4-én megjelent válaszához fűzött néhány szót: A Fonyódi Községi Tanács december 9-én rendelte meg a Kiss Istvánék házát a hálózat­ba bekötő 50 méter vezetéket Év végén igen sok volt a mun­kánk, s így csak január 6-án tudta bekapcsolni a Kupa ve­zér utca 78-as számú házat a fonyódi körzetszerelőség. Kiss István egy éve «f—go+te a bekapcsolást a fonyódi ta« nácsnál és kirendeltségi! : .cl. A tanács csak megrendelte a vezetéket, de e»v«»er Sem sür­gette a bekapcsolást. Két hét múlva befejeződik a szerelés Az Ingatlankezelő Vállalat a január 4-i számunkban közölt »Futóárkok a lakások előtt« című levélre ezt válaszolta: A Hunyadi János utca 77— 79. számú ház lakóinak kéré­sére a múlt év őszén megkezd­tük a szenny- és ivóvízhálózat építését. Mivel a szükséges mennyiségű anyagot nem kap­tuk meg, abbahagytuk a mun­kát. Még a levél megjelenése előtt több vállalátta' tárgyal­tunk. A Tatarozó és Énftő Vál­lalat foeia beveze*--' a vizet. A munkák már m«'-^»zdődtek> s előreláthatóan két héten be­lül befejeződnek. A henteseket írásban figyelmeztettük A Megyei Kórház lapunk ja­nuár 9-i számában mégjelent »Tévedés« című írással kap­csolatban a következőket kö­zölte: A csülkös bablevesbe való 67 kiló csülköt a húsüzemtől vásároltuk. Azelőtt mindig kö­röm nélkül kaptuk tőlük ezt a húsneműt. Henteseink nem vizsgálták át kellő gonddal, ezért került a levesbe egy kö­röm. A mulasztást elköveti henteseket írásbeli figyelme tetősben részesítettük. (

Next

/
Thumbnails
Contents