Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. ,járni ár SL Az Egyesült Államok és Anglia ielborította a ookleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó tárgyalásokat (Folytatás az 1. oldalról) módon palástolják, hogy úgy­nevezett nemzetközi ellenőr­zést követelnek, vagyis tulaj­donképpen jogot követelnek arra, hogy elküldhessék ügynö­keiket a Szovjetunió területé­re. Ilyenformán a Nyugat teljes mértékben leleplezte a világ előtt valódi célját: nem a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről szóló szerződésre van szüksége, hanem arra a lehetőségre, hogy földerítést végezzen és kémkedjen a Szov­jetunió területén. Amikor ' az Egyesült Államok belátta, hogy a SzoVjetunió erre nem haj­landó, habozás nélkül megsza­kította a genfi tárgyalásokat. Teljes mértékben a nyugati hatalmakat terheli a felelősség azért, hogy meghiúsultak a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyez­mény megkötésére tett próbál­kozások, továbbá felelősek e lépés veszélyes következmé­nyedért. Az Egyesült Államok kor­mánya, amely az agresszív NATO-tömb ügyeit irányítja, nem számolt a béke fenntar­tásának és megszilárdításának érdekeivel* a tanácskozások fel­borításának útjára lépett olyan időpontban, amikor a tárgya­lások részvevői előtt reális le­hetőség nyílt meg, hogy hala­déktalanul megegyezésire jus­sanak a nukleáris fegyverkísér­letek minden válfajának meg­szüntetéséről. Miután tisztá­ban volt azzal, hogy nyíltan nem lehet föllépni a Szovjet­unió által indítványozott el­lenőrzési módszerek ellen, az amerikai és az angol kormány elhatározta, hogy teljesen véget vet a tár­gyalásoknak, és kitér a megegyezés elöl. Ez az álláspont leleplezi, hogy az Egyesült Államok és; Ang­lia tulajdonképpen ellenzi a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését, és a fegyver­kezési hajsza híve. Carapkin hangsúlyozta, hogy az amerikai és az angol kor­mány a genfi értekezlet fed bo­rításával leleplezte, mennyire hamis és képmutató volt az a sokszor hangoztatott állítása, hogy megegyezésre törekszik a nukleáris fegyverkísérletek" megszüntetéséről. E kormányok most leve­tették az álarcot, és nyíl­tan odadobták a kesztyűt a népeknek, durván sem­mibe véve az emberiség vágyait. Természetesen nem vélet­len, hogy ak Egyesült Államok és Anglia felborította' a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetésére vonatkozó tárgya­lásokat. E lépés logikus követ­kezménye e hatalmak agresz- szív politikájának, amelyet fo­kozott katonai készülődések jellemeznek. A washingtoni kormány az utóbbi néhány hó­nap alatt nagy számban haj­tott végre katonai intézkedé­seket. Sokat tett és tesz ma is azért, hogy még jobban foko­zódjék a fegyverkezési hajsza. A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése ügyében össze­hívott genfi értekezlet felbo­rításával az Egyesült Államok ,-és Anglia újabb lépést tett a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozása és egy nukleáris ra­kétaháború előkészítése irá­nyába. A szoyjet küldöttség még egyszer alá akarja húzni —je­lentette ki befejezésül Carap­kin —, hogy a szovjet kormány — mi­ként az előző ülésen fel­olvasott nyilatkozatában is hangsúlyozta — továbbra is íarra törekszik, hogy mielőbb létre jöjjön a megegyezés a nukleáris fegyverkísérletek megszün­tetéséről. E célból kész tovább folytatni a genfi tárgyalásokat. Mély sajnálatára azonban az Egye­sült Államok és Anglia kije­lentette, hogy nem hajlandó folytatni a tárgyalásokat, egy­oldalú eljárással felborította a tanácskozásokat, és ily módon vállalta a teljes felelősséget annak meghiúsításáért, hogy megegyezésre próbáljanak jut­ni a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetéséről. E két ország kormányára súlyos fe­lelősség hárul a veszedelmes nukleáris fegyverkezési hajsza további fokozásáért, egy új há­ború előkészítéséért. Genfi körökben megjegyzik, hogy az amerikai és az angol megbízottnak a hétfői ülésen elhangzott nyilatkozatai végleg igazolták, mennyire Helyes volt a szovjet kormány többszöri figyelmeztetése arra vonatko­zólag, hogy az Egyesült Álla­mok a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetésére irányu­ló tárgyalások felborítása felé viszi a dolgokat. Ma már min­denki előtt világos, a nyugati hatalmak már régen elhatá­rozták. hogy véget vetnek a tanácskozásnak, megszüntetnek mindennemű próbálkozást ar­ra vonatkozólag, hogy meg­egyezésire jussanak a nukleá­ris fegyverkísérletek megszün­tetését illetően. (MTI) Gagarin fogadtatása Kairóban Kairó (TASZSZ). Jurij Ga­garin, a világ első űrhajósa hétfőn Amer marsall alelnök és hadügyminiszter meghívá­sára egyhetes látogatásra Kai­róba érkezett. A kairói repü­lőtéren Gagarmt Kárnál Eddin Huiszein alelnök, Szalah Desz- szuki kairói kormányzó, Mah­mud Szidki marsall, a légierők főparancsnoka, Jerofejev kai­rói szovjet nagykövet és az EAK fővárosának lakossága fogadta. A repülőtéren, ahol díszőrség állt sorfalat Gagarin tiszteletére, megjelentek a Kairóban akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői és be­osztottjai is. Hétfőn délután Gagarin megtekintette a köztársasági elnöki palotát, nevét bejegyez­te a vendégkönyvbe. Este részt vett azon a vacsorán, amelyet Mahmud Szádki marsall adott tiszteletére a fegyveres erők klubjában. A hétfői kairói lapok köz­ük Gagarin fényképét. Az A1 Ahbarban Mahmud Tevfik költeménnyel üdvözli a világ első űrhajósát. (MTI). összeült a Biztonsági Tanács New York (MTI). Kedden délelőtt — magyar idő szerint 17.00 órakor — osz- szeült a Biztonsági Tanács, hogy a Szovjetunió küldöttsé­gének javaslatára ismét meg­vitassa a kongói helyzetet. A Biztonsági Tanács ülését Sir Patrick Dean brit küldött, a tanács január havi elnöke nyitotta meg. Az imperialisták, akik min­denképpen meg akarták aka­dályozni, hogy a Biztonsági Tanács újból foglalkozzék a kongói helyzettel, nyomban az ülés megnyitása után kísérle­tet tettek a vita elhalasztásá­ra. Stevenson, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője kért szót elsőnek és elnapolási in­dítványt terjesztett elő. Az amerikai delegátus a való té­nyeket elferdítve, úgy próbálta feltüntetni, mintha az ENSZ kongói akcióját és a leopold- ville-i központi kormányt tá­mogató összes országok elle­neznék, hogy a Biztonsági Ta­nács most újból foglalkozzék Kongóval, Stevenson végül azzal ér­velt, hogy »nem helyénvaló a kongói kérdéssel foglalkozni Adoula miniszterelnök megér­kezése előtt«. Az elnöklő Dean bejelentet­te, hogy vita nélkül bocsátja szavazásra az elnapolási in­dítványt és nem volt hajlandó megadni a szót Zorin szovjet külügyminiszterhelyettesnek, aki hozzá kívánt szólni az el­napolási indítványhoz. Zorin ezután sürgősségi ala­pon kért szót és hangoztatta, hogy jogában áll beszélni és nem lehet beléfolytani a szót. Ha az elnök ezt akarja tenni, úgy megszegi a parlamentáris ügyrend legelemibb szabályait Zorin — akit az elnök több­ször félbeszakított — felszóla­lásában rámutatott; Stevenson elnapolási indítványa azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Álla­mok fél a kongói helyzet újabb megvitatásától. Nem azért ellenzi a vitát, mintha az nem felelne meg Kongó ér­dekednek, hanem azért, mert a saját érdekeivel nincs össz­hangban — hangoztatta a szov­jet delegátus. Az ülés még tart. A TASZSZ tudományos szemleírója az amerikai holdrakéta sikertelenségéről Moszkva (MTI). Konsztantyin Mihajlov, a fi­zikai és matematikai tudomá­nyok kandidátusa, a TASZSZ tudományos szemleírója az amerikai hoüdrakéta kudarcát kommentálva rámutat: — Egyesek azzal próbálják most megnyugtatni a közvéle­ményt, hogy a Szovjetuniót is érik minden bizonnyal hason­ló kudarcok, de azokat »titok­ban tartják.« Tíz azonban nem tekinthető komoly érvnek, hi­szen egy szputnyik vagy egy űrrakéta sikeres vagy sikerte­len felbocsátását könnyen el­lenőrizhetik más országok meg­figyelő állomásai. Példákért nem kell messze menni. Lovell professzor, az ismert angol csillagász, aki a napok­ban megállapította, hogy a »Ranger« útja »csalódást kelt«, annak idején angol megfigye­lési adatokkal bizonyította, hogy a második szovjet kozmi­kus rakéta elérte a Holdat, holott Nyugaton egyesek pró­bálták ezt kétségbe vonni. A Holdhoz vezető utat szov­jet rakéták építették ki több mint két évvel ezelőtt, és az amerikai hutátok nemcsak hogy nem múlták felül, hanem még megismételni sem tudták ezt az eredményt. ök jobban tudják, hogy ennek az elmara­dásnak melyek a műszaki és egyéb okai, mindenesetre tény az, hogy a kozmoszban még a járt út sem könnyű. A nyugati sajtó az amerikai kísérletet láirmás reklámozás­sal harangozta be, pedig amint sajtójelentésekből kiderül, ma­guk az amerikai tudósok sem minősítették a kísérletet túl­zottan esélyesnek. Aggodalmuk indokolt volt. Az amerikaiak sikertelensé­gét azonban nem menti, hogy azt előre látták, ugyanúgv, ahogy nem indokolt az a lázas sietség sem, amellyel ezeket a munkálatokat az Egyesült Ál­lamokban végzik. Az űrkuta­tásban a siker nem »statiszti­kai úton« születik, vagvis nem úgy, hogy egy véletlen sikerre rengeteg kudarc esik. Természetesen a sikertelensé­get is föl lehet használni a ra­kétaprogramok fejlesztését cél­zó még nagyobb kiutalások ki­csikarására. De mint potenciá­lis tudományos veszteség és hiábava! , anyagpazarlás — mégiscsaiv sajnálatra méltó. Leküzdhetetlen nehézségek nincsenek. Egyszer maid az Egyesült Államot is eléri ra­kétájával a Holdat, és Föld- körüli pályára vezérel olyan űrhajót, amelyben ember is lesz. Ám nem kétséges, hogy a szovjet tudományos és mű­szaki gondolkodás sem fog egy helyben állni., A világ újabb híreket vár a modem tudomány élvonalából — zár­ja kommentárját Konsz’an- tyin Mihajlov, a TASZSZ tu­dományos szemleírója (6«) Vidékiek, figyelem! Gépesített háztartás — sok szabad idő! BÉRELJENEK mosógépet, porszívót, varrógépet közösen a Belkereskedelmi Kölcsönzőtől KAPOSVÁR, LATIN KA-HÁZ. Sálán készülő puccskísérletéről írnak a francia lapok Párizs (MTI). A francia—algériai megegye­zésről elterjedt biztató hírek­kel egyidőben Franciaország­ban és Algériában is egyre több szó esik Sálán készülő puccsikísérletéről: ezzel ma­gyarázzák az OAS terrorhul- lámát, amely felváltva hol Pá­rizst, hol pedig az algériai vá­rosokat önti el: a terrorszerve­zeteknek az algíri titkosrend­őrség főhadiszállása ellen el­követett hétfői vakmerő me­rénylete is arra vall; hogy az OAS döntő támadásra készül. A Paris Jour szerint Sálán és vezérkara még február 15 előtt megkísérli a hatalom megszerzését, mielőtt sor ki - rülne a francia—algériai meg­egyezés aláírására. A Le Monde algíri tudósító­ja arról számol be, hogy Sálán eredetileg már január 4-én meg akarta kísérelni a a de- gaulleista hatalom megdönté­sét, de az OAS vezetésében tá­madt ellentétek miatt nem tudta tervét megvalósítani. Sarcaidat, az OAS »karhatalmi alakulatainak« parancsnoka Algériára akarta a puccsot kor­látozni. Az ellentétek odáig fajultak, hogy Saradat össze­köttetést keresett párizsi kor­mány körökkel. Csak miután itt elutasításra talált, egyezett meg Salannal. Hol tart most Franciaország? A PLASZTIKBOMBÄK rob­banásairól, az OAS gyilkossá­gairól szóló híradások egy kis­sé túlságosan is előtérbe tolul­tak a világsajtó hasábjain. A gaztettekről érkezett beszámo­lók mögött nem mindig rajzo­lódnak ki az igaza erőviszo­nyok, s az olvasó gyakran nem kap választ a kérdésre: hol tart most valójában Francia- ország? Kétségtelen tény, hogy a fa­siszták és az ultrák »titkos fegyveres szervezete« mindjob­ban Vérszemet kap, egyre több merényletet követ el mind Franciaország, mind Algéria városaiban. Pusztán ebből azonban mégsem lehet arra kö­vetkeztetni, hogy a bombarob­banások számának emelkedése arányában növekednék az or­szágot fenyegetői veszély. A plasztikbomba csak felületi je­lenségnek tekinthető. A merényletek hatását el­lensúlyozza az a jelenség, hogy mennél gyalázatosabb bűntet­teket követ el az OAS, annál inkább növekszik az antifa­siszták tábora! A népi nyomás kezdi éreztetni hatását. Tou­louse városa szolgáltatja a pél­dát: az OAS helyi merényle­tei után olyan elemi erővel tört fel a népharag, hogy a rendőrség is kénytelen volt akcióba lépni. Le is tartóztat­tak Toulouse-ban kilenc OAS- banditát, közöttük volt a vá­ros alpolgármestere is! Hogy mégis fasiszta veszély­ről kell beszélni Franciaor­szágban, az három tényezőből adódik: 1. a munkásosztály megosztottsága; 2. a De Gaul- le-ista hatalomnak eddigi — a cinkosságig elmenő — tétlen­sége; 3. az OAS embereinek jelenléte az államapparátus fe­lelős posztjain. A MUNKÁSOSZTÁLY egy­séges föllépésének elmaradása volt az oka már 1958-ban is, hogy a De Gaulle-isták hata­lomra kerülhettek. Az akkori algíri puccs után a kommunis­tákkal az élen a francia nép harcot kezdett a jobbra toló­dást jelentő De Gaulie-ista ka­land meghiúsítására — az áruló jobboldali szocialista ve­zetők azonban a döntő pilla­natban megalkudtak De Gaul­le tábornokkal... Guy Mollét, a szocialista párt főtitkára négy év alatt sem változott meg: ma is kerékkötője a munkás­egység megvalósításának. Vak kommunistaellenességében méltó társa Bothereau, a Force Ouvriere szakszervezet főtit­kára, aki a napokban így mert nyilatkozni: még a fasiszták ellen sem hajlandó közös ak­cióra »nem demokratikus« szervezetekkel! »Nem demok­ratikus« neki a CGT, a mun­kásosztály legharcosabb szak- szervezete ... A szocialista dolgozók, a Force Ouvriere vagy a keresztény CFTC szak- szervezet tagjai sok esetben túlteszik magukat a kommu­nistaellenes határozatokon, de vitathatatlan tény, hogy a pártfegyelem vagy a szakszer­vezeti fegyelem ürügyén a munkásáruló szocialista vezé­rek éket tudnak verni a kom­munista és a nem kommunis­ta dolgozók közé! Megosztottságuk ellenére is a francia dolgozó tömegek megtalálnák az egység útját — nyílt, fasiszta puccs esetén. Ha például Párizs ellen ejtőernyő­sök indulnának el, a munkás­ság általános sztrájkkal vála­szolna, s megbénítaná az or­szág életét. De... a jobboldali szocialistákat ismerve valószí­nű, hogy Guy Mollet és társai nyomban ezután újra elkezdd nék a bomlasztást és — az el­lenséggel való alkudozást! Biz­tos előjele ennek az a tény, hogy a napokban Guy Mollet, a szocialista főtitkár több pol­gári politikus társaságában az­zal az Antoine Pinay-vel tár­gyalt egy »poütikai vacsorán«, akit az OAS hatalomra jutása esetén lehetséges kormányfő­nek vagy köztársasági elnök­nek emlegetnek. AZ IGAZI VESZÉLY éppen abban rejlik, hogy a francia lapok szóhasználata szerint »■hideg puccs« következhet! k, azaz az OAS nem erőszakos úton kísérelné meg a hatalom megszerzését, hanem De Gaul­le lemondatása és a jobboldali többségű parlament beleegye­zése révén. De az Elysée-palota mai ura, De Gaulle tábornok egyköny- nyen leköszönne-e a hatalom­ról? Aligha hihető, hiszen olyan terveket forgat a fejé­ben, hogy a közeljövőben al­kotmánymódosítást hajtat vég­re, amelynek révén megköny- nyítené a maga újraválasztá­sát Másfelől igaz az, hogy a De Gaulle-ista államapparátus mindeddig tétlenül nézte az OAS garázdálkodását. Mi le­het emögött? Mindenekelőtt az a tény, hogy a De Gaulle-ista rendszer »a maga eredetének foglya«. 1958-ban a fasiszták is ott voltak De Gaulle heve­nyészett táborában. Az egyken ri fegyvertársak ellen föllép­ni? Az agarat hiányzók, a lehe­tőség is. Az OAS toborozni tu­dott tagokat az államappará­tus, a rendőrség, a hadsereg felelős posztjain levők közül is — illetve egyes titkos vagy nyílt fasiszták éppen, 1958-beli »szolgálataik« miatt kerültek oda ... Nem véletlen, hogy a rendőrség »nyomozása ered­ménytelen« — ha a merény­lők, gyilkosok nyomára jutot­tak is a detektívek, valaki ép­pen a rendőrségről figyelmez­teti az elfogás előtt álló fa­sisztát, s az egérutat nyerhet összejátszás műve az is, hogy a hadsereg fegyverraktáraiban napirenden vannak a fegyver- és robbanóanyag-lopások — a fogházakból, rabkórházakból pedig kisétálnak a története­sen lakat alá került fasiszták. Végül pedig a hadbíróságok mentik fel őket, ha mégis odáig jutnak . . . A FRANCIAORSZÄGI HELYZET alakulása minde­nekelőtt attól függ, létrejön-e és mikor, milyen föltételekkel a francia—algériai megegye­zés? Ha Algériában meghir­detnék a fegyverszünetet, olyan új helyzet állna elő, amelyben az OAS előbb-utóbb elszigetelődnék — bár a fegy- vemyugvás bejelentésének ép­pen a orgyilkosok, plasztikő­rök új terrorhulláma lenne a várható közvetlen következ­ménye. P. J. Éhségsztrájkra készülnek a decazeville-i bányászok Párizs (MTI). A decazevil­le-i szénbánya dolgozóinak sztrájkja hetedik "hetébe lé­pett. December 19-e óta mint­egy 850 bányász folytat ülő­sztrájkot a bányák mélyén, a felszíni sztrájkoló munká­sok, tisztviselők száma pedig meghaladja az 1300-at. A bá­nya bezárása elleni tiltakozó mozgalom egyre szélesebb mé­reteket ölt egész Franciaor­szágban. Tizenhét gazdasági fejlődésében elmaradt délnyu­gat-franciaországi megye dol­gozói, akiket az Európai Közös Piac gazdaságpolitikája ha­sonlóképpen fenyeget, szoli­daritást vállalt a decazeville- iekkel. A sztrájkoló bányászok harcát hathatósan támogatja a Francia Kommunista Párt és az egész francia munkás- osztály. A napokban 12 tonna élelmiszer és ruhanemű érke­zett Decazevüle-be, a párizsi munkások ajándéka. A bányászszakszervezet köz- ’eményében bejelentette a de- cazeville-i bányászok elhatáro­zását, hogy éhségsztrájkba lép- neift Megfelelő gyakorlattal és képesítéssel rendelkező boltvezetőket és eladókat fölveszünk a nyári idényre balaton-parti üzleteinkbe. Jelentkezni lehet írásban és személyeden a Somojry megyei Élei m I szer k i sk er esk edel- mi Villalat Központjánál, Kaposvár, Naszlopi G. u. 4. (629)

Next

/
Thumbnails
Contents