Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
Szerda, 1962. január 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP Akik pihenni akarnak... Zárszámadás és vezetőségválasztás Ötvöskónyiban Azt mondják az ötvöskónyiak, hogy valahányszor közgyűlést tartanak a tsz-ben, mindig ilyen sokan jönnek össze, mint ezen a szombati napon. A szövetkezet 355 tagja közül alig néhónyan hiányoztak. Megjelent a gyűlésen Böhm József, a Nagyatádi Járási Tanács V. B. elnöke és Hantosi István mezőgazdasági osztályvezető is. Magony Sándor vb-elnök megnyitója után Recsek Dezső, az Aranykalász Tsz elnöke beszámolt a tagságnak a múlt év eredményeiről. Elmondta, hogy a sertésállomány 220, a szarvasmarha-állomány 58 állattal gyarapodott. Részletesen foglalkozott az elnök a vagyoni helyzettel. Elmondotta, hogy 1960-ban 1 millió 310 ezer forint, tavaly pedig már 1 millió 846 ezer volt a tsz vagyona. A föl nem osztható szövetkezeti alap csaknem 600 ezer forinttal növekedett. A termelési alap meghaladja ai egymillió forintot. Egy munkaegység értéke 19 forint és 63 fillér. Ebből a pénzbeli részesedés 6 forint és 63 fillér — mondta az elnök. A teremben ekkor halk moraj hallatszott. A tagok keve- seüették ezt az összeget, többre számítottak. — Az alig húszforintos részesedésnél többet is elérhettünk volna, ha a növénytermesztő brigádok között egyetértés uralkodik — folytatta az elnök. — Jellemző példa, hogy mivel a burgonyakapálásban nem segítettek egymásnak a brigádok, megkésett ez a munka. Ennek az lett a következménye, hogy a Vetőmagfelügyelőség nem találta megfelelőnek a burgonyát; 400 ezer forint kára keletkezett így a tsz-nefc. A kukorica 2—3 mázsával többet adott volna, ha idejében végezzük ed a növény- ápolást. A Ijeszámolóből az is kiderült, hogy a burgonya- és a kukoricavetést, a sarabol ásnak és a töltögetésnek túlnyomó részét a gépállomással végeztették ed, s ezért 416 ezer 678 forintot kellett fizetniük. Bár az őszi betaJdirítás idején hat-hét éjjeliőr és mezőőr vigyázott a terményekre, mégis a tagak egy része attól tartva, hogy év végén nem lesz részesedés, jogtalanul haza- foordta a mezőről a kukoricát Amikor a vezetőség tudomást szerzett erről, akkor meg azt tették, hogy rajta hagyták a csöveket a száron, és utána összeszedték a summás »maradékot«. Tavaly négyszer tartott vizsgálatot a fegyelmi bizottság, két alkalommal pedig bírósági eljárást kellett indítani egy körülbelül 30 ezer forintos kártevés miatt. Ilyen körülmények között részben érthető, hogy miért csak ennyi a részesedés. De mit tettek a vezetők, hogy megszüntessék a rendetlenséget? A zárszámadási közgyűlés választ adott erre is. B gazdasági beszámoló után hozzászólások következtek. Őszintén beszéltek a tagok, s bátran szemébe mondták Re- csek Dezsőnek a vezetés hibáit, helytelen intézkedéseit. Egyre többen követelték, hogy a tsz vezetőit váltsák le, mert visszaéltek a bizalommal, félrevezették a közösséget. Szóvá tették azt is, hogy az elnök ■unokatestvér« jogtalanul kap olyan* sok munkaegységet Valaki azit panaszolta, hogy 22 forintos kilónkénti áron adták él neki a mákot, a vállalat viszont csak 17 forintot fizetett a tsz-nek, amikor megvette. Löczi János, az ellenőrző bizottság elnöke elmondta, hogy majd 5 ezer forintos kára származott a tsz-nek abból, hogy a mákot nem tisztították meg rendesen, s a tsz vezetői úgy küldték azt Budapestre. Arról sem gondoskodtak, hogy a henger és a fűkasza idejében födél alá kerüljön; hónapokon át a mezőn hagyták, sott ette a rozsda a drága gépeket. Akkor sem intézkedtek, amikor látták, hogy a takarmányt elszórják, sárba tapossák a fogatok, és a szérűskert már csatatérhez hasonlít. Engedték, hogy a szalmát minden ellen- szodgáltatás nélkül hordják a közösből. Miután Bőhm elvtárs is rámutatott a vezetés hibáira, a közgyűlés elhatározta a vezetőség leváltását. Törvényes, szabályszerű eljárás ez. Ha a vezetők nem jól kit jak el a rájuk bízott feladJk)t, a tagságnak joga van megfelelőbb embereket választani. Ellenszavazat nélkül új elnök került a termelőszövetkezet élére Farkas János személyében. Nehéz dolga lesz, gondjain csak a tagsággal való szaros együttműködés enyhíthet. Megkérdeztük Recsek Dezsőt, a tsz leváltott önökét, hogy mi a szándéka, mit kíván tenni ezután. — Mindenekelőtt pihenni szeretnék... Matus Ferenc, az egyik régi vezetőségi tag ezzel mentegetőzött, amikor ismét javasolták a vezetőségbe; — Nem vállalhatom. Pihenni akarok... Pedig a szövetkezet tagjainak jövedelmén, a munkaegység értékén nem nagyon látszik meg, hogy az eddigi vezetők igazán fáradságos, nehéz munkát végeitek volna, ami után olyan jólesne a pihenés... Szükséges, hogy Farkas János elnök és a vezetőség új tagjai friss erővei, jobb módszerekkel lássanak munkához. A közösség bizalmat előlegezett nékik, s csupán rajtuk áll, hogyan élnek vele. Ha nem az elődök példáját követik, és a tagság melléjük áll, akkor bizonyosan megerősödik, meggazdagszik az ötvöskónyi Aranykalász. így a szövetkezeti gazdák jövedelme is növekszik majd. Hernesz Ferenc: Új világtörténelem Könyvkiadásunk ez évi első meglepetésével a Kossuth Kiadó szolgál: 10 kötetben megjelenteti az emberiség, egyben az egész világ történetét. Nem mindennapi vállalkozás ez. Mintegy 30 évvel ezelőtt „oler.t meg utoljára magyar nyel' en hasonló jellegű könyv. De a régi feldolgozások sem terjedelmüket, sem pedig tudományos színvonalukat i'le- u-'en nem felelnek meg ;< kor követelményeinek. Ismeretes, hogy a polgári történetírók művei hemzsegnek az ellentmondásoktól. Az első, valóban színvonalas és szubjektivizmustól mentes, marxista világ- torténe1 em-f éld olgozás a szovjet történészek munkája. Tízkötetes munkájukból eddig 7 kötet jelent már meg. A Kossuth Kiadó ezt a sorozatot veszi át. Évenként két kötetet tesz közzé kötetenként 20 ezer példányban. Az első kötet nyomdai munkálatait Lengyel Lajos Kossuíh-díjas irányításával végzik. Az első kötet a történelem előtti korokról tájékoztat az időszámításunk előtti VI. századig. E kötet azt tárja fel, miként élt a történelem előtti korok embere. Milyen volt az ókori Kelet, az ókori Európa, India, Kína és a fáraók korának társadalma. A kötetet több száz olyan fénykép, rajz, vázlat és írásos emlék illusztrálja, amely az újabb kutatások eredménye. Á művet színes térképnyomat egészíti ki. A második kötet az ókori Görögországgal kezdődik majd. ................................................... Ó NODVÁRI MIKLÓS: (25) sárga dmszié — Szívesen dolgoznék már — sietett Horváth az ajánlattal, hogy még mielőtt az ezredes kedvét elrontaná, kicsikarja tőle az ígéretet. — Pénzre volna szükségem. Meg aztán ... szeretnék mielőbb célba érni... — Persze, persze! Önnek iga 7a van. Már szép feladat van a számára kilátásban, csupán Mr. Roggert kell megpuhítanom, hogy önt bízza meg ezzel. Éppen ezért nem árt, ha máris gyakorolja új nevét: odaát Szabó Zoltán lesz a neve, erre a névre készülnek majd igazolványai, és bele kell élnie masát úi foglalkozásába is: képzőművészeti alkotásokat értékesítő ügynök. Ugye, nem hangzik rosszul! Ön orvos ugyan, de egy időre a régi nevével együtt el kell felejtenie régi foglalkozását is. Ön művelt ember, önnek ez a terület nem lesz ismeretlen Az alapvető követelmény mindenütt és minden körülmények között az udvariasság, a bátorság, a határozott föllépés. S még valami addig is, amíg a feladatáról beszélnénk: táncolni tud-e? Horváth szégyenkezve vallotta be: — A tánc mindig gyenge oldalam volt... — Nem baj — mondta Körner, akinek ez a körülmény némileg módosította eredeti elképzelését, és magában le- marházta az orvost. A terve ugyanis az volt, hogy az orvost két hét múlva átdobják a határon. Ez most újabb idővesztést jelent — Rose majd megtanítja. Ugyanis ez nem lényegtelen föltétele a sikeres munkának: értenie kell az asszonyok nyelvén, akikkel, könnyebben boldogulhat, ha kitartóan udvarol, és jól táncol. Ebből a szempontból is irigylésre méltó szerencséje van. Maga még nőtlen ember. Képzelje csak: hány csinos nőnek udvarolhat majd. Vagy talárt már van a láthatáron valaki?.., De nem akarta Horváth figyelmét Elzára terelni, mert ezzel az orvosból esetleg a céljaikkal ellenkező hatást válthatja ki. Pedig Körner ezredes igen naey iel ént őséget tulajdonított ennek a találkozásnak. Mr. Bogger hetek óta sürgette az orvos munkába állítását, azért küldte a München környéki villába, ^ hogy előmeneteléről érdeklődjék. Így folytatta: — Rose különben velem jött. Elhoztam magukhoz, hogy ne unatkozzanak, s mindig megemlegessenek róla, ha sikerül ma kellemes estét szereznem önöknek. Gyarmathy úr ismeri, tudja, milyen csinos lány. Egyébként táncosnő volt... No, nem operaházban, hanem egy strip tease-bárban, de hát: annál izgalmasabb, nem igaz? Jóízűt nevetett, és cinkos pillantást váltott Gyarmathy- val. ök ketten ebből a pillantásból mindent megértettek. Kömer ezután magukra hagyta őket — Átkozott szerencséd van! — kiáltott Gyarmathy. — Rose kedvéért én is megtanulnék táncolni Burokban születtél, mindenben szerencséd van ... Ez a lány valóságos főnyeremény! Méghozzá egész éjszakára! ... Nagy szerencséd van, átkozottul nagy szerencséd, öregem i Ál ÁILILÁTKÓRHÁIíáN Kórház ez is, éppúgy, mönt a többi. A kapuin tábla: »Rendelés reggel 8-tól 12-ig, délután 1-től fél 5-ig.K De mint másutt, itt sincs jelentősége ennek a táblának, mert ha akármikor baj történik, ott teremnek az orvosok, villan a fehér köpeny, s tálcán megcsörren a műszer... Van steritaiűtő, laboratórium, fölvételi iroda, rönitgenszoba — csupán kórtermek és fehér vaságyak nincsenek, itt ugyanis állatokat gyógyítanak. Röntgeneznek, operálnak, törött testrészeket gipszelnek, fogat húznak... Mindenfajta állat megfordul itt. Az állatok is tudnak nyögni, panaszkodni, szenvedni — és hálásak is tudnak lenni a gyógyításért. Türelem kell hozzájuk, végtelen nagy türelem, odaadás. Dr, Kültél Jenő, a Kaposvári Állatkórház főorvqsa végigmegy az állatok közt, vizitel: megsimogatja őket, s mintha értenék, mindegyikhez van egy.egy szava. — Megesett már az is — mondja —, hogy másfél hétig itt veit egy ló, s amikor elvitték. elszakította magát a vezetőjétől és visszajött. Sajnálkozva simogatja egy rnosc hozott (unva fejét ár. Foltényt lnir« orvos. Bár a Lidi egészséges már, de azért dr. főorvos naponta ellenőrzi. Küttel Jenő ISlyerges Ferencné adminisztrátor veszi föl a betegeket. Zsebe mindig tele van cukorral, s ha futja idejéből, megy a jószágokhoz. Visszatérésekor üres a zsebe. haza, de úgy látszik, megfeledkeztek szegényről. Nem jelentkezik érte senki. Jól foil van szerelve a kórház, a legmodernebb gyógyászati módszereket, tudják alkalmazni. — Öröm egy állatorvosnak itt dolgozni — mondja mindkét orvos egybehangzóan. — rde súlyosabb betegséggel kerülnek a jószágok, tehát min« fen eset komoly feladatot je« 'ent . ;; Istálló volt régen, ma kórház. Tizenegy évvel ezelőtt még álmodni se mertek volna erről. Lassacskán, lépésről lépésre szerelték föL — De SZTK, az nincs itt? —« Tréfának szántuk a kérdést. — Nincs — mosolyodik ei Foitónyi doktor —, azaz hogy van! Az a termelőszövetkezeti jószág, amelyik biztosított, bizonyos kedvezményben részesül. S ez nagy jelentőségű, különösen most, mikor szinte Naponta hoznak teheneket ue— A sterilműtőben ... Mielőtt a műtőasztalra döntik az állatot, elkábítják. — I átod, látod — beszél hozzá —, későn hoztak, rósz- szül forrt össze a csontod, és már nem segíthetünk. Egy picivel rövidebb lett a lábad, de sebaj, fiú vagy, nálad még elNémelyik áfflat türelmes, nyugodt, de akadnak olyanok, amelyekkel nehéz boldogulni. Itt van például a Lidi nevű majom, »aki-« már majd fél éve lakója a kórháznak. Mi tahéz elléssd.. s Páciens mindig van. Kedvenc? Hm.;: Hát tulajdon» képpen nincs, mind egyforma, egyaránt ápolásra, gyógyításra szorul. Tu.án a Lidi k!vétel —» de hát 5 már szinte törzslaka. Áldozatos munka? Nehéz viselhető a bicegés... Filmeket szed elő, röntgen- felvételeket mutat. Törött testrészek. Egy másik film: gyógyultan, esetleg összeszögezett csonttal távozott a kórházból az állat. — Fulladj meg! — kívánta magában Horváth, de nem mondta ki. Igyekezett jó arcot vágni. Amikor a vörös arcú Gyarmathy hencegéseit hallgatta, nemegyszer azon a ponton volt, hogy megfojtja. Olyankor, amikor a kiképzés és a napi munka után kimerültén ágyba került, Gyarma- thy vörös arca álmában is megjelent előtte. Napközben azonban félt az* állandóan spicces, bikaerejű * embertől, és vak tisztelettel; hallgatta: — Az orosz rezsim és a Kádár-kormány napjai leperegnek, mint a homokóra... Meglátod komám: hazamegyünk, és fasírtot csinálunk az oroszokból. Ott leszek én is.‘ Aztán hazamegyek Mezőkövesdre, és visszaveszem azoktól a kódisoktól a házamat meg a földemet. Tobzódott. Dr. Foltényi Imre a laboratóriumban. gadás, kedvenc, bár gyakran szeszélyes, rosszindulatú. Hörghuruttal, tüdőgyulladással hózta be a gazdája, s már teljesen egészséges. Mehetne feladat? Minden bizonnyal i Ezt a legékesebben az a s< ezer jószág igazolja, amely i kapta vissza egészségét. Vörös Már Külföldi kiállítások Moszkvában Horváthot meglehetősen hidegen hagyták e szavak. Neki nem volt célja, hogy Magyar- országon még egyszer, végérvényesen letelepedjék. Kömer ezredes ígéretei lebegtek előtte. Csajpgatták a tengerentúlra vagy a csodálatos szépségű Genfi-tó partjára. Nem volt tagja soha életében semmiféle pártnak. Horváth üzletember volt) és minden program csak annyiban érdekelte amennyiben megfelelt üzleti érdekeinek. — Folytatjuk. — Moszkvában az idei külföldi kiállítások sorát Dánia nyitja meg. Március és április folyamán két dán kiállítás is lesz: az ellenőrző-mérőműszerek és az irodai berendezések kiállítása. Az Egyesült Államok kiállítására is a tavasszal kerül sor. Témája az orvostudomány és az orvosi berendezések. Nyáron az onkológusok világkongresszusa alkalmából nagy nemzetközi kiállítás nyílik meg, amelyen a különböző országok a rákbetegség eúen harc eszközeit mutatják be. Moszkvában különféle szak« kiállítást rendez továbbá Csehszlovákia és Japán, az NDK és Anglia, Lengyelország, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és több más ország. A Vecsemyaja Moszkva című lap jelentése szerint a moszkvaiaknak az ősz elején nagyszabású olasz kiállítást is alkalmuk lesz megtekintem, ha az erről folyó tárgyalások eredményre vezetnek.