Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1983 jármát 39. Á kubai forradalom ma erősebb és egységesebb« mint valaha (Folytatás az 1. oldalról.) teltbe, társadalmasitsák földjeiket. Senkit nem kényszerítettünk arra, hogy belépjen a szövetkezetbe. Mindenkinek önkéntes választási lehetőséget biztosítunk. Volt időszak, amikor a parasztok kételkedtek, de most elégedettek. A parasztok azt mondják, hogy a fórra dalom — az ö forradalmuk. Fidel Castro közölte, hogy a forradalom államosította az összes kubai társaságokat és az egész nagyipart. Ily módon társadalmi tulajdonba került az ipar 90 százaléka, létrejött az ország tervszerű fejlesztésének alapja. Meggyőződésünk, hogy teljesítjük a köztársaság ipari bázisának megteremtésére irányuló terveket — mondotta Castro. A kubai forradalom mélyreható kulturális forradalmat hajtott végre. Lehetővé tettük a tanulást az egész lakosságnak, most minden fiatal hozzájuthat főiskolai képesítéshez. A forradalom úgy határozott, hogy mindössze egy év alatt megszünteti az írástudatlanságot. Az országban az írástudatlanok száma jelenleg a lakosságnak 3,9 százalékára csökkent,! és a legalacsonyabb egész Latin-Ameri kában, az egyik legalacsonyabb világviszonylatban, alacsonyabb, mint magában az Egyesült Államokban. Érdekes, hogy éppen ezekben a napokban, azután, hogy Kuba olyan területnek nevezheti magát, amelyen nincs írástudatlanság, az Egyesült Államok elhatározta, hogy 50 millió dollárt utal ki saját területén az írástudatlanság elleni harcra, s megkísérli az írástudatlanságot 10 év alatt megszüntetni. Ily módon ez az imperialista nagyhatalom is kénytelen volt elismerni, hogy Kuba népe. amelyet ötven esztendőn át kizsák- mánvolt, túlszárnyalta az Egyesült Államok általános iskolai képzésének színvonalát. Népünk ezekben az években rendkívüli eszmei fejlődésen ment át. Valóságos ugrás történt a nép forradalmi tudatában, amelybe az amerikai imperialisták hatvan éven át igyekeztek beoltani ugyanazokat a reakciós eszméket, amelyeket az imperializmus itt évtizedekig terjesztett. Ez forradalmunk egyik legfontosabb eredménye. A forradalom győzelme óta eltelt három év alatt Kuba megerősítette védelmét, fegyveres erőit, amelyek őrt állnak a nép vívmányai fölött. Teljesen feloszlattuk a régi katonai apparátust, amely az imperializmus érdekeit képviselte. Fegyveres erőink napról napra mind tapasztaltabbak, fegyelmezettebbek lesznek, tökéletesedik fegyverzetük, napról napra emelkedik harci szellemük. A nép ezért bizonyos a forradalom nagy ügyének sikerében. Ez a bizonyosság még jobban megszilárdult a műit év áprilisában, az intervenció szétzúzása után. Fidel Castro részletesen is- . mertette a betolakodók szétzú' zását. A kubai forradalom — folytatta Fidel Castro — baráti . kapcsolatokat, gazdasági kapcsolatokat épített ki a világ sok országával. Nagyra értékeljük —mondotta — a szocialista tábor országaihoz fűződő . kapcsolatainkat. Ez jótékony hatással van országunk gazdasági fejlődésére. Nincsenek például fölöslegeink cukorból, amelyet nagy ará- nyokban termelünk. Mindannak, amit előállítunk, van piaca. Ez egyik érezhető előnye annak, hogy Kubában megszűntek azok a problémák, melyek az imperializmustól függő országokban mindmáig fennállnak. A köztársaság nagy tekintélyt vívott ki az egész kontinensen és világszerte. Kuba példája lelkesíti Latin-Amerika és a világ más népeit, azokat a népeket, amelyeket az imperializmus kizsákmányol. Kuba megmutatta, hogy7 a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mellett bármely nép, bál-milyen kicsiny Is, megszabadulhat az imperializmus jármától. Fidel Castro interjújában jellemezte az ipar, a mező- gazdaság fejlesztésében a legközelebbi időszakra vonatkozóan Kubára háruló fö feladatokat. Kubának —• mondotta — ragyogó lehetőségei vannak ahhoz, hogy a trópusok sajátos problémáival foglalkozó hatalmas tudományos és technikai kutatóközpontjává váljék. Ami a mezőgazdaságot illeti, Kuba ebben a tervében a belső termelés fokozásával szándékozik megoldani a lakosság ellátását sok elsőrendű fontosságú cikkel. Nagy terv készül az állattenyésztés fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termékek kivitelének fokozására. A szocialista világgal kiépített kereskedelemből adódó új és rendkívül kedvező föltételek folytán a cukornádtermelés a következő években olyan magas színvonalat ér el, amilyen még nem volt Kuba történetében. Nagyarányú ipari építkezés bontakozik ki főképp ennek az évtizednek második felében. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a termelési eszközök termelése fejlesztésének. Lerakjuk a kohó- és a nehézipar, a vegyipar alapját, valamint a gépipar különböző ágai fejlesztésének alapját. Kuba természeti erőforrásai ésszerű kiaknázásának fontos oldala a la- teritércek hasznosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy Kuba a következő fél évtizedben — hála a Szovjetunióval kiépített és felbecsülhetetlen értékű műszaki és gazdasági együttműködésnek — világviszonylatban a második helyet foglalja el a nikkelbányászatban. Kuba külpolitikájára kitérve Fidel Castro rámutatott, hogy Kuba támogatja az összes gyarmati országoknak, valamint az imperialista kizsákmányolás alatt álló országoknak felszabadító mozgalmát. Kuba támogatja a békeharcot, amely összhangban áll az egész emberiség érdekei veL Kuba támogatja a békés együttélésért, a leszerelésért folyó harcot. Kuba támogatja Laosz, Dél-Vietnam, Angola, Algéria népeinek függetlenségi harcát, a Kínai Népköztársaság jogát szerves részéhez, Tajvan szigetéhez, Indonézia jogát Nyugat-Iriánhoz, Korea népének jogát országa egyesítéséhez, az NDK jogát a békeszerződés megkötéséhez. Kuba külpolitikájának alapja a baráti kapcsolatok erősítése az összes szocialista országokkal és mindazokkal az országokkal, amelyek síkraszállnak a béke védelmében. Kuba latin-amerikai politikája szántén békepolitika, és nem a mi hibánk, hogy az imperializmus agresszív cselekményekre készül ellenünk, hogy az imperializmus megkísérti elszigetelni Kubát a többi latin-amerikai országtól. Kuba és az Egyesült Államok rossz viszonyáért az Egyesült Államok kormányát terheli felelősség. Az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek értekezfoiyik egyfelől a népeknek az önrendelkezéshez, a szuverenitáshoz és az általuk szükségesnek tartott rendszer szabad megválasztásához való joga, másfelől az imperializmus törekvései között. Az imperializmus jogot követel magának ahhoz, hogy beavatkozhasson Latin-Amerika belügyeibe. Egész Latin-Amerika tudja, hogy az amerikai imperializmus beavatkozási jogot követel a kontinens ügyeibe. Mindenki tudja, hogy Kuba a népek önrendelkezési jogáért harcol, és ezért esrész Latin-Amerika népei támogatják Kuba álláspontját. Az egyesült forradalmi szei*- vezetekre váró feladatokat jellemezve Fidel Castro elmondotta, hogy a legfontosabb feladat a forradalmi káderek kialakítása. Kubában ez idő szerint a forradalmi iskolákon fiatal munkások, parasztok, értelmiségiek ezrei tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust, a gazdaságtant, a történelmet, a belpolitikai és a nemzetközi problémákat. A kubai forradalom ma erősebb és egységesebb, mint valaha, ideológiailag határozottá vált. A legfontosabb a marxizmus—leninizmusx-a és az egész nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalataira felépülő sziklasziiái’d egység. Az imperialisták — jegyezte meg Fidel Castro — nemegyszer próbálták úgy feltüntetni, mintha mi forradalmunk első napjától marxisták lettünk volna, és csupán titkoltuk volna azt. Ez az imperializmus újabb hazugsága. Amikor megindítottuk forradalmi harcunkat, mi már rendelkeztünk bizonyos ismeretekkel a marxizmus—leninizmusban, rokonszenveztünk vele, de azért még nem nevezhettük magunkat marxistának, leninistának, mint ahogy az első szolfézsórákat látogató tanuló nem nevezheti magát zenésznek. Kuba egyesített forradalmi szervezetei az új élet építésére fogják tömöríteni, forradalmi eszmék szellemében fogják nevelni és a szocializmus útján fogják vezetni a nép erőit. Fidel Castro csodálattal nyilatkozott azokról a hatalmas sikerekről, amelyeket a szovjet nép a szovjet hatalom éveiben a tudomány, a technika, a kultúra területén elért, csodálattal nyilatkozott a szocializmus építésében szerzett tapasztalatairól. Különösen hálásak vagyunk — mondotta — azért a rendkívüli segítségért, amelyet a szovjet néptől kaptunk és kapunk. Segítségével helytállhatunk az amerikai imperializmus gazdasági agresz- ’ sziójával és nyílt katonai agressziójával folytatott harcban. Tudjuk, hogy a Szovjetunió nélkül, a szocialista tábor nélkül, az ó segítségük nélkül egy olyan kis országban, mint Kuba, tekintettel az imperialista agresszióra, lehetetlen volna a forradalom győzelme. Ujjongó lelkesedéssel tölt el bennünket — jelentette ki Fi del Castro — a Szovjetunió bókeharca és az a támogatás, amelyben a Szovjetunió az imperializmus ellen, a gyarmati rendszer ellen küzdő népek felszabadító mozgalmát részeAz Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete továbbra is a „szállodaszobai alkudozások“ jegyeben Punta del Este (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletére továbbra is a "szállodai szobákban- megtartott eszmecserék a jellemzők. Az Egyesült Államok küldöttségének tagjai bizalmas tárgyalásokat folytatnak mind az »engedelmes országok- külügyminisztereivel, mind pedig az úgynevezett semlegesekkel. Mindent elkövetnek, hogy olyan határozati javaslatot fogadtassanak el, amelynek értelmében a forradalmi Kubát kirekesztenck az Amerikai Államok Szervezetéből. Küldöttségi körökből szerzett értesülések szerint az Egyesült Államok hatpontos javaslatot szándékozik elfogadtatni, de a várható ellenállásra való tekintettel ezt sem egészében bocsátják szavazásra, hanem a részvevők külön-külöm szavaznak minden egyes pontról. Az elfogadott amerikai indítványokat majd hivatalos zárónyilatko- zatban adnák közre. Nem hivatalos fonásból származó értesülés szerint az amerikai határozati javaslat a következő pontokat tartalmazza: 1. Általános oolitikai határozat, amely kimondja, hogy »•kommunista- Kuba veszélyezteti a nyugati félteke országait. létén kemény ideológiai harc‘siti. (MTI) IlarlumoY — Salinger találkozó Párizsban Párizs (MTI). Harlamov, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője Párizsba érkezett. A francia lapok jelentése szerint Harlamov találkozott Salinger- rel, a Fehér Ház sajtófőnökével, aki ugyancsak a francia fővárosban tartózkodik. A megbeszélések tárgya — ,a lapok jelentése szerint — Hruscsov és Kennedy kölcsönös televíziónyilatkozatának előkészítése az amerikai, illetve a szovjet televíziós közönség számára. Salinger útjának hivatalos célja, hogy részt vegyen az Egyesült Államok európai nagykövetségei sajtóattaséinak artekexletafe 2. Határozat, amelynek értelmében a marxista-] enin'sta tanításokat valló kubai kormány politikája összeegyeztethetetlen az Amerikai Áll-mok Szervezetének elveivel. Ez a cikkely magában fontolja azokat az intézkedéseket, amelynek értelmében Kubát vagy kizárnák az Amerikai Ai'amck Szervezetének intézményeiből, vagy felfüggesztenék működését. 3. Határozat arról, hogy Kubát kirekesztik az Amerikai Államok haditanácsából. 4. Javaslat, hogy a latinamerikai országok külön-külön tegyenek intézkedéseket "védelmükre«. Ez a cikkely előirányozza egy úgynevezett készenléti bizottság, valamint egy olyan különleges bizottság megalakítását, amelynek feladata »megoltalmazni- a Ka- rib-tenger térségét. 5. A Kubába irányuló fegyverszállítások embargója. E cikkely értelmében az Amerikai Államok Szervezete javasolja azt is mindenegyes latin-amerikai országnak, de nem írja elő kötelezően, hogy szakítsa meg kereskedelmi kapcsoltait Kubával. 6. Nyilatkozat a latin-ame- rikai országok gazda-ági helyzetének megszilárdításáról. Kennedy elnök kétmilliárd dolláros programjának megvalósításáról. Az Egyesült ÁTarnok küldöttségének köreiben remélik, hogy meg tudnak puhítani egykét országot az ingadozók közül. Ez szükséges azért, mert — mint ismeretes — bármilyen határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség, azaz 14 szavazat szükséges, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államok álláspontját támogató 12 latin-amerikai ország mindössze 52 millió embert képvisel, viszont a' szigorú szankciókat ellenző Brazília, Mexikó, Argentína. Ecuador, Bolívia, Chile és Haiti lakosainak száma 150 millió. A cevloni kormány ura a helyzetnek Nyolc magasrangú tisztet tartóztattak le Colombo (MTI). Ceylonban kormányellenes összeesküvést lepleztek le, és a hatóságok nyolc magas rangú tisztet letartóztattak. A Reuter-iroda Megdöbbentő leleplezés az osztrák—olasz diplomáciai háború kellős közepén Becs (MTI.) A régóta lappangó dél-tiroli osztrák—olasz feszültség nyílt dinlomáciai háborút robbantott ki Béc-s és Róma között.Az olasz kormány azonnali hatállyal visszarendelte Rómába bécsi nagykövetét, a római osztrák nagykövet pedig útra készen áll. A bécsi Ball-7 hausplatz utasítására ugyanis szélsőséges diplomáciai eljárásnak tekintett lépésre kényszerült: válaszol atlanul visszaadta a római küKigyminisztó- riumnak az olasz kormány jegyzékét, amely ismételten felelőssé tette az osztrák kormányt a dél-tiroli merényletekért Az osztrák—olasz diplomáciai hadakozás kirobbanásával egyidejűleg nyilvánosságra került 3 rt»’. plasztíkbombás merénylők szoros kapcsolata a francia OAS és a kongói belga kolonialisták föld alatti fegyveres szervezetével. Kiderült, hogy a dél-tiroli terroristák egy csoportját Belgiumban képezték ki. Plasz- tikbombáikaifc is Belgiumból kapták. A fegyvereket és a robbanóanyagot a francia OAS és belga testvérszerveze- te: a MAC (Mouvement d’Ac tton Civique! — magyarul: polgári akció mozgalom) bocsátotta rendelkezésükre. A különböző forrásokból származó, de hitelt érdemlően egybehangzó értesülések alapján az Osztrák Kommunista Párt lapja, a bécsi Volksstimme és a szocialista Arbeiterzeitung leleplezik ezeket a titkos kapcsolatokat. A Volksstimme leleplezi az OAS és a MAC osztrák cinkosainak kapcsolatát azokkal a nemrég letartóztatott és rövidesen bíróság elé kerülő bécsi egyetemi hallgatókkal, akik a betiltott nagynémet irányzatú Olympia diákegyesület tagjai voltak, és akiire a rendőrség rábizonyította, hogy titkos náci szervezkedésben vették részt, merényletet követtek el az osztrák parlament és különböző bécsi olasz hivatalok ellen. Közülük kerültek ki az Olaszországban terrormp- rénylet előkészítésén rajtakapott bécsi főiskolások is. Az Arbeiter-Zeitunk ugyana MAC azért támogatja és képezte ki a dél-tiroli terroristákat (sőt irányította és ösztönözte a terrorhull • "noO, hiwy az európai közvéleményt és különösképpen a nyugat-európai politikusok figyelmét elterelje az algériai és a kongói eseményekről. (MTI) éi'tesülése szexi nt jobboldali összeesküvésről volt szó, amelynek részvevői el akarták fogni Bandaranaike asszonyt, Ceylon miniszterelnökét, valamint több mi'vsztert és baloldali pártvezetőt. A letartóztatottak között van a volt ceyloni vezérkari főnök és helyettese, továbbá egy nyugalmazott magas rangú rendőrtiszt, valamint a ceyloni haditengerészet volt parancsnoka. A kormány bejelentette, hogy országszerte ura a helyzetnek. Ceylonban a múlit évi áprilisi zavargások óta még mindig érvényben van az ostromállapot. Adoulának kényelmetlen a Biztonsági Tanács összehívása Lagos (MTI). Adoula kongói miniszterelnök, aki vasárnap Lagosba érkezett, hogy részt vegyen több afrikai kormányfő értekezletének ülésén, megérkezése után sajtóértekezletet tartott, amelyen felolvasta U Thant ügyvezető ENSZ- főtitkárhoz intézett táviratát. A táviratban Aduola tiltakozik amiatt, hogy — a Szovjetunió kérésére — keddre ösz- szehívták a Biztonsági Tanácsot a kongói helyzet megvizsgálására. Adoula szerln t a Biztonsági Tanács ülésére azért nincs szükség, mert »a kongói helyzet észrevehetően javul«. Adoula bejelentette, hogy a napokban New Yorkba utazik, és személyesen ismer- teti a kongói helyzetet. A sebtében összehívott sajtóértekezlet több résztvevője Gizenga kongói miniszterelnök- helyettes várható sorsáról érdeklődött. Mint az AP tudósítója jelenti, »Adoula hosszadal- masan válaszolt, és lényegében azt mondotta, hogy mindeddig hivatalosan nem emeltek vádat Gizenga ellen«. A tudósítás szerint jelenleg »nyomozás folyik«, amely minden bizonynyal — mint Adoula hangoztatta —, »arra készteti majd a kongói kormányt —, hogy érvényesítse a törvényeket Gi- zengával szemben." Adoula nem mondta meg, hogy az állítólagos »nyomozás« eredményeinek ismerete nélkül milyen tények alapján helyezi már eleve kilátásba Gizenga bírósági felelősségre vonását. (MTI) Megérkezett a tél második nagy hideghulláma A csaknem egy hónapig tartó enyheség után megérkezett a tél második nagy hideghulláma. Mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, az Északi-sarkon, illetve Szibériában felgyűlt hideg tört be mélyen Európa légterében és a Földközi-tengerig szorította vissza az enyhe légréteget. Hétfőn hajnalban Oslóból mínusz 32, Helsinkiből mínusz 18, Moszkvából mínusz 16, a Szovjetunió európai felének északi területeiről mínusz 30—mínusz 36 fokos fagyokat jelentettek. Európa nyugati, középső és déli felén még birkózik a hideg az enyhe légtömegek maradványaival. A budapesti meg_ figyelő állomások mínusz 4 fokos minimumot jelentettek, de akkor megállapítja: az OAS és az ország újít ti* vidékéin mínusz 10 fokos fagyokat is észleltek. , Az időjárás-változásnak mintegy előfutama volt a vasárnap megerősödött metsző északi-északkeleti szél. A legerősebb hidegfrontok azonban a hétfőre virradó éjszaka érkeztek hazánkba. Az ország keleti megyéiben már szombaton voltak kisebb havazások, s vasárnap már több vidékről jelentettek futó havazást. Hétfőn a Dunántúlon és az ország középső vidékein folytatódott a hőesés. A legutóbbi jelentések szerint a Tisza mentén és a Tiszántúlon általában 5 centiméteres vagy ennél valamivel vastagabb hóréteg alakult ki, a Dunántúl nagy részén pedig egy centiméteres a hótakaró. Csupán a főváros és környéke .maradt hó nélkül.
