Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA. gQ fillPR SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 24. SZÁM (EDD, 1962. JANUÁR 30. Mai számunk tartalmából: Értékes percek (3. o.) Korszerűség vagy dekadencia? (5. o.) A férjek védelmében (6. o.) A sertésprogram megvalósításán ah biztató eredményei Segesden Új Jelepet építettek — Ötven kocasüldőt fogtak tenyésztésbe — Onetetővel takarmányoznak A segesdi Űj Étet Termelő­szövetkezet 1960-ban ráfizetett a sertéstenyésztésre. A rossz elhelyezés miatt megbeteged­tek, elhullottak a malacok. Az évi szaporulatból alig többet tudtak fölnevelni, meghizlaini, mint amennyi kocát tartottak. Erre azért szükséges emlékez­tetni, hogy kellően értékelhes­sük a gyökeres fordulatot. Ma ugyanis már az eredmények jellemzik a szövetkezet sertés­tenyészetét és — hizlalását. A kezdeti kudarcok ellenére is vállalkozott az Űj Élet ar­ra, hogy a megyei pártbizott­ság mezőgazdaság-fejlesztési irányelveinek megfelelőéin a sertéshizlatósra szakosodjon. A tennivalókat és adottságo­kat elsőként Tóth Tibor, a szövetkezet elnöke ismerte föl, aki korábban a Sertéste­nyésztő Vállalatnál is dolgo­zott. A program megvalósítá­sának kii ndulópont j a új ser­téstelep létrehozása volt. Éh­hez építőbrigádot keltett szer­vezni. Segített az iparosok to­borzásában dr. Kassai János. a megyei tanács vb-titkára, aki pártmunkásként tavaly há­rom hónapot töltött a község­ben. A 12 tagú brigád — ame­lyet Szép János ács irányít, és amelyben Böndör Lajos ács és Kovács József kőműves mel­lett olyan emberek dolgoznak, rkik nem hivatal »an tanul­ták, hanem ellesték a szakma tudnivalóit — ma a nagyatádi ;zrás bármelyik tsr. ében vál­lalna építkezést. Kezük mun­kája nyomán tavaly új sertés- teiry létesült: 7 IC a- ’»helyes hizlalda, 500 férőhelyes süldő- szállás. Így a süldőket és hí­zókat nem a fiaztatók környé­kén, hanem külön majorban helyezhették el. Állategészség­ügyi szempontból is nagyon célszerű ez az elkülönítés. Több mint 1 millió könyvet kölcsönöztek tavaly megyénk könyvtárai Növelte a kocaiétszámot a szövetkezet. Tenyésztésbe fog­tak 50 süldőt, s azok rövidesen ellenek. A negiektel együtt 124 kocája van a tsiz-nek s a szaporulathoz nemigen kell venni süldőt, hogy a tavalyi­nál kétszerié több hízót ad­hassanak a népgazdaságnak. Vajda László, az Állatforgal­mi Vállalat kirendeltségveze­tője szerint a segesdi Üj Élet az idén április végéig ad any- nyi hízott sertést, mint tavaly egész évben. És ami a legfőbb: minden falkát jóval a szerző­dés lejárta előtt átadnak. A korábbi 12—14 hónapról ugyanis minden átmenet nél­kül 8 hónapra csökkentették a hizlalási időt. Abrakkeverék­kel takarmányoznak, önetetős rendszerben. Az első kísérle­tet tavaly végezték. Két, egyen­ként százas fallkát hizlaltak összehasonlításként. Az egyik­nél 290 kg abrak maradt meg. ám ezek az állatok 8 hónapos korukban elérték az átadási A Mai forradalom ma erősebli és egységeselili, miot valaha Fidel Castro interjúja a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőinek Moszkva (TASZSZ). Fidel Castro január 23-án Havannában fogadta Pavel Sza- tyukovot, a Pravda főszerkesz­tőjét és Alekszej Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét. Fidel Castrónak, a kubai for­radalmi kormány miniszterel­nökének interjúját a Pravda és az Izvesztyija hétfői száma közli. — A legfőbb, a legfonto­sabb, amit a forradalom győ­zelme eredményeképpen elér­tünk — jelentette ki Fi tel Castro — a nemzeti felszaba­dulás, a teljes nemzeti szuve­renitás. Kuba felszabadult az amerikai imperializmus gyám­sága alól, ez a forradalom leg­lényegesebb vívmánya. A kubai forradalom —mon­datta Castro — soha nem volt a burzsoázia forradalma, aho­gyan azt az imperialista pro­paganda beállítani igyekezett, soha nem volt a felsőbb osztá­lyok forradalma. A forradalomban nem vett részt a felsőbb osztályok egyet­len képviselője, egyetlen gaz­dag sem. A forradalom min­den részvevője egyszerű, mun­kásszármazású fiatal, munkás és paraszt volt, dolgozók, al­kalmazottak fiai. Ez az igaz­ság a forradalomról, az a tör­ténelmi igazság, amelynek ta­núja a nép és maga a kubai forradalom. A kubai forradalmat — folytatta a miniszterelnök — munkások és parasztok viszik véghez a munkáso­kért és a parasztokért, va­gyis a dolgozók forradalma ez, amelyet dolgozók haj­tanak végre a dolgozókért. Ilyen volt kubai forradalmunk megindulásának pillanatától. Így fejlődött, és így fog fej­lődni továbbra is. A forradalom megszabadítot­ta a parasztságot az éhínség­től és a munkanélküliségtől. A dolgozó parasztság irányában folytatott politika megterem­tette az alapot a parasztságé« a munkásosztály tartós szövet­ségéhez. A nagygazdaságok nyomban a népgazdaság szo­cialista szektorának szerves részei lettek. Nem siettettük a kisbirtoko­sokat — mondotta Castro —i hogy belépjenek a szövetkeze­(Folytatás a 2. oldalon.) II jobb áruellátás érdekében kereskedelmi körzetekre osztják az országot Háromszázharmincnégy boltot nyit az állami, százhetvenhármat a szövetkezeti kereskedelem az idén Ülést tartott a megyei művelődési állandó bizottság A falusi könyvtárak fejlesz­téséről és a dolgozók általá­nos iskolájának esti és levele­ző oktatásáról tárgyalt a na­pokban a megyei művelődési állandó bizottság. Kellner Béla, a megyei könyvtár vezetője számolt be a 'bizottságnak a falusi könyv­tári munkáról. Elmondotta, hogy 184 könyvtár tanácsi tu­lajdonba került. A könyvtárak azóta nagyobb anyagi és er­kölcsi támogatásban részesül­nek. Tervszerűbbé vált tevé­kenységük, megszilárdult •rendjük. Javult a könyvállo­mány védelme. 1960-ban me­gyénk olvasómozgaima orszá­gosan a második, Kaposváré pedig az első helyen volt. Ki- enrtelkedőek a fonyódi, a tabi és a siófoki könyvtár eredmé­nyei. Megyénk minden falujá­ban van könyvtár. Egyre-egy- re átlagosan 795 kötet jut 1958-ban 76-nak volt, ma pe­dig 115 könyvtárnak van ál­landó helyisége. Egyes taná­csok sokat áldoztak a könyv­tárak fejlesztésére. Kapospu- lán, Ordacsehiben, Zákányban Tótújfalun, Kisgyalánban jó környezetben helyezték el a könyvtárat. Sok községben azonban a rossz elhelyezés miatt nem tud megfelelően dolgozná a könyvtár. Porrogon, Kőröshegyen, Nagyberényben más célra vették igénybe a könyvtár helyiségét. Elavult sok könyvtár fölszerelése is. Csákányban, Bőszénfán pél­dául a Megyei Könyvtártól ka­pott egyetlen szabványszek­rényben zsúfolták össze a könyveket. Az emberek' szeretnek ol­vasni — hangsúlyozta az elő­adó. Míg 1959-ben a falusi ol­vasók száma a lakosságnak 10,4 százaléka volt, tavaly mír meghaladta a 15 százalékot. A somogyi könyvtárak fennállá­suk óta tavaly először több mint 1 millió könyvet kölcsö­nöztek A járási pártbizottságok •gyre több figyelmet fordíta­nak a könyvtárakra. A falusi partszervezetek azonban még mindig nem törődnek: velük eléggé — úllapitoíta meg Kell­ner elvtárs. A járási tanácsok közül a fonyódi, a siófoki és a barcsi segíti említésre mél­tóan a könyvtárakat. Ezután Banger János, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának munkatársa beszá­molt a dolgozók általános is­kolája esti és levelező tagoza­tának helyzetéről. Elmondotta hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után emel­kedett az általános iskola VII—VIII. osztályába járó fel­nőttek száma. A megyében 3100-an tanulnak esti és leve­lező tagozaton. Megállapította, hogy a városban az üzemekbe kihelyezett iskolákkal nagy­mértékben meggyorsíthatnák az esti oktatást, ha az üzemek vezetői nem zárkóznának el ez elől. Az előadó végül mód­szertani kérdésekkel foglalko­zott. A beszámolókat az állandó bizottság megvitatta, majd megfelelő határozatokat ho­zott. súlyhatárt, a másik tálkát pe­dig még további négy hónapig kellett tartami. A megtakarí­tás tehát 100 hízónál 290 kg meg egyHármacf"hlíüáaási idő­szak alatt föletetendő abrak! Most minden hízó önetetőnél kapja az abrakkeveréket. Az­előtt egy ember egy százas falkát látott el, az önetetős rendszer bevezetése óta Árvái. Vendel és Kovács Péter 740 sertést gondoz. Egy társuk se­gít nekik: állandóan vizet mer a vályúkba. A vízvezeték meg­építése után csak két sertés­gondozó kell 740 hízó mellé. A belkereskedelem az idén a beruházási keretek elosztá­sakor. a kis- és a nagykeres­kedelmi hálózat fejlesztési ter­veinek elkészítésekor fokozot­tan figyelembe vette a szövet­kezetek és a megyei kereske­delmi osztályok javaslatait és azokat a követelményeket, amelyeket az ötéves terv a ke­reskedelem részére megjelölt. Az így elkészített részletes ke­reskedelemfejlesztési és szer­vezési tervek alapján már meg is kezdődött az 1962. évi fel­adatok megoldása. Mint a Belkereskedelmi Mi­nisztérium Kereskedelemszer­vezés! és Technikai Főosztá­lyén elmondották, az idén el­sősorban a nagykereskedelmi Új termékek a téglaiparban Az Építésügyi Minisztérium téglagyárai alkalmazkodnak a korszerű építési módszerek­hez. Továbbfejlesztették ha­gyományos termékeiket, és már négy helyen: Békéscsabán, Zalaegerszegen, Kaposváron és Szegeden megkezdték a fal­elemek gyártását. Az év vé­géig Egerben is berendezked­nek az új termék gyártására. A téglaipar nemcsak a há­zak függőleges falaihoz, ha­nem a lakások mennyezeteihez is készít új szerkezeteket. Vé­kony falú és nagy térfogatú üreges téglaidomokból geren­dát és mennyezeti födémpa­nelt raknak össze. Beton a ra­gasztóanyag, de feszített acél­huzalokkal is megerősítik eze­ket a szerkezeinket. A Török­bálinti Téglagyárban az idén kísérleti üzemet építenek, és megkezdik az új szerkezet félüzemi gyártását, hogy a ta­pasztalatok alapján kidolgoz­zák a tömeges termelés gazda­ságos módszerét. (MTI) Téli örömök. raktárak építésére fordítanak több pénzt. 1962-ben összesen 13 000 négyzetméter raktártér épül. Folytatódik az úgyneve­zett fehér foltok felszámolása is. Ezekre a kereskedelmileg ellátatlan területekre peremboltokat építenek. Az állami kiskereskedelem kü­lönben ebben az esztendőben 334 új boltot kap, a vendéglá­tóipar pedig 69 új egységgel bővül. A boltépítéseket az idén már meggyorsítják a Kereske­delmi Tervező Iroda által ki­dolgozott új sorozattervek. Ezeknek a gazdaságos tervek­nek az alapján az év végéig 103 vegyes élelmiszerbolt és 17 kisebb bevásárló központ épül. Az új létesítményeken kívül az 1962-es tervidőszakban 97 boltot bővítenék, illet­ve korszerűsítenek, 300 üzletet pedig ön- és gyors- kiszolgáló rendszerűvé ala­kítanak. Jelentős összegeket költ a szö­vetkezeti kereskedelem is há­lózatának fejlesztésére. 1962- ben 173 új boltot és 78 ven­déglátó helyeit építenek főleg azokban a falvakban, ahol ezekre halaszthatatlanul szük­ség van. A múlt évben megkezdett úgynevezett kereskedelmi kör- zetelosztást az idén folyta.ják. Az év végéig az ország egész területét ellátási kör­zetekre osztják fel. Ennek az tesz az előnye, hogy a nagykereskedelem könnyeb­ben fölmérheti a vásárlói igé- nyeket, és jobban megszervez­heti az áruellátást. Több új szolgáltatás bevezetését is ter­vezik. Országszerte bővítik a házhoz szállítást és a külön­böző bolti tanácsadásokat. Igen sok üzletben beveze­tik például a függöny- és bútorzatvarrást, a ruháza­ti és a műszaki boltokban pedig csomagküldő keres­kedelmet szerveitek. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban elmondták még, hogy jelentős összeget fordíta­nak a kereskedelem géppark­jának fejlesztésére is. Több ezer új hűtőpultot és konyha­gépet szerelnek löl. (MTI) Tisztújító közgyűlést tartott a Kaposvári Ügyvédi Kamara Tegnap délelőtt a megyei bí­róság épületében megtartotta évi rendes és választó közgyű­lését a Kaposvári Ügyvédi Ka­mara. A megjelent ‘Somogy megyei ügyvédeket dr. Szilíi Gyula kamarai elnök köszön­tötte, majd dr. Mayer Ferenc kamarai titkár előterjesztette az elnökség jelentését az 1961- ben végzett munkáról. Az ügy­védi tevékenység minden rész­letére kiterjedő jelentés külön foglalkozott a termelőszövetke­zetek jogi megsegítésével. Az előadó elmondotta, hogy a múlt évben felmérték a tsz-ek jogi helyzetét, és mivel a jogviszo­nyok rendkívül bonyolultak, az új rendeleteket meg kell is­mertetni a termelőszövetkeze­tek vezetőségeivel és tagságá­val. ötvennyolc termelőszövet­kezet kérte az ügyvédi mun­kaközösségeket, hogy képvisel­jék általános meghatalmazás alapján érdekeiket. Szó esett az ügyvédek társa­dalmi munkájáról is. A titkán beszámoló kiemelte, hogy a ka­mara jó néhány tagja végez rendszeres társadalmi munkát vagy falujában, vagy .pedig a különböző tömegazer vezetek bizottságaiban. — Van-e perspektívája az ügyvédi munkának? — vető­dött fel a kérdés, és az előadó válaszolt is rá. — A , mi rend­szerünkben megszűntek az örö­kösödési és határperek, viszont új feladatok kerültek előtérbe. Olyan jogászokra van szüksé­ge a mi társadalmunknak, a-ivifc figyelemmel kísérik a sonrétű jogszabályokat, és tudják, hogy a mi büntető rendszabályaink­ban a nevelési jellegnek kell kidomborodnia. A titkári beszámoló utáni vi­tában felszólalók többsége ugyancsak a termelőszövetke­zetek jogi megsegítésével fog­lalkozott. A zalaegerszegi és pécsi ügyvédi kamarák elnöke együttműködésre hívták fel ka­posvári kollégáik figyelmét. Ezután az ügyvédi kamara tagjai titkos szavazással meg­választották az új vezetőséget. Elnök ismételten dr. Szilli Gyula lett, míg titkárnak újra dr. Mayer Ferencet választot­ta meg a tagság.

Next

/
Thumbnails
Contents