Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA. gQ fillPR SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 24. SZÁM (EDD, 1962. JANUÁR 30. Mai számunk tartalmából: Értékes percek (3. o.) Korszerűség vagy dekadencia? (5. o.) A férjek védelmében (6. o.) A sertésprogram megvalósításán ah biztató eredményei Segesden Új Jelepet építettek — Ötven kocasüldőt fogtak tenyésztésbe — Onetetővel takarmányoznak A segesdi Űj Étet Termelőszövetkezet 1960-ban ráfizetett a sertéstenyésztésre. A rossz elhelyezés miatt megbetegedtek, elhullottak a malacok. Az évi szaporulatból alig többet tudtak fölnevelni, meghizlaini, mint amennyi kocát tartottak. Erre azért szükséges emlékeztetni, hogy kellően értékelhessük a gyökeres fordulatot. Ma ugyanis már az eredmények jellemzik a szövetkezet sertéstenyészetét és — hizlalását. A kezdeti kudarcok ellenére is vállalkozott az Űj Élet arra, hogy a megyei pártbizottság mezőgazdaság-fejlesztési irányelveinek megfelelőéin a sertéshizlatósra szakosodjon. A tennivalókat és adottságokat elsőként Tóth Tibor, a szövetkezet elnöke ismerte föl, aki korábban a Sertéstenyésztő Vállalatnál is dolgozott. A program megvalósításának kii ndulópont j a új sertéstelep létrehozása volt. Éhhez építőbrigádot keltett szervezni. Segített az iparosok toborzásában dr. Kassai János. a megyei tanács vb-titkára, aki pártmunkásként tavaly három hónapot töltött a községben. A 12 tagú brigád — amelyet Szép János ács irányít, és amelyben Böndör Lajos ács és Kovács József kőműves mellett olyan emberek dolgoznak, rkik nem hivatal »an tanulták, hanem ellesték a szakma tudnivalóit — ma a nagyatádi ;zrás bármelyik tsr. ében vállalna építkezést. Kezük munkája nyomán tavaly új sertés- teiry létesült: 7 IC a- ’»helyes hizlalda, 500 férőhelyes süldő- szállás. Így a süldőket és hízókat nem a fiaztatók környékén, hanem külön majorban helyezhették el. Állategészségügyi szempontból is nagyon célszerű ez az elkülönítés. Több mint 1 millió könyvet kölcsönöztek tavaly megyénk könyvtárai Növelte a kocaiétszámot a szövetkezet. Tenyésztésbe fogtak 50 süldőt, s azok rövidesen ellenek. A negiektel együtt 124 kocája van a tsiz-nek s a szaporulathoz nemigen kell venni süldőt, hogy a tavalyinál kétszerié több hízót adhassanak a népgazdaságnak. Vajda László, az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője szerint a segesdi Üj Élet az idén április végéig ad any- nyi hízott sertést, mint tavaly egész évben. És ami a legfőbb: minden falkát jóval a szerződés lejárta előtt átadnak. A korábbi 12—14 hónapról ugyanis minden átmenet nélkül 8 hónapra csökkentették a hizlalási időt. Abrakkeverékkel takarmányoznak, önetetős rendszerben. Az első kísérletet tavaly végezték. Két, egyenként százas fallkát hizlaltak összehasonlításként. Az egyiknél 290 kg abrak maradt meg. ám ezek az állatok 8 hónapos korukban elérték az átadási A Mai forradalom ma erősebli és egységeselili, miot valaha Fidel Castro interjúja a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőinek Moszkva (TASZSZ). Fidel Castro január 23-án Havannában fogadta Pavel Sza- tyukovot, a Pravda főszerkesztőjét és Alekszej Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét. Fidel Castrónak, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének interjúját a Pravda és az Izvesztyija hétfői száma közli. — A legfőbb, a legfontosabb, amit a forradalom győzelme eredményeképpen elértünk — jelentette ki Fi tel Castro — a nemzeti felszabadulás, a teljes nemzeti szuverenitás. Kuba felszabadult az amerikai imperializmus gyámsága alól, ez a forradalom leglényegesebb vívmánya. A kubai forradalom —mondatta Castro — soha nem volt a burzsoázia forradalma, ahogyan azt az imperialista propaganda beállítani igyekezett, soha nem volt a felsőbb osztályok forradalma. A forradalomban nem vett részt a felsőbb osztályok egyetlen képviselője, egyetlen gazdag sem. A forradalom minden részvevője egyszerű, munkásszármazású fiatal, munkás és paraszt volt, dolgozók, alkalmazottak fiai. Ez az igazság a forradalomról, az a történelmi igazság, amelynek tanúja a nép és maga a kubai forradalom. A kubai forradalmat — folytatta a miniszterelnök — munkások és parasztok viszik véghez a munkásokért és a parasztokért, vagyis a dolgozók forradalma ez, amelyet dolgozók hajtanak végre a dolgozókért. Ilyen volt kubai forradalmunk megindulásának pillanatától. Így fejlődött, és így fog fejlődni továbbra is. A forradalom megszabadította a parasztságot az éhínségtől és a munkanélküliségtől. A dolgozó parasztság irányában folytatott politika megteremtette az alapot a parasztságé« a munkásosztály tartós szövetségéhez. A nagygazdaságok nyomban a népgazdaság szocialista szektorának szerves részei lettek. Nem siettettük a kisbirtokosokat — mondotta Castro —i hogy belépjenek a szövetkeze(Folytatás a 2. oldalon.) II jobb áruellátás érdekében kereskedelmi körzetekre osztják az országot Háromszázharmincnégy boltot nyit az állami, százhetvenhármat a szövetkezeti kereskedelem az idén Ülést tartott a megyei művelődési állandó bizottság A falusi könyvtárak fejlesztéséről és a dolgozók általános iskolájának esti és levelező oktatásáról tárgyalt a napokban a megyei művelődési állandó bizottság. Kellner Béla, a megyei könyvtár vezetője számolt be a 'bizottságnak a falusi könyvtári munkáról. Elmondotta, hogy 184 könyvtár tanácsi tulajdonba került. A könyvtárak azóta nagyobb anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. Tervszerűbbé vált tevékenységük, megszilárdult •rendjük. Javult a könyvállomány védelme. 1960-ban megyénk olvasómozgaima országosan a második, Kaposváré pedig az első helyen volt. Ki- enrtelkedőek a fonyódi, a tabi és a siófoki könyvtár eredményei. Megyénk minden falujában van könyvtár. Egyre-egy- re átlagosan 795 kötet jut 1958-ban 76-nak volt, ma pedig 115 könyvtárnak van állandó helyisége. Egyes tanácsok sokat áldoztak a könyvtárak fejlesztésére. Kapospu- lán, Ordacsehiben, Zákányban Tótújfalun, Kisgyalánban jó környezetben helyezték el a könyvtárat. Sok községben azonban a rossz elhelyezés miatt nem tud megfelelően dolgozná a könyvtár. Porrogon, Kőröshegyen, Nagyberényben más célra vették igénybe a könyvtár helyiségét. Elavult sok könyvtár fölszerelése is. Csákányban, Bőszénfán például a Megyei Könyvtártól kapott egyetlen szabványszekrényben zsúfolták össze a könyveket. Az emberek' szeretnek olvasni — hangsúlyozta az előadó. Míg 1959-ben a falusi olvasók száma a lakosságnak 10,4 százaléka volt, tavaly mír meghaladta a 15 százalékot. A somogyi könyvtárak fennállásuk óta tavaly először több mint 1 millió könyvet kölcsönöztek A járási pártbizottságok •gyre több figyelmet fordítanak a könyvtárakra. A falusi partszervezetek azonban még mindig nem törődnek: velük eléggé — úllapitoíta meg Kellner elvtárs. A járási tanácsok közül a fonyódi, a siófoki és a barcsi segíti említésre méltóan a könyvtárakat. Ezután Banger János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa beszámolt a dolgozók általános iskolája esti és levelező tagozatának helyzetéről. Elmondotta hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után emelkedett az általános iskola VII—VIII. osztályába járó felnőttek száma. A megyében 3100-an tanulnak esti és levelező tagozaton. Megállapította, hogy a városban az üzemekbe kihelyezett iskolákkal nagymértékben meggyorsíthatnák az esti oktatást, ha az üzemek vezetői nem zárkóznának el ez elől. Az előadó végül módszertani kérdésekkel foglalkozott. A beszámolókat az állandó bizottság megvitatta, majd megfelelő határozatokat hozott. súlyhatárt, a másik tálkát pedig még további négy hónapig kellett tartami. A megtakarítás tehát 100 hízónál 290 kg meg egyHármacf"hlíüáaási időszak alatt föletetendő abrak! Most minden hízó önetetőnél kapja az abrakkeveréket. Azelőtt egy ember egy százas falkát látott el, az önetetős rendszer bevezetése óta Árvái. Vendel és Kovács Péter 740 sertést gondoz. Egy társuk segít nekik: állandóan vizet mer a vályúkba. A vízvezeték megépítése után csak két sertésgondozó kell 740 hízó mellé. A belkereskedelem az idén a beruházási keretek elosztásakor. a kis- és a nagykereskedelmi hálózat fejlesztési terveinek elkészítésekor fokozottan figyelembe vette a szövetkezetek és a megyei kereskedelmi osztályok javaslatait és azokat a követelményeket, amelyeket az ötéves terv a kereskedelem részére megjelölt. Az így elkészített részletes kereskedelemfejlesztési és szervezési tervek alapján már meg is kezdődött az 1962. évi feladatok megoldása. Mint a Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelemszervezés! és Technikai Főosztályén elmondották, az idén elsősorban a nagykereskedelmi Új termékek a téglaiparban Az Építésügyi Minisztérium téglagyárai alkalmazkodnak a korszerű építési módszerekhez. Továbbfejlesztették hagyományos termékeiket, és már négy helyen: Békéscsabán, Zalaegerszegen, Kaposváron és Szegeden megkezdték a falelemek gyártását. Az év végéig Egerben is berendezkednek az új termék gyártására. A téglaipar nemcsak a házak függőleges falaihoz, hanem a lakások mennyezeteihez is készít új szerkezeteket. Vékony falú és nagy térfogatú üreges téglaidomokból gerendát és mennyezeti födémpanelt raknak össze. Beton a ragasztóanyag, de feszített acélhuzalokkal is megerősítik ezeket a szerkezeinket. A Törökbálinti Téglagyárban az idén kísérleti üzemet építenek, és megkezdik az új szerkezet félüzemi gyártását, hogy a tapasztalatok alapján kidolgozzák a tömeges termelés gazdaságos módszerét. (MTI) Téli örömök. raktárak építésére fordítanak több pénzt. 1962-ben összesen 13 000 négyzetméter raktártér épül. Folytatódik az úgynevezett fehér foltok felszámolása is. Ezekre a kereskedelmileg ellátatlan területekre peremboltokat építenek. Az állami kiskereskedelem különben ebben az esztendőben 334 új boltot kap, a vendéglátóipar pedig 69 új egységgel bővül. A boltépítéseket az idén már meggyorsítják a Kereskedelmi Tervező Iroda által kidolgozott új sorozattervek. Ezeknek a gazdaságos terveknek az alapján az év végéig 103 vegyes élelmiszerbolt és 17 kisebb bevásárló központ épül. Az új létesítményeken kívül az 1962-es tervidőszakban 97 boltot bővítenék, illetve korszerűsítenek, 300 üzletet pedig ön- és gyors- kiszolgáló rendszerűvé alakítanak. Jelentős összegeket költ a szövetkezeti kereskedelem is hálózatának fejlesztésére. 1962- ben 173 új boltot és 78 vendéglátó helyeit építenek főleg azokban a falvakban, ahol ezekre halaszthatatlanul szükség van. A múlt évben megkezdett úgynevezett kereskedelmi kör- zetelosztást az idén folyta.ják. Az év végéig az ország egész területét ellátási körzetekre osztják fel. Ennek az tesz az előnye, hogy a nagykereskedelem könnyebben fölmérheti a vásárlói igé- nyeket, és jobban megszervezheti az áruellátást. Több új szolgáltatás bevezetését is tervezik. Országszerte bővítik a házhoz szállítást és a különböző bolti tanácsadásokat. Igen sok üzletben bevezetik például a függöny- és bútorzatvarrást, a ruházati és a műszaki boltokban pedig csomagküldő kereskedelmet szerveitek. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondták még, hogy jelentős összeget fordítanak a kereskedelem gépparkjának fejlesztésére is. Több ezer új hűtőpultot és konyhagépet szerelnek löl. (MTI) Tisztújító közgyűlést tartott a Kaposvári Ügyvédi Kamara Tegnap délelőtt a megyei bíróság épületében megtartotta évi rendes és választó közgyűlését a Kaposvári Ügyvédi Kamara. A megjelent ‘Somogy megyei ügyvédeket dr. Szilíi Gyula kamarai elnök köszöntötte, majd dr. Mayer Ferenc kamarai titkár előterjesztette az elnökség jelentését az 1961- ben végzett munkáról. Az ügyvédi tevékenység minden részletére kiterjedő jelentés külön foglalkozott a termelőszövetkezetek jogi megsegítésével. Az előadó elmondotta, hogy a múlt évben felmérték a tsz-ek jogi helyzetét, és mivel a jogviszonyok rendkívül bonyolultak, az új rendeleteket meg kell ismertetni a termelőszövetkezetek vezetőségeivel és tagságával. ötvennyolc termelőszövetkezet kérte az ügyvédi munkaközösségeket, hogy képviseljék általános meghatalmazás alapján érdekeiket. Szó esett az ügyvédek társadalmi munkájáról is. A titkán beszámoló kiemelte, hogy a kamara jó néhány tagja végez rendszeres társadalmi munkát vagy falujában, vagy .pedig a különböző tömegazer vezetek bizottságaiban. — Van-e perspektívája az ügyvédi munkának? — vetődött fel a kérdés, és az előadó válaszolt is rá. — A , mi rendszerünkben megszűntek az örökösödési és határperek, viszont új feladatok kerültek előtérbe. Olyan jogászokra van szüksége a mi társadalmunknak, a-ivifc figyelemmel kísérik a sonrétű jogszabályokat, és tudják, hogy a mi büntető rendszabályainkban a nevelési jellegnek kell kidomborodnia. A titkári beszámoló utáni vitában felszólalók többsége ugyancsak a termelőszövetkezetek jogi megsegítésével foglalkozott. A zalaegerszegi és pécsi ügyvédi kamarák elnöke együttműködésre hívták fel kaposvári kollégáik figyelmét. Ezután az ügyvédi kamara tagjai titkos szavazással megválasztották az új vezetőséget. Elnök ismételten dr. Szilli Gyula lett, míg titkárnak újra dr. Mayer Ferencet választotta meg a tagság.
