Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

/ SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1962. janúár 28. A nézeteltérések jegyében folytatódik Punta del Este-ben az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete Punta del Este (MTI). Szerdán Punta del Este-ben az Amerikai Államok Szerve­zetének külügyminiszteri ér­tekezletén megkezdődött az általános vita. A vitában felszólaló kolum­biai külügyminiszter durva rá-' galmakkal illette a forradalmi Kubát, és fölszólította az Ame­rikai Államok Szervezetének tagállamait, szakítsák meg ■ diplomáciai, konzuléris és gaz­dasági kapcsolataikat Fidel Castro kormányával. A kolumbiai álláspontot tá­mogatta a guatemalai külügy- mini. zter is, sőt ő még szigo­rúbb szankciók alkalmazását követelte. Sürgette a kubai kormány erélyes elítélését, Ku­bának az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárását, a diplomáciai, konzuláris és gaz­dasági kapcsolatok megszakí­tását, valamint a Kubának szánt fegyverszállítások betil­tását. Ydigoras Feuntes guatemalai elnök táviratot küldött az ér­tekezleten részt vevő küldött­ségnek. Felszólította arra, hogy hatékonyan védelmezze a la­tin-amerikai jobboldali dikta­túrák érdekeit. A táviirat bí­rálja az úgynevezett semlege­sek, a nagy latin-amerikai köztársaságok »közömbössé­gét«; szemükre veti, hogy nem szállnak szembe hatékonyan Kubával, segédkezet adnak a kubai forradalmi kormány helyzetének megszilárdulásá­hoz. Manuel Tello mexikói külügyminiszter nem volt hajlandó csatlakozni az Egyesült Államok diktálta állásponthoz. Kijelentette, az Amerikai Álla­mok Szervezete módot ad ar­ra, hogy szembeszálljanak bár­mely ország agressziós csele­kedeteivel, viszont Kubáról nem lehet azt állítani, hogy ilyen cselekedeteket követett volna el. A külügyminiszter ellenezte, hogy Kuba ellen szankciókat alkalmazzanak, mert egv ilyen eljárás jogta­lan lenne. A chilei külügyminiszter szintén a mexikói álláspontot támogatta. Kijelentette, jóllehet nézete szerint Kuba nem az Amerikai Államok Szervezetének megjelölt céljait követi, semmi sem jogosít fel po­litikai szankciók alkalma­zására. A vitában utoljára Brazília külügyminisztere szólalt fel. Ismét hitet tett a be nem avatkozás elve mellett, han­goztatta, hogy Brazília szilár­dan kitart ezen álláspontja mellett. A külügyminiszter egyrészt hangot adott ugyan annak, hogy Brazília Kubától eltérő nézeteket vall, másrészt azonban az önréndelkezés és a be nem avatkozás elve alap­ján védelmezte Kuba jo­gait. Hangoztatta még, hogy az amerikai népek demokratáiké <• törekvéseiért vívott harcát több tényező gátolja. Gátolja a nemzeti javak elosztásában megmutatkozó egyenlőtlenség, az egy főre eső jövedelem igen alacsony szintje és az, , hogy különféle nemzeti és nemzet­közi gazdasági érdekeltségek és csoportok szüntelenül be­avatkoznak az egyes országok életébe. A brazíliai külügyminiszter beszédének elhangzása után Úorticos kubai elnök felállt, odament a külügyminiszterhez kezet nyújtott neki, s köszöne­tét mondott felszólalásáért. Az AFP megjegyzi, hogy a Kubával szemben álló latin­amerikai országok küldöttsé­gei a brazíliai külügymánisz- ter kijelentéseit, nem fogadták túlságosan nagy lelkesedéssel. Az AFP és a Reuter arról is tájékoztat, hogy a vitát kö­vetően Kolumbia beterjesztet­te öt pontból álló határozati javaslatát, amely ugyanazokat az elemeket tartalmazza, ame­lyeket lényegében a kolumbiai külügyminiszter beszédében kifejtett. A határozati javas­lat szerint Kuba »fenyegeti az amerikai államok politikai függetlenségét.« Kolumbia ké­ri egy hattagú állandó bizott­ság megalakítását, amelynek feladata az »agressziós cse­lekmények és más fenyegeté­sek« megakadályozása. A ha­tározati javaslat követeli Ku­bától, tartsa be az Amerikai Államok Szervezetéből reá há­ruló szerződéses kötelezettsé­geket. A Reuter jelentése szerint egy hete Monteyideóból két­száz főnyi tüntető tömeg in­dult él a 160 kilométernyire fekvő Punta del Este-be. A felvonulók tiltakoznak az ame­rikai nyomásra ’ összehívott külügyminiszteri értekezlet el­len, és tüntetnek Kuba jogai­nak védelmében. A tüntető me­netet Máldonadónál (az' érte­kezlet színhelyétől nyolc kilo» méternyire) a rendőrség fel­tartóztatta, megakadályozta to- vábbvonulásukat. Ekkor a tüntetők tíztagú küldöttséget menesztettek az értekezleten részt vevő Dorticos kubai el­nökhöz, hogy tolmácsolja a kubai politikusoknak szolida­ritásukat. Újabb bombamerényietek Provokatív OAS-tüntetés Algériában Párizs (MTI). A francia kor­mány szerdán De Gaulle el­nökletével ülést tartott. Az ülésen az OAS növekvő terror­tevékenységével foglalkoztak. T errenoire tájékoztatási mi« niszter az ülés után ismét azt állította, hogy a kormány »eré­lyes intézkedéseket tett az ösz- szeesküvők ellen«. Konkrétan azonban csak annyit jelentett be, hogy a kormány ötmillió frankos hitelt szavazott meg a bombamerényietek .áldozatai­nak kártalanításárá, és hogy a sajtó és a rádió a jövőben nem adhat helyet az OAS-vezetők nyilatkozatainak, felhívásai­nak. A miniszter elismerte, hogy a merényletek száma nö­vekszik, de hozzáfűzte; »500 bombamerénylő jelenléte Pá­rizsban még nem jelent fasisz­ta veszélyt.« Végül bejelentet­te, hogy De Gaulle elnök feb­ruár 5-én ismét beszédet mond a televízióban. A kormányülés tartama alatt ismét egy sor plasz­tikbomba robbant a fran­cia fővárosban. Az OAS merénylői ezúttal fő­leg haladó újságírókat vettek célba. Szerdán délután és csü­törtökre virradó éjjel összesen tizenkét plasztikbombás me­rényletet követett el Párizsban az OAS. Nyugatnémet költségvetés a fegyverkezés jegyében Bonn (ADN). A nyugatné­met kormány több napos ta­nácskozás után szerdán jóvá­hagyta a kereken 56 milliárd márka összegű 1962. évi költ­ségvetést. Az új költségvetés összege az előző évihez viszo­nyítva nyolcmilliárd márkával emelkedett. Egy év alatt re­kordmagasságra emelkedtek nemcsak az összkiadások, ha­nem Strauss hadügyminiszter követelésére a nyugatnémet hadsereg további kiépítésére és atomfelfegyverzésére szánt összegek is, amelyek négymil­meg liárd márkával nőttek 1961- hez képest. Az óriási kiadások fedezése az adóbevételekből már nem lehetséges. Arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 1,2 milliárd márka lesz. A bonni hadügyminisztérium kiadásai az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek. 1955 —56-ban még csak százmillió márkát tettek ki, egy évvel ké­sőbb már 3,4 milliárd márkát, 1962- re pedig az előirányzott összeg 15 milliárd márka. (MTI) Dolores Ibárruri tölti be a Spanyol Köztársaság elnökének tisztségét Párizs (MTI). A L’Humanité mexikói és párizsi spanyol köztársasági körökre hivatkoz­va hírt ad arról, hogy Diego Martinez Barrio köztársasági elnök nemrég bekövetkezett rira hárul az elnöki ügykör gyakorlása. , A Spanyol Köztársa­ság alkotmánya szerint az el­nöki szék megüresedése esetén az alelnök Játja el az elnöki A robbanások igen nagy anyagi kárt okoztak, emberál- dozatot azonban szerencsére nem követeltek. A CGT újabb felhívást tett közzé a merényletekkel kap­csolatban. A legnagyobb fran­cia szakszervezet felszólítja a francia dolgozókat, fokozzák harcukat a fasiszták, cinko­saik és mindazok ellen, akik elnéző magatartásukkal támo­gatják az összeesküvőket. Algériában az OAS hívei nagyszabású tüntetéseket rendeztek az 1960. január 24-i algíri ba­rikádlázadás évfordulóján. Az OAS utasítására valamennyi város európai negyedében fel­lobogózták a házakat. Algírban ünnepi szentmisén emlé­keztek meg az »OAS hősi halottjairól«. A szertartás alatt a titkosszer­vezet tagjai fegyveresen álltak őrt a templom előtt. Az OAS elesett tagjainak emléktábláit megkoszorúzták, az egyik ko­szorút két ejtőernyős katona helyezte el. A tüntetések min­denütt a rendőrök és csend­őrök sorfala között játszódtak le. Oranban hasonló volt a helyzet. Az ultrák az OAS-tés Salant éltetve vonultak végig az utcákon. Délután öt órakor az európai lakosság egész Al­gériában egyórás általános sztrájkkal és csenddel tünte­tett, az utcákon leállt a for­galom, az üzleteket, ablakokat bezárták. Az OAS kalózrádió­ja két ízben szólalt meg az évforduló napján. Oranban és más helyeken összetűzésekre került sor az arab lakosság és az ultrák kö­zött. Ezeknél hét személy éle­tét vesztette, kilenc (pedig meg­A n;ngat-ii*iáni kérdés A kőolaj ^ síigópélma kopé/gyanla N YU GAT- PAPUA (NYUGAT IRIAN) * Csen dV* s - ó c e d n PiJ ni iának , is. HPií i' *J, jj rj 0 NMakaszar • n„,,—| .r,,^7nrjh^ " - ­° <° a rt 1000km t U s a T R/A L I \ 1961. december közepe óta — midőn Indonézia elnöke kiadta parancsát Nyugat-Irián (Üj- Guinea szigetének nyugati fe­le) felszabadítására — a köz­vélemény figyelme a föld má­sodik legnagyobb szigete íeJé fordult. Üj-Giunea — indonézül Irián — szigetének nyugati fele a mai Indonéziával együtt »Hol­land Kelet-India« néven több évszázadon át a holland gyar­matosítók birtoka volt. 1945- ben a független Indonéziát ki­kiáltották. Hollandia megkísé­relte — Nagy-Britannia segít­ségével — az indonéz függet­lenségi mozgalmat fegyveresen elnyomni. E harcban az indo­néz nép győzelmet aratott, és Hollandia 1949-ben Indonéziái szuverén államnak kényszerült elismerni, Holland Kelet-India legnagyobb része ezzel felsza­badult. Indonézia azonban sze­mélyi unió formájában (közös királynő) még kapcsolatot tar­tott Hollandiával. Indonézia 1949—1954 között, tehát még a Holland—Indonéz Unió éveiben többször is meg­kísérelte Hollandiával a nyu­gat-iriáni kérdést tisztázni, de Hollandia elzárkózott a tárgya­lások elől. Nyugat-Irián, vagy akkori nevén Holland Űj Gui­nea történelmileg, néprajzilag és gazdaságilag is Indonéziához tartozó terület, Indonézia szer­ves része. A holland gyarmato­sítók ennek ellenére uralmu­kat továbbra is fenn kívánták tartani területén, s e vitás kér­dés megoldatlansága vezetett a Holland—Indonéz Unió fel­bomlásához. 1954 óta Indonézia az ENSZ- en keresztül többször megkí­sérelte, hogy Hollandia Indo­néziának Nyugat-Iriánra vo­natkozó történelmi jógáit tisz­teletben tartsa, és e területei átadja, de kísérletei eredmény-1, telenek maradtak. Hollandia a tárgyalásoktól elzárkózott, s 1961 végén kí­sérletet tett egy nyugat-iriáni bábállam létrehozására. Első lépéseként a gyarmat nevét 1961 decemberében Holland Üj-Guineáról »Nyugat-Pápuá­ra« keresztelte át. Ezek után Indonézia hatha­tós lépéseket tett Nyugat-Irián felszabadítására. Ez év elején elrendelte, hogy a Hollandia által megszállt Nyugat-Irián Indonézia új autonóm tarto­mánya legyen; nyugat-iriáni parancsnokság felállítását ha­tározta el; megkezdődött az esetleges felszabadító hadmű­veletek végrehajtásának bizto­sítására a katonai szervezés is. Egyidejűleg Nyugai-Fápua, azaz Nyugat-Irián területére megérkezett az Indonézia által kinevezett tartományi vezető, továbbá a tartomány fővárosá­nak nevét, »Hollandia«-t Kofa Barunak nevezték el. Indonézia jövő tartományá­nak, Nyugat-Iriánnak — mely jelenleg még Hollandia fenn­hatósága alatt van — területe kereken 412 Ö00 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 800 ezer fő. A lakosság több mint fele pápua. Az új tartomány gazdasági jelentősége jelenleg elenyésző. A terűiét déli része mocsa­ras síkság. A"/ Nyugat-Irián közepén / húzódó hegyláncot trópusi erdők Ijorítják. A la­kosság nagy többsége primitív, naturálgazdálkcdást folytató — batátát, maniokot, rizst termelő — földműves, illetőleg halász. Manokwaritó] délre, a Vo- gelkop-félsziget területén je­lentéktelen mennyisegű kő­olajtermelés folyik, a partmen- ti szigeteken nikkel- és kobalt- érctelepek feltárását kezdték meg. A világ haladó közvélemé­nye rokonszenwel kíséri Indo­nézia jogos harcát Nyugat- Irián felszabadításáért. — Hz indonéz kormány jóváhagyta az általános mozgósításról szóló törvényjavaslatot Djakarta (MTI). Az AP jelentése szerint szerda éjjel az indonéz kor­mány jóváhagyta az általános mozgósításról szóló törvényja­vaslatot, amelynek értelmében a köztársaság valamennyi 18 és 40 év közötti állampolgárát mozgósítani fogják »az állam biztonságának érdekében«. A kabinet ezenkívül elfoga­dott egy másik törvényjavas­latot is az előkészítő védelmi hadgyakorlatokról. A javasla­tokat Sukarno elnöknek még jóvá kell hagynia. Abdulgani, a legfelsőbb ta­nácskozó testület elnökhelyet­tese — mint az AP közli — kijelentette, hogy a jelenleg holland igazgatás alatt álló volt holland érdekeltségek au­tomatikusan indonéz tulajdon­ná válnak, tekintettel »az in­donéz haditengerészeti egysé­gek ellen elkövetett holland provokációkra« és arra, hogy a hollandok meggyilkolták Su- darsót, a haditengerészet he­lyettes vezérkari főnökét. Suharto dandártábornok, a nyugat-iriáni felszabadítási hadsereg parancsnoka a Sula­wesi (Celebes) Makassarban katonai parancsnokokkal tár­gyalt, jelentéstételre visszaér­kezett Djakartába. Suharto szerdai napiparan­csában hangsúlyozta, hogy a holland tengeri akció olyan ki­hívás volt, amayre Indonéziá­nak válaszolnia kell. A hadse­regnek bíznia kell erejében — mondotta. Kennedy elnök sa j tóértekezlete Washington (TASZSZ). Ken­nedy elnök szerdán este sajtó­értekezletet tartott. Csaknem kizárólag az Egyesült Államok belpolitikai és gazdasági kér­déseivel foglalkozott. Tudósí­tók kérdéseire válaszolva két külpolitikai jellegű észrevételt tett. Amikor megkérdezték, hogy ő és tanácsadói teljes mértékben meg vannak-e elé­gedve a NATO jelenlegi harci felkészültségével, Kennedy azt válaszolta, hogy a felkészült­séget lehet fokozni, sőt fokoz­ni is kell. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja többek közt a NATO hagyományos fegyveres erői­nek növelését. Az elnök a továbbiakban kö­a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank igazgatóját, hogy járjon el közvetítőként India és Pakisztán kasimiri vi­tájában. Az egyik tudósító megkér­dezte Kennedy!, hogy az Egye­sült Államok mit remél elérni az amerikai államok külügy­minisztereinek Funta del Este-i tanácskozásán. Kennedy rövid válaszában rendkívül óvatos formában kifejezte azt a re­ményét, hogy ez az értekezlet »hatékony nyilatkozatot« fo­gad majd el arról a nyugta­lanságról, ami eltölti az Egye­sült Államokat es az elnök ál­lítása szerint a latin-amerikai országokat »a kommunizmus támadása miatt a nyugati fél­halála folytán Dolores Ibarru- teendőket. sebesült. tével, amelynek során a helyi | zölte: fölkérte Eugene Black-et, tekén«. (MTI) 1 1Ne mulassza el! Február 3-án, Kaposváron, J a farsang legnagyobb báli eseménye: AAAÁÁAAAAAAÁÁÁAÁAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAÁ Meghívók és belépőjegyek igényelhetők ^ az Idegenforgalmi Hivatal > kiren deltzégénéi, KAPOSVÁR, LAT NKA-HÁZ. > (612) > a III. DOROTTYA-BAL. ywvvvwvvvvvwvvyvvwvvvwvvyvyvyw \

Next

/
Thumbnails
Contents