Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. január Huszonöt andocsi apróság # ■ uj I960 júliusában kezdték el építeni Amdocson a község új napközi otthonos óvodáját. Másfél évi munka után elkészült az új létesítmény — 600 ezer forintot fordítottak rá a községfejlesztési alapból —, s már megkezdődött a foglalkozás is. Egyelőre 25 apróság a lakója az óvodának, de amint megkezdődnek a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák, még 25 gyermeknek tudnak elhelyezést biztosítani. A csöppségekre jelenleg egy óvónő és egy dajka ügyel. A tavasszal kezdik meg az óvoda játszóudvarának építését, homokozót és hintát csinálnak a gyerekeknek, hogy teljes legyen az öröm. otthonában ■ A kis óvodások nagy munkában: festenek. A tbc-ből gyógyultak munkába állításáról Játék a nagyteremben., Fodrász is akad az apróságok között: Sz babák haját tupírozza. tbó Zsuzsika a Sok a tűzeset! Igen nyugtalanító, hogy a kaposvári járásban az új esztendő első 15 napjában 6 tűzeset volt, a keletkezett anyagi kár pedig lényegesen meghaladja a sokévi átlagot. A vizsgálatok megállapították, hogy a tüzet szinte minden esetben gondatlanság, a tűzrendészet! szabályok megszegése okozta. Sajnos, a sok figyelmeztetés eUenére is még mindig akadnak olyanok, akik nem megfelelő helyiségben füstölik a húst, és nem fordítanak gondot a fűtőberendezések karbantartására. A károk elkerülése végett a tűzrendészet! hatóság arra kéri a lakosságot, hogy nagyon ügyeljen a tűzrendészet! előírások megtartására. Felhívja a figyelmet, hogy ne füstöljenek húst fáskamrában, padlástérben, éléskamrában és más, nem tűzálló anyagokból készült helyiségekben. Húst füstölni kizárólag erre a célra és tűzálló anyagokból (tégla, beton stb.) épített helyiségekben és szabad kéményekben lehet. Ezekben a helyiségekben is csak akkor, ha a füstölő tűzhely közelében semmilyen éghető anyag nincs, és a tűzhely fölött legalább egy méter magasságban éghetetlen anyagból készült védőháló van kifeszitve, hogy a füstölésre elhelyezett húsfélék a tűzbe ne hulljanak. Nagyobb óvatosságra intik a fűtőberendezések kezelőit is. A tüzelőberendezéseket ne hagyják felügyelet nélkül. Ügyelni kell arra is, hogy a füstcsövek 50 cm-es, a tüzelőberendezések 1 m-es körzetében éghető anyag ne legyen. A füstcsöveket megfelelően kell rögzíteni, hogy szét ne essenek, a rossz és hibás kéménytisztító ajtókat pedig ki keU cserélni. A városi tbc társadalmi bizottság idei első ülésén a gyógyult emberek munkába állításáról, rehabilitációjáról esett a legtöbb szó. Az ezzel kapcsolatos gondok megszüntetéséhez kevés a társadalmi bizottság hatásköre, ereje. Ezért csak használ az ügynek, ha fölfigyelnek rá mások is. Miről van szó? A tbc-törvémy nemcsak a betegeik gyógyításált, lakáshoz juttatásét írja eüő, hanem arra is felhívja a társadalom figyelmét, hogy a gyógyultakat segítse munkába állítani. Lehetőleg olyan munkát kell nekik biztosítani, amely nem veszi túlságosan igénybe erejüket Ha ugyanis a volt gümő- kóros beteg gyógyulása után nehéz testi munkát végez, az a veszedelem fenyegeti, hogy szervezete legyengül, visszaesik, és sokkal nehezebben gyógyítható állapotba kerül. Üzemeink eddig minden lehetőt elkövettek, hogy a tbc—s betegeknek könnyebb munkát adjanak. A textilművekben például 32 fonónőt mentettek föl az éjszakai műszak alóL A cukorgyár, a ruhaüziem is példát mutat Mindennek eredményeképpen a volt tbc- sek mintegy 50 százaléka dolgozik egészségügyi állapotának megfelelő körülmények között A másik 50 százalék azonban egészségére káros munkát végez. A társadalmi bizottság kérésére a ruhaüzem, a cukorgyár, a Finommechanika vállalta, hogy minden fél évben két új gyógyult elhelyezését biztosítja, ez azonban nem elegendő. Csak kismértékben változtat ez a jelenleg helyzeten. Nagy eredményt nem is lehet várni tőle, hisz a könnyű munkahelyek száma kevés, másrészt ezek betöltésére legtöbbször valamilyen szakma is szükséges. 15 évvél ezelőtt még nemigen volt ilyen gondunk, mert a giümőkórban megbetegedett embereket hamarosan el kellett temetni. A rehabilitációs probléma úgy keletkezett, hogy társadaimunk — felhasználva a gyógyítás korszerű eszközeit — hozzálátott a gumókor, e sok áldozatot szedő népbetegség felszámolásához. Ma már több ezerre rúg a gyógyultak száma, ezek visszakerültek családjukhoz, s könnyebb munkát végezhetnek. Megfelelő körülmények közé juttatásukat az üzemekben és egyéb munkahelyeken társadalmi rendszerünk egyik sarkalatos alapelve az emberről való gondoskodás sürgeti. ■De nem a legutolsó szempont az sem, hogy fölöslegessé tegyünk újabb nagyobb kiadásokat. Köztudomású, hogy egy-egy beteg gyógyításának, ápolásának költsége az államnak sú lyos összegekbe kerül. Márpedig ha valaki visszaesik betegségébe, ez a pénz részben kárba vész, részben pedig a másodszori gyógyítás újabb súlyos százezrekkel terheli meg a népgazdaságot. Társadalmunknak — amely a világon elsőnek látott hozzá a tuberkulózis intézményes felszámolásához — van ereje ahhoz is, hogy a gyógyult betegeknek könnyebb munkahelyet biztosítson. A kisebb testi megesrőlitebést kívánó munkaalkalmak megteremtéséhez meg kell ragadni minden lehetőséget, akár valamilyen szakma megszerzését teszi lehetővé a volt betegeknek, akár valamelyik könnyűipari üzemünk bővítését célozza. Akkor sem szabad elvetni az ötleteket — akár állami vállalattól, akár szövetkezettől származnak azok —, ha csak 10— 15 gyógyult kerülhet általuk egészségi állapotának megfelelő munkahelyre. A sok tízből száz lesz, s így nagyobb beruházás nélkül hamarosan végleg megoldhatjuk ezt a problémát is. Sz. N. TAB KA Már 63 kút ad vizet a mongol sivatagban Néhány hónapos pihenésre hazaérkezett a Mongol Népköztársaságból a magyar vízkutató expedíció. A magyar szakemberek az 1957-as tájékozódó jellegű kísérleti év óta immár négy esztendő minden munkára felhasználható idejét Mongóliában töltötték mintegy négyszázezer ember és vagy húszmillió állat számára keresve vizet az ország sivatagi és félsivatagi részem, körülbelül hétszer akkora területen, mint Magyarország. Ez a valóban hősi munka eddig igen eredményes volt, az 1961. évii 22-vel együtt már összesen 63 kút készült el. Ezzel körülbelül 91 ezer ember vízszükségletét sikerült előteremteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Góbi-sivatag keleti és középső részeinek vízproblémája nagyjából megoldottnak tekinthető. (MTI) alig kezd szürkül- ni, de bent, a tornácra nyíló konyhában nehéz már meglátni a betűt. \ Különösen a hatvanadik év küszöbén, amikor már a napfényben is szemüveg kellene az olvasáshoz nem nagyon szokott szemnek. Kispál Józsi bácsi is a világosság felé fordítja a papírt. Csak úgy, ültében. Amikor végzett vele, nagy gonddal próbálja visszabűjtat- ni bütykös ujjaival a borítékba, mintha most, ezekben a percekben ez volna a legfontosabb dolga. Aztán egy kissé elfordul az asztaltól, könyökére támaszkodik, maga elé réved. Asszonya az asztal másik vegén csöndesen szipog. — A malacok ettek már? — szólal meg végre szárazon az ember. Felesége — sötét fejkendős, kövér arcú asszony — rátámad: — Téged csak ez érdekel. Az állatok. A saját fiad sorsára meg semmi gondod. — Mit csináljak? Akasszam fel magam? — Te vagy az apa. neked kell intézkedni. Vagy elmégy utána, vagy hazarendeled, aztán megpofozod, vagy nem is tudom, mit kellene vele tenni, hogy észre térjen. — Most én vagyok az apa. De amikor pályát kellett választani a gyereknek, azt mondtad, te szenvedtél vele, mert könnyű a férfiaknak, nem kell gyötrődniük hónapokon át a kihordással, És ne is szóljak bele, mert akkor is úgy lesz, ahogy te akarod. CJíagadLaiom Istenhez, meg tanuljon, hiszen érvényesíteni akarták. A fran- 5 — Miért? talán nem akartam jót a gyereknek is? Jófejű volt, tiszta kitűnő az általánosban, még az Isten is papnak teremtette. De nem is csak neki. Csak te tudnál, az apja. z ember nem szól. Eszébe jut, milyen nagyszerűen vezette c/t ^ le, nem lehet már parancsolni papoknál — remélte, hogy /eltűnőén —, majd pályát változtat, nem hallgat többé az anyjára. Esetleg még az egyetemre is bekerülhet. A gépészmérnökire. De ez a mai levél... Azt írja az osztályfőnöke, tele van hármassal meg kettessel, egyáltalán nem tanul, szófián, magába zárkózott, napokig szavát sem lehet venni. Pedig milyen élénk volt itt a traktor körül! Hogy vitatkozott a boltos fiával! ondolatait felesége siránkozó hangja zavarja meg: — Micsoda szégyen, istenem! Jaj, miért is vagyok én olyan szerencsétlen, miért' vert meg az Isten, amikor pedig mindig csak neki szolgáltam, és ezt akartam egyetlen fiammal is, Isten szolgájává nevelni! Talán még plébános is lehetett volna belőle. Kispál Géza plébános. Az első mise ... Emlékszel, amikor a Kovácsék fia először ment fel a szószékre? ezért, tudhatod jól. A fogada- fia a traktort a tsz-ben, mikor lom miatt. Amit akkor tettem, utoljára itthon volt szabadsá- amikor a két gyerek haldia gon, mennyire érdekelte min- után úgy voltam a Gézával, den porcikája a masinának. Akkor térdepeltem a szűz- Mondta is az elnök — nem anya előtt a templomban, és rosszindulatból, de mert ez az hittel fogadtam, ha fiú lesz, igazság —, hogy pályát teás jól tud tanulni, isten szol- vesztett ez a gyerek, Józsi hágóját nevelek belőle. Akkor te tyám! A boltos fia... Gépipa- sem ellenezted, csak hogy ma- ri technikumba jár, második- radjon meg. Most ez lenne a ba. Együtt akartak tanulni an- hála? Hogy ne teljesítsük a fogadalmunkat ? — De ha egyszer a gyereknek nem kell az ilyesmi! — Miért? Te talán nem tudtál volna jobbat választani, mint a paraszti sort? Erre születtél, ennek szántak a szüleid, nem lehettél más. — Én nem. De a gyerek igen. A szülőnek joga van megrak idején, mindketten bolondjai voltak a gépeknek, valóságos kis műhelyt rendeztek be hátul a kamrában. Kísérletezgettek, rádiót szerkesztettek, valóságosat, és ha tehették, mindig ott lebzseltek a motor- szerelő műhelynél. A tanító is mondta, még nem voltak ilyen tanítványai. Mindig ők segédkeztek a kísérleteknél is. Éveken át nem vitatkozott az asz- szonnyal fiuk jövőjéről; re& határozni, mivé neveli a gye- méUe } ha orra ke^f _ reket! Ej, nem is lett volna „or feie^éae maid csak náltoz- - egesz jaiu, olyan semmi bai de ez a mai szel- sor> ]elfseűe maja csak valtoz szepen tudott beszelni. Meg a semmi oaj, ae ez a ma.i szel tat feifogasan engedi a gyere- férfiak is meakönnvezték lem,™g fcet. amerre hajlama indítja. TJ% Nei? lehZ^ Z teltud, ha akar. El kell menned, beszélni a tisztelendő urakkal, hogy ne hagyják el azt a szegény gyereket, álljanak mellé, segítsenek rajta. Este átmegyek a plébános úrhoz is, imádkozzon érte, az ö szavát talán jobban meghallgatja az Isten. Vagy megkérdezem, mit tegyünk, mi legyen a fogadalommal. Neki tudnia kell. — Ne menj sehova, Rozika — szól kisvártatva nyugodt- csendesen az ember. — Holnap a hajnalival elutazom. Hozzákészülhetsz. / ~"y- eláll, az üveges ajtó- ( if~. hoz lép. Sötétes, szo- u morúan szürke, mozdulatlan minden az udvaron. A tyúkok már elültek. Még tollat sem kerget a szél vagy szalmát, apró szemetet. Kocsi zörög végig a fagyos úton. A téli alkonyban bántóan erős, kemény a zörgés, mintha hangszóró erősítené föl. Fiára gondol. A zömök, fekete gyerekre, a találkozás apró mozzanatait színezgeti, beszélgetésüket, amelyet oly sokszor tervezett már, de mindannyiszor elmulasztana vele a MÁSOK VITTEK ROSSZ UTAKRA ENGEM — szomor- kodik Bányai tanár úr, hiszen Rettegi Fridolin, a minden lében kanál színidirektor jóvoltából nyugodt kispolgári életrendje teljesen fölborul, s különböző kacagtató bonyodalmakba keveredik a Szabin nők elrablása című, ezen a héten bemutatásra kerülő zenés bohózatban. A Csiky Gergely Színház új darabját SaTlós Gábor rendezi, a főbb szerepeket Gábor Mara, Vándort Margit, Pálfy Aliz, Csorba István, Komlós István, Csihák László és Hubai Anikó játsszák. Bocsánatkérés — plakáttal j Lerici, a közismert liguriai halászfalu és fürdőhely lakosai nem hittek a szemüknek, amikor Bondarini újságíró egy szatirikus folyóiratban nem a legtiszteletreméltóbb szavakkal emlékezett meg a falucska és fürdőhely szépneméről. A publicista azt állította, hogy Lerici asszonyai nem veszik túlságosan komolyan a hitvesi hűséget, amikor fürdővendégek érkeznek, és férjük messze kint a tengeren halászik. Az állítólag felszarvazott férfiak dühükben elrohantak a kádi- hoz, s az elrendelte a bocsánat- kérést. Bondarini kényte'en volt plakátokat nyomtatni, azokat kifüggesztette. Az asz- szonyok és leányok becsülete tehát helyreállt — legalábbis plakáton. *** A szeretett tanító emlékére Ruliban, Finnország egyik kisvárosában a helyi lap megemlékezett va nagy szeretetnek örvendett elhunyt tanítóról. A lap nekrológjában a következő mondatot fedeztük föl: »Egy hűséges szív és két fáradhatatlan kéz nem ver többé.« Vannak jó rendeletek is! A korzikai mozi- és bártulajdonosok vélet’enül rábukkantak egy 1811-ből származó rendeletre, amelyben Napóleon a korzikaiakat fölmenti a vigalmi adó fizetése alól. A rendeletet még máig sem szüntették meg, s a korzikaiak most cia állam még nem foglalt ál- ' lást a kérdésben. Ügyes bér- követelési módszer Bérköveteléseik érvényre juttatására igen ravasz módszert alkalmaztak egy nagy kedingtoni (Egyesült Államok) villanyborotvagyár dolgozói. A dolgozók nem léptek sztrájkba béremelési követelésükért, hanem valamennyi férfi hatalmas szakállt, növesztett. A szakállt viselő alkalmazottak nem jelentettek jó reklámot a villanyborotvagyárnak, úgyhogy az igazgatóság rövidesen teljesítette a béremelési követelést, A dolgozók pedig vidáman leborotválták szakállukat. is betör, úgy látszik ezért Keserűen tévedett. Nagy volt olyan a Géza ts. Meg kar ha- a v^a fcö^íűk, az asszony az zaengedm okét szünetre is. jSferif emlegette, a fogadalmát, Elfelejti azt a kévés jót itthon armt ha nem tart m vé a faluban amit az internatus- tes csapás ^ a csai&dat, és ban tanul. Most is, hogy meg- bármi legyen is Géza, munkáig1'?’ mindig a kommunista jdn sosem iesz áldás. Nem tu- boltos f tavai volt együtt, az a , .. , T , , . legjobb barátja, aki maga is dott tmmbb érveim. Titkon valami ifjúsági titkár vagy mi azonban arra számított, hogy « fene.*• Hiába tiltottam tő- ha elvégzi is a gimnáziumot a Hogy sírt az egész falu, olyan mePmagyarázhatatlan férfiúi szegyen. Tálán nehezen indul most is az őszinte kitárulkozás, a kamaszfiúi lélek megnyílása, a kevés beszédű parasztember bizalmának, jó szándékának kifejezése, megértése — de mindezekből sorsot alakító beszélgetés kell hogy kialakuljon. Olyan, amilyen talán csak egyszer adódik egy életben apa és fia között Somogyi Károly jesítsem a fogadalmat! Még talán nem késő, beszélni kellene vele. — Mit? — veti oda az ember. — Hogy ne hozzon szégyent a fejünkre, legalább nézze idős szüleit, akik mennyit áldoznak érte,. fogadjon szót a tanáraiméi, imádkozzon, forduljon az Semmi Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft»
