Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AKA: SO FILLfiK SomogyiNép!ap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 20. SZÁM * CSUTÖRTŰR, 1962. JANUÁR 25. Konfekció helyett szolgáltatási (3. o.) Jegyzetek kulturális eseményekről (5. o.) Az erőszak bukása (6. o.) Mai számunk tartaimábóf: A munkavédelmi őrségek szervezéséről, a bizalmi- választások tapasztalatairól, az SZTK-alközpont gazdál­kodásáról és a betegellátással kapcsolatos kérdésekről tanácskozott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége több napirendi pontot tárgyalt meg szerdai ülésén. Doma Já­nos a munkavédelmi őrségek szervezéséről számolt be a he­lyi ipar területéről. A vitában felszólalók valamenyien hang­súlyozták: e mozgalom nagy jelentősége abban van, hogy a dolgozók felelősséget vállalnak egymásért, Vi­gyáznak munkatársaik testi épségére, s ily mó­don megvalósulhat a tár­sadalmi munkavédelem. Az elnökség tagjai éppen ezért elmarasztalóan szóltak azokról a gazdasági és szakszervezeti vezetőkről, akik nem gondos­kodnak e mozgalom elterjesz­téséről. A megyei elnökség megrótta Doma elvtársat, a HVDSZ megyei titkárát is, mert nem gondoskodott a SZOT idevágó határozatának végrehajtásáról. A közelmúltban tartott vizs­gálatok alkalmával kiderült, hogy több üzemben még hozzá sem fogtak a munkavédelmi őrségek szervezéséhez, sót van olyan üzem is, ahol a SZOT felhívását sem ismérik. A Csurgói Faipari Vállaltnál vi­szont á dolgozók választotta munkavédelmi őrök hibajelzé­seit, tanácsait a vállalat mű­szaki vezetői nem vették fi­gyelembe, s nem is teltek sem­miféle intézkedést. Előfordul, hogy egyik-másik gazdasági ve­zető sem érti, hogy érdemes támogatni a dolgozók effajta kezdeményezéseit, pedig közös érdek, hogy baleset nélkül folyjon a termelés. Egyébként jellemző a gazdasá­gi vezetők szemléletére — ezt az elnökségi tagok is szóvá tették —, hogy e fontos napi­rend vitájára a meghívás elle­nére sem küldte el képviselő­jét a megyei tanács ipari osz­tálya. Pedig igazat kell adni Szőke Pál elvtársnak, az SZMT vezető titkárának: a balesetek megelőzésében nem­csak a szakszervezetnek van­nak tennivalói. Ezután Fekécs Lajos és Papp Sándomé, a MEDOSZ, illetve a KPVDSZ megyei tit­kára számolt be a bizalmi- választások tapasztalatairól és a szakszervezeti bizottságok választásának előkészületeiről. Mindketten arról adtak szá­mot, hogy a bizalmiválasztáso- kan soha nem tapasztalt akti­vitással vesznek részt a dolgo­zók, s nagy felelősséggel döntik el: ki képviselje érdekei­ket a szakszervezeti bi­zottságban. Fekécs elvtárs elmondotta, hogy bár a bizalmiak többsé­gével elégedettek a dolgozók, az eddigi bizalmiaknak körül­belül egyharmadát nem vá­lasztották meg újból. Másik érdekes jelenség, hogy jelen­tős számban választottak nő bizalmiakat. A felszólalók hangsúlyozták, * hogy a szak­szervezeti bizottságokat újjá­választó taggyűléseken is szigorúan ügyelni kell ar­ra, hogy senki se sérthes­se meg a szakszervezeti demokráciát, a tagság jo­gait. A tagság választ; a tagság sza­va, akarata törvény a vezetők számára. Jó dolog, hogy a je­lölték névsorát a választás előtt közszemlére bocsátják, de biztosítani kell azt is — hangsúlyozták az elnökségi ülésen —, hogy a szakszerve­zeti tagok meg is másíthassák ezt a Űstát. A tanácskozás utolsó napi­rendi pontjaként az elnökség tagjai meghallgatták azt a tá­jékoztatót, amelyet Nagy Jó­zsef főkönyvelő terjesztett be az SZTK-alközpont 1961. évi gazdálkodásáról és a betegel­látással kapcsolatos kérdések­ről. Megtudtuk például, hogy a múlt évben 10 ezerrel nőtt a társadalombiztosí­tottak száma, s a megye lakosságának im­már 95 százaléka jogosult a társadalombiztosítás nyújtotta szolgáltatások igénybevételé­re. Ez a számbeli fejlődés tükröződik az alközpont, pénz­ügyi gazdálkodásáról készí­tett statisztikában is. Emelke­és egyéb szolgáltatásokra ki­fizetett pénzösszeg, s az elő­ző évi 95 és fél millió forint­tal szemben 1961-ben több mint 101 millió forintra rúgott az alközpont költségvetése. A dolgozók érdekében tovább javítják az egészségügyi szol­gáltatásokat. Így például írno­kot kapott a megye minden körzeti orvosa, hogy több ideje jusson a betegekkel való fog­lalkozásra. A falusi lakosság érdekét szolgálta az az intéz­kedés, amelynek révén fog- technikusokat helyeztek a fal­vakba. Tovább szaporítják az üzemi kifizetőhelyeket; a cél, hogy a dolgozók lehetőleg ott kapják meg a táppénzt is, ahol á fi­zetésüket. E célból a közeli he­tekben újabb 15 üzemben lé­tesítenék üzemi kifizetőhelyet, minden 100-nál több alkalma­zottat foglalkoztató munkahe­lyen pedig társadalombizto­sítást ellenőrző bizottságot, il­letve nyugdíjelőkészítő albi­zottságot választanak. Ez utóbbi révén a múlt évben a nyugdíjak elintézését a koJ rabbi 55 napról 8 napra sike­rült csökkenteni. A betegellátás további javí­tása végett az SZMT elnöksé­ge elhatározta, hogy a jövő­ben a tanács egészségügyi osz­tályával közösen megszervezik a betegek panaszainak össze­gyűjtését. Szót emeltek az ülésen amiatt is, hogy igen nehézkes a betegek gyógyászati segéd­eszközzel való ellátása. Elő­fordul például, hogy a gyer­mekeknek előírt gyógycipőt olyan későn küldik, hogy a gyermek már nem bírja fel­húzni a lábbelit, mert kinőtte. Ezen úgy lehetne segíteni, ha az egészségügyi főhatóság en­gedélyezné egy ilyen cikkeket dett a táppénzre, gyógyszerre árusító üzlet felállítását. Bonnban nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen eredménnyel járt Strauss és Messmer tárgyalása Bonn (MTI). Messmer fran­cia hadügyminiszter szerdán reggel repülőgépen visszatért Párizsba. A francia hadügymi­niszter a keddi napon hosszú négyszemközti megbeszélést folytatott Strauss hadügymi­niszterrel. A megbeszélést Bonnban továbbra is titkoló­zás veszi körül, annak ered­ményéről hivatalosan semmit sem közölték, egy szűksza­vú kommüniké a tárgyalás témáit sorolta fél Ezek sze­rint Strauss és Messmer meg­beszélésén az önálló NATO- atomerő kérdéséről, a nyugat­berlini helyzettel kapcsolatos katonai tervekről, valamint a »közös francia—nyugatnémet fegyverkezési tervekről-« volt szó. »Strauss — írja a Die Welt — arra számít, hogy a franciák támogatják majd a NATO ön­álló atomhatalammá való át­alakítására irányuló terveit. De még Bonnban is kérdéses­nek tartják, vajon a tavasszal Athénban tartandó NATO- konferencián sikerül-e olyan formulát találni az atomfegy­verek fölötti rendelkezés kér­désében, mely kielégítené mind az amerikaiak stratégiai érde­keit, mind pedig az európai NATO-országok politikai kö­vetelményeit.-« A Die Welt továbbá rámu­tat: a keddi megbeszélésről ki­adott közleményből nem derűi ki, vajon Straussnak sikerült-e rávennie francia kollégáját ar­ra, hogy támogassa a nyugat­német tervezők által kidolgo­zott új harckocsi típusnak »európai standard-harckocsi­vá-« való nyilvánítását. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az európai NATO-országok ezt a Nyugat-Németországban gyár­tandó harckocsit rendszeresí­tenék hadseregükben. Összeült az ENSZ-közgyűlés New York (MTI). Szerdán is­mét összeült az ENSZ-közgyű­lés, hogy folytassa az angolai helyzet vitáját. Mint ismeretes, két határo­zati javaslatot terjesztettek ed­dig elő az angolai kérdésben. A közös bolgár—lengyel hatá­rozati javaslat szankciókat sürget a Salazar-kormány el­len, negyven afro-ázsiai ország ennél mérsékeltebb határozati javaslata pedig felkéri Portu­gália szövetségeseit, hogy ne nyújtsanak segédkezet az an­golai nép elnyomásához és a kérdés békés megoldására szó­lítja fel Portugáliát. Mint is­meretes, a portugál kormány mind ez ideig megtagadta ENSZ-vizsgálóbizottság been­gedését Angolába és bojkottál­ja a közgyűlés angolai vitáját. 153 új létesítmény tepmeloszöwetkezeteinkben A 45,1 milliós beruházást fele részben saját erejükből valósítják meg A tavalyinál kisebb idei építkezési keretet termelőszö­vetkezetekre bontották me­gyénkben. Az állami gazdasá­goktól átvett épületek ellen­értékének megtérítésére 19,1 milliót, az áthúzódó beruházá­sok befejezésére 3,3 milliót fordítanak. A rendelkezésre álló 45,1 milliós kerettől a termelőszövetkezetek 153 léte­sítményt valósítanak meg. A beruházási keret elosztá­sánál figyelembe vették az állattenyésztés idei legfőbb célkitűzéseit így az összeg leg­26 ezer hold talajjavításra kötött szerződést Talajjavító Vállalat balatonboglári kirendeltsége Tavalyi tervüket 136 százalékra teljesítették A Talajjavító Vállalat bala­tonboglári kirendeltsége há­rom megye — Baranya, Zala és Somogy — területén végzi munkáját. Feladatuk a nagy­Több nagyarányú útépítés kezdődik a tavasszal A nemzetközi és a hazai gép­járműforgalom nagyarányú növekedése megköveteli az út­hálózat sürgős fejlesztését. Az idei munkálatok közül az egyik legfontosabb a Törökbá­lint—Budapest Kosztolányi De­zső tér közötti négy nyomtávú bevezető út építése. Erre már égetően szükség van. Megépült ugyanis az új 80-as út Tatabá­nyától Törökbálintig, és az öt­éves terv idején elkészül az új 7-es út a Velencei-tó északi partján, viszont a fővárosba vezető utak szűkek, balesetve­szélyt rejtegetnek. A Törökbá­lint—Budapest Kosztolányi De­zső tér közötti bevezető út kor­szerű lesz, négy nyomtávú, szintben sehol nem keresztez vasutat, illetve más utat. Ügy alakítják ki, hogy Törökbálint­nál az új 7-es és a 80-as út szintbeni kereszteződés nélkül »váljon el« egymástól. Az új út 1963 végére elkészül. A Balatonra vezető és a ba­latoni úthálózatnak két kelle­metlen közlekedési »dugóját« is megszüntetik az idén. Űj át­kelési szakasz épül Székesfe­hérvár előtt, ez szervesen il­leszkedik majd be az új 7-es útba. Az útépítőik már dolgoz­nak, hogy már a nyári főidény előtt átadhassák ezt az útsza­kaszt. Átépítik a balatonföld- vári átkelési szakaszt is, kiszé­lesítik a mostani utat — egy kisebb részen négy nyomtávot alakítanak ki. Nemzetközivé »nőtte ki ma­gát« a 2-es út, ezért korszerű­sítését Vác—Balassagyarmat között az idén megkezdik. (MTI) üzemi gazdaságok megalakulá­sával tetemesen megnőtt, mi­vel azelőtt a kisparaszti gaz­dasagok nemigen igényelték a talaj javítást. A termelőszövet­kezeteik megalakulásával, a táblák kialakításával döntő fontosságúvá vált ez a munka, épp ezért a múlt évben a bog-i lári kirendeltség a tervezett 12 millió hely itt 16 millió 800 ezer forint értékű javítást végzői t el mintegy 17 ezer hol­don. Tervüket 136 százalékra teljesítették. Az OMMI ta'lajlaboratőriu- ma a termelőszövetkezetek kí­vánságára elvégzi a vizsgála­tokat, és előírja, hogy hol, mi­lyen anyag felhasználásával lehet a talajt javítani. A mun­ka elvégzésére vonatkozó kí­vánság ezután érkezik a Ta­lajjavító Vállalathoz. A bog­iári kirendeltségnél még nem készült el sem az éves. sem a negyedéves terv. Ettől függet­lenül a három megye termelő­szövetkezeteivel 1962-re 26 ezer hold talajjavításra kötöttek szerződést. Somogy megye eb­ből 8 ezer hold javítását igényli; ez a saját erő felhasz­nálásával eovütt 6 millió 400 ezer forint értékű munka. A hiba az, hogy a szövetkezetek többségénél még nincs ren­dezve az erre vonatkozó hitel, ez ideig összesen kétmillió forintot biztosátottak erre a célra. A vállalatnál, így a bogiári kirendeltségnél is az év első negyede úgynevezett holt sze­zon. Ez azonban nem jelenti, hogy ebben az időben teljesen megbénul a vállalat tevékeny­sége. A javítóanyagokat — a mészkőport, a mészisaapot, a lápiföldet — ilyenkor kihord­ják a tábla szélére. Ha nincs hó, fagyott a talaj, akkor el is terítik. A mostani enyhe időben azonban erre nincs le­hetőség napközben. A vállalat dolgozói hajnalban — mikor fagyott a föld — és késő este végzik a terítést, mint pél­dául a gamásd Aranykalász Tsz földjein. Ez a szövetkezet összesen 707 hold javításra szerződött. 476-on már elvé­gezték a munkát, az idén pe­dig befejezik a hátralevő 231 hold javítását. Hogy eleget te­hessenek ennek az előirány­zatnak, és némiképp megköny- nyítsék a harmadik negyedév munkáját, amikor az éves terv 60 százalékát kéül teljesíte­niük, igyekeznek most min­den percet kihasználni és az anyagok kiszállítása mellett a terítést is végrehajtani. számottevőbb hányadából ser­tésférőhelyeket létesítenek. Megépül 26 fiaztató 800 férő­hellyel 51 süldőszállás és hiz­lalda 16 150 férőhellyel, össze­sen több mint 17,3 millió fo­rint értékben. A szarvasmar­ha-tenyésztést 52 új növendék- istálló szolgálja; ezek padlásos kivitelben, megyei ajánlott terv alapján készülnek. A szö­vetkezetek saját erejükből leginkább épületfával segítik a 2850 növendékmarha elhelyezé­sére való istállók megépítését. A baromfitenyésztés fejlesz­tésére a tsz-ek 4 tojóházat és 17 csibenevelőt emelnek; ez utóbbiak 57 000 férőhelyet, a tojóházak pedig együttesen 5000 férőhelyet jelentenek. Említésre méltó, hogy 36 ásott kutat, 5 fúrt kutat készí­tenek az idén a tsz-majorok- ban, és kísérletként — öntözé­si. lehetőségek teremtésére — a barcsi járás egy szövetkeze­tében csőkutat fúrnak. Do­hánypajta építésére, halastó létesítésére és 31 major villa­mosítására fordítják a többi összeg nagy részét. Az épületek zömben szer­fás szerkezetűek lesznek, s a beruházás megvalósításához mintegy 50 százalékban saját erejükkel járulnak hozzá a közös gazdaságok. Eddig 131 létesítményre kértek hitelt A bankfiókok 10 milliós keretet máris megnyitottak. A korábbi tervezés eredményeként az építkezési program végrehaj­tásának előkészítésével az idén megyeszerte előbbre ju­tottak, mint más években. Jól szervezték meg a mezőgazdasági ismeretterjesztést a fonyódi járásban Egy mezőgazdász egy témát ad elő a körzet minden községében Sóikat töprengtek a fonyódi járásban, hogy hogyan tehet­nék színesebbé, érdekesebbé a téli mezőgazdasági ismeretter­jesztő előadásokat. Ez ideig úgy volt — mint általában má­sutt is —, hogy a termelőszö­vetkezet mezőgazdásza télen tartott néhány előadást a ter­melőszövetkezeti munkával, gazdálkodással kapcsolatban. Ez a módszer azonban a leg­több helyen nem vált be, sok­szor hallgatók hiányában el­maradt az előadás. Ezért az idén új módszert vezettek be. A járást körzetekre osztották, egy-egy körzethez 5—6 község tartozik. Hat előadást tervez­tek a szarvasmarha-tenyésztés­ről és a tejtermelésről, a ser­téstenyésztésről és -hizlalás­ról, a nagy hozamú búzák ter­meléséről, a növényvédelem­ről, a munkaszervezésről és a gépi munkákról. Minden elő­adást más-más mezőgazdász tart meg, azaz egy ember csak) egy témakörből készül fél, és azt a körzet összes községében elmondja. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokkal na­gyobb az érdeklődés, mint az elmúlt években. A mezőgaz­dásznak alkalma van alaposab­ban felkészülni, és a hallgató­ság is mindig új előadóval ta­lálkozik. Ezen túlmenően le­hetőség nyílik arra is, hogy a más szövetkezetből jött mező­gazdásszal kicseréljék tapasz­talataikat a tsz-gazdák. A járásban átlagban 46— 50-en látogatják az előadáso­kat, de akad olyan példa is. mint öreglakon, ahol egy-egy alkalommal 140—150 ember gyűlik össze. A színvonalat csak emeli, hogy a mezőgazda- sági osztály majd mindegyik témakörhöz biztosított filmet* így az előadásokat filmvetítés­sel kötik egybe.

Next

/
Thumbnails
Contents