Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Yasarnap. 1962. Január 21.

3

SOMOGYI FfírtAP

Mezőgazdasági szakemberek sikeres kísérlete megyénkben:

Műtrágyázás homoktalajon magnéziummal

A nem túl hosszú időre ■visszatekintő, de szép sikereket elért talajjavítás hatékonyságának további növelése élénken foglalkoztatja a mezőgazdasági kutatókat,, elméleti és gyakorlati szakembereket. Megyénkben a savanyú homoktalajok egy részének termőképességét már fokozták különféle eljárással. A talajjavítás eredményeként, műtrágyázás útján a három fő tápanyag, a nitrogén, a kálium és a foszfor kedvezően hatott a növények fejlődésére. Külföldi szakirodalom állítása szerint egy negyedik ásványi anyagnak, a magnéziumnak is fontos szerepe van a növények életében. A talajjavításnál azonban eddig csak a mészhiányra voltak tekintettel. Mi lenne, ha annyi magnéziumot is juttatnánk a talajba, hogy kellő mennyiség álljon a növény rendelkezésére? — ez az ötlete támadt három szakembernek: a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián dr. Kemenessy Ernő egyetemi tanárnak, a talajerő-gazdálkodás tudománya egyik legnevesebb hazai művelőjének, dr Nyéki Jenő egyetemi docensnek és Molnár Imre Somogy megyei főmezőgazdásznak.

Első kísérletüket Marietta- pusztán végezték többféle mag- néziumvegyülettel. Megállapításuk szerint a legjobb eredményt a keserűsó néven ismert magnéziumszulfát ad la. A vizsgált növények közül a burgonya hálálta meg legjobban a magnéziumot, különösen más hatóanyagú műtrágyákkal kevertem Egy katasztrális hold 40 kg (40 forint értékű) magnéziumszulfát ellenében 28 mázsa burgonyatöbbletet adott.

Tavaly megyénk több termelőszövetkezete és állami gazdasága állított be nagyüzemi kísérletet. A 15 tsz-ben a burgonya hozama a magnéziumos műtrágyázás hatására holdan- kénti átlagban 18,61 mázsával növekedett. A Kutasi Állami Gazdaságban 23,9 mázsa volt a hozamnövekedés. Amint Végh Tivadar, a gazdaság fő- mezőgazdásza megállapította': a magnéziumos kezelés a burgonyának nemcsak a hozamát,

hanem a betegségekkel szembeni ellenállókópességét is fokozza.

A kezdeményező szakemberek a kisparcellás és nagyüzemi kísérletekről országos szaklapban számoltak be. Mivel Somogybán próbálták ki ezt a műtrágyázási módszert, ezért megkéi tűk Molnár Imre megyei főmezőgazdászt: tájékoztassa lapunk olvasóit, a mező- gazdasági szakembereket a további tervekről:

— A csapadék a magnéziumot a mésszel együtt kimossa a talajból. Éppen ezért az öntözött területeken is vizsgálni kell a magnéziumtartalmat. A Balatonboglári Állami Gazdaság öntözéses módszerrel termeszt szőlőoltványt. Javasoljuk, hogy ezen az oltványtelepen is adagoljanak az idén magnézium műtrágyát. Ebből is kitűnik, hogy nem csupán a burgonya és a somogyi homokhát problémájának tekinthető a magnéziumhiány. A megye különböző vidékein több ezer holdra és több növényre

Idegenvezető voltam Kaposváron (6)

A Süketnémák Dunántúli Központi Óvodájában

Becsukta az erdészeti raktárt — elment vadászni

A Böhönyei Állami Gazdaságnak 200 mázsa erdei makkja van a zsitíapusztai erdészetben. Tud erről Birics Vendel zsitfai raktáros, hiszen Szerecz Bajos erdészetvezető idejében tájékoztatta. Mindennap várható volt a gazdaság gépkocsijainak érkezése. A múlt hét szombatjára jelezte a gazdaság az első 60 mázsás fordulót. Birics József raktáros azonban már a kora délelőtti árakban nyugtalankodott: hajtotta a vadászláz. Ezért gondolt egyet: bezárta a raktárt, s Bélavá- ri Pál erdésszel együtt vadászai ment. Hiába keresték délután fél egykor a böhönyeiek. Cseh Gyula vadászati előadó igyekezett segítségükre lenni, de hasztalan, mert a lakásán sem találták, ö már vígan rótta a kilométereket a vadhajtásban. A gazdaság éhes disznói hiába álmodtak a zsitfai makkal — üresen tért vissza a két gépkocsi több mint százszáz potyakilométert hagyva maga mögött.

Ezek után nem lepődnénk meg azon, hogyha a Böhönyei Állami Gazdaság az üresjárat számláját benyújtaná a zsitíapusztai erdészetnek, s azt Birics Vendel vadászgató raktárossal egyenlíttetnék ki. — Káplár —

akarjuk kiterjeszteni az újfajta műtrágyának a használatát. Természetesen folytatunk további kísérleteket. Föltételezzük, hogy a mészben gazdag talajból is hiányozhat magnézium. Most ennek megállapítására kérjük föl a talajlaboratóriumok dolgozóit. Eddigi kísérleteinkről készült színes filmfelvétel. Annak felhasználásával is szeretnénk meggyőzni a mezőgazdászokat arról, hogy a magnéziumnak nagy szerepe van a növényi le- vélzet zöidanyagának kialakításában, s ezzel a növény fejlődésében és hozamának növelésében — mondta befejezésül Molnár elvtárs.

K. J.

A süketnémák évodája.

ÓNOD VÁRI MIKLÓS:

cA sá t'(j a dosszié]

Emlékeznek-e még »Az első

szó-« című angol filmre? Évekkel ezelőtt játszották filmszínház oink ezt a könnyes, megható történetet. Egy néma kisgyermekről szólt a film, és arról az áldozatos, hallatlan energiát és emberszere tetet követelő munkáról, amellyel elérték, hogy ez az apróság kimondhassa az első szót.

Hányszor lát az ember az utcán

jelbeszéddel érintkező nőket vagy férfiakat, s ilyenkor mindig összeszorul egy kicsit a szívünk. Mert kimondhatatlan sorscsapás, ha valaki süket és néma. Nem hallgathat rádiót, nem ismeri a IX. szimfóniát és a Traviátát; a boltban csak mutogatni tud, ha vásárol, s nem mondhatja ki a kedves szót sem: szeretlek.

Vagy mégis? Van segítség? Megtanulhat beszélni a néma?

Ügy gondolom, városnéző sétánk következő állomásán feleletet kapunk ezekre a kérdésekre. Elérkeztünk ugyanis a Siketnémák Dunántúli Központi Óvodájához, Európa egyetlen ilyen jellegű intézményéhez.

Nézzék csak az épületet! Mondám, impozáns. Mennyi tépe- Jlődés és tervezgetés után vált I valósággá. Amikor 1958-ban ? lerakták áz alapkövét, fölépíté- fséhez mindössze 100 ezer fo- ;rint volt a bankban. És egy sor «ígéret Duráczky József igazga- ?tó tarsolyában.

Mégis egy év múlva állt az épület, nagy, világos ablakai- Jvai hívta és várta első lakóit. ? Várta a négy—hat éves süketsük sokkal csengőbb és emberibb azokénál, akik nem jártak óvodába.

Milyen hallatlan akarás kell

és emberszeretet — mint ahogy Vincze Éva tanító mondta — a süketnéma gyermekekkel varaik. S ez megint csak nagy munka.

Ezek után lépjünk be az óvodába. Az első, ami föltűnik, hegy mindenütt a falakon színes mesefigurák láthatók, sok

Játékos beszédelőkészítő gyakorlat a nagycsoportban. Farkas Miklósné gyógypedagógiai tanár az egyik kis legény kével foglalkozik.

Mindez egy pillanat alatt futott át az agyán, egy szemvillanásnyi ideig tartott csupán, mert aztán ismét a börtön, az izgalmas szökés, a lágerélet s most ez a borzalmas két nap jutott eszébe. Segítevakáródzol onnan. Az ilyesmivel ott sem tréfálnak, miért

nek rajta: kimentik a bajból! nem vigyáztál? Ezentúl nem Olyan csodálatos ez, hogy lesz vele gondod, százszor ví- nem is lehet igaz! Hogy dől- gabban élhetsz, ha ügyeskedsz, gozni kell érte-' Hát istenem! Művelt ember vagy,

Dolgozik majd: összeszedi , , ... „ ,, „

■ ”, . ,. . . . . . __. nem lesz nehéz. Ha kedveben

m

inden tudását, es adatokat

szolgáltat az amerikaiaknak, jársz Kömemek, kapsz egy Most már üstökön ragadja, testhezálló feladatot, és egy nem szalasztja el a Szerencsé- csapásra többet keresel vele,

Gyarmathy várta, hogy be- m*Ilt otthon

j-ssä“ * • srssr. *\ SÄÄt

— Mondom, szerencséd van. Nem tudta, hogy nevessen,^

Ha elkapnak az osztrákok, du- vagy láüssön a részeg lányra,? tyiba vágnak. Pár évig ki se kétségoeesett pillantást kül-?

dött a volt zászlóshoz, az ráka-1 csintott, s az asztal alatt meg-J simogatta a vörös hajú comb-J ;áU . I

______ — Helga vagyok — mondta J

nZ

k-t-d a lány* magának —, |

ne de jobban szeretem, ha rövi- ? den csak Helinek szólítanak, ?

— Tetszem neked? ?

A bor és a pezsgő összeke-í veredett benne. Megfogta a ka- J cár lány kezét, az asztal alatt?

___ egész életén át összeért a térdük, a ruhán át f

t

eljm a'Tátrüvalóvaí, fefszívja, egy kórházigazgató... is érezte Helga perzselő bő-1

elraktározza mindazt, amit Horváthban dolgozni kéz- rét. Az agyaba szokott a vere. J ebbe a szobába összebordtak. dett az erős Rajna melléki A Iany uj;,al 1ídeges; T.1'? v * ♦

«f "« bor, «..bón «Iv* g—ÄS’T1

— A ruhád elég gyűrött! Gyarm-thy minden szavat holos leheletét. ^____

T

alán találsz itt a szekrény- Gyarmathy folytatta: — Te is... nekem.

— Ismerek valakit, aki most Ki=en fel a szobámba.

„ . . . — Van itt szobád?

jött vissza. Harmmcezret kapott. Mit szólsz hozza? övé Menjünk... ne törődj vele, a ?a gyerekek. Torkukból ugyanis a világ, övé minden nő... Az barátod majd fizet. A barátod-? csak artikulátlan hangok övé minden, amit akar. Mert nak sok pénze van van pénze, érted? Mert a pénz

— úr! Neked is lehet, sok. pén- Amikor a lépcsőfordulót e)-| pedig iskolába kerülnek, öt- zed lehet, ha akarod, s nem is hagyták, a folyosó végén ma-? száz szót tudnak, rövid mondákéi! nagyon megerőltetned gas, szőke nő tűnt fel. Egy J tokát is elmondanak. Kiejtémagad. Ezek jól fizetnek és ^

ló foglalkozáshoz. Az első feladat, hogy megismerjék a hangokat. S ha megismerték, akkor kezdődik a szótanítás.

A süketnémák kialakítanak tűk, hiszen a pedagógusok még maguk közt egy jellegzetes jel*|

Önfeledten Játszanak a gyerekek.

ben magadra valót.

A falba épített ruhásszekrényhez lépett, és kitárta az ajtót. Horváthnak tátva maradt a szája. Mindenféle színű és méretű öltönyök sorakoztak a fogasokon.

— Öltözz át, és elmegyünk ebédelni. Tudok a közelben egy jó helyet! Mindjárt jövök.

?azt sem tudták megállapítani, — Hogyne volna, te butus, «hogy símak-e vagy nevetnek-e

Botorkálva, részegen követte a lányt.

törtek elő.

S most már kimondják, hogy papa, baba, mama, pá, mire

nyelvet, s a mutogatás annyira beléjük rögződik, hogy később már igen nehéz rászoktatni őket a beszédre. Ezt, a jelnyelv beidegződését akarják elkerülni az óvodában. A gyerekek a hangok megismerése után szájmozdulatokról tanulsz ablak, a szín. Kísérőnk! Farkas Miklós tanról beszél, hogy a süketnéma gyerekeknek a szín és a fény jelenti az én« zéScelhető külvilágot, ezért is építették így az épületet. Az épület jobb szárnyán vannak a hálószobák; 47 gyerek részé« re van hely, itt a fürdőmede»- céjük, mosdójuk is. A bal Gidaion láthatjuk a foglalkozó- termeket; három csoportban folyik az oktatás. Ha benézünk a legkisebbekhez, azt láthatjuk, hogy játékosan kezdik tanulni a hangokat.

Egy évvel idősebbek a középső csoport tagjai. Ök a beszédritmust is megpróbálják tanulni; légzési gyakorlatokat végeznek léggömbökkel, » hangfejlesztő gyakorlatokat papírtól csérrel. A gyerek tenyerével átfogja a tölcsért, s így érzékeli a hang kiváltotta re»Rövid időre magára hagyta kuüntetnek. Akarez egy hoJSn

_ * IKMUdiyLKUl

a csodálkozó orvost.

Horváth alig tért magához. Még egyszer megcsípte karját. Aztán villámgyorsan öltözni kezdett, nehogy meggondolják. • ■

máris eltűnt Sebesen,

a fél-? ma)d-:

nőt? hogynem a falhoz lapulva sza ;

Az ámuló ember válaszolni ladt, és befordult a legelső ^ sem érkezett,- Gyarmathy fe- kanyarodónál, jével intett a szomszéd asztal- Horváth megtorpan c, h!rte-{ nál ülő két lánynak. Magas, ,en forrósóg öntötte el, és mel-í

,xt— olyasféle ütést érzett «

A vendéglőben Gyarmathy karcsú, barna lány ült Hor- lóben marhasültet rendelt, vörös váth mellé. mintha villamosáram járta;

bort ittak hozzá. Horváth mohón esett az ennivalónak, reggel óta most érezte igazán az éhséget.

— Átkozott szerencséd van! — mondta Gyarmathy a harmadik pohár után. — Hogyan kerültél ide?

Nekem

volna át. A nő alakja és a járása Elzára hasonlított. A nő

— Beszélgessetek, dolgom van.

Egy üveg pezsgőt küldött nem néwitt hátra> s híéb hozzáj k, és átült az egyedül tialleatódzott. nem hallott maradt, vörös hajú no melle, hon-nafn sem attócspnódást. Ta

Horváth szólni akart, de a más emeleten lakik? lány megelőzte.

— Miért nem veszed le a — Folytatjuk, —

Hangfejlesztő gyakorlaton. Vincze ványai.

Éva tanító és apró tanítA legnagyobbak viszont már komoly »felnőtt*« lányok és fiúk. Hatévesek, s jövőre már iskolába mennek. Beszélni is tanulnak, s egyeztetik a szavak írott kópét a tárgyakkal.

íme az óvoda. Két év telt ef

megnyitása óta, s ez idő alatt már »félnőtt-« egy iskolás csoport. Az óvoda hatása, hogy az idejárt gyerekek ötszörösét végzik el annak a tananyagnak, amit az eddigi maximális tanterv megkívánt.

Még csak annyit, hogy a két év alatt 67 külföldi delegáció nézte meg ezt az egyedülálló intézményt* és se szeri, se száma a magyar vendégeknek.

Igaz, csak ötven gyereket gondoznak az óvodában. S jelentkező háromszáz is lenne. De ennek aa ötven apróságnak a nevelése is olyan nagyszerű tett, hogy az óvoda valamennyi nevelője és dől* gozója megérdemli a köszönetét.

POJLESZ GYÖBGf