Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

i ■{jtty/A'jWA len épület volt. ban emelte ide ké Ku-nirorxos cseiiain északi írók üj műveit tartalmazó gyűjteményben rövidesen megje­lennek. Kedd, 1961. december 19. SOMOGYI NÉPLAF Ablak helyett kátránypapír Véglegesen elhatározták, hogy az eredetileg csökkent munkaképességűeknek épülő üzembe telepítik a gumigyá­rat. A Patyolat helyiségeibe — ahol jelenleg a gumiüzem is működik — más gyárat telepítenek le Budapestről. Tehát tovább fejlődne, iparosodna megyénk, újabb néhány száz embernek jutna munkahely. Ehhez arra lenne szükség, hogy az új üzem építését mielőbb befejezzék. Erre azonban nem sok a kilátás. Néhány kőműves és se­gédmunkás viaskodik ott a hideggel és az anyaghiánnyal. Legalább két termet rendbe szeretnének hozni, hogy a gumi­gyár gépeit fölszerelhessék bennük. A gyár most kap Buda­pestről egy hengerszéket, s jó lenne, ha azt már nem a Pa­tyolatba, hanem itt helyeznék üzembe. Jelenleg két terem belső vakolását végzik. Az ablakkeretek azonban még nem készültek el, s a hideg miatt igen nehezen haladnak előre a munkások. Az ablakok helyét kátránypapírral fedték be, s tüzelnek éjjel-nappal, hogy valahogy menjen a munka. De ha hidegebb lesz, mindez semmit sem fog érni. Állítólag az ablakkeretek a napokban elkészülnek. Üjabb gondot okoz majd, hogy honnan vesznek ablaküveget. A vil­lanyt sem tudták még bekötni, szerencse, hogy víz már van. A gépek elhelyezéséhez, illetve a betonalapozáshoz rajzokra lenne szükség, de Hűbéri József munkavezető szerint még nem kapták meg őket. Lehetetlen eredményes, gyors munkát végezni, ha min­denért az utolsó pillanatban keÜ szaladgálni. Fontos, hogy a gumiüzem mielőbb új helyére költözzön, hogy a Patyolatba más gyárat telepíthessenek. Tegyen meg a városi tanács és a megyei tanács ipari osztálya mindent, hogy a munkákkal mielőbb végezhessenek! Sz. L. Jól használják fel a szociális—ku'turális alapot a Laposfuredi Aranykalász Tsz-ben Idegenvezető voltam Kaposváron MESÉL A DONNER A kaposfüredi Aranykalász Termelőszövetkezet példáca-i használja fel azt a pénzt, amit a szociális—kulturális a.apia tartalékoltak. Minden forint­nak megtalálták a helyét Akadnak a szövetkezetben olyan idős tagok, akik már nem tudnak részt venni a ter­melőmunkában. 7 ezer forin­tért ruhát és lábbelit vásárol­nak részükre, s karácsonykor ünnepélyesen adják át nekik. Ilyen segítséget nyújtottak' már eddig is. Vörös Ferencnek például egy pár bakancsot és téli ruhát vettek. A közgyűlés határozata értelmében évente 73 munkaegységet írnak jóvá annak a tagnak, aki huzamo­sabban betegeskedik, az erdé­szettől pedig tűzifát kap. El­halálozás esetén a hozzátarto­zók 600 forint segélyt kapnak. Szülési segélyként 64 munka- eg'-séget írnak jóvá. Nagy gondot fordítanak a szakemberek képzésére. Vö­rös Árpád a tsz költségén vég­zi tanulmányait a Veszprémi Agrártudományi Egyetemen, s ha iskoláit befejezte, a tsz-ben hasznosita majd a tanultakat. A község részére vásárolt te­levízióhoz 4 ezer forinttal, az orvoslakás építéséhez pedig 70 ezer forinttal járultak hozzá. A napközi otthon fölszerelésé­nek jelentős részét a tsz vette meg, és az ott dolgozó kei al­kalmazott bérét is a közös gaz­daság fizeti. 4 ezer forintért szépirodalmi és szakkönyveket, 5 ezer forin­tért sportfölszerelést vásárol­tak. Az első eszkimó prózairó A leningrádi nyelvész expedíció részvevői a Csukes-félszigeten »rá­bukkantak« az első eszkimó pró­zaíróra. Neve: Ajvangu. A leningrádi nyelvészek elolvas­ták Ajvangu eszkimó vadásztörté­neteit, s a költői nyelven megírt eredeti elbeszéléseket oroszra for­dították. A északi Az Októberi Forradalom előtt a Csukes-félszigeten élő eszkimók nem ismerték az írást. Betű­rendjük 1932-ben alakult ki. Ma már vannak eszkimó nyelvköny­vek, tankönyvek, sok szépiro­dalmi alkotást lefordítottak oroszról eszkimó nyelvre. A város — hölgyeim és uraim —, melyet most bejá­runk, hét dombra épült, akár­csak Róma. A tengerszint fö­lött 135 méterrel terül el; ere­dete a messzi múltba nyúlik vissza. Történészek arra kö­vetkeztetnek, hogy nem sokkal a honfoglalás után már tele­pedtek ide magyarok. Azután vár is épült, mely Rupolvár, Rupolújvár, Üjvár és Kaposúj- vár néven szerepel a régi ok­levelekben. Autóbuszunk most a Kossuth téren áll. Itt látható a román stílben épült katolikus temp­lom, átellenben pedig a vá­rosi tanács reneszánsz tornya, 1903-ban készült. A tér név­adójának, Kossuth Lajosnak a szobrát 1911-ben alkotta Ko- pits János kaposvári szobrász- művész. Ez a város középpont­ja, innen indulunk most el az úgynevezett Donner-városba. Honnan ered ez az elneve­zés: Donner? 1857-ben Donner János sör­főző házat épített a Kapóson túl, telkéből pedig több par­cellát eladott. Példáját többen is követték, és másfél évtized múlva már csaknem száz ház sorakozott egymás mellett az addig lakatlan területen. 1857 előtt a mai Donnerban még egyetlen épület állott: herceg Eszterházy erdőmesterének la­kása. Amikor 1860-ban Kaposvár­ra helyezték a 44-es gyalogez­red tartalékparancsnokságát, majd 1863-ban Donner sorhá­zát átalakították laktanyának, megélénkült az élet ebben a városrészben. Képzeljék el, kérem, a mai Zrínyi utcát, amint feszes uniformisé kato­nák korzóznak végig rajta ló­háton vagy gyalog, valaroeny- nyi katona sárgagombos ka­bátban, a kabát ujján pedig az ezred jelvénye, a medvetalp. Egész pincerendszer épült itt ki. Némelyek azt beszélik, hogy {alán Szigetvárig is elnyúlik ez a pincerendszer. Persze er­ről már nehéz lenne meggyő­ződni, hiszen jócskán beomlot­tak az alagutak, nem lehet tudni, hol is végződnek. Most kanyarodjunk vissza, és folytassuk útunkat az egy­kori Sétatér utcán, a mai Bar­tók Béla utcán. Az iskolát lát­hatjuk itt jobb oldalon. A te­tőn pedig a Domb utca kezdő­dik. Indul a városnéző autóbusz. Látják, itt már egy egészen új városrész épült; autóbusz is közlekedik erre, a 8-as. És nézzék csak, ebben a kis' ház­ban, igen, ott a sarkon, egy öreg bácsi áll a kertben, ke­zében nyesőolló. Ladilla Györgynek hívják, azt hiszem, érdemes lesz meghallgatni, mit mond erről a vidékről. Ö ugyanis 1929-ben elsőnek épí­tett a dombtetőin házat, akkor Az elkészült Kandó Kálmán utca. HARMATH—RÉTP: A Toplitz-tó [még körös-körül szántóföld ivóit meg buja gyomnövónyzet. I — Jó egészséget, kedves ‘Gyuri bácsi, szeretnénk, ha elmondaná, milyen volt né­hány évtizede ez a környék, miért jött maga elsőként ide, is hogyan alakult azóta az itt lakó emberek élete. — Ez a környék Nemes Ma­nó vasúti osztálymémök birto­ka volt, ő viszont nagy kár­tyás hírében állott, s amikor — Jól értettem, őrnagy ár?...) Cicero kiesése, Kaltenbrunner Most módosítom: már egyet* beszámolt róla Schellenberg- sem. ; nek is. Nem túlságosan sajnál- Krebs, a hannoveri gépmes- ta: tér kísérteties »árleszállítása.«) — Sok hasznunk nem volt a x9-es barakkban beállott,' belőle. Jelentéseinek nagy ré- , , __. ., . . ,. ■. , . hirtelen es félelmetesen gya-; szét meg mindig pancelszekre- : nyem őrzi. Hí ába. az az igaz- oús csendet követte. 1943 de-; ság, amit a Führer szívesen cember végén, amikor a sach Ilatt- , , senhauseni szerencsétlenek ar-i Schellenberg pontosan tud­ta, hogy ez így van. Ebben az Ha azonban ilyen irányban hogy Götzöt haza kellene hívni, időben gondosan megszűrték világban« most karácsonyfákat jár el, óhatatlanul Papén sze- A Canaris ügynök-artistái kö- már a szigorúan titkos jelen- vásárolnak, és gyerekek készül-S^°®ytan vo^ a pénze, könnyen mélyét erősíti, ez viszont nem zül többen lebuktak, egy ön- téseket is, csak azt engedték nek boldog meglepetésekre *tliladott ögy-egy darab földön, tartozott céljai közé. Inkább ként jelentkezett a máltai ha- tovább, ami nem volt túlsá- K _ .. ,, V ijr®y derült nekem, a kőmu­megkockáztatta tehát a horná- tóságoknál, rossz napok jártak gosan kedvezőtlen a Harma- ruger mama az u '-asitastrvesiegíjrijrnek itt házhelyet lyos magyarázkodást. A vitá- rá. Moyzisch hallott azokról dik Birodalom számára. Wegner főhadnagynak: ivennem 1929-ben. Májusra nak Hitler vetett véget unot- az ellentétekről is, amelyek ...És a Cicero-ügy még —Azonnal leállítani a mun-Jmar/állt a hazam. Hozónk a tan, oda sem figyelve. Utasí- Kaltenbrunnerók és Canaris máig sem zárult le. Törökőr- * legközelebbi épület vagy 600 tást adott, hogy újra közvetle- admirális között fennálltak, szagban, Görögországban, de nül Kaltenbrunnerhez fussa- Igaz, a hírforrások nem voltak másutt is, mindenütt a váló­nak be a jelentések, Ribbent- egészen megbízhatóak, de hát gon fel-feltűnnek azok a ha- Leállítani? jj ropot kapcsolják ki. nem zörög a haraszt... Moy- mis bankjegyek, amelyeket An- — Megismétlem, főhadnagy:^ — Rajtam akar túltenni ez zisch pedig Kaltenbrunnenre karában Cicero-fontoknak ne- teljes leállás, a szerelők hol-/ a felfuvalkodott pezsgőügynök tett. veznek. Ha rábukkannak vala- J ,~—~k - »éne-í — mondotta a Mészáros poha- Egy napon Moyzisch ügynö- melyikre, pecsét kerül rá. p ref® . _ ** ,s p J razgatás közbes Schellenbarg- ke, egy szerény, barna lányka »Felsificatian« (hamisítvány), két szétszedjük. Magyarázatott nek. Ebben tökéletesen egyet- hiába várta Cicerót. (Moyzisch de ez nem mentesíti a pénz- nem adhatok, a központ uta-<£ értettek, egyiküknek sem volt az első találkozások után rég beváltókat attól a gyanútól, sl'tása ez, ennyit tudok, magamé különösebb véleménye a kül- megszüntette már a közvetlen hogy a következő példány sem gem jsmerem az intézkedés* ügyminiszterről. érintkezést. Különben is meg- eredeti. És a Cicero-fontok el- * — A fontokat különben is kőrinvelműsés- jutottak Svédországba, Spa- hatteret. * mi szállítjuk - vigyorgott bocsathata«au könnyelműség- nyoiország'ba, Portugáliába, Valahogy úgy voltak aj Schellenberg. nek tartott3» hogy annak ide- mert a háború 19-es barakk foglyai, mint Most először örülök jén az inas a német nagykő- uj^j^ évében, amikor minden- harctéren hosszú időt eltöltött) ur>u u tía ten runner . vétség épületét kereste föl.) Ci- y ^ várta voina, hogy a ná- katonák: szinte harsogott szá­cero többet nem jelentkezett, ^ valuta készlete kifogy, egy- mukra a szokatlan nappali; nyoma veszett. Rejtélye máig szerre bővében lettek a font- ^csend, annyira megszokták sem oldódott meg. Valószínű, nak_ nyomdagépek, jellegzetes — Ügy adják a fontot — szüntelen zaját. És ez a esem mormogta magában az F 13-as számukra a végleges, a vissza-) svédországi ügynök —, mintha vonhatatlan csend kezdetét is: méterre volt, útról nerr leire tett beszélni. Ha ide na-.y rr hezen bejött egy kocsi, u asi kai kellett kihúzatni ab ból. Gyerekeimet télen ■ « tamon vittem el az isi >a meg hoztam is őket. Az < - < szomszédom egy Bene kőműves volt, aztán meg í’ *'■ mann Géza asztalos. ! jött ide lakni. Így kezdett épülni a Kertész írtra, á ■ utca meg a többi. — S most hány ház lehet ezen a vidéken? — Van vagy ezer is. És ' az új lakótelep, nézzék r;> g azt is. — Köszönjük, kedves Ladil­la bácsi, örülünk, hogy ily.-n érdekes adatokat mond' ’ er­ről a környékről. Menjünk hát tovább néhány méterrel, és álljunk meg a Domb utca szivében, a Dorofv tya kisvendéglő és eszpr & előtt. Itt szemben láthatják Kandó Kálmán utcát, 49 k. és háromszobás új ház v. benne. Pedig a Kertész r e tói a Szegfűsorig még hárc évvel ezelőtt is csupán egy*- volt. Akkor. 19 ős K -­csór István, a húsbolt jel« '’á> gi vezetője. 1959-ben esir>;d tö­meg az utat, vezették be a vi­zet és a villanyt. S lám, szám- láthatatlanul is látszik: szé­pen építkeztek az emberek ez idő alatt. Most készüli a 1 sza utca, még nincs villany egyik házban sem, az épületek is vakolat! mok. De a házakban lakó emberek boldogok, ott­honuk van, meleg család * fész­kük. S itt van a tavaly decem­berben nyílt önkiszolgáló élel­miszerbolt, a hentesüzlet, emitt meg a kaposváriak kedvelt nyári kirándulóhelye = Do­rottya vendéglátó-kor- fc. .iát A presszóban piciny asztalok; nyáron szerelmes ifjak innét; föl ide a városból, b •'•'ég­igyanak egy kávét, fc. „gy- más kezét, aztán e-de a ab­le tőről nézzék a csiliek" »t és a város fényeit. Nyáron nag> dék, most egy Messze esik a bólintott rá Kaltenbrunner hogy mégis belementünk ebbe a sok fejtörést okozó bankje- gvesdibe. Szerezzen Ribben- trop százezer fontokat. ... És Moyzisch jóleső ér­zéssel vette kezébe azt a még bizalmasabb utasítást, amely közvetlenül Kaltenbrunnertől érkezett, és felszólította az at­tasét, hogy a »Jiaza megmenté­se érdekében« az anyagokat senkinek, még Papennek se mutassa jneg. Örömmel nyug­tázta okosságát és előrelátását. hogy a brit titkosszolgálat is fölfedezte: Ankarából értékes információk szivárogtak ki, s a nyomozás az inashoz veze­tett. Hogy Cicerót futárgépen vitték-e Londonba, vagy bal­eset érte-e valahol, egy anka­rai vagy isztanbuli sikátorban méhecskeként — ezt csak az Intelligence Ser­Szorgalmas gyűjtötte a mikrofilmeket, xdce irattúra tudná megvála- _ küldte Berlinbe az okmánymá­solatokat és most már olyan szóim, célzást ők gyártanák... És eltalálta az igazságot... VII. a törpeállam BÖRTÖNÉBEN Nos, norvég, eddig azt mondogattam“hogy tíz pfen­megkockáztatott, Mikor már bebizonyosodott niget sem adnék az életünkért. jelezte. Most, hogy már vala-^jj mennyien ismerték az általukéi végzett munka jellegét, egyi-J küknek sem voltak illúziói töb-J bé. Tudták, addig élnek, amed-* dig a Bemhard-akció. És az£ akció most leáll. * < — Folytatjuk. — g A dombtető , yn; 1 “ I ‘1* bácsi. I.adilla Gyuri on szép ez -i vi- ki csit el zutt közpo; t V , 5 rincs még ta­xiállomás. Te­lefon sincs. De lesz majd, s akkor télen sem csendese­dik el a Ooroty- tya. íme, ez a Domb utca, ee az egyik legif­jabb kep'isvjprri lakónegvecl Az öreg városrész új arca. Öj em­berek jelentek meg n', uj hon­foglalók. Dinner 1 W> Iánk- .’zzei véget ért- Sötétedik mir, n nai et« tűnt ;* dombok mögött. Néz­zünk mé , le a városra. Ott,, az a fényes ■ sík Május 1 neonlám szórják gosságc van, ko m sö­tétedik. Polesz íy&í'SJF utca, váló­Tél

Next

/
Thumbnails
Contents